Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-10 / 136. szám
PETŐFI NÉPE 6. oldat, 1992. június 10. MI LESZ AZ IPARI SZÖVETKEZETEKKEL? A törvény egy évet ad az átalakulásra pír formájában. Megállapítják a szövetkezeti üzletrész eszmei tulajdoni hányadát, illetve annak mérleg szerinti összegét. Ez a folyamat lezajlottt április végéig. — Mi következik ezután? — A tagok rendelkezésében a vagyon természetben megvalósuló kiválása, különböző szervezeti változások formájában.- Vagyis ez aztjelenti, hogy kiviheti a tag a vagyontárgyakat a szövetkezetből? — Igen. Bár Nyugat-Európában nem szokták természetben kiadni a kilépő tagnak a szövetkezet vagyonát, ám a kiválásra mégis szükség van nálunk. — Miért ? Azért, hogy a tag.gyakorolhassa a vagyonkivitelt, ha nincs megelégedve a 'gtfztiálkodás eredfhénVéTüél. * — Ha jól tudom, most következik az az időszak, amikor be kel! jelenteni a szervezeti változásokat.- Igen. Erre a törvény két hónapot szán. Attól számítva, amikor a tag megkapta a közgyűlési határozatot a vagyonnevesítésről. Most kell tehát majd a tagoknak elgondolkodniuk, melyik vagyontárgyakat érdemes kivinniük, mire van pénzük, üzletrészük, mivel tudnak gazdaságosabban, jobban működni a jövőben. A szervezeti változás bejelentése után a vagyonmegosztás következik. — Kérem, beszéljen erről kicsit bővebben ! — A vagyonmegosztásra háromféle eljárást kínál a törvény. Egyfelől a közgyűlési megegyezést, amelyet valamennyi esetben alkalmazni kell. Itt a kisebbségnek vétójogai vannak. Ha nem si^rül megegyezni kis vagyon kivitele esetén, a kiválni szándékozó ta- gökDiroságí vagyonmegosztást kérhetnek. Vagy pedig árverés következik. Az első lépcső egy zártkörű árverés, ahol csak tagok és üzletrésszel rendelkező kívülállók licitálhatnak. Ha ez nem vezetne eredményre, akkor jöhet a nyílt árverés, amelyen már bárki részt vehet. — Most, a változások időszakában gyakran egy kalap alá veszik a kívülállók az ipari és a mezőgazdasági szövetkezeteket. — Pedig egyáltalán nem mindegy, milyen szövetkezetről van szó. Az ipari szövetkezetekre vonatkozó tennivalók jelentősen különböznek a mezőgazda- ságiakétól. Ez utóbbiak többnyire sokféle tevékenységgel foglalkoznak, nem csupán mezőgazdaságival. A kárpótlás, a földkérdés itt külön speciális helyzetet teremt. Ez az ipari szövetkezeteket nem érinti. — Térjünk vissza ismét az ipari szövetkezetek új szervezeti formáihoz. Választani lehet a társaság, az egyéni vállalkozás és a szövetkezeti forma között. Mit jelent ebben a rendszerben a szövetkezet? Olyan társas vállalkozást, amelyben döntően a tagok közreműködése a feltétele annak, hogy a vállalkozás nyereséges legyen. Csupán kisebb részben fontos a bevitt vagyon. Ezzel szemben a gazdasági társaságoknál döntő jelentőségű a vagyon, míg a személyes közreműködés nem kötelező. A szövetkezet sajátossága az is, hogy a szavazás nem vagyonarányosan történik, hanem egy tag, egy szavazat alapon. Fontos tudnivaló még: a szövetkezet alapításához nincs szükség induló vagyonra. Szemben a társaságokkal, amelyeknél az induláshoz elő kell teremteni meghatározott mértékű törzstőkét, illetve alaptőkét. — Mennyi időt szán a törvény e jelentős átalakulások végrehajtására? — A törvény kimondja: az átalakulásnak végbe kell mennie egy év alatt. A gazdaságszerkezeti mozgások nem biztos, hogy teljes egészében lezajlanak ennyi idő alatt. De bízom benne, hogy könnyen megtalálják az ipari szövetke" zetek alokät a szer\?eztefi lormjißaOne-' * lyaltberv» jövőben á leghütékrmyabbanj tudnak dolgozni — mondta befejezésül dr. Pesta János. Gaál Béla Küldöttközgyűlést tartott a közelmúltban Kecskeméten a Bács- Kiskun Megyei Iparszövetség. A fórum programpontjai közül kétségtelenül dr. Pesta Jánosnak, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesének előadását kísérte a legnagyobb érdeklődés. A meghívott előadó az ipari szövetkezetek szervezeti változásairól és a vagyonmegosztásokról beszélt. A közgyűlés után munkatársunk készített interjút a főosztályvezető-helyettessel. — Az idén, a: év elején fogadta el a parlament a szövetkezeti átmeneti törvényt. Mi volt a törvény alapvető célja? — A törvény elsősorban a magántulajdonosok szövetkezetének kialakulását célozza. Ezt két lépcsőben kívánja elérni. Először lezajlik a szövetkezeti vagyonnevesítés. Ekkor - hangsúlyozom, ipari szövetkezetekről beszélek — felosztják a teljes vagyont a tagok között értékpa• Dr. Pesta János: A vagyonmegosztásra háromféle eljárást kínál a törvény. • Az 1-cs placc még zsúfoltabb lett. TAXISOKK III. Oda állnak, ahová • A 2-cs taxiállomáson már csak a tábla emlékeztet a taxira. Két hete, hogy elköltöztek innét. illetékes szakmai érdekképviseleti szerv véleményének figyelembevételével — a kiadható taxíengedélyekre keretet állapíthat meg. A taxiengedély iránti kérelem benyújtásánál a vállalkozónak vállalkozásának biztosítékául tartósan lekötött százezer forint összegű betéttel kell rendelkeznie és semmiféle adóhátraléka, tartozása nem lehet az állammal szemben. A gépkocsira vonatkozó szigorítások is figyelemre méltóak. Taxizásra például négy évnél idősebb gépkocsi nem használható. „Személytaxiként négy- vagy többajtós limusine- vagy kombikivitelű, kizárólag személytaxizáshoz használt, meghatározott színű taxirendszámtáblákkal felszerelt, öt személy szállítására alkalmas személy- gépkocsi tartható üzemben.” A felsoroltakon kívül még számos műszaki előírás vonatkozik majd a személytaxikra. A rendelet 1992. szeptember elsejével lépne hatályba, azt követően hét hónap türelmi időt kapnának a taxisok az átállásra. Ferincz János Taxi taxi hátán Kiskunhalason. A Hősök terén már alig férnek a placcon, a dupla sor eleje és vége gyakran belóg az úttestre, akadályozva ezzel a közlekedőket — írtam három héttel ezelőtti riportomban. Nos, azóta több vonatkozásban is változott a helyzet. Új közterületszabályzatot fogadott el a képviselő- testület, miszerint megszűnt a havi 200 forintos álláshely, helyette 300 forintot kell fizetni kocsinként. — Ez a 300 forint feljogosítja a taxisokat, hogy oda álljanak, ahová akarnak — mondja Herczeg Károly- né, a műszaki osztály előadója. A 2-es placc bérlői — élve a lehetőséggel — azonnal kifizették a 300 forintot és átmentek a forgalmasabb 1-esre. — Ezzel az intézkedéssel tovább növelték a központi taxiállomás zsúfoltságát — mondom Herczegnének. — A fene sem tud a taxisokon eligazodni! Eddig sírtak egy másik állomásért most — amikor kijelöltünk még egyet —, nem tetszik nekik. — Tud-e valami biztatót mondani nekik? — Más városok tapasztalatait vizsgálva próbálunk tenni valamit, ami normalizálná a helyzetüket. Persze az igazi megoldás az lenne, ha csökkenne a számuk, és az ellenőrzési jogunk nemcsak a területhasználatra korlátozódna, hanem általában a taxis tevékenységre is. — Kik ellenőrizhetik a taxisokat? A közlekedésfelügyelet és a rendőrség. — S ha az utasnak panasza van a szolgáltatás ellen, kihez fordulhat ? — A fogyasztóvédelmi felügyelőséghez Kecskemétre. Valamikor, még a taxizás hőskorában, a Volán szinte naponta ellenőrizte kocsijait. Most, elvétve találtam olyan taxist, akit az utóbbi két évben ellenőriztek volna. Készül az új rendelet Hamarosan jelentős változások lesznek a taxizásban. A Közlekedési Minisztérium, az érintettek bevonásával, új rendelettervezetet készített. Az eddigieknél jóval szigorúbb rendelet célja a taxisok számának csökkentése, az alkalmatlanok és a kontárok kiszűrése. Néhány újdonság a tervezetből: Személytaxi szolgáltatást a területi közlekedési felügyelet engedélyével lehet végezni. A közlekedési miniszter - az GOSZTONYI PÉTER KÖNYVÉRŐL A magyar honvédség a második világháborúban A könyvhét egyik szenzációjaként jelent meg Gosztonyi Péter Svájcban élő magyar történész könyve a magyar honvédség második világháborúban játszott szerepéről. A szakmai körökben alapműnek számító munkát több évtizedes kutatások eredményeként először a 80-as években adták ki Rómában. A kiadás után az olvasók számos új dokumentumot, visszaemlékezést juttattak el a szerzőhöz, akinek ezekkel a kiegészítésekkel gazdagított könyvét jelentette meg az Európai Kiadó a közelmúltban. A történész a hadi- és politikai események ismertetése és elemzése mellett a döntéseket hozó személyek sorsát is végig kíséri. Érinti a Nyugatra került félmillió hadifogoly sorsát is. Részletes kimutatást közöl a világégés emberi, anyagi veszteségeiről, amelyek a hadizsákmány- nyal s a jóvátételként kihurcolt javakkal tovább növekedtek. A könyv végén Gosztonyi Péter felteszi a kérdést: — Kimaradhattunk volna-e a háborúból? Következtetései alapján erre nem volt esélyünk. Az ország stratégiai-földrajzi helyzete, a Trianonból eredő nemzeti sérelmek következtében kényszerpályára kerültek politikusaink. Tudták, ha szembeszállunk a németekkel, úgy járunk, mint a le- igázott európai államok. A magyar tisztikar többségéről a történész úgy vélekedik, hogy németbarát volt, de nem fasiszta érzelmű. A barátság gyökerei az első világháborús fegyvertársi emlékekből táplálkoztak, s a tisztképzés is porosz elvek s az antikommunista értékek alapján történt idehaza. Részben ez volt az oka annak, hogy a háborúból kilépni szán- « ____&__________ dé kozó Horthy Miklós helyett a honvédségi elit a Hitler mellett végsőkig kitartó Szálasi Ferencet választotta 1944. október 15-én. * Gosztonyi Péter csütörtökön lései Ji-AumUi ti /ÍGUj'UiiíÚiiíxJ Aki .ÁÚkIÁ-J.±<Jí 17 órától tart előadást Kecskeméten, a helyőrségi klubban, Újra kell-e írnunk a XX. századi történelmünket? címmel, majd dedikálja a közelmúltban megjelent könyvét. Barta Zsolt1 SZEDEMCSEK BÁCSI KINCSEI Á Falumúzeum lesz Nagybaracskán? Nagybaracskán a falu leghosszabb utcájában él Szedlacsek Dara István, a népművészet mestere. Húsz éve annak, hogy megkapta ezt a címet, aktívan már nem dolgozik, de Baján a Szent Antal utcai általános iskolában szakköri foglalkozásokat tart a szövés tudományáról. Piciny lakásának falait vagy kétszáz tányér borítja. A szobában vadcseresznyéből faragott búzakompozíciós ágy emeletesre vetve, hatalmas, díszes hu- zatú párnákkal, a kincseket rejtő menyasszonyi láda, a komódon búcsúfiák, türelemüveg, tökmagolajjal töltött pipics. Egy egész életről beszélnek ezek a tárgyak, mindegyiknek külön története van. A szoba negyedét foglalja el a ma is működő, 1726-ban készült tölgyfa szövőszék. Sajátos hangulat uralkodik: egy percig sem lehet érezni múzeumi atmoszférát, hiszen minden, amit használni lehet, a cserépedénytől a vasfazékig, naponta kézbe kerül. Még a búbos kemence sem dísznek van, amit negyed százada saját kezűleg épített Dara István. Ez az ő központi fűtése, süt és főz is benne. Eredeti szakmája pék, amit sosem szeretett, inkább a kézimunka kötötte le figyelmét. A takácskodást úgy leste el másoktól. (Kilencven évvel ezelőtt Nagybaracskán 120 takács dolgozott, idejárt a környékbeli községekből mindenki stafirungot csináltatni.) Szedlacsek bácsinak nemrég volt a 74. születésnapja és attól fél, vele együtt a szakma is kihal. Ugyan, ki tudja azt manapság, milyen is az a cifra-, vagy hímes szőttes, a lajbi vagy a mosdatókendő? A „feneketlen” láda tartalma rejti a több öltözetnyi női és férfi eredeti népviseletet. de van itt 1892-ből való legénying is. Joggal vetődhet fel a kérdés: mi történik ezen értékekkel, ha már nem lesz az, akinek féltő gondoskodása óvja őket? A gyűjteményt kérték múzeumok Kecskemétről, Félegyházárol, Kalocsáról, de ő nem adta senkinek, maradjon Baracskán az, ami a falúé volt valaha. , n Szedlacsek bácsi most döntés és választás előtt áll, ugyanis egy ajánlatót kapotí az önkormányzattól: gyűjteményét egy kialakítandó falumúzeumba helyeznék, ahol helyet kapna ő is tisztességes körülmények között. Ereklyéi ily módon közkinccsé válhatnának, mindenkinek a gyönyörűségére. Nehéz szívvel — bár még nincs konkrét megállapodás —, de úgy tjanik, megválik a háztól, ahol született ps mindenéért (mely felbecsülhetetlen történeti és eszmei értéket képvisel) csupán életjáradékot kér. — Ha majd eljön az ideje - mondta —, összeállítok egy népviseletes batyut magamnak, amiben holtamban szeretnék lenni. Eddigi életem talán elég arra, hogy nevem fennmaradjon. Somogyi Gábor, I Halasi fiúk a szegedi gyermekszínházban Vezendi Gábor nevét már olvashatták lapunkban: Mesemondásával, humoros novellák előadásával szinte pillanatok alatt vált ismertté. Tehetségét bizonyítja az az „évad” is, amelyet most zárt Szegeden, a Százszorszép Gyermekházban heti két előadással. Az itt bemutatott darab Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi adaptációja volt. amelyet Csicsai Antal, a rendező készített az eredeti regény és a szín- müváltozat mutációjával. Az utolsó előadás, után kerestem fel Gábort: — Milyen eredménnyel zárod ezt az előadás-sorozatot? Hasznosnak érezted? — Eddig elég sokáig csak a dicséretért dolgoztam, hajtottam. Mostanra, úgy érzem, elérkezett az az idő, amikor a színjátszás már saját magamnak fontos. Egyre nagyobb vágyam az, hogy színész legyek. — Az előadás közben felmerült bennem, hogy vajon ti, tizenévesek, mennyire érzitek magatokénak Móricz szövegét. — Már tavaly, a színjátszótábor előtt többször el kellett olvasnunk a regényt, így volt időnk megérteni a mélyebb tartalmat is. • Egyre nagyobb vágyam, hogy színész legyek — mondja Vezendi Gábor. (F. J.) — Ez volt az első nyilvános fellépésetek ? — Nem. Tavaly a szegedi Macikarácsonyon már adtunk elő úgynevezett bohóctréfákat. Ennek a lényege azonban még főleg az improvizálás volt, s inkább kisebb gyerekeknek szólt. — Lebilincselöen érdekesnek találtam a színpadi megoldásokat. — A több színtér a forgató- könyvből adódóan szükséges volt, ezt azonban egy színpadon nem lehetett volna mozgatás nélkül állandóra beállítani. így a terem különböző pontjain hétféle helyszínt rendeztünk be, köztük helyezve el a nézők székeit. így az egész előadás családiasabbá vált. — Te játszod a darabban Böszörményit. Mennyiben érzed magadénak ezt a jellemet? — A kiválasztás az első próbák előtti foglalkozásokon történt úgy, hogy a rendezőnk a személyiségünkhöz igazítva többünk közül választotta ki a szerepekre legmegfelelőbbeket. Úgy érzem a csirkefogó Böszörményi stílusa közel áll hozzám. — Melyik a kedvenc jeleneted? — A pakkbontás, mert itt adhatom vissza leghitelesebben az általam játszott szerepet. — Lesz-e folytatás? — A nyáron'megrendezésre kerülő színjátszótáborban szeretnénk újabb darabot próbálni, valószínűleg a Pál utcai fiúkat. Sz. H. H.
