Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-21 / 223. szám

1992. szeptember 21., 3. oldat MEGYEI KÖRKÉP • S/lanka József esperes felszenteli a keresztet. (Futó: Gaál Béla) Keresztszentelés a Nyíri erdőben TsJagy forgalom volt szombaton > délelőtt a Nyíri erdőben. Ki au­tóval, ki gyalog, ki kerékpáron igyekezett az erdőszéli Berente- tanya felé, hol keresztszentelési ün­nepséget tartottak. A feszületet még 1942-ben a Be- rente család állította a második vi­lágháború nyíri hőseinek és áldo­zatainak emlékére. Most, egy fél évszázad múltán a kerületvezető erdész, Szulyovszky László, vala­mint Juhász Jenő számtalan hely­béli lakos segítségével helyreállí­totta a keresztet és réztáblát szerelt rá, amelyen 36 név olvasható. Az ünnepségen dr. Józsa Fábián országgyűlési képviselő mondott ün­nepi beszédet. Mint mondotta: jelké­pes az, hogy felújították, felszentelik ezt a régi fakeresztet. Azt jelzi, hogy a sok tiltás után ma ismét szabadon élheti népünk hitéletét. A kereszt emlékeztet azokra a belső-nyíri férfi­akra, akiket elragadott a háború. Nevük csak most, ötven esztendő elteltével kerülhetett a réztáblára. Jelképes azoknak az embereknek a munkája is, akik rendbehozták a ke­resztet. Annak jelképe, hogy aki érez magában erőt, nemcsak önmagáért, hanem a közösségért is képes tenni. Az ünnepi beszéd után Szlanka /óz.vc/Tietényegyházi esperes szentel­te fel a feszületet, s a rajta lévő em­léktáblát. G. B. Egy hét múlva óraigazítás Határőrtoborzó Mint az már köztudott, a jövő­ben hivatásos állományú katonák látják el a határőrizeti feladatokat. Éppen ezért a határőrség kiskunha­lasi igazgatósága szeptember 24-én, 18 órától a bácsalmási művelődési házban tájékoztatót tart. Az érdek­lődők az útlevél-kezelői és jár­őrszolgálati munkával kapcsolat­ban értékes információkat kapnak. (Juhász Jenő tudósítónktól.) Egy hét múlva, szeptember 27- én, hajnali 3 órakor ér véget a nyá­ri időszámítás, tehát egy órával vissza kell állítani az időmérő szer­kezeteket 3-ról 2 órára. A nemzet­közi vasúti menetrendben megje­lent indulási és érkezési időpontok nem változnak, hiszen ez a menet­rend ez év május végétől jövő év május végéig érvényes. Az óraiga­zítás napján, tehát szeptember 27- én, () órától pedig érvénybe lép a MÁV új menetrendje, amely már figyelembe veszi az oraigazítás kö­rülményeit is. Az éjszakai átállás időpontjában az új menetrend sze­rint 5 belföldi személyvonatnak és 9 postavonatnak kell várakozni addig, amíg a visszaigazított órák mutatói ismét 3 órára nem érnek. Lehetett volna másképp csinálni? A földárverések első tapasztalatai Tölgyessy-előadás Kecskeméten • Tölgyessy Péter (Fotó: Gaál Béla) — Az Antall- kormány a gaz­dasági hanyat­lás kormánya. Két és fél év alatt nem telje­sítette választá­si ígéreteit, ezért népszerűt­len az ország­ban. 1991-re a fordulat évét ígérte a Kupa- program, 1992- re kicsiny, de bizalmat éb­resztő gazdasá­gi növekedést. Ez nem követ­kezett be — mondta Töl­gyessy Péter, az SZDSZ elnöke azon az előadáson, amelyet szombaton este tartott Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. — Az azonban figyelemre méltó — mondotta Tölgyessy Péter —, hogy csökkent az infláció, s a kül­gazdasági mutatók is megnyugtató­an alakultak. így nem kell attól tar­tani, hogy az adósságtörlesztés ösz- szeroppantja a gazdaságot. A pozi­tívumok ellenere sincs azonban alapvető fordulat a nemzetgazda­ságban — vélte a szónok. — Az államháztartás reform elmaradása következtében ma az állam jóval többet költ el a megtermelt nemzeti javakból, mint a késői Kádár­rezsim szocialista berendezkedése. Problémás a privatizáció folyamata is. A magántulajdonba adás ugyan­is tisztázatlan elvek alapján törté­nik. S így csigatempóban halad elő­re a tulajdonviszonyok átalakítása. Az SZDSZ elnöke szerint az el­múlt két és fél év nem más, mint az elszalasztott lehetőség korszaka. De lehetett volna másként is csi­nálni a rendszerváltást — vélte az előadó. — Mindenekelőtt el kellett volna fogadni az államháztartási reformot, amely az évről évre nö­vekvő közigazgatási apparátus ki­adásait megnyirbálta volna. így nem alakult volna ki költségvetési hiány, az állam nem élné fel a la­kossági megtakarításokat, s jelen­tősen csökkennének a magas ka­matlábak is. Ez utóbbi következté­ben megpezsdülne a gazdasági élet, s megkezdődne végre a várt növe­kedési időszak. A privatizációba, az előadó szerint, az önkormány­zatokat, a társadalombiztosítási rendszert is be kell vonni. E szer­vezetek így jóval nagyobb bevétel­re tehetnének szert, s autonómiá­juk növelése mellett, a kormány­zattól több feladatot vállalnának át. A kormánynak még másfél éve van hátra, s annak ellenére, hogy a történelmi átalakítás nagy esé­lyét elszalasztottá, még hozhat jó döntéseket. Ha vannak a koalíció­nak megfelelő gazdasági törvény- javaslatai, úgy az ellenzék támo­gatni fogja, keresve a nemzet érde­kében a megegyezés lehetőségeit fejezte be előadását Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke. Barta Zsolt A szövetkezetek irreálisan nagy területeket jelöltek ki a kárpótlási földalapba — fejtette ki véleményét az MTI kérdésére Horváth Gábor, a Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének főtitkára. Az árveréseken a vártnál jóval kevesebben licitáltak. Az új tu­lajdonosok válogathattak a föld­területek között, ami valószínű­leg azt eredményezi, hogy marad ugyan föld, de egyre gyengébb minőségben, a későbbi licitekre. Félő, hogy az árverések során a területek elaprózódnak, hiszen a válogatáskor majd minden táblá­ba „belecsípnek” az új gazdák. Az első árverések ott kezdőd­hettek el, ahol a kárpótlási igé­nyek 30 százalékát már elbírál­ták. Ez a kikötés azonban nem a legszerencsésebb. A 30 százalék ugyanis a szövetkezet földterüle­tére vonatkozik, míg a licitálás falunként történik. Arra a kérdésre, hogy ki fogja megmunkálni a földeket, a szak­ember elmondta: a legtöbb árve­résen csak néhányan vettek részt, amiből nem lehet messze­menő következtetéseket levonni. A tapasztalat szerint azonban az a sajátságos helyzet alakult ki, hogy míg a Dunától keletre az új tulajdonosok nagyobb hánya­da maga kívánja földjét megmű­velni, addig az ország másik ré­szében ezt inkább a szövetkeze­tekre bíznák. A szakember végül felhívta a figyelmet arra: célszerű lenne, ha a IV. kárpótlási törvény alapján kárpótlásra jogosultak találkoz­hatnának a többi igénylővel az önkormányzatoknál. Ez ugyanis az árverések előkészítő munkáját leegyszerűsítené és lehetővé ten­né a jogosultaknak, hogy a dön­tésekben részt vegyenek. Nem lé­nyegtelen az sem, hogy a műve­lésre most vállalkozni nem tudó új tulajdonos előre kapcsolatba kerülhetne azzal, aki földterüle­tének megművelését vállalja. Búcsú dr. Szenohradszki Bélától Dr. Szenohradszki Bélát, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tanácsnokát, Kiskörös város pol­gármesterét, a gyógyító orvost 36 evesen — életet és munkásságát derékba törve — ragadta el a ha­lál. Polgármesterré, majd a megyei közgyűlés tagjává történt válasz­tását megelőzően Kiskőrösön üzemorvosként szolgálta azt a kö­zösséget, amelynek képviselője, majd polgármestere lett. Ezt kö­vetően a IX. számú, kiskőrösi székhelyű körzeti küldöttgyűlésen kapta meg azt a bizalmat, amely- lyel a megyei közgyűlés tagjai so­rába emelték választói. Ez a biza­lom hozta el számára az új felada­tot akkor, amikor a testület tagja­itól az egészségügyi, szociális, gyermek- és iljúsagvedelmi bizott­sági tagságra, tanácsnoki tisztség­re kapott megbízatást. A bizott­ság munkáját úgy irányította, hogy azt a szociálisan rászorultak, betegek, idősek, a szülői gondos­kodást nélkülöző gyermekek ér­dekeinek védelme jellemezte. A megyei önkormányzat egészségügyi és szociális intézmé­nyeit jól ismerte, mivel fogékony volt minden emberi problémára. Fáradságot nem kímélve azok megoldásán, a megye egészség- ügyi helyzetének feltérképezésén, az új feladatok kijelölésén dolgo­zott. Aktivitásának és felkészült­ségének köszönhetően további feladatokat is vállalhatott. Részt vett az Európai Régiók Közgyű­lésének munkájában, Bács- Kiskun megyét képviselte. Nem kímélte magát, követke­zetesen kitartott céljai mellett. Csak egyfajta igazságot ismert, amelyet csak az ismerhet, aki tiszta szívvel éli életét. Hajlamos volt a toleranciára, odafigyelt a mások véleményére, maga is vál­lalta, hogy másként gondolkodó legyen. Tisztelettel emlékezünk dr. Szenohradszki Bélára, aki ránk­hagyta kincsét, a legszebb hivatá­sát: a lelkes munkaszeretetét, amelybe beleadta legjobb önma­gát, mert az embereken segíteni akart, hogy előbbre vihesse szü­lőföldje, varosa, megyéje ügyét. Bács-Kiskun megyei önkormányzat Hitel a mezőgazdasági vállalkozóknak Az Agrár-Hitelgarancia Alapít­vány működésének első éve alatt mintegy 1 milliárd forint értékben nyújtott garanciát 300 új vállalko­zás hitelfelvételéhez. A hitelek dön­tő többsége — összesen 174 — a nö­vénytermesztést szolgálta, 32 az ál­lattenyésztésre jutott, míg 32 hitel­nyújtás segítette az élelmiszer­feldolgozás fejlesztését. A fennma­radó hányad különféle, ám szintén mezőgazdasági szolgáltatás fejlesz­tését finanszírozta. A 300 hitelből 54 egyéni vállalkozóé, 172 pedig—vál­lalkozási igazolvánnyal sem rendel­kező — mezőgazdasági termelőé. Nehéz helyzetben a dísznövénytermesztők Nehéz helyzetben vannak a hazai virág- és dísznövénytermesztők a liberalizált export miatt — mondta a szakma helyzetét értékelve Retkes József, a Dísznövénytermesztők és Kereskedők Országos Szakmai Szövetségének elnöke annak kap­csán, hogy a hét végén tartották a Dísznövény ’92 elnevezésű szakki­állítást és vásárt Budapesten. A szakember véleménye szerint: a hazai termesztőknek három évük van arra, hogy felzárkózzanak az európai színvonalhoz, mivel a be­hozatali vámok ez idő alatt még kedvező helyzetet terehitenek szá­mukra. A nehézségek abból is adódnak, hogy az elmúlt 40 évben nem voltak úgynevezett családi kertészetek hazunkban, amelyek a nyugat-európai gazdálkodásra és kertészeti kultúrára jellemzőek. Nálunk csak vagy városi kiskerté­szetekben, vagy nagyüzemekben termesztettek virágot. A családi kertészetek kialakítása minden­képpen szükséges a versenyképes­ség elérése érdekében. Ám ezek a gazdaságok, amelyek egy-másfél hektárosak, csak igen drágán hoz­hatók létre. Egy négyzetméter be­ruházási költsége eléri a 15 ezer forintot, azaz egy 1,5 hektáros gaz­daság beruházási költsége mintegy 150 millió forint. A hazai dísznövénytermesztésnek azonban jelentős tartalékai vannak, hiszen az országban megfelelőek a klimatikus viszonyok a dísznövény- termesztésre és sok szakemberünk Van. Emellett jelenleg még a munka­erő is igen olcsó. Ezeket az előnyö­ket párosítva az olcsó megoldások­kal es igazodva az EK-szabványok- hoz, versenyképes lehet a magyar dísznövénytermesztés. Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország cí­mű napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból im­már folyamatosan, de nem betű­rendben érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifo- olyként, valamint a kényszermun- atárborokban orosz földön el­hunyt magyarok adatait tartalmaz­za. Amennyiben bárki a hozzátarto­zóját, rokonát fedezné fel a névsor­ban, forduljon a Magyar Vöröske­reszt megyei szervezetéhez, ahol to­vábbi információkat kaphat. Felhív­juk olvasóink figyelmet, hogy la­punk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén szüle­tett foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. S—Sz Smel Jakab, 1907. Harta, rangja ismeretlen, meghalt 1947. január 2- án (km.), Smel János, 1905. Soltvad- kert, rangja ismeretlen, meghalt 1947. február 13-án (km.), Szirabo Dénes, 1913. Ókécske, szakaszveze­tő, meghalt 1945. május 18-án (hdf.), Stengcr István, 1916. Császártöltés, rangja ismeretlen, meghalt 1945. szeptember 10-én (km.), Sojt István, 1922. Vaskút, honvéd, meghalt 1946. június 8-án (hdf.), Steijádi Já­nos, 1900. Baja, honvéd, meghalt 1946. március 29-én (hdf), Szabó János, 1920. Szabadszállás, honvéd, meghalt 1943. április 30-án (hdf.), Szomor László, 1913. Szabadszállás, honvéd, meghalt 1947. június 10-én (hdf.), Sumaher Nándor, 1897. Ne­mesnádudvar, rangja ismeretlen, meghalt 1945. július 28-án (km.), Su­maher Péter 1907. Nemesnádudvar, rangja ismeretlen, meghalt 1946. ' március 9-én (km.). L Lendvai Sándor, 1922. Kecske­mét, honvéd, meghalt 1946. február 5-én (hdf.), Lovász Ferenc, 1922. Új- kécske, honvéd, meghalt 1945. már­cius 26-án (hdf.), Linárt Bálint, 1912. Mélykút, rangja ismeretlen, meghalt 1943. március 24-én (hdf), Lőri György, 1904. Hajós, rangja ismeret­len, meghalt 1947. január 20-án (km.), Lóri Mihály, 1905. Nemes- nádudvar, rangja ismeretlen, meg­halt 1947. április 14-én (km.), Locher György, 1905. Gara, rangja ismeret­len, meghalt 1945. október 28-án (km.), Ludányi József, 1910. Lajos- mizse, rangja ismeretlen, meghalt 1947. szeptember 16-án (hdf.), Ludas Ferenc, 1908. Homokmégy, honvéd, meghalt 1945. április 1-jén (hdf), Láng János, 1907. Császártöltés, rangja ismeretlen, meghalt 1945. má­jus 5-én (km.), Lerik István, 1922. Szánk, honvéd, meghalt 1946. május 17-én (hdf.), Lehóczky István, 1911. Harta, rangja ismeretlen, meghalt 1946. november 15-én (km.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszer- munkás, málenkij robotra elhurcolt. Ma szirénapróba Pakson Ma ismét megszólalnak a lakosság riasztására szolgáló szirénák a paksi atomerőmű 30 kilométeres körzetében. A környékbeliek 13 órakor először a „katasztrófaveszély” jelet hallják: ez két percig tartó periodikusan váltako­zó magassági hang. Ezután a „veszély elmúlt” jel hangzik fel a szirénákon: ez a kétszer félperces, közben fél perc szü­nettel megismételt állandó egymagas- ságú hang. Amint a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának szóvivő­je közölte, a hangos üzempróba alatt az érintett települések lakóinak semmi­féle intézkedést nem kell tenni. A mos­tani szirénapróba a rendszer végleges üzembe helyezését jelenti. Munkásgyűlés az újvárosi fűtőműben Mintegy tízezer baja-újvárosi lakos ellátása függ a ma reggel fél 8-ra az újvárosi fűtőműbe összehívott mun­kásgyűlés eredményétől. A szakszerve­zet és a Városgazdálkodási Vállalat jogutód kft.-jc közötti tárgyalások a kollektív szerződést illetően mindeddig nem vezettek eredményre. Nem hivata­los forrásból származó értesülés szerint a dolgozók sztrájkba lépnek, ha Kalá­szi László igazgató nem hajlandó bizo­nyos kompromisszumokra. A mun­kásgyűlésről holnapi számunkban részletesen beszámolunk. Csak kérdezem... Mit jelent mostanában az együttműködés szó? Eredetileg kölcsönös egyetértéssel megala­pozott, közös cselekvést értet­tünk rajta, újabban viszont egé­szen mást. Mondok egy példát. A hét végén lezajlott, nagy si­kerű Halasi Szüret rendezvény- sorozat a napokban képes be­számolót ad lapunk róla — szer­vezőirodájától kapott egy tele­font szerkesztőségünk. Az ese­mény programjait leiró plakátot ábrázolta azzal a kurta kéréssel, hogy készítsünk ajánlási belőle. Annak ellenére, hogy ezt ily mó­don elintézni jobb helyeken nem szokás, udvarias válaszban hív­tuk fel a szervezők figyelmét ar­ra, hogy halasi szerkesztősé­günkhöz fordulva, oltani mun­katársaink készséggel állnak rendelkezésükre. A hamar őst megérkező, nehezen minősíthető hangnemű válaszuk durcás lé nyege az volt: akkor nem is kell! E történetben az együttműkö­dés a szervezők felfogása szerint a következőt jelenti: ha azt csi­nálod, amit én mondok, akkor jó, ha bármit másként gondolsz, akkor képtelen vagy az együtt­működésre. Kész, vége, vess ma­gadra! A szüreti fesztivál egyébként a hagyományokhoz méltóan nagyszerűen sikerült. A prog­ramról előzetesen lapunk is be­számolt. A halasi polgárok meg­kapták postaládájukban a mű­sorfüzetet (tudtunk nélkül, elő­fizetőink a Petőfi Népébe hajt va), s mint föntebb mondtam, utólag is írunk az eseményről. Csak egyet nem értek akkor. Mi­re volt ez jó ? Csak kérdezem . .. Hámori /.oltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents