Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-04 / 157. szám

2. oldal, 1992. július 4. PETŐFI NÉPE A NATO nélkül nincs biztonság Európában A deficit sorscsapás? Valószínűleg véletlen az egybeesés, hogy szinte egyide­jűleg hangzott el két bejelen­tés. A pénzügyi kormányzaté, hogy a költségvetési deficit az idén elérheti a 200 milliárd fo­rintot i azaz a tervezettnek csaknem háromszorosát) és az Állami Számvevőszéké, hogy a kormányzati, képviselőházi gazdálkodásban levő pénzügyi túlbiztosítások lefaragásával akár 10-15 százalékkal is ki­sebb lehetne az államháztartás hiánya. Mik a fő okai a defícit- görbe meredek emelkedésének ? Némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy az indoko­latlan optimizmus. Amely túl­zott derűlátással ítélte meg a várható állami bevételeket, s ehhez mérten tervezte meg a kiadásokat. Az előbbiekkel szemben ez utóbbiaknak pedig olyan a „ természetrajza”, hogy többnyire teljesülnek, sőt túlteljesülnek . . . Mivel jár a hiány meghárom­szorozódása? Közvetlenül érzé­kelhető negatív kihatása (állami kifizetések elmaradása stb.J nincs. A prognosztizált hiánynál ugyanis jóval nagyobb az az ősz- szeg, ami a kereskedelmi ban­koktól, illetve a lakossági meg­takarításokból igénybe vehető a szükséges kiadások finansziro- záisctra. A túlköltekezés igazi há­tulütője az, hogy a költségvetési lyukak Jóltozása helyett az ígé­retes vállalkozások támogatásá­ra. a gazdaság pozitív folyama­tainak élénkítésére kellenének ezek a források. Kiesésük pedig azt jelenti, hogy a magyar gaz­daság az ígértnél később ér a krízis-alagút végéhez. Hogyan csökkenthető a belső államadósság? Az egyik legfőbb eszköz az önkorlátozó takaré­kosság. S ez nemcsak güzdasági, hanem politikai közérdek is. Mert igaz, hogy nélkülöző hata­lom nélkülöző országot nehézen tud a prosperitás útjára vinni. ■ De pazarló hatalom még nehe­zebben. (Bajnok) Ferenczy Europress Felkészültek a menekültek fogadására A napokban Baján járt a Me­nekültügyi Hivatal megbízottja, hogy a polgárvédelemmel és a polgármesteri hivatallal egyeztes­se és kijelölje a menekültek foga­dására alkalmas épületeket. Ti­zenkilenc kollégium, tornaterem, vállalati üdülő kerül fel a listára. A szükségszállások összesen 4700 főt tudnak befogadni. A bajai rendőrkapitányság tájé­koztatása szerint a mostani hul­lámban még nem érkeztek mene­kültek Bajára. Megverték a vétlen autóst Körültekintés nélkül, féktávol­ságon belül egy szabályosan közle­kedő autó elé ugrott Kiskunhala­son. csütörtökön délután, az Átlós utca 25. számú ház előtt K. Róbert 7 éves kisfiú. A jármű vezetője a gázolás után azonnal megállt és a látszólag sértetlen gyermekhez fu­tott. Ekkor azonban váratlan tá­madás érte: az utcában tartózkodó cigány személyek ütni-verni kezd­ték őt is és a kocsiját is. A szorult helyzetben lévő férfi rövidesen me­nekülésre fogta a dolgot — beült az autóba és Szeged irányába el­hajtott. A szemtanúk utólag csak annyit tudtak elmondani róla, hogy valószínűleg román volt, és talán egy Daciával érkezett. Utó­lag aztán még az is kiderült, hogy a kisfiú sérülése súlyos eltört a lába. Az érintettek szerint megma­gyarázhatatlan indítékú gyújto­gatás színhelye volt Kábán csü­törtökről péntekre virradó éjsza­ka Kohári György és Bozsódi Er­zsébet országós hírű lovasistálló­ja: ismeretlen tettes vagy tettesek felgyújtották az istállót, ahol bennégtek az állatok: a debreceni A magyar kormányfő kitünte­tésként értékelte, hogy a parla­menti közgyűlés Budapestet vá­lasztotta tanácskozásának színhe­lyéül. Ez elismerése a magyar jog- államiságnak, illetve a kiépülő pi­acgazdaságnak — mondotta. Az EBEE történetét röviden átte­kintve emlékeztetett arra, hogy a párizsi charta aláírásakor, 1990 no­vemberében úgy tűnt, a helsinki fo­lyamat csúcspontjához érkezett és az euró-atlanti térség egy új, feleme­lő korszak előtt áll. Ugyanakkor az eufória mára eltűnt és helyét a gon­dok józan számba vétele vette át. Tapasztalható, hogy a kommunista rezsimekben korábban elfojtott in­dulatok most a felszínre törnek, és egyes nemzetek, illetve társadalmi csoportok súlyos konfliktusokkal terheltek. Ezzel együtt reménykel­tő, hogy minden korábbi rendezési folyamattól eltérően a mai átalaku­lás nem egy világégés után történik, hanem békés körülmények között megy végbe. Az átalakulás közepet­te Magyarország büszke arra, hogy megőrizte gazdasági-politikai stabi­litását és ezzel akár modellértékű példát is nyújthat a régió számára. A magyar miniszterelnök véle­Agrárpolitika, kárpótlás, földügy címmel előadást, azt követően sajtó- tájékoztatót tartott tegnap Salgótar­jánban a Magyar Földmérési, Tér­képészeti és Távérzékelési Társaság országos vándorgyűlésén Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter. Asajtótájékoztatónaminiszter el­mondta, hogy az állami gazdaságok éppen csak megkezdődött privatizá­ciója során a termőföld klasszikus adásvételére nem gondolnak, ellen­kezőleg, optimális nagyságú birtok­testeket akarnak kialakítani, melye­ket akár magánvállalkozóknak is bérbe lehet adni. Ami a termelőszö­vetkezeteket illeti, az 1200 helyen már megszületett megegyezés is arra utal, hogy lehet és kell is a helyi kö­zösségek igényeire alapozni, megál­lapodni a licitben, vagy akár a sors­húzásban is. Nem tartotta indokoltnak azokat az aggályokat, melyek szerint az élel­miszeripar privatizációja ürügyén Magyarország kiárusítása folyna. Mint mondta, az élelmiszeriparban ez idő szerint 16 százalékos arány­ban jelenlévő külföldi tőke nem tá­masztja alá a félelmeket, jóllehet két­ségtelen, elsőnek a kedvező tőke­Véget ért az ülősztrájk Megegyezéssel ért véget pénte­ken a biohumusz-termelők június 21. óta tartó ülősztrájkja a parla­ment előtt. Az OTP Rt. vezetőivel július 1-jén Biohumusz Alapítvány létrehozásáról szóló emlékeztetőt írtak alá, miszerint az OTP 100 millió forint összegű alapítvány létrehozásához járul hozzá. Mozgáskorlátozottak Piremon Kisvállalata és Sportegyesülete, illetve Kohári György első osztá­lyú díjlovagló lovai. Gere Kál­mán, a Piremon Kisvállalat ve­zérigazgatója szerint e barbár cselekedet következtében több mint húszéves munka eredménye ment veszendőbe. ménye szerint az európai biztonság megszilárdításában kiemelkedő szerep vár az EBEÉ konfliktusmeg­előző rendszerére. Ugyanakkor az európai mechanizmusokkal egye­temben is kulcsfontosságú, hogy szilárdan álljon a NATO, amely nélkül nincs euró-atlanti biztonság. A miniszterelnök felhívta a figyel­met arra is, hogy a biztonság béke­időben nem csak katonai, hanem egyúttal gazdasági és szociális kérdés is. „Szégyellnünk kell magunkat ak­kor. ha nem találjuk meg a megfelelő eszközöket, hogy emberek ezrei ne váljanak földönfutóvá” — mondta a konnányfő, emlékeztetve a Magyar- ország határait elérő újabb menekült- hullámra. Ennek kapcsán hangoztat­ta, hogy Magyarországon történelmi hagyomány a menekültek százezrei­nek befogadása. Az sem véletlen, hogy 1989-ben éppen Magyar- országon nyílhattak meg a határok a keletnémet kivándorlók előtt. Ugyanakkor figyelmeztetett ar­ra, hogy Magyarország egyedül képtelen lesz megbirkózni a mene­kültáradattal. Kérte a helsinki fo­lyamat honatyáit, hogy segítsenek Európa közös ügyévé tenni a mene­kültek helyzetének rendezését. megtérülést ígérő vállalatok keltek el. Azonban mind a tejipar, mind a konzerv- és húsipar, illetve a borá­szat egyes részei érdemesek a tőke ér­deklődésére. A cél az, hogy a továb­biakban a magyar tőke is minél na­gyobb arányban vegyen részt a pri­vatizációban. A továbbiakban elhangzott, hogy a kárpótlási törvények végrehajtását megelőzően felosztották már a föld- kimérési piacot. Nagy túlzás azon­ban az aggodalom, miszerint az ál­lam a vállalkozókat kizárta volna belőle. A kimérés költsége az államé, a földhivatalokat pedig arra kötelez­te, hogy teljesítőképességük erejéig vegyenek részt a munkából. Eszerint a földkimérés felét fogják a hivata­lok elvégezni, a többin értelemszerű­en a vállalkozók osztoznak. Más kérdés, hogy a piac minden egyes szereplőjétől elvárható a tisztességes árajánlat. A megrendelők akkor já- nak el okosan, ha nem csapnak bele az első ajánlkozó tenyerébe, hanem összevetik az egyes vállalkozók ára­it. Érdemes ez ügyben is a földhivata­lokhoz fordulni, azok akár címlistá­val is segítenek az eligazodásban. (Folytatás az 1. oldalról) tegnap, Budapesten az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekez­let tagállamai Parlamenti Közgyűlé­sének megnyitóján. Az utána felszó­laló Antall József egyebek mellett arról beszélt: hazánk büszke arra, hogy a stabilitás szigete politikailag és gazdaságilag egyaránt. Az a tény, hogy a független, stabil Magyaror­szág tárgyalások útján jött létre, mo­dellértékű lehet Európában — mon­dotta, majd rámutatott: hazánk az EBEÉ-t, mint biztonsági tényezőt a többi biztonsági szervezet mellett alapvetőnek tekinti. Ugyanakkor kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy A kormány válasza Göncz Árpádnak A kormány válaszolt Göncz Ár­pád döntésére, miszerint a köztár­saság elnöke nem menti fel sem Gombár Csabát, a Magyar Rádió, sem Hankiss Elemért, az MTV el­nökét. A kabinet levelét a csütör­töki kormányszóvivői tájékozta­tón Katona Tamás, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtitkára ismertette. „Honfitársaim! Hadd kezdje a kormány is ugyanazzal a megszólí­tással a maga nyilatkozatát, amellyel tegnap a köztársaság el­nöke kezdte. Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke tegnapi beszédé­ben bejelentette, hogy a miniszter- elnöki előterjesztés ellenére sem menti fel hivatalából Gombár Csa­bát, a Magyar Rádió elnökét és Hankiss Elemért, a Magyar Tele­vízió elnökét. A kormány számára súlyos csa­lódás a köztársasági elnök elutasí­tó döntése. Ahogy az elnök külön levélben foglalta össze lépésének jogi indokait, a kormány is meg fogja tenni „ésszerű időben” ugyanezt: összefoglalja azokat az érveket, amelyek igazolják, hogy a köztársasági elnök ebben a kérdés­ben is túlterjeszkedett alkotmá­nyos jogkörén. Nyomatékosan hangoztatni szeretnénk azonban, hogy a kormánynak nem érdeke az államfő és a kormányfő közötti feszültség, még kevésbé annak fo­kozása. Ez a kormány és ez az Or­szággyűlés megteremtette Ma­gyarországon a működő demokrá­ciát, biztosította és a jövőben is biztosítani fogja az alapvető sza­badságjogokat, köztük az ejgyik legfontosabbat, a véleménynyilvá­nítás, a sajtó szabadságát. . . Politikailag gyorsan és viszony­lag könnyen lehetett Magyarorszá­gon stabil helyzetet teremteni, „megvédeni a polgárokat bármifé­le hatalmi túlkapás ellen”. Az el­múlt rendszer csődbejutott gazda­ságát átalakítani, a kényszerű és elkerülhetetlen nehézségeken mi­nél hamarabb túljutni, a működő piacgazdaságot és az emberhez méltó élet lehetőségeit megterem­teni, hosszabb időt vesz igénybe. Egyetértünk a köztársasági el­nök úrral abban, hogy Magyaror­szágon nincs alkotmányos válság. Az Országgyűlés csakugyan „jól megérdemelt nyári szabadságát tölti, az ország kormányzása csak­ugyan akadálytalanul folyik, sem a sorsunkat érintő nemzetközi kapcsolatokat, sem a döntő gazda­sági kérdések megoldását csak­ugyan nem érinti a rádió vagy a televízió elnökének menesztése vagy marasztása”. Éppen ezért saj­náljuk, hogy az elnököt a szabá­lyosan és indokoltan előterjesztett felmentési javaslatok elbírálásánál nem a fenti szempont vezette, ha­nem politikai, pártpolitikai dön­tést hozott. A kormány „ésszerű időben” elő fogja terjeszteni a részletes jogi vé­leményét és minden alkotmányos aggályát a sajnálatos döntéssel kapcsolatban, szeptemberben pe­dig az Országgyűlésben folytatni fogja erőfeszítéseit a médiatörvény elfogadtatására, illetve a benne foglalt célok megvalósítására, hogy a sajtó csakugyan akadályta­lanul szabad lehessen. Most és mindörökké. Konferencia az antiszemitizmusról Nemzetközi konferenciát ren- .dez a Zsidó Világkongresszus „Az antiszemitizmus kérdése a változó világban” címmel július 6—9. között Brüsszelben. Mint­egy 2000, a világ minden részé­ről meghívott vendég vesz részt: államfők, kormányfők, egyházi személyiségek. az atlanti Európa térségében szilár­dan álljon az újjászervezett, stabil NATO. A nemzetközi szervezetek szerepéről szólva a politikus rámu­tatott: a kialakult helyzeteket kezel­niük, analizálniuk kell, de ami a leg­fontosabb, a legsúlyosabb konflik­tusokat meg kell előzniük. A délelőtti ülésen a holland kül­dött felvetette, hogy meg kellene vizsgálni Jugoszlávia közgyűlésén való jelenlétének kérdését. Felix Pons, a közgyűlés elnöke azonban felhívta a figyelmet, hogy Jugoszlá­via részvételét a miniszteri konferen­cia hagyta jóvá. Azon a jogi státu­son, amit nem a közgyűlés adott meg, nem tudnak módosítani. Felgyújtották az istállót, bennégtek a lovak Hatékony nemzetközi fellépés szükséges A Külügyminisztérium pénteken 30 magyar nagykövetség és nemzet­közi szervezet mellett működő képvi­selet vezetőjét utasította arra, hogy ad­jon tájékoztatást partnereinknek a ju­goszláv útlevelekre bevezetett osztrák vízumkényszer magyarországi követ­kezményeiről—tájékoztatta az MTI- t Heman János külügyi szóvivő. Az utóbbi két napon újabb mene­külthullám érkezett Magyarországra és a körülmények arra utalnak, hogy ezúttal nagyobb arányú kényszerki­telepítésről is szó van, amelyek első­sorban a boszniai muzulmánokat érintik. Különösen fontos a széles körű nemzetközi együttműködés az egy­kori Jugoszláviából érkező menekül­tek megsegítésére, hiszen Magyaror- szágmáreddigisszinte saját lehetősé­geit meghaladó mértékben vállalta az ebből adódó terheket. A magyar dip­lomaták utasítást kaptak arra is, hogy kérjék fel a kormányokat és a nemzetközi szervezeteket, sürgősen vizsgálják meg a kitelepítésekkel kapcsolatos jelentéseket, s amennyi­ben szükséges, tegyenek meg min­dent az ilyen tevékenység azonnaü le­állítása érdekében. Külképviseleteink feladata emel­lett, hogy hívják fel a humanitárius és emberi jogi szervezetek figyelmét a kérdésre, szorgalmazzák aktív fellé­pésüket. Megegyezés született arról, hogy a lehető leggyorsabban szakértői szin­tű megbeszélés lesz Magyarország és Ausztria között azzal a céllal, hogy egyeztessük, hangoljuk össze az egy­kori Jugoszláviából érkező menekül­tek ügyének kezelését. Jeszenszky Géza külügyminiszter péntek dél­után telefonbeszélgetést folytatott osztrák kollégájával a menekülthul­lámról, a széles körű, hatékony nem­zetközi fellépés szükségességéről. Részesedjen a mezőgazdaság is A diktatúrák utóvéd­harcai fenyegetnek EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN A hatalom távozását követelték Bclgrád egész belvárosát ellepték a tüntetők, a televízió épülete előtt csü­törtök késő este több mint százezer ember követelte a jelenlegi hatalom távozását, s mindenekelőtt a televízió vezetőinek leváltását. A televízió épü­lete körül katonai és rendőri alakulatokat vontak össze, az épületet páncé­losok őrzik, s maga az épület is zsúfolásig megtelt katonákkal és rendőrök­kel. Vük Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője beszédében felszólítottaatelevízióújságíróit.hogycsatlakozzanakarnegmozduláshoz. Átfogó támadás Boszniában Miközben a világ a szarajevói eseményekre összpontosítja minden fi­gyelmét, a szerb egységek átfogó támadást indítottak Bosznia-Hercegovi­na északi területein —jelentette ki tegnap HarisSilajdzic, bosnyák külügy- minisztera Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A szerb csapa­tok a jugoszláv hadsereg támogatásával négy észak-boszniai várost Bo- sanski Brodot, Derventát. Odzsakot és Modricát támadták meg az el­múltnapokban. A katonai akciók célja, hogy Bosznián keresztül teremtse­nek összeköttetést Szerbia és Horvátország szerbek lakta területei között — mondotta a bosnyák külügyminiszter. Haris Silajdzic kormánya nevé­ben ismét szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség érje cl a jugoszláv hadsereg távozását Boszniából. Megérkezett az amerikai segély Tegnap megérkezett az első amerikai segélyszállítmány Szarajevóba jelentettea Reuter. A HerculesC—-130-astípusúszállítógép anémetországi Frankfurt nemzetközi repülőtere melletti amerikai légíbázisról indult út­nak. Időközben felszállt a második amerikai segélyt szállító gép is. Az ame­rikai katonai gép érkezése előtt egy hasonló típusú brit katonai szállítógép szállt le Szarajevó nemzetközi repülőterén segélyszállítmánnyal. Viszonylagos nyugalom Moldovában Chi§ináui tájékoztatás szerint viszonylagos nyugalomban telt el a Dnyesztcr mentén a moldovai- orosz államfői megbeszéléseket megelőző éjszaka. A moldovai belügyminisztérium azt közölte, hogy csupán szórvá­nyos lövöldözések fordultak elő, amelyeket a Dnyeszter menti gárdisták kezdeményeztek. A gárdisták Parkan térségéből ágyúkkal lőtték a moldo­vaiak Vamica körzetében levő állásait, valamint a moldovai közlekedés- rendészet egyik, a Chi§ináu felé vezető úton levő posztját. Ajelentés áldoza­tokról nem tett említést. A problémák hosszú távúak A vízumkényszer bevezetése utáni első napon Franz Lösehnak osztrák belügyminiszter csütörtök esti televíziós nyilatkozata szerint vonaton 650 en érkeztek az osztrák határra. Ebből 550-et visszaküldték és további 200 —250, vízum nélküli,szerb útlevéllel rendelkező személyt fordítottak vissza a közúti átkelőhelyeken. A Hazai Riportok című magazinműsorban Lösehnak az intézkedés védelmében elmondta, hogy a mostani helyzet annyiban más mint a horvátországi menekültek érkezése idején volt, hogy a boszniaiak legnagyobb része egyáltalán nem akar visszamenni a háború után sem. A menekültek ausztriai elhelyezése tehát nem átmeneti, néhány hetes, hónapos probléma lenne mondotta. Emellett minden jel arra mu­tat, hogy Belgrad szabályos kitelepítési politikához használta fel az osztrá­kok jóhiszeműségét. ■ **►,-> rí tu’ '■ ít ftvr •"i-i *, > -» i t >i • «•«,*» j» $•>< i Négyes külügyminiszteri tárgyalás A válság rendezését célzó konkrét lépésekről, így a Moszkva és chiijináui vezetés közötti forródrót felállításáról egyezett meg az orosz és a moldovai elnök tegnap Moszkvában. Várhatóan még péntek este újabb, négyoldalú —orosz, ukrán, moldovai, román — külügyminiszteri tanácskozást tarta­nak a Dnyeszter menti válságról —jelentették be az orosz fővárosban. A Kreml-beli másfél órás találkozó után Borisz Jelcin elégedetten nyugtáz­ta: számos konkrét kérdésben sikerült egyetértésre jutni, így arról, hogy miként érhető el a tűzszünet és hozható létre az az ütközőzóna, ahova sem­leges katonai erőt vezényelnének. Jelem a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy a Dnyeszter-vidék státusáról hozandó moldovai parlamenti döntés ösztön­zést adhat a viszály rendezésére irányuló erőfeszítéseknek. Moszkvai meg­ítélés szerint mindezek után láthat munkáhoza 14. számú hadsereg kivoná­sát előkészítő miniszterelnök-helyettesi bizottság. Utcai harcok Karabahban Azerbajdzsán erők nyomultak be tegnap Mardakertbe, Karabah északi részének örmények lakta legnagyobb városába. A városban a nap folya­mán utcai harcok bontakoztak ki a támadók és az örmény védők között. Áldozatokról nem érkezett jelentés. A Turan azerbajdzsán hírügynökség szerint az azeri támadás válasz az örményeknek arra a csütörtöki katonai támadására, amelyet Agdam területének több azeri falva ellen hajtottak végre. Az. azerbajdzsán külügyminisztérium jegyzéket intézett Örményor­szághoz, tiltakozását fejezve ki amiatt, hogy az azerbajdzsán vasút egyik, Örményország területén haladó szakaszát teljesen eltorlaszolták. Emiatt április 24-től nem lehet eljutni a Nahicseváni Áutonóm Köztársaságba és Iránba. Még van esélye Ha veinek Václav Havelnek a második szavazási fordulóban sem sikerült megsze­reznie az elnökké választáshoz szükséges többséget. A következő elnökvá­lasztási menetet a törvény értelmében két héten belül kell megtartani, de ekkor már nem indulhatnak azok, akik az első menetben (annak két szava­zásifordulójában) sikertelenül próbálkoztak. Mivel Havel tehát nem indul- hat.sazt még nem tudni, hogy lesz-e egyáltalán más jelölt a következő kísér­letre. a csehszlovák állam történetének mindeddig legsúlyosabb alkotmá­nyos válsága állt elő. A képviselők úgy döntöttek, hogy a következő elnök­választási napot július 16-ban, csütörtökben határozzák meg. Ha akkor sem sikerül elnököt választani, akkor újabb két héten belül megint próbál­koznak —akkor viszont a második kör jelöltje(i) nem indulhat(nak), vagy is Havel előttnsmét megnyílik a jelöltség lehetősége. így mehet ez tovább szinte a végtelenségig. A törvény értelmében külön rendelkezés nélkül a, államfő lejárt mandátuma három hónappal - tehát október 5-ig hosz szabbítható meg. Ha addig sem tudnak elnököt választani, akkor a sző, ; t - ségi állam elnökség veszi át az államfői teendőket. Milyen hülyéket hoztak maguk a nyakamra?! Hiszen ezek egy szót *_-m beszél­nek magyarul!

Next

/
Thumbnails
Contents