Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-31 / 205. szám

6. oldal, 1992. augusztus 31.

PETŐFI NÉPE

MILYEN EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK JÁRNAK?

Ez év júliusa óta biztosítási jogon járnak az egészségügyi szolgáltatások

• A kórházi ellátás keretében térítés nélkül jogosult a beteg az orvos által előírt gyógykezelésre, ideértve a szükséges műtéteket is. Képünk a megy ei kórház traumatológiai osztályán készült.

Gyógytorna. A rehabilitáció keretén belül térítés nélkül jogosult a beteg az orvos által rendelt terápiára.

HETI SOROZATUNK

VÖRÖS JÁNOS VEZÉREZREDES TITKAI

Lemondta a Vorosilovval tervezett vadászatot

• Vörös János 1945. május elsején minisztertársaival.

Legitimmé váltak az áfészek

Meglehetősen hosszú volt az átmenet időszaka, amíg a múlt rendszerben eldeformálódott áfészekből tulajdonosi szempontból rendezett szövetkezetek jöhettek létre, olyan vezetőkkel, akik tiszta lelkiismerettel illeszkedhetnek be az alakuló piacgazdaságba. Arra azért érdemes emlékeztetni, hogy a még régi módon működő áfészek körüli politikai csatározások, illetve a rétestésztaként nyúló ..törvényszülés” idején is bátran vissza lehetett utasítani a szövetkezetellenes vádakat, különösen a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezetek esetében. Már akkor is sokan tekintették igaztalannak a bírálatok zömét, hiszen az évszázados, a fejlett világban ma is élő eszme elferdítéséért a korábbi politikai rendszer volt a felelős, s az akkori politikai viszonyok közepette a gazdálkodó szervezetek közül még leginkább a szövetkezetek tudták megőrizni viszonylagos önállóságukat. Jobban, mint az akkori szocialista országok bármelyikében, s az igazi piacgazdálkodás gyakorlóterepei, csírái lehettek, közismerten jó eredményekkel. Korábban kapitalista csökevénynek, az átmenet idején kommunista őskövületnek nevezték sokan a szövetkezeteket. Mára ezek az öngerjesztett vagy politikai célzatú vádaskodások az áfészek esetében megszűntek. Az átmeneti és a szövetkezeti törvény szellemében döntött a tagság: igénylik az áfészeket a jövőben is.

A tagság igent mondott

A fogyasztási szövetkezetek megújulva, elismertségük tudatában vehetik fel a versenyt az igencsak megerősödött konkurenciával, a közismerten beszűkült vásárlóerő mellett.

Az áfészek részközgyűlésein, majd a küldöttgyűléseken kitapintható volt, hogy a tagság bízik a fogyasztási szövetkezetekben. Ezt az ügyhöz való hozzáállásukkal is alátámasztották: az egymillió-kétszázezer áfész-tag mintegy 70 százaléka vett részt a részközgyűléseken, a küldöttgyűléseken pedig nyolcvan kilencven, sőt, helyenként százszázalékos volt a megjelenési arány. Mindössze nyolc megyében történt kiválás — tizenegy szövetkezetnél. A kiváltak túlnyomó többsége is bejelentette, hogy továbbra is áfészként dolgoznak.

Összességében a harmincötmilliárd forintnyi áfész-vagyon hetven százalékát nevesítették a tagokra, egy-egy üzletrész tízezertől százezer forintig terjed. Az áfészeknél 30 százalék feloszthatatlan vagyon maradt, ami megkönnyítette az átalakulást, a tagság is jól járt, a szövetkezetek is megmaradtak.

Dr. Szilvasán Pál, az Áfészek Országos Szövetsége elnöke azt mondta az átalakulásról: A tagság népszavazással felérő igent mondott az áfészek további létére, együttmaradására.

Sokan látják ma már úgy, hogy az áfészek a jövőben is aktív szerepet fognak vállalni a falvak, a vidék ellátásában, társadalmi életében. A zalaegerszegi áfész nemrég újjáválasztott elnöke — Paál Zoltán — így vélekedett minderről: „Talán azt is méltányolták a többségében falusi küldöttek, hogy nem fordítottunk hátat a vidéknek még akkor sem, ha a kistelepüléseken leginkább ráfizetéses a tevékenységünk. A tagság ragaszkodása a szövetkezethez többet ér mindennél, ez a mi legnagyobb nyereségünk.”

Pelsőczy István

A biztosított az egészségügyi szolgáltatás keretében térítés nélkül jogosult:

a) a betegségek megelőzését szolgáló orvosi lélektani vizsgálat keretében, külön jogszabályban foglaltak szerint:

aa) a felnőtt korosztály az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek megelőzése és korai felismerése céljából szűrővizsgálatra;

ab) a gyermekek életkoruknak megfelelően: az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre és az érzelmi állapotra vonatkozó, valamint teljes fizikális szűrővizsgálatra;

ac) a 14 éven aluli korosztály csoportos szűrés keretében évente 2 alkalommal, a 14 éven felüli korosztály pedig egyéni vizsgálat keretében évente egy alkalommal fogorvosi vizsgálatra;

ad) a rendszeres sporttevékenységet elkezdő és folytató személyek sportorvosi vizsgálatra, korra való tekintet nélkül, kivéve az I. osztályú és nemzetközi minősítésű sportolókat;

b) a betegség esetén az egészség- ügyi alapellátás keretében:

ba) háziorvosi ellátás keretén belül

— fogmegtartó gyermekfogászat,

— fogászati rendellenességek, fogszabályozó kezelése;

— a funkció helyreállítása (6 éves kortól), kivéve annak technikai költségeit;

— sürgősségi ellátás;

— fogmegtartó tevékenység;

— parodontológia;

— stomato-onkológiai primer szűrés és ellátás;

— fogsebészeti ellátás igénybevételére;

c) betegsége esetén járóbetegszakellátásra;

d) kórházi (klinikai) ellátás keretén belül:

da) orvos előírása szerinti gyógykezelésre, ideértve a szükséges műtéteket is;

de) a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre, ideiglenes gyógyászati segédeszközre;

dd) étkezésre — ideértve az orvos által rendelt diétát is —;

de) a rendelkezésre álló férőhelyen történő elhelyezésre arra az időtartamra, amíg az elhelyezés orvosilag indokolt;

e) szülészeti ellátás keretén belül:

ea) terhesgondozásra;

eb) magzatvédő szűrővizsgálatokra;

ec) szülészeti ellátásra;

ed) orvosi indikáció alapján terhességmegszakításra;

ee) orvosi indikáció alapján — külön jogszabályban meghatározottak szerint — mesterséges megtermékenyítésre, legfeljebb 3 alkalommal;

f) az orvosi rehabilitáció keretén belül:

fa) orvosi vizsgálatra és kezelésre;

fb) az orvos által rendelt egyéb terápiára;

fc) és d) pontban említett ellátásokra, ha a rehabilitációra fekvőbeteg-intézményben kerül sor;

g) szenvedélybetegekkel foglalkozó — az illetékes orvosszakmai kollégiumok által elismert — rehabilitációs ellátásra;

h) szanatóriumi ellátásra — ideértve a d) pontban említett szükséges ellátásokat is:

ha) akut esemény után rehabilitációs célzattal;

hb) krónikus megbetegedés esetén, ha attól funkcionális állapot- javulás, illetőleg az állapotromlás megelőzése várható, és e cél a beteg otthonában történő kezeléssel nem érhető el, évente egy alkalommal maximum 4 hétre;

i) mentőszállítás keretében:

ia) mentésre;

ib) orvosi rendelés alapján történő betegszállításra.

Az egészségügyi szolgáltatások során figyelembe kell venni:

a) az orvosszakmai célszerűséget;

b) a hatékony és célszerű vizsgálati módszereket;

c) az egészségügyi szolgálat teljesítőképességét.

Az ezt meghaladó ellátások teljes vagy részleges térítés mellett vehetők igénybe. Külön jogszabály rendelkezése szerint kell részleges térítési díjat fizetni a tartós ápolás esetén, amennyiben az elhelyezésre nem orvosi indikáció alapján került sor.

A társadalombiztosítás a biztosítottnak az orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz proetikai és fogszabályozóellátás és gyógyfürdőellátás árához támogatást nyújt. Társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek, gyógyfürdőellátások, illetőleg gyógyászati segédeszközök (proetikai és fogszabályozóellátás) körét és támogatás mértékét (összegét) külön jogszabály állapítja meg.

Az egészségügyi szolgáltatások — az egészségügyi alapellátás kivételével —, továbbá a gyógyászati segédeszköz, a proetikai és a fogszabályozó-ellátás, a gyógyfürdőellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez társadalombiztosítási támogatás jár. (MTI-Press)

(6.) Nincs adat arra, hogy Vörös János bárkivel is megbeszélte volna az ellene szervezkedő, vagy a szervezkedés lehetőségét latolgató tisztek letartóztatását.

A „nép ellenségei”?

Kétségtelenül befolyásolta Rákosi írásos üzenete (magam is olvastam): „tudja, hogy miként kell elbánni a nép ellenségeivel”.” A politikai hamiskártyás csak nyerhetett a kiprovokált ügyön. Bizonyíthatta moszkvai megbízóinak, hogy már ő mozgatja a szálakat, másrészt néhány befolyásos tiszt kiiktatásával gyengítheti a polgári erőket.

El akarta kerülni a honvédelmi miniszter, hogy ugyanúgy járjon, mint nem egeszen fél esztendeje, amikor saját beosztottjai állították félre.

Éppen ebédhez készülődött a, debreceni tiszti étkezdében Kéri' Kálmán, Mohoíav Zoltán, Török József, Muhoray Éva és Simonffy Ernő és felesége, amikor hazaárulás és zendülés vádjával Maiéter Pál emberei letartóztatták őket.

Együtt a család

Gyorsan tisztázódott, hogy Kéri Kálmán ott sem volt a vádat megalapozni látszó megbeszélésen. A többieket is hamar szabadon engedték. Függelemsértés miatt kaptak, a háború után érvénybe lépő büntetést. Később ezt is eltörölték. Fájdalmasabban érinthette őket, hogy nem vehettek részt a mégiscsak összeállt első hadosztály megalakulásán. Március 4-én este 8000 volt hadifogoly énekelte a Himnuszt.

A szovjetek akadékoskodása el-, lenére az európai háború utolsó heteiben mégiscsak kikerült Ausztriába néhány magyar egység, több városban kisebb létszámú helyőrséget szerveztek.

Vörös János miniszter, fiával is Budapestre költözött. Épségben hazatért a Sopronkőhidáról Nyugatra hurcolt Vörös Tiborné és a

két unoka. Kiszabadult a vezérezredes szintén letartóztatott tábornok testvére.

Személyesen is jó kapcsolatban lévén Tildy Zoltán miniszter- elnökkel és a Szövetségi Ellenőrző Bizottság vezetőjével biztos helye volt a kormányban. Vorosilov marsall kimondottan kedvelte.

A kierőszakolt aláírás

A magyar miniszter menyétől tudom, hop gyakran járt hozzájuk vacsorázni. Kölnizte és kicsit festette magát,! nagyokat nevetett, szívesen kóstolgatta a jó magyar borokat. Többször is közös vadászatot szerveztek. A vezérezredesnek ilyen alkalmakkor sikerült elintéznie néhány kényesnek mondott kérelmet. Óvatosan szóba kerültek a magyar kommunisták túlkapásai is, de csak 1945 őszén hidegült el kapcsolatuk. Erről így számolt be naplójában: „Majd a marsall áttért a magyar—szovjet gazdasági szerződésre. Kifejtette azt, hogy a magyar miniszterek szerint én vagyok az, aki ezt nem tartotta helyesnek." (A szovjeteket ki tájékoztatta a kormány üléseiről?) „Kifejtettem, hogy támogatom a gazdasági szerződést, mert ez a jóbarátságot mélyíti el, ellenben helytelennek tartom az 5 évvel előre megállapított szerződést az olyan kormányok között, melyek egyike nem végleges, nem a nép akaratából alakult.”

Vörös János tiltakozásul lemondta a Vorosilovval közösen tervezett vadászatot, mivel a szovjetek mégis kierőszakolták az aláírást. Hiába kérlelte a szovjet hadvezér a magyar tábornokot, hogy legalább erre a napra függessze fel neheztelését...

A honvédelmi miniszter tudta, hogy előbb-utóbb le kell mondania tisztségéről, ha nem akar elveivel szembekerülni.

Heltai Nándor

(Vége)

Tízmilliárdos program — pályázat alapján

• A szakszervezet szerint egy-egy gyerek beiskolázása 3-6000 forintjába kerül a családnak. Képünk a kiskunmajsai kígyóspusztai iskolában készült.

Mindaz, amit átalakulásnak mondunk a mezőgazdaságban, tehát nyugat-európai típusú szövetkezeteket és privatizált állami gazdaságokat, benne a magántulajdon megnövekedett, sőt a szövetkezetekben domináns szerepét, nem feledtetheti azt a követelményt, hogy megőrizzük a jövendő kulcsát: a génbankokat. Lett légyen szó állatokról, avagy növényekről!

Öcsödi Gyulát, a Földművelésügyi Minisztérium esztendeje alakított, tehát még újdonatújnak számító főosztályának vezetőjét elöljáróban nevükről kérdem: „biológiai alapok fejlesztési főosztálya” ez a név, — ugyan mit takar?

— Ebben is nyugat-európai színvonal elérését tartjuk célunknak, vagyis a korábban sem alábecsülhető magyar tenyészállatok, illetve szaporítóanyagok cserékkel is történő nívójavítását — fogalmaz tömören Öcsödi Gyula, aki korábban a tárca mezőgazdasági főosztályán az állattenyésztési tennivalókat fogta össze. — Agrárkülkcreske- delem dolgában fontos a tenyészállatok exportja és importja, hiszen évi 10- 12 ezer tenyészüszöt adunk el például Görögországba, Spanyolországba, Portugáliába, Horvátországba, sőt Belgiumba is. Állami felügyelet alatt

marad 14 állami gazdaság, azok, ahol a legértékesebb genetikai anyag található.

— Úgy tudom, hogy a Bábolna Rt.~ ben ugyan 57 százalékos a magyar állami részvények aránya, ami többség, de van olyan tapasztalat, hogy ez könnyen fölborítható . ..

— Vigyázunk rá, hogy az amerikai és más külföldi cégek ne válhassanak többséggé, de ma még nem ez a gondunk. Hanem az, hogy világbanki segítséggel útjára indítsunk egy átfogó programot, amelynek megvalósításával versenyképességünk javulhat a világpiacon. Szántóföldi és zöldségvetőmag, egyes állatfajok tartoznak a Világbank, az Európabank, s a Phare- program keretében indítandó programhoz.

— A hortobágyi rackajuh és ridegmarha megőrzéséről sem feledkeznek meg eközben ?

— Sőt! Az állami gazdaságnak kötelező fenntartania két rackanyájat, ötven nóniusz kancát és ridegmarhát is természetesen, — mindezt állami támogatással persze.

— Hallottam egy fogalmat: táj termesztés. Mit jelent ?

— A hortobágyi história is belevág e fogalomba, termesztés helyett nyilván tenyésztés értendő alatta. De a bonyház- di pirostarka is ilyen, tájjellegű állatfajta, a magyartarkán belül. De hogy növények is szóba kerüljenek: a makói hagyma ugyan megterem északi tájainkon is, meg is ehető, de már exportra a Makón és környékén termesztett hagyma alkalmas, illetve csakis azt veszik meg, lévén különb minőségű. Ugyanez elmondható szőlőfajtáinkról, s más növényekről is. mint például a rizs, a kukorica. Azok is egyes tájakhoz kötődnek. Sajnos, a tájtermesztés szerepe elhalványult az utóbbi évtizedekben, — fölélesztendő tehát, amit irányítani egyebek közt a mi dolgunk.

— Mindehhez gép, szakember, tehát elsősorban pénz kell!

— Nyilvánvaló, ezért fontosak az említett bankok, amelyekkel most egyeztetjük a tennivalókat — válaszolja Öcsödi Gyula. — Valóban gépek, istállók, speciális tárolók kellenek, ezzel párhuzamos szakmunkásképzéssel, és így tovább. Mindez tízéves kifutású: az első öt esztendő a megvalósítás, a másik öt a megtérülés ideje.

— Az összegről sejthető már valami?

— Becsült adatot mondhatok: 8-10 milliárd forint, efölött még 50 millió dollár az elfogadott programjavaslatunk summája.

Felhasználására a tárca pályázatot hirdet, ennek alapján osztjuk szét a pénzt.

Keresztényi Nándor

Pénzhiány fenyegeti az iskolákat?

„Tanévkezdő” sajtótájékoztatót tartottak a pedagógusok szakszervezetében az iskolaévet beárnyékoló gondokról. Szöllősi Istvánná, a szakszervezet főtitkára meglehetősen pesszimista hangulatban fogadta az újságírókat, mondván, ilyenkor tanév elején nehezen lehet megítélni, ki, kinek a pénztárcáját nyitogatja» Egy-egy gyerek „beiskolázása” 3-6000 forintjába kerül a családnak, s a kiadások alól nemigen van kibúvó. A statisztikai adatok szerint ugyanis a szülők gyermekenként jó ha 800-1000 forintot tudnak kiszorítani a családi költségvetésből a „tanévkezdés” című rubrikába.

A „pénztárca-nyitogatóban” természetesen az önkormányzatok is részt vesznek. Vannak gálánsabbak, amelyek a szülök anyagi helyzetétől függetlenül minden kisiskolásnak ingyen biztosítják a tankönyvet vagy éppen az ebédet. Mások a rászorultságot, a családi pénztárcát kutatják, mielőtt adnak. Ezekben az iskolákban a diákok 15-20 százaléka számíthat némi támogatásra. Az önkormányzatok harmadik típusa maga is annyira szegény, hogy még a rászorulóknak sem tud segítem. S az élet igazságtalansága: éppen azok a vidékek a legszegényebbek, ahol a legtöbb volna a segítségre szoruló.

\

— És a sor végén mindig a gyerek és a szülő áll — mondta a szakszervezet főtitkára. — Rajtuk csattan az ostor. De sajnos maguk az iskolák sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Az augusztusi energiaár-emelés a közintézményeket sem kíméli. Egy-két hónap múlva megkezdődik a fűtési szezon és nehéz megmondani, melyik iskolában, mikor lesznek kénytelenek befejezni a tanítást, tekintettel a fűtetlen tantermekre.

A tanévkezdő gondok közé sorolta a pedagógusszakszervezet főtitkára az iskolai dolgozóknak beígért 2000 forintos béremelésből adódó konfliktusokat is. Nagyon sok önkormányzatnak nincs fedezete rá, a kormány sem tud központi forrást biztosítani. Ahol van is némi tartalék, ott csak a főállásúaknak szándékoznak megadni a járandóságukat, kizárva a többi jogosultat: a részfoglalko- zásúakat, a nyugdíjasokat, az iskolák technikai személyzetét.

— Más volna a helyzet, ha semmire sem volna pénze az oktatási kormányzatnak — füstölgőn a főtitkár —, de sajnos nem ez a valóság. Az idei évi költségvetésben 250 millió forint van elkülönítve a regionális oktatási központok felállítására, s a jövő évi költségvetés tervezete egyetlen fillért sem irányoz elő az iskolákban béremelésre, a dologi kiadások növekvő költségeinek ellentételezésére. Ha így marad, tragikus helyzetbe kerül a közoktatás.

FEB