Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-18 / 195. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. augusztus 18., 7. oldal JÚLIUSI ÖSSZESÍTÉS: A költségvetés hiánya 121,7 milliárd forint A költségvetés jelentős, július végén 121,7 milliárd forintos hiányának kialakulását az okozza, hogy a gazdasági folyamatok több tekintetben nem a várakozásoknak megfelelően alakultak. Emellett a kisebb összjövedelmen belül, a költségvetés rovására módosultak az osztozkodási arányok is. A Magyar Nemzeti Bank és a pénzintézetek a számítottnál kevesebb nyereségadót fizettek be. A jelentős hiány ellenére biztató viszont, hogy az ország külkereskedelmi és nemzetközi fizetésimér- leg-pozíciója továbbra is kedvező, a fogyasztói árak pedig tartósan mérséklődnek. A költségvetés adósságszolgálati kiadásai folyamatosan növekednek. Az első hét hónap során a nettó addósságszolgálat értéke 65,9 milliárd forint volt. A növekvő hiány ellenére a költségvetés finanszírozása nem okoz gondot a Pénzügyminisztériumnak, mivel a belföldi megtakarítások továbbra is erőteljesen növekednek. Júliusban a költségvetésben 13,7 milliárd forintos deficit keletkezett, ennek több mint a felét a kincstárjegy, csaknem tizedrészét az államkötvény-állomány növekedése fedezte. Emellett tovább csökkent az állami forgóalap, ami szintén hozzájárult a hiány finanszírozásához. Júliusban az államkötvények állománya 1 milliárd forinttal nőtt, mivel az Állami Biztosító a korábban lejegyzett értékpapírok újabb részletét fizette ki. így az állomány a hét hónap alatt 36 milliárd forinttal emelkedett, beleszámítva az MNB által megvásárolt 30 milliárd forint értékű speciális állam- kötvényt is. Július végéig a kincstárjegy-állomány szintén jelentősen bővült, növekedése 110,2 milliárd forintot tett ki. Júliusban elsősorban a diszkont- és likviditási kincstárjegyek állománya növekedett. Az állami forgóalap júliusban 11,8 milliárd forinttal csökkent és a hó végén 79,9 milliárd forinttal zárt. Ebből a pénzből kisebb részben a költségvetési hiányt fedezték, nagyobb hányadára — 6,2 milliárd forintra — a társadalom- biztosítási alapnak volt szüksége a nyugdíjak kifizetéséhez. Az állami költségvetés bevételei Gazdálkodó szerv, befiz. Fogyasztásh. kapcs. adók Lakossági befizetések Központi költségv. szervek befizetései Önkormányzati költségv. szervektől származó befizetés Elvonás elkülönített állami pénzalapokból Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevétel Pénzintézetek nyereségadója és osztaléka Egyéb bevételek Adósságszolgálattal kapcs. bevételek Privatizációs bevételek Bevételek főösszege: 1991. évi tényl. iyos tényt idöarán teljesítés Md Ft 122,007 156,396 71,343 0,430 0,0 0,650 6,255 32,102 3,328 17,932 0,0 412,154 százalék 50,9 55.2 55.3 28.7 0,0 50.0 56,42 72,2 62.7 56.1 0,0 57,3 1992. évi tényl. időar. teljesítés Md Ft 87,905 186,381 80,820 0,258 1,384 0,500 5,114-3,893 2,210 30,478 20,000 411,057 Az előirányzat százalékában 40,7 54.2 45.3 12,9 50,0 63,9-6,2 46,2 67,1 100,0 46,5 Az állami költségvetés kiadásai 1991. évi 1992. évi tényl. időaranyos teljesítés tényl. időar. teljesítés Az előirányzat százalékában Md Ft százalék Md Ft Gazdálkodó szerv, támog. 36,759 65,2 27,688 53,2 Fogyasztói árkieg. 31,375 74,2 11,490 65,7 Felhalmozási kiad. 30,625 55,6 33,993 55,1 T ársadalombiztosítás támogatása 5,706 40,2 9,725 49,6 Központi költségv. szervek támogatása 162,296 56,9 195,547 57,5 Önkormányzatok támogatása 114,934 60,3 120,920 55,4 Elkülönített állami pénzalapok 33,922 52,9 28,282 37,6 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kiadás 3,148 52,6 5,447 32,0 Adósságszolgálat, kamatterítés 49,756 46,5 96,354 56,0 Egyéb kiadások Általános tartalék 0,836 55,9 1,054 32,9 0,0 0,0 0,0 0,0 Rendkívüli kiadások 0,0 0,0 1,235 13,7 Garanciavállalás 0,0 0,0 1,070 17,8 Kiadások főösszege: 473,497 57,6 532,805 55,9 Módosul az értékpapírtörvény A jelenlegi bankcsődök, a bajba jutott pénzintézetek helyzete nem befolyásolja az Állami Értékpapír Felügyeletnek az értékpapír- törvény módosítására vonatkozó eddigi koncepcióját. Napjainkban is érvényben vannak azok az irányelvek, amelyeknek alapján az ÁÉF megkezdte a részletes módosítójavaslatok kidolgozását. Ezekkel a Pénzügyminisztérium is egyetértett. A bankoknak egyébként az év végéig ki kell vonulniuk a tőzsdéről, a nyilvános értékpapírpiacon — a jelenlegi szabályozás szerint is — a jövő évtől csupán brókercégeikkel képviseltethetik magukat — nyilatkozta az MTI- nek Pacsi Zoltán, az Állami Értékpapír Felügyelet vezetője. Az értékpapírtörvény módosításának során fő hangsúlyt a befektetők védelmére, illetve ezzel összefüggésben a brókercégek biztonságos működésére helyezik. A jelenlegi törvényben ugyanis a kibocsátók, a tulajdonosok és a forgalmazók tájékoztatási kötelezettségét nem határozták meg kellő mértékben. Feltétlenül újra kell szabályozni az értékpapírt kibocsátó cégek tájékoztatójának (prospektusának) tartalmi és formai elemeit, éves jelentésük tartalmát, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség gyakoriságát. Ide tartozó feladat az is, hogy kidolgozzák a tiltott árfolyam-befolyásolás fogalmát. A befektetők védelme érdekében különösen fontos (elsősorban a magánszemélyek, kisbefektetők védelmében), hogy az értékpapírforgalmazók, valamint az erre szakosodott cégek által végzett befektetési tanácsadást is ellenőrizze az Állami Értékpapír Felügyelet. Ez nem jelentené az ezzel foglalkozó cégek piaci versenyének korlátozását, de számukra szakmai minimumkövetelményeket írnának elő. Pacsi Zoltán szerint szükség lesz olyan változtatásokra is, amelyek javítják a brókercégek működésének biztonságát. Az új szabályozásnak ki kell terjednie arra, mekkora lehet az értékpapírcégek likviditásának nagysága. Jobban körül kell határolni azt is, hogy a brókercégeknek milyen mértékű lehet a nyitott pozíciója, azaz a megkötött, de pénzügyileg le nem zárt ügyletek nagysága, illetve szabályozni kellene a náluk lévő értékpapírállomány összetételét is. Égyút- tal azt is rögzíteni kell, mekkora nagyságot érhet el a brókercégek saját számlára folytatott kereskedelme. Indokoltnak tűnik az is, hogy az értékpapír-forgalmazó korlátolt felelősségű társaságok minimális alaptőkéjét 5 millió forintról 10 millió forintra emeljék. Az 5 millió forintos alaptőke ma már nagyon csekély. A hazai értékpapírpiac fejlődése magával hozta, hogy újra át kell gondolni a bennfentes kereskedelem fogalmát, illetve a bennfentessé nyilvánitott természetes és jogi személyek körét. Egyértelműen meg kell határozni, hogy ha egy magánszemély a törvény rendelkezésénél fogva bennfentesnek minősül, ez kihat az általa vezetett cég, szervezet értékpapírügyleteire is. Nem utolsósorban újból rendezni kell az értékpapír-felügyelet jogállásának főbb kérdéseit. SZALMAZSÁK HELYETT ÁLLAMI GARANCIA Hol tartsuk pénzünket? A debreceni kisgazdák fölhívták híveiket: ne helyezzék el bankokban a megtakarított pénzüket! íme, egy konkrét következménye a közelmúltban lezajlott, bár még ma sem múltidejű bankbotránynak, ami csak nálunk szokatlan, mert van rá példa nyugatibb tájakon, így Amerikában is. Más kérdés, hogy ehelyütt mit tegyenek pénzükkel azok, akik megfogadják e tanácsot. „Tartsam otthon, a matracban?” — így merül fel sokakban a bankcsőd okozta bizalomvesztés diktálta kérdés. Dr. Kopátsy Sándort, az ismert közgazdászt ugyanezzel a kérdéssel kerestem fel. A lenézett pénzszakma — A matracmegoldást azért nem ajánlom — mondja —, mert akkor semmi sem gátolja az inflációs értékvesztést. De hangsúlyozni kell már elöljáróban, hogy nem az állampolgárt, hanem a vállalkozót sújtotta a szóban forgó három bank föltehetően felelőtlen, a bíróságon végződő pénzkezelése. Az úgynevezett kisember számára ugyanis van állami garancia, akár a Postabank, vagy takarékszövetkezetben, bárhol is legyen az a pénz. Mindenesetre célszerűbb oda tenni, ahol a legmagasabb kamatot kapja a polgár. Válasszon továbbá olyan bankfiókot, amely lakhelyéhez a legközelebb található, hogy gyakorlati tanácsot is adjak. S még valami: névtelen bankhoz lehetőleg ne forduljon; ugyan ki tudta megmondani néhány hónappal ezelőtt, mi is az az Ybl Bank? Amelynek nevétől visszhangzik ugyebár hetek óta a sajtó .. . KÁRPÓTLÁSI JEGYEK A PÉNZPIACON Mibe érdemes befektetni? Egyre több olyan hirdetést olvasni manapság, amelyben, az érdeklődők kárpótlási jegyeket keresnek, kisebb vagy nagyobb tételben, korlátlan, vagy meghatározott mennyiségben — megvételre. Az ár természetesen nem a névérték, még kevésbé a kamattal növelt érték, hanem a jegyre ráírt összegnél kevesebb, annak 70-80 százaléka. De vannak, aki 60%-ért veszik csak meg, s ami igen figyelemreméltó: akadnak is olyanok, akiknek ez az ár is megfelel. Csak még nem találtak egymásra. Ezeket tudva nem érdektelen végiggondolni; mit is érdemes kezdeni a kárpótlási jegyekkel? Kárrendezési kérdésekben járatos szakember véleménye szerint legkevésbé az életjáradékot célszerű választani. Ennél az is többet hoz, ha a tulajdonos névérték alatt eladja, s a kapott pénzt bankba téve kamatoztatja. Persze a felhasználás módja attól is függ, hogy kinek mi a célja a kárpótlási jegyével. Ha vállalkozni akar, akkor a kárpótlási jeggyel, pénzzel és hitellel akár olcsón tud • Mibe fektessük? (Walter Péter felvétele) LAKÁS- ÉS INGATLANFORGALOM Kicsi a kereslet Jelenleg az új lakások iránt mérsékelt az érdeklődés: magas az ár, kicsi a fizetőképes kereslet — jellemzi a helyzetet Simala hímmé, az OTP Ingatlanfejlesztési és Forgalmazási Rt. főmérnöke. A Bács-Kiskun és Jász- Nagykun-Szolnok megye térségében illetékes 12. számú főmérnökség vezetője ehhez kiegészítésként hozzáteszi: a használt lakások eladhatóságát viszont megnövelte, hogy egy idei kormányrendelet nyomán a visszavásárolt és újból értékesített lakásokhoz is jár, jogosultság esetén, a szociálpolitikai kedvezmény, valamint hitelképesség alapján a kiemelt és az általános támogatású hitel, amennyiben az adásvételhez, vagy vételi sorozathoz legalább egy, állam által építtetett lakás értékesítése is kapcsolódik. Az OTP Ingatlan Rt. kecskeméti székhelyű egysége pedig új lakásként eddig csak ilyet forgalmazott, az OTP Bank megbízásából. Az árakkal kapcsolatban érdekes megfigyelés — az ok egyébként Bacs-Kiskun építőiparának közelmúltbeli hagyományaiban gyökerezik, hogy a szomszédos megyében jóval olcsóbbak a lakások, újak és régiek egyaránt, míg Bács- Kiskunban az országos átlagnál is magasabbak az árak. Például itt egy 110 négyzetméteres új lakás 3,4 —3,7 millió forintba kerül, míg ez odaát 2,7 millió. Kecskeméten a Vacsi közben a félkész házak közül a 80 négyzetméteres 2,25 millió, a 90 m2-es pedig 2 millió 700 ezer forint. A szakemberek véleménye — s itt az adott cégnél szélesebb kör álláspontja fogalmazódik meg —, ha az új lakások árai változatlanok maradnak, tehát nem csökkennek valami módon, akkor továbbra sem lesz irántuk kereslet. Ha pedig nő az ár, s a jövő évi tervek szerint az új lakások árához hozzászámítandó 25 százalék áfa ezt eredményezné, akkor eladhatatlanná válnak. Még akkor is gond lehet, ha a szociálpolitikai támogatás az elképzelések szerint ugyancsak megnő, mert a már említett, egy nagycsalád számára szükséges, 90 m2-es félkész lakás ára az áfa miatt 675 ezer forinttal növekedne, míg a 3 gyerekes családnak járó szociálpolitikai támogatás a mostani 600 ezerről 1,2 millióra növelve is csak 600 ezer többlet. Vagyis az egyenleg mínusz 75 ezer forint. A lakásépítés alakulása Mafyarorsxágon FT S8gS8|8g|8i||ES|g£|SE!j86jü!||!|jk|j| Fórrá«: *>1» Éphölporl Információ« it Kutató tód« állami vagyont vásárolni. Különösen ha névérték alatt vesz kárpótlási jegyet, ami szabadon forgalmazható. Élőzőből következik, hogy ilyen célból felvásárolni a kárpótlási jegyet jó üzlet, de ahhoz is tőke, vállalkozókedv és hozzáértés szükséges. Aki nem tudja még, hogy mitévő legyen, az várhat, hiszen három évig a jegybanki alapkamattal, évi 16,5%-kal gyarapodik a kárpótlási jegy értéke. Bizonyos részvényeket is lehet kapni kárpótlási jegy fejében, ám ez csak másfajta értékpapír, amelynek értéke mozoghat, s nincs garancia a hozamra sem, lévén, hogy az is a piaci feltételektől, többségi döntéstől függ. Kárpótlási jeggyel foglalkozó bankár álláspontja: aki tud várni, pénze is van és vállalkozni akar, annak megéri fölvásárolni a kárpótlási jegyet. Hallott már olyanról, hogy éppen a célra gyűjtötték — 400 ezer forint értékig, de csak a névérték 60%-át fizették ki. Ebben az esetben 240 ezer forinttal megúszta az illető a dolgot, ám az egzisztencia-hitel fedezetének mégis 400 ezret tud majd igazolni. Illetve a kamatokkal együtt még többet. A kis összegű jegyek tulajdonosai — a gyakorlat szerint —< szeretnének mielőbb pénzt látni. Nem csoda: 3 vagy 5 ezer forintból, de akár 25 ezerből sem kezdhet bele komolyabb dologba senki. Ezért hajlanak is a névérték alatti eladásra. A BÉB, vagyis a Budapesti Értékpapír és Befektetési Rt. 77 százalékot fizetett a kárpótlási jegyekért, de a múlt héten befejezte a kárpótlási jegyek saját számlára való vásárlását — ezen az árfolyamon. Ami ugyan kisebb a névértéknél, de mégsem 60%. Viszont csak a jogosított adhatta így el a kárpótlási jegyet, másodkézből már nem fogadják el. Persze az valószínű, hogy a pénzintézet sem puszta jótékonyságból tette amit tett, de ha mindenki jól jár . . . A járadékról viszont az a véleményem, hogy azzal senki nem járhat jól, a részvény pedig egyelőre annyiban különbözik a kárpótlási jegytől, hogy az be van vezetve a tőzsdén, ez nincs, de értékét, kamatát senki sem garantálja, s készpénz is csak akkor van belőle, ha sikerül eladni. Jóllehet a földvásárlásoknál csak névértékben számítják be a kárpótlási jegyet, de van olyan hirdetés, amelyben például az Állami Vagyonügynökség napi áron, tehát kamattal növelt értékben veszi figyelembe. Váczi Tamás — S ha mégis ragaszkodik valaki pénze otthontartásához? — Lelke rajta! Pontosan nyomon lehet követni egyébkent, mennyi a jövedelem, s mennyi tűnik el akárhol: szalmazsákban, vagy külföldön. Ha csupán 3-4 százalékos volna a kamat, úgy nyugodtan otthon tarthatná bárki a pénzét, de a 30 százalék már megegyezik hozzávetőleg az infláció mértékével, ellensúlyozható tehát annak hatása. — Miként vélekedik a fizetés- képtelenséget okozó bankárakról? — Nézze, nálunk soha sem volt nagy becsben a pénzzel bánó szakember, voltaképpen lenézték, aki e szakmát választotta. így tett a dzsentri, aki büszkén kártyázta el pénzét, s fiát a vármegyeházára protezsálta be, semmiképp valamely pénzintézetbe. De a humán értelmiség, tehát a tanárok, papok, vagy a katonatisztek sem vélekedtek máskülönben a jobbára német, zsidó, rác, görög, s ki tudja, hányféle náció „gyöttmentjeiről”, akik kitűntek a pénzkezelésben. Az adott szó becse-hitele sem valami nagy gazdasági-kereskedelmi életünkben, jóllehet akár egyetlen telefonnal is el lehet intézni tekintélyes üzleteket. S ha valaki szélhá- moskodik, az rövid életű lesz. Mormonok és székelyek? — Az Ybl és társai sem voltak hosszú életűek ... — Nem, de'általában meg kéne vizsgálni, kikre bízatik a pénzügyek intézése. Az Egyesült Államokban például a szigorú erkölcsű mormonok, jehovistak, más szabadegyházak hívei tevékenykednek a bankszférában feltűnően nagy számban. Nálunk? Kell-e magyarázni, hogy még mindig divatos sikk az adócsalás, a korrupció sem múlt ki, számos más testvérkékkel ’egyetemben. — Tehát: marad a küzdelem mindenfajta erkölcsi lazulással szemben . . . Kopátsy Sándornak most jelent meg egy könyve — hiszen voltaképpen polihisztor ő — Beszélgetések Adyval címen, így aligha véletlen, hogy költőnkre hivatkozik: — Egyedül az erdélyi székelyben látott Ady Entire olyan tartást, ami feltétlen bizalmat, ha úgy tetszik, megbízhatóságot áraszt.. . Persze: hol van már a századelő? (MTI-Press) K. N. HATVANEZER KÁRPÓTLÁSI KÉRELEM BÁCS-KISKUNBAN 500 millió forintról már döntöttek Eddig mintegy 500 millió forint értékű kárpótlási jegy átvételére jogosító határozatot adott ki a Bács- Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal — tájékoztatott dr. Izsák De- zsőné hivatalvezető. A kárrendezési hivatalhoz 60 ezer kérelmet nyújtottak be — döntően Bács-Kiskun megyében fekvő földek vagy ingatlanok után — az érdekeltek, s 14 ezer 200 határozatot az elbírálás után már postáztak a jogosultaknak. Ők a kézhezvételtől számított 25. naptól vehetik fel a kijelölt pénz intézetben a kárpótlási jegyet. Azért a kényszerű várakozás, mert az érintettnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezzen, ha pedigezzel nem él, akkor a jogerős határozat nyomán még intézkednie kell a hivatalnak, hogy valóban kiadható a kárpótlási jegy. Bár sok a hiányosan kitöltött kérelem, s ez akadályozza is a munkát, a kárpótlási szakemberek részben hivatalból szerzik be a szükséges, de hiányzó adatokat, másrészt levélben kérik azokat az ügyfelektől. Mindezek mellett is átlagosan hetente ezer határozatot tudnak kiadni, s ezzel Bács-Kiskun megye országos viszonylatban is előkelő helyen áll a rangsorban. A fellebbezések száma is rendkívöfalacsony, nem éri el a fél százalékot sem. Azok a jogosultak, akik megkapták a kárpótlási jegyeiket, tovább már nem állnak kapcsolatban a kárrendezési hivatallal, kivéve ha érdekeltek a földvásárlásban. Ugyanis a termőföldek árverését is — párhuzamosan az egyéb munkálatokkal — a hivatal készíti elő, s azokon a saját jogon, illetve leszárma- zóként kapott kárpótlási jeggyel rendelkező érdekeltekkel újra találkoznak. Bács-Kiskunban legalább 1500 földárverést kell tartani, s fontos tudnivaló: ezeken a kárpótlási jegyeket csak névértékben számítják be.
