Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

PETŐFI NÉPE 6. oldal, 1992. június 3. BUDAPEST—KELEBIA KORSZERŰSÍTÉS ELŐTT Szlovén pillanatképek Szlovéniát csak mintegy száz ki­lométer választja el a délszláv há­borús pokoltól, de az alpesi kis köztársaság ma már előkelő ide­genként szemléli a véres küzdel­met. Az egy évvel ezelőtti nyolcna­pos háborúra már szinte semmi sem emlékeztet, csak néha tűnik fel, hogy az út mentén tankakadá­lyok vannak készenlétben, de iga­zából már senki sem gondol arra, hogy belátható időn belül szükség lehet rájuk. Ljubljanában csak a várost igazán ismerő utazóknak tűnik fel, hogy a háború azért ha­gyott maradandó nyomokat: újra kellett cserepezni a vár tetőzetét, s állványerdő takarja a vártornyot is. Az ódon falak már régóta tata­i A hadsereg helytállt. rozásra szorultak, most a városból kivonuló „jugoszláv” hadsereg ha­gyott maradandó nyomokat a vár­épületeken is. A támadás eldöntöt­te a régóta húzódó vitát, hogy megéri-e a roskadozó épület a munkát, vagy pedig át kell engedni az enyészetnek a falakat. Most csak azért is tataroznak, meg kell mutatni, hogy a szlovének képesek eltüntetni a pusztítást. Szlovénia tavaly — mindenki őszinte megkönnyebbülésére, de teljesen váratlanul — Európa ak­kor ötödik legerősebb hadseregét kényszerítette visszavonulásra. A háború nagymestere Szlovéniá­ban egy vékonydongájú fiatalem­ber volt: Jannez Jansa, aki a geril­FOTÓ: MTI • Szlovéniai asszony szlovén pénzzel. laháború, a taktika és a diplomá­cia összes cselvetését bevetette a repülőgépekkel és tankokkal tá­madó „néphadsereg” ellen. Állító­lag még Peterle kormányfőre is nagy hatást gyakorolt, kérdés, mi­re jut az új miniszterelnökkel, Drnovsekkel. A hadsereg egyébként évszáza­dok óta most először népszerű Szlovéniában. Lendván a fiata­lok a lehető legnagyobb lelkese- ‘déssel vonultak be, virággal fel­díszített szekéren hajtottak végig az utcákon, s nagyon boldogok, hogy Jansa katonái lehetnek. A háborús győzelem előtt Szlové­niában össznépi játék volt a bú­jócska a behívók elől. Van, aki a nagyon is nyilvánvaló szlovén na­cionalizmust csak azért nem tartja veszélyesnek, mert nagyon kicsiny népről van szó. „Lennének csak kicsit többen, már rég a Távol- Keletet ostromolnák” — mondta egyik beszélgetőtársam, aki persze alkalmasint nem szlovén. Jár-e munkanélküli-segély a delfineknek ? Sikerre ítélt könyv és film volt az Állat^elmék. Régi szerzők hi­te szerint, ha egy sztori hőse „fóka, kutya, vagy gyerek”, azt falja a Nagyérdemű. Bebizonyosodott: ha delfin, akkor is. A délfin agya állítólag baráz­dáltabb, mint a homo sapiensé. Ráadásul ez a nagy testű vízi emlős alighanem a világegyetem legrokonszenvesebb élőlénye. Kedves, játékos, elképesztően jó­indulatú és amennyiben ez egy állatról elmondható, szinte szün­telenül mosolyog. Tekintélyes állkapcsainak egymáshoz viszo-' nyitott szöge legalábbis ezt a be­nyomást kelti. Mint ismeretes, az Állati el­mék arról szólt, hogy ezt a tüne­ményes vízi koboldot is a gátlás­talan pusztítás (és ami ezzel egyet jelent, önpusztítás) szolgá­latába állítja a homo sapiens. Méghozzá úgy, hogy egy szuper- titkos flottabázison egy nagyha­talom haditengerészetének szak­értői foglalkoztak az állatokkal. Majdnem olyan kiképzést kap­tak, mint az emberek. Csak még koltségeseBbet.* De a cél' itt is szentesítette-az «szköztrüsifä cél a besorozott delfineknél azonos volt azzal, amit a katonák elé tűztek: ölni és meghalni küldték őket. A delfinek „mosolyogva” sik­lottak a rájuk erősített robbanó­anyaggal „az úszó célpont felé”, hogy aztán valahol valaki a tá­volból megnyomjon egy detoná- ciós gombot. Mármint a könyv­ben és a filmen. Meg csaknem biztosan a valóságban is. Az amerikai haditengerészet a minap hivatalosan bejelentette, hogy szélnek, pontosabban víz­nek ereszti a katonai kísérleti te­lepeken alkalmazott delfinállo­mányát. Ami mégiscsak azt je­lenti, hogy ez az állomány léte­zett, méghozzá nemcsak Merle fantáziájában, hanem ott, ahol sejtettük: Kaliforniában, Flori­dában és Hawaiiban. Mint Ran­dy "«vaáu i szakértője elifiondtá;^áz 'általa' vezetett kísérleti telepen és más bázisokon 32 éven át folytak a „vizsgálatok és kísérletek”. Mibenlétükről nem beszélhetett, de azt bevallotta, hogy a delfinek nem morális, hanem anyagi okok­ból kapják vissza szabadságukat. De tudnak-e élni vele? Megél-e egy delfin, ha csak ölni és meghalni taní­tották, „hálából” viszont elszoktat­ták az önálló táplálékszerzéstől? Van-e érdekvédelmi szervezetük az elbocsátott delfineknek? És kapják-e a munkanélküli-segélyt? 32 év után ez a minimum, ami jár­na nekik. Ferenczy Europress MAGÁNORVOSI RENDELŐ Dr. KEREKES CSABA belgyógyász kardiológus szakorvos Rendelő: Kecskemét, Petőfi S. u. 12. V/39. Rendel: hétfő, csütörtök 18—19 óráig. Tel.: 76/27-328 27983 A magyar vasút jövője A MÁV-nál jövőre már el kell különíteni a pályahálózatot és magát a vasúti üzemet, mégpe­dig úgy, hogy a pálya és minden helyhez kötött létesítmény fenn­tartása és fejlesztése az állam fel­adatkörébe kerül, a MÁV pedig az árufuvarozásért, a személy­szállításért és a járműparkért lesz felelős — mondta Kálnoki Kis Sándor, a közlekedési tárca helyettes államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott: a tárcát gyakran érték olyan vádak, hogy szinte kizárólag a közúti közle­kedéssel foglalkozik. A látszat azonban csalóka. Ennek mind­össze az az oka, hogy a közutat érintő törvények már 1988 óta lehetőséget adtak a nagyfokú li­beralizálásra, a monopóliumok lebontására, a privatizálás lehe­tőségére, míg a vasúti — és a hajózási — törvény máig sincs elfogadva. Hamarosan azonban jelentős változás várható e területen is. Már elkészült a vasút távlati fej­lesztési programja, s megtörtént — a svájci Knight Wendling cég által — a vasút teljes átvilágítása is. Az úgynevezett szinten tartó program — melyben szerepelnek a beruházás, karbantartás és fel­újítás költségei is — az 1993—95 közötti időszakra ez évi árszin­ten mintegy 60 milliárd forintos költséggel számol. A finanszíro­zásban az állami költségvetés mellett megjelenik a vasút által fizetett pályahasználati díj, kül­földi hitelek, s a koncessziós tőke. A koncesszió két formában képzelhető el: a villamosításban és új pálya építésében. Az 1995 után kezdődő második szakasz megvalósításához — 5-7 év alatt —- 150-160 milliárd szükségelte­tik. E szakasz főbb elemei a Bu­dapest—Hegyeshalom és a Bu­dapest—Kelebia vonalak korsze­rűsítése, a környezetvédő kombi­nált fuvarozás fejlesztése, vala­mint egy Budapestet délről elke­rülő új vasúti összeköttetés meg- valósitása. ‘10 Kristóf Ágota újabb díja I .xiuiiO.y.KCjß:) ßtmm loiqn s .MiO JJiúü jnuflUíiiuijoi A meisseni porcelán holnap is világelső A termelés nem, az ár emelkedik A kínaiak márősrégen készítettek por­celánt, amikor Európában J.F. Böttgcr- nek 1708/9-ben—sikerültelőször „fe­hér arany”-at előállítani: aszász Meissen- ben hozták létre az első porcelánmanu­faktúrát. A gyár forgalma azóta is egyre növek­szik. a meisseni porcelán világhírének az NDK-korszak sem tudott ártani. Hétje­gyű számmal kifejezhető nyereséget könyvelhet el a múlt évről, s a megrende­lések máris két évre biztosítják a munkát. A gyár raktáraiban három évszázad 150 000 megrendelhető mintáinak for­máit és egyéb kellékeit őrzik. Bármilyen korábbi termékből korlátlanul lehet utánrendelni. A két. egymást keresztező kék kard, amely a gyár márkajelzése, Meissen mí­tosza mellett a kézműves gyártási mód­szert is jelképezi, s ez a tömeggyártás ko­rában különleges vonzerő. Ahogyan több mint 280éwel ezelőtt, úgy ma is kéz­zel viszik fel a nedves porcelanmasszát a gipszformákra. A nyersanyagot, a kao­lint a gyár tulajdonában levő bányából szerzik be. Az 1500 dolgozó közül tjiinden máso­dik a tárgyak festését végzi. A költségek 70 százalékát a bérek teszik ki, amelyek- nckazemclkedésemiattjelentősáremelé- seket terveznek az amúgy sem olcsó lu­xustermékre. A gyártást mennyiségileg nem kíván­ják növelniannakellenére, hogy egyes ve­vők hat éve is várnak az óhajtott „fehér aranyra” Meissen legjelentősebb külföl­di piaca Japán. Azamerikai piacot a 90-es évek közepére szeretnék meghódítani. Mindehhez jelentős beruházásokat ter­veznek, hiteleket vesznek fel. Céljuk, hogy a meisseni porcelán a jövőben is vi­lágelső legyen. Ferenczy Europress P0STAB/ LAKOSSÁGI Érv m rA K tR RT. IAMAT0K il m és takarékpénzt; ÉS VÁLLALATI DEVIZÁK ényes: 1992. június 3-átc Deviza­nem Látra szóló 1 hónapra lekötött 3 hónapra lekötött 6 hónapra lekötött 12 hónapra lekötött Deviza­nem ATS 4,00 8,65 8,90 9,00 9,10 ATS AUD 2,00 4,00 4,10 4,25 4,75 AUD BEF 2,00 5,00 5,50 6,00 6,50 BEF CAD 3,00 4,05 5,30 5,50 5,70 CAD CHF 3,00 8,00 8,10 8,15 8,25 CHF DEM 4,00 8,90 9,00 9,10 9,25 DEM DKK 2,00 5,00 5,50 6,00 6,50 DKK ESP 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 ESP FIM 2,00 5,00 5,50 6,00 6,50 FIM FRF 3,60 8,40 8,75 8,85 9,00 FRF GBP 6,00 9,20 9,40 9,50 9,65 GBP ITL 3,50 8,50 10,75 11,00 11,15 ITL JPY 1,00 2,00 2,50 3,00 3,50 JPY NLG 2,00 7,90 8,40 8,50 8,65 NLG NŐK 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 NOK PTE 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 PTE SEK 3,00 7,60 8,20 8,50 9,00 SEK USD 2,50 3,50 3,60 3,65 3,85 USD Újabb díjat kapott a Svájcban élő, francia nyelven publikáló magyar írónő, Kristóf Ágota: „A harmadik hazugság” című, tavaly megjelent könyve nyerte el a France Inter Radio által alapított „Livre Inter” díjat. A regény folytatása annak a so­rozatnak, amelyet az írónő ma­gyarul is megjelent „A nagy fü­zet” című művével kezdett meg. Körkép a második világháború éveiről, az azt követő világról, Magyarországról és Európáról — egy család történteiének kü­j isi C.UViii-A jIIA ~./6il _i ___Pl Mini, ......: ... ... ' ' >■■■ _____ N YITOTTAK VAGYUNK lönböző állomásain keresztül be- >,* mutatva. ;o! A rangos irodalmi díjat sajá- j tos módon ítélik oda: a francia ud lapkritikusok jelölnek meg tíz, általuk jutalmazásra érdemes un művet, s ezek közül azután egy mi 12 férfiból és 12 nőből álló „lai- kus” zsűri választja ki a díjazot- >■;.> tat. A zsűri tagjait a France In- tér jelöli ki úgy, hogy lehetőleg >11? Franciaország minden fontos y:í körzetét és a legkülönbözőbb foglalkozásokat, érdeklődési kö-á?! röket képviseljék. ov jj js-jy ü J3g un jní un né A Postabank és Takarékpénztár Rt. Kecskeméti Fiókjának (Nagykőrösi u. 11. sz.) szolgáltatásai:- betétszámlakönyv vezetés- devizaszámla kezelés- valutavétel-eladás- folyószámla vezetés- postabank-jegy váltás Hétfő-csütörtök: 8.00-15.30 Péntek: Szombat 8.00-14.00 9.00-12.00 Magyar-Osztrák Pénzintézet >(.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents