Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

Apostag • Dunaegyháza • Dunavecse • Fülöpszállás • Kunadacs • Kunpeszér • Solt • Szabadszállás • Szalkszentmárton • Tass • Üjsolt Kunszentmiklós és vidéke A DUNAEGYHÁZI VARRODA VÉGNAPJAI Munkanélküli­segély vagy ingázás? Dunaegyháza. Apró, kétnyelvű település a folyó mentén. Tipikus al­földi falu, mely mindennapos életét éli. A határban aratnak, de a kocs­mában is üldögél néhány ráérő férfi. A folyóparton strandolok, pecások élvezik a nyári délelőttöt. Látszólag nyugalom van. De ha valakit a helybeli varrodáról kérde­zek, mindjárt forrnak az indulatok. Már elterjedt, hogy hamarosan ut­cára kerülnek az ott dolgozók. * — A hír igaz — feleli kérdésemre Nagy Gábor telepvezető-helyettes. —Bajban a pesti cég, s az első dolog a vidéki telephely megszüntetése. Közben befut Rakitai Zoltánná, a telep vezetője. —A budapesti Lőrinci Textil Kft. dunaegyházi kirendeltsége a varro­da—magyarázza a helyzetet. — Mivel indokolja a központ a be­zárást? — Költségmegtakarításra hivat­koznak. Az általunk gyártott termé­kek (asztalterítők, mosogatóruhák) iránt csökkent a kereslet, s a kellő mennyiséget Budapesten is elő tud­ják állítani. Az épületeket, amelyek­ben eddig dolgoztunk, bérbe szeret­nék adni. A legkomolyabb érdeklő­dő a hírek szerint diszkót akar itt lé­tesíteni. — Mi lesz a dolgozókkal? — Az itt állásban levő mintegy 40 asszony legfeljebb a környékbe­li maszek varrodákban tud elhe­lyezkedni. Vagy marad a munka- nélküliség. A legjobb megoldás az lenne, ha az új bérlő továbbra is • Dunaegyházi buszmegálló. A Pestre járóknak haj­nali 3-kor kellene indulniuk. (Straszer András felvétele) foglalkoztatná őket. — Az az igaz­ság, hogy baj­ban lesznek a dolgozóink, mert itt vi­szonylag magas keresetük volt, és ezt másutt aligha kapják meg — teszi hozzá az el­hangzottakhoz Nagy Gábor. Majd útban a műhely felé el­mondja, hogy augusztus 31 - én zár be az üzem, de a le­építés már megkezdődött, így közel sem teljes kapacitással dolgoznak. * A műhelyben mindenütt felhal­mozott nyersanyag és késztermék. A gépek erős zakatolása miatt szinte csak kiabálva lehet szót vál­tani. — A férjem munkanélküli és most úgy áll a helyzet, hogy én is az leszek — panaszolja Vászon Je­nöné. — Jó lenne valami rífegoldást találni, szó nélkül elvállalnánk bármilyen munkát, amit az új bér­lő adna. Csak legyen valami kere­seti lehetőség itt helyben, s ne kell­jen vidékre járnunk, mert kisgyere­kes anyák számára ez bajos dolog. Ezért van az is, hogy a központ által felajánlott megoldást valószí­nűleg senki sem fogadja el. — Kaptunk ugyanis egy olyan ajánlatot, hogy negy-öt itt dolgozó asszony feljárhatna Budapestre — avat be kísérőm. — De családos anyák számára ez szinte lehetetlen, hiszen hajnali 3 órakor kellene in­dulniuk és csak késő délutánra ér­nének haza. Ezt hosszú távon nem lehet bírni. — Nagyon érzékenyen érint bennünket a varroda bezárása — mondja egy másik érintett, Nagy Jánosné. — Nekem is kisgyerekem van és így nem nagyon lehet ugrál­ni. A faluban pedig a tsz-en kívül nincs más munkalehetőség. Fogal­munk sincs, hogy mi lesz velünk! Sitkéi Tamás Közelebb az ügyfelekhez Földhivatal Kunszentmiklóson A városházától kétpercnyi járás­ra, a csöndes Wesselényi utca ele­jén, a volt Gamesz épületében mű­ködik június vége óta Kunszent­miklós és környéke legújabb köz- intézménye. Itt beszélgetek Varsá­nyi Tamással, akitől megtudtam, hogy ő maga negyedszázada dol­gozik az államigazgatásban és ki­lenc munkatársa van még az új hivatalban. — Mi indokolta a kirendeltség megnyitását? — A rendszerváltás óta a min­ket és érintő új jogszabályok jelen­tősen megnövelték a földhivatalok munkáját. Másrészt jó, ha bizo­nyos, egymással részben összefüg­gő hivatalok, mint például a bíró­ság, ügyészség, földhivatal, azonos központból azonos vonzáskört látnak el. Végül pedig — s talán leginkább! — közelebb sikerült jönnünk ügyfeleink lakóhelyéhez, így a város lakóin kívül már most fogadjuk — és hadd hangsúlyoz­zam: minden földhivatali ügyben fogadjuk! — Kunadacs, Kunpeszér, Szabadszállás, Szalkszentmárton és Tass lakóit és gazdálkodó szer­vezeteit, ingatlantulajdonosait, de már folyamatban van a minisztéri­umnál a kirendeltség önállósítása, ami azt is jelentené, hogy várható­an ide kerül majd Apostag, Duna­egyháza és Dunavecse is. Összesen mintegy hetvenötezer hektár terü­leten leszünk illetékesek. — Van-e elég feladatuk? — Június 30-án volt az első hi­vatalos munkanapunk, de már 29- én jöttek az ügyfelek, s már az első héten minden településről volt lá­togatónk. Közel 800 elintézetlen aktával indultunk. Több kilóra rú­gó OTP-jelzálog-törlési határozat vár kiküldésre. Az első napokban többen azt hitték, hogy kárrende­zési hivatal vagyunk és ilyen ese­tekkel is jöttek. Mások meg szíve­sen indítanák újra ügyüket az új hivatalban, de sajnos egy-két nap után mi is csak arra az eredményre juthatunk, mint korábban az el­utasító körzeti földhivatal. — Hol tartanak a kárpótlási ügyek intézésében? — Működési területünkön ti­zennégy gazdaság képezett föld­alapot a kárpótlásra, és az állam­polgárok 192 ezer aranykorona ér­tékű kárigényt jelentettek be. A kárrendezési hivataloknál most folyik az adategyeztetés, majd az elbírálás, utána jövünk mi a kimé­rési munkákkal. — Lesz-e valami sajátos szolgál­tatásuk ? — Hamarosan faxon is meg le­het keresni bennünket (száma mint a telefonunké, 76/51-225), sőt elő­zetes megállapodásunk alapján Kunadacs és Szalkszentmárton la­kói a saját polgármesteri hivata­luknál is elintézhetik az ügyüket, faxon kérik és kapják meg a tulaj­doni lapjukat. Szeretném, ha azt is megírnák, hogy a kunszentmiklósi önkormányzat mennyit tett ezért a kirendeltségért: ragyogóan felújít­va és ingyen bocsátották rendelke­zésünkre ezt a 160 m2 alapterületű épületet és egy garázst. Határozat­lan időre szóló használatjogot kaptunk, s ezt mi a lakosság érde­kében hozott igen jelentős áldozat- vállalásnak tartjuk. Balogh Mihály Százegyedik születésnap . Á SZABADSZÁLLÁSI FAFARAGÓMÜVÉSZ ÖNMAGÁRÓL Amit nem tudok magamba fojtani, azt megfaragom A Lakiteleki Falunapok színes forga­tagában sok érdeklődő állt meg Tabajdi István szabadszállási fafaragóművész sátránál. A figurális alkotások, dísztár­gyak elnyertek a közönség tetszését. Szemtanúja voltam annak, amikor An­tall József miniszterelnök elismerését fe­jezte ki a művésznek. Tabajdi István szűkszavú, nehezen szóra bírható ember. Önmagáról, pálya­kezdéséről és terveiről faggatom. Idézem szavait: — A legősibb anyag iránti érdeklődé­sem velem született. A családban senki sem foglalkozott fafaragással. Miért ép­pen ezt a kifejezési formát választottam? Az igazság az, hogy „ő” választott en­gem. Példaképem Somodi István kun­szentmiklósi tanítómesterem volt, ké­sőbb Szervátius Jenő erdélyi szobrász- művész. Őt szeretném követni. Napja­inkban többször kerültem munkakap­csolatba Makovecz Imrével, aki többek között a dunavecsei emlékművet tervez­te. Az emlékmű létrehozásának munká­lataiban én is részt vettem. A jelenről így vall: —Nem ebből élek, de kísérletező alkat vagyok stílusban, témában egyaránt. Foglalkozom a népművészettel, de köz­beeső fokozatnak tartom pályám alaku­lásában. Nem biztos, hogy szerencsés az, aki itt megragad. Valahol azonban ez is bizonyos fajta örökség, s szeretném, hogy fennmaradjon, megmaradjon. Ta­nítványok . .. ? Nehéz embernek tartom magam. Lehet, hogy én elviselném a ta­nítványokat, de ők engem nem biztos. Amikor dolgozom, borzasztó feszültség­ben vagyok ... De valakinek mindezt at kell majd adnom. Mert annak, aki nem úgy kezdte, mint én, annak sokkal köny- nyebb volna elérni azt a szintet, ahová en 20-25 év alatt jutottam el. Beszélgetésünket félbeszakítva lép oda édesapjához Istvánka, mert játékre­pülőjének javítása nem tűr további ha­lasztást. — Talán éppen ő lehetne az, aki foly­tathatná . . . Három és fél éves, de a vésőt úgy fogja, mint én 16 évesen, amikor el­kezdtem. Folytatva a gondolatmenetet, Tabajdi István a jövőről beszél: — Szeretnék egy falumúzeu­mot létesíteni. Amelynek kizáró­lagosan Szabad- szálláshoz lenne köze. Sokan jön­nek megkérdezni, hogy jelképes ősz- szegért megve- szem-e régi tár­gyaikat, bútorai­kat, amelyek je­lentős mértékben képviselnék a falu múltját. Ez szintén örökség, amit el­herdálni bűn. Az igazság azonban az, hogy nem ren­delkezem olyan épülettel, ahol ezt az álmomat meg is tudnám valósíta­ni. Próbáltam se­gítséget kérni, de mindenütt falakba ütköztem. Ma már el sem mondom, le sem írom azt, ami kínoz. A legtöbb dolgot magamba fojtom, amit pedig nem tudok, azt megpróbálom megfaragni. Vidéki Eszter • A városföldi Szent József-templom föoltárk Tabajdi István munkája. Nem júliusban, hanem szeptemberben F izetett hirdetés jelent meg a Pető­fi Népe június 30-ai számában: „Tá­jékoztatjuk Szabadszállás és Fülöp­szállás lakosságát, hogy a szabad- szállási fiók 1992. július l-jére terve­zett megnyitása technikai okok mi­att elmarad.” — Mi jött közbe?— kérdeztük a közleményt megjelentető megyei társadalombiztosítási igazgatóság helyettes vezetőjét, Fekete Jánost. — Tulajdonképpen semmi. Az épület rendbehozva, kifestve, nyitás­ra kész, csupán a telefonvonalak hiá­nyoznak. Gyömbér Miklósné fiókve­zető és négy munkatársa ugyancsak időben átkerült az állományunkba. — Akkor hát mik ezek a bizonyos „technikai akadályok” ? —Úgy gondoltuk, hogy—mivel magas színvonalú szolgáltatást sze­retnénk nyújtani — rászánunk egy­két hónapot új munkatársaink felké­szítésére. A vezetőnő államigazgatá­si gyakorlattal rendelkezik, a többi­ek az egészségügy különböző terüle­tein dolgoztak, de hát a társadalom­biztosítás mégis csak más. — Ez érthető, csak az nem, miért jelentették be egy korábbi sajtóközle­ményben a július elsejei nyitást! — Az az információ nem a társa­dalombiztosítási igazgatóságtól származott. — Akkor én most öntől kérdezem: mikor nyílik meg a szabadszállási fi­ók? — Előreláthatólag szeptember el­sején. „ Szabó Antal- né egy évé, a ti­zedik X betölté­sekor költözött be Dunavecsé- ről a tassi szoci­ális otthonba, ahol most a 101. születésnapját ünnepelték. Az intézet, a vecsei és a kunszent­miklósi önkor­mányzat képvi­selői után az otthon korban második lakója, a 100 éves Péter Gábor bácsi kí­vánt sok erőt, egészséget Etel­ka néninek. (Somogyi György felvéte­le) Dunai szabadstrand Megvalósult a tassi önkormányzat rendezési tervének első lépcsője: kibő­vült az üdülőkörzet strandjának napo­zója. Az eddigi meredek védőgátoldal helyett enyhe lej­tésű, folyami ka­vicsból létesített partszakasz várja a nap szerelmese­it. Az egymillió forintos költség­gel kialakított fürdőhely továb­bi előnye, hogy a kisgyermekek is biztonsággal pan­csolhatnak a se­kéllyé vált parti vízben. A régebben hirtelen mélyülő, „kagylóveszélyes” aljzat vált emberba­ráttá az önkormányzat jóvoltából. (Kép és szöveg: Horváth József) Sárguló fényképek Ezen az 1935-ben készült fotón a kunszentmiklósi pünkösdi gyülekezet tagjai láthatók. A képet beküldő Sanda József leírja, hogy városunkban 1929 óta élnek pünkösdi hívők. A kunszent­miklósi gyülekezetét korábban több ki­sebb, úgynevezett szórványgyülekezet vette körül Kunadacson, Szedriában és Szabadszálláson, amelyek fokozatosan megszűntek, illetve beolvadtak. Továbbra is várjuk olvasóink régi fényképeit. A fotókat természetesen visszaküld­jük. Címünk: Nexus BT. Kunszent­miklós, Wesselényi u. 3-7. Semmelweis-nap Tasson Tass község polgármesteri hiva­talában július 3-án megtartották a hagyományos Semmelweis-ünnep- séget. Horváth Győző polgármester rövid beszédet mondott, majd meg­jutalmazta az egészségügyben dol­gozókat. és a házi szociális gondo­zónőket. Megköszönte eddig vég­zett lelkiismeretes munkájukat, es további sikereket kívánt jövőbeli tevékenységükhöz. (Juhász Ildikó tudósítónktól) Megalakult a Baksay-gimnázium igazgatótanácsa A kunszentmiklósi presbitérium június 15-ei ülésén megválasztotta a Baksay Sándor Református Gimná­zium igazgatótanácsát. Az elnökség­ben Csókái Gyula lelkész, Tekes Imre egyházközségi főgondnok és dr. Miklóssy János gimnáziumigazgató kapott helyet. A húsztagú testülétet többségében az iskola volt diákjai, jelenleg köztiszteletben álló személyi­ségek alkotják. Az igazgatótanács alakuló ülésén egyebek között arról határozott, hogy felkéréssel fordul­nak a környező települések önkor­mányzataihoz egy, a gimnázium mű­ködését segítő alapítvány támogatá­sára. A vecsei művelődési ház programjából Július 22-én 19 órakor, a Magyar Continental Singers énekegyüttes ad koncertet a dunavecsei Petőn Sándor Művelődési Házban. A szervezők minden környékbeli zenekedvelőt szeretettel várnak az érdekesnek ígér­kező program meghallgatására. Szalkszentmártoni elképzelések A szalkszentmártoni önkormány­zat nagy figyelmet szentel a műemlé­kek, illetve a tájjellegű építmények állagmegóvására és ha szükséges, helyreállítására. Pályázatokon nyert összegek és helyi erőforrások felhasz­nálásával igyekeznek az eredeti, ba­rátságos faluképet kialakítani. Szá­mos rekonstrukció befejeződött, má­sok a tervezés időszakában vannak. Aranyi János polgármester el­mondta. hogy új létesítmények építé­sét is tervezik. Elképzeléseik szerint tornaterem, s vele együtt fedett uszo­da épül. A Duna-parti település isko­lájának tanulói eddig Dunaújváros ban tanultak úszni, s tornacsarnok sem volt. Filmforgatás Apostagon Apostag szülöttjének, Nagy Lajos Írónak a művéből filmet forgatnak a községben. Címe azonos a könyv cí­mével: A három boltoskisasszony. Rendezője Mihályfi Imre. A címszerepben három olyan kitű­nő színésznő játszik, mint Nagy- Kálózy Eszter, Kerekes Éva és Bíró Kriszta. Körülbelül 200 helybeli dol­gozik mint statiszta, de egy-egy napra csak 25-35 embert hívnak. A felvételek helyszíne Apostag és környéke, de egy-egy napot Kecske­méten és a jakabszállási vasútállomá­son is dolgoznak. A forgatás megkez­dése előtt megnéztek a helyszínt és a község annyira megtetszett az alko­tóknak, hogy úgy gondolták, az ere­deti helyszínen készítik el a felvétele­ket. A történet Nagy Lajos fantáziájá­ban született, de az alapötletet adó három boltoskisasszony valóban élt. A legidősebb most Pesten lakik, a középső Kanadában halt meg, a leg­kisebb lány ma is Apostagon el. A fa­lubeliek közül sokan a filmezés hatá­sára vették kezükbe a könyvet. Ér­deklődéssel várjuk a filmet, melyet a televízióban mutatnak be előrelátha­tólag novemberben vagy december­ben. Duzmathné Fehér Györgyi Az oldalt a NEXUS BT. készíti. Kunszentmiklós, Wesselényi u. 3—7. Tel.: 76/51-342 Felelős vezető: Sitkéi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents