Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-09 / 135. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. június 9., 5. oldal-----------------------------------m PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Utaztatásban utazik A földrajz érdekelte diákkorában, annak a tanára szeretett volna lenni, de a nagykőrösi gimnázium elvégzése után nem vették föl a főiskolára. Ma már ezt nem is bánja Vadász Katalin, a sikeres üzletasszony. Egyébként Kocséron született, az ottani tsz-ben kezdett dolgozni könyvelőként. Egyéb tanfolyamok mellett elvégezte az idegenvezetőit is. Csak úgy! Amikor munkahelyi kirándulásokat szerveztek, hasznosította ezt a tudását, de az idegenforgalomba csak tíz év elteltével került. — Hetvenhatban nyitott a Duna- tours kirendeltséget Nagykőrösön, és én nyertem meg a vezetői beosz­tásra kiírt pályázatot — meséli. — Kilencvenben átalakult a vállalat, ‘ minden korábbi egysége önálló vál­lalkozás lett. Én akkor betéti társa­ságot hoztam létre a kirendeltség he­lyebe, Country Tours Utazási és Reklám Iroda névvel, s ezzel a ma­gam ura lettem. Úgy, hogy megma­radtam a Dunatours ügynöki irodá­ja, az egykori anyavállalat pedig szervezéssel foglalkozik. — Mi a különbség a szervező és az ügynöki iroda közt? c, — A szervező áll kapcsolatban a ^külföldi partnerekkel, ő szerződik ővelük és biztosítja a kiutaztatás föl- r,tételeit. Az ügynöki iroda ötleteket ad neki a fölmérései alapján, hogy milyen utazásokat szervezzen, mi­lyenekre van kereslet. És az ötlettől a megvalósulásig foglalkozik a ven­dégekkel. A funkciók jellegéből kö­vetkezik, hogy a szervezőirodának kell letennie megalakulásakor a na­gyobb kauciót. Az én döntésemben, hogy ügynöki irodám legyen, közre­játszott, hogy az előírt 300 ezer fo­rintot is nehez volt kezdőként leten­nem. — De úgy tűnik, a Country Tours sikeres volt, hiszen most már Kecske­méten is van képviselete. — Három hasonló iroda közül Nagykőrösön csak a Country Tours maradt életben. Szerencsém volt, hogy az átalakuláskor bent voltak utak befizetett előlegei, így köny- nyebb volt számomra az indulás. Hálás vagyok a Dunatoursnak, hogy ezeket meghagyta nekem ak­kor. — Kecskemét jóval nagyobb város Nagykőrösnél, számos idegenforgal­mi cég képviseletével. Hogyan jutott eszébe éppen itt terjeszkedni? — Tavaly nyáron volt velünk in­nen egy testvérpár a négynapos monte-carlói utunkon. Ők biztattak, azt mondták, hogy az ilyen négy­ötnapos utákból kicsi a kínálat a városukban. Azóta foglalkoztatott az ötlet, és mostanra ért meg ben­nem az elhatározás. — Nem túl nagy itt a konkurencia? — Egyáltalán nem akarok kon­kurense lenni senkinek, se kis irodá­nak, se nagynak. Hiányt kívánok pótolni. Többnyire négy-öt napos városlátogató utakat kínálok Euró­pa legfölkapottabb helyeire. Ezek a buszos utazások kétségtelenül kissé fárasztóak, de a kispénzű emberek számára is elérhetők. — Elég volt a szóban forgó két utas biztatása a döntéshez? — Nem. Az idén februárban a velencei karneválra szerveztünk lu­xusbusszal rövidebb időtartamú utazásokat, nagy sikerük volt, és a vendégeink zöme Bács-Kiskun me­gyéből jött. Nemrégiben aztán el­kezdtem helyet keresni Kecskemé­ten. Hallottam, hogy a Toyota üre­sen maradt helyét az Opel márkake­reskedő Tormási Kft. foglalja el a Centrum Áruházban. Tárgyaltam velük,,és, ők szorítottak nekem egy kis helyet a standjukon. Remek együttműködési lehetőségeket látok a kétféle profilú vállalkozás között. — Azt hallottam önről, hogy kitű­nő ötletei vannak, s hogy betéti társa­sága több mindennel foglalkozik.-— A mi kiadásunkban jelenik meg egy hetilap Nagykőrösön, to­vábbá a Country Tours friss infor­mációit és hirdetéseket tartalmazó „bedobós” újságunk is van. Térké­pet is kiadunk. Erre a hiány készte­tett, ugyanis egy időben lehetetlen­ség volt Nagykőrös térképéhez hoz­zájutni. Csináltunk egy idegenfor­galmi és kereskedelmi térképet, ame­lyen a helybeli kereskedők és szol­gáltatók is megtalálhatók. Azóta már a sokadik település ilyen térké­pének kiadásánál tartunk. CÉGBÍRÓSÁGI hírek Az 1992. febr. 1. és ápr. 29. kö­zötti időszakban a megyei cégbíró­ság az alábbi betéti társaságokat je­gyezte be: SANITER Szerelőipari BT. (szék­hely: Kecskemét) — Qwerty Fény­forrás- és Világítóberendezést Gyár­tó és Forgalmazó BT. (Kecskemét) — Hemoterm Tápszerforgalmazó és Kereskedelmi BT. (Kecskemét), — GM Kereskedelmi BT. (Kecskemét) — MD Computer Számítástechni­kai, Kereskedelmi és Szóig. BT. (Kecskemét) — Gémes és Horváth Kereskedelmi és Hírlapterjesztő BT. (Kecskemét) — Kazinci és Simon Ke­reskedelmi BT. (Kiskunhalas) — Te- arxhers BT. (Csongrád) — Bonus Me­zőgazdasági, Kereskedelmi BT. — So­mogyi Állatfelvásárló és Értékesítő BT. (Kunszállás) — Gazdász Mezőgazdasá­gi, Termelő, Szóig., Gépforgalmazó és Javító BT. (Zsana) — TMB BT. (Solt) — Nicrol Kereskedelmi és Szóig. BT. (Lakitelek) — Zulu Mag Kereskedelmi és Szóig. BT. (Lajosmizse) — BR Ke­reskedelmi és Szóig. BT. (Kiskunfélegy­háza) — KM Trade Kereskedelmi BT. (Siófok) — Bittex Kereskedelmi BT. (Kecskemét). Mi gátolja a vállalkozások fejlődését? 1(1) A tb-járuiék nagysága 2(2) A kamatlábak nagysága 3(3) A vevők fizetésképtelensége 4(5) Egyéb (pl. bürokrácia) 5(6) Az infláció 6(4) A hitel hiánya 7(7) A politikai bizonytalanság 8(9) Az Információhiány 9(8) A vállalkozói felkószületiensóg 10(12) Az érdekképviselet hiánya 11 (10) A háttérintézmények hiánya 12(11) A szakképzett munkaerő hiánya 01 23456789 10 • A Figyelő áprilisban — az 1POSZ—Magyar Kézműves Kamara közremű­ködésével — kérdőíves földmérést végzett a kisvállalkozók körében, azt tuda­kolva: miként értékelik saját elmúlt évi teljesítményüket és mit várnak az idei esztendőtől, illetve szerintük mely tényezők akadályozzák a vállalkozások fej­lődését. A grafikon az utóbbi kérdésre kapott válaszokat összegzi. (Figyelő, jún. 4.) Japán vállalati toplista Helycsere történt a tíz legna­gyobb japán vállalat és pénzintézet listájának élén: a vezetést a Bank of Japan vette át az eddig legna­gyobb vállalattól, a Toyota autó­gyártól. A japán központi bank a márciusban zárult pénzügyi év­ben rekordbevételhez jutott, 12 milliárd dolláros bevételével, a Toyota bevételénél közel három­szor nagyobb összeggel került a tíz legnagyobb cég élére. Az adófizetések alapján készült lista szerint a Toyota, amely három éven át vezette a legnagyobba­kat, 4,3 milliárd dolláros bevé­tellel csúszott 1991-ben a máso­dik helyre. A japán központi bank annak köszönheti előrelépését, hogy a múlt év első felében még jelen­tős bevételhez jutott a magas kamatok révén. A múlt év júliu­sa óta aztán a Bank of Japan négy alkalommal is leszállította az irányadó kamatokat. A ja­pán toplistán hosszú ideig elő­kelő helyen álló bankok és ér­tékforgalmi társaságok helyezése viszont romlott, fordulat történt ugyanis a részvény-, illetve az ingatlanpiacokon, véget ért a nyolcvanas évek konjunktúrája. Szerkeszti: A. Tóth Sándor AMIT A KÜLKERESKEDŐ VÁLLALKOZÓKNAK TUDNI KELL (4.) Kockázatok a kül­kereskedelmi ügyletben Mit kell még mérlegelni? • Vadász Katalin: — Hiányt kívánok pótolni. (Fotó: Straszer András) — Csak az egykori anyavállalat, a Dunatours partnerei? — Nem, például az összes megyei idegenforgalmi hivatal útjaira lehet nálunk jelentkezni. Kínáljuk nagy utazási irodák ajánlatait, például a Pegazus Tours-ét, s képviselői va­gyunk Kecskeméten a többi közt a Budapest Touristnak is. Egyébként általában olyan irodákkal állunk kapcsolatban, amelyek eddig Kecs­keméten nem képviseltették magu­kat. Lehet nálunk szállást, idegen- vezetést, étkezést is rendelni. — Milyenek az első tapasztala­taik Kecskeméten? — Nem rosszak, az előbb ment el tőlünk az a két személy, aki a spanyol utunkra jelentkezett. — Jár még a külföldi utakra ide­genvezetőként? — Sajnos, egyre ritkábban van rá lehetőségem, mivel most már több mindennel foglalkozunk. Pe­dig nagyon tudok örülni, amikor látom, hogy jól érzik magukat uta­zásainkon a vendégek. — A tervei, vágyai? — Szeretném meg komfortosab­ban kiszolgálni a velünk utazó em­bereket — mondja Vadász Kata­lin, a Country Tours Utazási Iroda ügyvezető igazgatója. — a. tóth — Sorozatunkban eddig a külke­reskedelmi tevékenység folytatásá­nak szabályait, az engedélyeztetést és a költségek, a vám témakörét vázoltuk fel. Ezúttal az üzleti dön­tés előtt mérlegelendő körülmé­nyekre hívjuk fel a figyelmet. Mert aki vásárol vagy elad, az a külke­reskedelemben mindig nagyobb ri­zikót vállal, mint aki itthon keres­kedik. Tulajdonképpen tyúk-tojás kérdés, hogy az áru vagy az üzlet­fél legyen-« meg előbb az ügylet­hez, hogy a dolog menjen; ahhoz mind a kettőre szükség van. Mégis, melyik a fontosabb? A partner! Biztosra kell menni, hogy a külföldi, ha vevő, fizetni fog, ha eladó, akkor pedig szállíta­ni, a megállapodás szerint. Erre szolgál a céginformáció, amelyet — természetesen nem ingyen — a Tradeinformtól lehet beszerezni, s még néhány cégtől. De a vevőkről kérhető bankinformáció is. A bankinformációból minden kiderül? Minden nem, mert a titkot nem lehet kifürkészni, az viszont meg­tudható, hogy a reménybeli part­nernek tényleg van-e bankszámlá­ja és arról teljesítenek-e rendszere­sen kifizetéseket, hogy a cég tény­leg szerepel-e adott országban a termelők illetve a kereskedők re­giszterében, tagja-e például a ka­marának és ott milyen cégként tartják számon. Az információ be­szerzését akkor sem szabad elmu­lasztani, ha egyébként a partner ismerős, akivel kellemes, baráti a vállalkozó viszonya. Mert nem mindegy például, hogy olyan vi­szonteladónak adunk-e el, aki már évek óta „bent van a piacon”, vagy olyannak, aki még most próbál be­kerülni. Azt tanácsoljuk, hogy addig senki ne írjon alá szerződést és fő­leg ne teljesítsen kötelezettséget, amíg a lehetőségekhez képest meg nem győződik arról, hogy a másik is képes lesz teljesíteni a maga kö­telezettségét. Az ügylet feltételeit, a paritást, a fi- zetési módot, a szállítás biztonságát. A paritás a teljesítés, pontosab­ban a kockázatok és a tulajdonjog átszállásának a helyét jelöli. Ezek nemzetközi szokványok, amelyek évtizedek, sőt évszázadok alatt alakultak ki és amelyeket nemzet­közi egyezmények szabályoznak. A vállalkozó csak úgy találkozik velük, hogy „FOB Hamburg”, vagy „DAF Hegyeshalom”. Tudni kell, hogy például a FOB Ham­burg azt jelenti, hogy költségmen­tesen hajófedélzetre rakva Ham­burgban — magyarul: addig min­den költség az eladót terheli, amit az eladási árba be kell kalkulálni. Összesen 13 paritást ismer a nem­zetközi kereskedelem, ami nem lenne sok — mégis 120 oldalon ismerteti tartalmukat a kézikönyv. Nem árt benne elmélyedni. A fizetési módok milyenek lehetnek? Azokból sincs kevesebb, ráadásul azok egyes országokban valame­lyest különbözőek is, tehát nem telje­sen egységes a nemzetközi gyakor­lat. Ismerni kell a helyi szokásokat is. A legfontosabbak a csekk, a vál­tó, az inkasszó és az akkreditív. Mindegyik ad egyfajta biztonsá­got, de ha hibás az okmányok ki­töltése, akkor az is előfordulhat, hogy a szabályszerűen szállító ex­portőr nem jut egyhamar pénzé­hez. Ez megint csak egy önálló szakterület, tudni kell megválasz­tani az alkalmas fizetési módot — mert nem biztos, hogy feltétle­nül rigorózusnak kell lenni —, és főleg hibátlan okmányokat kell produkálni. Az az ügylettől függ, hogy milyen fizetési módot érde­mes választani, az összes körül­mény ismeretében, de a megválasz­tott fizetési mód előírásainak be­tartására nagyon kell ügyelni. Eb­ben segít általában a bank, amely maga is érdekelt a szabályos telje­sítésben. De ne feledjük: kockáza­tot az is csak mérlegelés alapján vállal és sohasem ingyen. Bajzik Magdolna— Zsembery Ágnes Ki legyen a társunk? Bármennyire állampolgári jog is a vállalkozás, mégsem lehet mindenki egyéni vállalkozó. Eh­hez ugyanis az elhatározáson, a bátorságon túl kellenek egyéni adottságok és alapvető vállalko­zásbeli, vállalkozasviteli ismere­tek is. Nos, aki önbizalma, elegen­dő tőkéje híján inkább a társas vállalkozásokat választja, joggal számít arra, hogy majd megoszt­ják a szükséges kockázatot. De nem mindegy, hogy milyen társakkal és milyen vállalkozás­ba kezdünk. A társválasztásnál alapvető, hogy baráti vagy szak­mai szempontokat vegyünk fi­gyelembe. Mindkét választásnak vannak előnyei és hátrányai. Ha barátot választunk, előny az eleve meglevő bizalom, a na­gyobb megértés, az érdek- és ér­tékszempontok rugalmasan ke­zelése és egyáltalán a nagyobb rugalmasság, az oldottabb vállal­kozási légkör, hangulat. Hátrány azonban — éppen ebből adódó­an — a szigorú kontroll, a szá­monkérés, a szükséges belső fe­gyelem hiánya, a szakmai szem­pontok kőkemény érvényesítésé­nek következetlenségei. Ilyenkor kevésbé nézünk szembe a kegyet­len racionalitásokkal, a felelős­séggel, és nem kellő időben törté­nik a válságmenedzselés. A tár­saságban valakinek kézbe kell vennie a kormányrudat, utasítá­sokat kell osztania, számon kérni sem lehet mindig baráti hangon, megértéssel. Nyilvánvaló azonban, hogy nemcsak alapíthatunk társas vál­lalkozást, hanem vásárolhatunk is tulajdonrészt már működő vál­lalkozásban. Ehhez azonban elő­zetesen a vállalkozásról és a tu­lajdonosokról alapos ismereteket kell szereznünk. Nehéz eldönteni persze, minek van nagyobb koc­kázata: vállalkozást alapítani és indítani vagy tőkével belépni egy már működő társaságba? Gazdasági társaságban kétféle módon vehetünk részt. Csak a tőkénkkel — másként fogalmaz­va úgynevezett csendestársként — vagy tőkével és tevékenység­gel. Ez utóbbi esetben — amikor a tulajdonos a saját vállalkozásá­nak egyben alkalmazottja is — a haszon kiszámításánál és az érde­kek érvényesítésekor több szem­pontot is figyelembe kell venni. Például azt, hogy mikor jár job­ban a vállalkozó: ha tőkejövedel­met húz, vagy ha bért kap? Az esetek döntő többségében a tőke- jövedelem magasabb ugyan, de csak kevés vállalkozó engedheti meg magának, hogy év közben ne legyen jövedelme. Ez esetben viszont derekasan kell pengetni az adót, a biztosítást és a külön­féle járulékokat. Komoly döntéseket igényel a tulajdonosi érdekek maradékta­lan érvényesítése és a menedzs­ment megszervezése is. A jó me­nedzsment költséges, de nélküle nincs eredmény. Ferenczy Europress Német áldozat németekért Németország legalább 2100 mil­liárd márkát (1,5 ezer milliárd dol­lárt) lesz kénytelen arra költeni 2005-ig, hogy a keleti országrész lakosságának életszínvonalát a nyugatihoz igazítsa — ez derül ki a müncheni gazdaságkutató inté­zet (IFO) legutóbbi felméréséből. A jelentés szerint a legsúlyosabb tételt — 975 milliárd márkát, a ke­leti lakáshelyzet megoldása emészti majd fel: 6 millió keletnémet lakást fel kell újítani, semellett 2,1 millió újat is meg kell építeni. Komoly beruházásokat igényel ezen felül a végletesen elszennyezett környezet megtisztítása s a társadalmi-kultu­rális fejlesztések terve is. Honnan lesz olajuk a szerbeknek? A szerb olajipari vállalat közöl­te: a köztársaság növelni szándé­kozik olajtermelését, hogy kivédje az esetleges nemzetközi olajembar­gó hatásait. A hazai olajtermelés jelenleg a köztársaság igényeinek 20 százalékát fedezi; egyelőre nem ismeretes, hogy az állami vállalat mennyivel igyekszik növelni a ki­termelt mennyiséget. A Szentszék a népszaporulatról A Szentszék visszautasította azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a Föld népszaporulatának korlátozása elengedhetetlen a kör­nyezeti problémák megoldásához. A valós megoldást a megfelelő gaz­dasági tervezés kínálhatja s az, ha a gazdag Észak juttat vagyonából a szegény Délnek. A FIAT beruházása Lengyelországban Jan Olszewski lengyel miniszter- elnök és Giovanni Agnelli, a Fl- AT-konszern elnöke jelenlétében Varsóban írták alá ünnepélyesen azt a szerződést, ami LengyeJor szág számára az eddigi legnagyobb külföldi beruházást jelenti. Az. új vegyes vállalatban, a FIAjT FSM-ben 90 százalékos az cég tőkerészesedése. A megái dás értelmében a lengyel kisa zembe a következő öt év aia; FIAT 850 millió dollárt fektet s ezzel Tychiben évi 126 ezer lyett mintegy 240 ezer darab Ké­szülhet a Nyugaton városi kisautó­ként hamar népszerűvé vált Cinqu- ecentóból. A FIAT 126 P kisautók gyártásának megszüntetését addig nem tervezik, amíg a piacon van fá igény. Lengyel számítások szerint a FIAT 1997-ig mintegy 2 milliáfd dollárt ruház be Lengyelország­ban. Fix rubelárfolyam? Erősen kétséges az orosz kor­mány azon tervének sikere, amely szerint augusztustól fix árfolyamot vezetnének be a rubelre és 1 dollár hivatalosan 80 rubelt érne véle­kedett Abel Aganbegjan, aki sze­rint jövőre az ország mindazonál­tal kilábalhat a gazdasági krízis­ből. A neves orosz közgazdász úgy vélekedett: a kormány túlértékeli a rubel erejét. Az orosz valuta stabi­lizálását csak 1993-ban lehet elérni — vélekedett. Irak rajtra készen Irak készen áll arra, hogy napi 3 millió hordó kőolajat exportáljon attól a pillanattól kezdve, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete föioldja az ellene meghirdetett em­bargót közölte a bagdadi olaj­ügyi minisztérium illetékese. Mint elmondta, az Öböl-háborúban ká­rosodott raktározási berendezése­ket már helyrehozták, jelenleg a szállítási, illetve a csővezetékháló­zaton dolgoznak. Húszmillió kivándorló? A kelet-európai munkanélküli­ség azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a térség országaiból a máso­dik világháború vége óta nem lá­tott kivándorlási hullám indul meg Nyugat felé — áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (1LO) leg­újabb jelentésében. A kivándorlók száma elérheti a 20 milliót is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents