Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18 / 169. szám

PETŐFI NÉPE 1992. július 18., 5. oldal Nézz vissza harag nélkül Gina Lollobrigida, aki nemré­giben töltötte be 65. életévét, be­vallja, hogy bár szívesen forgat­na még, az elmúlt húsz esztendő­ben alig állt kamera elé. Igaz vi­szont, hogy fotósként figyelemre méltó karriert ért el, sőt, képző­művészként is megcsillogtatta te­hetségét. Gina az 1947-es olasz szépség- verseny második helyezettje — ekkor figyel fel rá Mario Costa filmrendező, és ajánlja fel neki „Az opera bolondjai” című film­je egyik szerepét. Életében dön­tőnek bizonyult az 1949-es esz­tendő: ekkor kelt egybe Mirco Scofic jugoszláv orvossal, aki a menedzsere lett. Ugyanebben az évben aratja első nagy sikerét „Harangok” című filmjével. Az ötvenes években René Clair filmjei, a „Királylány a fe­leségem” és „Az éjszaka szépei” • A fiatal Gina. meghozták számára a nemzetkö­zi elismerést is, míg a „Kenyér, szerelem, fantázia” elsősorban hazájában tette őt népszerűvé. 1959-ben forgatott először Hollywoodban — előzőleg Ho­ward Hughes hollywoodi rende­ző követelésére szakított férjével. 1971-ben törvényesen is pontot tett egyetlen házassága végére, amelyből egy fia született. A kritika nem túlságosan lel­kesedett az Alberto Moravia- regény „A római lány” újabb változatában nyújtott alakításá­ért. Míg 27 évesen ebben a film­ben egy naiv kislányt játszott nagy sikerrel, addig 60 esztendő­sen nem volt képes meggyőzően alakítani annak társadalmi fel- emelkedéséért küzdő édesanyját. „A világ legszebb asszonya” (ez volt egyik filmjének a címe) a fotóművészettel kárpótolta magát a nem egészen tökéletes „visszavonulásért”. Jack Lang akkori francia kultuszminiszter 1985-ben „A művészet és tudo­mány tiszti keresztjét” adomá­nyozta neki művészi portréiért. Egy évvel később ismét a lapok címoldalára került: a berlini filmfesztivál zsűrielnökeként he­vesen szembeszállt a zsűri több­ségével, amikor Reinhard Hauff filmjét, a „Stammheimet” akar­ták díjazni. Röviddel mostani születésnap­ja előtt Gina Lollobrigida — ezúttal mint képzőművész — is­mét a viták kereszttüzébe került. A politikusok felháborodtak egyik kisplasztikáján, a „Repülő puttón”, amelyet eredetileg a se­villai világkiállítás olasz pavilon­jának egyik látványosságául szántak. Ennek a szobornak semmi keresnivalója egy ilyen hírneves szemlén — vélték egye­sek. A díva ezt a kritikát is hi­degvérrel tudomásul vette. Kovács Péter Őrült Stone • Rutger Hauer őrült Stone szerepében. L ondon, 2008: Az ózonréteg elvékonyodásának következ­tében egész Európában drámai módon megváltozik az időjárás. Egy olyan folyómenti városban, mint London, valóságos ökoló­giai katasztrófa alakul ki: megfé- kezhetetlen környezetszennyezés, hatalmas árvizek, tőkebefagyasz­tás, gazdasági pangás, bűnözés és zavargások . .. De most egy újfajta Gonosz garázdálkodik a város patkány­fertőzte utcáin: egy kénye-kedve szerint lecsapó, nem emberi gyil­kos szaggatja szét áldozatait és tépi ki szívüket. Hideg, számító, megállíthatat­lan, aki telihold idején hajtja végre mészárlásait, vérnyomokat és rettegést hagyva maga után. A kemény, nagytermetű zsaru, Harley Stone számára a dolog személyes természetű: állandó fe­szültségben él, és egyfajta meg­magyarázhatatlan pszichikai kö­telék fűzi a teremtményhez, amely megölte társát és terro­rizálja Lon­dont, és most rá pályázik minden erejé­vel. Stone együtt dolgozik új, zöldfülű társ­nyomozójával, Durkinnel és felújította kap­csolatát volt társa feleségé­vel, Michellel. Munkájában egész saját őrületének ha­táráig kell el­mennie, ha meg akarja semmisíteni a városban dü­höngő Go­noszt, és ha ki akarja űzni magából a na­gyon is valósá­gos démono­kat. Rutger Hau­er az őrült Stone-ban Stone-t, a főhőst alakítja. „Az általam játszott figura ösztönös ember — mondja — és összepárosítják egy skót fickó­val, aki rendkívül naiv, de na­gyon okos. Mi ketten egy jó pá­rost alakítunk, bár ez beletelik egy kis időbe, mert hogy mást ne mondjak, utálom a bátorsá­gát. Stone a jövő John Wayne-je. A baj csak az, hogy kiment a di­vatból . . . Imádom a hőst és az antihőst, akik ugyanabban a- testben lakoznak. Ettől sokkal emberibb a figura”. A holland születésű színész azért kapta meg egyből Stone sokrétű szerepét, mert igen te­hetségesen tudja a keménységet humorral és mély érzékenységgel ötvözni. „ Rutger tökéletes Stone” mondja Laura Gregory producer. „A film abban a pillanatban kelt életre, amikor ő igent mondott!” BESZÉLGETŐPARTNERUNK: P1TTI KATALIN Nem csak énekel, varr is — Ritka jelenség az operairoda­lom világában: pompás énekhangjá­hoz vonzó külső, megnyerő egyéni­ség társul. Mosolygós szépasszony, aki után igencsak megfordulnak a férfiak az utcán. Kora nem titok, most lépte át a negyedik X-et. De senki nem gyanakodna füllentésre, ha egy X-et letagadna belőle... — Versmondóként kerültem kö­zelebbi kapcsolatba a művészettel: gimnazistaként, mint a Thália- stúdió tagja szavalóversenyeket nyertem — emlékezik a pályakez­dés éveire. — Később kiderült, hogy a hangom valahogy más mi­nőségű, jobb, mint az átlagé. így azutan énekversenyeken is elindul­tam és — nyertem. Borgulya And­rás zeneszerző fölfigyelt rám, s nyomban énektanárhoz küldött — hát így kezdődött... — A szakmában nemcsak szép, hanem — s ez ritka adomány — erős, „strapabíró” hangjáról is is­mert. Most mégis ritkábban lép kö­zönség elé. — A színházban nagyon sok fel­adattal kell megbirkóznom, s fizi­kai képtelenség minden fölkérés­nek eleget tenni. Ha nem akarok engedményeket tenni a minőség rovására, márpedig semmi szín alatt nem akarok, ritkítanom kell a fellépések számát. Lehet, ez némi anyagi veszteséggel jár, de válla­lom, mert mindig a legjobbat aka­rom nyújtani, ami tudásomból, te­hetségemből futja. Ami pedig a pénzt illeti; manapság mindenki­nek alább kell adnia az igényekből. — Ezért önellátó szabásban- varrásban? — Mi tagadás, a koncertelőadá­sokhoz szükséges toalett nem fillé­res tétel. Én pedig annak idején a politechnikán megtanultam varrni mint mondják, nem is rosszul 77", s gyakran saját kreációimban lepek föl. így nemcsak a kiadás nagy részét, hanem azt az időt is megtakarítom, ami az üzletjárás­sal, ruhakereséssel jár. — Köztudott, hogy magánélete sem „mentes” a szakmától... — Igen, úgy hozta az élet, hogy kollégával kötöttem össze az élete­met. Mostani férjem, Begányi Fe­renc is operaénekes ... Aki ismeri azt az életformát, amivel ez a pálya jár, az tudja, hogy szűk körben mozgunk, kevés a szabadidő, ál­landó az időzavar és a rohanás. Olyannyira, hogy azt hiszem: ha akartam volna, sem biztos, hogy sikerült volna „szakmán kívül” párt találni. De a közös hivatásnak megvannak a maga előnyei. A fér­jemmel remekül megértjük és bizo­nyos értelemben kiegészítjük egy­mást. Nem szólunk ugyan bele egymás munkájába, de nagyon fi­gyelünk egymásra. S, persze, köl­csönösen elvárjuk az őszinte véle­ményt egy-egy alakításról, szerep­formálásról. Feri például mindig csak a főpróbán néz meg — így addig nélküle birkózom a feladat­tal, de a premierig még van idő és lehetőség, hogy tanácsa, vélemé­nye alapján változtassak, csiszol­jak a figurán. — A nyári hónapok pihenést, ki- kapcsolódást ígérnek? — Sajnos, vagy hál’ istennek — nem. A müncheni nyári opera- fesztiválon a Traviatában és a Tru­badúrban lépek fel. Az Operett­színház a Cigányszerelem Ilona szerepére kért fel; közönség elé lé­pek Tolcsvay László Magyar misé­jében, s már folynak Alban Berg Wozzek című operájának próbái. Es még egy izgalmas vállalkozás: a Margitszigeten színre kerül Paul McChartney Liverpooli oratóriu­ma, amelyben ugyancsak érdekes szerep vár rám. (kor-) Hándel-múzeum Londonban London Mayfair negyedének abban a lakóházában, ahol a világ­hírű német zeneszerző, Georg Fri­edrich Händel 38 éven át élt, múze- umot létesítenek a „Vízizene” szer­zőjének emlékére. Händel 1721-ben költözött be a londoni Brook Street 25. alá (a ház abban az évben épült), és ott is halt meg 1759-ben. A lakóház jelenleg egy biztosítótársaság tulajdoná­ban van, s az vállalta az átépítés költségeinek egy részét. A múzeum létesítésének tervét abból az alkalomból jelentették be, hogy 250 évvel ezelőtt volt Dublinban Händel „Messiás”- ának ősbemutatója. A zeneszer­ző a Brook Street-i házban kom­ponálta ezt a csodálatos oratóri­umot, akárcsak több más híres alkotását. (MTI) A díva és az építőmunkás románca Hétszer volt férjnél. Mindene megvolt, amiről a nők álmod­nak. Siker, szépség, boldogság. Azután a rosszból is kijutott ne­ki. Alkoholban, kábitószerben, evésben kereste a feledést. S e szenvedélyek, szenvedések után először Larry Fortensky, a 40 éves építőmunkás adta vissza Elisabeth Taylor boldogságát. Egy csodálatos palotában él­nek Larryval, Los Angeles dom­bos vidékén. Liz Tayloron nem látszik a kora, szép, fényes feke­te haja feltupírozva ideális kere­tet ad szép, finom arcának, mélykék szemének. Alig néz ki 40 évesnek. Jelenlegi férjével négy évvel ezelőtt ismerkedett meg. Annak idején elestem, s el­törött a farcsigolyám. Nem tud­tam járni. Nagyon szenvedtem — mondja a Quick riporterének. — Iszonyú fájdalmaimat alko­hollal és erős drogokkal próbál­tam enyhíteni. Majd bevonultam egy egészségügyi intézetbe, s itt találkoztam Larryval, aki alko­holizmusát akarta gyógyíttatni. Ott tolókocsiban voltam még, amikor összeismerkedtünk. Lar­ry rendkívül előzékenynek mu­tatkozott. Amikor Larry elhagy­ta a klinikát, s ekkor éreztük igazán, hogy kölcsönösen hiány­zunk egymásnak. Larry fel-felhí­vott, majd rájött, hogy köze­lebbről meg kell ismerkednie ve­lem. Nagyon összemelegedtünk. Kezdetben engem zavart a kor­különbség, ami mégiscsak 20 év. Liz a nyolcvanas évek közepén és egy portré az ötvenes évekből. De Larry tudomást sem akart venni a koromról. Szerzetesnek készült. Ez a terve kútba veszett, szerencsére. Egyévi ismeretség után összeköltöztünk. Liz az utóbbi időben mindig jókedvű és vidám. Szeretetet áraszt faágából, és sugárzása fel­dobja a környezetét. Csak akkor szomorodik el, amikor betegség­ről hall. Elutazott Afrikába, Tai- földre, és Európába, hogy az AIDS-betegeket segítse. Tetemes összeget áldozott az AIDS-kuta- tás céljaira is. Meghatja egy-egy beteg ember közelsége. A kórhá­zakban, klinikákon tett látogatá­sok után két napig sír. Csak Larry szeretete és közelsége tud­ja visszaadni jókedvét és jó han­gulatát. Liz sokat ad most is külső megjele­nésére. Larry nem befolyá­solja ebben. Nem szól bele öltözködésébe, sminkelésébe, frizurájának változtatásába. Egy leheletnyit sem akar vál­toztatni Liz lé­nyén. — Marokkó­ban voltunk nászúton. Mi­után visszajöt­tünk, egyszerű polgári szórako­zásoknak él­tünk. Este a tévé előtt ülünk, s fil­meket nézünk. Csoda boldogok ” vagyunk. Mai játékunk kérdéseit a Háttér Kiadó állította össze. A helyes meg­fejtést beküldők között öt könyv­csomagot sorsolunk ki, a nyeremé­nyeket a Háttér Kiadó Könyvszol­gálata (Budapest, Váci u. 19. 1134) fogja postázni. A 16. forduló kérdései: 1. Mi a nagy mesemondó, Jókai Mór gyermekkoráról szóló köny­vünk címe? 1. A gyermekszív rejtel­mei. 2. Édesanyja szemefénye. X. Menjünk mi is Betlehembe. 2. E könyv alapján készült a 40-es évek világsikerű filmje, Rita Hay­worth főszereplésével. 1. Vakhajó­zás. 2. Három ember egy csónakban. X. Gilda. 3. Melyik kiadványunk foglalko­zik a „halálcsillag” hipotézissel? 1. Nemezis. 2. A jégfüggöny le­hull. X. Teljes napfogyatkozás. 4. Melyik kötetünk jelent meg Szepes Mária: Raguéi 7 tanítványa sorozatban? 1. Égi lovasok. 2. Egyiptom titkai. X. Hermész útja. 5. Melyik könyvünk szerzője Zsoldos Péter sci-fi-író? 1. Az utolsó part. 2. Az utolsó ellenség. X. Az utolsó kísértés. Kérjük a játékunkon résztvevő­ket, megfejtésüket 1992. július 24-éig szíveskedjenek a Petőfi Népe szer­kesztőség „Könyvtotó” (6001 Kecs­kemét, Szabadság tér 1 /A) címzéssel postára adni. A 14. fordulónk helyes megfejtése: 2, 1, X, 2, X. A Zrínyi Kiadó könyvcso­magjait nyerték: Balázs István (Kecs­kemét, Lóverseny u. 21.1.1.), Ferenczi Anna (Kiskunhalas, Bocskai u. 1.), Hullai Sándomé (Kecskemét, Sza­badság tér 3/A, Nagy Tamás (Kecske­mét, Tinódi u. 10. II. 48.), Simonyi T a- másné (Katymár, József A. 39.). A TARTALOMBÓL Tíz jótanács külföldre utazóknak 6. oldal Hogyan védekezzünk a kullancs ellen? 6. oldal Szexkörkép 7. oldal Csíkos és pöttyös 7. oldal Hamburger helyett pizza 7. oldal Lelki posta „Hamarosan bírósági tár­gyalásra kell mennem. Első fo­kon már megnyertem azt a pert, amiben a munkahelye­met arra kötelezték, hogy fi­zessen meg nekem visszame­nőleg járó pénzeket. Nagyon sokáig tartott, amíg ide elju­tottam. Több mint egy éve már. Azóta sokat szenvedtem. Most is betegállományban va­gyok, mert sokat fáj a lábam, és nem akarnak könnyebb munkakörbe helyezni. Ez is amiatt van, hogy a pert meg­nyertem, és most a bíróságon is fellebbeztek a főnökeim, meg a munkámat is megnehe­zítették. Nemrég beszélt velem a jogász a munkahelyemen, és azt kérte, ne folytassam a pe­reskedést, hanem inkább egyezzünk meg valamilyen összegben. Nem is tudom, mit tegyek. Érzem, hogy igazam van. Másra gondolni sem tu­dok. Azt akarom, hogy a bíró­ság kárpótoljon engem, és visszakapjam, ami jár.” Jogi tanácsot adni nem tu­dunk, de segithetünk abban, hogy alaposabban tudjon mérlegelni, mielőtt döntene Valamilyen mértékben a bíró­ság már eddig is kárpótolta önt a munkahelyi sérelmeiért. Azonban az emberi viszo­nyok, amelyek összekuszá lódtak ön körül, nem hozha tók helyre külső parancsszó­val. Ez közvetlenül azon mú lik, akik részesei. Azt írja, hogy valamikor szinte öröm volt dolgozni mennie, most meg kínszenvedés. Megkese­redett az élete. Különösen amiatt, hogy egyébként is egyedül él és sokat jelentett az a baráti jó szó, amit munka­helyén kapott sokáig. Segíte­ne önmagának, ha munkahe­lyi dolgait kikapcsolná leg­alább időlegesen. Otthona csi- nositgatása, nyaralás végre hosszabb időre, a régen látott kedves és távoli rokonok fel­keresése mind olyan mozza­nat lehet, ami feloldja lelké­ben azt a görcsöt, amit az iga­zának féltése okoz. Meglátja, másnak tűnik az egész ügy je­lentősége, ha megpróbál eb­ből a görcsből feloldódni. Ön kétségtelenül bátor és önérze­tes ember, ezt biztosan becsü­lik is azok, akiknek érdemes adni a szavára. De az ilyen embereket inkább a magán­életében kell megtalálnia, mint a munkahelyén. Ezért javaslom, hogy leg­alább tárgyalni kezdjen el a bírósági eljáráson kívül az érintettekkel, hogy megismer- hesse» mérlegelhesse ajánlatu­kat. így eldöntheti, mit tart méltányos és elfogadható ajánlatnak. Rövidebb lehet így a jogi döntés megszületé­sének útja is. Kúti Ibolya I KÖNYVTOTÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents