Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-18 / 195. szám
6. oldal, 1992. augusztus 18. Újszerű menedzseri munka A brit Warwick Egyetem Foglalkoztatási Kutató Intézete 1981- ben meglepő adatot tett közzé jelentésében. Eszerint az angol menedzserek háromnegyed részének nem volt menedzseri képesítése. Legtöbbjük jól képzett és tapasztalt szakember volt (üzletember, mérnök, tervező stb.), de mikor megkapták menedzseri kinevezésüket úgy érezték, mély vízbe dobták őket, és mindennel egyedül kellett megbirkózniuk. Ehhez párosul a „váltás” c. könyv menedzser főhősének vallomása „ ... olyan szervezethez kerültem vezetőnek, ahol az értékek, normák kapcsolatrendszerek teljesen eltérnek attól, amit korábban megszoktam. Egy rövid ideig annyira bizonytalannak éreztem magam, hogy szinte cselekvésképtelenné váltam . ..”, mely szintén jellemző. Hát igen, az előző fejezetek ismeretének hiánya megakadályozhat bennünket abban, hogy szisztematikusan, kritikusan és egészséges magabiztossággal vizsgáljuk és korrigáljuk menedzseri munkánkat. MEG KELL TEHÁT ISMERNÜNK NÉHÁNY ALAPVETŐ TAKTIKÁT ÉS TECHNIKÁT MENEDZSERI MUNKÁNK MEGKÖNNYÍTÉSÉRE. Ezzel kapcsolatban az alábbi területeket emelném ki: — a menedzseri munkába való bekapcsolódás problémája, — a különböző vezetői szintek között felmerülő nehézségek, A Független Államok Közösségének országaival való piaci kapcsolatok fejlesztése — már az átlagos vagy azt meghaladó szintre is — tömeges igényként jelentkezik. Legalábbis így érzékelte a Bodex Kereskedelmi és Információs Iroda, amikor a Kis- és Középvállalkozások Kamarája, valamint a .[ász Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzat kezdeményezésére és támogatásával hozzákezdett a — a menedzseri munkában jelentkező feszültségek és a stressz problémája, — az időhiányból adódó gondok, — a kommunikációs nehézségek. Fentiekkel nap mint nap szembekerülnek a menedzserek. Mondhatnánk, hogy a feszültség és az időhiány a menedzseri élet természetes velejárója. Ironikus ugyan, de gyakran igaz az a tény, hogy éppen azok kapnak vezetői státust, akik munkájukat kiválóan végezték, s ugyanakkor az okozza a bajt, képtelenek alkalmazkodni az új, a menedzseri szerephez. Megpróbálják bizonyos fokig megőrizni azokat a szerepeket, melyben korábban, mint beosztottak kiemelkedtek, és ez hátrányosan befolyásolja menedzseri hatékonyságukat. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy mindig ott a kísértés, hogy az időt inkább operatív tevékenységgel (hiszen köny- nyebb és kézzelfoghatóbb), mintsem a kockázatosabb menedzseléssel töltsék. A helyzet jellemzően az, hogy a fiatal menedzserek a váltást nehéznek, míg az idősebbek inkább lehetetlennek tartják. Összefoglalóan három területe célszerű a fentiek elkerülése érdekében előrelépni. J. A MENEDZSERTECHNIKÁK és -szemléletek. 2. Az IDŐMENEDZSELÉS fortélyai. 3. A KOMMUNIKÁCIÓS technikák megismerése. szeptember ll—13. között megtartandó FÁK—magyar vállalkozási és szakértői találkozó megszervezéséhez. Mintegy 30 külföldi és 80 magyar üzletember már jelezte részvételét, a védnökök listájára augusztus 25-éig lehet jelentkezni. A helyszínen a szakmai megbeszéléseken túl üzletkötésre és termékbemutatóra, kiállításra is lehetőség nyílik. MAGYAR GAZDASAG Kell egy jogszabály is Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Shag- rin Tamás a napokban úgy nyilatkozott, hogy rendszeressé kívánja tenni találkozóit a sajtó képviselőivel, akik már eddig is számos hasznosítható javaslattal szolgáltak. A minisztérium képviselője—ugyancsak újságírói aggodalmak nyomán — ígéretet tett arra, hogy igyekeznek mindent elkövetni, hogy a tradicionális profilú vendéglátóegységek, a többi között éttermek, cukrászdák a privatizálás után is megőrizzék közismert. népszerű profiljukat. A szándék érvényesítéséhez mindenképpen jogszabályra lesz szükség, ám jó példák már vannak; a Gundel és a szegedi Virág cukrászda, amelyek a jövőben is várják törzsvendégeiket. Kermi-jelentés A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (Kermi) igazgatója az intézet félévet záró tájékoztatóján a többi között elmondta, hogy a fogyasztók legtöbbje még sajat jogait illetően is tájékozatlan. Az intézet tevékenységével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a Kermi a forgalomba került élelmiszerek, műszaki és háztartási termékek mintegy 80 % -át, a cipő- és ruházati termékek 20—30%-át ellenőrzi. Mindennek ellenére a letiltott termékek 20— 30%-a visszakerül a kereskedelembe. Az idei esztendő első fél évében a teljes importárukészlet 93%-át vizsgálták meg a vásárlókhoz kerülés előtt. A már forgalomba került áruk minőségellenőrzését több mint száz kereskedelmi egységben végezték el, több megyében pedig komplett vizsgálatot folytattak. Az élelmiszerek esetében gyakori volt a szakszerűtlen bontás, a szabálytalan árukezelés, kis százalékban a higiéniai előírások be nem tartása. Nem sok változást tapasztaltak a vendáglátói gondatlanságok, fegyelmezetlenségek területén, mindennapos a vendégek megkárosítása. Vásárlói reklamáció nyomán 35 447 termékről adtak ki szakvéleményt, ami 30%-os növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest. A legtöbb panasz változatlanul a cipőkre érkezett, de sok a kifogás a háztartási gépekre és járművekre is. Súlyos mulasztások miatt mintegy 100 esetben kezdeményezett szabálysértési eljárást a Kermi. Egy év alatt az árszínvonal 20,1%-kal nőtt A KSH legfrissebb jelentése szerint júliusban a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest csak 0,3 %- kai emelkedtek. Ami azt jelenti, hogy az idényárak csökkenő tendenciát mutatnak. Vámtanácsadó kiadványok Már kapható a „Vámjog szabályozásáról szóló rendeletek és a vámkezelésre vonatkozó végrehajtási utasítás című kötet, amelyben megtalálhatók a hónap elején életbe lépett jogszabályok, a vámőrség belső előírásai és a vámeljárásokhoz szükséges nyomtatványok mintái. Vámtanácsadó címmel egy új, szakmai havilap is megjelenik a közeljövőben. Magyar napok Sevillában A világkiállításon aug. 20-án és 24-én magyar napokat tartanak. A nevezetes alkalomra egy 48 oldalas, spanyol nyelvű különszámot jelentet meg a Tőzsde Kurír. Hatósági bejárás a nagybani piacon Több mint negyven hatóság, közűiét, tervezőintézmény szakemberei vettek részt a leendő kecskeméti nagybani piac területének bejárásán. A Kecskeméti Törekvés Tsz földjén létesítendő piaccal kapcsolatban a jelenlévők rögzítették, hogy a meglévő közmüveket, illetve a hatósági előírásokat hogyan érinti a beruházás, milyen szabályok betartására van szükség. Végül is hatósági és közmüoldal- ról nincs akadálya a beruházásnak. Sőt az Agrober Szegedi Irodája szeptember 20-áig az első tervekkel is elkészült és átadja azokat a Kecskeméti Nagybani Piac Rt.-nek UNGVÁR ’92 Magyar kereskedelmi napokat, kiállítást és vásárt rendez augusztus 26. és 30. között a Magyar Gazdasági Kamara és a Privát Profit Expo Kecskemét. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma által is támogatott rendezvénysorozatot augusztus 24 —25-én üzletemberek találkozója vezeti be. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)-ÁRFOLY AM AI Érvényben: 1992. augusztus 17-én vételi közép eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 146,09 147.49 148,89 Ausztrál dollár 55,11 55,73 56.35 Belga frank (100) Dán korona 253.44 255.77 258.10 13,45 13.58 13,71 Finn márka 18,87 19.07 19,27 Francia frank 15,31 15,45 15,59 Görög drachma (100) 41,88 42.30 42,72 Holland forint 45.98 46,41 46,84 ír font 138.17 139,47 140,77 Japán yen (100) 60,51 61,11 61,71 Kanadai dollár 63,96 64,66 65,36 Kuvaiti dinár 260,04 262,79 265,54 Német márka 51,82 52.30 52,78 Norvég korona 13.15 13,27 13,39 Olasz líra (1000) 68,21 68,85 69,49 Osztrák schilling (100) 737,64 744,44 751,24 Portugál escudo (100) 60,85 61,40 61,95 Spanyol peseta (100) 81,43 82,19 82,95 Svájci frank 57,53 58,07 58,61 Svéd korona 14,25 14,38 14,51 USA-dollár 76,40 77,18 77,96 ECU (Közös Piac) 105,49 106,47 107,45 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Devizanem vételi közép eladási Angol font árfolyam 1 egységre, forintban 147,51 147,86 148,21 Ausztrál dollár 55,52 55,67 55,82 Belga frank (100) 253,75 254,33 254,91 Dán korona 13,59 13,62 13,65 Finn márka 19.07 19,12 19,17 Francia frank 15,43 15,47 15,51 Holland forint 46.41 46,52 46.63 ír font 138,94 139,26 139,58 Japán yen (100) 60,82 60,97 61,12 Kanadai dollár 64,37 64,54 64,71 Kuvaiti dinár 261,65 262,34 263,03 Német márka 52,31 52,43 52.55 Norvég korona 13,28 13,31 13,34 Olasz líra (1000) 68,92 69,08 69,24 Osztrák schilling (100) 742,74 744,44 746,14 Portugál escudo (100) 61,08 61,22 61,36 Spanyol peseta (100) 81,69 81,88 82,07 Svájci frank 58,17 58,31 58.45 Svéd korona 14,39 14,42 14,45 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27.57 USA-dollár 76,85 77,05 77,25 ECU (Közös Piac) 106,39 106,64 106,89 Üzletemberek a FÁK-ból PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC DÖNTÉS: AZ ÉV VÉGÉIG! Privatizációs menetrend az állami gazdaságokban Sárszentmihályon az egykor főleg zöldségtermesztéséről híres állami gazdaság volt igazgatója idejekorán frigyre lépett egy olasz partnerral, aminek következményeként a 8 ezer hektárból alig 251 hektár maradt meg állami kezelésben .. . írhattam egy korábbi cikkben, most meg azt hallom Kecskeméten, a Bács- Kiskun Megyei Földművelésügyi Hivatalban, hogy a boráról ismert Helvéciái Állami Gazdaságot vette meg egy maszek, miként még tavaly szintén így történt a Nyírlugosi Állami Gazdasággal. (Ez utóbbiról viszont azt mondták Nyíregyházán, szintén a megyei hivatalban, hogy már visszaadta az illető ...) Mikus Dezsőtől, a Földművelés- ügyi Minisztérium privatizációs fő- osztályvezetőjéíől azt kérdeztem: hogyan állunk, milyen jövendőt szánnak az ország 122 állami gazdaságának? Ügyes ügylet — Az említett példákkal kezdve: csak 600 hektár legelőt vett meg az a kecskeméti juhtenyésztő a Helvéciái Állami Gazdaságból, míg a sár- szentmihályi eset azért bonyolultabb, mert az akkor még érvényes jogszabályok szerint történt az ügylet — mondja a főosztályvezető. — Nem az olaszoknak, de a velük létrejött társaságnak adták el a gazdaság zömét, így most a kártalanítás is bajos, jóllehet a tárca nem nyugszik bele ebbe a helyzetbe. —E sajnálatos eseten kívül mi történt még?" —A zalaegerszegi, az orosházi, a bábolnai részvénytársasággá alakult, az utóbbiban például 57 százalék maradt az állami tulajdon. Alakult már több rt. is Hegyalján, a borkombinát területén, ahol sok a külföldi érdeklődő. A kárpótlási törvények végrehajtása, valamint a dolgozóknak adandó 20 aranykoronás földjuttatások természetesen új helyzetet teremtenek, a privatizáció ezért csak ennek ismeretében lehet indokolt. —Gergátz miniszter úr azt mondta egy vele készített interjúban, hogy feltétlenül megóvandó egazdaságok genetikai állománya... • Felvételünk a Helvéciái Á. G.-ban készült. (PN-archív) A beleszólás joga — így, van, ezért marad például teljesen állami tulajdonban a százhalombattai T emperáltvizü Halgazdaság, ezért maradunk bent 25 százalék erejéig a Hortobágyi Állami Gazdaságban, 23 százalékban a gödöllői, 71 százalékban a bólyi és más gazdaságokban. Igaz, mindössze 5 százalékos ez az arány Hegyalján, ám ez aranyrészvényben értendő, amit sajnos a magyar jogrend nem ismer, míg világszerte befogadott fogalom. Számunkra ennek érvényesítése azért fontos, mert ily módon lehetőségünk van az 5 százalék ellenére is beleszólni a tokajhegyaljai tennivalókba. —Ahol is nagy a külföldi, például a francia érdeklődés. Másutt is ez a helyzet? — Igen, de most már a gazdaságok dolgozói részéről is, amire van jogi lehetőség. Ha ránéz erre a térképre, láthatja, mennyire szétszabdalt az állami gazdaságok területe. Vajon érdemes-e 40 kilométernyire lévő földeket egyazon központból igazgatni? Aligha! Viszont az is alapelvünk, hogy földet el nem adunk, sem kül-, sem belföldinek, amíg nincs piaci értéke, mint egykoron volt. — Ennek ugyan ellene mond ama helvéciai eset, ami bizonyára nem egyedüli az országban. Hiszen aki halastavat vesz — mert vehet — valahol, ugyan lemondhat-e a környező rétről? Vagy a tanyasi gazda a házhoz tartozó földekről? — Hát igen, udvar nélkül senki nem vesz házat — válaszol a főosztályvezető. Akitől végezetül a privatizáció menetrendjét kértem. Készülhetnek az átalakulási tervek —Június 30-áig kellett benyújtani a vagyonügynökséghez a decentralizációs terveket, amelyek tartalmazzák az életképességhez szükséges, privatizálható eszközöket, üzemrészeket. Azokat a vagyontárgyakat, amelyek nélkülözhetők a működőképességhez, eladhatják, s az így kapott pénz felhasználható az adósságállomány apasztásához. Az említett koncepciókat július végéig véleményezte a Privatizációs Koordináló Bizottság, ennek alapján november elsejéig kell az átalakulási tervet beterjesztenie minden gazdaságnak. Az ÁVÜ igazgatótanácsa az év végéig határoz a privatizációról. K. N. ÚJ FÖLDTULAJDONOSOK — VÁLASZÚT ELŐTT A szolgáltató szövetkezeti modell Ezt a formát elsődlegesen a családi gazdaságok sokirányú igényeinek a kielégítésére ajánlják a szakemberek. A szolgáltató szövetkezet — mint a neve is jelzi — vállalhatja például a géphasznosítással, a szervizeléssel, a növényvédelemmel, a szállítással stb. kapcsolatos feladatok ellátását. A géphasznosítási szolgáltatás igénybevevőinek például nem kell családi gazdaságukat gépesíteniük, ha belépnek tagként a szövetkezetbe, igényelhetik a számukra szükséges gép használatát. Az ilyen típusú szövetkezetnek tagjai lehetnek az adott faluban vagy tájkörzetben élő olyan egyéni gazdasagok tulajdonosai és jogi személyek, akik beviszik gépeiket, munkaerejüket és szaktudásukat a szövetkezetbe és vállalják a megrendelések teljesítését — tagtársaiknak és másoknak. Ehhez iroda- helyiséggel és gépi nyilvántartó eszközökkel kell rendelkezniök. A megrendeléseket az iroda veszi fel és biztosítja a megrendelő termőföldjéhez legközelebb eső munkagép kapacitását. A szolgáltatásnak ez a formája betegség vagy egyéb akadályoztatás esetén önsegélyező formában továbbfejleszthető. A géppel rendelkező gazda a munka elvégzéséért a megrendelőtől közvetlen díjat kap. A díj bizonyos százalékát a szövetkezetnek adja az iroda fenntartására és egyéb rezsiköltségek fedezetére. A géphasznosítási szövetkezeti forma fő előnye, hogy lehetőséget teremt a nagy értékű gépek teljes és gazdaságos kihasználására és tehermentesíti a tagokat a teljes gépi felszerelkezéstől, beruházástól. A szerviz, a növényvédelmi ellátás, a szállítás, a könyvelés és sok egyéb szolgáltatás mind alapja lehet az ilyen típusú szövetkezetnek. Lényeges, hogy a megalakuláskor pontosan meghatározzák, milyen szolgáltatásokra vállakoznak. Ázt is rögzíteni kell, hogy az adott szolgáltatást milyen és kinek a tulajdonában lévő eszközökkel fogják végezni, s a munkavégzésből származó nyereség miként oszlik meg a szolgáltató szövetkezet tagjai és a szövetkezet között. Költségkímélő jellege miatt várhatóan igen elterjedtté válik majd ez a szövetkezeti típus. Ferenczy Europress NAPJAINK HUMORÁBÓL kit Lott a hieNk volt fn ^Ho5t LlZlNfretJoK M *6o í f--. tfäfcrcfyffflíill '■ (L-r. RZECZPOSPOLITA - lengyel hetilap Családi gazdaság — magyar módra Jó modell-e a nyugati gazdaság idehaza? Például a családi agrárgazdálkodásban? A kérdésre Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára válaszolt a Falutévének. — Az utóbbi hónapokban, években sokan, sok helyütt próbálkoztak az átalakuló magyar mezőgazdaságban is a családi gazdaságok létrehozásával. Atvehető-e a nyugati modell? — A családi gazdaság igen jó modell, azok között a körülmények között, ahogy a példaként választott országokban működtetik. Magyarországon is beválna, ha az összes német, holland, dán körülményt nálunk is föllelhetnénk. Ám szerintem ez lehetetlen, így magyar modell kialakítására kényszerülünk. Ehhez van elég szellemi kapacitásunk és nagyon fontos tétel az, hogy ezt a modellt a meglévő anyagi-gazdasági körülményeinkhez kell igazítanunk. —Melyek a legfőbb eltérések a nyugati modellt éltető körülményektől? —Azok az anyagi támogatások, amelyek Nyugaton természetesek, nálunk szóba sem jöhetnek. A mi gazdáinknak ilyen támogatási feltételeik nincsenek. De ennél sokkal többről van szó. A családi gazdaságok mindenütt generációkon keresztül felhalmozott vagyonnal működnek. Az ükapjától, az öregapjától örökölte a vállalkozó az istállóját, a telepét, a földjét, amivel dolgozik es jól megél. Azonkívül segíti őt egy olyan településszerkezet, amely Magyarországon csak az Alföld egy részén van meg. de ott sem általános. Néhol azonban már kiépült az infrastruktúra a családi gazdaság létrejöttéhez és működéséhez — nemcsak a lakóépület, hanem a gazdálkodás összes feltétele. Az út és a telephely is. Ezenkívül nem utolsó szempont — azt hiszem—az sem, hogy a nyugati modellben, ahol megvan a családi gazdálkodás rendszere, ott nagyon kiterjedt szövetkezeti szektor is működik, méghozzá olyan, amely el tudja látni azokat a tevékenységeket, amelyekre a gazdálkodók egyedül nem képesek, vagy éppert nem tudnak fellépni a piaci versenyben a monopóliumokkal szemben. — A nyugati családi gazdaságok nemcsak a mezőgazdaságból jutnak jövedelemhez. Erre nálunk is lesz mód? — Tudnunk kell, hogy a mezőgazdaságban élő emberek harminc-negyven százaléka nálunk sem a mezőgazdaságból él meg. Már eddig is kiépült a faluban valami pótfoglalkoztatási lehetőség. Azokra a bázisokra tehát, amelyek ki- sebb-nagyobb mértékben megvannak, munkahelyet kell telepíteni, hiszen jelentős ingatlaneszközök, sőt gépek is rendelkezésre állnak. Itt is az a feltétel, hogy a piaci oldalon találjanak előrevivő megoldást.
