Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-07 / 159. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. július 7., 5. oldal A PN-KALAUZ VENDEGE Remekelt mester A dédapja a szegedi kerékgyártó céh szolgáló mes­tere volt, az ő tisztelőit a céhládát őrizni, amely végül is tőle került be a Móra Ferenc Múzeumba. A nagy­apja és az apja hintókat készitett, bognárok és ková­csok voltak, s még ő maga, a most negyvenkilenc éves Bene István is kocsigyártó szövetkezetben tanulta ki első szakmáját, a szerszámkészítést. Indíttatásáról, a családi hagyományról Kecelen beszélgettünk, ahol nemrégiben sokadmagával a Pintér Müvek vendége volt egy hétig. Jelenleg Magyarországon ő az egyetlen kovács, aki ismeri a damaszkolás, azaz a damaszkuszi kard készítésének titkát, illetve ilyen kardot készíteni is tud. — A Magyarországi Kovácsműves Céh céhes mestere vagyok, reme­kelt mester — mutatko­zott be Bene István, aki mellesleg kovács népi iparművész is. — Mit jelent az, hogy remekelt mester? — A céhbe csak az nyerhet fölvételt, aki re­mekkel bizonyítja, hogy valóban a legmagasabb színvonalon ismeri a mesterséget. Ezt a látó mesterek döntik el, hogy így van-e, őket mai szó­val zsűrinek lehetne mondani. — Ön milyen remekkel jutott be a céhbe és mi­kor? — Fakapu betétrácsa volt a munkám, és négy evvel'e’zelo'fi léi térti céhes mester**..Egyébként nem sokan vagyunk ilyenek az országban, mindössze talán húszán, mert a ko­vácsmesterség igazi isme­rői általában idős embe­rek, és bizony fogyatko­zik a számuk. Sajnos Bene Istvánt munka közben nem volt módomban látni, egy nagy teremben beszélget­tünk, s a remekelt mester farmernadrágot viselt, nem bőrkötényt, de amint magyarázott, ott „láttam” körülöttünk nagyapja szerszámait, a fujtatót, éreztem az izzó vas szagát, mert olyan ér­zékletes bemutatóban volt részem. — Ez a kard itt a fő műve? — kérdeztem. — Nem mondhat­nám. Szabadidőmben vasművességgel foglal­kozom, amely évszáza­da még egy volt a töb­bi tisztes mesterség kö­zül, ma viszont már művészetszámba megy. A kard úgy került a munkáim közé, hogy régebben gyűjtöttem a fegyvereket és szeret­tem volna megfejteni a damaszkuszi kard tit­kát, tudni, hogy más kardokkal szemben az miért, nem tört><> el olyan könnyen. Kutat- gattam, olvasgattam, aztán egyszer eldöntöt­tem: készítek egyet. — És mi volt a da­maszkuszi kard titka? — A pengéjét na­gyon sok vékony vas- és acélszálból forrasz­tották össze a kovács- tűzben, ezért nem tört el vívás, harc közben. Ez az én kardom ki­lencvenhat cérnavé­• Bene István: A damaszkuszi kard pengéjét kilencvenhat cérnavékony szálból kovácsoltam. (Pongrácz János felvétele) konyságú szálból van összekovácsolva, ha fi­gyelmesen megnézi a pengét, akkor ezt lát­hatja is. — Honnan veszi az anyagot az ilyen külön­leges munkákhoz? — Általában hulla­dékból dolgozom. Bene István, aki ve­zetőségi tag a Csong- rád Megyei Népművé­szeti Egyesületben, amelytől sok indíttatást is kap értékes tevé­kenységéhez, természe­tesen, azazhogy éppen nem természetesen a céhes mesteri tudásából nem élne meg. Lakatos a szegedi Vízművek es Fürdőknél. A vér nem válik vízzé, szoktuk mondani, s ez az ő esetében föltétlenül igaz. Méltó utóda déd- és nagyapjának, édes­apjának, aki a mai tö­megtermelésen alapuló világban őrzi a szép hagyományokat. Fiát, Pétert, aki még kisis­kolás,. úgy. neveli, hogy átadhassa neki megőr­zött tudását. — Mik a tervei? — kérdeztem a damaszko­lás egyetlen hazai isme­rőjét búcsúzóul. — Morvaországban augusztusban kovácsta­lálkozó lesz, szeretnék oda kijutni, de lehet, hogy mint eddig, most sem mehetek, anyagi okok miatt. —a. tóth— A Reemstma vette meg a Debreceni Dohánygyárat A német Reemstma vette meg a Debreceni Dohánygyárat. Debre­cenben készül a Symphonia, amely a Magyarországon gyártott ciga­retták közül a második legkedvel­tebb márka, piaci részesedése mintegy 35 százalékos. Az Állami Vagyonügynökség szerint a tranzakció Németor­szág magyarországi befektetései­nek egy újabb jó példája. A Re­emstma csatlakozott azokhoz a nemzetközi dohánygyárakhoz, amelyek Magyarországot tekin­tik közép-európai fejlesztéseik centrumának. A mostani privati­zációval tovább nő a magyar dohányipar versenyképessége, hi­szen immár négy nemzetközi vállalat van jelen a magyar pia­con. A Reemstma jelentős befek­tetéssel kívánja előmozdítani a magyarországi márkák, így a Symphonia fejlesztését. Meghosszabbított cukorexport-engedélyek Az Agrárpiaci Rendtartást Ko­ordináló Bizottság úgy döntött, hogy az 1992. június 30-ával le­járó exportengedélyek alapján ki nem szállított cukorkiviteli enge­délyei — kérésre — meghosszab- bíthatók —- tájékoztatta a Föld­művelésügyi Minisztérium illeté­kese az MTI-t. Az engedélyek meghosszabbítá­sát letéti díj lefizetése ellenében tel­jesítik a Földművelésügyi Minisz­térium agrárrendtartási főosztá­lyának előzetes véleményezése mellett a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának il­letékes osztályai. A meghosszabbí­tás augusztus 31-ei kiszállítási ha­táridővel kérhető. A fentiek vonat­koznak a 20 százalékos szubven­cióval támogatott és a támogatást nem élvező exporttételekre is. Újabb átképzőközpontok Miskolc, Debrecen, Pécs és Szé­kesfehérvár után újabb hat helyen létesítettek átképzóközpontot, így azok az év végére már behálózzák az egész országot. A Munkaügyi Minisztérium az átképzési rendszer megteremtését és működtetését az egyik legfontosabb állami feladat- nalj üelte, de „helyére kell tenni” a szakoktatást is. Á nyugati orszá­gokhoz hasonlóan nálunk is érde­keltté kell tenni a vállalatokat a szakképzésben, jelenleg ugyanis ép­pen az ellenkezője tapasztalható; a gazdálkodószervezetek tömegesen vonulnak ki a szakmunkásképzés­ből. Az érdekeltséget erősítené, ha a szakmunkástanulót foglalkoztató cég vagy magánszemély nagyobb kedvezményt kapna. ENSZ-JELENTÉS Visszaesés Kelet-Európábán Átlagosan 12 százalékkal esik vissza a kelet-európai országok ter­melése az idén, miután tavaly átla­gosan 15,9 százalékkal csökkent a térség országainak bruttó nemzeti terméke — írja az ENSZ éves jelen­tése a világgazdaságról. A jóslat sze­rint a visszaesés jövőre is folytatódik majd, habár jóval lassúbb ütemben. A dokumentum szerzői úgy vélik, hogy a növekedés kilátásai ezen or­szágokban mindenekelőtt a költség- vetési egyensúly megteremtésében, az infláció kézben tartásában, a pri­vatizálásban és a megfelelő pénzügyi intézmények létrehozásában elért si­kerektől függenek. A szovjet utódál­lamokat illetően a jelentés taglalja, hogy habár itt is megkezdődtek a pi­acgazdaság felé vezető reformok, nincs még meg az átállás egyértelmű orientációja, illetve az állami és ma­gántevékenységek természete sem tisztázott még. Az idén ezekben az országokban 15 százalékkal esik a bruttó hazai termék átlagosan a ta­valyi 17,1 százalék után. KÜLFÖLDI IS KAPHAT Kiket kárpótol a második törvény ? fí* Érvénybe lé­pett a második kárpótlási tör­vény. Végrehaj­tása során szá­mos kérdés ve­tődik fel, ezek közül az első: milyen kört érint a törvény hatálya? Erre kért választ a Falutévé riportere dr. Sepsey Tamástól, a kárpótlási és kárrendezési hivatal elnökétől. — A második kárpótlási törvény jogosulti köre megegyezik az első kárpótlási törvényével — hangsú­lyozta dr. Sepsey Tamás, hozzátéve: — Azt azonban látni kell, hogy két különböző időszak tulajdoni sérel­meit szabályozzák, habár azonos el­vek alapján. Tehát semmiféle meg­különböztetést nem tettek a jogal­kotók a tekintetben, hogy valakinek 1919. június 8. után jogszabállyal vették-e el a tulajdonát, vagy pedig az azt megelőző időszakban fosztot­ták meg vagyonától. Ezért az alap­elv, hogy ki jogosult kárpótlásra, milyen összegűre és milyen vagyon­tárgy elvesztéséért—ez egységet ké­pez, noha két törvényben lett szabá­lyozva. — Tehát kik a jogosultak ? — Jogosult a volt tulajdonos, aki jelenleg magyar állampolgár, illetve a sérelem bekövetkeztekor volt en­nek az országnak a polgára. Kívü­lük azonban mások is, például azok, akik elvesztették ugyan magyar ál­lampolgárságukat, de tulajdonuk sérelme annak idején éppen állam- polgárságuktól való megfosztásuk­kal keletkezett. A törvény azonban továbbmegy: nemcsak a magyar ál­lampolgárokat kívánja tulajdoni sé­relmük miatt kárpótlásban részesí­teni, hanem azokat a külföldi állam­polgárokat is, akik halálukkor élet­vitelszerűen Magyarországon éltek. — Leszármazottaikat is érinti e törvény hatálya? ~ A főszabály, hogy mindig a volt tulajdonos adhatja be a kérel­met. Az elmúlt ötven évben, éppen az élet törvényszerűségei miatt be­következtek azok a halálesetek, amelyek miatt a jogutódlást is sza­bályozni kellett a törvényben. Eltér a polgári törvénykönyv jogutódlási rendjétől ez a kör, tud­niillik a leszármazók a jogosultak, .leszármazók hiányában pedig a tú­lélő házastárs. De csak akkor, ha a tulajdon elvonásának az idő­pontjában és a volt tulajdonos ha­lálakor is fönnállt a házasságuk. A leszármazó esetében mindig egyenes a jogutódlás. Ez azt jelen­ti, hogy ha egy leszármazó meghal, és nincs további leszármazója, ak­kor az őrá jutó rész után már sen­kinek sem jár kárpótlás. Magyar tőke külföldön £ 9*4* “1ft irt. & A tőke mindig a legnagyobb profitot ígérő ágazatokba áramlik, s ha az országhatáron belül nem talál ilyet, akkor másutt próbál szerencsét. Az országváltásnak azonban csak egyik oka a kedve­zőbb adózás. A fejlődésben lévő gazdaságok előbb-utóbb eljutnak arra a szintre, amikor már nem­csak várják a külföldi befektető­ket, hanem maguk is tőkeexportba kezdenek — véli a Tőzsde Kurír szakírója. Magyarországra eddig körülbe­lül hárommilliárd dollár működö­töké érkezett, ezzel szemben a ha­zai vállalkozók csak 105 millió dollárnyi tőkét fektettek be külföl­dön. Vajon mi motiválja a külföldi vegyesvállalat-alapításokat? Kelet népszerű lett A 90-es éveket megelőzően a vállalatalapítások jellemző helye az Egyesült Államok és Nyugat- Európa volt. 1991-re ez a tenden­cia megfordult: a vállalkozók a volt KGST-országok felé fordul­tak. Ebben a régióban minimális tőkével (ez olykor a százezer forin­tot sem éri el) jegyeztethető be és működtethető egy minden gazda­sági jogosítvánnyal rendelkező vállalat. Ehhez társulnak az irtduló vállalkozásoknak nyújtott adó- kedvezmények és egyéb könnyíté­sek. Az igazi oka azonban nem ez a külföldön történő vállalatalapí­tásoknak. Ma Magyarországon hasonló a helyzet — igaz, fordított előjellel —, mint amilyen a 70-es években volt. Akkor a Nyugaton már el­avult gyártórendszerek érkeztek az országba, hiszen az ilyen gépsoro­kon előállított termékek itthon _ A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOK KEZDEMÉNYEZŐK SZERINTI MEGOSZLÁSA 1992-BEN Első negyedév Aprilb Május kérő szervezel Megyék’ Főváros Megyék Főváros Megyék Főváros összesen APEH 4SI 118 84 69 4 2 19 1 19 Bink n 7 8 Vírrv ti PéroügySrség Állami vállalat m 171 74 Egyéb hitelező A gndákodó önmjg* 72$ 445 439 207 433 »0 2331 kéne 106 166 114 64 12 625 ősimen: 175» 678 877 404 701 136 4554 • Figyelő, júl. 2. még eladhatók voltak. Ma a majd­nem teljesen amortizálódott gé­pek, berendezések jutnak el — fő­leg a FÁK tagállamaiba. Főleg könnyűipari, textil- és cipőgyártó gépsorok kerülnek ki, de található az apportlistán például fagylaltgép is. Az újonnan létesülő vállalatok az első időszakban — ez egy- három év —, mivel új munkahelyet teremtenek, számtalan kedvez­ményben részesülnek. Gyakori nehézségként említik, hogy a megtermelt nyereséget nem lehet kivinni az országból. Nos, ha az adott országban bejegyzett cég­ről van szó, és nem egy „külsó” kereskedőről, ez nem is olyan ne­héz. Az alapító okiratban a külföl­di partner általában garantálja: mindent megtesz azért, hogy az alapító a megtermelt nyereséget devizában vagy áruban kivihesse az országból. Vagyis a régi KGST- barter újjáéled, igaz, piaci alapo­kon és jóval kisebb volumenben, mint egykoron. Romániában és Cseh-Szlovákiá- ban nagyjából megegyezik a pénz­betét és az apport nagysága. Áz itt alapítandó cégeknél — az üzleti érdekek mellett gyakran a segí­tő szándék is közrejátszik: a Ma­gyarország határain túl élő roko­nok viszonylag jobb anyagi körül­ményekhez juttatása is befektetési szempont. Kiskapu a foglalkoztatáshoz Miért alapítanak a magyar vál­lalkozók Nyugaton, főleg a közös piaci országokban vállalatokat? Az egyik ok gazdasági: számos nyugat-európai országban fő­vagy alvállalkozóként csak ott be­jegyzett cégek indulhatnak egy-egy tenderen. Ä másik ok a munkavál­lalási engedélyek megszerzése. Az EGK-országokban nagyon szigo­rúan betartják a foglalkoztatási kontingenseket. A külföldi vegyes- vállalat-alapítás kiskapu, mellyel megkerülhetők a foglalkoztatási kontingensek. A fő ok természetesen a külföldi vállalatalapítások révén biztosított piaci jelenlétből eredő gazdasági haszon. Egyre többen ismerik meg ezt a lehetőséget, s manapság az sem lebecsülendő, hogy a külföldi alapításhoz szükséges engedélyek beszerzése a leggördülékenyebb, leggyorsabb államigazgatási eljá­rások közé tartozik. H. A. Japán segély az oroszoknak Japán 25 millió dollár vissza nem térítendő segélyt nyújt Oroszor­szágnak a csernobiliekhez hasonló típusú reaktorokkal ellátott erőmű­vek biztonságának javítására. Afrikai országok adóssága A volt szovjet tagköztársaságok­kal szemben fönnálló katonai és polgári adósságlerheik könnyítését kérték az Afrikai Egységszervezet (AESZ) tagországai. Áz adósságo­kat csaknem 14 milliárd devizaru­belre becsülik. Az AFP szerint a volt Szovjetunióval viszonylag szo­ros együttműködésben állt orszá­gok — elsősorban Angola, Etiópia, Kongó, Madagaszkár, Mali és Gui­nea — katonai adósságuk eltörlé­sét, illetve polgári adósságuknak átütemezését követelik a kormány- hitelezőket tömörítő Párizsi Klub szabályai alapján. „Leosztályozás” a Lufthansánál November elejétől gazdasági okokból megszűnik az első osztály a német Lufthansa légitársaság bel­földi és európai járatain jelentet­te be a cég szóvivője. A legkényel­mesebb helyek csak a kontinensek közötti forgalomban maradnak meg. Mint az AFP írja. az intézke­déssel 160 gépen mintegy 1600 első osztályú hely tűnik el, és helyükre az üzletemberek számára fönntar­tott szűkebb és kevésbé fényűző ülőhelyek kerülnek. Az átállítás kö­rülbelül 20 millió márkába kerül. Csökken az orosz ipari termelés Idén az orosz ipari termelés 15, jövőre pedig 5 százalékkal fog csök­kenni — jelentette ki Jcvgenyij Ja- sin, az orosz gazdasági reformprog­ramot előkészítő munkacsoport ve­zetője. Véleménye szerint az orosz gazdaság 1994-ben stabilizálódik és a gazdasági emelkedés elindulása is ehhez az évhez fog kapcsolódni. Az Interfax független orosz hírügynök­ség egyik jelentése szerint a köztár­saság ipari termelése 1992 első öt hónapjában 13,2 százalékkal esett vissza. Lengyel gabonaremények Lengyelország gyors tempóban éli fel az állami gabonatartalékokat —júniusban 150 ezer tonnát adtak el belőle, s még e héten újabb 120 ezer tonnát küldenek a gabonatőzs­dére. A Mezőgazdasági Piacügy­nökség vezetője szerint ezenkívül már csak a nemzetvédelmi és a bel­ügyminisztérium stratégiai tartalé­kai maradtak meg, ezek nagysága azonban államtitok. Ennek ellenére -— állítják — pánikra semmi ok. Az idei várható búzatermést mintegy 25 millió tonnásra becsülik, vagyis 2,5 millió tonnával kisebbre a múlt évinél. A termés azonban fedezi a hazai szükségleteket, s mintegy fél­millió tonnás exportot is lehetővé tesz. Mindenesetre az ügynökség már most a megállapított minimál­árnál 10 százalékkal magasabb fel- vásárlási árral számol. Új szabályok az EK-ban Az Európai Közösségek tagálla­mainak mezőgazdasági miniszterei elfogadták azokat az új szabályo­kat, amelyekkel megvalósíthatják a közös mezőgazdasági politika re­formját jelentette be a portugál elnökség. A miniszterek egyúttal jó­váhagyták az 1992/1993. évadra szóló mezőgazdasági árakat, ame­lyek megegyeznek az előző idénybe­liekkel, kivéve a gabonaféléket, amelyeknek közös árai az 1991/ 1992. idénybeli termésfölösleg mi­att 3 százalékkal csökkennek. Átkeresztelik a zlotyt Hanna (Jronkicwiez-Waltz, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke meg erősítette, hogy valószínűleg iegké- : sőbb egy éven belül átkeresztelik a 3 zlotyt, s várhatólag 10 ezer mai ii zloty ér majd egy újat. V. ________________________> S zerkeszti: A. Tóth Sándor I kezdőknek 1 és I profiknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents