Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-08 / 134. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. június 8., 3. oldal rr • • KETTŐS POLGÁRSÁG: KECSKEMÉTI—NAGYKŐRÖSI A másfél éves Önkormányzatok dolgairól Valamikor a fél Akadémia a nagykő­rösi gimnázium tanári karából állt (Arany-idők!), ma meg legalább annyi­an reggelente elhagyják a várost, és Kecskemétre indulnak dolgozni. Főis­kolai oktatók, APEH-tisztviselők, a bí­róság, a polgármesteri hivatal dolgozói vagy a baromfi-feldolgozónál munka- vállalók. Közülük egy: Pintémé dr. Torma Mária, másfél éve a köztársasá­gi megbízott területi hivatalának he­lyettes osztályvezetője. Feladatának lényege: segítséget adni az önkormányzatok munkájának tör­vényességéhez. Változatos, érdekes munka. Az önkormányzati ülések jegy­zőkönyvei hív képet adnak a demokrá­cia mai „állásáról”. Mert másfél év után, bár az alapvető törvények meg­vannak, a jogrendszer még tartalmaz régi elemeket. S hiába méltatlankodik a polgármester, ugyan, hol van már a Minisztertanács: mindaddig, amig ha­tályban van a rendelete, betartása köte­lező. Az azonban számára is öröm: a tör­vényesség helyzete Bács-Kiskunban • Pintérné dr. Torma Mária ket­tős polgár: nagykőrösi és kecske­méti. alapvetően jó. Azokban a helységek­ben meg, ahol a testület a polgárok érdekeit mellőzve nyakaskodnék: ta­Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedez­né fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Üj Magyarország szerdai és szombati számaiban található. Gebés József, 1920. Kecskemét, hon­véd, meghalt 1945. augusztus 17-én (hdf.), Gaál Ambrus, 1917. Hetényegy- háza, honvéd, meghalt 1947. április 7-én (hdf.), Gál György, 1902. Bátmonostor, honvéd, meghalt 1945. június 9-én (hdf.), Gál Miklós, 1900. Lajosmizse, honvéd, meghall 1946. augusztus 19-én (hdf.), Goldstein Dezső, 1916. Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1943. augusztus 11-én (hdf.), Gara Endre (Henrik), 1921. Kecs­kemét, honvéd, meghalt 1945. február 23-án (hdf.), Gera Imre, 1910. Csátalja, rangja ismeretlen, meghalt 1945. február 13-an (hdf.), Generáli Vince, 1900. Gara, rangja ismeretlen, meghalt 1947. január 12-én (hdf.), Gömböc Imre, 1911. Bács­almás, honvéd, meghalt 1945. március 9-én (hdf.), Garas Vilmos, 1914. Kiskun- majsa, honvéd, meghalt 1943. április 13- án (hdf.), Gál Ferenc, 1906. Kiskunfél­egyháza, honvéd, meghalt 1944. novem­ber 25-én (hdf.), Gál Ferenc, 1921. Új- kécske, honvéd, meghalt 1945. január 26-án (hdf.), Gálfi Mátyás, 1913. Alpár, honvéd, meghalt 1947. június 14-én (hdf.), Gálfi Mihály, 1905. Alpár, hon­véd, meghalt 1946. augusztus 25-én (hdf.), Generáli János, 1906. Vaskút, rangja ismeretlen, meghalt 1945. május 5- én, (hdf.), Gálos Sándor, 1910. Csen­gőd, honvéd, meghalt 1945. október 19- én (hdf.), Gál János, 1909. Bátmonostor, honvéd, meghalt 1946. augusztus 31-én (hdf.), Greib Henrik, 1907. Harta, hon­véd, meghalt 1945. július 18-án (hdf.), Greska András, 1917. Császártöltés, honvéd, meghalt 1947. június 28-án (hdf.), Gráf László, 1918. Kiskunmajsa, honvéd, meghalt 1943. március 23-án (hdf.), Grósz Mária, 1918. Bácsalmás, rangja ismeretlen, meghalt 1945. október 6- án (km.), Gulyás Ferenc, 1919. Kecs­kemét, honvéd, meghalt 1945. július 2-án (hdf.), Gulyás János, 1926. Orgovány, honvéd, meghalt 1945. december 1-jén (hdf.), Gulyás János, 1916. Kecskemét, honvéd, meghalt 1946. február 20-án Gyász. Szeremlei regula a kóbor kutyák ellen A szeremlei képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy azonnal meg kell tisztítani a falut a gazdátlanul csatangoló ku­tyáktól. A kóbor ebek ugyanis ret­tegésben tartják a gyermekeket, és igen gyakran zavarják a közleke­dést is. A határozat értelmében először elkábítják a kóborló ebe­ket, majd 8 napig tartják őket a bikaistállónál kialakított boxok- ban, és ha újabb 8 nap után nem jelentkezik értük senki, akkor örökre elaltatják őket. Azoknak a gazdáknak, akik a 8 nap során el­viszik a befogott ebeiket, darabon­ként 1500 forint bírságot kell fizet­niük. A TARSADALOMBIZTOSITASROL (no Megváltozott munkaképességűek szociális ellátása Ha a beteg nem talál az orvosi igazolással dokumentált munka­képesség-csökkenésének megfele­lő (rehabilitációs) munkahelyet, átmeneti vagy rendszeres szociá­lis járadék folyósítását kérheti a társadalombiztosítástól. Átmeneti járadék A fenti esetben átmeneti jára­dékra az jogosult, aki — az öregségi nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idővel (legalább 10 évvel) rendel­kezik, — a nyugdíjkorhatárig legfel­jebb 5 éve van hátra, — az orvosszakértői bizottság szerint munkaképességét leg­alább 50 százalékban elvesztette. Összege a várható öregségi nyugdíj 75 százaléka. A nyugdíj- korhatár betöltése után az öreg­ségi nyugdíj nem lehet kevesebb a korábban kapott átmeneti já­radék összegénél. Rendszeres járadék A rendszeres szociális járadék megítélhetőségéhez, a rokkantsá­gi nyugdíjhoz előírt szolgálati idő (lásd a 13. részben) felével kell a betegnek rendelkeznie. A másik feltétel, hogy munkaké­pesség-csökkenése elérje az 50 százalékot. Ez az ellátás fix ösz- szegű: havi 5540 forint. Folyósí­tása mellett lehet dolgozni, to­vábbi szolgálati időt szerezni. Sem az átmeneti, sem a rend­szeres szociális járadék nem jár akkor, ha a polgármesteri hiva­tal által felajánlott rehabilitációs munkakört indokolatlanul eluta­sítja a beteg. Rokkantsági járadék Az a 25. életévét betöltött ma­gyar állampolgár kaphatja ezt az ellátást, aki teljesen munkakép­telen és a rokkantsági vagy bale­seti rokkantsági nyugdíjra nem szerzett jogot. (Nincs szolgálati ideje.) Összege havi 4810 forint. A folyósítás iránti kérelmet a jogosult, vagy — ha ő maga erre nem képes — törvényes képviselő­je nyújthatja be, az illetékes társa­dalombiztosítási szervhez. A rokkantsági járadék a beteg élete végéig jár, ha a teljes munka- képtelenség egészen addig fennáll. MATOL VARJAK AZ ÉRDEKLŐDŐKET Részletfizetés az ingatlan- kezelőnek A kecskeméti IKTV-nek való negyvenmillió forintos lakossági tartozás felszámolására a város képviselő-testülete elfogadta, hogy megállapodás köthető az ingatlan- kezelővel, melyet egy záradékkal az önkormányzat hagy jóvá. A fű­tés-, víz- és melegvíz-díjjal — szo­ciális ok miatt — tartozók, illetve a bérlakásokban élő, lakbérrel el­maradtak június 30-áig kereshetik fel az IKTV-t. A megállapodáshoz egy összegben be kell fizetni a tar­tozás 10 százalékát, a rászorultság mértékében egy részt az önkor­mányzat fizet ki, a fennmaradó részt pedig hathavi, kamatmentes részletfizetéssel lehet törleszteni, amihez azonban munkaviszonnyal rendelkező kezes szükséges. Dr. Farkas József, az IKTV jogi és igazgatási osztályának vezetője érdeklődésünkre elmondta: az igé­nyek bejelentését mától várják a Villám István utca 2. szám III. emeleti tárgyalótermében, munka­napokon 9—12 és 13—15 óráig. A megállapodni szándékozóknak magukkal kell vinni a bármilyen címen szerzett jövedelmet tartal­mazó igazolást. Ide tartozik a gyes, gyed, táppénz, munkanélküli­segély és -járadék, családi pótlék, nyugdíj, házastársi pótlék, szociá­lis és nevelési segély, rokkantsági járadék stb. Farkas József már elő­re is megértést és türelmet kér az ügyfelektől, hiszen osztályának nem kis feladatot jelent a megálla­podások előkészítése. ÜNNEPI PILLANATOK Emlékművet avattak Vaskút* n nulság arra, a választáskor távolmara­dók mulasztása a következő ciklusig kihat. — Nem fárasztó a napi átjárás? szakítom félbe hétköznapi kérdésem­mel a szemmel láthatóan örömmel vég­zett munkakör ismertetését. — Egyáltalán. Sőt, hasznos. Beszél­getünk, vagy olvasok. A munka pedig, ez alatt a másfél év alatt velem nőtt ki. Kecskemét meg amúgy is hozzátar­tozik a nagykőrösiekhez. Színházba, vásárolni mindig is idejártam.. . Nagykőrös Pest megye mostohavárosa volt: a körösiek vonzódása természe­tes. Amikor 1982-ben megszüntették a szülőotthont, az asszonyok nem Ceg­lédre, ide jöttek szülni. A tanácsrend­szerben csak álom volt a megyehatár átrajzolása, az önkormányzati törvény azonban arra is lehetőséget ad. A ko- csériak már tudakolták is, mit lehet tenni? — És mit mondott nekik? — Ami természetes: ismertettem a törvényes lehetőségeket! Nagy Mária (hdf.), Gáti István, 1920. Gara, rangja ismeretlen, meghalt 1945. január 28-án (km.), Gróf Tamás, 1906. Császártöltés, rangja ismeretlen, meghalt 1946. április 27-én (km.), Gracza József, 1921. Rém, honvéd, meghalt 1948. július 1-jén (hdf.), Gusztáv István, 1914. Kiskunhalas, rangja ismeretlen, meghalt 1945. július 29-en (km.), Hoffmann Péter, 1904. Har­ta, rangja ismeretlen, meghalt 1945. júni­us 23-án (km.), Hajas Mihály, 1920. Solt, honvéd, meghalt 1945. március 10-én (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszermun­kás. málcnkij robotra elhurcolt. Nagyszabású ünnepségsorozat­tal emlékezett meg szombaton és vasárnap Vaskút népe az itteni né­metség betelepülésének 250. évfor­dulójáról. Az eseményekről szinte lehetetlen teljes képet adni, de még nehezebb érzékeltetni azokat a megrendítően szép pillanatokat, amikor a mintegy hétszáz külföldi vendég között az egykor elűzött vaskútiak találkoztak az ittmara- dottakkal, rokonokkal, ismerő­sökkel. A szombati nap reggelén test­vérközségi együttműködési szerző­dést írt alá dr. Vámos Ferenc pol­gármester a mutlangeni és a türk- heimi polgármesterekkel, Peter Seyfrieddel, illetve Anton Steiner- rel. Ez alkalommal a mutlangeni önkéntes tűzoltó egylet átadta ajándékát, egy korszerű, nagy tel­jesítményű tűzoltóautót. A program befejezéseként fel­avatták a község szülöttének, Kra­ul Antal karmesternek és zeneszer­zőnek emléktábláját. A helyi és a vendégek egyesített zenekara a szerző indulóit játszotta Túri Ist­ván vezényletével, míg életművét Tóth Anna zenetörténész ismertet­te. Délután katonai tiszteletadással felavatták a községháza előtt a két világháború hőseinek emlékmű- .vét. A díszszázad tisztelgését Erdős László ezredes fogadta, majd mon­dott ünnepi beszédet. Ezt követő­en a tömeg a Kálvária dombhoz vonult, a kápolna előtt felállított, a három nemzet, a magyar, a né­met és a bunyevác évszázados, bé­kés együttélését jelképező kopjafá­• A világháborúk hőseinek emlék­műve Vaskúton. hoz. Hálaadó istentiszteletet tar­tottak, és felavatták Udvardy Er­zsébet Jézus szenvedését ábrázoló stációképeit. Vasárnap délelőtt istentiszteletet tartottak a községháza előtti téren, majd a betelepülés 250. évforduló­jára emléktáblát avattak. Dr. Schwalm Pál, a község szülötte, szólt a németség hányatott sorsá­ról és a vaskúti lakosság példamu­tató összefogásáról az évforduló előkészítésében. Ezt követően le­leplezte a Bácska kiváló helytörté­nészének, Flach Pálnak az emlék­tábláját az egykori lakóház falán. G. Z. Gyermekszínjátszók Lakiteleken és Tiszasason ízes beszédű fiatal magyarok idézik a lakiteleki művelődési ház színpadán az évszázadokkal ko­rábban élt Seprődi Borbála törté­netét. Élmény a „férfiak” csupán fekete csíkkal díszített daróc és a „nők” színes öltözéke is. Az idéző­jel a szereplők korára utal, mert kisfiúk, kislányok elevenítik föl a balladás históriát. Szilágynagyfaluból jöttek kísé­rőikkel a pódiumon megszokott természetességgel játszó diákok. Gyönyörűen beszélik őseink nyel­vét, nem rontotta el kiejtésüket a magyar rádió és televízió. Vezetőjük, Gönczy Sándor taní­tó úr szerint inkább a felnőttek hallgatják a határ túlsó oldalán a Kossuthot, nézik a magyar televí­ziót. A Lakitelekhez hasonló nagy­ságú faluban a lakosság túlnyomó része magyarul beszél. Ezért is örülnek, hogy olyan nevezetes he­lyen is bemutathatják népi játéku­kat, mint a Tisza menti két község. Lakitelekről csak annyit tud a pe­dagógus, hogy „valami fontosat csináltak itt az értelmiségiek”. A gyermektalálkozó másik színhe­lyéről, Tiszasasról bővebbek az is­mereteik, mert személyes kapcso­lataik révén többet hallottak a kedves községről. „Tudja, odaát- ról nagyon figyeljük, hogy itt mit hogyan csinálnak, mert példának tekintjük a magyarországi iskolá­kat, a magyar életet. Látom a mű­sorból, hogy rajtunk kívül más er­délyi csoportok is eljöhettek erre a két és félnapos találkozóra. Már a második nap elején mondhatom: mindnyájunk számára holtig tartó emlék, buzdítás marad, hogy itt lehettünk. Nem volt könnyű, hi­szen a családok varratták, szerez­ték be a drága ruhákat, eléggé ma­gunkra hagyott odahaza a csopor­tunk. A meghívás szülőfalunk ve­zetői számára is nyilvánvalóvá te­szi: fontos amit csinálunk.” Több hasonló beszélgetésről tu­dósíthatnám olvasóinkat a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Talál­kozó országos gálabemutátójának és a Gyermekszínjátszók Tiszamen- ti Találkozójáról. Láthattunk, hall­hattunk olyan időszerűen érdekes előadást, mint például a lévaiak A félőlénye. Lezsák Sándor, a La­kitelek Alapítvány elnöke, a rész­ben a rég várt eső miatt — a gara­bonciás diákok hozták? —, rész­ben a kezdeményezés már most ér­zékelhető sikere okán jó hangulatú köszöntőjében félmillió forintot ajánlott fel a csoportok díjazására. Nagy sikert aratott a budapesti Térszínház szabadtéri játéka. A találkozó tapasztalatainak összegzésére, a díjak átadására va­sárnap, a késő délutáni órákban került sor. H. N. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN: Szerződés-aláírás szakadó esőben Szombaton délután az egyre vésztjóslóbban tornyosuló vihar­felhők, s a mind gyakrabban el­dördülő ég jelezte, hogy nem a megszokott keretek között fognak lezajlani Kiskunfélegyháza egyhe­tes eseménysorozatának utolsó, legünnepélyesebbnek ígérkező percei. S valóban, alig hangzottak el a két nemzet — a német és a magyar -— himnuszainak utolsó akkordjai, amikor heves szél, villámlás és dör­gés közepette megeredtek az ég csatornái, s a két város, Braunfels és Kiskunfélegyháza polgármeste­rei már a szakadó esőben léptek a színpadra, hogy elmondják az egy­begyűlteknek a partnervárosi kap­csolatfelvételt rögzítő okmányok aláírására tervezett ünnepi beszé­düket. — Nagy öröm számomra — mondta Ficsór József polgármes­ter —, hogy ilyen széles körben és ilyen nagy számban találkozhat­tunk itt, ezen a mai napon. A ma­gyar és a német nép története so­rán sokszor került kapcsolatba egy­mással. Kiskunfélegyházát az euró­pai 5-ös, nemzetközi útvonal szeli ketté. Rajta nap mint nap hömpö­lyög a kocsi- és emberáradat észak­ról délre, keletről nyugatra. Az át­utazó előtt csak néhány percre vil­lan meg a város, s nem valószínű, hogy jelent neki valamit, nem tudni mit érez és lát meg az életünkből. Kedves német vendégeink! Hölgye­im és uraim! Örülök, hogy önök megálltak itt nálunk! — Mi, németek — vette át a szót a német polgármester Peter Schneider — az esőt Isten áldásá­nak tartjuk. Úgy érezzük, hogy ez a most zuhogó áldás a két város és a két nép közötti — frissen szüle­tett — barátság megszentelését jel­képezi. Az ünnepi beszédeket követően, az időközben zsúfolásig megtelt Darvas téri általános iskola torna- csarnokában látták el kézjegyük­kel a két város partnerkapcsolatát rögzítő dokumentumokat. Szász András Kunszentmiklóson segítik a magánlat ás-építést Országos jelenség, hogy csökken a telekvásárlási, az építési kedv. Nem ki­vétel ez alól Kunszentmiklós sem, ahol a képviselő-testület egyik korábbi ülé­sén úgy határoztak, hogy támogatják az építkezni szándékozókat. A Botond és a Liszt Ferenc utcában rendelkezésre álló telkek vételáránál például 20 szá­zalék kedvezményt adnak annak, aki azt egy összegben kifizeti. A 900 négy­zetméternél nagyobb telkek vétele ese­tén pedig a fele költségre 12 vagy 18 havi kamatmentes, részletfizetési ked­vezmény vehető igénybe. Kedvezmé­nyeket kapnak azok is, akik csak rész­letfizetéseket tudnak vállalni. A helyi önkormányzat egyébként a szűkös anyagi helyzete miatt a város­ban már nem tud további bérlakásokat adni, ezért is támogatja a magánlakásé­pítéseket. Adott a lehetőség a tömbla­kásos épületek elhelyezésére is a Kálvin téri foghíjtelkeken, ahol a közmű és a szennyvízcsatorna is kiépített. Az idén Kunszentmiklóson már több mint másfélmillió forint értékű telek talált gazdára. Molnár Péterné tudósító Növekedett Solt vagyona A solti önkormányzat kérésére a me­gyei vagyonátadó bizottság jelentős számú vagyontárgyat adott a nagyköz­ségnek. Immár Solt vagyonát növeli a helyi költségvetési üzem ingó vagyona, valamint a Zrínyi Miklós utca 2. szám alatti telephely folyamatban lévő beru­házása. Ugyancsak a helyhatóságé lett a mozi, amelynek üzemeltetését most pályáztatják. Jelentős előrelépés az is, hogy a volt Vécsey-kastély és a tájház önkormányzati tulajdonba adásával a műemlékvédelmi felügyelőség egyetér­tett. Ez utóbbival azzal a feltétellel, hogy az udvaron kiállított tárgyakat restaurálják, s az épület nádazását két éven belül elvégzik. Csak kérdezem... Miért kell vitatkozni, amikor ve­rekedni is lehet? Hovatovább az ilyen humorosnak szánt kérdés már nem is olyan vicces. Többen komo­lyan így gondolják. Lapunk sorozatosan tudósit a ki- sebb-nagyobb települések önkor­mányzati üléseiről, s ezekből nem­csak a parlamentáris hangnem el­durvulása vehető észre, hanem az is, hogy hajszál híján már tettlegesség- re kerülhet sor egy-egy kérdés de­mokratikus megvitatása során. Érdekes módon nem elsősorban politikai ellentétek feszülnek egy­másnak, hiszen ezeket mindenki tu­domásul veszi és a választott képvi­selők elismerik a véleménykülönb­ségek jogosultságát. A veszekedés okai legtöbbször személyesek. En elhiszem, hogy az önkor­mányzati képviselőkön nem lehet a krisztusi türelmet számon kérni, de ha ketten azért nem tudnak a város­házán dűlőre jutni, mert mondjuk az egyikük valamikor rákiabált a másik kutyájára, az túlzás. Minél kisebb egy helyiség, annál jobban ismerik egymást az embe­rek, a megtárgyalandó kérdések is sokkal konkrétabbak, mint a parla­mentben. Valamennyi húsbavágó, és markáns érdekek mentén jön lét­re. A válaszok ezért nem könnyűek. Túl egyszerű lenne nekem itt megegyezésre buzdítani, hiszen vi­tatkozni kell egy demokráciában is. De muszáj személyeskedni is? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents