Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-26 / 252. szám

PETŐFI 1992. október 26.. 5. oldal Régi—új fogalom „Állagának sérelme nélkül (el) nem mozdítható vagyontárgy” „Meghatározott földterület (pl. telek) a főbb tartozékaival (épület, növényzet stb.) együtt” — az értelmező szótár ezeket mondja az INGATLAN szó megfejtésére. Szükséges a hosszú idő után most ismét gyakoribb használatú szó jelentésének kutatása? Talán nem haszontalan, hiszen aki nem adott-vett lakást, házat, földterü­letet stb. mostanában, az nem biz­tos, hogy ismeri a szabatos vá­laszt. Már csak azért sem, mert- köztudomásúlag — az utóbbi évtizedekben a személyi vagyon­ról, amely házban, nyaralóban, más ingatlanban ölthet testet, csak nagyon szemérmesen illett beszélni. Hisz aki gazdagabb volt az átlagnál, picikét ellenségnek számított. így aztán az ingatlan fogalmával sokan csak a válópe­rükön találkoztak, amikor a bíró megkérdezte: hogyan tervezik a felek az ingó és ingatlart vagyon­tárgyaik szétosztását? Az ingatlannak, elsősorban a háznak, lakásnak elsőrendű szere­pe van az életünkben, azt hiszem, ez nem szorul bizonyításra. Léte­zésünk feltétele és egyben sokunk szárriára legfőbb célja is a lakóin­gatlan megszerzése. A magántu­lajdonon alapuló társadalomban, amerre irányt vettünk, az ingat­lannak egyéb szerep is jut: a föl- . halmozáshoz kínál lehetőséget az ingatlanok megszerzése, vagyis az ingatlanvásárlás egyféle befekte­tési forma. Vannak, akik az ingatlanüzlet­re szakosodtak, vagyis ingatlano­kat vásárolnak és értékesítenek profitszerzési céllal; ugyanolyan „működtetése” ez a tőkének, mint például a gépgyártás. Régebben az ingatlanát eladni szándékozó polgár az ablakba írta ki: EZ A HÁZ ELADÓ, újságban vagy köztéren elhelyezett vitrinekben hirdethette szándékát. Az új gaz­dasági rend kialakulásával 1989-től már van erre lehetőség — olyan cégek jöttek létre, ame­lyek ingatlanközvetítésre, esetleg vásárlásra és eladásra szakosod­tak. Az eladó és a vevő közti in­gatlanmozgatásért jutalékot kap­nak az eladótól, ebből élnek, ille­tőleg a profitból azok, amelyek­nek van tőkéjük befektetésre. Ha belegondolunk, ezek az iro­dák — amelyekből Kecskeméten már több is van, Halason is mű­ködik ilyen — fontos szerepet töl­tenek be az ingatlanpiacon. Min­denképpen a realitások felé terelik az árakat, hiszen a vevő sohasem egy-két ajánlat közül kénytelen választani, módja van összeha­sonlításra, s ennek alapján az alku reálisabb alapon köthető meg az eladóval. (Az egy másik kérdés, hogy például a lakásárak, bár az utóbbi időben esni látszottak, ál­talánosságban még mindig maga­sabbak a valódi értéknél.) Az iro­dák általában értékbecsléssel is foglalkoznak, ami szintén segít az árak realisztikusabb kialakításá­ban. Reméljük, összeállításunk valamelyest hozzájárul ahhoz, hogy olvasóink — hisz bárki lehet eladó vagy vevő — köny- nyebben eligazodjanak az in­gatlanpiacon. —ats— Mi mennyi — Halason • A tömbházlakások ára is nagyban függ attól, hogy hol van a/, épület. (Kötő: Walter Péter). — A vevőt nagyon befolyásolja, hogy egy ingatlan hogy van beren­dezve — magyarázza Kiskunhala­son Gyöngyi László, a Gyöngyi és Társa Ingatlanközvetítő Betéti Tár­saság beltagja. — Ha valaki lakást akar eladni, gondoljon arra, hogy a vevő magasabb összegre is értékel­heti a lakást, ha szép a bútor, a füg­göny,, sok a virág, s rend, tisztaság van. Úgy lehet, magasabb összegért kel el egy lakás rosszabb műszaki adottságokkal, de jó összbenyomást keltve, függetlenül attól, hogy a bú­tort, a függönyt, a virágot az eladó nem hagyja ott, hanem magával vi­szi. — Hogy mitől függ még az ár? Attól nagymértékben, hogy kinek mennyire sürgős. Volt olyan ese­tünk, hogy az eladó egymillió öt­százezerrel jelentett be egy lakást. Mondtuk, hogy ez nagyon sok, eny- nyiért aligha találunk vevőt. Nem adta alább. De nagyon sürgős lehe­tett volna neki a dolog, mert a követ­kező tíz napban háromszor is bejött és mindig százezret elengedett. Végül gyorsan kötött üzletet, de értéken alul vált meg a lakástól. — Az persze döntő, hogy a lakás hol van. Kiskunhalason az utóbbi néhány évben az 53-as út mentén nagyon felmentek az árak. Itt öreg, nádtetős, roggyant házak kelnek el 1—2 millióért, a telek nagyságától függően. A közelmúltban még ezt az összeget is jóval meghaladó üzletkö­tés történt. Aki itt házat épít, eleve üzlethelyiséget alakít ki, s a kedvező piaci, forgalmi lehetőségeket kell megfizetni. Egy olyan garázs, ame­lyik forgalmas részen van, tehát üz­letnek is jó, ötszázezerbe is belekerül. A tömbházlakások közül most azoknak van jobb pozíciója, ahol nem távfűtés, hanem gázkonvektor van. A távfűtés nagyon drága, de úgy, hogy közben a hőmérséklet bi­zonytalan. A gáz is drága, de aki azzal fűt, tudja, hogy mikor mennyi meleget mennyiért kap. — Hogy konkrétan mi mennyi? Hát, a tömblakásoknak most, ha négy-öt évesek, körülbelül annyi az áruk, mint újkorukban. A Ku­ruc vitézek terén, mondjuk egy el­ső emeleti, gázfűtéses, 58 négyzet- méteres lakás körülbelül 900 ezer forint. Persze, itt Halason, a Kuné- pes tömbházlakások drágábbak, mint mondjuk a muskátlis házban, vagy a Mátyás téren. Családi há­zak közül a Kertvárosban vannak a szépek és jók, de kevés üzletkötés van, mert a tulajdonosok nem szí­vesen válnak meg annyiért a ház­tól, amennyiért még van fizetőké­pes kereslet. B. F. I. MŰKÖDIK A MAGYAR INGATLANTŐZSDE Senki többet... MONOPOLHELYZETBEN AZ OTP Nem a gyerekekre jár a támogatás? • t K> tűnik, egyelőre nem a gyerekek létezése számit a szociálpolitikai támogatás­nál, hanem az, hogy a szolok kitől akarnak lakást venni. (PN-archív) Mielőtt félreértené a T. Olva­só, megnyugtatok mindenkit, hogy nem tervezzük cégünk fel­számolását. így a címben jelzett felkiáltás — a ma oly divatos felszámolási hullám ellenére sem — jelenti azt, hogy irodánkba „senki többet” be nem léphet. Ellenkezőleg, megnyitottuk iro­dánkat Baján, és rövidesen fo­gadjuk partnereinket Budapes­ten. (Igaz is, ez lett volna a rek­lám helye!) Nem félretéve, csak időben el­tolva .a tréfát, köszöntőm a Pe­tőfi Népe valamennyi olvasóját, bízva abban, hogy a mostani in­gatlanmelléklet nemcsak egyszeri kisérlet hanem mindenki által várt rovat lesz. Ízelítőként mai témánk célpontja valójában nem jogszabály. Nem a parlament, vagy azon kívül rekedt — ám korántsem kirekesztett — körök által meghozott regulák vizslatá- sa, hanem egy olyan kezdemé­nyezés bemutatása, mely bizony­nyal történelmet jelent a magyar ingatlanforgalmazásban. Már a reformkor nagyjai, kü­lönösen Széchenyi István gróf felismerte a tőzsde, akkoriban különösen az értékpapírtőzsde fontosságát az európai gazdaság­hoz való felzárkózás útján. Nem hasonlítva magunkat a fent ne­vezett szellemiségéhez, mégis el­kezdtünk néhányan valami olyan új dolgot, amely fő ideáit tekint­ve nem áll messze nagyjaink gondolataitól. 1992. március 6-án, 12 alapí­tóval megalapítottuk a magyar- országi Ingatlan Tőzsde Egyesü­lést, mint a magyarországi ingat­lanforgalmat szabályozott kere­tek közé terelő, nonprofit érde­keltségű szervezetet. Alapgondo­latunk az volt, hogy az ingatlan, mint jogilag és műszakilag tisztit és egzakt dolog, miért ne jelen­hetne meg áruként egy szabályo­zott piacon. Ha megjelenhet, nyilván az áru értékét is meg kell határozni, és miután az el­múlt évtizedekben sem a föld­nek, sem más ingatlannak igazá­ból nem volt Magyarországon reális értéke, ez az a pont, ahol az ingatlantőzsdének óriási sze­repe lesz. Objektív piaci kategó­riák érvényesülése mellett leméri egy-egy ingatlan értékét, mely­nek mutatója a tőzsdei forga­lom. A tőzsdei napon jelenleg a tagok mint brókercégek vesznek részt, és a köztük zajló forgalom a legprecízebb értékmérője az in­gatlannak. Általában a 10 millió forintot meghaladó értékű ingatlanok ke­rülnek a tőzsdei ajánlati rend­szerbe, ahol valamennyi tőzsde­tag licitálhat az ingatlanra. Az ingatlant kiíró cég felelős az in­gatlan tiszta jogi helyzetéért, va­lamint azért, hogy az adott in­gatlant kizárólag ő értékesíti, egyidejűleg a Tőzsde Egyesülés opciós jogát biztosítja. A tőzsdén az ingatlan azonnal is gazdát cserélhet. Az úgyneve­zett azonnali üzletkötés kereté­ben a vevő bróker, azonnali fize­téssel megszerezheti az ingatlant. A forgalom egy másik formája az, amikor — kiszélesítve az ér­tékesítés lehetőségeit — vala­mennyi bróker, licit alapján elvi­heti az ingatlan értékesítésének jogát, az úgynevezett opciót. Ez a rendszer valamennyi tőzs­detag szakmai felkészültségét és etikai tisztaságát igényli. Csak ez garantálja azt, hogy — ma már látható módon — megindult az in­gatlanforgalom. Az ingatlantőzsde jelenlegi, több milliárdos ajánlati rendszerében döntően nagy érté­kű, közületi ingatlanok találhatók. Részben volt állami nagyvállala­tok, csődeljárás, illetve felszámolás si eljárás alatt levő gazdálkodó szervezetek, másrészt é körön kí­vüli magán: és jogi személyek in­gatlanai alkotják a rendszert. A néhány tőzsdei nap forgalma va­lamennyi megbízó előtt deklarálja ingatlanának reális piaci értékét. Ez hozzásegít a gazdasági prognó­zisok felállításához, esetleg a hite­lezőkkel történő egyezséghez. Bármilyen ingatlanról legyen is szó, az csak az Ingatlan Tőzsde Egyesülés tagján, mint brókercé­gen keresztül kerülhet be az ajánla­ti rendszerbe. Ezek a cégek viszont nyitottak bárki felé, aki nagy érté­kű ingatlanát értékesíteni vagy esetleg csak megmérettetni kíván­ja. A kezdeményezés kezdeti sike­reit jelzi, hogy egy-egy tőzsdei nap alkalmával, kemény licitek-ered­ményeként, egyre többször hallani a „senki többet, harmadszor” ár­verések hangulatát idéző és az üz­letkötést megállapító gongszót. dr. Farkas István I nga 11 a n k oz vfetítő í rodá k panasz­kodnak, hogy az általuk forgalma­zott lakások, házak vásárlásánál a vevő nem veheti igénybe a szociálpo­litikai támogatást. Mint megtudtuk, ez azért van így, mert a rendelkezések szerint ezt csak gazdálkodó szerve­zet által épített és forgalmazott in­gatlannál lehet felhasználni, s az in­gatlanközvetítők ebből a szempont­ból — jogilag — magánszemélynek számítanak. Abban az esetben viszont, ha pél­dául az önkormányzat bízza meg az ingatlanközvetítőt lakások értékesí­tésével és az önkormányzat köt szer­ződést az OTP-vel, igénybe vehető a támogatás. Érdekes helyzet állhat elő jövőre, ha történetesen azt a változatot fo­gadja el a parlament, miszerint a ma­gánforgalmi ingatlanvétel nem lesz áfával terhelt. Ebben az esetben ha valaki az OTP-től vesz lakást, fizet­heti ugyan az áfát. viszont van esélye arra. hogy a remélhetően megemelt szociálpolitikai támogatásból része­süljön/A kéttiés'ébben az esetben az lesz, hogy melyik nyom többet a lat­ban, az áfa vagy a támogatás? Az mindenesetre bizonyos, hogy ezek szerint nem a gyermekek szá­ma, a családi helyzet számít elsősor­ban a szocpol. igénybevételénél, ha­nem az, hogy kitől vesz az ember la­kást. Az OTP-től vagy magánsze­mélytől! Mikor vehet igénybe mégis a vevő támogatást, ha nem az OTP közvetí­tésével akar lakáshoz jutni? A fent említett példán kívül még (legalább) két megoldás közül választhat: Ha a magánszemélynek számító ingatlanközvetítő maga építtet há­zat, mint gazdálkodó szerv, a vevő jogosult arra, hogy szocpolt. vehe- sen igénybe. De sokan élnek azzal a lehetőséggel is, hogy pl. félkész házat vesznek, melyre még nincs lakhatási engedély s a vevőnek be kell fejezni a munkálatokat. Ebben az esetben is igényelhető a sokszor nélkülözhetet­len támogatás. EGY BIZTOS: LAKNI KELL Mit hozhat a kétkulcsos áfa? JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Ha ingatlant vásárolunk Mióta tudjuk, hogy 1993-tól a pénzügyi vezetés meg kívánja adóz­tatni a „mozgó” ingatlanokat, kü­lönböző jóslatokat lehet hallani ar­ról, hogyan hat ez az ingatlanforga­lomra. Egyesek szerint várhatóan befagy a piac, mások véleménye vi­szont az, hogy a 25 százalékos áfa be­vezetése még jótékony hatással is le­het rá. Megkérdeztünk ingatlanforgal­mazó vállalkozásokat, hogy vélemé­ny ük szerint mi várható 1993-ban? Tőzsér Judit, a Hírős Ingatlanköz­vetítő Iroda vezetője a jelenlegi hely­zetből indult ki: — Mióta az áfa-bevezetés híre el­jutott a köztudatba, fantasztikus módon megnőtt az érdeklődés, szin­te naponta elkel egy-egy ingatlan. A hír maga sokkolta az embereket, és ez azt eredményezte, hogy aki el akart adni egy lakást, vagy házat — félve attól, hogy jövőre nehezebb dolga lesz—túl is adott, vagy éppen most túlad rajta. Aki venni szándé­kozott hasonló megfontolásból lépett. Ami a következőévet illeti, ha elfogadják a kétkulcsos áfát a parla­mentben, véleményem szerint az árak feljebb kúsznak majd, deazáfát valahogy, valamilyen mértékig ki kell egyenlíteni az árban. Nagy a kí­nálat, és eddig az volt a gyakorlat, hogy aki a reális piacon el akart adni, annak az előszörre kimondott ár alá kellett mennie! Mindezt egybevetve az ingatlan- piac nem fog befagyni, mert lakást, házat ezután is vásárolni fognak az emberek! Moldovánné Búzás Katalin, a Lánchíd Ingatlanközvetítő vezetője szeri nt az áfa az új la kások árát bizto­san megnyomja majd, a régiekét vi­szont nem valószínű. Különöskép­pen a lakótelepi lakások eladásánál mutatkozik majd gond, hisz azok fenntartása eddig sem volt olcsó, de a közmüvek folyamatos áremelkedé­se miatt lásd a legutóbbi fűtésidíj­emelést — a helyzet csak romlik. A piac minden bizonnyal meg­rendül majd, de a használt lakások­nál az árat nem befolyásolja majd jelentősen az áfa. Simula Istvánná, az OTP-Ingatlan Rt. nevében optimizmusának adott hangot: Mi szeretnénk jövőre építeni is! Az OTP Banknak vannak tel­kei, a városnak is, mi pedig bízunk abban, hogy minőségi lakásokra továbbra is lesz igény. Zárt sorú beépítésről volna szó, 400 négyzetméter körüli telkekkel. Az építőipar leépült, s hogy mi vár­ható jövőre? Ma még nehéz áttekin­teni a képet, de lehet, hogy a magán- forgalmú ingatlanpiacra nem is ve­zetik be az áfát. Mi mindenesetre op­timisták vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy érdemes az ingatlanpiacon to­vábbra is jelen lenni. ,, J Ban János Az ingatlanforgalom jogi sza­bályozása a Polgári Törvény- könyv rendelkezéseiben gyökere­zik, azonban • számos alacso­nyabb szintű jogszabályt kell is­merni annak, aki ingatlan adás­vételére irányuló szerződést kí­ván kötni. Az ingatlan adásvételére, átru­házására irányuló szerződést minden esetben írásba kell fog­lalni, mely szerződésnek tartal­maznia kell az ingatlan adatait, (tulajdoni lap, helyrajzi szám, alapterület, művelési ág stb.), a szerződő felek személyi adatait, az átruházás jogcímét, valamint a vételár megjelölését. Ezen leg­fontosabb tartalmi kellékek mel­lett minden esetben szükséges, hogy a szerződést kötő felek a megállapodás megkötése előtt győződjenek meg az ingatlan jo­gi helyzetéről, az ingatlannyil­vántartás adatairól. A tulajdoni lap megtekintése során az ingatlan, valamint a tu­lajdonos adatain túl a III. részt ben esetlegesen feltüntetett és bejegyzett terhek fennállásáról is meg kell győződni. Ezzel össze­függésben fontos megjegyezni, hogy a pénzintézetek az esetleges hitelek teljes visszafizetése esetén sem intézkednek automatikusan a jelzálog törlése érdekében a földhivatalnál. Tehát amennyi­ben bárki visszafizeti a hitelt, célszerű a pénzintézettől kapott igazolás csatolásával a földhiva­talnál a jelzálog törlését kezde­ményezni. Ezt követően válik az ingatlan ténylegesen tehermen­tessé, így az értékesítésnek és az új tulajdonos bejegyzésének jogi akadálya megszűnik. A gazdasági társaságok megje­lenésével az ingatlanátruházás szabályai ugyan lényegesen nem változtak, azonban gazdasági társaság tulajdonszerzése esetén az adásvételi szerződésen túl több okmányt kell a földhivatal­hoz a tulajdonátruházás bejegy­zése érdekeben mellékelni. A há­rom példányban benyújtott adásvételi szerződéshez mellékel­ni kell a cég társasági szerződé­sét, hiteles cégkivonatát, illetve a cégbejegyzést elrendelő végzést, továbbá fel kell tüntetni a társaság adószámát, illetve KSH-száínát is. Ezen túl — amennyiben a társasá­gi szerződés úgy rendelkezik, hogy ingatlan átruházásához, illetve ér­tékhatárhoz kötve a társaság tag­gyűlésének határozata is szüksé­ges, abban az esetben természete­sen mellékelni kell az ingatlan át­ruházására vonatkozó testületi ha­tározatot is. dr. Jobbágy Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents