Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-24 / 226. szám
Apostag • Dunaegyháza • Dunavecse • Fülöpszállás • Kunadacs • Kunpeszér # Solt • Szabadszállás • Szalkszentinárton • l ass • Újsolt Kunszentmíklós és vidéke POLGÁRMESTEREK LEVELE A MINISZTERHEZ Nem elég rugalmas a rendelet? Aranyi János (Szalkszentmár- ton), dr. Bak István (Szabadszállás), dr. Bórák Ákos (Kunszentmíklós), Boros Sándor (Kunpeszér), Halcsik Antal (Kunadacs), Horváth Győző (Tass), és P. Szalay Péter (Dunavecse) polgármesterek június végén levelet küldtek Kiss Gyula munkaügyi miniszternek. Ugyanis—mint a beadvány kezdő soraiban írják — valamennyien megdöbbenéssel tapasztalták, hogy Kunszentmiklóst és vonzáskörzetét nem említi meg az a kormányrendelet, amelyik a munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztési támogatásról intézkedik. — Tavaly még rajta voltunk a listán, az idén azonban már nem. Pedig a helyzet mit sem javult — panaszolja dr. Bórák Ákos, Kunszent- miklós polgármestere. — Érthetetlen, hogy miközben Kiskunmajsa, Kiskőrös, Bocsa támogatandónak minősült, Kunadacs, ahol 27 százalékos a munkanélküliség, nem! A kormányrendelet szerint azok a települések részesülhetnek központi támogatásban, ahol a munkanélküliség az országos átlag kétszeresét meghaladja. A pénzt az Állami Fejlesztési Intézet adja, pályázhatnak rá önkormányzatok, egyéni és társasvállalkozók. Munkahelyteremtés, létszámmegőrzés, vállalkozást segítő szolgáltatások, infrastruktúrafejlesztés — egyebek között ezek tartoznak a támogatandó tevékenységek körébe. — Önök tehát a rendelet megjelenését követően levelet írtak a munkaügyi miniszternek. Mire hivatkoztak ebben? — A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ jelentésére, melyből egyértelműen kiderül, hogy Kunszentmiklóson és környékén a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Utaltunk arra is, hogy e hét településen az elmúlt évben a munkahelyteremtést szolgáló támogatások segítségével több száz munkanélküli alkalmazását sikerült megoldani, s ez a folyamat most me^ fog törni, hiszen kikerültünk a rászorultnak minősítettek közül. Kifejtettük azon álláspontunkat, hogy minden bizonnyal adminisztrációs hiba történt. — A miniszter úr a levélre időközben válaszolt. Idézzük fel röviden, hogy mit. — Szendrényi Péter főosztályvezető küldte a választ, miszerint kimaradásunk oka nem adminisztrációs tévedés. — Hanem? — A minisztérium szerint Kun- szentmiklós és vonzáskörzetének rátája a magas munkanélküliségi szint ellenére sem haladta meg 1991. decemberének végén az országos átlag kétszeresét. Mint leírja, nálunk 1845 munkanélküli jutott 11 ezer 317 keresőre, ami 16,3 százalék, míg az országos átlag 8,5 százalék. — Jók ezek a számok ? — A számok minden bizonnyal jók, más baj van. A munkanélküliség tavaly óta tovább nőtt és a rendelet ezeket a mozgásokat nem veszi kellő rugalmassággal figyelembe. Az említett hét település augusztus havi összevont mutatója már 18,6 százalékos! — Korrekcióra vonatkozó kérelmüket mégis elutasították. Mit tesznek most? — Részint a nyilvánossághoz — sajtóhoz, rádióhoz—fordulunk, részint pedig szeretnénk egy parlamenti interpellációt az ügyben. S.B. BORÚLÁTÓ GAZDÁK A vagyonmegosztás nehézségeiről A városból és a környező településekről több mint százan jöttek el arra a fórumra, amelyet a múlt héten rendezett a kisgazdapárt Kunszentmiklóson. A téma — a szövetkezetek átalakulása, a kiválni szándékozók teendői és jogai, a vagyon megosztása — sok embert érint, és korántsem könnyű eligazodni a paragrafusok között. Ezt elősegítendő hívták meg a Földművelésügyi Minisztérium osztály- vezetőjét, aki rövid bevezető után válaszolt a hozzá intézett számtalan kérdésre. Elmondta, hogy a törvény végrehajtása során 270 milliárdnyi szövetkezeti vagyon talált igazi tulajdonosokra: a vagyontömeg 40 százaléka az aktív tagoké, ugyanannyi a nyugdíjasoké, míg egyötöd rész a volt tagoknak és azok örököseinek jutott. Mint köztudott, a vagyonnevesítés után lehetett bejelenteni a kiválási szándékot, amit a szövetkezeti tagok viszonylag kis hányada tett meg. Ám, ha nincsenek is sokan, jelentős konfliktusok forrása lehet a vagyonmegosztás. . Ezt igazolták a kérdések is. Az egyik felszólaló úgy fogalmazott, hogy a tsz „se keze, se lába” gépekkel, „se teteje, se ajtaja” hodályok- kal akarja kiszúrni az önálló utat választók szemét. így nem lehet megegyezni, de mi van akkor, ha nincs egyezség? Akkor jön az árverés, hangzott a válasz, és nagy felzúdulás támadt a teremben, amikor arról is szó esett: bizony előfordulhat, hogy rálicitálnak a kiválni akaróra, s végül nem tud elvinni semmit. „Nesze semmi, fogd meg jól!” — fogalmazta meg sommás véleményét egy hetven körüli, galambősz bácsika, mire többen hangosan helyeseltek. Pedig az előadó felkészültségét csak dicsérni lehet, világos, szakszerű válaszokat adott a mégoly bonyolult kérdésekre is. Ám lelket önteni a szemlátomást nem sok jóra számító emberekbe, még neki sem sikerült. Noha szavait nemcsak a saját utat válasz- dóknak, hanem a közösben maradóknak is címezte. „Hogy a jövő szövetkezetének elnöke ne csinálhasson úgy, ahogy egyes vezetők a múlt rendszerben tették, az kizárólag magukon, a szövetkezeti tagokon múlik” — győzködte hallgatóit a minisztériumi osztályvezető. Majd a párbeszéd egy olyan szakaszában, amikor a szövetkezetek és általában a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről volt szó, megkérdezte, van-e a teremben termelőszövetkezeti vezető. A hallgatóság soraiban mo- corgás támadt, az emberek megfordultak, összesúgtak, hátranéztek, majd ez is abbamaradt és újra csönd lett. A felhívásra nem jelentkezett senki. S. B. A HELYTÖRTENESZ DILEMMÁJA Melyiket a két díj közül? teni egyik nagy tekintélyű gréni- umot sem akarta, így csak az volt a kérdés: hova menjen ő és hova a felesége. Végül a távolabbi helyszínt, Monokot választotta, ahol a Kossuth Alapítvány tartotta ülését és a nagy névadó születésének 190. évfordulójára kiírt pályázat eredményhirdetését. A felhívásra 200 pályamű érkezett, és a zsűri két-ket első, második és harmadik díjat adott ki. Galambos Sándor „A kun- szentmiklósi születésű Virágh Gedeon huszárőrnagy életútja" című, 28 oldalas munkája harmadik díjat kapott. Miközben a kunszentmiklósi helytörténész Monokon fogadta a gratulációkat, felesége a Gel- lért Szállóban várta izgatottan a Széchenyi Társaság egyfelvoná- sos színművekre kiirt pályázatának eredményhirdetését. Nem is érte csalódás: férje „Az aradi fogoly” című egyfelvonásosát különdrjjal jutalmazták, és 176 pályaműből azon tucatnyi legjobb közé sorolták, melyet hamarosan antológiában fognak megjelentetni. Információink szerint mindkét pályázat díjazpttai között Galambos Sándor volt az egyedüli Bács-Kiskunból. S. B. • Galambos Sándor előadást tart. V an az úgy, hogy az embernek választania kell két lehetőség között, és a döntés nem is olyan könnyű. Ez történt a minap Galambos Sándor kunszentmiklósi helytörténésszel is, ám ő cseppet sem bánja. Pontosan egy időben hívták Budapestre és Monokra, két országos pályázat eredmény- hirdetésére, amelyek mindegyikén sikeresen szerepelt. MegsérSzabadszállási reménységek A falun élő gyerekeknek kevesebb lehetőségük van a versenyszerű sportolásra, mint városban élő társaiknak. Éppen ezért nagy öröm olyan csapatról hírt adni, amelyik — kevés pénzből gazdálkodva, de annál nagyobb lelkesedéssel — kiemelkedő eredményeket ért el. Az eddig méltatlanul kevés elismerésben részesített szabadszállási Judo Sportklub tagjairól van szó, akiknek a József Attila Művelődési Ház ad otthont. A szakvezető, Pajerich Gyula a következőket mondja: — A judoklubban jelenleg 16 fiatal versenyez. A viszonylag alacsony létszám ellenére a gyerekek irigylésre méltó eredményeket produkálnák. Területi, megyei versenyeken dobogós helyeket érünk el. Országos viadalon bronzérmesünk, nemzetközi versenyen pedig ezüstérmesünk is van. Szekeres Mihály, a művelődési ház vezetője így vélekedik: — A gyerekek nem rendelkeznek nemzetközi tapasztalatokkal. Mégis a legutóbbi ilyen versenyen is megállták a helyüket. Pedig az indulók között profi, külföldi csapatok is voltak! Az igazság az, hogy csak az elmúlt két évben nyílt rá lehetőség, hogy komolyan versenyezhessünk. Az évi 40 ezer forintos önkormányzati támogatás már most kimerült. A versenyekre való utazás, a sportfelszerelések vásárlása, a tornaterem rezsije sok pénzt emészt fel. Szerencsénk volt, mert az éves támogatáson kívül a képviselő-testület pluszpénzt ajánlott fel, eredményeinkre való tekintettel. így a csapat „Szabadszállás- Judo” feliratú melegítőben hirdette hovatartozását a múlt heti nemzetközi versenyen. Beszélgetésünk továbbiakban az utánpótlás körüli gondokról, folyt. Az itt felnövekvő, tehetséges sportolók az általános iskola után elkerülnek itthonról más egyesületben folytatják a versenyzést. A szabadszállási emberek pedig nem is nagyon tudják, hogy a klub él, működik és versenyzői kitűnő eredményeket mutatnak fel. A judo kemény küzdősport. Bizonyára sok szülő visszariad attól, hogy a gyermeke ezt a sportágat válassza. Pajerich Gyula edző viszont elmondta, hogy a klub fennállása óta nem történt baleset! Állandó a kapcsolat a helyi gyermek- orvossal, de szerencsére eddig nem volt szükség rá! A klub tagjai rendszeres, kötelező sportorvosi vizsgálaton vesznek részt. A félévente lezajló ellenőrzéseken pszichikai, valamint terheléses EKG-vizsgála- tot is végeznek. A szülők így folyamatosan informálódhatnak gyermekük egészségi állapotáról is. Vidéki Eszter Az oldalt a NEXUS BT. készítette Levélcím: Kunszentiül Idős, Wesselényi u. 3—7. Telefon: 76/51-342 Felelős vezető: Sitkéi Béla TASS UJ SZÍNFOLTJA Jelképes hajlék Újabb színfolttal gazdagodott Tass község. A régi iskola udvarában faluszépítő faragók a nyáron elkészítettek egy jelképes hajlékot. A fazsindelyes, tornyocs- kákkal díszített „merengőhely” pihenéshez, beszélgetéshez, kulturált étkezéshez, sőt, alkalmi nevelői szobaként is szolgál. Elhelyezésével, tájolásával iránytűként mutatja a világtájakat is. Az alkotás önzetlen létrehozói: Langó Gábor, Sári Csaba, Czé- gány Sándor, ifj. Horváth Attila és Horváth Levente. A hajlék tervezője és a munka irányítója Horváth Attila helybeli rajztanár. A faluszépítő fiatalok ezzel az alkotásukkal is az öntevékeny közösségi munka egy lehetőségére, az összefogásban rejlő erkölcsi értékek példaként való fölmutatására tettek kísérletet. Juhász Ildikó A HÍVEK regi óhaja Hajnali harangszó jár itt. Én annak a szemléletnek vagyok híve, hogy az ifjúsággal a hitet ugyanúgy kell megtanítani, mint az írást, az olvasást vagy a számolást. És ha valaki gyerekfejjel megismeri a helyes utat, akkor soha nem fog letérni róla*!.* ^ — Mi a tapasztalata az emberek vallással kapcsolatban tanúsított magatartáséiról? — A kereszténységtől, sajnos, nagyon sokan félnek, pedig ez Jézus óta egy kultúra. Ezért rengeteg a tennivaló mind lelki, mind pedig gyakorlati téren, elsősorban a hivek érdekeit figyelembe véve. Lelki feladat alatt értem az emberek bevonását a vallási életbe, mert nagy a tudatlanság és a közömbösség. Sokkal komolyabban kellene venni az olyan egyházi szertartásokat: mii\t a ke- resztclés, az áldozás és a házas-. ságkötés. A gyakorlati teendőket már megkezdtük, hiszen folyamatban van a templom és a plébánia felújítása. Jövőre következhet a toronyfestés és az órát is renováltatni akarjuk. A városban most alakul a Máltai Szeretetszolgálat szervezete. S ami szintén nem mellékes: egy-két hét múlva teljesen automatizált harangműve lesz a katolikus templomnak, így valóra válhat híveink régi óhaja: a hajnali harangszó. Talán ez is hozzásegít bennü'nket a hívő városlakók összekovácsolásához — mondta Csorba József. Sitkéi Tamás • Csorba József plébános A ugusztus elsejétől új plébánosa zx van Kunszentmiklósnak. Csorba Józseffel eddigi életútjáról és a jövőről beszélgettünk: — Kecskeméten születtem, s ott is érettségiztem a Piarista Gimnáziumban, 1967-ben. Szüleim és testvéreim ma is a hírős városban élnek. 1972-ben szenteltek pappá, ezt követően három évig voltam Kecskeméten káplán, majd öt évet töltöttem Solton plébánosként. Most pedig Kunszentmiklósra vetett a sors. A közbeeső időket a megyén kívül töltöttem. — Milyen tervekkel érkezett városunkba ? — Már több mint egy hónapja vagyok itt. s lassan körvonalazódnak a legfontosabb teendők. Mi ugyanis püspöki határozat alapján kerülünk új helyre, s csak a körülmények megismerése után lehet szó a tennivalók megvalósításáról. Legfontosabb dolognak a hitoktatás megszervezését tartom, mert bizony az eléggé gyermekcipőben Sárguló fényképek ij , Iá • llarangs/cnk'lés a s/ahads/állási református templomban. \ tebélel 31 esztendeje, 1961-ben készült. Beküldte: Tóth Sándor szabadszállási lakos, a helybeli Petőfi Társaság elnöke. Olcsó tanfolyam Kispénzűek, kereset nélküliek számára is megfizethető számítógép-kezelői tanfolyam indult a szabadszállási József Attila Művelődési Házban. A képzés 8 hetes, heti egy alkalommal 2,5-3 órás elfoglaltságot jelent. Különösen ajánlott a számítógépes alapképzettséget biztosító tanfolyam munkanélküliek számára, akik e képesítés birtokában esetleg könnyebben juthatnak álláshoz. Tanévkezdési támogatás Tasson Tass képviselö-tcstülcte támogat minden olyan családot, ahol általános iskolás és óvodás gyermek van. Az ovisoknak a tízórai térítési díját vállalta át az önkormányzat, ami körülbelül 125 gyermeket érint. Az általános iskolai tanulók pedig ingyen juthattak hozzá a tankönyv- és füzetcsomagokhoz. Vagyonmegosztó közgyűlés Szabadszálláson A Szabadszállási Lenin Mező- gazdasági Termelőszövetkezet szeptember 11-én tartotta vagyonmegosztó közgyűlését. A gyűlés színhelye a Helyőrségi Művelődési Otthon volt. A szövetkezetből az előzetes várakozással szemben mindössze a tagok nyolc százaléka válik ki. Átalakulóban a kunpeszéri tsz A cégbíróság befejezetté nyilvánította a Kunpeszéri Parasztbecsület Termelőszövetkezetnél korábban indított csődeljárást. így a tsz elkerülte a felszámolást és a szövetkezetekre vonatkozó törvényeknek megfelelően átalakul. Az átalakuló közgyűlésre minden valószínűség szerint október közepén kerül sor kaptuk a hirt Hatásr Antaltól, a szövetkezet jelenlegi elnökétől. Tucatnyi egyetemista és főiskolás A kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium volt negyedikesei közül tizenketten jutottak be az ország különböző egyetemeire, főiskoláira. íme a névsor: Csuhái Mária (Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. Szombathely), Duzmatli Sarolta (József Attila Tudományegyelem. Szeged). Erű Blanka (Magyar Testnevelési Egyelem. Budapest), Kiskovács Miklós (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem), Kovács Réka (Erdészeti Egyetem, Sopron), Makkai Kinga (Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Budapest), Mezei Mónika (Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola. Budapest), Nagy Éva (Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Budapest), Nederman Anikó (József Attila Tudományegyetem, Szeged), Piróth Edit (Tanítóképző Főiskola, Jászberény). Szőke Mária (Tanítóképző Főiskola, Baja). Túri Katalin (Agrár- tudományi Egyetem. Gödöllő). Ismét lesz BRÚMMOGÓ! Egy évig tartó kényszerű szünet után. szeptemberben újra megjelenik a BRÚMMOGÓ eimü diákújság, amely eredetileg lassi diákok munkáit jelentette meg. de solti, dunaegyhá- zi. dunavccsci, sz.alkszentmártoni gyerekek is szerepeltek verssel, rajzzal, riporttal az alkotók között. E hónaptól a központi szerkesztőségbe (művelődési ház. 6087 Dunavecse, Fő út 35. Pf. 15) a Duna menti községek tanulói egyénileg és iskolájukon keresztül is beküldhetik hírjcl- legü vagy kitalált történeteiket, kép- regénveiket. rajzaikat, költeményeiket. A BRÚMMOGÓ munkatársai játékos fejtörőkkel, közhasznú ismeretekkel színesítik az egymás megismerését elősegítő, egyszer már népszerű, kis újságot. Kikészült a.z alkotás.
