Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-28 / 177. szám
6. oldal, 1992. július 28. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC KÖZGAZDÁSZ AZ ÁFA-RENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁRÓL Három helyett két kulcs a fogyasztók pénztárcájához Több, mint kósza hír — már csaknem bizonyosság, hogy belátható időn belül megváltozik az általános forgalmiadó-rendszer: az eddigi háromkulcsos metódus helyébe a kétkulcsos áfa lép. Mit jelent e'z a módosulás, hogyan érinti az árak alakulását, a fogyasztók pénztárcáját? — kérdeztük Bohnné Keleti Katalin közgazdászt, főiskolai tanárt. — A részleteket illetően ma még csak feltételezésekről beszélhetünk, hiszen az új előírások még nem léptek hatályba, pontos meghatározásokkal tehát nem rendelkezünk. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, három áfa-kulcs, azaz for- galmiadó-mérték van: 0, 15 és 25 százalékos. A 0-kulcsos rendszerbe tartoznak — adómentesek — például az alapvető élelmiszerek, az energiahordozók vagy az oktatás. A 15 százalékos körbe zömmel a különféle szolgáltatások, így a szállítás, a partnerközvetítés, vagy mondjuk a bútorfelújítás sorolható. Végül a legtágabb, a 25 százalékos adókulcsos kör, amelybe beletartozik például a ruhanemű, a cipő éppúgy, mint mondjuk a szak- tanácsadas vagy az üzletszerzés. A kenyér is drágább lesz — Mi a tervezett változtatás lényege? — Az, hogy a háromkulcsos rendszer helyébe a kétkulcsos, vagyis a 10, illetve a 20 százalékos kör lép. Azaz a jelenleg 0-kulcsos termékek árára is rárakódik majd egy minimum 10, de esetleg 20 százalékos általános forgalmi adó. Íme, egy egyszerű példa. Ha a jelenleg 0-kulcsos, 30 forintos kenyér 93. január 1-jétől átkerül a 10 százalékos adókategóriába,: 33 forintra emelkedik az ára. Elképzelhető, persze — bár nem valószínű —, hogy a kenyérgyárak és -forgalmazók saját eredményük rovásara, valamivel olcsóbban fogják adni portékájukat. A példánál maradva: ha most 4 forint hasznuk van egy-egy kiló kenyéren, jövőre kevesebbel is megelégszenek, s a fogyasztói ár 33 helyett csak 31,50 lesz. — Az új áfa-rendszer csak fölfelé módosítja az árakat? — Nem, hiszen a most 25 százalékkulcsos termékek átkerülnek a 20-as kategóriába, következésképp fogyasztói áruknak csökkennie kell. A/j államháztartás érdeke Ha egyik oldalon drágulás, másik oldalon olcsóbbodás lesz. mi az áfa-rendszer átalakításának indítéka ? — Végső soron a mérleg nyelve egyértelműen az áremelkedés felé hajlik majd. A kormányzat minden bizonnyal az árbevétel növelésével igyekszik az 1993-as év költségvetési hiányát csökkenteni; a hiány mértékét jelentősen befolyásolja, hogy mennyi forgalmi adó folyik be az államkasszába. A pénzügyi kormányzat eddigi lépéseinek ismeretében nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy előrevetítsük: a kétkulcsos rendszer az államháztartás helyzetén hivatott javítani. Bizonyos értelemben az apparátus gondjain is enyhít, hiszen a három helyett két adókategóriával könnyebb, egyszerűbb dolgozni — nyilvántartásokat vezetni és ellenőrizni. — A másik oldalon viszont jó néhány negatív következménnyel, kell számolni. Elsőként azzal, hogy mivel bizonyos alapvető élelmiszereknél és szolgáltatásoknál árnövekedés lesz, ez főként a jelenleg is nehéz helyzetben levő társadalmi csoportokat, rétegeket sújtja. És itt ne csupán a tejre vagy a kenyérre gondoljunk — a közlekedéstől a mosószerekig és a ruházati cikkekig seregnyi más olyan termék és szolgáltatás van, aminek a kereslete nem rugalmas, amit mindenképpen megvesz a fogyasztó. Ennek nyomán feltételezhetően kiélesednek a bérharcok, s — logikus következményként — bizonyos mértékig megnő a kiáramló vásárlóerő. Mindez végső soron az inflációt gerjeszti, az életszínvonalat csökkenti. Számos kérdőjel — A kilátásokat hitelesebben csak az áfa-rendszer átalakítása részleteinek ismeretében lehet előrejelezni. Nagy kérdés például, hogy milyen lesz a forgalmi adó megoszlása a nemzetgazdaság egyes ágai között. Lehetséges, hogy némely termékkörben a jelenleginél lényegesen jobban járnak egyes széles fogyasztói rétegek. A szabályozások függvényeként azonban bekövetkezhet olyan folyamat is, hogy egyes termékek, szolgáltatások iránt olyan mértékben nő meg a kereslet, amit nem lesz képes követni a piac. Az ilyen és hasonló kérdésekre csak a következő hetek, hónapok adják majd meg a választ. FEB A MAGYAR NEMZETI BANK V ALUT A ÁRFOI.Y AM AI Bankjegy- és csekkárfolyamok. Érvényben: 1992. július 27. vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban pénznem angol főni ausztrál dollár belga frank (100) dán korona finn márka francia frank görög fracbma (100) holland forint ir font 146, 38 57,25 251,35 1336 18,75 1534 41,79 45,60 137,9 147,78 57,87 253,69 13,49 18,95 15,38 42,21 46,03 139,22 149,18 58,49 256,02 13.62 19,15 15,52 42.63 46,46 japán yen (100) 60,00 60,60 61,20 kanadai dollár 64„52 65,22 65,92 kuvaiti dinár 264,39 267,14 269,89 német márka 51,43 51,91 52,39 norvég korona 13.09 13,21 13,33 olasz líra 67,86 68,50 69,14 osztrák schilling (100) 735,72 742,52 749,32 portugál escudo (100) 60,97 61,52 62,07 spanyol peseta (100) 8137 82,03 82,79 svájci trank 58,03 58,57 59,11 svéd korona 14,17 14,30 14,43 USA-dollár 76,85 77,63 78,41 ECU (Közös Piac) 104,87 105,85 106,83 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. július 27. devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol tont 148,08 148,43 148,78 ausztrál dollár 57,43 57,58 57,73 25336 belga frank (100) 252,20 252,78 dán korona 13,49 13,52 13,55 (inn márka 18,97 19,02 19,07 francia frank 15,37 15,41 15,45 holland forint 46,02 46,13 46,24 ír font 138,62 138,94 139,26 japán yen (100) 60,41 60,56 60,71 kanadai dollár 64,92 263,89 65,09 65,26 kuvaiti dinár 264,58 265,27 német márka 51,93 1333 52,05 52,17 norvég korona 13,26 13,29 olasz líra (1000) 68,66 737,99 68,82 68,98 osztrák schilling (100) 739,69 741,39 portugál escudo (100) 61,23 61,37 61,51 spanyol peseta (100) 81,67 58,53 81,86 82,05 svájci frank 58,67 58,81 svéd korona 1432 14,35 14,38 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 77,19 7739 77,59 ECU (Közös Piac) 105,94 106,19 106,44 Agrárvilág MEG KELL GONDOLNI, HOGYAN ALAKULJON AT A SZÖVETKEZET Aratóversenyen az aratásról (is) Kecelen, az I. Országos Aratóversenyen dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter is körbejárt a csapatok között. Úgy félúton állítottuk meg pár szóra, nem csak a versenyről érdeklődve. — Mi a legfontosabb tanulsága ennek • A gazdálkodni akaróknak meg kell tanulniuk kézzel aratni — véli Gergátz Elemér miniszter. az aratóversenynek? — Akik ide eljöttek, azt akarták megmutatni, így kell aratni. Élvezik a munka minden pillanatát. — Végül is egy óra hosszányit kell aratniuk ... — Jó lenne, ha minél többen megtanulnák a kaszát használni, hiszen bármikor adódhat olyan alkalom — ledőlt gabona, rossz időjárás —, amikor kézzel kell aratni. — Augusztus 15-éig az önkormányzatokhoz érkeznek a kárpótlás I-es törvényének értelmében földet igénylők kérései. Mire számítanak, mekkora földterületről lehet szó? — Itt, Bács-Kiskunban — lévén tanyás terület — az összes igény mintegy húsz százalékát kérik ki valószínűen. Országos átlagban ez, úgy tűnik, kevesebb lesz. — A többi kárpótlási törvény érintettjeire a kárpótlásra kijelölt területek mintegy hatvan százaléka esik. De ők, a rendelkezés szerint, majd az ősszel nyújthatják be igényeiket. Ki műveli meg az idén ezeket a földekéi? — Ez a földmennyiség lényegesen kevesebb embert érint, mint a kárpótlás I. Természetesen mielőbb azt kell lerendezni, ahol több az igénylő. Az a gyanúm egyébként, hogy a többi törvény szerinti igényelt föld sem éri majd el a körülbelül számolt arányt. Ezek művelését bizonyára megszervezik majd, akár az új szövetkezetek, akár a vállalkozók, akár az önkormányzatok. — A szövetkezetek most alakulnak át. Az eddig lezajlott közgyűlések majd mindegyikén az új típusú szövetkezetei választották a tagok. — Nem kell azt elsietni! Hagyni kell az embereket, hogy jól meggondolhassák, mit is akarnak. Az az igazság, mi csak azt szeretnénk, hogy minél kevesebb részvénytársaság legyen. Itt, a maguk megyéjében a szakszövetkezetben végül is majdnem azt csinálták, ami az új szövetkezeti modellben benne van. Azt hiszem, talán egy kicsit jobban lehetne még kooperálni a fogyasztási szövetkezetekkel és akkor nem lehet semmilyen gond a továbbiakban. — Ez viszont nem a szétaprózás, hanem a nagyobb szervezet felé mutat. Ugyanakkor él — a törvényben benne van — a kiválás lehetősége, azaz a kisebb részekre bomlás. — A vagyon magántulajdonba kerül, azzal mindenki tehetsége, akarata szerint kezdhet valamit. Néhány év múlva bizonyos, hogy koncentrálódni fog a vagyon, az információ és az anyagiak is. Végül is egy magángazdaságnak is megfelelő nagyságúnak kell lennie, hogy gazdaságosan működhessen. Az a veszély viszont fennáll, hogy akkor még kevesebb munkaerőre lesz szükség. — Az átalakulást nagyon sok helyen a reorganizációs programba kapcsolódás reményében siettetik. Viszont nem hallottam még, hogy valaki konkrét segítséget kapott volna. — Hát igen, ezzel a programmal az a baj, hogy nem „ketyeg” még. Igyekszünk nyomást gyakorolni minden lehetséges módon, hogy induljon a program. Az eddigi 1,8 milliárd forintos erre szánt összeget is szeretnénk megemeltetni. Az elképzelt mód az üzletrész-kiváltás lenne. » « ; Az ?lFlffiKzer-ftl«Ólgí)?<!k eddigi privatizációja nent aratott osztatlan sikert. — Nem véletlen az ÁVÜ felülvizsgálata. A jövőben ez ügyben sok a javítanivaló. A termelés biztonságát például feltételként kell megszabni a jövőben. — Aratóversenyen vagyunk, tehát ne maradjon ki a kérdések közül a gabonára vonatkozó sem. Lesz elég az idén? — Már maga is kezdi? Végig kellene lapozni a régebbi újságokat! Mennyit ijesztgették az embereket! És tessék, be lett vetve a föld, lett szépen termés is. Elegendő, bőven! Az anyagiakban erősebb gazdálkodók persze nem bocsátják áruba most azonnal, hanem kivárnak, míg jó pénzt kapnak érte. — Ezen a vidéken a szőlő, a bor nagyon fontos. Milyen információik vannak, jóval a szüret előtt? — Valóban nagy kérdés lesz a szüret, de korai még róla beszélni. Még sokszor alszik kinn a termés, bármi történhet. Úgy gondolom azonban, nem lesz akkora baj. A tárolók nagy része képes lesz fogadni az új termést. Gál Eszter AZ AGRÁRKAMARA JAVASLATAI Mi lesz a várható rekord szőlőterméssel? A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöksége legutóbbi, július 14- ei ülésén fontos ágazati kérdéseket vitatott meg, s napirendre tűzte a közgyűlés állásfoglalásainak végrehajtását. Az újjáválasztott ügyvezetőség elé több sürgetően fontos feladatot állított. Nagyon sok ember megélhetését érinti a megyében az a kérdés: mi lesz az idén várható rekord szőlőtermés sorsa? A szakemberek szerint a megyei össztermés elérheti az 1,5 millió hektolitert, ugyanakkor a nagyobb gazdaságok pincéiben ott van a tavalyi termés mintegy 35 százaléka, vagy 300 ezer hektoliter bor. Jelentős részének el kellene fogynia a szüretig, mert szükség lenne a tárolótérre, az új termés befogadásához. Őszre tehát tárolótérhiány, felvásárlásiszán- dék-hiány várható, s ha ez utóbbi meglesz, lesz-e pénz a felvásárláshoz? A kamara elnöksége segítséget kér az illetékes kormányzati szervektől a problémák megoldására. Az ígéretes termést nem szabad veszni hagyni. A készletek csökkentéséhez jelenleg a borlepárlást ajánlja a kormány, azonban ez a módszer ráfizetéses, s a párlat nehezen is adható el. Az igazi megoldás a bor eladá'sa lenne, amihez a tavalyihoz hasonló intervenciós támogatás szükséges. Nagyon fontos teendő az új bornak decembertől piacot találni. A kormány ezt az exporttámogatás növelésével segítheti elő, vagy keleti export esetében garanciavállalással; tavaly a gabonaeladásnál volt erre példa. (Ha a vevő késedelmes vagy egyáltalán nem fizet, akkor a kormány fizet helyette.) Enyhítene a borpiaci gondokon az is. ha a kistermelők és a nagyüzemek a borkészleteikre kedvezményes hitelt vehetnének föl. A belső borfogyasztás növelését a korábban már bevált módszerrel, a bor árában lévő fogyasztási adó elengedésével lehetne elérni — ez is hozzájárulna a gondok mérsékléséhez. A megyei agrárkamara elnöksége az Alföldi Szőlészeti és Borászati Egyesülettel közösen nyújtja be javaslatait az FM-nek, a PM-nek, s az NGKM-nek. Az elnökség egyetért a kárpótlási törvénynek azon kiegészítésével, módosításával, amely azt kívánja elősegíteni, hogy ősszel minél többen megkapják a kért földterületet. Meg kell gyorsítani a föld tulajdonba adását, lehetőleg minél többen bürokráciamentesen, licitálás mellőzésével juthassanak a megművelni akart földhöz. Ha a kárpótlási törvényt végrehajtó hivatalok merevek lesznek, sokkal több föld marad ősszel parlagon, mint az a nemzetgazdaság számara kívánatos lenne. Tehát, aki kárpótlásként földet kér — augusztus 15-éig igényét jelzi az illetékes polgármesteri hivatalban —, annak adják ki, soron kivül! A kamara ismételten kezdeményezi, hogy a gázolajár adótartalmát a gazdálkodók visszaigényelhessék. Németországban a farmerek az adó 93 százalékát kapják vissza. Nálunk egy tonna áru előállítása a növénytermesztésben 15 ezer forinttal többe kerül, mint a nyugati országokban, ami rontja a magyar mezőgazdasági termékek versenyképességét. A gazdák gépei nem a közutakat rongálják, hanem a földet művelik velük, tehát az ilyen jogcímen szedett adó esetükben nem jogos. A. T. S. A megye pincéiben legalább 300 ezer liter bor vár vevőre a tavalyi termésből. (PN-archív) ŰJ FÖLDTULAJDONOSOK — VÁLASZÜT ELŐTT TÁRSULÁSI FORMÁK — HÉT VÁLTOZATBAN (I.) A holdingirányítású szövetkezet modellje Az év hátralevő részében minden bizonnyal fölgyorsul a kárpótlási törvények végrehajtása. A mintegy félmillió új föld- és vagyontulajdo- nosnak az év végéig kell eldöntenie, hogy vagyonrészét, termőföldjét önállóan, új típusú szövetkezetben vagy gazdasági társaságban kívánja-e hasznosítani. Az FM szakemberei — ajánlásként — hét szövetkezettípus modelljét dolgozták ki, hogy segítsék a társulok törekvéseinek leginkább megfelelő gazdálkodási formák kialakítását. * * * A holdingtípusú szövetkezeti forma a tagok és a kívülálló üzletrésztulajdonosok vagyonának vállalkozásba adását szolgálja. Ilyen társulások elsődlegesen ott jöhetnek létre, ahol a korábbi tsz keretében működő önelszámolású egységek társasági formákba szerveződtek. Ezek szervezeti kerete ugyanis már kialakult, felbomlásuk megzavarná működésük folyamatosságát. Megőrzésüket az is indokolja, hogy a jövő szövetkezetében várhatóan számtalan olyan szövetkezeti üzletrésszel rendelkező kívülálló — nem dolgozó — nyugdíjas tag fog részt venni, aki igényelni fogja részesedését a nyereségből. SZEMÉLYI HÍR A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöksége a július 14-ei ülésén a kamara ügyvezetőjévé dr. Gál Gyulát nevezte ki, aki eddig is betöltötte ezt a funkciót. Az ilyen típusú szövetkezetben a tagok meghatározott csoportjai minden munkát a holdinggal, azaz a vagyonkezelő központtal kötött szerződés alapján végeznek — külön-külön szervezetekben. Megfelelő szervezeti forma lehet például a holdinghoz kapcsolódó kft. vagy betéti társaság. A holding, a vagyon kezelésén kívül, ellátja egyebek közt a közgazdasági és pénzügyek koordinációját, a jogi, munkaügyi teendőket, a központi számvitelt, az iktatást stb. A tagság vagyonát befekteti különféle vállalkozásokba — felel is ezek működéséért —, és gondoskodik a termőföldtulajdon hasznosításáról is. Bérelhet vagy bérbe adhat termőföldet egyéni gazdálkodóknak, kisbérlőknek, de nagyobb szövetkezeteknek és gazdálkodó- szervezeteknek is. A tőkeerős holding a hozzá illeszkedő gazdaságoknak folyósíthat kölcsönt, s ha érdekelt a vállalkozás fenntartásában, vagyoni hozzájárulással is segítheti azt. Vészhelyzetben a beltagok vagyoni hozzájárulásukkal átsegíthetik a holtponton a vállalkozást — ezzel tulajdonképp megveszik munkahelyeiket. A holdingrendszerü ' szövetkezetekben a dolgozó tag háromféleképp jut jövedelemhez. Bérjellegű jövedelmet kap az adott vállalkozásban végzett munkája alapján; osztalékot kap a vállalkozási nyereségből és szövetkezeti üzletrésze után. Nagy a valószínűsége annak, hogy ez a forma lesz a legelterjedtebb a szövetkezetek átalakulása után. Erre utal az, hogy már az átmeneti törvény hatályba lépése előtt sok ilyen rendszerű szövetkezet kezdte meg működését. Ferenczy Europress 4
