Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-18 / 143. szám
Alsómonostora • Bugac • Fülöpjakab # Gátér # Kunszállás • Pálmonostora • Petőfiszállás Kiskunfélegyháza és vidéke A KÓRHÁZ SZÍVES ELNÉZÉST KÉR Egy elcserélt holttest kálváriája 9 Mi történt volna akkor, ha nem nézzük meg édesapánkat , a koporsóban ... ? Elcserélték a halottakat, rémület a ravatalozóban, összekeverték a lábcédulákat—hetek óta borzolják a kedélyeket Félegyházán a június elsején történtek. Mi csupán egyet tehetünk: bizva abban, hogy ezzel segíthetünk elkerülni egy ismételt szörnyűséget, nyilvánosságra hozzuk a történet részleteit. A tragédiában érintettek egyikét, az ötvenöt éves korában elhunyt Péter bácsi fiát kérdeztük a történtekről. —Az, ami édesapám halálával és a temetéssel kapcsolatban néhány nap leforgása alatt velünk megesett, minden képzeletet felülmúló. Bánatunkban megalázták, gyászunkban megcsúfolták a családunkat. Eztazegészet leginkább egy rosszul megírt tragikomédiához tudnám hasonlítani ... Minden azzal kezdődött, hogy szegény édesapám halálhíréről a Dózsa Tsz dolgozói és az utcabeli szomszédaink még délelőtt, mi viszont csupán délután szereztünk tudomást. A kórház által reggel hét óra húsz perckor feladott táviratot ugyanis a postás nyolc óra előtt pár perccel — elbizonytalanodva a címzett lakhelyét illetően — egyszerűen bedobta egy távolabbi szomszédunk levelesládájába. Akkor este így, már semmit nem tudtunk tenni. Édesapánk ruháit csak másnap délelőtt adhattuk át a boncmesternek — az ilyenkor szokásos összeggel együtt... Hétfőn, a temetés előtt egy órával mentünk ki a ravatalozóba. Itt rögtön feltűnt, hogy édesapám koporsójának az alja és a fedele más-más anyagból készült. Ekkor egy idősebb hölgy lépett az elhunythoz, és felhívta a figyelmünket arra, hogy szegény nagyon megváltozott a halálában. Mi persze utána azonnal láttuk, hogy nem ő fekszik a koporsóban. A húgom még fel is ismerte: egy tiszaalpári bácsi volt a ravatalon — édesapánk ruhájában. Szóltunk a temetkezési vállalat dolgozójának, aki nyomban megnézte a lábcédulát és közölte, apánk neve van ráírva. Szinte megbénultam a döbbenettől. Ezután készségesen bevittek a ravatalozóba és az ott fekvő valamennyi halottat megnézhettem . A négy közül egyik sem volt ismerős. Nem tehettünk mást, mint bementünk a kórházba. A zsúfolt hűtőkamrában tizennyolcán feküdtek. Volt olyan polc, melyen két halottat is egymásra tettek. Édesapánk nem volt köztük. Ekkor telefonáltunk Alpárra, ahol aztán végre megtalálták, és azonnal elindították „haza”. Örülhettünk, hogy időközben még nem temették el... Drága apánk tehát rövidesen Félegyházán volt — a ruhája pedig Alpáron. A két gépkocsi ugyanis útközben elkerülte egymást. Megint telefonálnunk kellett. Megdöbbenésemre azonban a halott- szállítók ekkor a lehető legegyszerűbb megoldást választották: apám ruháját a bácsival együtt hozták vissza Tiszaalpárról — rajta ... Kétórányi késéssel tudtunk csak végső búcsút venni édesapánktól, akinek a temetésére közel százötvenen jöttek el. Ekkor tudtam meg, hogy a húgo- mék Tiszaalpá- ron rendelt koszorújára tévedésből a „búcsúzunk tőled drága édesanyánk" szöveget festették. Égy ismerős félegyházi virágboltos javította ki a hibát.. . Dr. Tóth Sándor igazgató főorvos levele az elhunyt özvegyének: Tisztelt asszonyom! Panaszát — amely félje temetésének körülményeivel kapcsolatos—kivizsgáltam. A mulasztás súlyosságát néni enyhíti, de némiképpmagyarázza az a tény, hogy a bonctermünk hűtőkamrájába — melynek kapacitása 12 holttest —1992. június 1-jén 18 halottat kellett elhelyezni. A szállítás közben, a kamrába való be- vagy kivétel kapcsán, feltehetően az azonosító jelzések leestek. A személyzet nyilvánvalóan a lábcédulákat tévesen helyezte vissza, ami a rendkívül sajnálatos cserét eredményezte. A mulasztásért felelős boncmestereket felelősségre fogom vonni, a szállítással kapcsolatos többletköltséget szintén ők fogják fedezni. A történtekért az intézet igazgatósága nevében szíves elnézésüket kérem. Péter bácsi temetése összesen 35 ezer forintjába került a gyászoló családtagoknak. Galambos Sándor A TALPON MARADÁSÉRT KEMÉNYEN MEG KELL DOLGOZNI Úgy tűnik, jövőre is lesz munka tőjévé vált. Egyszerűen nem tehettünk mást, mint éltünk az önprivatizáció nyújtotta lehetőséggel. így 1991. augusztus 1-jén, huszonhárom tulajdonossal megalakítottuk a Félegyházi Kunép Káeftét. — Ön közel egy évig elzárkózott a nyilvános szerepléstől, nem kívánt beszélni a kft. dolgairól. Mi volt ennek a tartózkodásnak az oka? — Nézze, a tavalyi év még csak az indulás, a szervezés időszaka volt, a „szárnypróbálgatásé”. Hat üzletágban kezdtünk dolgozni, de abban az időben még csak kisebb munkákat vállaltunk, illetve folytattuk a megkezdett építkezéseket. Szóval egyszerűen nem lehetett eddig érdemben nyilatkozni ennek a néhány hónapnak a mérlegéről. Ennyi idő alatt egy építőipari vállalat nem tudja igazán „megmutatni” magát. Attól függően ugyanis, hogy miként játszunk a számokkal, bármit lehetséges bizonyítani. Nyereséget éppen úgy mint ráfizetést. — Azért olyan „belső használatú” mérleget csak készítettek? — Természetesen. Ez pedig azt mutatta, hogy ezt az első időszakot nyereséggel zártuk. Ennek alapján terveztük meg 1992-t. Erre az évre százmillió forint árbevételre számítunk. — Mindezt hány fővel kívánják megvalósítani? — Jelenleg százhetvenen dolgoznak a káeftében, illetve ennyi embert tudunk pillanatnyilag foglalkoztatni. A nálunk dolgozók ugyanis egyelőre még a Kunép állományába tartoznak. Ott van a munkakönyvük, mi csak kölcsönszerződés alapján foglalkoztatjuk őket. Munkát biztosítunk a számukra. Úgy tűnik, hogy egyelőre ez a megoldás mindenkinek megfelel. Amennyiben pedig elnyerjük a megpályázott támogatást, egy előgyártó részleget szeretnénk létesíteni. Beton-előkeverést, villanyszerelést vagy például műköves munkákat tudnánk itt végezni. Ha pedig a következő esztendőben legalább annyi munkánk lesz mint az idén, akkor aztán igazán elégedettek lehetünk. Ez ugyanis azt jelentené, hogy jelenlegi dolgozóinkat továbbra is foglalkoztatni tudnánk ... — galambos — Pályázat útján négy és fél millió forinttal kívánja bővíteni foglalkoztatási alapját a Félegyházi Kunép Kft. A pénz tizenöt új munkahely létesítésére lenne elegendő, ami az itteni viszonyok közepette egy cseppet sem lebecsülendő dolog. A legfrissebb adatok szerint ugyanis jelenleg az egész városban kínálnak ennyi munkahelyet az állástalan férfiaknak. A közelmúltban csődöt jelentett anyavállalatból tehát néhány hónap alatt egy prosperáló vállalkozás nőtt ki. Az átalakulás, az önnál- lósodás nehézségeiről és a közeli jövőről beszélgettünk Bozóky Lászlóval, a káefté ügyvezető igazgatójával. — Két évvel ezelőtt, az előprivatizációs program indulásakor az akkori Kunép bekerült az országosan kiemelt húsz vállalat közé. Jelentkezett is néhány igen komoly nyugati érdeklődő, de amikor megismerték a hazai piaci viszonyokat, rendre elálltak befektetési szándékuktól. Nem voltak kapósak akkor a magyar építőipari vállalatok. Amikor pedig ez a program 1991 nyarán kudarcba fulladt, nyilvánvalóvá vált a számunkra, hogy gondjainkat csak a „kerítésen belül” tudjuk megoldani. Az idő is sürgetett, mert míg az adósságaink szinte napról napra növekedtek, addig a megrendelések jelentős mértékben estek vissza. Az erős központi irányítás, a nagyvállalati forma a további működés kerékkö• A munkahelyek egyelőre biztosnak tűnnek a káeftcnél. AZ ORSZÁGBAN EGYEDÜLÁLLÓ TANVÁGÓHÍD Lakatosból mészáros Szakmunkásbizonyítvánnyal vagy érettségivel rendelkező, az iskolát egy-két éve elvégzett fiatalok átképzésére indított tanfolyamot szeptemberben a félegyházi Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző és Szakközépiskola. Az országban jelenleg egyedül itt történik a hentes és mészáros vállalkozók képzése. A napokban eredményes záróvizsgát tett hat fiatalember közül egyébként csupán ketten dolgoztak korábban a szakmában. Egy hallgatónak „csak” érettségije volt, egy pedig karosszérialakatosként döntött úgy, hogy ezentúl mint hentes próbál majd szerencsét. — Elsősorban a pályakezdő, elhelyezkedni nem tudó fiatalokon szeretnénk segíteni. — mondja Vő- neki Ottóné, az iskola igazgatója. — A vállalkozók képzésében nagyon lényeges adottságunknak tekintem azt, hogy a nagyüzemi keretek mellett a hagyományos vágási és feldolgozási technológiát is oktatni tudjuk. Az elmúlt évben ugyanis üzembe helyeztünk egy tanvágóhi- dat, amely minden tekintetben megfelel a kisüzemi feltételeknek. Már ami a vágást illeti, mert feldolgozónk továbbra sincs. Addig pedig, amíg az ehhez szükséges pénzt elő nem teremtjük, a leendő vállalkozók továbbra is a csongrádi üzembe lesznek kénytelenek átjárni. — Milyen konkrét anyagi hasznot jelent az iskolának a tanvágóhíd üzemeltetése? Naponta hatvan sertést vagy tizenkét szarvasmarhát tudunk levágni. A húst elsősorban a csongrádi feldolgozó üzemnek adjuk el, de természetesen vásárolhatnak nálunk a vállalkozók és a húsboltok is. Szállítunk továbbá az önkormányzat intézményeinek is, részükre bizonyos árkedvezményt is tudunk nyújtani. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján egyébként erre a „tanulóévre” egymillió forint tiszta nyereséget tervezünk, de ha csak nullára jönnénk ki, már akkor is eredményesnek mondhatnánk a gazdálkodásunkat, hiszen a vágóhidak jelentős hányada ráfizetéses. Persze nekünk van egy hatalmas helyzeti előnyünk a többiekhez képest, mi ugyanis költségvetésből gazdálkodunk. Biztos vevőnek számítunk tehát, aki azofinal tud fizetni. Ennek köszönhető például, hogy nekünk akkor is volt bőven alapanyagunk, amikor pedig országosan visz- szaesett a hizlalási kedv... — g — • Természetesen az iskolai oktatás céljaira is használják a tanvágóhidat. Szalai Ilona például másodikos tanuló. Telefonok Pálmonostorán Elsősorban a község külterületén lakók és a gépkocsival utazók örülhetnek annak a nyilvános telefonfülkének, melyet a közelmúltban helyezett üzembe a Matáv Pálmonostorán, az ötös számú főút mellett. Ez már egyébként a második ilyen jellegű készülék itt a határban. Ugyancsak telefonnal kapcsolatos az a hír is, mely szerint rövidesen valószínűleg egy újabb fővonalat kap a polgármesteri hivatal. A bővítés azért vált szükségessé, mert a jelenlegi egyetlen vonal leterheltsége olyan szintű, hogy már-már akadályozza a gyors ügyintézést a községházán. Senki nem tanította rá Hegedűs Sándor bácsi a félegyházi vasúttól ment nyugdíjba, negyvenegy és fél év munkaviszonnyal. Ennyit ismertek el. Pedig ö ennél többet dolgozott, sokkal többet. Még gyerekfejjel, pásztorfiúként ismerte meg a munkát—mint abban az időben olyan sokan. Ekkor próbálkozott először a faragással is. Aztán ahogyan teltek az évek, úgy ügyeseden és egyre szebbek, élethűbbek lettek a figurák. Ma a négyökrös szekér kifaragása már „csak” három-négy hónapba telik... Pályázat tehetséggondozásra A félegyházi önkormányzat művelődési, ifjúsági és sportbizottsága pályázatot írt ki az 1 millió forintos iskolai tehetséggondozási alapjának elnyerésére. A kiírásra 31 pályázat érkezett, összesen öt és fél millió forintos igénnyel. Az elosztásnál figyelembe vették a tehetség- gondozás eddigi törekvéseit, a saját erő felmutatását, és hátrányos helyzetű gyermekek gondozását kiemelt elbírálási szempontnak tekintették. A bizottság által javasolt felosztást a legutóbbi képviselő-testületi ülés elfogadta. A legjelentősebb támogatást, 190 ezer forintot a zeneiskola kapta zongoravásárlásra, és 160 ezer forintot fúvós hangszerek beszerzésére, továbbá 60 ezret a fúvós fesztiválra érkezett holland zenészek vendéglátására. A Darvas-iskola számítógépterem-fejlesztésre 100, a Dózsa-iskola számítástechnikai oktatásra 65, a Platán-iskola nyelv- oktatásra 60, a József Attila-iskola tűzzománc szakköre 60, és a Móra- iskola nyelvi laborra 50 ezer forintot nyert el. A 18 kedvezményezett között vannak kerámia, színjátszó és rajz szakkörök is, és 50 ezer forintot kap a Fédisz a kulcsos gyerekek nyári táborának megszervezésére. — m — Az oldalt szerkesztette: Galambos Sándor Új bizottsági elnök Pólyák Mátyásné végzi ezentúl Kunszálláson a választási bizottság elnöki teendőit. A tisztújításra mint emlékezetes, azért kellett sort keríteni, mert egy korábbi testületi ülés személyeskedésig fajult vitája során az előző elnök benyújtotta a lemondását. Az új összetételű bizottság már meg is kezdte az érdemi munkát: az ugyancsak lemondás révén megüresedett egyik képviselői helyre keresik a megfelelő személyt. Növekvő munkanélküliség Kiskunfélegyházán a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (8,3 százalék) Bács-Kiskun megyében, ám az elmúlt hónap során több mint kétszáz embert bocsátottak el állásából. A közeljövőben jelentős létszámleépítés — a munkaügyi kirendeltséghez beérkezett jelzések alapján — nem várhatók. Az elhelyezkedésre váró szakmunkások gondjain továbbra sem lehet segíteni, ugyanis a munkaadók főleg képzetlen dolgozókat keresnek. Vízmű Alsómonostorán Törpevízmű építésének az előkészületeit kezdték meg a napokban Alsómonostorán. Ennek az első, de talán a legfontosabb feladata a szakértőkre hárul. El kell dönteniük ugyanis, hogy a majd’ harmincesztendős régi kút egyáltalán rákapcsolható-e a hálózatra. A tervek szerint még ebben az évben megkezdődhet az ötven köbméteres vízmű épitése, melynek megvalósítására első lépcsőben hatmillió forintot különített el az önkormányzat. Elkészült a gerincvezeték Május végén adták át a Kiskunfélegyházát Petőfiszállással összekötő gázvezeték fővonalát. Az építést a megyei önkormányzat társulási formában, a falu lakói pedig anyagi hozzájárulásaikkal támogatták. A tervek szerint rövidesen már a fogyaztók is rácsatlakozhatnak erre a gerincvezetékre. Tornaterem épül Bugacon Tizenötmillió forintos beruházással — melynek egyharmada céltámogatás—egy új, tágas tornaterem építését kezdték meg Bugacon. Az iskola mellé tervezett épület rácsos tetőszerkezete várhatóan még június végén megérkezik a faluba. A nem mindennapi munka szerelési feladatait egyébként a helyi lakatos káefté fogja elvégezni. Eladó a jegyzői lakás A négy szolgálati lakás közül a Kunszálláson lévő, de fülöpja- kabi tulajdont képező jegyzői lakás értékesítéséről határozott a legutóbbi testületi ülésén Fülöpjakab önkormányzata. A Dózsa György út 19. szám alatt álló ház eladásából származó pénzt a falu fejlődését szolgáló újabb beruházásokra kívánják fordítani. Testületi ülés Gátéron Holnap, június 19-én tanácskozik a gátéri önkonnányzat. A délután két órakor kezdődő nyilvános képviselő-testületi ülés egyetlen napirendi pontja a művelődési ház elmúlt évi programjainak. az itt folyó érdemi munkának az értékelése lesz. vl__ _________J
