Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-29 / 230. szám
1992. szeptember 29., 6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Czinkoczi Tibor EUROMENEDZSER BT. SZEGED MOTIVÁCIÓ 11. Emberek csoportban, érdekellentétek Ahogy az előző fejezetben sugalltam, az emberek (munkatársaink) „gyakran különösek”, azaz értékrendjük, céljuk jelentősen eltérhet a miénktől. Az a tény, hogy valaki egy csoportnak tagja, nagymértékben meghatározza viselkedését. A csoportok az élet természetes „melléktermékei”. Talán úgy „CSOPORTOSÍTANÁM”, hogy: — MUNKÁK ELVÉGZÉSÉRE; — ÉRDEKEINK MEGVÉDÉSÉRE, SZOCIÁLIS, SPORTIGÉNYEINK KIELÉGÍTÉSÉRE alakítunk csoportokat. így általában több csoportnak is tagjai vagy vezetője lehetünk. A menedzseri hatékonyság szorosan összefügg azzal, képesek vagyunk-e csoporttagként vagy vezetőként együttműködni. A közelmúltban sok olyan tényezőt sikerült feltárni, melyek a csoportok munkáit befolyásolják. Ezek nagyon értékes ismereteket jelentenek, különösen ha ismeretükben sikerül komplex programot összeállítani és megvalósítani. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy egy-egy menedzsertanfolyam csak akkor teljes értékű, ha nem csak olyan tényezőket emel ki, melyek RÖVID TÁVON VÁLTOZTATHATÓK, mint például a vezetők VEZETÉSI STÍLUSA, problémakezelési és döntéshozatali MÓDSZEREK és egyéb ELJÁRÁSOK, melyek segítségével a csoportok és tagjaik a feladatra összpontosítják figyelmüket, s amelyekkel a csoporton bélüli súrlódásokat elsimítják. Van néhány olyan tépyező, mely A HOSSZÚ TÁVÚ KATEGÓRIÁBA TARTOZIK. Ilyen pl. a csoport MÉRETE, a TAGSÁG, a csoport LÉTREJÖTTÉNEK CÉLJA .. . stb. A csoportoknak (akár barátiak, akár hivatalosan kialakítottak) nagyon nagy szerepük van a menedzseri munka hatákonyságában. Hadd soroljam fel a csoport néhány általános tulajdonságát. — A csoporttagokra komoly KÉNYSZERÍTŐ EJ*Ő hat a CSOPORT NORMÁINAK (öltözködés, beszéd, viselkedési normák stb.) BETARTÁSÁRA. — A csoportnormák fontosak abból a szempontból, hogyan képes a menedzser BEFOLYÁSOLNI, és a normák hogyan HATNAK a menedzser szemléletére. — A hatékonyság szempontjából fontos, hogy a menedzsment ÉRTSE A CSOPORTOKAT KIALAKÍTÓ ÉS BEFOLYÁSOLÓ ERŐKET, és súlyuknak megfelelően kezelje azokat. — A csoportok közti KONFLIKTUS TERMÉSZETES. Ez utóbbiról egy kicsit bővebben. Nem szabad azt hinnünk, hogy az EGYÜTTMŰKÖDÉS normális és megfelelő dolog, a konfliktus VISZÖNT rendellenes és kóros jelenség. MINDKETTŐNEK MEGVAN A LÉTJOGOSULTSÁGA. Ne higgyük, hogy aki szemben áll, az hibát követ el, sokkal inkább: TÁRJUK FEL ÉS HASZNOSÍTSUK konstruktív módon, így NÖVELHETJÜK A CSOPORTOK CÉLTUDATOSSÁGÁT ÉS ÖSSZETARTOZÁS-ÉRZÉSÉT A SZERVEZETBEN. Egy konfliktus lehet csak veszélyes az összetartozás (csoport- kohézió) szempontjából: a vezetők és a munkások csoportja közti konfliktus. A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTAÁRFOLYAMAI (bankjegyés csekkárfolyamok) Érvényben: 1992. szeptember 28. Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, 135,17 forintban angol font 133,77 136,57 ausztrál dollár 56,11 56,73 57,35 belga frank (100) 257,17 259,50 261.83 dán korona 13,72 13,85 13,98 finn márka 16,69 16,89 17,09 francia frank 15,68 15,82 15.96 görög drachma (100) holland forint 41.42 41,84 42.26 47.08 47.51 47,94 ir font 139,21 140.51 141,81 japán yen (100) 65,14 65,74 66.34 kanadai dollár 62.51 63,21 63.91 kuvaiti dinár 265,25 268.00 270,75 német márka 52,98 53.46 53,94 norvég korona olasz lira (1000) 13.11 13,23 13.35 63.16 63,80 64,44 osztrák schilling (100) 753,13 759,93 766,73 portugál escudo (100) 59,24 59,79 60,34 spanyol peseta (100) 75.80 76,56 77,32 svájci frank 60,82 61.36 61,90 svéd korona 14,16 14,29 14.42 USA-dollár 77.85 78,63 79.41 ECU (Közös Piac) 103,44 104,42 105,40 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. szeptember 28. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 134.40 134.75 135,10 ausztrál dollár 55,85 56,00 56.15 belga frank (100) 258.92 259,50 260.08 dán korona 13.78 13,81 13*84 finn márka 16,87 16,92 16,97 francia frank 15,78 15,82 15.86 holland forint 47,37 47,48 47,59 ír font 139.18 139,50 139,82 japán yen (100) 65,25 65,40 65,55 kanadai dollár 62,54 62.71 62.88 kuvaiti dinár 265,14 265.83 266,52 német márka 53,32 53,44 53,56 norvég korona 13,19 13,22 13,25 olasz líra (1000) 63,43 63,59 63,75 osztrák schilling (100) 757,54 759,24 760.94 portugál escudo (100) 60,69 60,83 60,97 spanyol peseta (100) 76,15 76,34 76,53 svájci frank 60.81 60,95 61,09 svéd korona 14,24 14,27 14,30 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 77,82 78,02 78,22 ECU (Közös Piac) 104,98 105,23 105,48 VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár 74—76 forint, német márka 52-54 forint, svájci frank 59—ól forint. osztrák schilling 7,50—7,70 forint. AGRÁRVILÁG KSH-JELENTÉS Kevesebb kalászos termett Kalászos gabonából 1992-ben 5,4 millió tonna termett. Ez a mennyiség az előző évinél 2,4 millió tonnával (31 százalékkal), az 1986 1990. évek átlagánál pedig 2,2 millió tonnával (29 százalékkal) kevesebb; a 12, illetve 13 százalékkal kisebb vetésterület és a jóval szerényebb termésátlagok következtében Búzából — amely a kalászosga- bona-termés 63 százalékát adta — 3444 ezer tonnát takarítottak be, a tavalyinál 2537 ezer tonnával (42 százalékkal) kevesebbet, a 26 százalékkal kisebb vetésterület és a 22 százalékkal alacsonyabb termésátlag miatt. A gazdaságok az előző évi 1152 ezer hektárral szemben 847 ezer hektáron (305 ezer hektárral kisebb területen) termeltek búzát. A termésátlag hektáronként 4060 kg, a múlt évitől 1130 kilogrammal kevesebb és 820 kilogrammal elmaradt az 1986 —1990. évek átlagos hozamától is. Ilyen alacsony termésátlag 1981 óta nem volt. Megyénként a termésátlag ingadozó volt, mert míg Baranya, Győr-Moson-Sopron és Tolna megyében 5000 kilogramm felett takarítottak be hektáronként, addig az alföldi és északi megyék termésátlaga 4000 kilogramm aíatt maradt. A rozs termésmennyisége 134 ezer tonna, az előző évinél 87 ezer tonnával (39 százalékkal) kevesebb. Ezt a 23 ezer hektárral (25 százalékkal) kisebb vetéstertület, és a 450 kilogrammal (19 százalékkal) alacsonyabb termésátlag (1920 kg) okozta. Őszi árpából 834 ezer tonna termett, az 1991. évi terméstől 145 ezer tonnával kevesebb. A hektáronkénti 3780 kilogrammos terméshozam 820 kilogrammal (18 százalékkal) alacsonyabb, mint a tavalyi, amit a 8 ezer hektárral (4 százalékkal) nagyobb vetésterület nem tudott ellensúlyozni. A betakarított termésmennyiség viszont az 1986—1990. évek átlagát — a 40 százalékkal nagyobb vetésterület miatt — 21 százalékkal felülmúlja. A tavaszi árpa termésmennyisége 887 ezer tonna volt, amely az 1991. évitől 319 ezer tonnával (56 százalékkal), az 1986—1990. évek átlagánál pedig 483 ezer tonnává (120 százalékkal) több. Ezt a vetés- terület növekedése okozta, mert az egy évvel korábbinál 117 ezer hektárral (82 százalékkal), az 1986— 1990. évek átlagjánál pedig 157 ezer hektárral (154 százalékkal) nagyobb területen termelték a tavaszi árpát. A hektáronkénti 3430 kilogrammos terméshozam ugyanakkor az 1991. évitől és az 1986— 1990. évek átlagánál is 14 százalékkal alacsonyabb. Zabból 144 ezer tonnát takarítottak be, a tavalyinál 12 ezer tonnával (9 százalékkal), az 1986— 1990. évek átlagánál pedig 14 ezer tonnával (11 százalékkal) többet. Vetésterülete az előző évhez viszonyítva 2 ezer hektárral, az 1986— 1990. évek átlagához képest pedig 9 ezer hektárral (21 százalékkal) nagyobb. Az 1992. évi 2780 kilogrammos termésátlag 130 kilogrammal volt magasabb, mint az előző évben, de az 1986—1990. évek átlagától 240 kilogrammal (8 százalékkal) elmaradt. A kötéltánc még nem ért véget A kiskőrösi Nagy István a sikeresnek mondható magánvállalkozók közé tartozik. Azzal együtt, hogy — mint mondja — indulása óta, azaz két esztendeje pénzügyi kötéltáncra kényszerül. — Mivel jelentős saját tőke nélkül, komoly hitelekkel vágtam . a vállalkozásba, sokszor okozott gondot, hogy az esedékes kifizetésekhez megérkezik-e az utolsó pillanatra a pénz? Ki tudom-e váltani az úthoz szükséges valutát? Bár mostanára elmondhatom, kialakult a saját vevőköröm, amelyre megbízhatóan számíthatok, a pénzügyi kötéltáncnak még korántsincs vége. — Milyen előzmények után választotta a nemzetközi fuvarozást? gazdaságnál agronómusgyakor- nokként álltam munkába, de a gépkocsik, a mozgalmasabb vezetés mindig vonzóbb volt számomra. Később szállításvezető lettem, és más cégeknél is ezt a munkakört választottam. A legutóbbi munkahelyemen töltött utolsó hónapokban már úgy tudtuk, a privatizációs átalakulások valamilyen formában lehetőséget nyújtanak majd a vállalkozásra. Ebből annyi vált valóra, hogy megvettem a cég öreg kamionját. Végül is tizenvala- hány éves munkaviszony után, úgyszólván tőke nélkül vágtam bele 1990 nyarán a magánvállalkozásba. Eleinte csak itthon fuvaroztam, hisz külföldre az ember nem indulhat pénz nélkül. Aztán eljutottunk odáig, hogy megteremtsük a feltételét, de épp hogy belendülhettünk volna, kiderült: nyolc esztendősnél idősebb kamion nem vehet részt a nemzetközi fuvarozásban. Kénytelen voltam hitelekből vásárolni egy új kocsit. Ma már ott tartunk, hogy négy kocsiszerelvényből három részt vehet a nemzetközi fuvarozásban. — Ebben az üzletágban pedig nagyon pénzigényes a fejlesztés. — Fejleszteni viszont muszáj, mert különben nem tudok piacképes maradni. Gépparkom jelenlegi értéke 10-15 millió forint. Ha mindehhez hozzáadjuk a működtetésükhöz elengedhetetlen, több százezernyi forintot kitevő letéteket, a végösszeg még többre rúg. Havonta majdnem 1 millió forint szükséges csak ahhoz, hogy útnak indulhasson a négy sofőr. Ezt az összeget általában ma már egy hónapos határidővel kapom vissza. Á legnagyobb gondok közé tartozik, hogy igen nehéz elfogadható kamatú hitelekhez jutni. Hosszú távúakról már nem is beszélek, mert egyévesnél hosszabb lejáratúval még nem találkoztam. Jó lenne hitelhez jutni például úgy, hogy közben az embernek ne kelljen elzálogositani a házát. — Több nehézséggel kell megbirkóznia egy egyéni vállalkozónak? Mindenképpen. Azt tapasztaltam, hogy az alapvető bizalom szinte minden téren hiányzik. Aki a társasági formát választja, sokkal könnyebben juthat hitelhez. Azt hiszem, ma a legjövedelmezőbb tevékenység egy kft.-ként tönkremenni, ám ezt egy egyéni vállalkozó nem engedheti meg magának. Jó lenne, ha mi, kisvállalkozók, egyszer majd eljuthatnánk odáig, hogy előre tervezhessünk négy-öt évet. Erre, sajnos, egyelőre nincs lehetőség, nap mint nap újra és újra át kell gondolnunk, mit és hogyan érdemes csinálni holnap. K. J. Annak idején az állami • Nagy István: — Megvettem a cég öreg kamionját. WASHINGTONI TUDÓSÍTÁS — ELSŐ KÉZBŐL „Szerény, de nem titkolt elégedettség” Az MNB elnökhelyettese a bankközi tárgyalásokról A Valutaalap és a Világbank közgyűlésének eseményeivel párhuzamosan élénk bankközi tárgyalások zajlanak az amerikai fővárosban. Ezekről szólva Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese szerényen, de nem titkolt megelégedéssel nyugtázta, hogy nemzetközi pénzügyi körökben rendkívül pozitív fogadtatása volt az MNB amerikai kötvénykibocsátásának. (Mint ismeretes, a magyar jegybank szeptember 18-án 200 millió dollár értekben úgynevezett „jenki kötvényt” bocsátott ki; 1924 óta első ízben az amerikai piacon.) A szak- vélemények egybehangzóan a magyar gazdaság jó megítélésével magyarázzák a kedvező fejleményt. Hárshegyi Frigyes a külföldi bankszakemberekkel folytatott eddigi tárgyalásait összegezve megerő-' sítette a pozitív értékelést: — A nemzetközi pénzintézetek a számokból ítélnek. Áz elmúlt két év magyar gazdasági adataiból azt olvassák ki. hogy Magyarország a piacváltás roppant szigorú körülményei közepette is liberalizálni tudta devizapolitikáját, javított fizetési mérlegén. Több devizát termelt ki mind áruexporttal, mind pedig a szolgáltatói és idegenforgalmi szektorban, mint annak előtte. A tárgyalásokból egyébként leszűrhető: a nagy pénzintézetek történelmi átalakulásként értékelik azt, ami ma Közép-Kelet-Európában történik, s ezt nem 4-8 éves, hanem hosszabb folyamatnak tekintik. Hazánk banki megítélése kétségtelenül kedvező, s ez — véleményük szerint — két tényezőnek köszönhető. Az egyik, hogy Magyarországon kialakult az intézményi rendszer, s ennek keretében a gazdasági vállalkozások, tranzakciók intézményi, jogi háttere is. A másik, hogy belpolitikai helyzetünket konszolidáltnak, stabilnak tekintik. — Csak ezzel magyarázható — állapította meg Hárshegyi —, hogy a közeljövőben két jelentős délnémet pénzintézet, a Comerzbank és a Hypobank is bankot kíván nyitni Budapesten. Ferenczy Europress Privátexpo a BNV-n A Vállalkozók Országos Szövetsége és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának kezdeményezésére az idei őszi BNV-n Privátexpót szerveztek. Célja a hazai magánvállalkozások sokszínűségének bemutatása volt. Az ötletet a kisvállalkozók megsegítésének szándéka szülte; ők nem tudnak egész pavilonokat lefoglalni — pénz hiányában —-, mint a nagyok, ezért támogatták őket. Képünkön: a japán kereskedelmi cégek Magyarországra akkreditált képviselői a Privátexpón. Falusi turizmus • Simon József bonyhádi gazda — mivel családja megélhetését mezőgazdasági termeléssel nehezen tudja biztosítani — vállalkozásba kezdett: a falusi turizmust kedvelőket fogadja a tanyáján. Képünkön a gazda lathato egy vendéggel. (M TI-fotó) „Műholdas farmerkedés” A XXI. század traktorai már láthatók az amerikai gabonaövezetben, Iowában: fedelükön antenna, amely- lyel a pontos helyüket meghatározó műholddal tartják az összeköttetést. A farmer a vezetőülésben számítógép képernyőjét figyeli: a betáplált adatok s az erőgépen elhelyezett érzékelők alapján a rendszer pontosan jelzi, hogy a több száz hektáros gazdaság adott négyzetméterén milyen a talaj összetétele és hogy ott mennyi gyomirtót, műtrágyát kell adagolni a lehető legjobb terméshez. A számítások szerint a módszer 17 százalékkal csökkenti a műtrágya, ugyancsak jelentősen a vegyszeres gyomirtók felhasználását. Ennek a környezetvédelem szempontjából felmerhetetlen a jelentősége. Az amerikai törvények — a talajvizek fertőződése miatt — mind szigorúbban korlátozzák a vegyszerek alkalmazását a mezőgazdaságban, így kézenfekvő a kutatók kiindulópontja: semmi nem indokolja a hagyományos módszert, hogy mindenütt egyenlő mennyiségű gyomirtót, műtárgyát szórjanak, amikor a földeken a talaj- és termésviszonyok nagymértékben eltérőek. Ezeket az eltérő viszonyokat érzékelő berendezésekkel mérik, majd az adatok a gazdaság központjában vagy a traktorokon elhelyezett számítógépbe kerülnek. A gépet vezető gazda antennájával a pontos helymeghatározást szolgáló globális műholdrendszerhez kapcsolódik. A farmer mindig méterre tudja, földjeinek melyik részén van — s a programozott számítógép a betáplált adatok alapján állandóan változó mértékben, „dekázva”, magától adagolja a műtrágya, a gyomirtó ott szükséges mennyiségét. #
