Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-29 / 230. szám

1992. szeptember 29., 5. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Az ingatlanforgalmazás hosszú távú üzlet Két-három éve szinte egyik pilla­natról a másikra megszaporodtak. az ingatlanügynökségek Magyaror­szágon. Közülük aztán jó néhányan abbahagyták, mások megerősöd­tek, nevet szereztek maguknak a piacon. Ebben minden bizonnyal a megbízható szolgáltatás, a szakmai hozzáértés játszotta a főszerepet. A kecskeméti cégek közül az Elcar- ton M. Schmitt und Sohn Kft. in­gatlanközvetítő részlege is stabilan megvetette a lábát ebben a szakmá­ban. A vezető dr. Farkas István, akivel nemcsak az indulásról, ha­nem az ingatlanforgalmazás jelenle­gi és várható alakulásáról is beszél­gettünk. — Mi volt az oka, hogy egyszerre olyan sok lett az ingatlanügynök­ség? — Korábban jogszabály tiltotta a magán- és jogi személyeknek az ingatlanközvetítést, így azt csak az OTP és Kecskeméten például az IKTV végezhette. 1989. január 1- jén felhúzták a zsilipet s irodák tömege alakult. Rövidárubolt is foglalkozott mellékesen ingatlan- közvetítéssel. Beírták a nevet 300 forintért egy füzetbe, s ha jött ér­deklődő, megmutatták neki. Az 1990-es módosítás már szakvizsga letételét is megköveteli — műszaki és jogi ismeretekből. Az alapfokú képesítés ingatlanközvetítésre, a középfokú forgalmiérték-becslésre is feljogosít. Ez már szűrőnek szá­mít, de az igazi szűrő a piac lesz. No és az, ha sikerül az ingatlanfor­galmazók kamarájának a közgaz­dasági egyetemmel egy másoddip­lomát is adó képzést elindítani. — Úgy tűnik, hogy a forgalma­zás lehetőségei korlátlanok, pusz­tán a fizetőképes kereslet jelenthet akadályt. . . — Korábban valóban csak az OTP-visszavásárlás vagy a maszek hirdetés volt. Ma pedig nagy a vá­laszték, eladó, vevő több helyen kaphat komplett szolgáltatást. Köszönhetően annak, hogy újra kezd kialakulni egy szakma, ame­lyik régen is volt és amelyikre szük­ség van. — Mi a feladatuk, mire vállal­koznak ? — A tevékenység kettős. Rész­ben a közvetítés, amikor összehoz­zuk a partnereket. Ez a kisebb fa­lat, de szabályozott keretek között ez is tisztes megélhetést jelent. Na­• Olyan szakma, amelyikre szük­ség van. (Fotó: Gaál Béla) gyobb hasznot hozhat a forgalma­zás, amikor az ügynökség maga vesz és elad. Persze ehhez jelentős tőke kell, ami az induláskor csak keveseknek van meg. — Mit nyújtanak önök? — Az 1800 forintos megbízási díj ellenében — ennyi az ügyfél kockázata — 6 hónapon keresztül hirdetjük, reklámozzuk az ingat­lant. Fotót, videofilmét készítünk. És érdeklődés esetén küldjük a partnert. Ez a legfontosabb, mert ebből érzi a megbízó, hogy foglal­kozunk az ügyével. A jutalék (1,8%) csak sikeres üzlet után jár. A mi kockázatunk az, hogy esetleg az érdeklődő nem jön vissza, mert igy akarja megspórolni a közvetí­tési díjat. Havonta 150-200 ezer forint a veszteségünk emiatt. — Es hogyan védekeznek? — Legújabb szerződéseinkben már kikötjük 6 hónapra az elővá­sárlási jogot. Ez egyfajta biztosí­ték, mert így mindenképpen érte­sülünk arról, ha a megbízónk akár a mi ügyfelünknek, akár másnak el akarja adni az ingatlant. * — Nem veszik ezt rossz néven ? —- Legtöbben megértik. Ezt az is bizonyítja, hogy most mintegy 400 ingatlanra van megbízásunk, és idén csaknem 100 már el is kelt. Ami ilyen piacon nem kevés. — Milyen az a piac? — Az árak kicsit fölötte vannak a reális értéknek. Ennek oka, hogy korábban a lakáshoz jutás rend­szerében a kedvezmények nyújtá­sában monopolhelyzet alakult ki. Egymilliós lakásért lehetett 1,3 milliót kérni, mert járt hozzá szoci­álpolitikai kedvezmény, alacsony kamatú hitel. A szabad piacon meg már a milliót sem tudták kifi­zetni a kedvezmények nélkül. Ez ma is így van, a szoc.pol. támoga­tás nélkül nálunk sok nagycsalá­dos nem tud vásárolni. — Es mit hoz az áfa? — Jövő év közepére lecseng a hatása, vagyis tudomásul veszi a piac a 25%-os árnövekedést. Való­színűleg az eladó jár vele rosszab­bul, de ettőf nem fagy be az ingat­lanforgalom. Bár akadnak, akik azt állítják, ennél jobban már nem is fagyhat, én ezt vitatom. Az in­gatlanok elkelnek, mert lakni kell! Ami leviszi az árat, az a készpénz. Mágikus ereje van, akár 30 száza­lékot is jelent az azonnali fizetés. — Mit hoz a szakmának a priva­tizáció, a felszámolás? — Ez egy más üzleti kategória, más lépték, más emberekkel. Szá­múnkra is ez garantálja a túlélést. Az ingatlantőzsdén jegyzett 81-ből 24 ügylet a miénk. Gyárak, szállo­dák, kastélyok, 62 hektár Balaton- parti terület, összesen 3,9 milliárd forint értékben van megbízásunk. Ott vagyunk a csődegyeztető tár­gyalásokon, igyekszünk itt is teljes szolgáltatást nyújtani. Tervezzük, hogy hasznosítási tanulmányokat és készítünk majd az ingatlanok­hoz. — Említette a tőzsdét, s cégünk tagja az ingatlanforgalmazók ka­marájának is. — Előbbinek alapítói közt is ott vagyunk, s mint brókercég részt veszünk a munkájában. A kamara ma még főként etikai ügyekben jár el, információt nyújt a tagoknak, de szeretném, ha markáns érdekvé­delmi szervezetté válna. — Világéletében ingatlanforgal­mazónak készült? — Az egyetem után fogalmazó voltam a bíróságon, majd jogtaná­csos a Hungária Biztosítónál. Má­sodállásban ekkor kezdtem ingat­lanokkal foglalkozni. 1989-ben let­tem az Elcarton Kft. tagja és mun­katársa. Olyan céget szeretnék, amelyik hosszú távon munkát, megélhetést nyújt. A biztató kez­det után már Kecskeméten, Buda­pesten, Szegeden, Baján nyitot­tunk irodát és Soltvadkerten is dolgozik megbízottunk. Váczi Tamás JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Döntött az Alkotmánybíróság A régi adójogszabályok nem áll­ták ki az alkotmányosság próbáját. Szokatlan ügyben döntött ez év jú­niusában az Alkotmánybíróság, amikor az új adórendszer bevezeté­se előtti jogi szabályozást vette na­gyító alá egy adókivetés útján adó­zó kisiparos kérelme alapján. Az 1983-ban kiadott miniszter- tanácsi és pénzügyminiszteri ren­deletek nem állták ki az alkotmá­nyosság próbáját, tekintettel arra, hogy az alkotmánybírák testületé egyértelműen megállapította az ál­lampolgárok széles körére kiterje­dő adójogszabályok alkotmányel­lenességét. A testület azt vizsgálta, hogy az 1983-ban hozott jogszabályok megfeleltek-e az akkor érvényben lévő magasabb szintű törvényi sza­bályozásnak. Ebben a tekintetben az Alkotmánybíróság megállapí­totta, hogy az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. szerint a la­kosság széles körét érintő adózási kötelezettséget szabályozó feltéte­leket csak törvényben vagy tör­vényerejű rendeletben lehet meg­határozni. Ennek a feltételnek azonban az 1983-as jogi szabályo­zás nem felelt meg, mivel az adó­zók kötelezettségeit minisztertaná­csi, illetve pénzügyminiszteri ren­delet szabályozta. Szokatlan kö­rülmény az is, hogy az AB olyan jogszabály felülvizsgálatát végezte el, amelyet már több éve hatályon kívül helyeztek, mivel 1988. év ele­jén az új adórendszer bevezetésével ezek a rendelkezések hatályukat vesztették. Amiért szükségét látta a testület, hogy foglalkozzon a hatályukat vesztett jogszabályok felülvizsgá­latával, nem elhanyagolható szem­pont, hiszen jelentős számú olyan ügy van folyamatban, ahol a régi szabályok alkalmazandók, illetve az 5 éves elévülési idő figyelembe­vételével erre az időszakra a reví­zió kiterjedhet. Mindezeket figyelembe véve az AB kimondta: a határozat rendel­kezésének okszerű következmé­nye, hopy az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályokat a ha­tározat közzétételének napjától kezdődően már nem lehet alkal­mazni. Összegezve tehát: 1992. jú­nius 22-étől az 1983-as jogi szabá­lyozás alapján megállapított adó­kötelezettséggel kapcsolatban fo­lyamatban lévő eljárásokban, pe­rekben az alkotmányellenes jog­szabályok nem alkalmazhatók, így az eljárást meg kell szüntetni, illet­ve új ellenőrzés, revízió erre az idő­szakra nézve nem indítható. Dr. Jobbágy Lajos Lankad az exportambíció? Szakmai körökben vita folyik árról, hogy meddig képes még a gazdaság arra a magas nyugati ex­portteljesítményre, amelyet az elő­ző években produkált. Az adatok bizonytalansága miatt nem tudni, hogy milyen gazdaságossági folya­matok húzódnak meg a növekvő értékű dollárexport mögött, de a feltételezések szerint valószínűleg kedvezőtlenek. Mikor torpan meg hát ez a lendület, mikorra fullad­nak ki az exporterőfeszítések, ez jelenleg a gazdálkodás egyik kulcs­kprHp^p A KOPINT-DATORG Kon- juktúra-, Piackutató és Számítás­technikai Részvénytársaság 1991. II. negyedévi konjuktúratesztjében részt vevő vállalatok jelzései sze­rint az első intő jelet már regiszt­rálhatjuk. Már egy éve tart az ex­portambíciók szelidülése, de ' a szinten tartás mindvégig jellemző volt, s csak egy igen szűk kör jel­zett exportcsökkentést a nyugati piacokon. A mostani felméréskor már egy markánsabb réteg jelzi a visszavonulást, miközben tovább csökken a nyugati szállítások nö­velésének szándéka. Az idén egyelőre még nem érez­teti hatását a kifulladási tendencia. Az előző évihez hasonlítva az ösz- szes export értékében — és volu­menében is — a cégek zömükben növekedést várnak, függetlenül a méretüktől. Piaci irányonként vizsgálva azonban már feltűnő, hogy hol lankadnak az erőfeszíté­sek. Rajzos mellékletünk ezt ábrá­zolja. KÖLTSÉGVETÉSI ÁBÉCÉ Az államé a legnagyobb jövedelem Minden fejlett országban az ál­lam a legnagyobb jövedelemtulaj­donos. Ez így volt a legliberálisabb — és az állam szerepét erősen visz- szaszoritó — Angliában Thatcher asszony idején és az Egyesült Álla­mokban Reagan elnök alatt is. Akármilyen is a parlamenti több­ség és a kormány filozófiája, a mo­dern államnak akkora szerepe van a társadalomban, hogy azokat csak nagy jövedelem birtokában tudja ellátni. Áz állam jövedelemigénye — el­vileg — csak akkor csökkenhet, ha gyökeresen mérséklik társadal­mi szerepét, vagy ha a feladatait a gazdaság más szereplőire hárítja: magukra vállalják az üzleti vállal­kozások, a nyereségre számot nem tartó alapítványok, társadalmi egyesületek. Előfordulhat az is — bár ez a ritkábbik eset —, hogy a feladat maga szűnik meg vagy zsu­gorodik össze: ilyen lehet egy or­szág katonai költségvetése, amikor egy háborús időszakot békeévek követnek, vagy a nemzetközi fe­szültség csökken. A végső szó a törvényhozóké Mérséklődhet ez a jövedelm- igény akkor is, ha az állam csök­kenteni tudja önmaga kiadásait, mondjuk racionalizálja, gépesíti az intézmények, hivatalok munkáját. Az államháztartás terve — a költ­ségvetés —#az összeállításakor a pénzzügyi szervek rendszeresen kí­sérletet tesznek az egyik vagy a másik módszer alkalmazására, az állami „nadrágszíj” szorosabbra húzására, de a végső szót minden esetben a törvényhozás mondja ki: a honatyák döntik el, melyik jöve­delemtulajdonosra hárítják át a tényleges terheket. Áz állami bevételek legnagyobb része a különféle adókból szárma­zik. Nem a piacon értékesített szol­gáltatásainak bevételeiből él (bár évről évre gyarapodik az illetékek­ből és a különféle díjakból szárma­zó bevételek), nem is a tulajdoná­ban álló vagyontárgyak hozamá­ból vagy azok elidegenítéséből fe­dezi a kiadásait, jóllehet az utóbbi időben ezek a bevételek sem cseké­lyek. A külföldi adósság a jegybankot terheli Az éves költségvetésben a kül­földön vagy belföldön felvett hite­lek, kölcsönök is alárendelt szere­pet játszanak, mert a deficit nagy­ságrenddel kisebb, mint a költség- vetés bevételei. Bár az évtizedek alatt felhalmozódott belföldi államadósság és annak kamatai nem jelentéktelen tételek! Hogy miért nem említem a külföldi államadósság dollármilliárdjait? Mert azok formálisan nem számí­tanak államadósságnak. A jegy­bankot terhelik, amely a felvett összegeket túlnyomórészt az álla­mi költségvetésnek adta kölcsön, amelyik azután — nem visszterhes alapon — szétosztotta a pénzt a veszteségek fedezésére, az árak tá­mogatására, a nem mindig meg­gondolt beruházások finanszírozá­sára. A nyolcvanas években már a kamatok törlesztéséhez is kölcsö­nöket kellett felvenni s ezek össze­gével is szaporodott az adósság. Az állam mire költi a jövedelme­it? Árukat és szolgáltatásokat vesz, befektet, béreket fizet belőle, szoci­ális megfontolásból bizonyos há­nyadát a jövedelmének újra eloszt­ja. Ezek az úgynevezett transzfer kiadások: a kamatkiegészítések bi­zonyos célhiteleknél, vagy mond­juk az állami kezességek. Megváltoztatott jövedelemarányok A költségvetés végrehajtása so­rán bevételei segítségével az állam megváltoztathatja a jövedelemará­nyokat, alakíthatja a fizetőképes kereslet összetételét, amennyiben nem ugyanolyan arányban és ugyanarra költi el a bevételeit, mint ahogyan azt az eredeti jöve­delemtulajdonosok — a vállala­tok, a lakosság — tették volna. A kiadások révén — segélyekkel, támogatásokkal — szintén végre­hajt jövedelemarány-korrekciókat és nagy szerepet játszik a szolgálta­tási kínálat alakításában és a fog­lalkoztatás alakulásában. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Exportszándékok ’92 Nagyok Közepesek Kicsik Volt szocialista országokba Fejlett (OECD) országokba Fejlődő országokba ■ Csökken □ Változatlan □ N5 EK-statisztika munkanélküliségről Idén júliusban 14 millióra becsül­ték a közös piaci munkanélküliek szá­mát, míg tavaly ugyanebben a hónap­ban alig 13 millióan voltak állapítja meg az Európai Közösség statisztikai hivatala F.gy évvel korábban is ha­sonlóan 1 milliós volt az emelkedés, azaz meglehetősen töretlen a trend. Dániában például négy év alatt (1988- tól) 50 százalékkal nőtt a munkanél­küliek száma, az Egyesült Királyság ban 33, százalékkal, Franciaország­ban és Írországban pedig 5-10 száza­lékkal. E^zel szemben Hollandiában 13, az egykori NSZK-ban. Spanyol- országban és Belgiumban pedig 15-20 százalékkal csökkent. Kamatcsökkentés Londonban Kilenc százalékra csökkentette alapkamatát a brit központi bank jelentette az A I P Az intézkedéstől az infláció csökkenését várják, és ha ez megtörténik,a kamatokat újra emelik mondta Norman Lament pénz­ügyminiszter. A brit kamatlábak 19X8 júliusa nem voltak ilyen ala­csony szinten. Az intézkedés első ha­tásaként egyébként a font árfolyama máris emelkedett valamelyest Lon­donban. Dél-Korea a hetedik Évente 2 millió gépkocsit képes inr már gyártani Dél-Korea. s ezzel a ka­pacitással a hetedik helyen áll a világ­ban jelentette az AP DJ. A két­milliós határt a múlt hónapban lépte I ul az ázsiai ország. A tavalyi év végen még 160 ezer hiányzottá 2 millióhoz, most viszont már 2.07 millió autó gyártására képes éves szinten Dél- Korea Ezzel a teljesítménnyel a tava­lyi nyolcadik helyről az idén Nagy Britanniát megelőzve a hetedikre lep elő az ázsiai ország. Az első hat sor­rendben Egyesült Államok. Japán. Németország. Franciaország. Spa­nyolország és Olaszország. Reform a válás után is A csehszlovák gazdaság reformja nem szakad meg a két országrész jö­vőre esedékes szétválásával han­goztatta a szövetségi központi bank vezetője Josef Tosovsky szerint hazá­jában az infláció ellenőrizhető egy­számjegyű szinten maradt s a gaz­daság is elmozdult már a recesszió mélypontjáról. Szakértői kommentá­rok szerűit Szlovákia komoly gazda­sági nehézségekkel lesz kénytelen szembenézni a válás után, mivel gaz­dasága korszerűtlen. A szakvélcmé- ,nyck azl is valószínűsítik, hogy a déli országrésznek gondot fog okozni a csaknem 10 milliárd dolláros szövet­ségi küladósság ráeső hányadának törlesztése is. Gazdag kínai aranylelet Rendkívül gazdag aranyléletre bukkanlak kínai bányászok a minap Belső-Mongólia egyik eldugott vidé­kén jelentette a helyi sajtó. Az elő­zetes számítások szerint évente 400 ki­logramm aranyat adhat a bánya. Nem ismeretes, hogy ez milyen ará­nyú a kínai összkitermeléshen. mivel Peking a teljes kínai aranykitermelés­ről sohasem közöl adatokat'. Nadrágszíjszorítás Svédországban? Várhatóan a svéd „jóléti rendszer" megnyirbálásával próbál a kormány további 20 milliárd koronát megtaka­rítani a jövő évi költségvetésben. A svéd jóléti társadalomból fakadó biztonságérzet a többi között a bizto­sítóintézet által kifizetett különféle se­gélyeknek és juttatásoknak köszön­hető Tavaly ez az összeg clcrtea 288.1 milliárd koronát. A napokban várha­tóan befejeződik takarékosságról szó­ló tárgyalás a kormány és az ellenzék közötl és kiderül, hogy jövőre a své­dek mennyivel kevésbe érzik magukat „biztonságban". Ellenőrzik a kambodzsai bankot Az I NS/ békefenntartó missziója közvetlen ellenőrzése alá vonja a kam­bodzsai központi bankot. A példátlan intézkedésre a korábban megkötött békeszerződés jogosítja lel az ENSZ kambodzsai hatóságát, amelynek fel­adata a jövő májust választásokig az ország irányítása. A bank feletti eílen- őrzésát vételéről a kambodzsai Legfel­ső Nemzeti Tanács ülésén születeti megállapodás valamennyi frakció részvételével és beleegyezésével. Spanyol szigorítás A spanyol központi bank fedezeti letét elhelyezésére kötelezte az ország­ban működő hazai vagy külföldi ma­gánbankokat. A rendelet értelmében a bankok minden egyes új devizahite­lük után ugyanakkora összegű letétet kötelesek elhelyezni a központi bank­ban. A madridi pénzintézmény ezzel kívánja megakadályoznia valutaspe­kuláció elburjánzását, illetve a peseta árfolyamának csökkenéséi. A ban­koknak emellett egyelőre pesetái sem lehet kölcsönözniük nem spanyol ál­lampolgároknak. Az intézkedés egye­lőre egy hónapig marad érvényben. Szerkeszti A. Tóth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents