Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

8. oldal. 1992. július 16.­PETŐFI NÉPE GYAKORLATI KÉRDÉSEK — GYAKORLATI VÁLASZOK A szövetkezeti és az átalakulási törvény végrehajtásáról Javában tart a szövetkezeti és az átalakulási törvény végrehajtá­sa. A gyakorlat tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy e jogsza­bályokat is fenyegeti az eltérő értelmezés veszélye. Ezért csokorba gyűjtöttük azt a 21 fontosabb kérdést, amely a végrehajtás eddigi menetében sok helyütt ismétlődően felmerült, s arra kértük a föld- művelési tárca szakembereit, hogy adják meg rájuk a törvény betűje és szelleme szerinti helyes válaszokat. • A termést adó földben bízik a gazda most is. (Fotó: PN-archív) Meddig áll fenn a kiválni szándékozó tag tagsági vi­szonya? Az illető mindaddig tagja ma­rad a szövetkezetnek, amíg van szövetkezeti üzletrésze:“ Kivétel “ ez alól, ha eltérően nyilatkozik^ például bejelenti kilépési szándé­kát. Jogutód nélküli megszűnés esetében hogyan alakul a megmaradó szövetkezeti vagyon sorsa? A végelszámolás után megma­radó vagyont értékesítik és a be­vételt — az üzletrész alapján — felosztják az üzletrészek tulajdo­nosai között. Olyan megoldás is lehetséges, hogy az üzletrésszel rendelkezők az egyes vagyontár­gyakat üzletrészük, illetve -— ha a közgyűlés a vagyon megosztá­sáról úgy dönt készpénzfize­tés ellenében megváltják. Az áfész jogutód nélküli meg­szűnése esetében dönteni kell a fel nem osztható vagyonnak az alapszabályban megjelölt szövet­kezeti célra történő felhasználá­sáról. A kárpótlási törvény (1991. XXV.) értelmében az alkal­mazottak mely körére ké­pezhető a földalap? Az alkalmazotti minőségnek 1991. január 1-jén, valamint a földalap kijelölésének időpontjá­ban egyaránt fenn kell állnia ah­hoz, hogy a földalapképzés so­rán figyelembe lehessen venni. Az állami gazdaság leg­alább 5 éves munkaviszony­nyal rendelkező volt alkal­mazottja jogosult ingyenes földjuttatásra? Nem jogosult. Ha a szövetkezet által megváltott föld később, a földcsere folytán, az állami gazdasághoz került, a kár­pótlási igény alapján kit kell földkijelölésre kötelez­ni? Ha a földcsere az 1987. évi I. törvény hatálybalépése előtt tör­tént, a jelenlegi földhasználót kell földkijelölésre kötelezni. Megvásárolhatja-e a szö­vetkezet az átmeneti idő­szakban az üzletrészt? Nem, az átmenet idején az üz­letrész pénzbeni megváltására a kiválással együttjáró vagyon­megosztási szabályokat kell al­kalmazni. Megjegyzendő, hogy az OK1SZ álláspontja más: sze­rinte a szövetkezet az átmeneti időben is megvásárolhatja az üz­letrészt, hogy elősegítse a külső üzletrésztulajdonosok, illetve — átalakulás esetén — a társaságba belépni kívánók helyzetének ren­dezését. Miből elégíthetők ki a va­gyonnevesítésből a szövet­kezei által kirekesztett, de későbbi bírósági ítélettel jo­gosnak minősített követelé­sek? A bíróság a jogsértő határozat végrehajtását felfüggesztheti, s így a sérelmet szenvedett tag igé­nye pernyertesség esetén kielégít­hető. A vagyonmegosztás során egyébként a tagok, illetve a kí­vülállók peresített követeléseit a szövetkezet tartozásaként kell nyilvántartásba venni és az egyes vagyontárgyakhoz kapcsolni. Pernyertesség esetén a tartozás- átvállalás szabályai szerint a le­endő tulajdonos tartozik felelős­séggel. Módosítja-e a szövetkezet vagyonát az a kárpótlási jegy, amelyet a kárpótlási törvény alapján a szövetke­zet által árverésen értékesí­tett termőföld ellenértéke­ként szerzett? Igen, a névértéknek megfelelő összeggel, amely a kárpótlási törvény szerinti kamatot is tar­talmazza. Az átmeneti időre tekintet­tel, mikor kell az üzletré­szek névértékét megállapí­tani, illetve módosítani? A névértéket első ízben a va­gyonnevesítés előtt kell megálla­pítani, az 1991. december 31-ei mérleg szerint. E névértéket az­után módosítani kell:- a szervezeti változással együttjáró vagyonértékelés eredményeként; — az évközi vagyonváltozta- tások eredményeként — az évközi zárómérlegnek meg­felelően; — az árverés előtt, ha az érté­kelés és a licitálás között a vagyonleltár módosult; — a licitálási alkalmak után, ha a vételárak a kikiáltási ártól eltérnek. • Kötelező-e a szövetkezetek­nek üzletrészt megtestesítő értékpapírt kiállítani? Nem; ha azonban a jogosult kéri, a szövetkezet köteles névre szóló értékpapírt kiadni. Az átmeneti törvény alap­ján a tagok, alkalmazottak tulajdonába kerülő helyraj­zi szám szerint kell-e beje­gyezni az ingatlannyilván­tartásba? Nem; a tulajdonváltozást az új tulajdonosok részarány-tulajdo­naként kell feltüntetni a nyilván­tartásban. A tagi, alkalmazotti földalap kielégítésére szolgáló te­rületet tehát helyrajzi szám sze­rint megjelölve el kell különíteni, s az így elkülönített teljes terü­letre kell a tagok, alkalmazottak aranykorona szerinti tulajdonát a vagyonnevesítési közgyűlés ha­tározata alapján az ingatlannyil­vántartásba bejegyezni. Ha a szövetkezet ingatla­nát jelzálog terheli, az új tulajdonos ezzel terhelten vagy tehermentesen kapja azt meg? A tulajdonváltozás a jelzálo­got nem érinti. A kárpótlási cél­ra kijelölt földeket azonban a kárpótlásra jogosultnak teher­mentesen kell kiadni. Ki lehet-e a szövetkezet va­gyonából vezetni a termő­földhöz kapcsolt állami tá­mogatást? Nemcsak lehet, kell is — az évközi mérlegkészítés időpontjá­ban. A kárpótlási törvény értel­mében ugyanis a kárpótlásra jo­gosult csak arra kötelezhető, hogy megtérítse a termőföld aranykorona-értékben ki nem fe­jezett értéknövekedésének az ál­lami támogatással csökkentett összegét. Szervezeti változások esetén milyen bejelentéseket kell tennie a jogelőd vagy a jogu­tód szövetkezeteknek? Szövetkezet megszűnése esetén a bejelentési kötelezettség az általá­nos jogutód céget terheli. így pl. átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutód kötelessége, hogy a cégbejegyzési kérelemmel egyide­jűleg a jogelőd szövetkezet törlését is kérje. Megszűnéssel nem járó szerve­zeti változás (pl. kiválás) esetén az új szövetkezet, cég, köteles a saját cégbejegyzését kérni. Az anyaszö­vetkezetnél ezzel kapcsolatban be­következett változások — tevé­kenységi kör szűkülése stb. — be­jelentésére viszont az anyaszövet­kezet köteles. Gazdasági társasággá törté­nő átalakuláskor a közgyűlés határozatképességét illetően a szövetkezetei vagy a leendő gazdasági társaságot kell-e alapul venni? A szövetkezetét. A fórumnak azonosnak kell lennie az eredeti határozatot hozó fórummal, a ko­rábbi döntés megerősítése csak így lehet jogszerű. Ha gazdasági társasággá alakult át a szövetkezet, mi­kor kell elszámolnia a társa­ságba be nem lépő szövetke­zeti tag üzletrésztulajdono­sokkal? Az érintetteknek megegyezésre kell törekedniük. A megállapo­dás szólhat úgy, hogy az anyagi igényeket azonnal vagy a gazda­sági év végén, esetleg más idő­pontban elégítik ki. Ha azonban megegyezés nem jön létre, az anyagi igényeket azonnal ki kell elégíteni. A szövetkezet szétválása ese­tén a kívülálló üzletrész­tulajdonosok melyik szövet­kezethez fognak tartozni? Üzletrészük a vagyonmeg­osztás arányában arányosan osztódik a szövetkezetek kö­zött vagy eldönthetik, hogy melyikhez kívánnak tartoz­ni? A kívülálló üzletrész-tulajdo­nost nem illeti meg a választás jo­ga, mivel nem rendelkezik szavaza­ti joggal. A hovatartozásról a tag­ság a vagyonmegosztást tárgyaló közgyűlésen dönthet. Ha nem tud­nak megállapodni, a kívülálló tu­lajdonosok üzletrésze arányosan osztódik a szétváló szövetkezetek között. Kiválás esetén az új szervezet megalakításáról szóló döntés áthúzódhat-e 1992. június 30- a utánra? Igen, mert a törvényben előírt határidő a kiválás elhatározásá­hoz, illetve bejelentéséhez kötődik. Van a kiválásra jogosultak számának felső határa? Mi a különbség a kiválás és a szét­válás között? Nincs ilyen felső határ; akár a többség is kiválhat egy-egy szövet­kezetből. A mezőgazdasági és ipari szövetkezetekben a kiválás lehet egyéni és csoportos; az általános fogyasztási szövetkezeteknél és la­kásszövetkezeteknél viszont csak csoportos. Szétválásnál a cél két vagy több szövetkezet megalapítása — a ki­válásnak ez nem feltétele. Az áfészeknél ki kezdemé­nyezheti a kiválást? A település tagságának 10 száza­léka vagy a helyi intéző bizottság. Ha a település tagsága a részköz­gyűlésen kétharmados szavazat- többséggel a kiválás mellett dönt, akkor a településen lakó, kiválás ellen szavazó tagoknak is megszű­nik az anyaszövetkezettel fennálló tagsági viszonya. Árveréssel történő vagyon­megosztásnál kötelező az ár­verési előleg letétbe helyezé­se? Nem, de az árverező üzletré­szének névértékből a kikiáltási ár 10 százalékának megfelelő összeg árverési előlegnek minő­sül. Erre a licitáló résztvevők fi­gyelmét fel kell hívni, s ezt az árverésről készült jegyzőkönyv­nek is tartalmaznia kell. Ferenczy Europress Beszélgetés a bajai közlekedési alosztályvezetővel Fercsák Márton rendőr alezre­desnek, a bajai rendőrkapitányság közlekedési alosztályvezetőjének több évtizedes szakmai tapasztala­ta van. Közlekedésbiztonsági ta­nácsbeli működéséből tudom, hogy gondolkodó-töprengő ember lévén, a baleseteket elemezve igye­kezett mindig levonni a hasznosít­ható következtetéseket. Most nem statisztikai adatokat kértem tőle — a kapitányság működési terüle­tén, Baján és Bácsalmáson, vala­mint 24 községben az utóbbi idő­ben hetenként körülbelül 3 súlyos és három könnyebb sérülés történt —, hanem néhány gyakori baleseti okról kérdeztem a véleményét. — Sokan kárhoztatják, bajaiak és idegenek egyaránt a Déri sétány és a Deák Ferenc utca keresztező­désében levő közlekedési lámpa környékén kialakult, számos koc­canással járó helyzetet. Ember le­gyen, aki képes felismerni, hogy például a Jelky tér felöl érkezve, melyik sávba kell besorolnia. — Maga a hely is meglehetősen szerencsétlen, hiszen a 27 méter széles út hirtelen leszűkül egy két­sávos útra a Szent Antal utcában. Itt nincs más lehetőség, mint a sok rossz megoldás közül a lehető leg­jobbat választani. Ez fog történni nemsokára. Mivel a sole felfestés zavart okozna, itt az út kap egy új aszfaltréteget, és arra kerül majd festés. — Váltsunk témát. Miben látja a balesetek számának állandó növe­kedésének okát? — Közlekedéselméleti fejtegeté­sekbe talán nem bocsátkoznék, de a balesetek elkerülésének alapja, hogy a közlekedés résztvevőit idő­ben és térben elválasszuk egymás­tól. Ebben — komoly anyagi von- zatai lévén — gyors javulást aligha várhatunk. Tehát amíg ugyanazon a sávon közlekedik a gyalogos, a kerékpáros, a mezőgazdasági von­tató és még jó néhány más gépjár­mű, addig a baleseti veszély mindig fennáll. Ahol például kerékpárút készült, mint a Szegedi út mellett, erősen csökkent a balesetveszély. Ha nem is egyenes arányban, de a közlekedésben részt vevők számá­nak növekedésével szintén fokozó­dik a balesetek lehetősége. — A társadalmat erősen irritálja a városban száguldó kis- és nagy­motoros fiatalok száguldozása. Úgy tudom, a jelenség ellen kevés jog­szabályi lehetősége van a rendőr­ségnek fellépni. — Az idők folyamán nagyon gyakran változtak a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok, és ebből következik, hogy sok a joghézag vagy az ellentmondás. íme egy pél­da az utóbbira: a rendőr köteles — tehát nem mérlegelhet — elven­ni a vezetői engedélyt, ha valaki olyan járműkategóriát vezet, mely­re nincs jogosítványa. Gyakori, hogy kismotorra szóló vizsgával nagymotorra ülnek. Ha az illető fiatalkorú és tanuló, akkor nincs rá szabály, hogy mit kell a bevont jogosítvánnyal csinálni. A rendőr­ség büntetést nem szab ki, hanem a gyámhatóságot értesíti, a vezetői engedélyt azonban sem a gyámha­tóságnak nem küldheti meg, sem a rendőrségen nem tarthatja. Holott ez lenne, ami a visszatartás eszköze lehetne, mert azzal egyetértek, hogy egy jövedelemmel nem ren­delkező fiatalkorút pénzbírsággal ne büntessünk, de a szüleit sem, akik esetleg nem tudták visszatar­tani. Megszűnt—nagyon helyesen — az a rendszer is, hogy értesítet­tük az iskolát. Ott azután vagy ka­pott valami figyelmeztetést, de elő­fordult, hogy kicsapták az iskolá­ból. Ez nyilván túlzó büntetés volt, de azt az eszközt meg kellett volna hagyni, hogy a fiatalkorút — a ve­zetői engedély bevonásával — ki­iktassuk a közlekedésből. — Mit tart az utánképzésről mint nevelési módozatról? — Ennek is van fonákja. Ha va­laki elkövet három apró szabály- sértést (nem kapcsolja be a bizton­sági övét), akkor utánképzésre le­het kötelezni. Ha azonban egy sok­kal nagyobb súlyú, durva szabály- sértést követ el, melyben többen megsérülnek, a jogosítványa meg­marad. — Mi a tapasztalata a képzés újabb formáiról, melyekben három hét alatt ígérnek jogosítványt? — Ebben nem a biztonság, ha­nem a nyereség a cél. Jómagam is oktattam valamikor: heti 4, össze­sen 44 órában csak az elméletet tanítottuk. Most számtalanszor ta­lálkozom olyan fiatalokkal, akik nem tudják, hogy a gyalogátkelő­helynél nem szabad az álló jármü­vet elkerülni, nem szabad a gyalog- átkelőhelynél vagy közvetlen köze­lében előzni. A közlekedési nevelés ellen hatnak a filmek és videoka­zetták, melyekben az üldözéstől az egy keréken való bravúrokig min­den látható. De olyan sohasem, mely a szabályos közlekedésre ok­tatja a nézőt. Gál Zoltán • Motorosok nélküli közlekedési helyzetkép. (Papp Zoltán felvétele) Elveszett évek? Az Országgyűlés 1992. május 5- ei ülésnapján törvényjavaslatot fo­gadott el a közalkalmazottak jog­állásáról. Minderről a nagyközön­ség és az érintettek a Magyar Köz­löny június 3-ai, 56. számában tá­jékozódhattak, hiszen ez foglalko­zik — egyebek mellett — olyan zsebbe vágó kérdésekkel, mint a szabadság napjainak megállapítá­sa, valamint az előmeneteli és illet­ményrendszer. Hatályba lépésének időpontja 1992. július 1. A rendszer lelke egy táblázat, mely a munkakörök ellátásához szükséges iskolai végzettség, képesí­tés alapján hat fizetési osztályból és háromévenként ugró tizennégy fo­kozatból áll. E két kivétel metszés­pontjában található szám szorzata a minimálbérrel eredményezi a közal­kalmazott munkabérét alapesetben. A magasabb vezetőt, valamint veze­tő állású közalkalmazottat vezetői pótlék, a főtanácsost, a főmunkatár­sat, a tanácsost és a munkatársat címpótlék illeti meg. Valamennyi dolgozó jogosult tizenharmadik ha­vi illetményre, ha az adott évben leg­alább hat hónapnyi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú mun­kanap pótszabadság jár, de az ok­tató, nevelő munkát végzőknél ez a szám huszonöt munkanap. Dióhéjban és a teljesség igénye nélkül talán ennyi lenne a téma lényege, melyet egy kérdés kap­csán, az érthetőség kedvéért kísé­reltünk meg lerövidíteni. A kérdés így szól: Mi lesz azok­kal a friss tanácsi, majd önkor­mányzati dolgozókkal, akik lehet­nek akár 40-50 évesek is, de ko­rábban máshonnét kapták a ke­nyerüket? Elvesznek ezt megelőző éveik? Vagy ha vállalják ennek ódiumát, örökké kullognak a töb­biek után? Netán az értelmezéssel van baj? A törvény ugyanis úgy fogal­maz, hogy hatálybalépésével a ha­tálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti munkaviszonnyá alakul át, az itt eltöltött időt pedig közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Somogyi Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents