Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. szeptember 9., 5. oldal MIT MOND A JOG A nyugdíjrendszert érintő legfontosabb változások Míg korábban a nyugdíjat a nyugdíjazás évében és az ezt megelőző öt éven belül a legjobb három évben elért kereset alap­ján állapították meg, ez az idő­szak 1992. április 1-jétől egy év­vel meghosszabbodott. A nyug­díjat a jövőben a nyugdíjazás évében elért és négy naptári év keresetéből számítják. A kereset megállapítása Az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj meg­állapításáig, valamint a nyugdíja­zás évét közvetlenül megelőző négy év alatt a főfoglalkozás kere­tében elért keresetnek (ideértve az ezen időszak alatt kifizetett jutal­mat is) a magánszemélyek — ezen évekre vonatkozó és ezen össze­gekre eső — jövedelemadójával csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani. Kere­setként kell figyelembe venni min­den olyan pénzbeli és természetbe­ni juttatást, amely után nyugdíjjá­rulékot kellett fizetni. Ha a nyug­díjjárulékot jogszabályban megha­tározott összeg után kellett fizetni, ez az összeg számít keresetnek. Ke­resetként kell figyelembe venni a havi átlagkereset megállapításánál alapul szolgáló keresettel azonos időre járó baleseti járadékot, vala­mint a megváltozott munkaképes­ségű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló ren­delkezések alapján járó keresetki­egészítést is. Keresetként nem ve­hető figyelembe az 1988 előtti idő­re a 42/1983. (XI. 12.) MT-rende- let alapján kapott bérpótlék, a fegyveres erők (honvédség, határ­őrség), a rendőrség, a nemzetbiz­tonsági szolgálatok és egyéb szer­vek kinevezett polgári alkalmazot­tai részére betegség esetén — külön jogszabály alapján folyósított jövedelemkiegészítés. A betegsza­badság tartamára folyósított — legalább — 75 százalék helyett az átlagkereset teljes összegét, az 1991. évi IV. törvényben biztosí­tott juttatások (munkanélküli ellá­tások) folyósításának tartamára pedig a megállapításuk közvetlen vagy közvetett alapjául szolgáló átlagkereset, illetőleg minimális bér összegét kell keresetnek tekin­teni. A havi átlagkereset megállapítá­sa előtt az 1988-ban elért keresetet a magánszemélyek ez évre szóló és erre az összegre képzett jövedelem- adójával történő csökkentése után 42 százalékkal növelni kell. Ez az év tehát valorizálásra kerül! Az emelés mértéke Ha az igénylőnek a megjelölt időtartam alatt nincs legalább 180 naptári napra keresete, a négyéves átlagszámítási időszakot azon naptári évre — és az azt megelőző naptári évekre — kell kitűzni, amelyben az igénylőnek legalább 180 naptári napra keresete volt. Az 1988 elé eső keresetet naptári éven­ként szintén 42 százalékkal növelni kell. Ha az előzőek alapján «kiszá­mított havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj megállapítása naptári évének első napján érvé­nyes minimális bér összegét (1992- ben a 8000 forint), ez utóbbit kell havi átlagkeresetként figyelembe venni. A mezőgazdasági szövetkezeti tag öregségi nyugdíjának megálla­pításánál ezt akkor kell alkalmaz­ni, ha az átlagszámítási időszak alatt a mezőgazdasági szövetkezet tagja legalább 150, nő 100 munka­napot nem teljesített. Annak elbírálásánál, hogy az igénylőnek 180 napi keresete van-e, a mezőgazdasági szövetke­zeti tag által teljesített minden 12 (nőnél 8) tízórás munkanap 30 na­pi keresetnek felel meg. Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál — amennyiben ez az igénylőre nézve kedvezőbb — a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül azt a négy naptári évet kell figyelembe venni, amelyekben elért kereset a legkedvezőbb. Az 1988. évet meg­előző években elért keresetekre is alkalmazni kell a 42 százalékos nö­velést. A nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat évente a nettó át­lagkereset növekedésének megfele­lő mértékben kell emelni. Az eme­lésre évente két alkalommal, már­cius és szeptember hónapban kerül sor. Az emelés legkisebb és legna­gyobb összegéről, az adott idő­pontban esedékes emelés összegé­ről, továbbá a két emelésen túlme­nő esetleges további emelésről, ille­tőleg az emelésre jogosultak köré­ről az országgyűlés határoz, a vég­rehajtásról pedig a kormány gon­doskodik. Az 1992. évben a márciusi eme­lés január hónapra visszamenő ha­tályú volt. A nyugellátások, bal­eseti ellátások és egyéb ellátások emeléséről az 57/1992. (III. 25.) kormányrendelet intézkedik. Az 1992. március 1-jei intézkedések Az 1992. március 1-je előtti idő­ponttól megállapított: a) saját jogú nyugellátást, bal­eseti rokkantsági nyugdíjat, átme­neti járadékot 13 százalékkal, leg­alább havi 800 forinttal, de legfel­jebb havi 2000 forinttal; b) hozzátartozói, baleseti hozzá­tartozói nyugellátást 13 százalék­kal, legalább havi 500 forinttal, de legfeljebb havi 2000 forinttal; c) baleseti járadékot 13 száza­lékkal, de legfeljebb havi 800 fo­rinttal kell emelni. Az 1992. január 1-je előtti idő­ponttól megállapított nyugdíjnál az emelést 1992. január 1-jétől, az 1992. január 1-je és március 1-je között megállapított nyugdíjnál az emelést a nyugdíjba menetel idő­pontjától kell számítani. Az 1991. december 31-ét követő időponttól megállapított sajátjogú nyugellátások, baleseti rokkantsá­gi nyugdíjak, hozzátartozói nyug­ellátások és hozzátartozói baleseti nyugellátások legkisebb összegei és — a megállapítás időpontjától függetlenül — a meghatározott összegű nyugdíjszerű rendszeres Halászléből brassói Nem vagyok egy kifejezetten étterembe járó ember, de ha útközben elönt a szomjúság vagy éppen megéhezem, bizo­nyosan megállók az első utam­ba kerülő vendéglátóhelynél, így történt ez a minap is az 51- es út mentén. Betértünk barátommal együtt, leültünk és halászlevet rendel­tünk. Hozták hamarosan — még talán túl gyorsan is — a gőzölgő tálkákat, ami az első gyanús mozdulat volt a frisse­ségét illetően. Aztán gyanúnk bizonyossággá is vált, amikor megpillantottuk a lében a ka­nál öblét és ez fokozódott a kóstolásnál. Nem akarok jelző­ket keresni rá; nemes egyszerű­séggel, nem ízlett egyikőnknek sem. Dilemmában voltunk, vagy éhen maradunk, vagy vál­laljuk a gyomormosással járó tünetek veszélyét. Némi tanács­kozás után aztán úgy döntöt­tünk, hogy lesz ami lesz, az arany középutat választjuk és szólunk a pincérnek. Hogy önérzetében nagyon meg ne sértsük és ne vívjuk ki az ilyenkor szokásos rosszallást s haragot, így adtuk elő mon­dandónkat: — Főúr, ne hara­gudjon a zaklatásért, lehet, hogy a szájízünk rossz csupán, de mi a bajai halászléhez va­gyunk szokva és ez nem olyan, nem az igazi. Megrökönyödésünkre nem mindennapi válasz érkezett: — Uraim, semmi baj. Kérem, vá­lasszanak valami mást az étlap­ról! Természetesen a halászle­vet nem kell kifizetniük! Másodpercekig meg sem tud­tunk szólalni, aztán a kért és kapott ízletes brassóival a ha­sunkban és egy szép élménnyel távoztunk. Hát így is lehet!? — tettem fel magamnak, már az autóban a kérdést, melyre a válasz egyértelmű. Az üzlet nevét csak azért nem írom le, nehogy megrohanják és legközelebb ar­ra járván esetleg nem lesz sza­bad asztal. S. G. szociális ellátások havi 500 forint­tal emelkednek. Az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, vala­mint a semmissé nyilvánított elíté­léssel összefüggésben járó emelés összegét, továbbá az egyes nyugdí­jak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések meg­szüntetéséről szóló törvény szerint pótlékként folyósított összeget ön­állóan 13 százalékkal kell emelni. A sajátjogú nyugellátást és a hoz­zátartozói nyugellátást havi 8610 fo­rintig lehet együtt folyósítani. Havi 500 forinttal kell kiegészí­teni a házastársi pótlékot (házas­társ utáni jövedelempótlékot), to­vábbá a rendszeres szociális jára­dékos eltartott hozzátartozójára tekintettel folyósított növelés ösz- szegét. 500 forinttal kell emelni a házas­társi pótlékra jogosultság szem­pontjából irányadó összeghatárt. Havi 500 forinttal kell emelni a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék összegét. Az 1992. szeptember 1-jei intézkedések Az 1992. szeptember 1-je előtti időponttól megállapított: a) saját jogú nyugellátást, bal­eseti rokkantsági nyugdíjat, átme­neti járadékot 6,5 százalékkal, leg­alább havi 400 forinttal, de legfel­jebb havi 1000; b) hozzátartozói, baleseti hoz­zátartozói nyugellátást 6,5 száza­lékkal, legalább havi 300 forint­tal, de legfeljebb havi 1000 fo­rinttal; c) baleseti járadékot 6,5 száza­lékkal de, legfeljebb havi 400 fo­rinttal kell emelni. Az 1992. augusztus 31-ét követő időponttól megállapított saját jogú nyugellátások, baleseti rokkantsá­gi nyugdíj, hozzátartozói nyugellá­tások és hozzátartozói baleseti nyugellátások legkisebb összegei és — a megállapítás időpontjától függetlenül — a meghatározott összegű nyugellátások, továbbá a nyugdíjfolyósító szerv által folyó­sított nyugdíjszerű rendszeres szo­ciális ellátások havi 300 forinttal emelkednek. Az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, vala­mint a semmissé nyilvánított elíté­léssel összefüggésben járó emelés összegét, továbbá az egyes nyug­díj -kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény szerint pótlékként folyósított összeget önállóan kell 6,5 százalékkal emelni. A saját jogú nyugellátást és a hozzátartozói nyugellátást havi 9210 forintig lehet együtt folyósí­tani. Havi 300 forinttal kell kiegé­szíteni a házastársi pótlékot (há­zastárs utáni jövedelempótlékot), továbbá a rendszeres szociális já­radékos eltartott hozzátartozójára tekintettel folyósított növelés ösz- szegét. 300 forinttal kell emelni a házas­társi pótlékra jogosultság szem­pontjából irányadó összeghatárt. Havi 300 forinttal kell emelni a gyermekgondozási segélyhez járó jö­vedelempótlék összegét. (MTI-Press) Természet­ismereti vetélkedő A városföldi klubkönyvtár az idén hatodik alkalommal rendezi meg a Bács-Kiskun megyei diá­koknak a természetismereti vetél­kedőt. E közös játékra olyan 8— 16 éves gyerekek jelentkezését -— egyénileg, vagy négytagú csopor­tokban — várják, akik szeretik a természetet, kíváncsian böngészik a természettudományos folyóira­tokat, könyveket, s szívesen baran­golnak erdőn-mezőn. A résztve­vők októbertől májusig havonta egy-egy feladatlapot kapnak, ame­lyek megoldása közben hazánk különböző tájaival ismerkedhet­nek meg. Az írásbeli fordulókon legjobb eredményt elért csapatok­nak 1993. tavaszán megyei döntőt rendeznek. A legjobbak jutalma természetismereti táborozás lesz. A részvételi szándékot szeptember 20-áig írásban — név, cím, iskola és osztálymegjelöléssel — lehet je­lezni a városföldi klubkönyvtár­nak. BEFEJEZÉS ELŐTT A SZANKI BERUHÁZÁS Javul a gázminőség Megyénkben is gyakori a fo­gyasztók pana­sza, miszerint a szolgáltatott gáz minősége nem minden esetben éri el a kívánatos mér­téket. A most befejeződő szanki beruhá­zás annyiban változtatja meg a helyzetet, hogy a jövőben a Szánk—Pécs távvezeték mentén fekvő települések — például Kis­kunhalas, Já­noshalma, Baja — magasabb fűtőértékű gázt kapnak majd, amiért termé­szetesen többet is kell fizetni. Mivel a beru­házás méretei és költségei nem mindennaposak, megkértük Reményi Istvánt, a Ma­gyar Olaj- és Gázipari Részvény- társaság kiskunhalasi bányászati üzemének igazgatóját, hogy avassa be olvasóinkat a szanki dúsító lét­rehozásának hátterébe. — AT ázlár környéki gázmezők, valamint a Majsa—Dél, illetve a kiskunhalasi olajtelepek olajkísérő gázainak fűtőértéke igen alacsony — mondja a fiatal igazgató —, köbméterenként mindössze 25-30 megajoule, az általános 34-gyel szemben. Ezekben a gázokban ma­gas az inerttartalom, vagyis az el nem éghető gázok, esetünkben a szén-dioxid és a nitrogén aránya. Ha a gyengébb minőségű gázokat úgy használnánk fel, hogy maga­sabb fűtőértékühöz keverjük hoz­zá, akkor a mezők leművelése na­gyon elhúzódna, gazdaságtalanná válna. Érdemesebb a dúsító tech­nológiával foglalkozni, ami a feles­leges gázok eltávolítását jelenti. Mi csak a szén-dioxid. kivonásával számoltunk, a nitrogén nagyon sokba kerülne. — Felvetődik viszont a kérdés, hogy mi történjen a szén-dioxid- dal — folytatja Reményi István -—, hisz az országok többsége kör­nyezetvédelmi egyezményekben vállalta, hogy egy bizonyos határ fölött nem bocsát ki több szén­• A milliárdokért felépült szanki dúsító. dioxidot. Nos, a szén-dioxid visz- szasajtolható, esetünkben a szanki olajmező délkeleti részébe, s ezzel a művelési móddal az olajkihoza- tal növelhető. A szóban forgó be­ruházás során elkészült létesítmé­nyek tehát egyrészt a dúsítást, va­gyis a szén-dioxid kivonását, más­részt a visszasajtolást, tehát az olajkihozatal növelését szolgálják. — Mindez nagyon sokba kerül - magyaráz tovább Reményi Ist­ván. — Mi a Világbank 1-es számú petróleum projektjét pályáztuk • Reményi István igazgató re­ménykedik abban, hogy a beruhá­zás időben, sikerrel fejeződik be. meg, s jutottunk a szükséges for­rásokhoz. A kivitelezésre öt cég jelentkezett, közülük kettő ja­pán. Végül a Marubeni kereske­dőház által képviselt Toyo Engi­neering Corporation kapta a munkát, 3,5 milliárd forintnak megfelelő összegért. A szerződést 1990 márciusában kötöttük, s most folyik a próbaüzem. Ennek során kell a japánoknak bizonyí­taniuk, hogy a létesítmény meg­felel az' előírt paramétereknek, például az óránként 40 ezer köb­méter teljesítménynek, s a fel­használt segédanyagok és ener­gia mennyisége sem több a ter­vezettnél. Jelenleg a négy hóna­pos próbaüzem utolsó hónapjá­ban vagyunk, s,az első átadás nem sikerült. Én azonban a munkálatok tapasztalatainak is­meretében bízom abban, hogy minden probléma rövidesen megoldódik, s átvehetjük a léte­sítményt. Bálái E. István Nehéz tárgyalások közben. Középen a japán szakemberek. (Fotók: Walter Péter) ELŐBB KŐTELEZŐ, MOST TILOS? Darázsfészek a halasi Schönfeld udvarban Még igazán meg sem emésztették a Hatisz-lakások felépítésének herce­hurcáját Halason a Kossuth és Bokányi utcai sarokház (Összesen 80 lakás) lakói, máris újra magasra csaptak az indulatok a régi lakók és a 36 új lakás gazdái között. A Schönfeld udvarnak elnevezett terület gyakran hangos a veszekedéstől és fenyegetőzéstől. Mi váltotta ki az újabb hadihelyzetet? A Hatisz Lakásépítő Szövetke­zet (elnöke Kristóf Imre) 1992. május 20-ától hatályos — a másik fél (80 lakás) közös képviselője ál­tal is elfogadott — építési engedély birtokában megkezdte a négyezer négyzetméteres terület parkosítá­sát. A polgármesteri hivatal illeté­keseinek pecsétjével és aláírásával ellátott parképítési engedély terv­rajza pihenőparkot, a gyerekeknek piedig játszóteret tartalmaz. A ha- tiszosok első lépcsőben — még ha a tervrajztól kissé eltérően is - leöntötték a betonjárdákat, majd betongyűrűkkel lezárták,az udvar egyetlen és hivatalos, az ÁB irodá­ja melletti, bejáróját a gépkocsik elől. Lett is ebből haddelhadd, fő­leg azok a lakók hadakoztak, akik megszokták, hogy autójuk közvet­len az ablakuk alatt parkolhat. A kocsitulajdonosok felháborodá­sa érthető, hiszen a környéken, az amúgy is zsúfolt belvárosban, nin­csen különösebb lehetőségük a parkolásra. Néhány őslakó, a tett- legességet is kilátásba helyezve, megfenyegette Kristóf Imrét, aki ennek ellenére sem hajlott más megoldás felé. Végül is a pofon (meg) nem csattant el, a mérsékel­tebb és kulturáltabb lakók a diplo­mácia útjára terelték az ügyet: mintegy felszáz aláírással levelet írtak a polgármesternek, amiben kérik az udvarba való behajtás és parkolás lehetővé tételét. Mint ír­ták, bíznak abban, hogy a város- központban kialakult darázsfé­szek további elmérgesedése az ön- kormányzatnak sem érdeke. Ilyen előzmények után került sor arra a lakógyűlésre, amelyen közel negyvenen igyekeztek — in­dulataikat szabadjára engedve meggyőzni igazukról Tóth Zoltán polgármestert. Az egyik hangadó, Szabó Ferenc telekkönyvi fénymá­solatot lobogtatva hivatkozott szerzett jogára, miszerint nem zár­hatják ki autóját az udvarból. „Én abban a tudatban vettem a lakáso­mat, hogy itt parkolhatok!" Jó fél­órás zsivaj után a polgármester is szóhoz jutott és kompromisszu­mos megoldásként javasolta, "hogy a Hatisz Lakásszövetkezet füg­gessze fel a parképítést addig, amíg a lakók többségének megfelelő megoldást nem találnak. Kristóf Imre szabálytalannak nevezte a polgármester intézkedését. ..A pol­gármester úr helyszíni intézkedése a parképítés felfüggesztésére jogel­lenes, hiszen érvényes építési enge­délyük van, és egyben ellentmond a polgármesteri hivatallal még 1990-ben kötött szerződésünknek is. Mi az eredeti tervnek megfelelő­en elkészítjük a parkot és a játszó­teret autóparkoló nélkül.” De azért hajlott arra, hogy a terület egy részét — ideiglenesen — nem füvesítik be. Az est csúcspontja az volt, ami­kor a viharos lakógyűlés résztve­vői miután megígérték, hogy nem hajtanak rá a füvesítendő te­rületre —- eltávolították a behaj­tást akadályozó betongyűrűket. Pár nap múlva a BFN 844-es rend­számú Toyota a belső árkád mel­letti füvesítendő területen a „tilos­ban” parkolt. Ennyit érne az ígé­ret? Vagy ez egy újabb hadüzenet? Fcrincz János • Annak idején kötelezték a Fiatiszt, játszóteret is a lakások hogy a régi lakók kérésére mellé. (Fotó: Ferincz) építse

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents