Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

/ m MEGYEI KORKÉP 1992. június 10., 5. oldal x •• •• 1 1 •• * Lövöldözés rendőrpisztollyal Mi történt a bácsalmási halászcsárdánál? Szerencsére ritka eset, hogy a rendőrt is megtámadja valaki, és még ritkább, hogy a fegyverét elve­gyék. Amint erről hírt adtunk, egy italos társaság erre vetemedett a bácsalmási halászcsárda előtt. A kis híján tragédiát okozó ese­ményt egy eldobott borospohár váltotta ki, de az okok között min­den bizonnyal főszereplő a mérték­telenül fogyasztott szeszes ital és az ennek következtében fellépő gon­dolkodási képesség csökkenése. Hogy pontosan mi is történt június 30-án este és 31-én hajnalban, szombaton és vasárnap, erről szá­molunk be a következőkben. Repül a pohár Történt pedig ezen az estén, hogy egy fiatalember darvadozott a bácsalmási halászcsárdában, aki­nek itt a volt felesége töltötte be a felszolgálói tisztet. Hogy miért, so­ha nem fogjuk megtudni, a fiatal­ember az asszonyhoz akarta vágni ä borospoharát. (Talán afeletti el­keseredésében, hogy a pohár ki­ürült.) A dobás célt tévesztett, és a másik asztalnál szórakozó társa­ság egyik tagjának lábát érte. A két férfi, Kanalas György és öccse, Lajos, valamint a két élet­társ felháborodottan vonta felelős­ségre a fiatalembert: — Mégis mit képzel, hogy itt dobálózik? ,a A fiatalember valószínűleg azt gondolta, hogy ő akkor és ott Csapkodja a poharat, amikor neki tetszik. De nem elégedett meg a gondolással, hanem ezt meg is mondta. Itt kezdődött a veszeke­dés, aminek azután a telefonhívás­ba hamarosan odaérkezett, kéttagú rendőrjárőr kísérelt meg véget vet­ni. Mégpedig szép szóval, szelíd rá­beszéléssel, mert tapasztalt embe­rek lévén tudták, hogy a részegek­kel szemben ez a legcélravezetőbb. Még akkor sem veszíthették el a türelmüket, amikor Lajos, az öccs nem éppen dicsérő kifejezésekkel illette őket. A járőrpár azonban nem akarta meghallani a szidalma­kat, hanem hazamenetelre szólí­totta fel a társaságot, a csárdában pedig zárórát rendelt el. Miért van záróra? Lajos azonban ilyen kegyetlen­ségbe nem nyughatott bele. — Hogy jön valaki ahhoz, hogy bezárassa a csárdát, amikor ő még inni akar. Kinn a csárda előtt még csak fokozódott az elégedet­lenség, olyannyira, hogy várható volt, a jeles kompánia nekitámad a rendőröknek. Akik az ingerült­ség fokozódását látva, erősítést kértek. H. Mihály főtörzsőrmestert, a körzeti megbízottat az éjszakai nyugalomra készülődés közben érte a hivás. Egy pillanatig sem tétovázott, magára kapott egy melegítőnadrágot meg egy dzse­kit, magához vette a könnygáz- sprayt meg az önvédelmi revolve­rét, és a saját kocsiján a helyszínre robogott. A ténynek, hogy a revolverét vitte magával, a későbbiekben még lesz jelentősége. A revolver vagy magyarul forgópisztoly azonnal tűzkész állapotban van, a pisztolyt azonban először csőre kell tölteni. Szolgálati fegyverként azonban szinte mindenütt a világon a pisz­tolyt rendszeresítették, mert az új­ratöltése sokkal egyszerűbb: a tár cseréjével történik, míg a revolver­be a töltényeket egyesével kell be­lerakosgatni. E kis fegyverismereti kitérő után menjünk vissza a csárda elé. A há­rom rendőr rábeszélte a társaságot a távozásra, és — az intézkedést befejezve — a járőr beszállt a ko­csijába, majd elindult. H. Mihály főtörzsőrmesternek is ez volt a szándéka, amikor a Kanalas test­vérek hirtelen megtámadták. Ne­kilökték a kocsinak, és György ki­kapta a rendőr zsebéből a revol­vert. Ráfogta a rendőrre, jelezve, hogy most már ő a császár. A fő­törzs nem ijedt meg, holott tudta, hogy a fegyver a legkisebb mozdu­latra elsülhet. Erélyesen követelte, hogy támadója adja vissza a revol­vert, energikusan közeledett, majd odaérve elkapta a kezét. Két lövés Dulakodás kezdődött. Lövés dördült, mely szerencsére senkit sem talált. Két fiatalember sietett a rendőr segítségére, Kanalas Györgyöt azonban nem lehetett megállítani. Rájuk fogta a forgópisztolyt, és közölte, aki közelebb lép, lelövi. Ezt a pillanatot kísérelte meg ki­használni a rendőr, melyben a fi­gyelem a fiatalok felé fordult. Is­mét dulakodás kezdődött, ezt vi­szont az egyik fiatalember próbál­ta meg hasznosítani: hátracsavarta György kezét. Igen ám, de ekkor meg a társaság többi tagja hiúsí­totta meg a jó szándékú, és egyál­talán nem veszélytelen kezdemé­nyezést. Most dördült el a második lövés. Ennek már fele se tréfa! A fő­törzsőrmester a csárdában, a segí­tőkész fiatalember az utca túlolda­lában keresett menedéket. Lajos rádöbbent, hogy ennek nem lehet jó vége, kicsavarta testvére kezéből a revolvert, és a rendőr utasítására valamennyi töltényt kilőtte a leve­gőbe. A végkifejlethez tartozik, hogy Kanalas György ezután a nyitott bicskájával fenyegette a fő­törzsőrmestert, aki azonban kitért a támadás elől. Kanalas György előzetes letar­tóztatásban várja a szegedi ügyész­ségi nyomozóhivatal vizsgálatá­nak lezárását, öccse szabadlábon védekezhet. Gál Zoltán Folytatódik a tórekonstrukció Kunfehértón A teljes rekonstrukciót követően közel harminchektárnyi lesz a tó vízfelülete. Akik közelebbről is ismerték a Halas melletti kellemes szikes tó nyújtotta nyári örömöket, azok tudnak a nyolcvanas években be­következett tragédiájáról is a tó­nak. Az aszályos évek következté­ben állandósult kiszáradás mára megpecsételte volna a környéken létesült üdülőövezet sorsát. 1990 áprilisában azonban elkezdődött a tó rekonstrukciója az eredeti, ’84- es tervek szerint. Az első ütemben megépített öt és fél hektáros strandolótó feltölté­se júliusban kezdődött. Ezzel egyi­dejűleg a horgásztó kialakítása is megkezdődött, s még az 1990. év­ben be is fejeződött. Ez volt a má­sodik ütem. Feltöltése azonban csak a strandolótó teljes feltöltése után kezdődhetett meg. A tavaly augusztusban megtar­tott üdülőterületi fórumon a részt­vevők egyhangúlag a rekonstruk­ció folytatása mellett döntöttek. A szárazkotrással történő újabb tómeder kialakítását a horgász­egyesület is támogatta. A kiviteli terv elkészítését köve­tően a múlt év novemberében — pályázati kiírás után — megkezdő­dött most már harmadik ütemben a több, mint 15 hektáros újabb tómeder kiépítése, amely csónaká­zó-, szörföző- és horgásztó-rendel- tetéssel készül. Az újabb meder kialakításának költségei közel négymilliót tesznek ki, a kút üzemeltetése és az egyéb költségek várhatóan meghaladják az év végéig a félmilliót. Ha az időjárás nem változik, a vízután­pótlás igen tetemes költségre rúg­hat. A továbbiakban is minden be­ruházást az üdülőtulajdonosok jó­váhagyásával határoz meg az ön- kormányzat. H. T.—F. J. Cigányfórum Mélykúton Kölcsönös vádaskodás helyett közös gondolkodás Közös gondolkodásra, érvek egyeztetésére gyűltek össze Mélykút képvi­selői és a falu cigánysága a művelődési házban. Három fontos téma köré csoportosult a tanácskozás: a gyermekek, a családok segélyezése, a lakás­gondok és a munkalehetőségek hiánya. A lakásgondokon a legkevésbé tud ezentúl enyhíteni az önkor­mányzat, ugyanúgy a segélyezés automatizmusa is megszűnik a jö­vőben. Bár a felszólalók azt erősí­tették volna, hogy az egyenlősdi maradjon a békesség érdekében, több képviselő is kifejezte ezzel kapcsolatos egyet nem értését, s a differenciált támogatás mellett tet­te le a voksát. A jövőben versenyformában próbálják ösztönözni a házak, ker­tek karbantartását. Ötezer forintot tűztek ki a három leggondosabb családnak jutalmul. A munkalehetőségek terén közös gondolkodással próbált a fórum előbbre lépni. A polgármesteri hi­vatal a közhasznú munkában ígért nagyobb foglalkoztatást, egy falu­beli a nyúltenyésztésben javasolt közös vállalkozást létesíteni a téesz valamelyik üresen maradó helyisé­gében. A cigányság részéről a fiata­lok igényelték, hogy őket is vonják be a közhasznú munka lehetőségé­be, Lakatos András pedig a földosz­tást szorgalmazta. Az önkormány­zat tulajdonába kerülő mintegy 260 hektárnyi földeket a cigányok is meg tudnák munkálni, mondta a felszólaló. Van néhány nagyon jó földmunkás, aki most más földjére jár napszámba dolgozni, őt gyara­pítja. Miért ne kaphatna segély he­lyett földet, amin megtermelhetné a drága élelmet? Ez lenne az igazi be­illeszkedés a cigányok számára mondta, s Mélykút mintává válhat­na országosan is. A polgármester dicsérte az ötle­tet, de figyelmeztetett a buktatóira is, hiszen a föld művelése beruhá­zással is jár, mondta. A vetőmag, palánta, trágya, az eszközök, amellyel a földet megművelik, mind-mind pénzbe kerülnek. Ezzel együtt azt Ígérte, az itt felvetődött közös gondolatokra visszatér a képviselő-testület, tovább fognak rajtuk munkálkodni, s a jobbításra megoldásokat fognak keresni. Hajós Terézia Hajógyártás a homokon A halasi Ganz gyár egyik csendes zugában — pár hónapja — hajóépí­tők szorgoskodnak. Poliészterből és üvegszálból „ácsolják” a csónaktes­teket. Egy-egy példány elkészítésé­hez (méretétől függően) csupán 2— 6 hét szükséges. — Mi adta az öteletet, hogy a Du­na—Tisza közi homokhátság kellős közepén hajóüzemet létesítsenek? — kérdezem Karácsonyi Györgyöt, a NAVITA Kishajóépítő- és Keres­kedelmi Kft. üzletkötőjét. — Másfél évtizede csónakázga- tok—nyaranta—a hazai vizeken és az Adrián, de eddig nem találkoz­tam kedvemre való konstrukcióval. Mániámmá vált a vízi technika kor­szerűsítése, tökéletesítése. Most vég­re lehetőség nyílt arra, hogy elképze­léseimet formába öntsem. Hogy mi­ért éppen Kiskunhalason? Mivel a vízi sportoknak ezen a környéken nincs hagyománya, az érdeklődést épp ideje felkelteni. Meg aztán a vi­zek mellett piac amúgy is telített. — Milyen mértékben készítik a „cirkálókat" ? — Egyelőre négy típus gyártására rendezkedtünk be. a hagyományos­nak mondható halászladiktól egé­szen a lakható, összkomfortos for­mátumig teljesítjük a megrendelése­ket. Természetesen mindegyik gyártmányunkra motor (motorok) is felszerelhetők. —Ha jól tudom, hajóikat a BN V-n is kiállították. Sikerült üzletet kötni? — A vásáron számottevő érdek­lődés mutatkozott a termékeink iránt, kivált a nagyobb testű jármű­vekre mutatkozott potenciális vá­sárlói igény. Konkrét üzletkötések­re ezután kerül sor. — Már ne haragodjon, Ön szerint a kishajóépítésből ma, Kiskunhala­son, meg lehet élni? — Ha a számításaink bejönnek, úgy gondolom, hogy igen. A káef- ténk több lábon áll, foglalkozunk járműjavítással, szerszámgép-felújí­tással, szerszámkészítéssel, és foly­tatunk kereskedelmi tevékenységet is. Amíg a várt nagyobb hajóüzlet nyélbe ütődik, az egyik ágazat majd kisegíti a másikat. Ehhez persze az is szükségeltetik, hogy végre elkez­dődjön az országban a gazdasági növekedés — mondta végül Kará- csonvi György. Kovács Pál Hajóépítők Halason. (Ferine/) ——---------------------------------------------------------------------------------■— Erdő és természet Az emberi kultúra az első fa kidönté­sével kezdődött, mindent meg kell ten­nünk, nehogy az utolsó fa kipusztulá­sával civilizációnk is véget érjen. A vészjósló gondolat A. Trestenják szlovén filozófus előadásában hangzott el az 1986-os ljubljanai IUFRO-kong- resszuson, amikor az erdőpusztulások üteme a trópusi-szubtrópusi övezetben elérte az évi 11 millió hektárt. A Párizsban megrendezett X. Erdé­szeti Világkongresszuson közölt leg­frissebb adatok szerint ez az ütem évi 17 millió hektárra gyorsult, amely ha­zánk erdőterületének tízszerese! Ezt természetesen nem ellensúlyozza az erdőterületek lassú növekedése Eu­rópában. Ugyanakkor újabban katasztrofális adatok kerülnek napvi­lágra a (volt) szovjetunióbeli erdők ál­lapotáról és közismert, hogy a (volt) NDK—lengyel—cseh határvidéken 120 ezer hektár hegyvidéki erdő telje­sen megsemmisült az iparvidéken kia­lakult ökológiai katasztrófahelyzetben. Valószínűleg ezeknek a komor té­nyeknek a köztudatba kerülése és az erdőkért való aggódás fordítja szembe a közvéleményt az erdőkkel gazdálko­dókkal, az erdésztársadalommal. Pedig Bővítik a bácsalmási szociális otthont rwf • Étkezés előtt A Bácsborsódi Időskorúak Szo­ciális Otthonának több mint két­százötven lakója van. Közülük a bácsalmási részlegben mintegy harmincán élnek. Két évvel ezelőtt a bácsalmási intézményt is teljesen felújítot­ták, most azonban egy újabb szakaszához érkezett a fejlesztés, két épülettel bővítik az otthont. jólesik egy kis pihenés a társalgóban. (Futó: A munkálatok elkészültével to­vábbi tizenhat személyt tudnak elhelyezni, s lényegesen korsze­rűbb és színvonalasabb lesz az ellátás, hiszen nyolc kisebb lak­részt alakítanak ki. A mintegy húszmillió forintos beruházáshoz szükséges pénzt pályázaton nyer­ték, illetve a megyei önkormány­zat is támogatója a megvalósu­Besír Lászlóné) lást. Előreláthatólag még az ősz­szel átadják az új épületeket. A további tervek között szere­pel egy konyha és egy 80 négy­zetméteres ebédlő építése is. Ez­zel olcsóbb az étkeztetés, hiszen helyben főznének és az idősek igényei is jobban kielégíthetőek volnának. Juhász Jenő Záróvizsgáznak a nyolcadikosok Baján Az általános iskoláknak ez a tanév utolsó tanítási hete. Baján több helyen ezen a héten a nyolcadikosok záróvizsga keretén belül adnak számot tudásukról. Pedagógusok között is megoszlanak a vélemények: vajon kell-e a vizsga? Sokan a gyerekek felesleges sokkolásának tartják, mások viszont azt mondják, hogy feltétlenül szükséges a megmérettetés a gyerekek szá­mára. A jelenlegi jogszabály kimondja, hogy nem lehet kötelezővé tenni a vizsgát, az új oktatási törvénytervezet viszont már kötelezővé teszi. Az újvárosi általános iskolában 1982 óta záróvizsgáznak a nyolca­dik osztályos tanulók. Süke Amá­lia és Papp Károly pedagógusok a több év tapasztalatát összegezték és elmondták, hogy iskolájukban minden évben össz-szülői értekez­leten kikérik a szülők véleményét, akik eddig még minden évben örömmel vették ezt a kezdeménye­zést. A gyerekek hajlamosak arra, hogy — miután március—április­ban lezajlanak a középiskolai fel­vételi vizsgák — az utolsó félévben lazítsanak, hiszen gyakorlatilag biztos a helyük (Hacsak év végén meg nem buknak.) Az utolsó félév­ben a gyerekek már nem sajátíta­nak el új ismereteket, az ismétlésen van a nagyobb hangsúly. Ötödik osztálytól kezdődően, folyamato­san, pedagógus irányításával, té- telszerűen rendszerezik és kidol­gozzák az anyagot, nyolcadik év végén magyarból és történelemből az érettségihez hasonló tematiká­ban felelnek. Matematikából írás­ban feladatsort oldanak meg. Azért ezekből a tantárgyakból, mert bármilyen középiskolában tanulnak tovább, ezeket az ismere­teket hasznosítani tudják. A záró­vizsga osztályzatának értéke meg­egyezik a nagydolgozatjegyével, és természetesen az év végi osztályza­tokba beleszámít. A gyerekek ön­magukat próbára teszik, hozzá­szoknak a vizsgarendszerhez. A kidolgozott tételeket bármikor elő tudják venni tanulmányaik so­rán. Az újvárosi iskolában idén ösz- szesen 123 kisdiák izgulta végig a záróvizsgát. Magam is meghallgat­tam jó néhány irodalomfeleletet, és azt tapasztaltam, hogy a gyerekek tisztességesen felkészültek és na­gyon komolyan vették a vizsgát. Nothoff Ingrid 2 hazánkban a helyzet sokkal kedve­zőbb. A háború óta eltelt időbefvSOO ezer hektár új erdőt telepítettünk í így az erdőterület 12 százalékról 18 száza­lékra növekedett, és erdeink egészségi állapota lényegesen kedvezőbb a tő­lünk északra és nyugatra eső országo­kénál. Újabban az ökológusok és termé­szetvédők kifogásolják, hogy az újon­nan telepített erdők zöme fenyő és akác monokultúra, és nem veszik figyelem­be, hogy az adott termőhelyeken, a Duna—Tisza közi és nyírségi homo­kon, erdős sztyepp klímában más fafa­jok szinte szóba sem jöhetnek. Ugyan­akkor ezek az erdők fontos környezet- védelmi szerepet töltenek be, elég csak arra utalni, hogy az intenzív mezőgaz­dasági kultúrákat átlagosan évente há­romszor kezelik különböző kemikáli­ákkal, míg az erdők ettől mentesek. Az ilyen erdőkből kitermelt fa révén pedig az ökológiailag értékesebb erdők bizo­nyos mértékig tehermentesíthetők. A közvéleménnyel és a természetvé­dőkkel meg kell értetnünk, hogy a tar­tamosság elvének tiszteletben tartásá­val termelt faanyag olyan természeti kincs, melynek hasznosításáról azért nem mondhatunk le, mert bármely más helyettesítőanyag igénybevétele nagy­ságrenddel nagyobb. Környezetkárosí­tással, illetve nem megújítható erőfor­rásaink felélésével jár, ugyanakkor az erdőt, mint dinamikus ökoszisztémát, nem lehet úgy megőrizni, mint egy mű­emléket; nem véve figyelembe a bioló­giai törvényeket. A fenti gondolatok fokozottan érvé­nyesek a gemenci tájvédelmi körzet er­deire, tekintve, hogy az ártéren elsősor­ban gyorsan növő, rövid életű fafajok­ról van szó. Pettkó Szandtner Aladár Az első Horthy-ábrázolás Emlékérmet adtak ki Baján A Magyar Éremgyűjtők Egyesü­lete bajai csoportja a nyolcadik em­lékérmét adta ki a napokban. A témaválasztást nagy vita előzte meg. Mérvadó vélemények szerint Horthy Miklós történelmi szerepe még korántsem tisztázódott, yoeg kellene várni a historikusok ítéSíét. Mások amellett szóltak, hogy a#Ésv mény — tehát Horthy bajai lálöga ■ tása a hároméves szerb megszállás után — mindenképpen megtörtéin t. Bárhogy is van, nem kétséges, hogy a bajai éremgyüjtő csoport - item először — kezdeményező szerepet vállalt. A tallér méretű érem, Fűz Veronika alkotása, bronz, nikkel és ezüst változatban készült.

Next

/
Thumbnails
Contents