Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-18 / 195. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. augusztus 18., 5. oldal PN A PN-KALAUZ VENDEGE A lovas Szilárd Több mint egy évtizede már, hogy a Homokhátságon elkezdő­dött a lovas idegenforgalom felvi­rágzása. Ütőn, útfélen hirdeti ma­gát egy ilyen, vagy olyan tanya, ahol a szállás mellett lóra is ülhet a vendég, s kiporoszkálhat, vagy ép­pen vágtathat a homokbuckáktól és ligeterdőtől változatos kiskunsági pusztába. Az ilyen lovastanyák kö­zött — üzleti szempontból — a leg­jobb adottsága alighanem a kiskun- majsai Lópofa csárdának van, hisz a szomszédos termálfürdő eleve vonzza a vendégeket, s a viszonylag közeli Péteri-tó, vagy a bodoglári ősborókás felejthetetlen élményt nyújt a leaszfaltozott és derékszögű mellékutakhoz szokott nyugati lo­vasoknak. A Lópofa csárda fejlődé­sében és mai üzemeltetésében pedig fellelhetjük a hazai privatizációs fo­lyamat legjellemzőbb ismérveit, s a tőkehiányból adódó csapdáit is. Ezért lehet tanulságos a beszélge­tés, amit a Lópofa Kft. ügyvezetőjé­vel, Zerinváry Szilárddal folytat­tunk. — Először röviden tekintsük át, hogy miként is fejlődött ki a lovas idegenforgalom. — A fürdő és a csárda a Kiskun- majsai Jonathán Téesz beruházá­sa. Én, aki Félegyházán születtem, Helvécián gyerekeskedtem, s a majsai gimnázium elvégzése után ide nősültem, korábban állatfelvá­sárlóként dolgoztam, de mindig lo­vakkal szerettem volna foglalkoz­ni. Amikor megtudtam, hogy itt lovastanya lesz, azonnal idekéret­tem magam, s 1985-t^íl, az első ka­pavágástól kezdve azon dolgoz­tam, hogy minden jól menjen. A fejlődéssel együtt tanultam én is. Amikor még kevés volt a vendég, napi öt-hat órát lovagoltam, for­gattam a szakirodalmat és a nyelv­könyveket, s Kaposváron elvégez­tem a lovasedzői tanfolyamot is. Ám a szövetkezet nagy rezsiköltsé­ge miatt a csárda és a lovastanya nem tudott nyereséget kimutatni. Ekkor, 1991-ben adta bérbe a Jo­nathán Téesz. Megalakult a Lópo­fa Kft. — melynek fele magántu­lajdon, fele a Jonatháné — és bér­be vettük a létesítményt. Évente egymillió-háromszázezer forintot fizetünk a termelőszövetkezetnek. — Az üzlet tehát jó! megy, ami egyrészt nyilván az adottságoknak köszönhető. De mit tudnak mindeh­hez Önök hozzátenni? — Mi, a magánérdektől inspi­rálva sokmindent hozzáteszünk az üzlethez. Az egyik tulajdonos per­fekt németnyelv-tudású, korábbi idegenforgalmi tapasztalatai és kapcsolatai nagyon sokat jelente­• A lovasok — érkezzenek akár nyugatról vagy keletről — jól érzik magukat Kiskunmajsán, a Lópofa Kft. vendégeként. (A szerző felvétele) nek. Azután itt van az állatokkal való bánásmód, ami szintén na­gyon sokat számít. Az urbanizációtól megcsömörlött nyugati vendég másként viszonyul az állatokhoz, mint az átlagos ma­gyar ember. Akik idejönnek termé­szetesnek veszik, hogy a kisgyer­mekük az első pillanattól kezdve közelről barátkozik egy nagy testű kutyával. Nem féltik a gyereket. Csak olyan közegben érzik jól ma­gukat, ahol szeretik az állatokat. S ezt a magatartást rajtunk is figye­lik, tőlünk is számonkérik. De mi­vel mi is szeretjük az állatokat, jól megértjük egymást. —- Ez kamatozik a forgalomban is? — Kialakult nálunk egy — az üzletmenet szempontjából egyálta­lán nem közömbös — családias miliő. A gyerekek szabadon jár- nak-kelnek, s a lovasok a csárdá­ban is egymáshoz, külön asztalok köré tömörülnek. Egy svájci és egy német család itt ismerték meg egy­mást. Összebarátkoztak, s azóta is minden évben egyeztetik a prog­ramjukat, hogy itt találkozhassa­nak újra. A gyerekeik itt tanultak lovagolni, s ma már kiváló lova­sok. A túrákat persze úgy szervez­zük, hogy mindig történjen valami. Egy-egy árok, nádas vagy kanális mindig következik. A kisebbik ko­csin jönnek a jó lovasok után, s az is nagy élmény. Különféle tanyá­kon uzsonnázunk vagy vacsorá­zunk, s gyakran holdvilágnál tér­tünk haza. Hiába volnának tehát jó adottságok, ha mi nem tennénk meg mindent, hogy jól menjenek a dolgok. ■— Önök tehát vállalkozók ugyan, de itt nem tulajdonosok. Hogy is van ez? — Olyan vállalkozók vagyunk, mint manapság Magyarországon nagyon sokan. A magántulajdo­nunk csak pár százezer forint és néhány ló. Az itt lévő huszonhá­romból csak nyolc ló a mienk, a többit béreljük. Mint ahogyan bé­reljük a létesítményt is, amely az egykori, veszteséges, szocialista jellegű tulajdonból csak nagyon nehezen alakul át igazi tulajdonná. S ha át is alakul, félő, hogy nem a miénk lesz . . . — Miért? — A Jonathán csődbe ment, s hogy ki tudja fizetni a hitelezőket — akikkel megegyezett — el kell adniuk a létesítményt. Mi most szaladgálunk fűhöz-fához, hogy húszmillió forint elfogadható ka­matú hitelhez jussunk — annyi kellene —, de nem kapunk. Azt mondják a bankok, hogy talán jö­vőre . . . pedig nagy terveink vol­nának. Belekóstolunk a lótenyészr tésbe is. Jelenleg nyolc kanca vem­hes a tanyán. Sok ló megfordult nálunk, sok nem is bírta a terhe­lést, ami itt van. Jók tehát a lehető­ségek a szelekcióra, talán menne a tenyésztés is. De félő, hogy új tulaj­donos lesz, s minden megváltozik, mert más elképzelésekkel dolgozik majd az illető. S végül sohásem tudjuk majd mi a tulajdonunkba venni azt, amiért pedig rengeteget dolgoztunk . . . Bálái F. István KISZÖV-HELVZETÉRTÉKELÉS AZ ÁTALAKULÁSRÓL Együtt, külön —- társaság vagy új szövetkezet? Több mint 70 ipari szövetkezet tagja a Bács-Kiskun megyei Kiszöv- nek, s közülük 50 küldte meg az átalakulással kapcsolatos elképze­léseit, tájékoztatóját a megyei ér­dekképviseleti szervnek. Ha ez nem is ad teljes képet, azért Pintye Lász­ló megyei ügyvezető elnök segítsé­gével már megrajzolható egyfajta kép, amelyik az átalakulás irányait jelezheti. A leglényegesebb: az eddigi szö­vetkezetek több mint 90 százaléka továbbra is szövetkezetként akar működni, s az érintett egységek 60 százalékánál egyetlen korábbi tag sem jelezte kiválási szándékát. Ed­dig négy szövetkezet tervezi, hogy gazdasági társasággá alakul, 3 kft., 1 pedig részvénytársasági formában működne tovább, de ez sem biztos, mert a döntést a közgyűlésnek kell jóváhagynia. S eddig még meg is gondolhatják, miután erre is volt példa — a cégbíróságon még be nem jegyzett kft. helyett egy ismé­telt döntés nyomán mégis a szövet­kezeti formánál maradtak a tagok. Három esetben várható jogutód, nélküli megszűnés — végelszámo­lással, mégpedig a megye déli ré­szén működő, pontosabban mun­ka, piaci megrendelés híján vegetá­ló, és esetenként tisztes bankbetét­tel rendelkező szövetkezeteknél. Egy helyről jelezték a szétválási szándékot, amikor is a megszűnő régiből két, kisebb új szövetkezet alakulna. VÁLLALKOZÁSOK HÁZA TÁJÁN Naponta változnak a piac kívánságai és lehetőségei A kecskeméti székhelyű Promt Kft.-t két esztendeje alapították. Profiljába az építőipari tevékenysé­gek teljes skálája beletartozik. A kisvállalkozás építőipari beruhá­zásokra, tervezési, kivitelezési fel­adatokra vállalkozik. Ügyvezető igazgatója, B. Tóth Ferenc el­mondta: a kft. jelenleg 30-40 dolgo­zónak ad munkát. A tulajdonosok arra törekedtek, hogy megbízható, a szakmában jól ismert, kipróbált munkatársakkal indítsák a vállal­kozást. — Manapság nem elég, ha egy cég jó szakemberekkel igyekszik bebiztosítani magát, legalább eny- nyire fontos a sokirányú tájékozó-' dás, mert szinte naponta változnak Támogatás a falusi turizmusnak A kiemelt gyógy- és üdülőhe­lyek kivételével a falusi idegen- forgalom fejlesztéséhez is adható vissza nem térítendő támogatás az elmaradott területek fejleszté­sét és a munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztését szabá­lyozó kormányrendelet értelmé­ben. Az évente egy alkalommal, egy összegben folyósítható, egy­azon beruházásra csak egyszer adható támogatás felhasználásá­nak feltétele, hogy a létesítmény­nek a támogatás elnyerésétől számított egy éven belül el kell készülnie. A falusi idegenforgalmi fej­lesztéseknél további előírás, hogy az így létrehozott szállás­helyeket öt évig vendégfogadás céljára meg kell hirdetni a falusi vendégfogadók szövetségei és az Országos Idegenforgalmi Hivatal áltál meghatározott követelmé­nyek szerint. Az érdeklődők pályázataikat az Állami Fejlesztési Intézethez nyújthatják be — folyamatosan, de az adott évben támogatásra csak a szeptember 1-jéig beadott pályázatok számíthatnak. Az idei, 61. számú Magyar Közlöny részletesen ismerteti a kedvezményezett települések ne­vét. Bács-Kiskun megyében 15 község és város került fel a listá­ra: Akasztó, Bocsa, Csengőd, Csólyospálos, Császártöltés, Fü- löpszállás, Kaskantyú, Kiskun- majsa, Kiskőrös, Kömpöc, Páhi, Soltszentimre, Szánk, Tabdi és Tázlár. A Megyei Munkaügyi Köz­pontban megtudtuk, hogy to­vábbi települések támogatását kezdeményezik, a Pusztatourist- nál pedig elmondták: a megyei idegenforgalmi hivatalnak mint­egy 15 tanyával van megbízásos partneri kapcsolata, de azok egyike sem található a kedvez­ményezett térségben. Ami pedig a forgalmukat illeti: Kecskemét körzetében a 8 tanyára idén ed­dig 6 alkalommal közvetítettek vendéget — 1 naptól 2- hetes időtartamra. • Ez a tanya már bekapcsolódott az idegenforgalomba. (PN-archív) a piac kívánságai és lehetőségei. Aki nem elég figyelmes, egyik órá­ról a másikra nagyon nehéz hely­zetbe kerül. Mindennapjainkban a kiváló minőségű munkán túl na­gyon fontos a jó tárgyalókészség, a megfelelő modor. Áraink felülbí­rálására is állandóan szükség van, hisz olyan reális szintet kell bizto­sítani, ami a vevő számára még kifizethető. Az üzleti vállalkozá­sok számára ma talán a legfonto­sabb a gyors reagálókészség. Élet­halál kérdése, hogy megtanuljunk igazodni a folyamatosan változó feltételekhez. Úgy gondolom, mindez szemléletváltás nélkül nem lehetséges. Problémák persze még a legna­gyobb felkészülés mellett is adód­nak. Mostanában ezen a területen a legjellemzőbbek közé tartozik a vállalkozó cégek egymás alá licitá­lása és a határidők lerövidülése. Az építtetők most úgy igyekeznek diktálni, hogy általában két- három hónapba beférjenek a leg­nagyobb feladatok is. Manapság nincs minden rendben a munkaerőpiaccal, a munkanélkü­li szamunkások készségével sem. A közelmúltban nagyon szerettem volna felvenni szakmunkásokat, ám minden igyekezetem ellenére sem sikerült találnunk megfelelő je­lentkezőket. Úgy tűnik, sokuk szá­mára nem vonzó a teljesítménybé­rezés. Dolgozni persze kell, kft.- knél 8000 forinttól 50 000 forintig is lehet keresni. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi összegért az alapmunkaidőn túl is be kell szállni a vállalásokba. Engem is meglepett, hogy végül is, sokszori próbálkozásra sem tud­tunk felvenni szakembereket. Nagykőrösön is próbálkoztam,, de ott is ugyanez volt a helyzet. Úgy gondolom, a legelső feladat, hogy most átéljük ezt a rendkívüli, piac- gazdaságra átálló helyzetet. Meg­győződésem, hogy előbb-utóbb ki­jutunk megfelelő munkalehetősé- „ gek teremtésével a jelenlegi kátyú­ból, s az előbbrelépés egyik lehető­ségét a vállalkozások jelenthetik. K. J. Moldovai csatlakozás Moldova belépett a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. A moldovai csatlakozással a Világ­bank tagországainak száma 166-ra, a Valutaalapé pedig 168-ra emelke­dett. A Világbank alaptőkéjéhez 7.6 millió dollárral, az IMF-éhez pedig 87 millió dollárral kell hozzájárulnia az egykori szovjet tagköztársaság­nak. Á Független Államok Közössé­gének tagországai közül eddig nyol­cán váltak a két nemzetközi pénz­ügyi szervezet tagjává. IMF-hitel Romániának Románia megvalósította a Nem­zetközi Valutaalappal kötött megál­lapodásban foglalt pénzügyi refor­mot, s így nemsokára megkapja a gazdasági reformok támogatására szánt 440 millió dolláros hitel első fe­lét közölte a szervezet küldöttsé­ge. A fennmaradó 220 millió dollárt ősszel és a jövő év februárjában fo­lyósítják két egyenlő részletben. Á román gazdasági eredmények kö­zött említette az IMF képviselője, hogy a kormánynak sikerült a bruttó nemzeti termék 2 százaléka alatt tar­tania a költségvetés hiányát és „elég jó” gazdasági eredményeket elérnie az első negyedévben. Emelkedő importvámok Oroszországban 5-ről átlagosan 15 százalékosra emelik az import vá­mokat szeptember 1-jétőÍ, Borisz Jelcin rendelete értelmében. A fejlő­dő országokból fele vámmal, a leg­szegényebb államokból pedig telje­sen vámmentesen lehet importálni a rendelet alapján. Az import vámokat a múlt év decemberében eltörölték, júliusban azonban néhány létfontos­ságú cikk kivételével ismét bevezet­ték őket. A személyautókat 25 száza­lékosvámmal lehet bevinni Oroszor szagba, míg a szeszes italok után 30 százalék vámot kell fizetni az eddigi 10 helyett. Az emelést a hazai alko­holgyártók kérték, mivel az olcsó külföldi konkurencia nehéz helyzet­be hozta őket. Olcsó kávé New Yorkban A New Y ork-i árutőzsdén jelenleg olyan olcsón lehet kúvcl vásárolni. mint 17 éve meg soha jelentette a Reuter. 50,75 dollárcentért lehetett hozzájutni egy font (0,4536 kilo­gramm) nyerskávéhoz, s szakértők szerint könnyen meglehet, hogy a termek ára nemsokára 20 éves mély- pontjára süllyed. A kínálat bőséges, miközben a kereslet gyenge. 1989 óta nem korlátozza nemzetközi egyezmény a világpiacra szállítható kávé mennyiségét. Kártérítés titkos egyezséggel — Átlagban 7500 dollár kártérí­tésben egyezettki hét amerikai válla­lat azzal a 4 ezer Costa Rica-i mező- gazdasági munkással, akik még 1984-ben nemzőképtelenné váltak a banánüitetvényeken felhasznált mérgező növényvédő szer hatására jelentette az AFP A DBCP nevű növényvédő szertől nemzőképtelen- né vált emberek amerikai ügyvédek segítségével pert indítottak hét ame­rikai vallalat a gyártók és a fel­használók, köztük a Shell Chemical, a Dow Chemical, a Standard Fruit, az Occidental Petroleum ellen. A bírósági tárgyalásnak ez. év októ­berében kellett volna megkezdőd­nie, az érintett cégek azonban in­kább bíróságon kívüli megegyezést ajánlottak fel. Az egyezség része, hogy a kártérítésben részesültek ti­tokban tartják a feltételeket. Az AFP i s csak annyit tudott meg, hogy az összegazéletkortólésacsaládi ál­lapottól függően változó. Munkanélküliség külföldön Lengyelországban a munkanél­küliek száma meghaladta a munka­képes lakosság 12,6 százalékát. Ez a mutató Spanyolországban 14,1, Szlovákiában 13,5 százalék. Az 1TAR-TASZSZ beszámolója sze­rint Lengyelországban az idén 150 ezerrel bővült a hivatalosan számon tartott munkanélküliek hada és elérte a 2,3 millió főt. A hírügynök­ség nyugtalanítónak tartja, hogy a munkanélküliek egyharmadát a 18 és 24év közötti fiatalok teszik ki. Az e körbe tartozók nagyobbik része ugyanakkor már a múlt esztendő­ben befejeződött tanévben lett munkanélkülivé, azaz az idén vég­zettek közül még igen sokan nem re-i gisztráltatták magukat a munka­nélküliségi hivatalokban. Becslések szerint az idén végzett 350 ezer fia­talból 200 ezerre tehető azoknak a száma, akik nem fognak tudni elhe­lyezkedni. Összeállította: VÁCZ1 TAMÁS kezdőknek és profiknak Többen foglalkoztak a kiválás gondolatával — pár nagy szövet­kezet, sok kiválni akaró taggal —, ám ezt néhány alkalommal csak egyfajta biztosítékként lehet érté­kelni. Ugyanis a kiválás bejelenté­sének volt egy határideje, s a lépést utólag meg lehet gondolni, a beje­lentés visszavonható, nem kötele­ző erejű. Ami érdekesség: három szövetkezetben is 1-1 tag akar ki­válni. Az ügyvezető elnök szerint so­kan a szövetkezeti formában egyfajta biztonságot látnak — jóllehet a tagsági viszony ma már nem garantálja a munkahe­lyet —, s persze azt a példát is, amelyet nyugat vagy a háború előtti hazai gyakorlat is mutat. Hogy lehetséges polgári jogvi­szony alapján a munkavégzés, egy-egy tevékenységet vállalnak fel a közös érdekeltség alapján, elképzelhető a holdingszerű mű­ködés is, vagy az, hogy kisiparo­sok is csatlakoznak részjegyvá­sárlással az új szövetkezetekhez. Ráadásul a szövetkezeteknél marad az 1 tag 1 szavazat, és nem a vagyonrész alapján döntenek. Sokaknak ugyanis éppen ezért nem elfogadható a társasági for­ma. Ugyanakkor a szövetkezet nem akadálya a társasággá válás­nak sem, hiszen a példák bizonyít­ják, hogy mára már hatalmas gaz­dasági birodalmak is kifejlődtek a 80-as évek elején megalakult szö­vetkezetekből.

Next

/
Thumbnails
Contents