Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

Apostag • Dunaegyháza • Dunavecse • Fülöpszállás • Kunadacs • Kunpeszér • Solt # Szabadszállás • Szalkszentmárton • Tass • Újsolt Kunszentmiklós és vidéke ELVONULTAK A VIHARFELHŐK? Solt nyáridőben Katedráról a művelődési házba FÜLÖPSZÁLLÁS! PILLANATKÉP • 1- ülüps/.állás. Közlekedés szempontjából jó a falu fekvése. Megállt az elvándorlás 4 \ Fülöpszállás közvéleményét mostanában leginkább a munka­helyek hiánya foglalkoztatja. A fiatalok többsége elmegy in­nen, mert nincs biztosítva a megélhetésük. Ez komolyan ve­szélyezteti a falu jövőjét. — Munkahely valóban nincs sok. 1945-től 1990-ig bárhová le­hetett munkahelyet telepíteni párthatározat alapján. Ide nem jöttek üzemek, s a falu lakossá­gának száma a felére csökkent. De ez a fogyás mára talán meg­állt — mondja Cseh Szakáll Sándor polgármester. Pedig rendelkezésre állnak nagy alapterületű épületek, ame­lyekbe a falu vezetője szerint egy kis ráfordítással bármikor lehet­ne ipart telepíteni. Hiszen mun­kaerő bőven akadna és az inf­rastruktúra is adott ehhez. Van crossbar, gáz és úgy néz ki, hogy jövőre már minden utca szilárd burkolatot kap. A fiatalok helyben maradását éppen a jó lakókörülmények megteremtésével szeretnék előse­gíteni. Támogatást, kölcsönöket azonban , nem tudnak adni, mert nincs miből. — Miben látom a jövőt? Egyértelműen a vállalkozások­ban és — mivel mind vasút, mind közút szempontjából jó a falu fekvése — a kereskedelem­ben. Vállalkozóból szerencsére van elég, s ők is foglalkoztatnak néhány embert. Idén fejeződött be Fülöpszál- láson a gázhálózat kiépítése, ami 30 millió forintba került. Még ez évben berendeznek egy új fogor­vosi rendelőt és fizikoterápiás egységet is létesítenek, így a be­tegeket helyben tudják kezelni. — Tehát, ha nem is látványo­san, de azért lépegetünk — jegy­zi meg Cseh Szakáll Sándor. Reméljük, pár év múlva az ön- kormányzat pénzéből bevétel- szerző tevékenység finanszírozá­sára Ts futja. Vállalkoznánk mi most is, de amíg az orvos a sá­ros utcákban a betegeihez nem tud bemenni, addig az ilyen jel­legű gondok megoldásával kell foglalkoznunk. Sitkéi Tamás Sárguló fényképek Maholnap itt az ősz, s ha'ősz, akkor szüret, ha szüret, akkor szü­reti bál. Ami egyebek közt abban különbözik a közönséges mulatsá­goktól, hogy a bált látványos fel­vonulás előzi meg, amelynek fon­tos szereplői a csikósnak, csősz­lánynak öltözött gyerekek. Ez a felvétel 1948-ban készült egy bájos ifjú párról a bodakúti tanyai isko­lánál. Hajdú Sándornak és Maksa Erikának talán ez volt az első, de minden bizonnyal nem az utolsó szüreti báli szereplése. Beküldte: Hajdú Lajos, Kunszentmiklós, Mikszáth Kálmán u. 7. Továbbra is várjuk a régi fény­képeket az alábbi címen: Nexus BT., Kunszentmiklós, Wesselényi u. 3—7. A megjelentekért tisztelet­díjat fizetünk, év végén pedig juta­lomtárgyakat sorsolunk ki. A solti községházán ezen a forró augusztusi délelőttön is nagy a jö­vés-menés. Különösen az előrelátó módon tágasra tervezett ügyfél- szolgálati irodában élénk a forga­lom. Németh József polgármester is elfoglalt: most épp egy földvisz- szaigénylő polgárral tanácskozik. — Eszerint nincs nyári szünet? — kérdezem, amikor sorra kerülök. — Nincs. Sőt, ez idő tájt min­denkire egy kicsivel több teher jut, mivelhogy több nagy fába is bele­vágtuk a fejszénket. Megtudom, hogy a lehetőségek kihasználása tekintetében a solti önkormányzat nem tétlenkedett: négy pályázatot nyújtottak,be az idén, es mind el is nyerték. Állami támogatást kaptak az ivóvízháló­zat bővítéséhez, kerékpárút építé­séhez, orvosi műszerek beszerzésé­hez és a kissolti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tornacsarnoká­nak megépítéséhez. — Ehhez csak gratulálni lehet. De rögtön idekívánkozik a kérdés: saját forrással is győzik majd? — Megpróbáljuk. A polgármester mutatja az első fél évi gazdálkodásról szóló frissen készült beszámolót. A számok im­ponálóak. Eszerint hat hónap alatt 82 millió 251 ezer forint bevételhez jutottak, miközben a működési költségeket 54,7 milliós mértéken tartották. — A különbözetet fejlesztésre fordítjuk — mondja. Szó esik arról is, hogy az önkor­mányzat jelentős összeggel támo­gatja az egyházakat, valamint a községben működő egyesületeket és szervezeteket. Az idén szervez­ték meg Kissolt és Petőfitelep idős lakóinak házi szociális gondozását és ebéddel való ellátását. Fúrtak egy 2400 liter/perc vízhozamú ár- tezi kutat, és a már említetten kívül egy másik kerékpárút is épül 10,2 millióért, saját erőből, a Vécsey- kastélytól Petőfitelepig. — Gyakran említi Kissoltot és Petőfitelepet. Úgy tűnik, bő­kezűen bánik a: említett faluré­szekkel az ön­kormányzat. Kissolton torna­csarnok épül. Nyilván azért, mert Solton ez már jó ideje megvan. — Úgy gon­dolja? — kér­dez vissza a polgármester. S közli a megle­pő tényt: Sol­ton a Vécsey Károly Általá­nos Iskolában csak egy sze­rény tornate­rem áll a diá­kok rendelke­zésére. Kellene, persze, ide is a tornaterem. De még fontosabb, hogy a 2000 lelkes Kissolton és a 900 lakosú Petőfitelepen se érezzék magukat másodrendű állampolgá­roknak az emberek. S már a gondokról beszélge­tünk: hogy Solt szétszórt, nagy te­lepülés, s ha 4,6 kilométerrel bőví­tik is az idén az ivóvízhálózatot, még mindig 5 kilométernyi hiány­zik. Hogy ebben a faluban is el­elszabadulnak az indulatok. Hogy sok az elbocsátás a helybeli üze­mekben. Hogy magas, különösen a pályakezdők között, a munka- nélküliség aránya. — Nemrég komor viharfelhők gyűltek Solt egén: a pedagógusok sztrájkra készülődtek. Lecsillapod­tak mára a kedélyek? — Nagyon remélem, hogy igen. Az önkormányzat felelős és igen komoly döntéseket hozott a peda­gógusbérek rendezésére. S ha nem is zökkenőmentesen, de megtörtént az általános iskolá­Solti templomtorony. Az cg\ lui/ak és az önkor­mányzat között felhőtlen a kapcsolat. (Straszer András felvétele) ban az igazgatóválasztás. És az is jelent valamit, hogy az iskola eddi­gi vezetője érdemei elismeréseként címzetes igazgatói besorolást ka­pott az önkormányzattól. S ami talán még fontosabb: természetes­nek veszi, hogy tovább tanít majd az utódja által vezetett iskolában. Solt minden gondja dacára sze­rencsés település. Itt keresztezi egy­mást — a falun kívül — az 51-es és az 52-es út, nagy a tranzitforgalom, és ez vonzza a vállalkozókat. A meglévő kettő mellé hamarosan újabb két benzinkút létesül. Épül a Park Motel, ez a 30-40 főt foglalkoz­tató vendéglátó-komplexum, vala­mint Fazekas László vállalkozó hús­üzeme, amelyben 12 ezer sertést és 3500 szarvasmarhát dolgoz fel majd évente, 28 alkalmazottal. A szabad- szállási Sportcoop Ruhaipari Kis­szövetkezet pedig 15-20 fős varrodát nyit az egykori költségvetési üzem önkormányzattól bérelt irodaépüle­tében. s. B­Július óta új igazgató áll a du- navecsei Petőfi Sándor Művelő­dési Ház élén. Horváth József a tassi általános iskola katedráját cserélte föl a direktori székkel. — Úgy tudom, hogy fölmerült a művelődési otthon vállalkozásba adásának gondolata. Végül mégis költségvetési intézmény maradt a ház, amelynek immár ön a vezc tője . . . — Egy ekkora községben a mű­velődési házat vállalkozásban csak akkor lehetne nyereséggel fenntar­tani, ha vendéglátóegység is kap­csolódna hozzá. Az önkormányzat viszont úgy ítélte meg, van már Vecsén éppen elég kocsma, ezért egy második pályázatot írtak ki, s én ekkor jelentkeztem. — így hát vállalkozók helyett népművelők pályáztak. Hányán . is? — Rajtam kívül Fekete Lász­ló, az új iskolaigazgató, aki csak másodállásban vállalta volna ezt a munkát. A képviselők azonban úgy vélték, ide egész ember kell. \ — Találkozott a gondolat? — Az igazság az, hogy először én is csak mellékállást képzeltem el. Eljátszottam a gondolattal, mit is kellene itt tenni, merre kellene elindulni. Hamar rájöt­tem, nem lehet úgy kultúrtevé- kenységet szervezni, hogy reggel 8-tól fél kettőig nekem becsön­getnek, kicsöngetnek, s az órák közti szünet még egy telefon lebo­nyolítására sem elegendő. Márpe­dig ezt a feladatot,csak rengeteg utánjárással lehet megoldani. — A vecsei művelődési ház a nyolcvanas évek elején a fényko­rát élte. A te eredményeidet min­den bizonnyal ehhez mérik majd. Nem félsz tőle ? — A múlt csak annyiban fog­lalkoztat, hogy ami érték, azt meg kell tartani belőle. Terveim szerint jó néhány neves tudós, művész s más közéleti személyi­ség megfordul majd nálunk, • I ioruíili .ló/svl akárcsak évekkel ezelőtt. Mivel a járulékos költségek növeked­tek, a rendelkezésre álló összeg viszont csökkent, inkább a mi­nőséget részesítem előnyben a mennyiséggel szemben . . . — Mire volna szükség? Arra, hogy működőképes Megyén a ház, s benne valameny- riyi eszköz, ami a sokoldalú te­vékenység előfeltétele. Arra, hogy munkatársaimmal eljus­sunk az együttműködés olyan fokára, amikor már félszavakból is értjük egymást. Arra, hogy összeálljon egy hosszú távra szó­ló, igéftyes gondossággal elkészí­tett műsorrend. S főképp arra, hogy mindezek eredményeként bejöjjön a közönség. — Es a tanítás? Annak vég­képp hátat fordítasz? — Remélem, nem. Szeretném folytatni, hiszen főállásban eddig csak tanítottam. Egy darabig persze nem lesz rá időm, mert az igazgatói beosztás tényleg egész embert kíván. De hogyha egy­szer sínre kerül itt minden, talán lesz módom arra, hogy óraadó­ként tanári munkát is vállaljak. S. B. Miért nem lett önálló a szabadszállási áfész? Az elképzelések ellenére Szabad- szállás nem vált ki a Kunszentmik­lós és Vidéke ÁFÉSZ-ből. Miért alakult ki ez a helyzet? Az okokat kutatva kerestem meg dr. Bak Ist­vánt, Szabadszállás polgármesterét. — Polgármester úr! On támogat- ta-e a kiválással kapcsolatos törek­véseket? — Igen, magam is részt vettem a szervező-, előkészítő munkála­tokban. — Mi szólt a kiválás mellett? — Az emberekben megvolt az igény az önállóságra. Azonban a május végén lezajlott részközgyű­léseken a szükséges létszám töredé­ke jelent csak meg. — Vajon miért döntött így Sza­badszállás áfész-tagsága, ha a tá­volmaradást egyáltalán döntésnek lehet nevezni? — Szerintem a szövetkezeti tag­ság nem eléggé érdekelt. Ma már nem lehet úgy gondolkodni, hogy valaki valaminek a tagja, de nem szavaz. Egy kicsit az időzítés is rossz volt, hisz május vége dolog­idő. A tagságnak viszont csak egy órát kellett volna erre szánnia. — Van-e új fejlemény az üggyel kapcsolatban? — Most beszéltem a kunszent- miklósi vezetéssel. A boltvezetői állásokat újra megpályáztatják, így fogják eldönteni, hogy ki a leg­alkalmasabb erre a feladatra. Min­denesetre az áfésznél is változás­nak kell bekövetkeznie, ha a cél a lakosság jobb ellátása. A következőkben B. Nagy Antal áfész-kereskedőt faggattam.—Ne­hezen akar nyilatkozni, mondván: „Kereskedőként kezdtem, innen is szeretnék nyugdíjba menni.” — Mit gondol: Szabadszállás ké­pes lett volna önálló áfész működte­tésére ? — Igen. Nehezen, de talpra áll­hatott volna egy helyi szövetkezet. A szabadszállási áfész a megye 3 legjobbja között szerepelt. Annak idején két ember döntése alapján csatolták Kunszentmiklóshoz. — A tagság mégsem ment el a mindent eldöntő közgyűlésre. Vajon miért? — A tagság nagy része idősekből áll. Sokan érdektelenek, közömbö­sek. Esetleg félnek is az önállóság­tól. Az emberek ma már csak ön­magukkal törődnek. Akik eljöttek, azok szerettek volna kiválni. Közü­lük csak egy fő szavazott nemmel. — Hogyan tovább? — Nem tudom, mi lesz. Sorra nyílnak a maszek boltok, disz­kontüzletek. Az emberek inkább ott vásárolnak. Végezetül Bányai János, volt igazgatósági tag keserű szavai. Többek között ő volt az, aki hitte: ez a falu képes saját lábán megállni. — Tizenkét évig voltam igazga­tósági tag — mondja. A kudarc után nem láttam értelmét, hogy to­vább dolgozzam. így nem lehet! A híresztelésekkel ellentétben, nem anyagi indítékaim voltak lemondá­som benyújtásakor. Ezenkívül még rengeteg elfoglaltságom van, s vég­re jut idő a családomra is. A kivá­lással kapcsolatos elképzeléseink helytállóak voltak. A kétségbeejtő az, hogy azok az emberek — akik ott sem voltak a tájékoztató köz­gyűléseken — különböző elmélete­ket gyártottak a kiválással kapcso­latos törekvéseinkről. Volt, aki ki­állt véleményével az önállóság mel­lett, de többen voltak, akiknek még véleményük sem volt. Az emberek az elmúlt évtizedekben megszok­ták, hogy mások döntsenek helyet­tük. Most is eszerint cselekedtek. Vidéki Eszter r ; n Gimnáziumi évnyitó A kunszentmiklósi református templomban tartják augusztus 31- én délelőtt a Baksay Sándor Refor­mátus Gimnázium első évnyitóját. Mint dr. Miklóssy János igazgató elmondta, dr. Hegedűs Lóránt püs­pök hirdet igét és az ünnepi műsor­ban fellépnek az iskola volt növen­dékei: Varga Domokos író. Katona Lajos és Németh József operaéne­kesek. Kormánykörökből is többen jelezték részvételi szándékukat. Állampolgári eskü Tasson Az elmúlt napokban Romániá­ból áttelepült magyar családok tet­ték le az állampolgári esküt Tass polgármesteri hivatalában. Sáfrány Sándort és családját, valamint Ger­gely Gézát és családját ebből az al­kalomból Horváth Győző polgár­mester köszöntötte. Temetőfelújítás Megkezdődtek Szabadszállás ré­gi zsidó temetőjének felújítási mun­kálatai. A már régóta elhanyagolt temetőrész megújhodásához szük­séges anyagi támogatást a külföl­dön élő Knöflcr család és a Magyar Zsidók Világszövetsége adja. Dunaegyházi bolthálózat Néhány éve egy ABC és egy kis vegyesbolt jelentette a dunaegyházi polgárok számára a kiskereskedel- mi egységek teljes választékát. Idő­közben azonban megtöbbszöröző­dött a boltok száma. Jelenleg két nagy üzlet várja a vásárlókat, akik betérhetnek az újtelepi és a kultúr- házi presszóba, valamint a buszál­lomáson lévő büfébe is. A posta mellett diszkontáruk boltja nyílt*, s van már a faluban építő- és tüzelő­anyag-telep is. Az elárusítóhelyeket magánvállalkozók működtetik. Kis lak áll... Néhány évtizede Szamosközi Ist­ván, Dunavecsén szolgáló segédlel­kész színdarabot írt „Kis lak áll a nagy Duna mentében” címmel. A négyfelvonásos játék Petőfi egykori vecsei tartózkodását örökíti meg, s vonzalmát Nagy Zsuzsikához. A darabot nagy sikerrel játszották Dunavecsén. a környező falvakban és természetesen Kiskőrösön is. A szerző — ma már nyugalmazott püspök és a lelkes szereplőgárda azóta is évente találkozót rendez, melyre legutóbb idén júliusban ke­rült sor. Itt vetődött fel a gondolat: . a darabot új szereplőkkel, ám a tel­jes régi. tartalommal ismét színre viszik. Érdeklődéssel várjuk a be­mutatót. Emlékhangverseny Dunavecsén Október végén a dunavecsei Pe­tőfi Sándor Művelődési Házban rendezik meg azt a kórustalálkozót, amelyet a kél éve elhunyt Péli Győ- zőné tanárnő emlékére hívnak ösz- sze. Péli Győzőné egész életét az ifjú­ság nevelésére, a zene megszerette­tésére áldozta. Tagja volt a Nem­zetközi Kodály Társaságnak, tan­könyvet lektorált, tanított, ének­kart vezetett, s fáradhatatlanul szervezte az Éneklő Ifjúság mozgal­mat, miközben Bács-Kiskun megye iskoláiban szakfelügyelőként segí­tette a zeneoktatást. Péli Győzőné ősszel lenne hat­vanéves. Az emlékére rendezett hangversenysorozatra Bács- Kiskun megyei iskolai kórusok jelentkezését várják. (Petőfi Sán­dor Művelődési Ház. 6087 Du- navecse, Pf. 15). Bővebb felvilá­gosítást levélben kapnak a részt­vevők. ^ _____________J A z oldalt a NEXUS BT. készíti. Kunszentmiklós, Wesselényi u. 3—7. Tel.: 76/51-342 Felelős vezető: Sitkéi Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents