Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-16 / 141. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. június 16., 5. oldal PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE: A sikeres fóliakertész AMIT A KÜLKERESKEDŐ VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL (5.) Nem csak „papírmunka” • Á. Fúrús András eligazítást tart. A hangulat családias, a dolgozók maguk szelektálják ki azt, aki nem úgy végzi a munkát, ahogy kellene. G Mióta poszméhek végzik a beporzást, sokkal szebb a paradicsom. (A szerző felvételei) Ábrahám Fúrús András kiskunmajsai fóliakertészete messze földön híressé vált, s nem csak azért, mert az elsősor­ban idegenforgalmi célra hasznosított termálvíz füti a fürdő mögött lévő sátra­kat. Hanem azért is, mert az itt alkal­mazott egyéb módszerek is kivívják a legkorszerűbb technológiai ismeretekkel rendelkező szakemberek dicséretét. Hogy melyek ezek a különlegességek, s hogy kicsoda, miféle üzletember Á. Fú­rús András, arról beszéljen ő maga. — A vállalkozószellemet édesapám­tól örököltem, aki — úgy mondták — gépes ember volt, s amellett persze maga is gazdálkodott. Darálónk és cséplőgépünk adta a megélhetést a csa­ládnak, persze a föld mellett. Én 1955- ben fejeztem be az általános iskolát, de a mezőgazdasági technikumba nem vettek fel a származásom miatt. Rög­tön dolgozni kezdtem, utóbb a majsai Petőfi Téesznek abban a darálójában, ami a mi egykori tanyánkban volt. — Különös érzés lehetett... — A téeszszervezést elsősorban a bá­tyám viselte rosszul. Ő, nálam idősebb lévén, már beleélte magát, hogy átveszi a gazdaság egy részét. Sohasem heverte ki igazán, hogy nem így történt. Édes­apám nem betegedett bele, mert ő min­dent kibírt, 83 évesen halt meg, pedig akkor még hatvan sem volt, amikor mindenét elvették. Én még fiatal vol­tam, s nem nagyon viselt meg a dolog. — Középiskolába nem járhatott, de ma diplomája van ... — A mezőgazdasági technikumot 1965-ben fejeztem be, levelező tagoza­ton. Kevés volt a tanult ember, rögtön főmezőgazdász lettem a téeszben. Rá­jöttem, hogy a technikum kevés, ezért elvégeztem az üzemszervezés szakot a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Főiskolai Karán. Később a tagság arra kért, hogy vállaljam el az elnöki posz­tot, de pártvonalon egy másik telepü­lésről hoztak egy bukott téeszelnököt. Nem lehetett maradásom, kirúgtak a Petőfi Téeszből, a munkaügyi bírósá­gon is elveszítettem a pert. Átjöttem a Jonathán Téeszbe, s én irányítottam a termálfürdő építését, s az olyan kap­csolódó beruházások előkészítését, mint a csirketelep és a fóliakertészet. Az állami támogatás azonban meg­szűnt, a téesznek nem volt pénze, s én 1989-ben barátokkal, rokonokkal kö­zös vállalkozásban végül magánember­ként valósítottam meg az elképzelést. — Magas beosztású vezető volt. Mi­ben különbözik ettől a magánvállalko­zás?- Vezetőként is felelősségtudattal írtam alá több tízmilliós számlákat, de sohasem éreztem azt, amit a jászszent- lászlói takarékszövetkezettel kötött megállapodásom alkalmával. Csak egymillió forint hitelt vettünk fel, de az egész család morfondírozott rajta, hogy helyesen cselekszünk-e. — A vállalkozók közül sokan panasz­kodnak, hogy nem lehet pénzhez jutni, s hogy a politika nem vállalkozásbarát. Ön miként tapasztalta? — Megfelelő előkészítés után az el­lenkezője is tapasztalható. A,h>le'hez is hozzájutottam, de hozzá lehet jutni egyéb tőkéhez is. Ma már a Primőr- fruct Kft. keretében végzem a zöldség- hajtatást, s a fővárosi társtulajdonosok nem szólnak bele semmibe, kimondot­tan csak a tőkét adták. Van tehát ha­zai, mobil tőke is, ha megfelelő a vállal­kozás. Ők kimondottan mezőgazdasá­gi beruházást kerestek, s mivel hallot­tak rólam, velem akartak együttmű­ködni. Az öntözésfejlesztésre 1,2 millió forint állami támogatást kaptam, mun­kahelyteremtésre pedig most kaptam 2.5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást. Igaz, ezért 13 — korábban munkanélküli — személyt kell alkalmaznom öt évig. — A társtulajdonosok is nyilván kö­vetelményeket támasztanak, s kötele­zettséggel jár az állami támogatás elfo­gadása is. Hogyan lehet ezeknek megfe­lelni?- Magas színvonalon kell ismerni a szakmát, a fiam agrármérnök; ő a te­lepvezető. Csak paradicsommal és uborkával foglalkozunk, de ez is ko­moly szakismereteket igényel. Majsa állattenyésztő vidék, a zöldséghajtatás- nak egyáltalán nem volt hagyománya, nem értettem hozzá én sem. Meg kellett tanulni. A fiam ötletei nyomán ma szá­mítógépes vezérlésű pneumatikus mun­kahenger nyitja a sátrakban a szellőzte­tőnyílásokat, s zárja, ha kell. Saját gi­lisztatelepem állítja elő a szükséges hu­muszt, a beporzást pedig belga posz­méhek segítik. Most egy olyan korsze­rű hőközpontot építünk, hogy a legna­gyobb januári fagyban is lehetőségünk lesz a haj tatásra. — Paradicsom és uborka tehát lesz. Milyen a piac? Én a nagybani felvásárlótelepre járok eladni. Eddig megérte. Az idén a primőrszezon, az aszály miatt, jóval hosszabb ideig tart, később jelennek meg a szántóföldi zöldségek, s akkor sem nagy mennyiségben. S noha az árak rapszodikusan változnak, az idei év biztosan jó lesz. Exportra is gondol­tam, de például Bécsben a primőrárak alig magasabbak a szezonáraknál. Csak akkor érné meg, ha nagyon nagy energiát fektetnének a kereskedelembe. Az pedig külön szakma. Szántóföldi konzervuborkát is telepítettem, amit kedvező feltételekkel lehetne Romániá­ba eladni, de csak barterben. Foglal­kozni kellene vele, hogy a román árut hol helyezzük el. Ehhez nemigen van erőm. A lányom azonban, aki most érettségizik, jól beszél németül. Talán ő kitanulja a kereskedelmet, ami a család hasznára lesz. Bálái F. István A külkereskedelmi tevékenység fel­tételeinek és az ügylet megkötésének felvázolása után eljutottunk a lebo­nyolításhoz. Sorozatunkban végül az okmányokat tekintjük át. Mi szerepeljen a szerződésben, mi a kötelező? Tulajdonképpen semmi sem köte­lező, inkább azt mondanánk, hogy elkerülhetetlen. A megállapodást szóban is meg lehet kötni, az is ér­vényes, legfeljebb leegyszerűsíti a dolgot, ha egyúttal le is írják. Ab­ban pedig az szerepeljen, amitől a jog is szerződésnek minősíti a meg­állapodást. A lényeg mindig az ügylettől függ, hiszen annak rendel­tük alá a fizetési módot, a paritást, a biztosítást, a szállítást, az árut kísérő okmányokat, bizonyítványo­kat. Ha a tartalmi kérdéseket tisz­táztuk, akkor jöhet a lebonyolítás, az okmányok kitöltése. Hány okmány tartozik egy ügylethez? Ez megint csak attól függ, mi­lyen az ügylet. Aki „ab gyár” adja el a termékét, annak csak MÁV 91-et kell kiállítania — erről koráb­ban már szóltunk —, meg termé­szetesen számlát a vevőnek. De ha növényi vagy állati eredetű a ter­mék, akkor általában be kell sze­reznie szakhatóságtól a megfelelő egészségügyi bizonyítványt, a radio­aktivitástól való mentesség igazolá­sát. Kellhet a minőség tanúsítására műbizonylat, s egyáltalán bármi, amit a vevő kér. Például származá­si bizonyítvány. Milyen célt szolgál a származási bizonyítvány? A vevő érdekét szolgálja, ha kéri, akkor azért kéri, mert a Magyar- országról behozott árura kedvezmé­nyes vámot fizet. Tulajdonképpen a magyar exportőrnek is érdeke, hogy a vevője a vámkedvezményt meg­kapja, mert abból valamennyit ő is érvényesíthet az eladási árban. Mit lehet a származási bizonyítvánnyal bizonyítani? A vevő — az importőr — bizo­nyítja vele a saját vámszervei előtt, hogy honnan származik az áru. A származást az erre rendszeresített okmányon az eladó deklarálja, s a kereskedelmi kamara hitelesíti az állítását. Természetesen csak akkor kell mellékelni, ha a vevő kéri — de van­nak országok, ahol minden szállít­mányhoz kötelező mellékelni —, vi­szont március óta a közös piaci or­szágokba általában már nem a ha­gyományos származási bizonyítvá­nyok kísérik az árut, hanem az EUR-okmányok. Mi a különbség? Tartalmi különbség van, mivel az Európai Közösségekkel megkötött társulási szerződés révén a magyar áruk többsége fokozott vámkedvez­ményben részesül, de csak akkor, ha a konkrét árura vonatkozó szár­mazási szabályoknak megfelel. Ép­pen ezek miatt a konkrét szabályok miatt nehezebb az EUR-szállítási bizonyítványok kitöltése. Ki kell választani az adott árura vonatko­zót, megvizsgálni, hogy megfelel-e a követelményeknek és mindezt még dokumentálni is kell. Csak az exportban van szükség EUR-okmányra? Nem, az importban éppúgy hasz­nálhatók és használandók, csak az exportban a használatba vételük „sürgősebb”. Az Európai Közösség tagországai ugyanis a legtöbb ma­gyar árura már a tíz évre megkö­tött egyezmény első évétől vámked­vezményt nyújtanak, amit Magyar- ország csak a későbbiekben fog vi­szonozni. Tehát a legtöbb európai eredetű árura majd a negyedik év­től lesz nálunk importvámkedvez­mény. Mégis; már most javasoljuk az EUR-okmány használatát az im­portban, mert az Európai Közösség országaiból behozott alkatrészek, anyagok felhasználásával készült magyar áruknak nagyobb esélyük van a vámkedvezményre (ha közös­ségi országokba exportálják azo­kat). Hangsúlyozzuk; az EUR-szállítási bizonyítvány nem kötelező, csak ak­kor szükséges, ha abból valamelyik félnek előnye származik. Azt azon­ban, hogy kinek, mekkora előnye származik belőle, minden külkeres­kedelemmel foglalkozó vállalkozó mielőbb tanulmányozza kellő alapos­sággal. Mert ha nem teszi meg, ak­kor számára elvesznek mindazok a beharangozott előnyök, amelyek egyébként valóban benne rejlenek a társulási szerződésben. Bajzik Magdolna— Zsembery Ágnes Gazdasági közérzet JÜNIUS 26-ÁN T ájékoztató dániai lehetőségekről A május végén Kecskeméten rende­zett dán napok számos vállalat és vál­lalkozás érdeklődését felkeltette a Bács megyeiekkel testvéri kapcsolatokat ápoló dániai Viborg megye gazdasága iránt. A kiállításon — a kapcsolatok felvétele céljából — személyes beszélge­tés révén tájékozódhattak és írásban is megjelölhették konkrét szándékukat, ajánlatukat. Rájuk is gondolt a gazdasági kama­ra, amikor felkérte a Dán Királyi Nagykövetség kereskedelmi tanácso­sát, hogy tartson Kecskeméten tájékoz­tatót a két ország közötti gazdasági kapcsolatok lehetőségeiről, a vállalko­zókat segítő megoldásokról. A dán kormány által jegyzett befektetési alap és környezetvédelmi alap működéséről, a vegyes vállalati kezdeményezéseket támogató céljáról szól majd a tájékoz­tató, természetesen magyar nyelven. Az érdeklődők Kecskeméten, a szak- szervezeti székházban hallgathatják meg, június 26-án, délelőtt fél 11-kor. A rendezők mindenkit szívesen látnak. 1992. április 21-éig 398 termelőtevé­kenységet folytató cég töltötte ki a Ko- pint-Datorg negyedéves ipari konjunk­túratesztjét. A válaszadó cégek közül, gazdálkodási formáját tekintve, 144 ál­lami vállalat, 163 gazdasági társaság. 91 pedig szövetkezet. Az összesből 200 tekinthető kicsinek (100 főnél keveseb­bet foglalkoztat), 158 közepesnek (a foglalkoztatottak száma 100 és 1000 fő közötti), 40 nagynak (1000 főnél töb­bet foglalkoztat). Saját jelenlegi helyzetét a cégek több­sége — 57%-a — közepesnek, 38%-a rossznak, 5%-a jónak minősíti. Lassan elfogynak a jó helyzetben levő cégek —, az öt százalék az eddig mért legalacso­nyabb arány. Rövid távon javulásra mindössze a cégek 15%-a számít, 68% szerint helyzete változatlan marad, 17 % pedig úgy véli, hogy helyzete romlani fog. A romlásra számítók aránya maga­sabb ugyan, mint a javulásra számítóké, „túlsúlyuk” azonban mindössze 2%, ami annyi, mint egy évvel korábban volt, és számottevően kedvezőbb a janu­árinál. Ez a jelentős javulás a kilátások megítélésében január és április között a szezonalitás egy különleges fajtája, „áp­rilisi optimizmus". A szezonális opti­mizmust tekinthetjük az alkalmazko­dóképesség sajátos jelének is. Év elején a gazdálkodók, figyelembe véve az éppen soros megszorításokat, rövid távra pesszimista prognózisokat adnak. Az első negyedév végére viszont megnő azoknak a száma, akik—megtalálva az éppen alkalmas eszközt az alkalmazko­dáshoz—esélyt látnak helyzetük javítá­sára. Ez a fajta közérzeti szezonalitás minden bizonnyal gyengült a piaci vi­szonyok erősödésével, a rendszerint év elejéhez kötött központi gazdasági in­tézkedések visszaszorulásával. A magyar gazdaság egészének jelen­legi helyzetét rossznak tartja a cégek 79%-a, közepesnek 21%-a. A kilátáso­kat illetően stagnálásra számít 58%, to­vábbi romlásra 41 %, s mindössze a cé­gek 1 %-a véli úgy, hogy a nemzetgazda­ság helyzete a tél beálltáig javulni fog. A felfelé mozdulás jeleit tehát a vállal­kozások pillanatnyilag nem érzékelik. CÉGBÍRÓSÁGI HÍREK Az 1992. febr. 28. és máj. 26. közötti időszakban a megyei cégbíróság az alábbi korlátolt felelősségű társaságokat jegyez­te be: Agri Invest Export—Import Kér. és Szóig. Kft. (székhely: Kecskemét) — Kapital Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. (Kecs­kemét) — Plansoft Tervező és Programozó Kft. (Kecskemét) — TABA Kereskedelmi és Szol­gáltató Kft. (Soltvadkert) — Schmidt és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Baja) — Bástya Építőipari, ifäri Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft. (Kalocsa) — INOX Kereskedel­mi és Szolgáltató Kft. (Kecske­mét) — Hortyányi és Fiai Ter­melő és Szolgáltató Kft. (Baja) — Rizalit Építőipari és Szolgál­tató Kft. (Kiskunfélegyháza) — Brillant Élelmiszeripari Aroma- gyártó Kft. (Budapest) — Se- mafel Kereskedelmi és Feldolgo­zó Kft. (Solt) — TRO-WMH Sportruházati Kereskedelmi Kft. (Kecskemét). • A cégek mindenkori helyzetét és kilátásait egyaránt tükröző grafikon négy év adatai alapján készült, szezonalitással számolva (1987 első negyede = 100) X A háromszög és a liberalizáció A lengyel Rzeczpospolita című lap szerint az eredetileg kitűzött július elsejei határidőhöz képest két-három hónapot késhet a Visegrádi Három­szög országai közti kereskedelmet li­beralizáló megállapodás. Mint Ka- tarzyna Jedrzejewska írta, jelenleg két megoldás jön szóba: vagy egy­szerre vezetik be. vagy három sza­kaszban. A lengyel becslések szerint a lengyel külkereskedelmi forgalom Magyarországgal és Csehszlovákiá­val, életbeléptetése után. várhatóan mintegy 30 százalékkal fog emelked­ni. A növekedésből származó ha­szonnal szemben áll a költségvetés­nek a vámok és az adók kieséséből származó vesztesége. Felezett segélyprogram A hét vezető ipari ország átmeneti­leg levette a napirendről az Oroszor­szágnak szánt 24 milliárd dolláros se­gélyprogramnak legalább a felét, mert Moszkva nem állapodott meg re- formprogrambanazIMF-fel jelen­tette a The Times című brit lap. A ha­lasztás akár szeptemberig is eltarthat. Munkanélküliség Oroszországban Év végére elérheti a 4 milliót a munkanélküliek száma Oroszország­ban — vélik helyi munkaügyi illeté­kesek. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a munkanélküliség kérdése társadalmi és gazdasági problémából politikaiba fordul át. A CIA a volt Szovjetunióról Valószínűleg egy évtizednél is to­vább tartanak majd a volt szovjet köztársaságok piacgazdasági reform­jai, és nem lehetetlen, hogy politikai zsákutcába és bizonytalanságba tor­kollnak áll az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) jelentésé­ben. amelyet első ízben hoztak nyil­vánosságra a nagyközség számára is. A jelentést az amerikai kongresszus számára készítették. A CIA szerint jövőre újabb reformlassító tényezők jelennek majd meg Oroszországban és társaiban, ezek között például a vészesen növekvő munkanélküliség, a termelés további csökkenése, illetve a mérhetetlen áremelkedések közvet­len következményei. Új iráni földgázmező Irán a korábban felmértnél 3 ezer milliárd köbméterrel nagyobb föld­gázkészlettel rendelkezik; ez azután derült ki, hogy hatalmas új mezőt fedeztek fel az öböl vize alatt. Az eddigi becslések 17 ezer milliárd köb­méternyi földgázkincsről szóltak. A mező egyébként az észak-katari lelőhely folytatása, de már iráni fel­ségvizek alatt. Az iráni olajipari mi­niszter közölte azt is, hogy országa véglegesen kimunkálta azt a tervet, miszerint 1996-ra elkészül Azerbaj­dzsánon keresztül Ukrajnáig egy cső­vezeték, s ezen keresztül évente 25 milliárd köbméter földgázt szállít Irán Ukrajnának. Az atomerőművek biztonságáért Hans .Blix, a Nemzetközi Atom­energia Ü gynökség (IAEA) főigazga­tója olyan nemzetközi kódé* kidol­gozását sürgette, amelyikkel szava­tolhatnák az atomerőművek bizton­ságos működtetését. Mint elmondta, az eddigi két legsúlyosabb nukleáris katasztrófát — az 1979. évi ihrce Mile Island-it és az. 1986. évi cserno­bilit — a biztonság megszegése idézte elő. Az atomenergia termelése biz­tonságos feltételek között környe­zetkímélő és tiszta, bár egymaga nem képes megoldani a légköri felmelege­dés problémáját, azaz megszüntetni az ózonritkulást előidéző gázkibocsá­tást. Véleménye szerint a nukleáris energiatermelés növelésével mérsé­kelni lehet a légköri szennyeződést, javítani a nagyvárosok levegőjének tisztaságán, elkerülni a savas esőket, s feltartóztatni a klímaváltozást. Az osztrákok bizonytalanok Az osztrákok mind bizonytalanab­bak a tekintetben, hogy országuk csat- lakozzék-e az Európai Közösségek­hez. 78 százalékuk szeretné népszava­záson ki fejezni véleményét tűnik ki közvéleménykutatási adatokból. A dán népszavazási eredményt meg­előzően készült felmérés tanúsága sze­rint az osztrákoknak csak a 29 százalé­ka biztos abban, hogy a közös piaci csatlakozás előnyös lesz Ausztriának. (1988-ban inég42 százalékuk tartotta biztosnak.) 26 százalékuk véleménye szerint viszont ártana az országnak, ha az EK tagjává válnék. (1988-ban csak 17 százalékuk vélekedett így.) A felmérés szerint a lakosság 45 száza- i léka bizonytalan a dologban. j Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents