Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-29 / 255. szám
Tass • Szalkszentmárton • Dunavecse • Apostag • Dunaegyháza # Solt • Újsolt • Fülöpszállás • Szabadszállás • Kunpeszér • Kunadacs Kunszentmiklós és vidéke Vita a kunszentmiklósi közmeghallgatáson • Az épülő sportcsarnok. Bírja-é a »áros pénztárcája? (Straszcr András teltétele) Mennyibe kerül a sportcsarnok? A város pénzügyeiről, az önkormányzat gazdálkodásáról adott számot a kunszentmiklósi képviselő-testület a nemrégiben tartott közmeghallgatáson. Kevesen, mintegy ötvenen voltak kíváncsiak a beszámolóra, s megoszlanak a vélemények arról, hogy a szent- miklósiak ennyire közömbösek-e a város ügyei iránt, vagy csak gyenge volt a közhírré tétel? Peterdi István önkormányzati képviselő, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke mindenesetre utalt a polgárok apátiájára, midőn kifejtette: a helyi lapban nemrégiben megjelent nyilatkozata után azt várta, hogy a kunszent- miklósiak majd fölhördülnek, magyarázatot követelnek, a tisztségviselők felelősségét firtatják. Ehelyett csend volt, pedig a képviselő nem kisebb dolgot vetett föl, mint azt, hogy a 75 milliósra tervezett sportcsarnok akár 130 millióba, vagy még többe is kerülhet. S mindez súlyos következményekkel járhat a város gazdálkodására nézve. Az utóbbi időben valóban sok szó esett az épülő sportcsarnokról, és a közmeghallgatáson is jobbára e körül folyt a polémia. Dr. Bórák Ákos polgármester maga is a városi költségvetés legnagyobb tehertételének nevezte a tornacsarnok felépítéséhez szükséges összeget, melynek megnövekedéséért elsősorban az inflációt okolta. Ugyanakkor kijelentette: a képviselő- testület, a polgármesteri hivatal és a polgármester maga menedzseli az építkezést, s minden módon a költségek mérséklésére törekszenek. A csarnok 1993 augusztusa körül el fog készülni. A polgármester beszámolóját követően Puskás Tibor építész- technikus fejezte ki értetlenségét amiatt, hogy ilyen példátlan módon megnőttek a költségek, majd Peterdi István kért szót. A pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke magát „legfőbb bajkeverőnek” nevezve kijelentette: kezdettől fogva fenntartásai voltak a beruházás menedzselésével kapcsolatban, amelynek hangot is adott. Ezt jegyzőkönyvek sokasága is bizonyítja. — A racionális gazdálkodásnak jelét sem látom — jelentette ki a képviselő. — Kétségeimre, érveimre azonban nem figyelt oda a képviselő-testület, ezért éreztem úgy, hogy a választópolgárokhoz kell fordulnom. Hiszen itt az önök pénzéről van szó. Komáromi István alpolgármester visszautasította Peterdi István vádjait. Utólag könnyű okosnak lenni, mondta, ám annak idején a pénzügyi bizottság elnöke is a beruházás mellett szavazott. Peterdi István ezek után ismét szót kért és bejelentette: nem vállalja tovább ezt a szélmalomharcot, lemond a képviselői mandátumáról. A bejelentés után újult erővel izzott fel a vita. Minden második fiúnak gerincferdülése van, s emiatt katonai szolgálatra sem alkalmas — mondta az orvos. Kell hát sportcsarnok. Igen, persze, de nem lehetett volna egy kicsit kisebb? — kérdezte másvalaki. Surman Géza nyugdíjas viszont kijelentette akárhogy is van, a csarnokot most már be kell fejezni. Akár közadakozás is szóba jöhet, ha kevés a pénz. Ő maga is hajlandó egy bizonyos összeggel hozzájárulni az építkezés költségeihez. S. B. Szabadszállásról a hírnév felé? Az alföldi fal- 1 vak többségében a kulturális élei főbb szereplői közé általában a népdal- és néptánckörök, valamint az egyházak kórusai tartoznak. Szabadszálláson ez a paletta új színnel gazdagodott. Több éve már, hogy megalakult a fiatalokból álló, könnyűzenét játszó Rolls Rolls együttes. A fiúknak nemrég ismét lehetőségük nyílt arra. hogy a község szélesebb közönsége előtt játszanak. Zenéjükéi hallgatva nemcsak a fiatalok, hanem a közép- osztály is kitűnően érezte magát. A bemutatkozás jól sikerült. A fellépés után felfigyeltek rájuk. Problémáik megoldódni látszanak, s talán több fellépési lehetőséget is kapnak. Hogyan tették meg az első lépéseiket az idevezető úton? Erről beszélgettünk ifj. Bajusz Sándorral, a Rolls Rolls énekesével. — Már négy éve annak, hogy Haránt Gábor barátommal zenélni kezdtünk. A mostani felállásban másfél-két éve játszunk. Mivel zeneileg képzett embereket nehéz volt találnunk a környezetünkben, magunk kezdtünk el tanulni. Később öcsémét, Gábort is sikerült, úgymond megfertőznöm, aki azóta mar „legitározott” engem. Nagy Zoli viszonylag képzett zenészként került hozzánk. — Milyen hangszereken kezdtetek játszani, és ki nyújtotta az anyagi hátteret? — A testvérem kapott ajándékba egy elektromos orgonát. Majd szüléink támogatásával dobokat, erősítőt is vásároltunk. — A próbákhoz hol sikerült helyet találnotok? Gondolom, születtek nem nagyon örültek volna annak, ha a lakásban gyakoroltok. — Pedig kezdetben otthon is zenéltünk. Majd különböző helyeken: az általános iskolában, a tűzoltószertárban, a helyőrségi művelődési otthonban és a Denevér Clubban. Ez a gondunk azonban végleg megoldódott. A József Attila Művelődési Ház a képviselő-testület támogatásával gyakorlásra alkalmas helyet biztosított számunkra. — A legutóbbi fellépéseteket követő közönségsikert szerinted minek köszönhetitek ? _— Megpróbáltunk a közönséggel közvetlen kapcsolatot teremteni. A közös éneklés mindenkinek élményt jelen— Milyen dalok szerepelnek a repertoárotokban ? — Főleg a saját szerzeményeink, amelyeket kezdetben én írtam. Most már közösen szerezzük dalainkat. Helyet kaptak a régi Omega-, Beatrice- számok is. Most pedig egy Gun’s and Roses-számon dolgozunk. — Vannak-e terveitek a jövőre vonatkozóan ? — Igen. Szeretnénk egy demonstrációs kazettát létrehozni. Erre azonban anyagilag még nem vagyunk eléggé felkészültek. Vidéki Eszter Gazdakör alakult Tasson Magángazdálkodók kezdeményezésére gazdakör alakult Tasson. Az alakuló közgyűlésen — ahol elfogadták az alapszabályt, megválasztották a 7 tagú vezetőséget, valamint a 3 tagú felügyelőbizottságot — részi vett dr. Kovács Loránd, a megyei gazdakör elnöke és Csupor Lajos, a megyei gazdakör elnökségi tagja. Működésük során a legfontosabb feladatnak tartják a magángazdálkodók érdekképviseletét, valamint a szakmai tanácsadást. Célkitűzésük: a természetes környezet megóvása, a paraszti hagyományok és emberi kapcsolatok ápolása. Céljaik elérése érdekében gazdasági tárgyú előadásokat, szakmai estéket rendeznek, lehetőséget biztosítanak a gazdáknak a kölcsönös tapasztalatcserére. Feladatuknak tekintik még a mezőgazdasági munka becsületének helyreállítását és megőrzését. Az alapító tagok száma 26 fő, de az alapszabály szerint a továbbiakban is bárki részt vehet a szervezet munkájában. A közgyűlés bevezető részében Horváth Attila általános iskolai tanár beszédében emlékeztetett a régi gazdakör tevékenységére, majd megválasztották a vezetőségi és felügyelőbizottsági tagokat. Juhász Ildikó Kereszt a gazban (Halottak napjára) A kunszentmiklósi fölszögi temetőben, a kápolna közelében, a dombon magasodó kőfeszület tövében áll hónaljig gazban egy rozsdás vaskereszt. Rajta fatáblára irt felirat: „Védett műemléki síregyüttesek”. Az egészben a legkisebb hiba talán a helyesírási, vagyis, hogy egy G-vel több jutott a kellőnél. Szomorúbb az, hogy szép, műemléki értékű köveket borít a halók porából bőven sarjadt gyom. Olyan múlt századi sírköveket, a legkorábban ide temetkezők emlékeit, amelyek nem maradhattak eredeti helyükön. A temető határai adottak, a bővítésre tán pénz sincs, pedig kinőttük, s mi, földi halandók mindezekre fittyet hányva bizony megyünk az ősök után. Helyet keresünk kedves halottainknak, ahogy majd a miénket keresik utódaink. Sírmegváltásnak hívják azt a rideg, üzleti tranzakciót, ami meghosszabbíthatja a letett porhüvely nyugalmát. S ha már nincs, aki megváltsa a sírt, a hely új gazdára lelhet. Következhet a ráteme- tés, a holtak társbérlete, ám ha földi maradványaink a helyükön maradhatnak is, a síremlék, az üzenet a hátramaradóknak kiszorul onnan. Ha aztán működik a kegyelet erkölcsi parancsa, egymás közelébe költözhetnek át a régi szép kövek ott a temetőben, egyszerre idézve a közös múltat, a történelmet, és gazdájuk személyes emlékezetét. Valahogy így gondolhatták eredetileg itt is a kezdeményezők. Kár, hogy az ötletgazda, az utolsó szentmiklosi lokálpatrióta, Hajni József maga is végleg kiköltözött a temetőbe. Kár, hogy a száz éve halott, első helybeli várostörténetíró Bors Károly sírköve már egy éve fekszik ott hanyatt, helyéből kivetve. Kár, hogy mindeddig nem akadt (a fönntartó egyház kebelén belül legalább) Józsi bátyánk munkájának folytatója, gondviselője. b. ni. Öröm és bánat Dunavecsén Dunavecse polgármesterével, P. Szalai Péterrel a település helyzetéről, a gondokról és örömökről beszélgettem. — Nálunk is az egyik legnagyobb probléma a munkanélküliség — válaszolja kérdésemre. — A község 4270 lakosából 268 a munkanélküliek száma. Ez így nem is látszik soknak, viszont egy részének hamarosan már nem folyósítanak segélyt. Helyben nincs túl sok munkalehetőség. Az ipari üzemek piaci lehetőségei beszűkültek, így inkább leépítik a létszámot, nemhogy még felvegyenek embereket. Ebben a körzetben - a kunszentmiklósiban — a legmagasabb Bács-Kiskunban a munkanélküliségi ráta, így ezek az emberek a környéken sem találhatnak munkát. Az önkormányzat az idén még tudja támogatni a rászorulókat, de jövőre, sajnos, valószínűleg ez a lehetőség is megszűnik. Egyszerűen azért, mert nem lesz rá pénzünk. — Miért nem foglalkoztat ják az állástalanokat közmunkában, s miért nem próbálnak munkahelyet teremteni a településen? — Néhány embert alkalmazunk közmunkára, de a munkanélküliek többsége biztosabb jövedelemnek tekinti a segélyt. így azt nem adják fel. Szeretném megemlíteni, hogy nagyon nagy gond a pályakezdők munkanélkülisége is. Többségük az iskolából kikerülve egyenesen a munkaügyi hivatalba indulhat. Ez egyfajta lelki traumát okoz, s véleményem szerint megnehezíti ezeknek a fiataloknak a beilleszkedését a társadalomba. Éppen ezért próbálkozunk munkahelyteremtéssel, csakhogy az ehhez kapott állami pénzt vissza kell adni, ha a munkahely öt éven belül megszűnik. Ez pedig a mai világban bármelyik pillanatban bekövetkezhet. És akkor miből fizetnénk vissza a támogatást? — Talán a körzet új parlamenti képviselője segít majd a gondok megoldásában. Önöket hogyan érinti az időszaki képviselő-választás ? — Mivel a választások költségeit megtérítik, így ez a dolog csak többletmunkát jelent az önkormányzat számára. Abból azonban lesz elég. Dunavecse lakosaival beszélgetve arra a véleményre jutottam, hogy ez a választás minden jel szerint többfordulós lesz. — Egyébként, mi újság Dunavecsén ? — Van egy nagy örömünk és egy nagy bánatunk is. Nagy öröm számunkra, hogy a közelmúltban átadták a település földgázhálózatát. Nagy bánatunk viszont, hogy továbbra sincs nálunk crossbar. Sajnos, még a jelenlegi kézi kap- csolásos rendszer kibővítésére sincs lehetőségünk. A telefonhelyzet tulajdonképpen balkáni, de mi kitartóan keressük a kivezető utat. Ám úgy néz ki, hogy ez egyelőre reménytelen próbálkozás. Mindez persze nem kifejezetten vonzó a vállalkozók számára. Ha végre Dunavecse is csatlakozhatna a távhívóhálózathoz, talán kevesebb lenne a munkanélküliek száma is. Sitkéi Tamás Tornyos falu lesz Kunpeszér • Meg all a harangláb, de már nem sokáig les/ ra s/ukseg. (Stras/.er András felvétele) Kunpeszéren még a múlt rendszerben épült egy kis kápolna. Ám tornyot nem engedtek emelni melléje. Most a lakosság gyűjtést rendezett a torony felépítési költségeinek előteremtésére. Javában folyik az adományok összeszedése és megkezdődött az anyagvásárlás. Az önkormányzat tiszteletben tartja a lakosság ilyen irányú törekvéseit, s támogatja is az építkezést. A tervek elkészültek, azokat el is fogadták, így hamarosan templomtoronnyal gazdagodik a kunpeszéri falukép. S. T. Sárguló fényképek • V/ viliik októberi s/.vlvk minden bi/omival jól megforgatnak ennek a szélmalomnak a vitorláját, ha lenne vitorlája — s iia lenne még szélmalom. Ám az utolsó s7.abadszállási szélmalom emlékét is csak ez az 1940 körül készült felvétel őrzi. A képet beküldte: Tóth Sándor, a szabadszállási Petőfi Társaság elnöke. Kétéves a Denevér Múlt héten szombaton ünnepelte második születésnapját a szabadszállási Denevér Club. Az évforduló alkalmából egész napos rendezvény várta az érdeklődőket. A délelőtti órákban sportversenyeket rendeztek. Röplabdában, kispályás fociban mérhették össze erejüket a résztvevők. Délután a biliárdbajnokság jelentette a fő eseményt. Emellett tinidiszkó és Lolka Bol- ka Show szórakoztatta a kisebbeket. Este az EDDA koncertezett a Denevér Clubban, utána pedig kezdődhetett a szokásos szombat esti diszkó. A rendezők, az ünnepre való tekintettel, minden érkezőnek egy pohár itallal kedveskedtek. V----------------------------------------------T assi úthálózat Háromezer tonna kohósalak szállítása kezdődött meg az elmúlt hetekben Dunaújvárosból Tassra. A jövő évben megépülő új helyi utakhoz, illetve a régi utak kijavításához lesz az építőanyagra szükség. Kapcsolódó hír, hogy a tassi önkormányzat egymillió forinttal járult hozzá a helybeli Széchenyi utca felújításához. Kivitelező a közúti igazgatóság, a munkálatok megkezdődtek. A fekvő rendőr se jó? A szállóige szerint a fekvő rendőr a legjobb rendőr, mert állandóan az utcán van. Ennek ellenére Kun- szentmiklóson a sétálóutcából (amelyben nevével ellentétben jelentős a gépjárműforgalom) eltűntek a fekvő rendőrök. A miértre Fiilöp István rendőr hadnagy adta meg a választ: A magyarázat nagyon egyszerű. Ezek a fekvő rendőrök nem elégítették ki az európai szabvány- rendszer követelményeit baleset- veszélyesek voltak , ezért kénytelenek voltunk szétbontani azokat. Arról egyelőre nincs hír, hogy ké- sz,ülnek-e újak helyettük. Dajkabúcsúztató Október 12-én. hétfőn a tassi napköziotthonos óvodában csalá-' dias ünnepség keretében köszöntőt- I ték a nyugdíjba vonuló Szabados I Jánosné dajkát. Szabados Jánosné I 16 éves kora óta a helyi óvodában dolgozik dajkaként, több mint 38 I évi munka után vonul jól megérdemelt pihenőre. Aj pH Mihály né vezető óvónő méltatta munkáját és átadta az ünnepeknek a 38 évi I munka elismeréséül járó jubileumi jutalmat. Nyugdíjas éveire mi is jó I egészséget és békés, boldog életet kívánunk Szabados Jánosnénak. Szüreti bál Apostagon Október elején szüreti felvonulás I és bál volt Apostagon. A kedves szokást felelevenítették fiataljaink, akik nagy sikert arattak faluszerte. Megérdemelten, hiszen nagyon lelkesen dolgoztak augusztus óta min- I den pénteken és szombaton. Lovászáé Nemes Piroska vezetésével. Tizenkét pár volt és persze a hagyományhoz híven bíró. bírónő és kisbíró is. A fiúk hintón indultak a lányokért, majd tánc kezdődött a művelődési ház előtt. A párok fele helybeli volt, a többiek Dunavccsé- ről jöttek. Körbejárták a községet és minden apostagi táncos otthona előtt roptak egyel és énekeltek. Mindenhol megvendégelték őket egy kis süteménnyel, itallal. A talp- alávalót Sparing Zoltán és zenekara szolgáltatta. Mivel sok helyre kellett elmenni, stílusosan hintóval vitték a táncosokat, utánuk ment a zenekar kocsin, a következőn pedig egy hatalmas szőlőfürtöt vittek. Persze a csikók sem maradhattak el, akik már messziről jelezték érke- I zésüket ostorpattogással. A felvonulással korántsem lett I vége a mulatságnak, hiszen este kezdődött a bál. Hogy fokozódjon I a jókedv, a bálozók elcsenhették a mennyezetre függesztett szalonnát. I almát, ajándékcsomagokat, de jaj I volt annak, akit elfogtak a csőszle- I gények: fizetnie kellett! Az oldalt a NEXUS BT. készítette Levélcím: Kunszentmiklós. Wesselényi u. 3—7. Telefon: 76/351-342 Felelős vezető: Sitkéi Béla • A csapat balról jobbra: ilj. Bajusz Sándor (ének). Bajusz Gábor (szólógitár), Nagy Zoltán (ritmusgitár), I laránt Gabor (dob).
