Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

PETŐFI

6. oldal, 1992. július 1.

TÁBORKÖRKÉP

Közel tízezer gyermek a halasi táborokbah

• Nyolc tanár (három angol anyanyelvű) és 68 diák, zömmel a Szilády-gimnázium- ból vesz részt az angolnyeiv-táborban, ahol napi 5 órát oktatják az angolt. Most éppen a batikolást gyakorolják „angolul”. (Fotó: Ferincz)

Szerencsésnek mondhatják magukat a Kiskunhalas és tágabb környékének gyerekei, hiszen három állandó — a kunfehértói, a sikondai és a balatonakali, valamint a noszvaji vándor sátortábor várja őket a nyári hónapokban.

A gyerekek táboroztatásáról Kmetli Zsuzsa tábori ügyintézővel beszélgettünk.

Kik veszik igénybe az említett

táborokat?

— Huszonegy település — Pirtótól Kelebiáig, Jászszentlászlótól Kunbajáig — gyerekeinek biztosítunk jó feltételű nyaralást. Többnyire általános iskolások, de helyet adunk középiskolásoknak és a nyár vége felé a felnőtteknek is (családos üdülés).

— Jó feltételeket említett.

Igen, táboraink szép helyeken fekszenek. Viszonylag jó a felszereltségük. és folyamatosan tesszük komfortosabbá a körülményeket. Például a külső mosdók mellett beltéri fürdőket alakítottunk ki. A rozoga bútorok cseréje is folyamatban van.

Mindez rengetegbe kerülhet, ffótihét a'pénz? muj innuii ti ujjam |

A fenntartási költségekét,' amelyek évente több millióra rúgnak, a huszonegy település állja a lakosság számának arányában. Az üdültetést a gyerekek fizetik (vagy az intézmény), ami úgy 300 forintot jelent naponta.

— Ki biztosítja az ellátást ?

— A táborok önellátóak. Mindenki hozza a szakácsnőjét és amit szükségesnek tart.

— Hány gyerek üdültetésére van lehetőség ?

— Tíz napos turnusonként 400 személyt tudunk fogadni. Az idén összesen 8800 gy.ereket üdültetünk 27 turnusban.

— Ezek szerint nincsen üresjárat?

— Minden hely foglalt a táborokban. Két turnusban osztrák vendégeink is lesznek.

— Milyen lehetőségeket nyújt egy- egy tábor a gyerekeknek ?

— Elsősorban pihenést, kikapcsolódást sok játékkal. De tanulásra, bizonyos készségek továbbfejlesztésére is van lehetőség. Örvendetes dolog a szaktáborok megszaporodása: nyelvi, kézműves-, sport-, életreformtáborok ezek. Július végén nemzetközi sakk- tábor lisdesz iKunfehértón.

Kép és szöveg: Ferincz János

Kecskeméten, csak egy napig, a helyőrségi klubban (Lechner Ö. u. 5—7.)

nyugati kilós ruhák vására

reklámáron.

Nyitva: július 2-án (csütörtök) 7.30—18 óráig. 21865

**********************

AKCIÓ! AKCIÓ!

V ^IPÖVÁSÁF^\>

XXvvxvxxvVxv

\XSzenzációs árkedvezmény\\ s . \mindefKn5i börcipőre,. \ \ Nói szandálok .nagy 'kedvezménnyel.

\\tPd^e^^^^hpZz.áhk.\\ \\1992> júli,u9.2^m^Mütörtökön a technika házában, 9—17-ig. AKCIÓ; AKCIÓ! , ' 19M

Hogy megérje, hogy megy értet

C—64: 14 900 Ft, joystick: 680 Ft, játékkazetta: 350 Ft, magnó: 3400 Ft, PC-szakkönyvek diszkontáron. Nyitás: ma 10 órakor!

A BIT-STOP

szeretettel várja Önöket

új üzletében:

Kecskemét, Batthyány u. 10—12. (Expressz étterem után a Rendőrséggel szemben).

1953

«aassr

július 1-jétől új helyre költözik.

Az új cím: Dutép-székház, Kuruc krt. 16. fszt. 8.

Telefon: 28-429.

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

VERSENYTÁRGYALÁSI FELHÍVÁS

A Szentkirályi Egyetértés Mgtsz

versenytárgyaláson kívánja értékesíteni az alábbi ingatlanokat:

VIRÁGÜZLET:

Igen jó, központi fekvésű, buszmegállónál levő faház üzlet+728 m2 telekterülettel.

1992. július 10., de. 9 óra alsó limitár: 350 000 Ft+áfa.

: IPARI CSARNOK:

Volt lllosorb-üzem, vasbeton vázas épület, 800 m2+padlás. Többcélú hasznosítása lehetséges; magtár, állattartás, ipari üzem stb. Gázfűtésű.

1992. július 10., 9.30 óra alsó limitár: 4 500 000 Ft-Fáfa

: LAKOHAZ: (a volt Jász úti iskola)

2 lakásos, jó állapotú épület. Forgalmas út melletti, többcélú hasznosítása lehetséges. 168 m2 + pince + padlás + melléképület. 3850 m2 telekterülettel.

Beköltözhető.

1992 július 10., 10 óra alsó limitár: 990 000 Ft.

+ Az árverés a feltüntetett időpontokban, a helyszíneken

lesz.

A részvétel feltétele, hogy az árverés időpontjáig az Egyetértés tsz pénztárába az induló ár 5%-ának megfelelő bánatpénz-foglaló befizetésre kerüljön.

Az ingatlanok előzetes bejelentés alapján megtekinthetők és kérésre tájékoztatót is küldünk.

Érdeklődni a 76/45-022-es telefonon és a lebonyolító PORTA Ingatlanforgalmazási és Mérnöki Kft.-nél lehet.

T.: 76/28-860, Kákonyi József ügyvezető igazgatónál.

215167

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

EGYSZERŰSÍTETTÉK AZ ELJÁRÁST

Azé legyen a föld, aki megműveli

A nemzeti gondozási díjról szóló jogszabály elfogadásával lezárul a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos jogalkotói munka. Az ezekkel ösz- szefüggő kérdésekről beszélgettünk dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkárral, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal elnökével.

— Államtitkár úr, június 7-ével lépett hatályba a második vagyoni kárpótlási törvény, amely az 1939 és 1949 közötti tulajdoni sérelmeket orvosolja. Melyek a legfontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatban?

—1■ Ez a törvény érinti többek között a Magyarországról áttelepített németséget, a II. világháború előtt jogfosztott, szabadságában korlátozott zsidókat, a nagybirtokosokat, nagytőkéseket, akiknek jó része az akkori hazai viszonyok miatt külföldre emigrált és a középbirtokosokat. Az igénybejelentésekre négy hónap áll rendelkezésre. Ez a határidő természetesen nem azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt kell benyújtani az összes bizonyítékot, csupán formanyomtatványon jelezni kell a volt tulajdonos kárpótlási igényét, hogy azt a jelentkezés alapján regisztrálják. A bizonyítékok beszerzése elhúzódó folyamat: lesznek olyanok, akiknek már megvan, lesznek, akik a rendelkezésre álló 120 nap alatt szerzik ezt be, és olyanok is, akinek nem sikerül, illetve elhúzódik az okmányok beszerzése. A külföldiek esetében a vagyoni kárpótlási igényt nem a megyei kárrendezési hivatalhoz, hanem a Fővárosi Kárpótlási Hivatalhoz kell benyújtani.

Lényeges eleme a második törvénynek, hogy kibővíti az első vagyoni kárpótlási törvény mellékletében szereplő kárpótlandók körét. A törvénymódosítás révén azok is kárpótlásban részesülnek, akiket a most felvett államosítási jogszabályok következtében 1939 és 1989 között ért jogsérelem.

— Bizonyára lesznek számosán, akiket mind a két időszakban, 1949 előtt és után is ért tulajdoni sérelem. Az ő esetükben mi az eljárás?

— Az ilyen esetekben össze kell vonni az igényeket és az együttes kárérték alapján kell megállapítani a kárpótlás mértékét. A jogalkalmazás szempontjából ez az elmúlt 50 esztendő, amelyre a törvény kiterjed, egységes időszaknak számít.

— Az első törvény végrehajtása során minden helyrajzi szám esetében külön lapot kellett leadnia a kérelmezőnek. Volt, aki 200-at, 300-at is kitöltött, mivel sok apró földrészből állt a birtoka. Folytatódik ez a gyakorlat?

— Az 1949 előtti földterületek zöme nagy- és középbirtok volt. Elképzelhetetlen, hogy valaki többezer lapot állítson ki, ezért szakítottunk a korábbi gyakorlattal, egyszerűsítettük az igénybejelentéseket. Most egy lapot kell kialakítani a volt tulajdonosnak és annak a mellékletében kell felsorolnia a helyrajzi számokat és az aranykorona értékét.

— Előfordulhat, hogy augusztusban, az első árverésen elkelnek a jó minőségű földek. És akik lemaradnak ... ?

— Ez garantáltan kizárt! Az első árverésen a kijelölt földalap 30 százalékát — az elbírált kérelmek 30 százalékához igazítva — bocsátják árverésre, a 70 százaléka megmarad azok számára, akik később kapják kézhez kárpótlási jegyüket. A második árverést akkor lehet kiírni, amikor a kérelmek 70 százalékát elbírálták. Az árverésre kerülő terület 70 százalékában benne van az első árverésen szereplő terület mennyisége is. így tehát még mindig fennmarad a kérelmek 30 százaléka, illetve a kijelölt földterület 30 százaléka. Az utolsó árverés várható időpontja 1993 vége, 1994 eleje.

Az állami tartalékföldalap mindkét törvény jogosultjai számára hozzáférhető. Az állami földalapot akkor lehet árverésre bocsátani, ha a második törvény alapján benyújtott termőföld iránti kérelmeknek legalább a felét elbírálták. Ennek várható időpontja 1993 januárja, februárja.

— Egyesek szerint zsákbamacska a földárverés, mert nem tudják az emberek, hogy mire licitálnak és csak később derül ki, milyen minőségű föld került a vasárló tulajdonába.

— Valóban akadnak, akik szándékosan próbálnak nyugtalanságot kelteni az emberekben. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy konkrétan kijelölt, helyrajzi számmal megjelölt földterületre, illetve annak aranykorona-értékére lehet majd licitálni, annak függvényében,hogy kinek, mekkora értékű kárpótlási utalványa van. Mindenki előre tudhatja, milyen földet vásárol.

A licit 3000 forintról — ennyi egy aranykorona értéke indul. Ha senki nem ad többet érte, 100 forintjával csökken az alsó határig, 500 forintig. Az eddigi próba- árverések azt mutatják, hogy az ár lefelé megy. Korántsem olyan együgyűek a földdel együttélő mezőgazdasági dolgozók, mint ahogyan azt egyesek láttatni szeretnék: pontosan tudják, mi mennyit ér és tisztában vannak azzal, hogy a kárpótlási jegyeikkel mit tudnak vásárolni.

— Melyek az elsőként kijelölt földalapárverésen való részvétel feltételei?

— A volt tulajdonos jogosult részt venni az ő tulajdonát használó gazdálkodószervezet, szövetkezet, állami gazdaság árverésén. A törvény lehetővé teszi a tulajdonszerzést a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok alkalmazottai részére is. Ez esetben a kárpótlásra jogosultak akkor vehetnek részt az árverésen, ha szövetkezeti tagsági viszonyuk 1991. január 1- jén fennállt, illetve fennáll az árverés napján.

A harmadik lehetőség a lakhely szerinti illetékesség. Mindazok részt vehetnek az árverésen, akik állandó lakosai annak a községnek, ahová a szövetkezet termőföldje tartozik. Tehát nem követelmény, hogy a volt tulajdonos tagja legyen annak a szövetkezetnek, amely a földjét használja. E három lehetőség közül, ha valaki egynek megfelel, már részt vehet az árverésen.

A második földalap árverésén már nincsenek megkötések. A kárpótlásra jogosultak részt vehetnek az ország bármely részén tartandó liciten.

— Melyek a kizáró okok?

— Csak a saját jogon, volt tulajdonosként szerzett kárpótlási jegygyei lehet részt venni termőföldárverésen. Átruházott, vásárolt jegygyei nem. Ez a korlátozás védelmet nyújt a volt tulajdonosoknak a felvásárlókkal szemben és kizárja annak a lehetőségét, hogy olcsón megvásárolt kárpótlási utalványnyal valaki felverhesse az árakat a liciten. Ezért az árverés megkezdésekor mindenkinek igazolnia kell jogosultságát, be kell mutatnia a határozatot és ellenőrizzük a sorozatszámot és jelet tartalmazó listát

is. Feledékenységre — hogy valaki otthon hagyta és majd utólag bemutatja — nem lehet hivatkozni. Az árverés egyszeri és megismételhetetlen jogi aktus.

— A törvény lehetővé teszi a kárpótlási jegyek értékpapírpiacon történő jegyzését. Manapság jóval áron alul cserélnek gazdát ezek az értékpapírok.

— A kárpótlási jegyek tőzsdére vitelének feltétele, hogy az Állami Vagyonügynökség minimálisan három hónapra előre prognosztizálja: mit tud adni a jegyekért. Pillanatnyilag az ÁVÜ erre nem képes. Nincs megnyugtató adat arra vonatkozóan, hogy a kárpótlási jegyek milyen áron kelnek el a tőzsdén kívül, arra viszont van, hogy mennyiért akarnak vásárolni. Nyilvánvaló, hogy sokan extraprofitra törekszenek, ki akarják használni a kárpótlásra jogosultak bizonyos rétegének rossz anyagi helyzetét, azok gondját, akik mindenáron készpénzhez akarnak jutni. Talán nem eléggé közismert, hogy az állam névértéken fogadja el a jegyeket a privatizáció során.

— Mi jelenti pillanatnyilag a legnagyobb gondot a hivatalnak?

— Ä politikai üldözöttekről szóló törvény, amely csak július 2-án emelkedik jogerőre. Naponta sok levél, kérelem érkezik, amellyel érdemben nem tudunk foglalkozni, hiszen még formanyomtatványunk sincs és a kormány sem alkotta meg a törvény végrehajtási rendeletét. Ezúton is kérjük az állampolgárok türelmét július másodikéig, amikor is fogadni tudjuk a hozzánk beérkező kérelmeket.

Újvári Gizella

MI VAN SZÁNKON . ..?

Urológiai műtétek sora csecsemőkön

Érdekes fordulatot vett a szanki

önkormányzat legutóbbi ülése. Tulajdonképpen a községi szennyvíztisztító-rendszer terveiről, megvalósításának szükségességéről és a lehetőségek korlátáiról beszélgettek a képviselők, amikor általános környezetvédelmi kérdések felé terelődött a szó, s Szabó Gyula felvetette: talán valamilyen környezeti ártalomra vezethető vissza az is, hogy — ismeretei szerint — Szánkon több a vizeletkiválasztó rendszer fejlődési rendellenességével született csecsemő, mint másutt dr. Füzesi Kristóf szegedi professzorra hivatkozott—az ő unokáját is műtöt- te —, aki, miután több szanki gyerek is a keze alá került, megkérdezte az ellenőrzésre visszajáró Gyuszika édesanyját: mi van Szánkon? Ennek próbáltunk utánajárni. Először Szabó Gyulát kérdeztük.

— Jóindulattal, segítő szándékkal vetettem fel a kérdést, világért sem akarnék ártani a községemnek, s nem is szeretnék olyat állítani vagy belemagyarázni a dolgokba, ami nincs. Köztudomású, hogy Szánk tiszta, rendezett község, jobbak a népegészségi mutatók, mint más településeken. A helyi egészségügy is jól működik, az unokámat is a körzeti orvos, dr. Elek József irányította a szegedi klinikára, megmentve ezzel az életét. Úgy gondoltam azonban, hogy nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Gyu- szikát követően több szanki gyerek is hasonló fejlődési rendellenességgel született. Ha ennek valamilyen kimutatható oka van, akkor azt sürgősen fel kell tárni és meg kell szüntetni!

A lassan háromesztendős Gyuszika 1989 augusztusában született, s még egy hónapos sem volt, amikor kórházba került. Decemberben végezték el rajta a műtétet. Édesapja elmondása szerint mindkét oldalon a húgyvezeték szűkülete volt a fejlődési rendellenesség, s a nehezen távozó vizelet a felsőbb szakaszokon tágulatot is okozott. (Természetesen nem lehet célunk, hogy megállapítsuk: a szanki gyerekek fejlődési rendellenessége valóban azonos-e? A szülők maguk is nehezen igazodnak el a szűkszavú, latin rövidítésekkel átszőtt zárójelentéseken. Az esetek — laikus szemmel nézve — hasonló volta viszont érthetően kelti azt a képzetet, hogy itt azonos okokra visszavezethető rendellenességekkel állunk szemben.)

A faluban könnyű megtalálni az ügyben érintett családokat. Gyuszi- kát követően a most kétesztendős Rácz János esett át urológiai műtéten, születési rendellenesség miatt. Őt az egyéves Szudóczki Imre követte, az egyik veséjét is ki kellett venni. Két esetben még az anyuka terhessége alatt az ultrahang mutatta ki a rendellenesség gyanúját — Szudóckiékhoz hasonlóan — de náluk szerencsére nem kell beavatkozni. Egy terhes anyánál — aki egy hónap múlva szül —az ultrahang szintén a rendellenesség gyanúját jelezte.

— Rácz Jánosné: Az érintett családok kapcsolatban állnak egymással, beszédtéma közöttük a dolog. Amikor Szudóczkiéknál az ultrahang je• Szabó Gyuszika, aki már el is felejtette az egészet.

• Rácz János édesanyjával. (A szerző felvételei)

lezte a problémát, mi már túl voltunk a műtéten, s hozzánk jöttek át érdeklődni. A mi kisfiúnk 1990 augusztusában született, s már szeptember 17-én műteni kellett. A zárójelentés itt is „szűkület felett tágulat”-ról beszél. Már én is gondoltam arra, hogy az illetékeseknek fel kellene figyelniük az esetekre, talán nekünk is szólni kellett volna a polgánnesteri hivatalban, hogy vizsgálják ki a dolgot. A fiatalok érdekében is, akik a családtervezés időszakában vannak.

A műtéten átesettek közül a legfiatalabb a most kilenc hónapos Szudóczki Imre, akinek kivették az egyik veséjét. Édesanyja, a hasonló példák alapján bízik abban, hogy egészséges és teljes munkaképességű ember lesz. A zárójelentés „húgyvezeték-szükület miatti zsákvesét” említ.

Természetesen megpróbáltuk elérni Füzesi professzort, aki a gyermekeket műtötte, de csak rövid telefonbeszélgetést sikerült lefolytatnunk. Ebben ő úgy vélekedett, hogy két hasonló eset véletlen egybeesese miatt kár lenne ügyet csinálni a dologból. De Elek József körzeti orvos csak abban az esetben nyilatkozott volna lapunknak, ha a többi érintett fél véleményét előzetesen ismeri és korrigálhatja.

Bálái F. István

ANYAKÖNYVI HÍREK

KISKUNHALAS

Születtek (június 19. és 26. között): Forgács Tamás László (Barabás Éva), Fodor Tamás (Bata Ilona), Mészáros Klaudia (Tóth Éva Mária), Majorosi Ádám (dr. Rácz Judit), Lengyel Éva (Adám Elvira), Vén Tibor (Pap Irén), Gyurién Gábor (Kovács Ildikó), Varga Anita (Gubányi Judit Katalin), Gyetvai Krisztián (Szécsi Erzsébet), Vida József (Hegyi Mária), Simon Zoltán (Komáromi Erika), Zsidek Edina (Révész Márta), Kovács Kitti (Dunai-Kovács Henriett), Tanács Petra (Kovics Anita Ilona), Mándity Rodrigó (Király Zsuzsanna), Tálas Bence (László Ágnes), Hunyadi Krisztián (Kovács Ágnes), Szlovák Krisztina (Tóth Tünde), Gáspár János (Nagy Ágnes), Jáksó Katalin (Dehény Mária Margit), Tóth Attila (Juhász Mária), Szöllősi László (Romsics Annamária), Fazekas Evelin (Hudi Aranka), Fazekas Vivien (Hudi Aranka), Horváth Judit (Ötvös Hajnalka), Kiss Alexandra (Csehó-Kovács Gizella Ibolya).

Házasságot kötöttek (június 27-én): Kolozsvári Ferenc és Tóth Katalin, László Pál és Kertész Angéla, Gyugyi József és Lakos Mária, Nemet Imre és Komlós Hajnalka Andrea, Berta Tamás és Szabó Erika.

Meghaltak (június 24. ésjúnius 29. között anyakönyvezettek): Pap Balázsné Flcisz Érzsébet (Kiskunhalas), Rostás Etelka (Jánoshalma), Jávor Jánosné Schróth Mária (Soltvadkert), Rostás Győző (Jánoshalma), Taskovics Benedek (Jánoshalma), Csuka Jánosné Kovács Mária (Kiskunmajsa), Kövesdi Györgyné Kovács Anna (Kiskőrös), Koczka Pál (Kiskőrös), Nagy Károlyné Hegedűs Mária (Tiszakécske), Melvki Ferenc (Soltszentimre), Tokodi István (Kisszállás), Török József (Kiskunmajsa), Vas Márkné Suba Margit (Jánoshalma), Supka István (Akasztó), Kőházi

Imréné Kálló Mária Magdolna (Kiskunhalas), Kovács Antal (Kiskőrös), Kolompár Mátyás (Kiskunhalas), Márta Béla Istvánné (Kiskunhalas), Szikora József (Kiskunhalas), Dóra Ferencné Tőzsér Verona (Kaskantyú), Fodor Mária (Tompa), Horváth György (Harka- kötöny), Csiki Mihály (Kiskunmajsa).

BAJA

Születtek (június 17 25. között anyakönyvezettek): Ráczkopf Anett (anyja neve: Tósaki Judit) Bácsalmás, Vajda Nikolett (Kajtár Anikó) Gara, Krix Lajos (Fejes Lídia Ivette) Szeremle, Csepel- la Szabolcs (Újvári Anna Ilona) Baja, Borbély Roland (Aladics Zsuzsanna) Nagybaracska, Angeli Gerda (Fekter Mónika Anna) Baja, Tojzán Ákos (Kör- möczi Erika) Éeisőszentiván, Durst Éva (Sztankó Natália) Nemesnádudvar, Szabó Erik (Hodován Eszter) Dusnok.

Házasságot kötöttek 1992. június 20- án: Schoblocher László József és Mathe- isz Andrea Erzsébet, Janotka Csaba és Kovács Erika, Horváth Zsolt és Varga Ivett. Félix István és Szilaski Szilvia.

Meghaltak (június 17 25. között anyakönyvezettek): Vizin Ignác (Csiké- ria), Schuszter János (Baja), Madajcsek József (Bácsbokod), Illés István (Bács- borsód), Lépőid Pál (Bácsszőlős), Arnold, István (Császártöltés), Mácsai Géza (Érsekhalma), Hangyási Tibor Ottó- né Szatmári Katalin Rozália (Baja), Török József (Baja), Juhász János (Nagybaracska), Lechs Ferencné Masa Anna Katalin (Baja). Lakatos László (Érsek- csanád). Csajbók László János (Baja), Tresz Lajosné Holczer Katalin (Baja), Körmöczi Péterné Schneider Terézia (Madaras) Hodonicki Viktória (Bács- borsód). Lipokatity Károlyné Badzsula Erzsébet Katalin (Baja), Kiri Ferenc (Tataháza), Henerári József (Erbach, Németország), Csupity József (Baja), Godnár Vendel (Baja).