Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

6. oldal, 1992. június 23. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC KERESKEDELEM — STATISZTIKA Az élelmiszer-forgalom nem csökkent • A kereskedelmi szervezetek jelentős hányada külföldi tulajdonosok birtokába került. (PN-archív) PÉNZ-TÁRCA A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg . . . ? A tőzsde trükkje Az életszínvonal csökkenése és az ezzel együttjáró társadalmi olló szétnyitása a korábbinál jobban befolyásolta a kiskereskedelmi for­galom alakulását és összetételét. Összehasonlítható árakon számít­va a kiskereskedelem egésze 1991- ben mintegy 28 százalékkal, 1992 első negyedévében pedig további 16-17 százalékkal kisebb forgal­mat bonyolított le, mint az előző év megfelelő időszakában. Folyó áron természetesen nem mutatko­zik ilyen mértékű csökkenés, hi­szen az árak közben jelentősen nö­vekedtek. Nagynevű külföldi cégek Változott a kereskedelem szer­vezeti összetétele is, e téren gyor­sabban haladt előre a privatizáció, mint a gazdaság többi ágazatában. 1992 elején már a 14 060 belkeres­kedelmi gazdasági szervezet közül csak 255 működött vállalati, 510 szövetkezeti formában, míg a kft.-k száma elérte a 13 ezret, s 238 részvénytársaság is alakult. Az új típusú kereskedelmi szervezetek je­lentőd Kanyada részben (egyeséit egészben) külföldi tulajdonosok Különleges hangulatú könyvke­reskedés a kecskeméti Korda-üzlet. A kis alapterületű bolt egyedi terve­zésű polcain az egyházi könyvek mellett szentképek, kerámia szen­teltvíz- és gyertyatartók, porcelán­mécses és -madonna, feszület, apró vallási jelvények, papír- és irószer- áru. Az üzlet vezetője dr. Bujdosó Gabriella. — 1924-ben a Nagytemplom ak­kori prelátusa hívta Kecskemétre a vallási könyveket, kegytárgyakat árusító Korda Kereskedelmi és Ipa­ri Részvénytársaságot. A hajdani katolikus bérházban megnyílt üzlet 1948-ig, az államosításig működött. Most, amikor újra indulhattak az egyházi intézmények, ez a társaság is engedélyt kért tevékenységének folytatására. A Trombita utca 6. szám alatt vettünk üzlethelyiséget (a régi épületet lebontották, a „lor­Az átváltható — konvertibilis — forint megteremtéséhez hosszú út vezet, de jó néhány etapot már magunk mögött tudhatunk. A leg­jelentősebb lépést annak idején be­hozatalunk 90 százalékos liberali­zálása, azaz az import döntő részé­nek engedélymentessé tétele jelen­tette. Közelebb került az átváltha­tóság a külföldiek magyarországi beruházásairól szóló jogszabállyal is, amely lehetővé tette a korláto­zás nélküli tőkeexport Magyaror­szágra, illetve adózott nyereségé­nek ..repatriálását” — olyan pénz­nemben, amilyenben az érintett tő­kés hozzánk exportált. A gazdaságpolitikai intézkedé- során fontos láncszem, hogy a szá;nára szabaddá működő tőke im- i .ója i nnék révén ugyanis ug­rásszerűen megnőtt nyugati expor­tunk, amit viszont elősegítettek a yors és szinte korlátlan importle- etőségek. A tőkebehozatallal a gazdálkodószervezetek fejleszteni tudják gyártmányaikat és gyártási eljárásaikat csakúgy, mint a vevő kegyeinek megnyerése szempont­jából nagyon lenyeges külcsínt (di­birtokába került, sok cég ennek kapcsán külső megjelenési formá­jában is megújult. A nagynevű kül­földi cégek a saját megszokott üz­letvitelüket igyekeztek meghonosí­tani: importárukkal bővítették a kínálatot. A kereskedelmi forgalom össze­tétele is jelentősen módosult. A bolti kiskereskedelmen belül a legkisebb mértékben — mindössze néhány százalékkal — a vegyi áruk forgalma esett vissza. Ebben szere­pe volt annak is, hogy a kínálat számos olyan háztartásvegyipari és kozmetikai termékkel bővült, amely kifejezetten az igényes és a minőséget megfizetni tudó réteg számára került forgalomba, ugyanakkor nem csökkent az ol­csóbb cikkek választéka sem. Az idei év adatai azt jelzik, hogy e téren kedvezően alakul a verseny: az ellátás megfelelő mind mennyi­ségben, mind pedig minőségben. Élénkült a verseny A bolti kiskereskedelmen belül az átlagosnál ugyancsak kevésbé csökkent az élelmiszerek forgalma. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy e téren lehet ugyan spórolni, de csak bizonyos határok között. Az dók háza” áll ma a helyén). 1990. szeptember 3-án nyitottuk meg az országban elsőként ezt a Korda- üzletet — meséli történetüket a boltvezető. — Készletünkből könyvkínálatunk a legjelentősebb, az újra éledő hitélethez szeretnénk hiteles kiadványokat adni. Legelő­ször az ifjúság hittankönyvvel való ellátását vállaltuk, ma már a külön­böző hitéleti mozgalmak kiadvá­nyait is áruljuk, más értékes kiadvá­nyokkal együtt. A hitéletet és erköl­csi nevelést segítő könyvek mellett kulturális értékek forgalmazása és megjelentetése is célunk. — A Korda Bács-Kiskunban nem csak kereskedő, hanem könyvkiadó is? — Nagy örömünkre igen! Nyelv­könyveink voltak az első saját kiad­ványaink. Azoknak, akik szervezett oktatásra nem vállalkozhatnak, vatos kifejezéssel: dizájnt) és cso­magolást. Ez ígéretes folyamatot az elmúlt napokban két újabb jelentős dön­tés erősítette meg. Az egyik: a kor­mány olyan jogszabály-módosítást fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy a külföldiek forintot fogadja­nak el exportjukért, s azzal fizesse­nek importjukért. Jelenleg ugyanis nem válthatják át külkereskedelmi forintszámlájuk egyenlegét külföl­di pénznemre, s azt más országok­ba nem utalhatják át. Az új rendel­kezéssel viszont valutánk a külföl­di partner szemében egyértelműen vonzóbb fizetési eszközzé válik, ami szintén nem elhanyagolható a konvertibilitás szempontjából. A másik intézkedés a bankok közötti devizapiac kialakulásának egyengeti az útját. Igaz, még fenn­marad az exportőrök kötelező de­vizaszolgáltatása, s voltaképp a Nemzeti Bankra hárul a tényleges „piaccsinálás” (azaz a naponkénti záráskor a le nem fedezett üzletek meghatározott árfolyamon való megkötésének kockázatos felada­ta), de az új döntés kétségtelenül piaci elemeket és megfontolásokat. élelmiszer-kereskedelemben is élénkült a verseny, egyre több az olyan magántulajdonban lévő vagy bérelt kis üzlet, amely éjjel­nappal nyitva tart, vagy legalábbis tovább árusit, mint a nagy cégek boltjai. Ezek között is mind gyako­ribbak az olyan vegyeskereskedé­sek, amelyek előrecsomagolt élel­miszereket, zöldség-, gyümölcs- féléket, italt és édességet is árulnak a bolt környezetének megfelelő összetételben és árszínvonalon. Bár ezek az üzletek általában vala­mivel drágábbak mint a piaci áru­sok vagy a szakboltok, de a kiszol­gálás udvariassága és kényelme kompenzálja sokak számára a né­hány forintos különbséget. A legnagyobb mértékben az iparcikküzletek forgalma esett vissza: 1991-ben az előző évhez ké­pest több mint 40 százalékkal! És ez a tendencia — ha kisebb mér­tékben is — de idén is folytatódik. Érezhető túlkínálat van hazai és import konyhafelszerelésekből, bútorokból, világítótestekből, tar­tós fogyasztási cikkekből. Egyre élesebb a verseny, amelyben az im­portált termékek előnyben vannak az itthon gyártottakhoz képest. Vám- és adómentes áron Az elszegényedő fogyasztói ré­teg egyre ritkábban vásárol az üz­letekből, s inkább a feketepiacon kínált olcsó, használt, vagy elavult konstrukciójú termékeket keresi, gyakran olyanokat, amelyeket en­gedély nélkül árusítanak,'vám- és adómentes áron. S bár ezek a cik­kek lényegesen alacsonyabb mű­szaki színvonalúak, mint a boltban vásárolhatók, a létminimum kör­nyékén élők csak ezeket tudják megfizetni. A kereskedelmi forgalmat érzé­kenyen érintette már tavaly is (és igy lesz az idén is), hogy megszűnt a környező országok bevásárlótu­rizmusa. A „turisták” inkább elad­ni, mint vásárolni jönnek, s ha yesznek, is?!i Jegfeljbb éjelmiszert, vegyi árut, vagy más, napi fogyasz­tási cikket. Ny. V. egyéni tanulásra ösztönző német, angol és latin tankönyvet jelentet­tünk meg, most kerül forgalomba a Rózsafüzér-ti tkok és a Játékos er­kölcsi kiskalauz gyermekeknek. — A könyvkiadók, könyvesboltok ünnepe a könyvhét. A kecskeméti Korda készült e jeles napokra? — A Korda-üzletnek a nagy ka­tolikus kiadókkal (Szent István, Szent Gellért, Ecclesia, Szent Ata­náz, Pannonhalmi Könyvszolgálat) kölcsönösen jól működő kapcsola­ta van. Áruljuk könyveiket, árulják kiadványainkat. A könyvhétre ko­moly árukészlettel készültünk, al­kalmi könyvvásárokra megyünk. Többek között a mozgáskorláto­zottak kecskeméti találkozóján és a Máltai Szeretetszolgálat (mária- kápolnai ökumenikus rendezvé­nyen is jelen leszünk könyveinkkel, egyházi tárgyainkkal. k. m. visz a jegybank és a bankok, to­vábbá a bankok és az ügyfelek kapcsolatába. Mindezt talán csak a pénzügyi tranzakciók avatott közreműködői és ismerői tudják igazán értékelni. De bizonyára a laikusoknak is so­kat mond a tény: a konvertibilitás közelitését gyorsító lépéseket az tet­te lehetővé, hogy az elmúlt évben az ország devizatartalékai mintegy 4 milliárd dollárra)!) nőttek, hazank nettó külföldi adóssága 1,4 milliárd dollárral csökkent, a forint infláció­ja pedig túljutott a tetőponton. Mindehhez ígéretes gazdasági hátteret ad az a körülmény, hogy az idei első negyedévben megfordult az ipari termeles—hosszú évek óta tar­tó —csökkenésének irányzata, s jók az esélyei a mélypontról való elmoz­dulásnak. Jóslatokba, s kivált ígére­tekbe persze kockázatos és korai len­ne még bocsátkozni. Azt azonban ál­líthatjuk, hogy a magyar gazdaság immár megtanult alkalmazkodni azokhoz a külső negatív hatások­hoz, amelyek nemrégen még inkább csak sokkolták, mint cselekvésre késztették volna. Bácskai Tamás Ma már egyre szélesebb azok­nak a köre, akik nem egyszerűen vállalkozni szeretnének, hanem rendelkeznek bizonyos mennyisé-, gű szabad tőkével is, amelyet a tőzsdén próbálnak „fialtatni”, be­fektetni. Égyesek a részvényeket, a vállalati értékpapírokat helyezik előtérbe, mások inkább az áru­tőzsdében látnak jobb üzleti lehe­tőségeket. Ez utóbbiról viszonylag keveset tudni, hiszen alig három esztendeje alakult újjá a budapesti tőzsdének ez a szekciója. Tengerentúli mintá­ra szerveződött, úgynevezett ma­gántőzsde lett. Kft., amelynek tag­jai azonos jogokkal rendelkeznek és egyben tulajdonosok is. Jelenleg két szekciója működik: az egyik a gabonatőzsde, a másik a hússzek­ció, amely ha még kicsit kialaku­latlanul is, de már működik. Lehet csereberélni A hazai árutőzsdén főleg takar­mánykukoricát, takarmánybúzát, étkezési — úgynevezett malmi — búzát, árpát, a hússzekcióban pe­dig élő sertést forgalmaznak. Azonnali vagy határidős kötések­kel lehet vásárolni, az előbbiben úgynevezett kistermékek —• cukor, napraforgó, cirok, sárgaborsó stb. — is adhatók-vehetők. Lehet a A brit nagykövetség kereskedelmi első titkára a napokban ellátogatott a Dél­magyarországi Gazdasági Kamara Bács- Kiskun megyei képviseletére, hogy a tér­ség sajátos adottságairól, az angol—ma­gyar gazdasági kapcsolatok lehetőségei­ről tájékozódjon, illetve tájékoztasson. Hazája ugyanis élénkíteni kívánja ezeket a kapcsolatokat, támogatni a befektetési kezdemény^SpséjtStv^if f ^«kni for­galom élénkítésének erdekeben informá­ciócserét és esetenként a tényeleges kap­Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint ír font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár tőzsdén cserélni, mondjuk búzát árpára vagy bármi másra. Lehet bonyolult, úgynevezett fedezeti ügyleteket kötni — hedgelni —, és köthetők opciós ügyletek is. Az üzleteket a vizsgázott tőzsde­tagok köthetik meg, ők tehát egy­ben önmaguk brókerei is. Tőzsde­tag eredetileg csak természetes sze­mély lehetett, de tagságot vásárol­hatott számára jogi személy is. Szekcióként 50-50 tőzsdetag mű­ködhet, de országszerte ma már több mint kétszázan vannak, akik letették a szükséges szakmai vizs­gákat. Terep a spekulánsoknak A közelmúltban kezdte meg a működését a záhonyi árutőzsde, s a bartertőzsde is nyitva áll a befek­tetők előtt. Ez nem jelenti azt, hogy megtört a budapesti árutőzs­de monopóliuma, csupán az egyre növekvő keresletnek, a szélesedő befektetési igényeknek szeretne jobban megfelelni ez az üzletág. Lehetővé válik egy speciális tevé­kenység is, az úgynevezett arbit­rázs, vagyis működési területet kapnak azok a spekulánsok is, akik az egyik tőzsdén megvett, a másikon eladott áruból szeretné­csolatfelvétel elősegítését ajánlotta fel a kamarának, a kamarai tagvállalatoknak. Ennek egyik kezdeti lépéseként az érdek­lődés céljából októberben egy félnapos szemináriumon fogják megismertetni a Bács-Kiskun megyei vállalatok és vállal­kozások menedzsereivel azokat az angol lyek á gazdasági kapcsolatok előmozdítá­sát pplgálják, Részletes áttekintéstádnajc majd az angol gazdaságról, a hozzá való kapcsolódás lehetőségeiről is. 143,71 146,51 58.03 59,27 238,69 243,35 12,76 13,02 18,01 18,41 14,61 14,89 40,32 41.16 43,64 44,50 131,32 133,92 60,76 61,96 64,60 66,00 266,61 272.11 49,20 50,16 12,58 12,82 64,94 66,22 697,54 711,14 59,30 60,40 78,16 79,68 54,47 55,55 13,62 13,88 77,36 78,92 100,86 102,82 nek haszonra szert tenni. Ők azok, akik a piacot állandó forgásban tudják tartani. Akik tartanak egy-egy tőzsdei bukás lehetőségétől, rendszerint azzal érvelnek: nem bíznak a bró­kerek tisztességében. Pedig nem árt tudni, hogy a klasszikus tőzs­dék áthághatatlan alapszabálya a tisztesség. Nyilvánosan történik a jegyzés, az üzletkötés tényét az erre a célra rendszeresített kötjegyeken rögzítik. Ezután az üzletből már nincs kiszállás. Az alapletét lebegtetése Erre a tőzsde pénzügyi elszámo­lási rendszere a garancia. Az elszá­molási mechanizmus lényege az, hogy a napi záró árfolyamok és az egyes üzletkötések árszintje közöt­ti különbséget folyamatosan elszá­molják a tőzsde minden tagjával, majd a vevőtől és az eladótól meg­követelt alapletétet úgy lebegtetik, hogy aki nyert az üzleten, azonnal felvehesse a hasznát, aki veszített, attól levonják a tartozását. Az áru leszállításakor azután mindenki visszakapja az eredetileg befizetett alapletétjét, amely az előbb említett pénzügyi manőve­rek fedezetét jelentette. És lényegé­ben ez a tőzsde trükkje: mindenki az eredeti kötési áron kapja az árut, illetve aszerint fizet, de köz­ben az alapletétje, a pénze úgy vál­tozhat, hogy nem érdemes az üzlet­ből kiszállnia. Találkozó egy német jogásszal • Dr. Dieter Ulrich (Fotó: Walter Péter) Az OTP Bank megyei igazgató­ságának vendégeként pénteken Kecskeméten járt dr. Dieter Ulrich stuttgarti ügyvéd, aki előadást tar­tott elsősorban a vállalkozók szá­mára a szakszervezetek megyei ta­nácsa termében. Dr. Dieter Ulrich előadásában vázolta a kereskedel­mi szállításokat, az üzleti kapcso­latokat és a vegyes vállalatok mű­ködését érintő németországi jogvi­szonyok sajátosságait. Legelső té­maként a vásárlási jogról kaphat­tak az érdeklődők jellemzést. Az előadást fórum követte, ahol a megjelentek választ kaptak kérdé­seikre. Alulértékeltek a kelet-európai valuták A kelet-európai valuták alulér­tékeltek a nyugatiakhoz képest és ez nagy tőkenyereséget ígér a nyu­gati befektetőknek a jövőben — írta a The Economist című brit gazdasági hetilap a washingtoni Planecon kutatóintézet vizsgálatát ismertetve. A forint a legkevésbé alulérté­kelt, részben azért, mert a magyar reformok a leginkább előrehala­dottak, és Magyarország vonzotta a legtöbb külföldi tőkét. A legjob­ban a korona van alulértékelve. A lengyel zloty alulértékelt a dol­lárhoz képest, de felülértékelt a többi kelet-európai valutához mér­ten, ez azt tükrözi, hogy a lengyel gazdasági kilátások rosszabbak a többiekénél — írta a The Econo­mist, és hozzátette, hogy saját szá­mítása szerint a forint 24 százalék­kal, a korona pedig 30 százalékkal alulértékelt a dollárhoz képest. ECU Közös Piac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. június 22. Devizanem Vételi Közép Eladási Árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 144,76 145,11 145,46 Ausztrál dollár 58,50 58.65 58,80 Belga frank (100) 240,44 241,02 241,60 Dán korona 12,86 12,89 12,92 Finn márka 18,16 18,21 18,26 Francia frank 14,71 14,75 14,79 Holland forint 43,96 44,07 44,18 ír font 132,30 132,62 132,94 Japán yen (100) 61,21 61,36 61.51 Kanadai dollár 65,13 65,30 65,47 Kuvaiti dinár 268,67 269,36 270,05 Német márka 49,56 49,68 49,80 Norvég korona 12,67 12,70 12,73 Olasz líra (1000) 65,42 65,58 65,74 Osztrák schilling (100) 702,64 704,34 706,04 Portugál escudo (100) 59,71 59,85 59,99 Spanyol peseta (100) 78,73 78,92 79,11 Svájci frank 54,87 55,01 55,15 Svéd korona 13,72 13,75 13,78 Tr. és Cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 77,94 78,14 78,34 ECU (Közös Piac) 101,59 101,84 102,09 VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-DOLLÁR NÉMET MÁRKA SVÁJCI FRANK OSZTRÁK SCHILLING 78—79 forint, 49—50 forint, 53—54 forint, 7—7,10 forint Könyvkiadó könyvkereskedés Kecskeméten DEVIZAPIAC — BANKOK KÖZÖTT Ismét közelebb a forint konvertibilitásához Ferenczy Europress Az angolok élénkítenék a kapcsolatokat A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Érvényben: 1992. június 22. Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban

Next

/
Thumbnails
Contents