Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-22 / 250. szám

4. oldal, 1992. október 22. MEGYEI KORKÉP AZ ELSŐ TÉGLA A FALBA Hetényi lokálpatrióták akciója az idősekért Ahogy sok helyütt, a tíz éve Kecskeméthez tartozó Hetényegy- házán is beszűkültek az utóbbi év­tizedekben a közösségi lét színte­rei. S ahogy másutt, itt is kezdenek újraéledni a civil szerveződések, öntevékeny kisközösségek. Hogy csak egyet említsünk, jó esztendeje működik a Hetényiek Baráti Köre. Tagja ennek Trungel Ilona, a váro­si szociális gondozó központ veze­tője is. Tősgyökeres hetényegyhá­ziként, érthető a szokásosnál is na­gyobb ügybuzgalma, mellyel egy helyi kezdeményezés élére állt. — Régi vágyuk a hetényieknek. a helyi idősek klubjának létrehozá­sa. Korábban öregek napközijének hívták az ilyen klubokat, mely elne­vezés kicsit bántó is volt az idősek számára, másrészt nem utalt arra a valóban klubszerű életre, mely ezekben a közösségekben folyik. A város területén a gondozási köz­pontnak régóta több, hasonló klubja működik, az odajárók meg­elégedésére és — részben — irányí­tásával. A jelentősebb programo­kat, rendezvényeket ugyanis idős barátaink, gondozottjaink kíván­sága szerint állítjuk össze. Persze, mindenki abban vesz részt, amiben akar, nem erőszakolunk rá senkire semmit. Van, aki csak egyedül érzi magát otthon — vagy nem akar nappalra befűteni —, s csak olvas­gatni, tévézni, no meg ebédelni jár be a klubba. Mindez elérhetetlen a hetényi idős emberek számára, s ha csak az önkormányzat anyagi ál­dozatvállalására hagyatkozunk, jó ideig az is marad. Magam pedig, a gondozóközpont vezetőjeként, szakmailag nem tudok sokkal töb­bet tenni az ügy érdekében — heté- nyiként talán igen. — Éspedig? — A központ égisze alatt ugyan, de az ügy számos helyi pártfogójá­nak támogatásával egy jótékony- sági rendezvényt szervezünk, októ­ber 25-én, vasárnap délután négy órától, a hetényi kultúrházban. A műsorban fellép a kecskeméti Táncos Péter citerazenekar és nép­• „Szigorú szeme meg se rebben, / Falu még nem várt kegyesebben / Városi bujdosóra.” — Ady Haza­megyek a falumba című versének kezdösorait hívja segítségül Ilona asszony, mikor szűkebb hazája iránti kötődéséről beszél. (Straszer András felvétele) dalkör, a hetényegyházi óvodások egy csoportja, s az erre az alkalom­ra újra összeállt — reméljük, együtt is maradó — hetényi nép­dalkor. A belépés díjtalan, adomá­nyokat, felajánlásokat azonban - a helyszínen vagy utólag — a nemes célra köszönettel elfoga­dunk. Nem remélünk óriási bevé­telt. A rendezvény célja inkább az, hogy bogarat ültessünk a helybeli­ek fülébe: ha összefogunk, segíthe­tünk megszépíteni szűkebb pátri­ánk időskorú polgárainak életét. Megérdemelnék. Már eddig kide­rült, sokan éreznek így: több helyi vállalkozó veszi ki a részét — min­den anyagi ellenszolgáltatás nélkül — a jótékonysági rendezvény meg­szervezéséből. Reméljük, még töb­bek szíve, talán — félve mondom ki — pénztárcája is megnyílik, s ha arra lesz szükség, esetleg kétkezi munkájukkal helyeznek — jelké­pesen — néhány téglát a hetényi időskorúak közösségi házának fa­lába:1 Szabó Klára A köztársaság születésnapja Az államjog professzora az űj államformáról, a máig sem lezárt politikai vitákról Az 56-os forradalom évforduló­ján, 1989. október 23-án tízezrek ünnepelték a Kossuth Lajos téren Szűrös Mátyás ideiglenes államfő bejelentését: hazánk államformája köztársaság lett. A respubliea 3. születésnapja alkalmából arról kér­deztük dr. Schmidt Péter alkot­mányjogászt, egyetemi tanárt, hogy az államélet, a rendszerváltás szem­pontjából milyen változásokat indí­tott el a három esztendővel ezelőtti történelmi jelentőségű közjogi ak­tus. — Magyarországon a történe­lem folyamán kétszer volt népköz- társasági államforma — mondja a professzor. Először 1918-ban a Károlyi-kormány idején, a Ta­nácsköztársaság kikiáltása előtt, másodszor pedig 1949-től az 1989- es rendszerváltásig. — Hozzá kell tenni, hogy a „népköztársaság” voltaképp nem több politikai frázisnál. Ilyen struktúra ugyanis egyszerűen nem létezik. A „népi” jelzővel a hata­lom gyakorlói akarták elhatárolni a köztársaságtól az új államfor­mát. De míg a parlamentáris köz­társaságnak pontos jellemzői van­nak — az államfő a köztársasági elnök, aki kijelöli a kormányfőt stb. —, addig a népköztársaságot nem lehet hasonló módon megha­tározni. Mivel tehát általában nem beszélhetünk népköztársaságról, összehasonlítani csupán az 1949-es és az 1989-es államformát tudom. — A döntő különbség az állam- szervezet felépítésében van. A nép- köztársaság — a Szovjetunióban kialakított egypártrendszerü struktúrának megfelelően — a ha­talom egysége elvére épült. Lénye­ge, hogy jogi értelemben minden hatalom az országgyűlést illeti meg. A többi szervezet az ország- gyűléstől kapja a megbízását és az országgyűlésnek felelős. Jogilag te­hát napon demokratikus beren­dezkedésűnek látszik a rendszer! A háttérben azonban az egypárt­rendszerü politikai struktúra nem engedte, hogy érvényesüljön ez a demokratizmus. Az egypártrend­kus berendezkedéséhez hozzátar­toznak. — Ezzel szemben a köztársaság­ban érvényesülő többpártrendsze­rű struktúrának a hatalommegosz­tás elve felel meg. Vagyis elválik egymástól az országgyűlés, mint törvényhozó hatalom, a kormány, mint végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás. Ezenkívül a politikai törekvések különbözősé­gére, a pártok pluralizmusára épít. Jogi szempontból milyen lé­nyeges változások történtek 1989 óta ? — A rendszerváltást két alapve­tő változás jelzi: az állami struktú­ra átalakítása és az állampolgári jógok garantálása. A struktúra- váltás 1989-ben, az alkotmánymó­dosítással megtörtént. Az állam- polgári jogok terén történő válto­zás azonban nem köthető egyetlen időponthoz. Hazánkban — más kelet-európai országoktól — elté­rően — már a hatvanas évek végén megindult a reformfolyamat. így 1989 előtt számos fontos törvény született — a személyi szabadság- jogokról, az egyesületekről, a gyü­lekezésről, az országgyűlés szere­pének növeléséről, de a gazdaság- irányítási reformkísérleteket is ide­sorolom —, amelyek azonban az egypártrendszer struktúráján belül nem tudtak érvényre jutni. Radi­kális változást tehát mindenkép­pen a rendszerváltás hozott, de a folyamat már korábban kezdő­dött. A politikában a legna­gyobb vita még három évvel a változás után is arról folyik, hogy jogfolytonosság alapján fejlődünk-e tovább vagy sem? Vagyis, hogy húzzunk-e éles ha­tárvonalat 1989-nél és tagadjunk meg mindent, ami addig történt, vagy az 1989 előtt született, de az új Alkotmánnyal nem ellenté­tes törvényeket használjuk fel boldogulásunkra? 1989-ben min­denki alapvető kérdésnek tartot­ta a múlthoz való viszonyt. 1992-ben a társadalmat és a múltat sem feledve — elsősorban olyan égető problémák foglal­koztatják, mint a munkanélküli­ség alakulása, a mezőgazdaság krízise, az elszegényedés, a létmi­nimum alatt élők sorsa —- s ezekre vár választ a politikusok­tól. » ,, .. (domi) Ferenczy Europress "Ük é "<» ' '¥ if ^ Ign avagy receptcserebere DUCI DÖNCI mai ajánlata A kiskőrösi Vén Dió vendéglő étlapjáról: Főnök kedvence Hozzávalók (4 személyre): 8 szelet 7 dkg-os sertéscomb, 1/2 kg sertéskö­röm, zöldpaprika, paradicsom, só, bors, köménymag, sertésvelő 20 dkg, Champignon gomba 10 dkg. A körömből pörköltet készítünk, rö­vid lével. Ha megfőtt, a csontokat eltá­volítjuk és apróra metéljük a húst. Ösz- szevágjuk a gombát, velőt. A sertés­combot kevés olajon hirtelen pirosra sütjük, majd lassú tűzön pároljuk. Az apróra vágott körmöt, gombát, velőt 20 percig pároljuk. Ízesítjük sóval, bors­sal, köménymaggal. Galuska köretet ajánlunk hozzá. A hússzeleteket a ga­luskára helyezzük, és az elkészített sű­rű ragut a hússzeletekre locsoljuk. For­rón fogyasztjuk. A bajai Vén Dió vendéglő kínálatából: Sült libacomb kapros mártással Hozzávalók (4 személyre): 4 liba­comb, 2 dl tejszín, 1 cs. kapor, só, bors, étolaj, liszt, cukor, 1 paprika, 1 paradi­csom, 1 v. hagyma. A libacombokat sütőben paprika, pa­radicsom és v. hagyma felhasználásá­val pirosra sütjük. Közben elkészítjük a kapormártást: világos rántást készí­tünk, belerakjuk a finomra vágott kap­rot, rövid ideig együtt pirítjuk, a tejszín­nel felengedjük, sóval, kevés cukorral ízesítjük és kiforraljuk. A kész mártás­sal átvonjuk a sült combokat és tészta­körettel tálaljuk. Várjuk olvasóink válaszreceptjeit. A födíj: konyhabútor! Részletes játékszabályunk az okt. 14-ei számunkban Környezetvédelmi szakemberek is lesznek a bajai vízügyi főiskolán diplomázók A Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola Bajai Vízgazdálkodási Inté­zetének jelenleg harmadéves hall­gatói diplomáznak majd először a két éve kialakított új struktúra és tanterv szerint a tanév végén. Vas­kó Lászlót az intézet igazgatóját kérdeztük arról, hogy mi változott a korábbiakhoz képest. — Egy új képzési formát vezet­tünk be 1990-től kezdve a vízi- és környezetiüzemmérnök-képzést. Idén 30 éves főiskolánk korábban két szakon képzett vízgazdálkodá­si üzemmérnököket: vízellátás­csatornázás, illetve általános és mezőgazdasági vízhasznosítás sza­kon. Két év óta viszont már csak egyszakos vízi- és környezeti üzem­mérnök-képzés folyik. Ez az építő­mérnök-képzésre alapozott és a vi­zes képzési irány értékeit megtart­va egy olyan környezeti ismeret- anyaggal egészíti ezt ki, hogy az itt végzettek ezentúl környezetvédel­mi feladatok ellátására is alkalma­sak. Tevékenységük során egyrészt eleve beépítik a környezetvédelmi feladatokat, másrészt pedig azokat a környezetvédelmi létesítménye­ket, amelyekre szerintük szükség van, most már meg is tudják való­sítani. A képzés eléggé rugalmas egyébként, mivel az egy szakon belül négy irányban lehet specia­lizálódni. A tantervnek van egy törzsanyag és egy fakultatív ré­sze, s ezekből tevődik ki a köte­lező óraszám. A törzsanyag ele­ve felkészíti őket a feladatokra, a fakultációval pedig a vízellá­tás, csatornázás, a vízrendezés, a környezettechnológia és a víz­építés irányába lehet specializá­lódni. A hallgató szabadon vá­laszthat magának diplomaterv- témát, és aszerint irányulhat. Az elhelyezkedés szempontjából is kedvező ez az új végzettség, mi­vel a települések önkormányza­tainak is szükségük lesz az ilyen szakemberekre, akik a vizes- környezetes problémákat egy kézben tudják tartani. Zalavári László KI FIZETI A RÉVÉSZT? Erdélyből jöttünk ? A napokban a magyar—román határ közelében akadt elintézniva­lóm. Gondoltam, egyúttal meglá­togatom rég nem látott anyámat is, aki mindössze néhány kilomé­terre lakik — a túloldalon. Ám szándékom kudarcba fulladt, ugyanis: a beutazáshoz „nélkülöz­hetetlen” ötven márkányi összeg hiányában, a román szervek visz- szafordítottak. Igazuk volt! Nem ők találták ki... Amikor az elkeseredettek és hi- tehagyottak tízezrei — köztük jó­magam is —, szivárogni, özönleni kezdtek a túloldalról a zöldhatá­ron át, birkanyájat, lovakat terelve maguk előtt, nem egyszer marha­patákat erősítve talpukra, akkor (még!) ezen az oldalon baráti öle­léssel fogadta őket a kiskatona, dörmögő jó szóval a marcona őr­mester, szállással, meleg étellel az ártándi, létavértesi gazda, lebon­tott műszaki határzárral, ideigle­nes fogadótáborral, munkaközve­títő irodával és politikai menedék­joggal az illetékesek. A nagyobb nyomaték kedvéért még ideológiát is köritett hozzá az akkori felső vezetés, mely vala­hogy így szólt: „Egy Magyaror­szág van, hát hová menjenek sze­gények ...?” Telt-múlt az idő és egyszer csak egy vállalat étkezdéjében a tősgyö­keres honi melósok a Nagyvárad­ról „kitántorgott” művezető tá­nyérjára ürítették a maradékot az alábbi indoklással: „Tömd meg a beled végre, te éhenkórász ro­mán”. Volt közöttük vérmesebb is, aki munkakönyvét követelte ilyen címen: „Jöttment oláhok nekem ne parancsolgassanak”. Kevéssel ezután egy ideiglenes fogadótábor vezetője azt taglalta, hogy egy megüresedett (inkább so­ha be nem töltött) vidéki fogorvosi állásra átlagban öt szakirányú vég­zettséggel rendelkező erdélyi me­nekült pályázik, majd zaklatottan feltette a kérdést: „Maradt még Er­délyben magyar, egyáltalán ma­radt ott ember?” Na persze, tette hozzá békülékenyen, ők minden menekültet szívesen látnak és iga­zán minden tőlük telhetőt megtesz­nek, de hát ami sok, az sok. Újabb kis idő elteltével egyetemi évfolyamokat hirdettek meg, aztán alig leplezett ingerültséggel tették szóvá a túljelentkezésből eredő gondokat, valamint azt az aggályt, hogy szigorlat után ezek a fiatalok nem fognak hazatérni. Sok idő már nem kellett ahhoz, hogy az éhbérért rabszolgamunkát végző erdélyiek fölött érzett vállal­kozói örömöt beárnyékolja a „sza­bad munkaerőpiac” (értsd: ma­gyarországi lumpenek) fenyegető hangú kórusa: „A górénak nyalsz te szarházi, és letöröd a laskát. Tű­nés vissza a bocskorosokhoz vagy a te bőrödből csinálunk bocskort!” Innen már csak karnyújtásnyira volt a hatalmi intézkedés: aki ke­letről jön, az mutassa fel a kemény pengő forintokat vagy egyéb azo­nosan csengő pénzféleseget (s a hírforrások boldogan jelentették, hogy az intézkedés hatályba lépé­sétől számított pár napon belül, már több mint hatvanezer embert sikerült megállítani a határon; zömmel természetesen a magyar —román határon). Előbb csak reméltük, aztán ott fenn Pesten meg is erősítették, hogy az egyetlen Magyarország híd"lesz a Nyugat és a Kelet között. Arról akkor még nem volt szó, hogy hídpénzt is szednek az ala- bárdosok. Ezek után, a határ keleti oldalán rekedtek (maradtak), újból a ma- gukrahagyatottság fájdalmával kérdezhetik: Hát tényleg vagy már megint kompország az anyaor­szág? S azt is: Ki fizeti a révészt? Bokor András Tatarozás adományból • Mára már teljesen eltűntek a nagybaracskai templom körül a képen látható állványok; befejeződött az épület külső rekonstrukciója. Maga a munka 700 ezerbe került, melynek jelentős részét a hívek adományozták. SZÍNHÁZ, MOZI, KTV, KISKUN TV Október 22., csütörtök KECSKE­MÉT, Katona József Színház, este 7 óra­kor: NAPLEMENTE ELŐTT. Sala­mon Béla-bérlet. Városi mozi: fél 4, há­romnegyed 6 és 8 órakor: VÉGSŐ MEGOLDÁS: HALÁL 3. Színes, mb„ amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Arpádmozi: háromnegyed 6 és 8 órakor: BEETHOVEN. Színes, mb., amerikai film. Stúdiómozi: 7 órakor: GRAND CANYON. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. KISKUNFÉLEG YHÁZA, Petőfimozi: 5és7órakor: KÓBOR SZELLEM PA­LACKOT KERES. Színes, amerikai film. Stúdiómozi: 6 órakor: TÖK JÓ, VÁLNAK AZ ŐSEIM. Színes, mb., francia film. KTV: 9.00—10.00: KÉP­ÚJSÁG. 14.00 15.00: KÉPÚJSÁG. 15.00 16.00: TELESHOP. 18.00 20.00: TV-TÉVÉ-produkció. A tarta­lomból: Sráckarika Civil pálya — M AGY A RÓ K. Magyar film—Szocío- fotó. 20.00 21.00: A kecskeméti tclcví- ziótnüsora: Bemutatkozik a Pintér Mű­vek. Telefonszámaink: 324-315, 328­333.21.00 23.00: TV-TÉVÉ produk­ció folytatása. A tartalomból: — MA­GYAROK. Magyar film — Áramvo­nal. Divat — Szociofotó. Kiskun Tv: 5.00 10.00: KÉPÚJSÁG. 10 11: A Kiskun Tv helyi műsor ismv, M 18: KÉPÚJSÁG, lg—22: TV-TEVE mű­sora. 22—24: KÉPÚJSÁG. Október 23., péntek KECSKÉMET. Katona József Színház, este 7 óra: POM­PADOUR. Németh László-bérlet. Városi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: FÉRFIAS JÁTÉKOK. Színes, mb., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Arpádmozi: háromnegyed 6 és 8 órakor: KIKAPAROD, MEGKAPOD. Színes, mb., amerikai film. Stúdiómozi: 7 órakor ÉBREDÉSEK. Színes, mb.,ame- rikai film. 14éven aluliaknak nem ajánlott. KISKUNFÉLEG YHAZA. Petőfimozi: 5 és 7 órakor: OMEGAZSARÜ. Színes, amerikai film. Csak 16 éven felülieknek. Stúdiómozi.; 6 órakor: TÖK JÓ, VÁL­NAK AZ ŐSEIM. Színes, mb., francia film. KTV: 9.00-10.00: KÉPÚJSÁG. 10.00 11.00; TELESHOP. 14.00-- 15.00: KÉPÚJSÁG. 19.00—20.00: SZÍV- TV produkció. 20.00 24.00: TV-TÉVÉ rodukció. A tartalomból:— Ú tazameri­ai kupáig Túl a holnapon Arcok és álarcok Zenés beszélgetés Annie Len- nox-szal Három nővér. Magyar film. KISKUN TV:, 05-20. KÉPÚJSÁG. 20.24. TV-TÉVÉ műsorai Ünnepség a Bem-szobornái. szer ugyanis mindenféle jogi meg­oldást a saját szolgálatába állított, s nem adta meg azokat a garanciá­kat, amelyek egy állam demokrati-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents