Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-09 / 135. szám
6. oldal, 1992. június 9. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Agrárvilág • • rr AZ ÚJRAKEZDŐK JOVOJE Az egyéni gazda és a nyugdíj A parasztság soraiban sokan lesznek, akik — egykori földjüket visszakapva — új életet akarnak kezdeni. Egyéni gazdálkodóként azonban még fokozottabban szeretnék a jövőjüket is megalapozni. Nemcsak aktív termelőként, hanem majdani nyugdíjasként is. Milyen társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak rájuk? Erre kereste a választ a Falutévé az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóságon, ahol dr. Kiss Lenke adott választ a riporter kérdéseire. — A frissen induló egyéni gazdálkodónak milyenek a lehetőségei? Mi az első tennivalója? — Vegyük a leginkább általánosítható példát. Tehát olyan emberről lesz szó, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat, nem részesül nyugdíjban és nincs egyéb más jogcímen biztosítása. Ő azon a címen fizeti a járulékot, hogy mezőgazda- sági kistermelést folytat. A járulékfizetés minimuma az ebben az évben megállapított minimumbér — vagyis 8000 forint — 54 százaléka. A következő évben pedig a tárgyévet megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelem szabja meg a járulékfizetés mértékét. Ez a rendszer így működik. A legkisebb — alapul vehető összeg — azonban itt is a 8000 forint. — Mi a gyakorlati teendő? Hova menjenek először a magángazdák? Űrlapokat kell kitölteni jelentkezni valahol? Kérem, adjon erre is útmutatást! — Aki már korábban is egyéni vállalkozó volt és a tevékenységét tovább folytatja, annak a törzsszámára való hivatkozással kell bejelentést tenni ahhoz a társadalom- biztosítási igazgatósághoz, amelyhez már eddig is fizette a járulékot. — Es az újdonsült gazdák ? — Ők szintén kötelesek bejelenteni, hogy mezőgazdasági kistermelést kezdtek, mégpedig a tevékenységük helye szerinti társadalombiztosítási igazgatóságnak. Ott fognak egy járulékbefizetéshez szükséges törzsszámot kapni, továbbá részletes tájékoztatást is arról, hogy a bejelentési és befizetési kötelezettségük mire terjed ki és annak hogyan kell eleget tenni. — Egy másik, a parasztságot ugyancsak érintő társadalombiztosítási kérdés: a kisnyugdíjas, volt téesztagok között várhatóan lesznek, nem is kevesen, akik most újra belekezdenek a gazdálkodásba. Es esetleg arra gondolnak — ha pár évig jól megy a gazdálkodás és jövedelmező lesz számukra a zöldségtermelés, vagy a háztáji állattenyésztés — hogy jó lenne módot találni a nyugdíj megemelésére. Van-e ilyen lehetőségük? Akár, több járulékot fizetve is, négy-öt év múltán nagyobb nyugdíjhoz jutni? — Erre sajnos a társadalombiztosítás keretében pillanatnyilag nincs mód. Csakis akkor lehetséges ez, ha a nyugdíjas valahol munkaviszonyt létesít, vagy egyéb más módon biztosított. De a mezőgazdasági kistermelést folytató nyugdíjasra a kötelező biztosítás nem terjed ki, és önkéntesen sem tud jelenleg többletbiztosításra szerződést kötni. Holstein Világszövetség Budapesten alakult meg a múlt héten a Holstein Világszövetség. A szervezet létrehozását a fővárosban tartott Holstein világkonferencián jelentették be. Az eszmecserén 45 országból félezer szakember vett részt. A rendezés jogát Magyarország még 1988-ban, Japánt megelőzve kapta meg. Az elméleti előadásokat szakmai programokkal kötötték egybe a szervezők, így a résztvevők ellátogattak számos gazdaságba, állattenyésztő vállalathoz, valamint magyar farmerekhez ÜKUKBilOÖ rsss Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter a konferenciát üdvözlő beszédében elmondta: az agrárágazat az ország össztermelésének csaknem 24 százalékát, a GDP-nek valamivel több mint 17 százalékát adja. Hazánk exportbevételének pedig 26 százaléka származik az ágazatból. E teljesítmény annál is inkább figyelemre méltó, mivel a keleti piacok összeomlása ellenére a magyar agrárkivitel tavaly 40 százalékkal bővült. Ezen belül pedig az EK-országokba irányuló export a másfélszeresére nőtt. A miniszter rámutatott: hazánk legjelentősebb agrártörténeti változásátéli megezekben azidőkben, scélul tűzte ki a piaci viszonyok megteremtését. Ennek érdekében kezdeményezett a magyar kormány mélyreható strukturális változásokat az ágazatban. Ennek következtében a két évvel ezelőtti 7,5 százalékról ez év végére várhatóan 80 százalékra nő a föld magántulajdona hazánkban. A tejtermelés helyzetét elemezve kijelentette: alig két évtized alatt sikerült megduplázni a magyarországi tejhozamot, s tejtermék-fogyasztásban megközelíteni az európai színvonalat. A tejelő tehenek száma jelenleg mintegy 400-430 ezerre tehető — zöme, 75 százaléka, nagyüzemekben található, összetételét tekintve 91 százalékban holstein-fríz eredetű. A tejipar jelentős ága a hazai élelmiszeriparnak, termelésének 13 százalékát állítja elő, s az export- bevétel 7 százalékát ez.az élelmiszer-ipari ág adja. A hazai fogyasztásban bekövetkezett mérséklődést — a tejfogyasztás hazánkban az utóbbi időkben mintegy 30 százalékkal esett vissza — az exportbevételek ellensúlyozzák némileg. Leginkább a vajfogyasztás csökkent, 5 ev alatt 60 százalékos a visszaesés. Az állatállomány, fontosabb állatfajonként március 31-én 70670 (Figyelő, jún. 4.) AZ ÁLLAMTITKÁR VÉLEMÉNYE Súlyos hiba volt a tsz-szak- emberek elleni kampány Magyarországon a mezőgazdaságban dolgozó, emberek.nagy többsége nem a magángazdálkodást akarja visszaállítani, hanem a magántulajdonon alapuló együttműködésben látja az ágazat jövőjét, és ezzel a kormányzat is egyetért — mondta Sárossy László a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára a szekszárdi Gemenc Expóban tartott agrárfórumon. Sárossy László kijelentette, el kellene ásni végre a csatabárdot, vagyis abbahagyni az ellenségeskedést a szövetkezetek vezetői es bizonyos politikai körök, törekvések között, annál is inkább, mert „súlyos hiba volt a tsz-ekben dolgozó szakemberek lejáratását célzó kampány”. E szakemberek tudása nélkülözhetetlen: az együttműködés a korszerű keretek közötti szövetkezés a mező- gazdaság újraéledésének, piacgazdasághoz igazodásának egyetlen útja lehet. Az államtitkár bejelentette: meg akarják teremteni a mezőgazdaság saját pénzügyi rendszerét, hogy hitelhez juthassanak a gazdaságok, a gazdák, mégpedig elfogadható feltételekkel. Az első vidéki bankhálózat működését szeretnék már az idén indítani. Sárossy László úgy vélekedett, hogy a meglévő bankok azért nem támogatják a mezőgazdaságot, mert nagy kockázatot látnak benne, így történhetett, hogy a pénzintézetek garanciafeltételei miatt a gazdaságok még annak a kedvezményes hitelnek is csak a felét tudták igénybe venni, amelyet pedig nélkülözhetetlen és sürgős segitségként ajánlott föl a kormány, a tavaszi munkák elvégzéséhez. Kereskedelem a volt Szovjetunió utódköztársaságaival Jelentős és hosszú távú igény van a magyar mezőgazdasági termékek iránt a megújuló keleti piacokon, mivel Oroszország és jó néhány FÁK-köztársaság belátható időn belül nem lesz önellátó élelmiszerből. Néhány tagköztársaság ugyanakkor, mint például Ukrajna, a politikai és gazdasági viszonyok rendeződése után konkurensünkké válhat — mondta Sárossy László földművelésügyi államtitkár Szegeden azon a sajtótájékoztatón, amelyet a FÁK-államok és a magyarországi vállalkozók üzleti találkozójának programja keretében tartott. A magyar mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban úgy vélekedett: a most folyó privatizációnál, a pénzhiány miatt reális veszélyt jelent a kiárusítás a külföldi befektetők javára. Arról azonban nincs szó, hogy a legnagyobb kereskedelmi láncokat, vagy magát az élelmiszeripart már eladta volna a tárca. Világosan látni kell azonban .— hangsúlyozta —, hogy Magyar- országon a belföldi fizetőképes kereslet csekély, ezért az agrárpolitika szempontjait figyelembe véve szükséges engedni a külföldi tőke bejövetelét, világosan megvonva határait. Erre a földművelésügyi hivatal figyel, és messzemenően érvényesíti az ágazatpolitikai érdéA BOLDOGULÁS RÉGI-ÚJ RECEPTJE Vállalkozás — családi körben A szolgáltatás, a kereskedelem szférájában manapság csak igen kevés kisvállalkozó mondhatja el, hogy a várakozásoknak megfelelően alakul üzletmenete, elképzelései valóra váltak. A festés-mázolás területén Miklós Zoltán azon kivételek közé tartozik, akik elégedetten számolhatnak be családi vállalkozásuk eredményeiről. Beszélgetésünk közben kiderült: a boldogulás legújabb receptjei is olyan régimódi, közhelyszerű kellékekre épülnek, mint a nagy szakmai tudás és a tájékozottság. — 1963-ban szabadultam, húszéves korom, azaz 1965 óta vagyok önálló szobafestő-mázoló kisiparos. Abban az időben még nem volt akkora divat a tapétázás, Budapesten, egy tanfolyamon sajátítottam el fortélyait,'és brigádom vezette be Kecskeméten. Régi vágású mestereink ragaszkodtak a hagyományokhoz, de mi akkori fiatalok mindig a legújabb, legmodernebb falakat csináltuk. Tapasztalatszerző magánúton sokat jártunk már ekkoriban is külföldön, igyekeztünk behozni a legújabb eszközöket is. A huszadik evemet betöltve, már alkalmazottaim, tanulóim voltak. 1971 óta a megyei mestervizsga-bizottság tagja, az utóbbi másfél évtizedben pedig elnöke vagyok. Évtizedeken át országos körből is igen sokan jöttek hozzánk mestervizsgázni, ami az ipartörvény szerint feltétele volt (1985-ig) az alkalmazott tartásának. A fiaim is úgy tanulták meg ezt a szakmátvhogy én nem is igazán akartam. Általános iskolás korukban, a szünetekben mindig szívesen jöttek velem, és mire észrevettem, már ipari tanulók voltak. — Volt idő, amikor ez a szakma a legfelkapottabbak közé tartozott, a pályaválasztás előtt álló gyerekek álma volt. Oktatói szemmel is figyelve, hogyan látja, változott-e a szakma presztízse mára? — Ez az időszak főleg a hetvenes évekre jellemző, emlékszem, volt olyan szezon, amikor tíz tanuló is jelentkezett. (Felvenni .azért,ükkor sem lehetett mindenkit, egy iparos hárdm tanúlót', tarthatott. A mai helyzettel ellentétben/az alkalmazottak számára sem volt nagy gond akkoriban az elhelyezkedés, egy jó szakembernek a dupláját kellett fizetnem, mint amennyit a vállalatnál • Miklós Zoltán kapott. Ezért persze sokkal többet kellett dolgozni és tudni. A gyerekek ma is szívesen jönnek, jönnének tanulónak, csak hát komoly problémák vannak a munkával való ellátottság területén. Bennünket is a körülmények szorítása vitt rá, hogy profilt bővítsünk, üzletet is nyissunk, ahol a szakmához nélkülözhetetlen kellékeket árusítjuk, forgalmazzuk. A családi vállalkozásban már önálló szakterületeket vivő Miklós Attila (három esztendeje A szakma kiváló tanulója) és két évvel idősebb testvére, Zoltán elmondták: már tanulókorukban úgy tervezték, hogy együtt marad a család. — Egy kicsit könnyebb volt a pályakezdésük, mint jó néhány osz• Miklós Attila (Fotó: Gaál Béla) tálytársuknak, és a ma végző diákoknak. Ilyen pon tosan látják ma is ajövőt?— kérdezem Miklós Attilát. — Ezt nem mondanám, a jövő végül is körvonalazhatatlan, de az bizonyos, hogy eddigi eredményeinket kiindulópontnak tekinthetem. Egyelőre minden szempontból édesapánk a vállalkozás motorja, koordinátora, de szakterület teinken egyre önállóbbak szeretnénk lenni testvéremmel. Terveink szerint a mostani, családi vállalkozás egy nagyobb cég lehet. De a családunkban már tradíciókkal rendelkező szakma minden körülmények között fontos marad számunkra, a bázist jelenti, minden más csak erre épül. K. J. &-n PIACTAN Egy ősi elv újjáéledése Minden vállalat vagy vállalkozás a piacot, a vevőt vagy az ügyfelet kell,' hogy számításba1 vegye, ha el akar/axániiési nyereséget akar .elérni. A középkorban a családok arra törekedtek, hogy a lehető legnagyobb mértékben önellátók legyenek, majd a fölösleget piacra vitték s így alakultak ki azok a városok, telepüA MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. június! devizanem vételi közép egységre, eladási forintban angol font 143,48 143,83 144,18 ausztrál dollár 59,87 60,02 60,17 belga frank (100) 239,57 240,15 240,73 dán korona 12,75 12,78 12,81 finn márka 18,05 18.10 18,15 francia frank 14,61 14,65 14,69 holland forint 43,72 43,83 43,94 ír font 131,57 131,89 132,21 japán yen (100) 61,73 61,88 62,03 kanadai dollár 65,56 65,73 65,90 kuvaiti dinár 269,16 269,85 270,54 német márka 49,23 49,35 49,47 norvég korona olasz líra (1000) 12,61 12,64 12,67 65,08 65,24 65,40 osztrák schilling (100) 699,06 700,76 702,46 portugál excudo (100) 59,20 59,34 59,48 spanyol peseta (100) 78,47 78,66 78,85 svájci frank 53,97 54,11 54,25 svéd korona 13,64 13,67 13,70 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 78,46 78,66 78,86 ECU (Közös Piac) 100.86 101,11 101,36 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)-ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. június 8 keket. Olyan privatizációt nem támogat és engedélyez az FM — mondta —, amely bármelyik külföldi cégnek monopolhelyzetet biztosít. Sárossy László hangsúlyozta: szerencsés volt az a kormányhatározat, amelyik a kárpótlás felgyorsítására pluszeszközöket, -forrásokat biztosított. Ezeken belül egy sajátos technikát kíván alkalmazni a tárca. Az a javaslatuk, hogy a kárpótlási föld kijelölésére létrehozott úgynevezett helyi érdekegyeztető fórumok földosztó bizottságokká alakuljanak át, amelyek segítségével gyorsabban és hatékonyabban rendezhető a földtulajdon kérdése. pénznem angol font ausztrál dollár belga frank (100) dán korona finn márka francia frank görög drachma (100) holland forint ír font japán yen (100) kanadai dollár kuvaiti dinár német márka norvég korona olasz líra (1000) osztrák schilling (100) portugál escudo (100) spanyol peseta (100) svájci frank svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) vételi árfolyam 1 142,43 59.40 237,82 12,65 17.90 14.51 40,43 43.40 130,59 61,28 65,03 267,10 48.87 12.52 64,60 693,96 58,79 77.90 53,57 13,54 77.88 100,13 eladási egységre, forintban 145,23 60.64 242.48 12,91 18,30 14.79 41,27 44,26 133,19 62,48 66.43 272,60 49,83 12,76 65.88 707,56 59.89 79,42 54.65 13.80 79.44 102,09 VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár 78—80 forint Svájci frank 53—54 forint Német márka 49—50 forint Osztrák schilling 7—7,10 forint lésrendszerek, amelyek korábban a piacoknak adtak helyet. Ebben a helyzetben a kockáit kicsi volt. A piaccal a termelő .Vágy az eladó közvetlen kapcsolatban állt, a termelő volt az eladó is, ezért csak azt állította elő, amiről tudta, hogy eladható. A valóságban a termelés egyedi megrendelésekre történt. Ezek a korai kereskedők a piacra összpontosítottak, azt termelték, amit piacuk igényelt. Áz ipari forradalom előre haladtával színreléptek a gyárak. A gyárak élén az alapítók álltak akik általában okos emberek voltak, kereskedelmi tehetséggel megáldva. Erejük kereskedelmi érzékből, hatalmas ambícióból, kockázatvállalási készségből, a piaci lehetőségek felismeréséből, józan észből és a megfelelő ember kiválasztásának tehetségéből táplálkozott. Keményen dolgozó, józan üzletemberek voltak. Az üzemekben egyidejűleg végbement a szervezeti egységek szakosodása is és az egyszemelyes vezetés, a rutinszerű döntés, az érzékekre hagyatkozás elavulttá vált. Ennek okai: 1. a vállalat vezetője nem önmagának, hanem a részvényeseknek, a tagoknak stb. felelős, ezért terveit tényekkel kell alátámasztania; 2. a tapasztalatok tények nélkül veszélyessé váltak, mert a piaci környezet túl gyorsan változik, 3. az új termék beruházási igényei túl magasak lettek, 4. megnövekedett a vállalatok mérete, ezért a terveket írásban is el kellett készíteni, s ennek alapján hozhattak döntéseket. Ez az a környezet, amiben megjelent a marketing. A marketing nem jelent mást, mint a tömegtemaelés, a verseny és a tömegfogyasztás környezetében megtalálni a pénz-áru- szolgáltatás cseréjének és az eladó közös érdekeit. A marketingismeretek tehát azok, amelyekre minden vállalkozónak szükségé van, ha csökkenteni kívánja kockázatát és a piaci adottságok kihasználásával nyereséget akar elérni. Ha a versenyben akar maradni, ha szeretné kihasználni a növekedési lehetőségeket, akkor mindig a minőséget, az értékeket és a fogyasztói igények kielégítését kell a középpontba helyeznie. Azt mondhatnánk, mindezek nem újak, a régi vállalkozói magatartás visszatérését jelenti. Van ebben némi igazság. De nem hagyhatjuk számításon kívül, hogy megváltozott környezetben kell a vállalkozóknak újra színre lépniük. Üj technikák, módszerek és felfogások szükségesek, amit magában foglal a marketing és annak számos részterülete. Ferenczy Europress
