Petőfi Népe, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. szeptember 16., 5. oldal Olcsóbb házak — szavatosság nélkül Ledőlt egy ház külső fala a Kecs­keméti Vacsi közben. Úgy, ahogy volt, viharos szél első lökésére om­lott az embermagasságú gazba. Közben — szemben lakók szerint — csaknem maga alá temetett egy családot, akik a környék nemrég meghirdetett házait nézegették, fel­tehetően azt fontolgatva, hogy itt kellene házat venni. Az épületek tu­lajdonosa az OTP Rt., jo ideje hiá­ba várt, hogy ezeket a sorházakat eredeti, több mint kétmillió forintos áron eladja, a vásárlók nem igazán tülekedtek. A nemrégiben megjelent hirdetés viszont nagyon is vonzóvá tette a környéket: „Az OTP Bank döntése alapján óriási árengedmény az új lakások vételénél, akik a szavatos­sági és jótállási igényeikről az OTP Bank felé lemondanak”. Ezeket a sorházakat leértékelték. A szóban forgó lakást, a Berlicz utca 7. szá­mút, kétmillió-száznyolcvanezer forintról egymillió-hétszáznegyven- négyezerre árazták le. A környéken a hét végén valóságos népvándorlás indult meg, ami nem csoda, hiszen a kedvezőnek tűnő lehetőséggel so­kan szeretnének élni. Ha ugyanis valaki itt vásárol lakást, a régit az OTP visszaveszi, az új és a visszavá­sárolt lakások vételére pedig igény­be vehető a szociálpolitikai kedvez­mény és a kiemelt támogatású hitel. Nem mellékes az sem, amit a hirde­tés is megjegyez: mindez jövőre 25 százalék áfával drágább! Csakhogy közben az első erő­sebb szélre ledőlt egy oldalfal, mely sorházak teraszait választja el, illet­ve lezárja a teraszsort. Éppen a saját falamat rohan­tam ki megnézni — mondja a szem­közti lakó —, amikor láttam, hogy omlik le az üres ház fala. Azok, akik éppen erre sétáltak, és csak a szerencsének köszönhetik, hogy nem pont rájuk omlott az egész, gondolom alaposan megijedhettek! Az eset ellenére vissza nem térő alkalomnak tűnik az OTP Bank ak­ciója, melynek során 109 — eddig el nem adott — lakást kínál eladás­ra jelentős kedvezménnyel. Nem túlzás, ha azt mondjuk — fél Kecs­kemétet megmozgatta ez a „kiárusi- tás”, hiszen a szociálpolitikai ked­vezmény, a leértékelés, és a már meglévő OTP-s lakás leadási lehe­tősege együtt komoly segítséget nyújt a lakásra váróknak. — Hányán adtak le kérelmet a 109 lakásra? — kérdezem Simala Istvánnét, az Ingatlan Rt. vezetőjét. — Pontosan nem tudnám meg­mondani, ugyanis sokan nem egy lakásra pályázták, hanem többre is. Sőt! van olyan ügyfelünk, aki az összes lakásra beadott egy-egy pá­lyázatot. Ezért most még lehetetlen pontosan meghatározni a jelentke­zők számát, az viszont bizonyos, hogy az többszöröse a lakások szá­mának. — Miért értékelte most le az OTP Bank ezeket a házakat? — Tulajdonképpen egyetlen feltétel, hogy a vevő lemond a garanciáról és a szavatosságról! — Ez nem azt jelenti, hogy az • A ledőlt fal. A fontosabb betét- és hitelfajták kamatlábai az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Kt.-nél .Jelenlegi kamat 1992. október I. bruttó nettó bruttó nettó százalék Kamatozó betétek látra szóló takarckbctct 12 12 10 10 1 évre lekötött tak.betét 25 20 20 16 1 éven belüli felvét esetén 0,5 0,5 Takaréklevél 1 éven túl 26,25 21 21,25 17 2 éven túl 26,875 21,5 21,875 17,5 3 éven túl 27,5 22 22,5 18 1 éven belüli felvét esetén 0,5 0,5 Lakossági folyószámlabetét lekötés nélkül 15 15 10 10 1 hónapra lekötött betét 22,5 18 18,75 15 3 hónapra lekötött betét 23,75 19 19,375 15,5 6 hónapra lekötött betét 25 20 20 16 12 hónapra lekötött betét 26,25 21 21,25 17 lekötés előtti felvét esetén 0,5 0,5 Letéti jegy évközi visszaváltásnál 1 fl Q 0,5 0,4 az árfolyam havi 1 U,ö Folyószámlahitei 31 28 Személyi és áruvásárlási hitel 31 29 Lakáshitelek támogatott 32 28 piaci kamatozású 34 29 régi lakáshitelek 32 28 Vállalkozók pénzforgalmi betéte mx. 12 mx. 15 Gazdálkodószervezetek hitelei éven belül min. 30 min. 26 éven túl min. 30 min. 28 OTP szabadulni akar a lakásoktól, mert azok rosszak. Az ok az, hogy eredeti áron eladhatatlanok voltak, ráadásul jövőre a 25 százalékos áfa miatt még elérhetetlenebbek lesz­nek az átlagvevő számára. A vevők zöme nem rendelkezik annyi pénz­zel, hogy zsebből kifizesse a vé­telárat, csak régi lakásának beszá­mításával tudja megoldani igény­lését. — Mi a helyzet azzal a két Berli­oz utcai lakással, melyet a Hajdú Kft. épített, s melyek közül az egyiknek egy széllökéstől kidőlt a teraszoldalfala? Hallottunk az esetről, és azon­nal intézkedtünk; a Hajdú Kft. felé továbbítottuk az információt. Egyébként itt viharkárról volt szó. — Tudomásom szerint viszont rosszul építették ezeket a falakat, kötés nélkül. — Ebben az esetben a Hajdú Kft.-t kell panasszal megkeresni. * Kétségtelenül kecsegtető lehető­séget kínál az OTP Bank a lakásvá­sárlók számára. A jogszabály sze­rint egyetlen leh&őség az volt a leér­tékelésre, ha a vevő lemond a ga­ranciáról és a szavatosságról. Na­gyon sokan reménykednek abban, hogy a 25 százalékos áfa bevezetése előtt — mintegy utolsó alkalom­ként lakáshoz, otthonhoz jutnak, és egyelőre ez a legfontosabb számuk­ra. _, ., Ban Janos Hatvanezer látogató Kétszeresére nőtt a dávod-püspökpusztai fürdő befogadóképessége — Dávod Mohács magasságá­ban fekszik, Bács-Bodrog várme- yében, a Ferencz-csatornává sza- ályozott Duna-ág mellett — írta néhai Szabó Árpád plébános úr vagy hatvan esztendővel ezelőtt. — Legrégibb neve Daut, melyet talán első birtokosától örökölt, mert Daut a XIII. században gya­kori férfinév volt. Szerepelt még E)auch, Dawoth, Davothaza, Deu- tó, Deutova stb. neveken is. • Hajdú Rudolf, mozgássérült lévén, minden nyarát itt tölti. — Csak a nevem magyar, hiszen én már Németországban születtem — mondja —, de vaskúti barátaim segítségével újra megtanultam magyarul. A község történetének hat-hét évszázada alatt — talán nem túlzás, ha ezt állítom —, a legjelentősebb esemény a fejlődés szempontjából a sokféle gyógyhatást mutató termál­víz megtalálása volt. Az ehhez járu­ló medencék és épületek azonban hamar kinőtték a bel és külföldön egyre népszerűbbé váló fürdő iránti igényeket, így a további beruházás elodázhatatlanná vált. — Még a községi tanács nyújtot­ta be a fejlesztés iránti pályázatot az Idegenforgalmi Hivatalhoz — kez­di a hosszú, de most gyakorlatilag befejeződött történetet Teszárik Jó­zsef polgármester. — Az Idegenfor­galmi Hivatal 12 milliót adott, ezt egészítette ki a megyei önkormány­zat 7 millió forinttal. A kivitelezésre a legkedvezőbb ajánlatot a kapos­vári Délviép tette: tavaly felépítette a 200 fő befogadóképességű kem­pinget, most pedig — sajnos, a júli­us közepi határidő helyett csak szeptember 8-án tudtuk birtokba venni —, megkezdődött a 33 egész egyharmad méteres, tehát verse­nyek rendezésére is alkalmas, feszí­tett víztükrű úszómedence üzembe- helyezési eljárása. A beruházás — a kemping és a medence együtt — elérte a 30 milliós összköltséget, melyhez a községi önkormányzat 11 milliót adott. Ennek ellentételéül kialakítottunk 210 üdülőtelket, me­lyet, közművesítésre, 320 forintos négyzetméterenkénti áron szeret­nénk értékesíteni..Ami a gyógyfür­dő idei látogatottságát illeti, min­den eddiginél többen jöttek ide gyó­gyulni vagy esetleg csak nyaralni: a napokban összeállított gyorsmérleg szerint 60 ezer látogató kereste fel a fürdőt. r-xi -» Gál Zoltán NEGYVEN ÉV UTÁN ISMÉT Búcsú Csávoly-Vodicán Kevesen tudják — bevallom, én is csak dr. Lipokatich Sándor csá- volyi polgármester telefonjából ér­tesültem róla —, hogy a község mellett, mintegy öt kilométer tá­volságban, a jozsefházi tanyaköz­pont közelében, van egy búcsújá­róhely. A neve szinten Vodica, azaz „vizecske”, mint a jól ismert, Baja közeli kegyhelyek. Közös bennük az is, hogy mindkettő a Mária-tiszteletnek van szentelve. A csávolyi Vodica azonban az utóbbi negyven évben feledésbe merült. Az egykori nagybúcsúk színhelyét nem népesítették be töb­bé a hívek, a kápolna teteje beá­zott, harangtornya beomlott, az enyészet nyomta rá bélyegét a két kis szoborfülkére is, mely a kápol­na mögött — sajnos, már kifosztva — áll. Vasárnap azonban újraéledt az elhagyott kápolna. Százak és szá­zak siettek, ki gyalog, ki kerékpá­ron, ki pedig gépkocsin, hogy reszt vegyenek a Hegedűs János plébá­nos úr celebrálta ünnepi nagymi­sén és az azt követő vidám Mária­napi búcsún. Gál Zoltán • Akik a romokból újjáépítették a kápolnát és a közösségi épületet, balról jobbra, 1. sor: Kovács István, Sánta János, Fercsák János, 2. sor: Horváth István, Csehák Károly, Dobák Máté, Maráz János. (Gál Zoltán felvételei) • Éppen úgy van, mint régen — mondják meghatottan a búcsúsok. Balról jobbra: Varga Imréné és Dékány Ignácné a kisunokával, Dékány Timivel, majd Tóth Imréné és Farkas Ándrásné nagy-, illetve dédmama, Sándor Kittivel, a kisunokával. • A pompás pörkölt után — Petres István főzőtudományát dicsérte — táncra kerekedtek a búcsúsok. RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS A MAJSAI JONATHAN TSZ-BEN Mindent eladnak ... ? Igazságosság vagy hatékonyság? Melyik legyen a fő szempont a ter­melőszövetkezetek átalakulásakor? A két követelmény ugyanis egymás­nak ellentmondani látszik. A Kis- kunmajsai Jonathán Termelőszö­vetkezet elmúlt héten tartott rendkí­vüli közgyűlésén olyan belső problé­mák mutatkoztak meg a tagság és a nyilvánosság előtt, amelyek aligha­nem más, hasonló gondokkal küzdő gazdaságokat is feszítenek. Talán közállapotainkat is jól jellemzi, hogy egy-egy vezetővel kapcsolat­ban a felszólalók szükségesnek tar­tották az illető „becsületes” vagy „tisztakezű” voltát is méltatni. Olyan volt a légkör, hogy akivel ezt nem tették meg, arra a gyanú árnyé­ka vetődött. A rendkívüli közgyűlés kritikus helyzetben ült össze. A Jonathán csődöt jelentett, de kiegyezett a hite­lezőivel. Ám a könnyített fizetési kö­telezettségeknek csak jelentős va­gyon eladásával tudnak eleget tenni, s most van napirenden az átalakulás is, amely a vagyon jelentős részét va­lóságos, új tulajdonosokhoz köti. Nincs tehát könnyű helyzetben a „vagyoncsoportosítást előkészítő bizottság”. Még érthető is, hogy egyesek megpróbálják „kimazsoláz­ni" a téesz javát, s — Szikora Gyula elnök szerint — ez a fő oka azoknak a személyi konfliktusoknak is, ame­lyek miatt a rendkívüli közgyűlést össze kellett hívni. Bizonyítja a hely­zetet, hogy a jövőt illetően is a legígé­retesebb ágazat az idegenforgalom, melynek piacáért ádáz csata dúl, s a küzdő felek olykor tisztátalan esz­közöket is bevetnek. A közgyűlés főbb eseményeit az alábbiakban lehet összefoglalni: Szikora Gyula elnök ismertette, hogy a törvényes határidőn belül 230-an jelezték kiválási szándéku­kat, de csak kevesen jelölték meg, hogy mit akarnak a téeszből kivinni. Korábbi—csak nem egy évtizedig is visszanyúló — adatokkal, s a saját, négy évvel ezelőtti pályázatából vett idézetekkel bizonygatta, hogy már egy hanyatló szövetkezetét vett át. Hogy a hanyatlást nem sikerült megállítani, abban elismerte a saját felelősségét is, ám hangsúlyozva, hogy a főbb döntéseket a vezetőség kollektív módon hozta, s így a fele­lősség az utóbbi évek kudarcáért is közös, nem beszélve az egyre súlyos­bodó piaci körülményekről. A tag­ság tudomására hozta, hogy a jövőt, az átalakulást és a vagyonmegosz­tást illetően olyannyira nem tudott közös nevezőre jutni vezetőtársai­val, hogy helyettesével, Kondász Ist­vánnal együtt lemond. A talán elfo­gadható legkisebb közös nevezőnek azt tartotta, hogy a téesz alakuljon át, majd kezdje meg az önfelszámo­lást. így esély lehet rá, hogy minden­ki a vagyonjegyének névértékéhez közeli, szerencsés esetben azonos pénzösszeghez jusson. Ez a folya­mat azonban évekig is eltarthat. Mint mondotta, nem hajlandó ah­hoz asszisztálni, hogy csak a tűzhöz közelebb állók járjanak jól, még ak­kor sem, ha vezetőtársai azzal vá­dolják, hogy útjában áll a pozitív változási folyamatoknak. Az elnök hibás lépéseit hangsú­lyozó felszólalók között egy sem akadt, aki Szikorának a teljes tagság érdekeit képviselő magatartását két­ségbevonta volna. Vedres Ferenc, a Jonathán nyu­galmazott, immár legendás elnöke is hangsúlyozta, hogy Szikora Gyula és helyettese tisztakezü emberek. Felrótta viszont, hogy 1988 óta százmillióval csökkent a szövetke­zet vagyona, eladták például a va­dasparkot, olcsón adtak el gépeket, megváltak a zöldségszárílótól. s megszűnt a libatenyésztés is. Igazta­lant támadtak meg s küldtek cl em­bereket, például Czirkó Mihályt, s alaptalanul vádolták meg Darabos Istvánt is. Egyébként Vedres Ferenc egyetértett Szikora Gyulával abban, hogy át kell alakulni, s az új szövet­kezetnek meg kell kezdeni az önfel­számolást. Vedres Ferenc észrevételeire vála­szolva Szikora Gyula azt bizonygat­ta, hogy az adott esetekben nem le­hetett mást tenni. Saját legfőbb hi­bájaként azt említette, hogy nem lé­pett fel korábban és sokkal határo­zottabban azok ellen, akik csak a sa­ját zsebükre dolgoznak. Többen köztük a téesztag mi­nőségben jelenlévő Kiss Károly pol­gármester az önfelszámolás ellen szóltak. A közgyűlés végül úgy dön­tött, hogy az október végéig megtar­tandó átalakulásig a jelenlegi veze­tés maradjon hivatalban, majd a va­gyonfelosztás követendő alapokéi­ról folytattak eszmecserét. Bálái F. István • A Majsai Jonathán Téesz tagsága a rendkívüli közgyűlésen. (A szerző felvétele) Hegedűs János plébános úr mutatta be a miseáldozatot.

Next

/
Thumbnails
Contents