Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-25 / 200. szám
6. oldal, 1992. augusztus 25. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Czinkoczi Tibor EUROMENEDZSER BT. SZEGED Menedzseri technikák Előző fejezetünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy a menedzseri munkára történő váltás nehézségeit csökkenthetjük, ha ismer- jük: — az időmenedzselés módszereit, a kommunikációs technikákat. Ismerkedjünk meg tehát ezekkel a technikákkal. A menedzserek legke- zelhetetlenebbnek tűnő és legtöbb feszültséget okozó problémája az időhiány. Nincs itt szó semmiféle varázslatról, csupán sok-sok, egymást kiegészítő és nyilvánvaló dologról, melyeket bárki kidolgozhatna saját maga is — ha lenne ideje. Három fő témakörre csoportosithatnám feladatunkat: 1. A munkák csökkentése. Olyan nyilvánvaló, hogy csak csodálkozni lehet azon, miért nem teszi meg oly sok menedzser. A válasz magatartásunkban keresendő. Ahhoz, hogy „úgy öntsük ki a fürdővizet, hogy közben megmaradjon a gyerek”, a következőket tartom szükségesnek: — koncentrálni kell a kulcsfeladatokra, — megbízásokat kell adni munkatársainknak. Az élet sok területén, így a menedzseri munkában is igazolódik az úgynevezett 80/20 törvény, ami azt jelenti, hogy a kulcsfeladatok az ösz- szesnek 20%-át képezik, s mégis eredményeink 80%-at ezekkel érjük el. 2. Az időmegtakarítás. Javaslom, hogy kb. 2 héten keresztül negyedóránként jegyezzük le, mivel foglalkoztunk ez idő alatt. Az értékelést az alábbiak szerint végezzük: — Mely munkát végezhette volna el más is? —F oglalkoztam-e eleget kulcste- vékettysegeimmel? — Tudnám-e rövidebb idő alatt elvégezni á feladatokat? — Hol megy veszendőbe időm? Mi az. amit még tudnék tenni? — Mivel töltöm az időm, inkább vezetéssel vagy végrehajtással? Hadd említsem meg, hogy a halogatás a menedzser legrosszabb ellensége, azaz gyakran végezzük el az egyszerű (esetleg más által is elvégezhető) munkát, míg a nehezebbet és fontosabbat halogatjuk. 3. Az időtervezés. A munka csökkentésével (1) és az időpazarló tevékenységek megszüntetésével (2) csökkenteni lehet a napi munka feszültségét, de ugyanolyan fontos, hogy az elvégzendőket jól tervezzük meg. Bontsuk meg az elvégzendő munkánkat az alábbiak szerint, és így osztályozzuk: — meg kell csinálni: magam/ munkatársaim, , — meg kellene csinálni: magam/ munkatársaim, — meg lehet csinálni: magam/ munkatársaim. Nehéz lenne az időmenedzselés fontosságát úgy hangsúlyozni, hogy ne beszélnénk a kommunikációról, hiszen a menedzserek a munkát alapvetően mások segítségével végzik el, így kommunikálniuk kell, különben elvesztek. Ha ezen a téren bármilyen hiányosságot tapasztalunk, feltétlenül fejlesztenünk kell készségeinket, mert kárt szenved hatékonyságunk. Tekintsük át, vajon miért kommunikálunk. Azaz: melyek a menedzser legfontosabb céljai a kommunikáció során? 1. Tájékoztatás. 2. Utasítás. 3. Bátorítás, motiválás. 4. Információszerzés. 5. Összetett. Érdemes átgondolnunk, vajon mi módon érjük el ezeket a célokat, vagyis mi módon kommunikálunk. A menedzser számára — a beszéd, — az írás, — a nonverbállis (nem szavakkal történő) kommunikáció áll elsősorban rendelkezésére. Akkor tudjuk menedzserként kommunikációs feladatainkat jól ellátni, ha ismerjük a legtipikusabb kommunikációs helyzeteink jellemzőit, az ott alkalmazható eszközöket, netán trükköket. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. augusztus 24. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 100 egységre, forintban angol font 149,28 149,63 149,98 ausztrál dollár 54,01 54,16 54,31 belga frank (100) 258.46 259,04 259.62 dán korona 13,78 13,81 13.84 finn márka 19,34 19,39 19,44 francia frank 15,67 15,71 15,75 holland forint 47,24 47,35 47,46 ír font 141,26 141,58 141.90 japán yen (100) 60,42 60,57 60,72 kanadai dollár 63,58 63,75 63,92 kuvaiti dinár 259,10 259,79 260,48 német márka 53,28 53,40 53,52 norvég korona 13,48 13,51 13,54 olasz líra (1000) 69,92 70,08 70,24 osztrák schilling (100) 756,71 758,41 760,11 portugál escudo (100) 60,68 60,82 60,96 spanyol peseta (100) 82,54 82,73 82,92 svájci frank 60,11 60,25 60,39 svéd korona 14,59 14,62 14,65 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 75,66 75,86 76,06 ECU (Közös Piac) 108,04 108,29 108,54 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)-ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. augusztus 24. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 148,00 149,40 150,80 ausztrál dollár 53,37 53,99 54,61 belga frank (100) 254,59 256,92 259,25 dán korona 13,68 13,81 13,94 finn márka 19,17 19,37 19.57 francia frank 15,59 15,73 15,87 görög drachma (100) 42,59 43,01 43,43 holland forint 46,94 47,37 47,80 ír font 139,68 140,98 142,28 japán yen (100) 59,93 60,53 61,13 kanadai dollár 62,96 63,66 64,36 kuvaiti dinár 253,30 256,05 258,80 német márka 52,96 53,44 53,92 norvég korona 13,38 13.50 13,62 olasz ura (1000) 69,47 70,11 70,75 osztrák schilling (100) 750,72 757,52 764,32 portugál escudo (100) 60,33 60,88 61,43 spanyol peseta (100) 82,53 83,29 84,05 svájci frank 59,52 60,06 60,60 svéd korona 14,48 14,61 14,74 USA-dollár 75,01 75.79 76,57 ECU (Közös Piac) 107,43 108,41 109.39 Valuták a feketepiacon USA-dollár Német márka Svájci frank Osztrák schilling 76—78 forint 50—53 forint 57—59 forint 7—7,50 forint Tovább csökken az állat- állomány A Központi Statisztikai Hivatal 1992. június 30-ai felmérése azt jelzi, hogy az ország állatállományának apadása és az állattenyésztési termékek termelésének és felvásárlásának csökkenése tovább folytatódik. Az állatállományban nagyarányú csökkenés tapasztalható az átalakulóban levő szövetkezeteknél, de a kistermelők is jóval kevesebb állatot tartanak, mint egy pvvel korábban. A vállalatok és gazdasági társaságok állatállományának visszaesése mérsékeltebb. A közeljövőben nem várható állománynövekedés, mivel egy év alatt az anyaállomány minden állatfaj esetében csökkent, az állattenyésztési termékek iránt a belföldi és a külföldi kereslet kicsi, a termelési költségek növekednek, a termelők pénz- és tőkehiánnyal küszködnek és a szervezeti átalakulások sem fejeződtek be. 1992. június 30-án az ország szarvasmarha-állománya 1344 ezer darab volt, az előző év hasonló időszakában mérthez képest 14,7 százalékkal kevesebb. A tehénállomány csökkenése meghaladta a 10 százalékot. A sertésállomány 6385 ezer darab volt, az egy évvel korábbihoz képest 21,8 százalékkal (1775 ezer darabbal) kevesebb. Ébből az anyakocák száma 494 ezer volt, 16,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Vágómarhából 34,9 százalékkal (16 973 tonnával) és vágósertésből 44,9 százalékkal (95 504 tonnával) csökkent a felvásárlás, de tehéntejből is 12,7 százalékkal (62 millió literrel) kevesebbet vásároltak fel a termelőktől. Szolnoki olajkutatók Szíriában Sikeresen pályázott a szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat a Szíria által meghirdetett kőolajfúrási és rétegvizsgálati munkára. A cég — amely külföldön már eddig is számos szakmai sikert vívott ki — két korszerű fúróberendezéssel, hatvan jól felkészült szakemberrel vesz részt a vállalkozásban és két évig tevékenykedik a közel-keleti országban. A 12 millió dollár értékű kutató-, fúrómunkát neves amerikai, arab és egyéb külföldi cégek elől hódították el. A fúrásokat a kijelölt pontokon szeptemberben kezdik meg. A tömegbortermelés nem számíthat támogatásra Az államtitkár szerint nincs padlón a mezőgazdaság A tiszaalpári Szent István-napi ünnepség szónoka Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára volt. Megragadtuk az alkalmat, s választ kértünk tőle néhány, a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésre. — A magyar mezőgazdaság helyzetével és kilátásaival kapcsolatban két véglet közt húzódnak meg a vélemények: máris padlón van az ágazat, illetőleg: nincs ok aggodalomra. Ön szerint mi az igazság? — Két fő szempont alapján lehet minősíteni az agrárgazdaság helyzetét. Az egyik: az ágazatból élők sorsa hogyan alakult? Véleményem szerint az ágazat eddig megőrizte eltartóképessegét. Mindjárt hozzáteszem: a kormány egyik sürgető feladata, hogy az ágazat rossz jövedelmezőségét javítsa és egy megfelelő szinten állandósítsa. Ehhez elsősorban költségvetési források kellenek, önerőből a mezőgazdaság nem képes a rendkívül rossz likviditási pozíciójából elmozdulni. A másik szempont az, hogy milyen színvonalú az ágazat exportja és a belső ellátás. Nos, élelmiszerhiány nincs, a tavalyi exportteljesítmény és az eddigi idei is jó volt. Az igazi probléma az, hogy a termelő nem jut hozzá ahhoz a jövedelemhez, amelyet a belkereskedelem és a külkereskedelem elér a mezőgazdasági produktumok forgalmazásával. — Tehát akkor minden rendben? v— Súlyos hiba lenne azt hinni, hogy semmi gond az ágazatnál. Ha a jövedelmezőséget nem sikerül javítani, veszélybe kerül a belső és külső teljesítőképesség egyaránt. — A hosszú, forró nyár miként hat az idei esélyekre? —Szerencsére, az aszály nem sújtja végzetesen csak azországegyes részeit, a legsúlyosabb a helyzet a Duna—Tisza közén. Az itteni veszteségek ellen- tételezésére gyors kormányintézkedés szükséges. A minisztériumban már készül az előterjesztés, amely rövidesen a kormány asztalára kerül. — A megmaradó termésnek van, lesz piaca? — Az egész magyar mezőgazdaság legfőbb feladata egy piachoz igazodó termékszerkezet-váltás. Mondok egy Bács-Kiskun megyei példát: itt súlyos gondok vannak a •borértékesítésben. Sajnos, el kdl mondjam, hogy, ajkor- mány, a tárca a szőlő-bor ágazatban a történelmi, kiváló minőséget produkáló borvidékeket támogatja. Fájdalmas, de a Duna—Tisza köze nem tartozik ezek közé. — Akkor most szántsák ki az itteni gazdák a tőkesorokat? — Nem egyik napról a másikra kell megszüntetni szőlőijjtetvényeket, de az elöregedő területeket felújítás helyett célszerű másként hasznosítani. A tömegbor piaca hosszú távon korlátozott lesz. — A régi vevők, a keleti szomszédok? —Tárgyalunk a Szovjetunió utódállamainak illetékeseivel, de náluk alapvető élelmezési problémák vannak, borvásárlásra nemigen futja nekik. — Tehát akkor ki-ki döntse el: szőlőtermesztés helyett mivel kíván foglalkozni a jövőben? — Folyik nálunk, a minisztériumban egy munka olyan termékszerke• Sárossy László a tiszaalpári ünnepségén. zet kialakítására, amely igazodik az agrárökológiai adottságokhoz. Ez kapcsolódik az Alföld-programhoz, s a cél a természeti adottságokhoz való igazodás. Természetesen nem a kormány fogja előírni, hogy egy-egy körzetben mit termesszenek, mivel foglalkozzanak, de azzal segítünk, hogy felmutatjuk a lehetőségeket. Egy biztos: a költségvetés egyértelműen az ilyen típusú termékszerkezet-váltást fogja ösztönözni. — Amit a szőlő-bor ágazatról mondott, nagyon sok embert rosszul érint Bács-Kiskun megyében. — Ezt én tudom, nagyon sajnálatosnak tartom, de a nemzetközi piac értékítéletét nem lehet figyelmen kívül hagyni, és költségvetésből eladhatatlan termékeket nem lehet kedvezményezni, ez észszerűden lenne. A falvakban fölszabaduló munkaerő számára új foglalkoztatási alkalmak keletkeznek, ehhez rendelkezésre állnak különféle alapok, melyek mező- gazdasági célú felhasználását előtérbe kelt bfclyézh?,1 PélŐáűTáZ ’Úgazathoiz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, az öntözés fejlesztése, az infrastruktúra megteremtése, termékfeldolgozó üzemek létesítése, a mezőgazdaság háttériparának életre hívása, a vertikum jelenleg még hiányzó láncszemeinek kiépítése jelenthet a többi közt új munkaalkalmakat. — A megyében az idén 1,5 millió hektoliteres rekordtermésre van kilátás, és még a tavalyi termésből is a pincékben van 300 ezer hektoliter. — Az idei országos 4,5-5 millió hektoliteres várható termésből a belső fogyasztás 3,5 milliót tud felvenni. A többit exportálni kellene. Ez, úgy tűnik, a monopolhelyzetben lévő exportálócégeken keresztül nem fog megvalósulni. Nagyobb piackutatási aktivitásra van szükség a termelők részéről; a borexport liberalizált, mindenki élhet a lehetőséggel. Egyébként a tavalyról maradt készletek lepárlását a kormány adókedvezménnyel segíti. A szőlő-bor ágazat jövőjének formálásakor érdemes arra is gondolni, hogy nem szükséges minden meg- termő szőlőből bort késziteni, csemegeszőlőként is lehet értékesíteni, s alapanyaga lehet üdítőknek. — A megyei agrárkamara is kérte, hogy a gazdálkodók visszaigényelhessék a gázolaj árában lévő fogyasztási adót, hiszen ők nem a közutakon használják föl az üzemanyagot. Milyen válaszra számíthatnak az érdekeltek? ^ — A kormány elfogadta a minisztérium javaslatát erre vonatkozóan, s a parlament dönteni fog az őszi ülésszakán ez ügyben. Két változatot tettünk a kormány elé: 35 vagy 50 százalékát igényelhessék vissza a gázolajárban lévő fogyasztási adónak a termelők. A kormány mindkét változatot elfogadhatónak tartja, a parlamenté az utolsó szó. Lehet, hogy nyugati példákkal összehasonlítva ezt valaki kevésnek találja, de gondoljon arra, hogy mi szegényebb ország vagyunk, s különösen a mostani költségvetési helyzetben még ezt a lehetőseget is sokra kell értékelni. — Sokan féltik a magyar mezőgazdaságot a teljes jogú EK-tagságtóI. Ön erről hogyan vélekedik? — Amikor Spanyolország, Portugália, Görögország csatlakozott az EK-hoz, mindhárom országban jelentkezett ez a félelem. A spanyolok állják a versenyt, viszont a görögök kárvallottjai a csatlakozásnak. A magyar agrárgazdaság jelenlegi állapotában, starthelyzetében nem tartom minden alap nélkülinek a félelmet, de hozzáteszem: a Közös Piachoz való csatlakozás a magyar gazdaság számára választható egyetlen út. Ettől függ az egész nemzetgazdaság sorsa. A társulási szerződés lehetőve teszi szerintem, hogy fölkészüljünk a teljes jogú tagságra, hogy fölzárkózzunk addig. De ehhez nem elég a cégtáblákat átfesteni. Jól ismerem a nyugati országok mezőgazdaságát, s véleményem szerint az ottani mezőgazdálkodók semmivel sem okosabbak a magyaroknál. Végül is a majdani teljes versenyhelyzetet nem tartom számunkra esélytelennek. — A formálódó új magyar mező- gazdaságban az agrárértelmiségtől mit vár? — A negyven-ötvenezres létszámú agrárértelmiség nagy értéke a magyar 11 mezőgazdaságnak. Szaktudását;' szakmaszeretetét senki sem kérdőjelezheti meg. Ezek egy vállalkozó típusú gazdaságban felértékelődnek. Nagyon remélem, hogy a falvakban az emberek nem ülnek fel demagóg zöldbárózásnak, hanem az ott élő agrárértelmiségieket aszerint ítéük meg, hogy mit tesznek. Hiszem, hogy a legtöbb helyen kitünően vizsgáznak ezekben a nehéz időkben. — Ön végül is optimista a mezőgazdaságot illetően? — Véleményem szerint, ebben a keserves átalakulásban ez az év fordulópontot jelent, s lassan fölfelé kezd indulni az ország szekere. Minden lehetséges eszközt igénybe veszünk, hogy ősszel földbe kerüljön a mag, év végéig rendeződjenek a tulajdonviszonyok. Bízom benne, hogy a következő Szent István-napon már vidámabban beszélgethetünk — mondotta Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. A. Tóth Sándor ÁFAÜGYEK A MEGYÉBEN Száztizenötmilliót igényeltek volna vissza jogtalanul Az általános forgalmi adó az állami adóbevétel jelentős részét képezi, ezért az ország fizetési mérlege szempontjából sem érdektelen, hogy az APEH ellenőrzései alapján milyen képet alkothatunk a fizetési készségről vagy képességről. Az adó megállapítása az önadózással történik, ami a gyakorlatban, a dolgot nagyon leegyszerűsítve, azt jelenti, hogy az adó alanya a rendelkezésére álló adatok alapján maga számolja ki a befizetendő, illetve az adóhatóságtól visszaigénylendő adót. Az APEH a rendszerből adódóan a kötelezettség teljesítését utólagosan el- lenőriz(het)i. Sajnálatos módon ügyfeleink egy, ha nem is meghatározó része az önadózás elvét sajátosan értelmezve, az előzetesen felszámított általános forgalmi adót vagy annak egy részét — bizonylati alátámasztás nélkül vagy fiktív számlák alapján —jogosulatlanul igényelte vissza. Ezáltal jelentős összegben olyan bevételhez jutott, mely ténylegesen nem, vagy az igényelt ösz- szegnél alacsonyabb összegben illette meg, másrészt ezzel azonos összegű bevételkiesést okozott az állami költségvetésnek, mely nagyban veszélyeztette annak zavartalan pénzellátását. Nem fizetett, de kért Néhány megyei példa a jogosulatlan áfaigénylésre. Gyakori volt hogy az adózó az importált termékek után a vámhatóság által kivetett áfát nem fizette meg, ennek ellenére a kivetett áfa összegét az állami költségvetésből visszaigényelte. Az adózó beszerzéseit számlával igazolni nem tudta, de jelentős összegben olyan áfát igényelt visz- sza, melynek befizetése szarnia hiányában a szállítónál sem ellenőrizhető. Az egyik kft. egy másik kft. felé több százmillió Ft-os számlát adott ki, de az értékesítést terhelő több tízmillió Ft-es áfát befizetni elmulasztotta, ugyanakkor a vevő a számlában szereplő, előzetesen felszámolt áfát maradéktalanul visszaigényelte. A későbbiekben készített szakértői vélemény a teljesített szolgáltatás értékét egymillió Ft-ban állapította meg, illetve valószínűsítette, hogy a számla fiktív volt és a szabálytalan visszaigénylést szolgálta. Havonkénti bevallással Jellemző tapasztalat az is, hogy a jogosulatlan áfa-visszaigénylések útján nyert pénzeket — kvázi hitelként — az adózók tevékenységük finanszírozására, több esetben jövedelemszerzésre forditották, és emellett jelentős összegű adóhátralékuk halmozódott fel. Éppen ezért az adózás rendjéről szoló törvény 1992. január 1-jétől úgy rendelkezik, hogy szemben az 1991. december 31-éig folytatott éves elszámolás gyakorlatával, az általános forgalmi adót havonként külön adóbevallás — a 61. sz. áfaigénylőlap — benyújtásával lehet visszaigényelni. Az igénylés jogszerűségét az adóhatóság az adóalany alapbizonylatainak (beszerzési számlák, értékesítési számlák és áfanyilvántartás) felülvizsgálatával ellenőrzi. Az adózók döntő többsége az áfa-visszaigénylést az előírásoknak megfelelően végzi. Az igénylések ellenőrzése során az adózók egy részénél azonban továbbra is a jogosulatlan igénybevételre való törekvés tapasztalható, mely az igénylőlapok helytelen kitöltésében mutatkozik. Az adóhatóság az ellenőrzések során megállapított jogosulatlan áfa-visszaigénylést jegyzőkönyvezi, és az összeg visszatartása mellett az adózót mulasztási bírság megfizetésére kötelezi. A házilagos építkezések ellenőrzése 1992. július hó végéig az adóhatóság 115 millió Ft összegű áfa kiutalását tagadta meg a jogosulatlan igénylés miatt. Az áfa-visszaigénylők másik nagy köre a magánerős lakás- építkezéshez kapcsolódik. A házilagos lakásépítéshez kapcsolódó áfa-visszaigénylések ellenőrzése során, sajnos, szintén tapasztalható szabálytalanság. Itt elsősorban a hamisított számlák alapján történő visszaigénylés, illetve nem a lakásépítéshez, hanem más, a törvényben nem kedvezményezett építkezésekhez (üdülőhöz, üzlethez stb.) történő anyagbeszerzések utáni áfavisszaigénylés fordul elő. A bemutatott számlák ellenőrzése után az adóhatóság itt is csak a jogosnak ítélt igényléseket teljesíti és számlahamisítás esetén büntető feljelentést kezdeményez. Tóthné Bíró Erzsébet igazgatóhelyettes APEH Bkm Igazgatósága
