Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-31 / 205. szám

MEGYEI KORKÉP AZOK A CSODÁLATOS MADARAK . . . ! Háromezret ér egy példány rr • • Racsámli Lick, a galambtcnycsztő, unokájával, és az egyik fajtagyőztes Strasser galambbal. HIBAZTAK-E A MENTŐSÖK? Vizsgálat a triatlonon történt tragédia ügyében műhibákat ne követhessenek el a kö­zépkáderek. — Az adott helyzetben megtette-e legalább mindazt a mentős, amire ki volt képezve? — A konkrét esetben talán abban hibázott a mentősünk, hogy elfo­gadta a medikus utasításait, s körül­belül két percig, a korábbi módon, együtt folytatták az újraélesztést. Ahelyett, hogy a Ruben-ballont vet­ték volna igénybe. Ennek alkalma­zását minden mentőápoló ismeri, anélkül kocsira sem ülhet. Az ápoló utasíthatta volna a gépkocsivezetőt, hogy adja kézbe a ballont. De a be- fúvással is visszatértek az alapvető életjelenségek, ekkor tették fel a ko­csiba a beteget. Ezt követően pedig nyilván azért nem alkalmazták az eszközt, mert mire felhelyezték vol­na, a kórházba érnek. Ahol, a men­tőállomás jelzése alapján, úgy tu­dom, már az ajtóban várták a bete­get. A kórházba érkezéstől pedig, tudomásom szerint, az ügyeletes or­vos és a medikus hasonlóan folytatta az újraélesztést, még a liftben is, míg az intenzív osztályra nem értek. Ugyanis a mentőben újra megállt a szívműködés. — Mindent összevetve, hogyan íté­li meg az orvostanhallgató, Sándor Antal közreműködését? — Ő mindent megtett a betegért, amit megtehetett — ezért le a kalap­pal előtte —, de neki sem lett volna többre jogosítványa. így a mentő­söktől kért Seduxen injekció beadá­sára sem, ha az történetesen megta­lálható lenne a mentőkocsi előírás szerinti ellátmányában. Az általa fel­sorolt komoly beavatkozásokat — melyeket szerinte vagy bűnös mu­lasztásból, vagy az én tiltó utasítá­somra nem végeztek el a mentősök — csak orvos vagy mentőtiszt hajt­hatja végre. — Ezek szerint, mivel Halason nincs mentőorvos, aki jogosult lenne használni a komolyabb felszerelést, a triatlonista sorsa eleve meg volt pe­csételve ? — Korántsem. Tavaly a megyei mentősök 81 esetben kíséreltek meg újraélesztést. Nem tudni, persze, hogy az életjelenségeket nem mutató személyek közül hány volt még a klinikai halál állapotában — amikor még hatásos lehet a beavatkozás — és hány volt túl ezen. Huszonnégy reanimációs kisérletet a rohamkocsi orvosai végeztek, ötvenhetet mentő­ápolók. Az előbbieknek 7, az utób­biaknak 12 beteget sikerült vissza­hozniuk az élők sorába. Másodszor, ha a szervezők mentőbiztosítást kér­nek a verseny idejére, akár orvossal együtt, minden további nélkül telje­sítettük volna a kérést. Ilyenkor sza­badnapos ápolókat vagy orvosokat mozgósítunk, ha szükséges, esetleg más mentőállomásról.. Ez térítéses szolgáltatás. Mivel a triatlon úszó­számot is tartalmaz, vízimentőkre is szükség lehetett volna, hiszen ott is történhetett volna tragédia egy hirte­len rosszullét miatt. Arról nem is beszélve, hogy ilyen kemény ver­senyszámok esetében előzetes orvosi vizsgálaton is jó, ha átesnek a bene- vezők. Ahogy az komoly sportverse­nyeken lenni szokott. — De miért nincs Halason mentő­orvos ? — A megye tíz mentőállomása közül csupán Kecskeméten és Baján található orvos is, továbbá Szabad- szálláson dolgozik egy felsőfokú vég­zettségű mentőtiszt. Az összes többi településen csak mentőápolók telje­sítenek szolgálatot. Bár éppen Kis­kunhalason lenné égetően szükség mentőorvosra vagy mentőtisztre, és az ő szaktudásuknak megfelelően felszerelt roham- vagy esetkocsira, mert az a terület mind Bajától, mind Kecskeméttől meglehetősen távol esik, de nincs rá státusz. Nincs pénze az Országos Mentőszolgálatnak új mentőorvosi állások kialakítására és a milliós felszerelések beszerzésére. Kevesebb kocsival dolgoznak a me­gyei mentősök is — sokkal többet —, mint pár évvel ezelőtt. Azaz nem­hogy a fejlesztésnek, a szintentartás- nak sincsenek meg az anyagi feltéte­lei. Szabó Klára AZ ÚJSÁGÍRÓ MEGJEGYZÉ­SE: Deák úr nyilatkozatát olvasva immár bizonyossá lett, amit eddig csak félve sejtettünk. Igaz, nem tilt­ják a felszerelések, eszközök haszná­latát, de a szabályzat szerint csak bizonyos tevékenységekre jogosul­tak a mentőápolók. „Erre azért van szükség, hogy súlyos műhibákat ne kövessenek el a középkáderek — mondja Ön. Végül is olyan aranyigazságok rejtőznek itt, mint például: csak az nem követ el hibát, aki nem dolgo­zik, vagy megfordítva, ha nem csiná­lunk semmit, abból nem lehet baj Csak a halál cáfol. Bizonyára civil okoskodásnak tartja, ha azt mondom, élet-halál esetén nem a jogain kellene az ápoló­nak gondolkodni. Megkockáztatom azt is, hogy amikor mentőt hívunk, már nem számítunk kívülállónak, mondhatnám a mi bőrünkre megy a vásár, ránk nem érvényes a mentő­szabályzat, talán ezért követelőzünk másodrendű, halasi, kalocsai, maj- sai állampogárként is. Nincs pénz, nincs státus, nincs szintentartás. Toyoták ugyan vannak, de nem sok­kal érnek többet egy taxinál. Hajós Terézia UJ színházi évad Az első bemutató: Naplemente előtt • Illés István színidircktor. Vihar után, Kecskeméten, a Csóka utcán keresztül vitt utam. Az egyik ház ablakában furcsa madárpárt pil­lantottam meg. Meg kellett állnom. Nem azért, mert különösen viselked­tek — a szárnyukkal verdesték az ablakot, mintha be akarnának menni —, bár önmagában az is figyelemre méltó volt. Sokkal inkább megdöb­bentett a külsejük. Orrtövükben ha­talmas dudor, csőrük szinte vízszin­tes, nyakuk hosszú... Sziluettjük en­gem a keselyűre emlékeztetett az első pillanatban. Szerencse, hogy megáll­tam, éppen a kocsim elé repültek — vagy zuhantak inkább — az útra. Kiszálltam, elindultak felém, nyújtot­tam a kezem, megtorpantak és resz­ketni kezdtek. Azt mar láttam, hogy nem keselyűk, de akkor micsodák?! Emelt mellkasuk, meredeken lejtő hátuk, hosszú farkuk, nyúlánk, kar­csú testük, hosszú lábuk miatt gyö­nyörűen egyenes a tartásuk, de legkü­lönösebb a szemük volt: sötét szem­golyójukat sok-sok világos gyűrű vet­te körül... Még fel sem ocsúdtam, amikor egy fiatalember „állt meg, és szállt ki a kocsijából. Őt is lenyűgözték az isme­retlen madarak. Amikor mutattam, hogy azon az ablakon akartak be­menni, a háztetőn megláttam a többit is. Legalább húsz dudoros csőrű, tá­nyérszemű, karót nyelt madár nézett le ránk onnan, föntről. Hirtelen fur­csán éreztem magam. Talán akkora vihar volt, hogy megnyílt az ég, s ezek idepotyogtak valahonnan...?! Csodáról persze szó sem volt. A szemközti ház padlásáról éppen akkor jött lefelé egy férfi, kezében egy ilyen különös madár. Szóba elegyed­tünk. * Kacsándi Elek több mint három évtizede tenyészt galambokat. Stras- sert és Karriert. Ez utóbbiból rémített meg bennünket vagy két tucat. Pedig a galambnál is szelídebb madarak: a kocsim elé került kettő azért reszke­tett, mert rájöttek, hogy nem a gazdi, hanem idegen vagyok. — A Karrier postagalamb való­• Csőrén dudor, szeme körül lányér és karót nyelt: ilyen a Karrier postaga- lamb. (Galambos Sándor felvételei) Választ kaphat a címben feltett kérdésre, aki elmegy Dunaszentbe- nedekre, és reggel, délben, este meghallgatja, hogy valóban H—D —Fis hangú a benedeki harang. Még többet tudhat meg a kis falu száz-egynéhány éves harang­jairól, aki elolvassa a Honismeret egy régebbi számában Kuczy Ká­roly nagyszerű helyismereti tudósí­tását az 1892-ben leégett templom újjáépítéséről. Az ilyen írásra mondják, hogy megeleveníti a sárgult feljegyzése­ket, régi iratokat. Egy-egy jól vá­lasztott idézettel jellemzi a döntés­ben közreműködőket, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, a kort. Németh Imre plébános a fő­káptalani jegyző „becses felszólítá­sára” küldi be a szentképek és a feliratok tervezetét, javaslatait a „Főtisztelendő Káptalan kegyes tetszésére bízva”. A részletek hűsége, az adatok megbeszéltetése, a hangulatterem­tés, az alaposság úgy jellemzi a ka­locsai kutató közleményeit, mint a szerénység magatartását. A nyelvészeti, helytörténeti ügyekben szigorúan bíráló Kőhe­ban nagyon ritka—mondta Kacsán­di úr. — Tudomásom szerint, az or­szágban harmicheten tenyésztünk ilyent. Háromezer forintot ér egy pél­dány. Az ősi küldöncgalamb leszárma­zottja. Őshazája a mai Törökország és Irán, részint Észak-Afrika. Orrdu­dora eredetileg sokkal kisebb volt, jelenlegi mérete és formája hosszú év­tizedek, sőt, évszázadok tenyésztői munkája alapján alakult ki. — Akkor tökéletes, ha olyan, mint a dióbél — magyarázta a tenyésztő. — Van valami funkciója? \ — Semmi. Csak dísz. A dudorok megnagyobbodásával a szemgyűrűk is nagyobbak lettek. Ezek, valamint a csőrforma adják a fajtajegyeket. Mai formájára a Karri­ert az angolok tenyésztették ki. — Ezek rajzos galambok — vett a kezébe egyet Kacsándi Elek. — Olyan rajtuk minden, amilyennek lennie kell. Ezt úgy érem el, hogy megválogatom a szülőpárt, s csak a megfelelő utódot hagyom meg. — A többivel mit csinál? — Megesszük. Azért nem adom el, mert nem engedhetem meg, hogy el­terjedjen. Ugyanis a nem megfelelő­nek is lehet szép utódja. De az már nem az igazi. Ha mégis rákényszerü­lök, messzire viszem eladni. gyi Mihály így méltatta Kalocsa környéki földrajzi nevek vizsgálata című munkáját. „Az utóbbi évtize­dekben sorra jelentek meg ebből a tárgykörből vett dolgozatai, ame­lyek nélkül aligha állhatott volna össze ez a nagyon komoly és mag­vas feldolgozás. Különösen egyedülállóvá és izgalmassá te­szi. . (Forrás, 1983. október.) Keresve sem találhattak volna alkalmasabb kutatót a Bács- Kiskun megyei földrajzi nevek év­tizedek óta kínosan húzódó gyűj­tésének, földolgozásának befejezé­sére. Magamagát is okolva, az őt mellőzőket szinte mentegetve tu­datta velem legutóbbi találkozá­sunkon, hogy egy pécsi szakem­bert bíztak meg ezzel a feladat­tal.. . Szerencsére, így is van bőven munkája, országos szérűkön szá­mon tartják. Fontos részmunkát vállalhatott a Pro Patria, Kultúra Hungária Alapítvány jóvoltából a Magyarország történeti földrajza tárgykörben. Megkezdte a gazda­sági levéltár térképeinek feldolgo­zását. Már elkészített egy 17-18 térkép adatait tartalmazó kartog­— Vannak győztes galamjai? — Hogyne! Minden évben részt veszek 6-7 kiállításon — novembertől kezdődnek —, rengeteg oklevelet, vá­zát szereztem már. Legkevesebb a te­nyésztői díjat el szoktam hozni. — Mindezt a saját zsebéből finan­szírozza ? — Igen, de azt mondom, hogy aki ráfizet, az rosszul gazdálkodik. Bel­földiek, külföldiek egyaránt veszik a tökéletes egyedeket. Libanonból pék dául rendszeresen megjelennek a ve­vők, és rengeteg Karriert felvásárol­nak. Szeretném azt is elmondani, hogy nagyon jó egyesületnek, a kecs- méti 97-esnek vagyok tagja, már tíz éve. Közöttünk nincs veszekedés, csak a szakmával foglalkozunk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy beszélgetésünk nem egészen így zaj­lott le. Kacsándi Elek ugyanis sokkal szívesebben és sokkal többet beszélt a Strasser fajtáról. Neki — és a hob­bijában őt követő unokájának, Józsi­nak — az a kedvenc fajtája. Persze, szép a Strasser, de nem annyira érde­kes. Ránézésből megmondja bárki, hogy galamb. Bezzeg a Karrier! Olyan, mint a mesebeli madár. Mivel hosszú tenyésztői munka révén lett üyen, mondhatnánk: az ember köl­tötte ... Kmeth Klára ráfia-névtárt, amit a kuratórium vezetője, Niederhauser Emil pro­fesszor színvonalasnak minősített. A történész a korábbi tanács és az érsekség példamutató együtt­működésével működtetett gazda­sági levéltár rendezése közben időnként nem csak a szakemberek számára fontos ügyekre bukkan. Éjppen Habsburg Ottó kalocsai látogatása előtt került kezébe a Fe- rencz József 1872-es alföldi utazá­sával kapcsolatos iratköteg. Bará- kán építették ki a fogadásához szükséges emelvényt, díszítménye­ket. Máshová állították kártérítés ellenében a vízimalmosokat, Pest­ről hozatták a gallyakat. Az utolsó itce borig, a pusztázó legényekig, a bognárok, asztalosok munkabéré­ig mindent az érsekség fizetett. Szorgos munkával tölti napjait a koalíciós időkben fiatalon orszá­gos politikai tisztséget is vállaló, ma kizárólag a tudománynak élő Kuczy Károly, akiről jó példaként emlékeztek meg a Honismeret cí­mű folyóirat huszadik évforduló­ján, de szavai szerint, sajnos, „nincs bent a megyei mozgalom­ban”. Heltai Nándor Az utóbbi hetekben több tragikus esemény kapcsán felvetődött a men­tősök felelőssége. Legutóbb a halasi triatlonista halála borzolta fel az in­dulatokat: a jelen lévő szemtanúk szerint több tíz percet kellett várni a mentőre, s a végre kiérkezett Toyota személyzete sem állt hivatása magas­latán. A fiatalember tragédiájáért a közvélemény - legalábbis részben a mentősök késlekedését és cse­lekvőképtelenségét okolja. A történtekkel kapcsolatban fel­merült kérdések tisztázására a Bács- Kiskun megyei mentőszolgálat veze­tőjét, dr. Deák Zoltánt kértük fel. A mentőfőorvos szerdán a helyszí­nen tartott kivizsgálást ez ügyben.- Mélységesen megdöbbentett a halasi triatlonon történt haláleset mondja Deák főorvos. — Körül­tekintőbb szervezéssel talán meg­előzhető, esetleg elhárítható lett vol­na a tragédia. De mi csak akkortól vagyunk felelősek a betegért, amikor tudomást szerzünk a balesetről, rosszullétről. Állítólag utcai telefon- fülkéből is próbálták hívni a szemta­núk a mentőállomást ezt csak hallomásból tudom -, a szolgálat­hoz azonban civil hívás nem érkezett be. Az első értesítést a triatlonista rosszuilétéről 12 óra 34 perckor a rendőrségtől, Nagy Sándortól vette a szolgálatvezető, aki mellett ott állt készenlétben a soron következő vo­nuló mentő személyzete. Ugyanek­kor ért oda a mentőállomásra a Pe­tőfi Népe helyi munkatársa, aki egy másik mentőkocsi sofőrjével talál­kozott az udvaron. Ez a gépkocsive­zető továbbadta a szolgálatvezető­nek az újságírónőtől hallottakat, ki­derült, hogy ugyanarról az esetről van szó. Kolléganőjük kocsija után közvetlenül — 12 óra 35-kor — in­dult a mentő is, amely 12 óra 37 perckor ért a helyszínre. — Es csupán az orvostanhallgató által megkezdett, szájon át történő lélegeztetést és szívmasszázst folytat­ták .. . — A szerencsétlen fiatalember a khnikai halál állapotában volt. Ezt állapította meg a medikus kolléga is, ha újraélesztést végzett. Ilyenkor a művelet folyamatossága a legfonto­sabb. — De erre ma már vannak korsze­rűbb eljárások is. Mi igaz abból, hogy ön megtiltotta a mentő felszerelésé­nek használatát az ápolóknak? — A leghatározottabban vissza­utasítom ezt a rágalmat, ami valószí­nűleg tájékozatlanságból ered. Ná­lunk nem tiltás van, hanem jogosítás bizonyos beavatkozások elvégzésé­re. Bármilyen tevékenységet csak az a mentőápoló végezhet el, aki meg­tanulta, begyakorolta azt. Erre ép­pen azért van szükség, hogy súlyos Megkezdődött az új évad a kecs­keméti Katona József Színházban is. A művészi gárda létszáma ha­sonlatos a korábbi idényhez, hi­szen annyi új tag érkezett, mint ahányan távoztak. — Tavaly csak vendégrendezők­kel dolgoztunk — tájékoztat Illés István színidirektor —, most azon­ban szerződtettük Bor Józsefet és Éry Kovács Andrást a társulatunk­hoz. Új karmester is érkezett hoz­zánk, mégpedig a Nemzeti Szín­házból Nagy Árpád. Ismét vállal rendezést nálunk a világhírű ro­mán művész, Dán Micu, aki ez al­kalommal Goldoni Terecske című darabját álmodja színpadra Kecs­keméten. A Színház- és Filmművé­szeti Főiskola két fiatal, tehetséges, most végzett színésznőjét is ide szerződtettük: Balázs Ágnest és Florosz Zoit. Csernák János pedig, a Madách Színházból igazolt Kecskemétre. — Melyik lesz az első bemutató? — A Naplemente előtt című szín­mű, — Bessenyei Ferenccel a fősze­repben —, aminek á próbái már javában tartanak. Október 2-án tartjuk a premierjét. Ezt követi Bor József rendezésében a Pompa- dur című nagyoperett, melynek címszerepére az Operett Színház­ból Zsadon Andreát szerződtettük, aki Harmath Albert és Peregi Péter partnereként október 16-án lép a kecskeméti közönség elé. — Összesen hány bemutatót tar­tanak ebben az évadban? — Hat bérletes nagyszínházit, egy ifjúságit — A padlás című mu­sicalt —- és két kamaradarabot kí­nálunk. — Ha már a bérleteknél tar­tunk: milyenek az idei tapasztala­tok? — Hasonlóak a tavalyihoz. Vagyis igen jók, ami azt jelenti, hogy ismét 10 ezer bérlettulajdo­nost számolhatunk. — A művészi elképzelések megvalósulásához lesz elég anya­gi fedezet? — Nagyon reméljük. A szak­ma örömére, tavasszal a Pénz­ügyminisztérium felülvizsgálta a hazai színházak anyagi helyzetét, s- a korábbiaknál reálisabb, pro­fibb elosztási szisztémát dolgo­zott ki. Ennek jóvoltából, mi is mintegy 25-30 százalékkal több támogatást kapunk, mint az elő­1992. augusztus 31., 5. oldal ző évadban. Összköltségeink 60 százalékát a PM, 20 százalékát pedig a városi önkormányzat adja. A többit nekünk kell előte­remtenünk. Ami adott esetben azt jelenti, hogy nyolcmillió fo­rinttal több bevételt kell produ­kálnia színházunknak, mint az elmúlt évadban. — Ezért emelik a bérletek és a jegyek árát? — Igen. Amit egyébként na­gyon sajnálunk, s igyekszünk is differenciálni. A premierbérlet lesz a legdrágább, míg például a nyugdíjasok változatlan áron juthatnak hozzá a belépőkhöz. Koloh Elek KALOCSÁRÓL IS ORSZÁGOS TEKINTÉLY Hogyan szólnak a benedeki harangok?

Next

/
Thumbnails
Contents