Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-09 / 109. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. május 9., 5. oldal Barbra Streisand ötvenéves m • Streisand már régen rácáfolt édesanyjára, akinek az volt a meggyőződése, hogy „egy lány ekkora orral nem lehet világsztár”. A színészként, rendező­ként, producerként egy­aránt népszerű Barbra Streisand, aki nemrégen töltötte be 50. életévét, leg­újabb, a Hullámok hercege című produkciójával is­mét elnyerte a nagyközön­ség és a szakma elismeré­sét. Több évtized színészi, rendezői sikerei után nem sokan tudják, hogy Strei­sand első, komoly sikereit zenei adottságainak kö­szönheti. A brooklini Erasmus Hall Shool hall­gatójaként fedezték fel (ál­talános iskolás korában) nem mindennapi muzsi­kus tehetségét. Barbrát ál­lítólag ettől kezdve nem nagyon érdekelték a ta- nulnivalók. Tizenöt éve­sen már egy manhattani klubban énekel. Néhány éven belül profi klubok, a show-business legnépsze­rűbb mulatói versengenek érte. 1962-ben a Columbia Records-nál megjelent le­meze tette — énekesként — igazán ismertté nevét. Ekkoriban kapta meg első kisebb szerepeit a Broadway-n. Még nem lehetett tudni, milyen szí­nésznő lesz, de az már bi­zonyosnak látszott, hogy nem mindennapi komi­kus tehetség. Az átütő si­kert 1964-ben a színpadi Fanny Girl címszerepe hozta. Aztán televíziós sorozatok következtek, de a közönség már úgy tartotta számon Streisan- dot, mint a legjobb női musicalszínészt. A Fanny Girl filmváltozata elké­szülte után, 1968-ban újabb díjeső következett, ráadásul a kritikusok Streisandot választották meg az Év Sztárjának. A Hello, Dolly!, majd a Mi van doki? című igen népszerű mozidarabok el­készítése után létrehozta saját filmvállalatát. A Csillag születik című filmje önálló szerzemé­nyéért elnyerte a legjobb zeneszerzőnek járó Os- cartis. Szívesen emlékszik vissza a közönség leg­utóbbi munkái közül a Call girl ötszázért (Nuts) címszerepére is. Streisand (sokféle közismert tevé­kenysége mellett), ha ideje engedi, még manapság is szívesen koncertezik. SZÍN-FOLT DOLÁK-SALY RÓBERTÉT KÉRDEZTÜK: Láthatatlan-e az ég? ! — „Nem láthatod ma még, hogy mit rejt az ég”. Az első nagylemezem cím­adó dalának ezt a sorát is idézhetted volna . . . Több mint tíz évet kellett várnom, mire megjelent az albumom, melynek címe Láthatatlan ég. — Miért kellett ennyit várni? \ — Elég unalmas lenne a lemezcége­ket szidni, miért nem adtak alkalmat eddig. Nem szeretnék erről beszélni. A lemezem eddig kedvező fogadtatásra talált a szakmában, nemrég eMeRton- díjjal jutalmazták. Tapasztalatom sze­rint állandó annak a veszélye, hogy bárki bármit csinál, senki nem figyel oda rá. Ez nem személyes probléma, hanem általános jelenség. Félelmetes jelenség! — Mára ott tart a magyar popzene, hogy mindenki megpróbálja átverekedni a saját dolgait, másokra pedig nem fi­gyelnek, a kellő visszhang sincs meg? — Az imént nem erre gondoltam, hanem arra, hogy egyszerűen «óhoz sem lehet jutni. Hogy milyen a "vissz­hang? Ez más kérdés. Nekem az volt a gondom, hogy a zöld utat adó fórumok rendszeresen nemet mondtak. Amikor önálló műsorommal bemutatkoztam a közönségnek, úgy éreztem, elfogad­nak, és egyetlen egy lépcső kellett volna még, hogy a találkozás emléke mara­dandó legyen. Ezt nem tették lehetővé a hivalatos helyeken. Persze mások ne­vében is beszélhetnék, hiszen sokan a fiókjukban tartogatják szerzeményei­ket, melyeket nem mutathatnak be a hallgatóságnak. — Azt a bizonyos lépcsőt a Zebra kiadó adta meg. Kíváncsi vagyok: köz­ben sosem keseredtél el? Nem akartad feladni? — Az utóbbi kérdésedre igennel vá­laszolhatok, igen, fel akartam adni. Galla Miklós kollégám rángatott visz- sza három évvel ezelőtt. Egyébként el­keseredésről nem volt szó. A tízéves tapasztalatom feljogosít arra, hogy érettebb dalokkal szolgálhatok és él­ményt adhatok a közönségnek. — A lemez dalainak komolysága is ezt sugallja. ■— Szeretném szétzilálni ezt a véle­ményt. Elhatárolom magam a komoly­kodástól. A L’art pour Tart társulat­ban épp a humor dominál, velük én is fellépek. A lemezen egyszerű szavakkal egyszerű dolgokról énekelek, olyas­mikről, ami mindenkire tartozik. Meg­győződésem, hogy aki egy kicsit érzé­kenyebb, gondolkodóbb típus, megérti a mondandómat. — A máról szólsz, érzéseinkről, gon­dolatainkról, problémáinkról. — Több síkon fut a dolog; a keleti tradíciókra épülő filozofikus gondola­tokat is megfogalmazok, de éppen ettől lesz érthető mindegyik dal. Még egy­szer hangsúlyoznám: nincs vakbélgyul­ladásról szó! — Az azért első hallásra megmondha­tó, ez az album nem kerül azonnal a slágerlisták élére, mert nem mulatós a stílus... — Jó. Erre azt mondom, meggyőző­• „Ha nyugalomra vágysz, lerövidít­heted az időt” — énekli bemutatkozó nagylemezén Dolák-Saly Róbert. désem, hogy megtalálom azt a közön­ségréteget, akiket az érdekel, amit én csinálok. Azt hiszem, kiéhezett már a közönség a komolyabb dolgokra is. — Tíz év egy lemez. Vajon mit hoz a következő évtized? — Mindenki tisztában van azzal, hogy az első lemeznek nehéz utat kell bejárnia, de a Zebra bízik bennem. A következő albumot is náluk készí­tem. És egy kiruccanás: Peremartoni Krisztina gyerekeknek énekli majd a dalaimat, melyek karácsony táján je­lennek meg. Borzák Tibor KÖNYVTOTÓ Mai játékunk kérdéseit a Gon­dolat Könyvkiadó állította össze. Kérdéseink helyes megfejtői kö­zött öte könyvcsomagot sorsolunk ki. A nyereményeket a Gondolat Könyvkiadó Vevőszolgálata (Bu­dapest, Hungária krt. 215. 1146) fogja postázni. Azok között a játékosok között, akik játékunk valamennyi forduló­jában részt vesznek, a játék végén egy különlegesen szép könyvcso­magot sorsolunk ki. A csomag a könyvtotón kérdést feltevő vala­mennyi kiadó 1-1 reprezentatív kötetét tartalmazza. Az 5. forduló kérdései: 1. Ki írta Az Erkölcsök metafizi­kájának alapvetése című Gondolko­dók sorozatunkban megjelent köny­vet? 1 Karl Rahner 2 Immanuel Kant X Henry George 2. Ki az a jó humorú állatorvos­író, akinek legújabb műve: Kutyák a rendelőmben? 1 James Herriot 2 Gerald Durrel X David Taylor 3. Ki a szerzője a ínyesmester Nagy Szakácskönyve című kötet­nek? 1 Frank Júlia 2 Magyar Elek X F. Nagy Angéla 4. Melyik magyar író fordította Hendrik Willem van Loon híres Rembrandt írását? 1 Cs. Szabó László 2 Szerb Antal X Czakó Gábor 5. Ki az a nevezetes Bács-Kiskun megyei festő, akinek művészetét Supka Magdolna kötete mutatja be? 1 Kállai Ernő 2 Gráber Margit X Tóth Menyhért Kérjük a játékunkon résztvevő­ket, a könyv emblémát szívesked­jenek kivágni, kitölteni (nevüket, címüket beírni, a helyesnek vélt vá­laszokat bekarikázni) és a Petőfi Népe Szerkesztőség „Könyvtotó” (6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A) címzéssel 1992. május 17-éig postára adni. A nyertesek névsorát május 23-ai számunkban, a könyv­totó következő kérdéseit május 16- ai lapszámunkban közöljük. A könyvtotó 3. fordulójának jó megoldása: X, 1,2, X, 2. A helyes megfejtést beküldők küzül a kö­vetkezők nyerték a Cédrus Kiadó ajándék könyvcsomagjait: Katona Viktor (Kecskemét, Széchenyi tér 5.), Makkai Zsolt (Kecskemét, Hosszú u. 3.), Mátrai Lászlóné (Kecskemét, Mikszáth K. krt. 30.), Payer Ildikó (Csengőd, Horváth K. u. 32.), Városi Könyvtár (Tisza- kécske, Kossuth u. 40.). Sigmund Freud naplója Ezekben a napokban hozták nyilvánosságra Sigmund Freud naplóját, amelyben a pszichoanali- tika megalkotója életének utolsó tíz esztendejére visszaemlékezik. Az 1939-ben elhunyt Freud kéz­írásos naplójegyzetei mindössze 20 nagy oldalt tesznek ki. Jóllehet gyakran csak címszavakat írt le, a napló mégis teljes képet ad a zsidó származása miatt 1938-ban Bécs- ből Angliába emigrálni kénysze­rült Freud életének utolsó tíz esz­tendejéről. „Ez már csak kínlódás, semmi értelme többé” —jegyezte fel 1939 Az állatbarátságáról ismert Bri­gitte Bardot francia színésznő egy brüsszeli sajtóértekezleten a sevil­lai Expo bojkottjára szólított fel arra az esetre, ha a spanyol hatósá­gok nem hoznak azonnal intézke­déseket annak érdekében, hogy vé­get vessenek a spanyol ünnepeken immár hagyományossá vált állat­mészárlásoknak. Bardot 13 európai ország nevé­ben felszólalva éles szavakkal el­ítélte a „véres ünnepségeket” Spa­nyolországban. Szerinte évente kétezernél is több ünnep van Spa­nyolországban, amelyeknek során a tömeg állatokat kínoz és öl meg. Hogy szavainak nagyobb nyoma­A kelet-európai országokban már csak egy-két napra számítanak att­rakciónak a korábban szigorúan őr­zött irattárak titkai. A dokumen­tumfilmek az utóbbi öt-hat évben vetekedtek a közelmúlt történelme sötét foltjainak minél pontosabb, hi­telesebb feltárásáért. Az Egyesült Államokban, egyelőre nem divat és nem is kívánatos az efféle múltidé­zés. Például a Kennedy-gyilkosság aktáiba az érvényben levő törvényi szabályozás szerint majd csak 2029- ben tekinthetnek be az érdeklődök. Oliver Stone, a Szakasz és a Szüle­tett július 4-én rendezője a tradíciók­nak fittyet hányva Jim Garrison ügyész visszaemlékezései alapján, a „magányos gyilkos” elméletét elvet­ve a nagy, nemzeti rejtély nyomába szegődött. Természetesen nem a megszállott, anyagukat évtizedekig gyűjtő magyar dokumentaristák, Schiffer vagy Kosa stílusában, ha­nem a hollywoodi harcmodornak megfelelően, szigorúan üzleti ala­pon. A Kennedy-rejtély egyik lehet­séges megoldását felvető JFK — A nyitott dosszié című produkció az amerikai közvéleményben minden­nek ellenére bombaként robbant, már bemutatója előtt hónapokkal megkezdődtek a rendező és munká­ja elleni sajtótámadások. A Washington Post nem sokat udvariaskodott, „agyrémnek, őrült politikai spekulációnak, felelőtlen vállalkozásnak” minősítette a fil­met.. Olyan vélemények is elhang­zottak, melyek szerint Oliver Stone produkciója a jelenlegi kormányzat számára is veszélyeket rejtő akna­munka, mert állításai nyomán a köz­hangulat akár élesen szembefordul­hat a mindenkori hatalmon levőkkel és kiszolgálóikkal. Nem kevesen voltak olyanok is, akik feltűnési vággyal, önreklámmal vádolták a rendezőt. Az újságírók, kritikusok másik, nyarán a rákbeteg Freud, aki ugyanannak az évnek szeptember 23-án morfium-túladagolás követ­keztében elhunyt. Az utolsó be­jegyzés a naplóba 1939. augusztus 25-én kelt, s csupán egy mondat: „Háborús pánik”. A naplóbejegyzések képet ad­nak Freud és hat gyermeke kap­csolatairól, politikai beállítottsá­gáról és magánéletéről. Az is meg­tudható a naplóból, hogy milyen kiválóságokkal találkozott rend­szeresen Freud — egyebek közt a szürrealista Salvador Dalival és Yvette Gilbert énekesnővel. tékot adjon, négyperces filmen mu­tatta be az állatokkal elkövetett kegyetlenségeket: amint meggyújt­ják bikák szarvait, vagy elevenen kiherélik őket, csirkéket fejeznek le, kecskét dobnak a mélybe egy templomtoronyból, vagy éppen­séggel szamarat vernek agyon egy ünnepség során ... „Nem áll módunkban megvál­toztatni a világot, de módunkban áll megváltoztatni azt. ami ott (Spa­nyolországban) történik” — mon­dotta Bardot, aki különben panasz- szal fordult már János Károly spa­nyol királyhoz és II. János Pál pá­pához is. A spanyol uralkodó még csak nem is válaszolt levelére. nem kisebb számú tábora viszont ki­váló műnek tartja a JFK-t, erényei közé sorolva a hatvanas évek hangu­latának nem mindennapi megidézé- sét, a dokumentarista és a fikciós ele­mek kitűnő elegyítését. A méltató írásokban élvezettel ismételték újra és újra az azóta is megválaszolatlan kérdéseket. Miért nem hozzáférhe­tők még ma sem a nyomozati iratok, s miért nem hozták nyilvánosságra a boncolási jegyzőkönyvet? Miért ra­gaszkodott a Warren Bizottság olyan görcsösen a magányos gyilkos elméletéhez, amikor bizonyítékok támasztották alá, hogy nem egy irányból adták le a lövéseket. Miért zárták le a nyomozást, amikor 1979- ben a szenátus egyik bizottsága is megállapította az összeesküvés té­nyét? Mindenesetre Stone mellett szól, hogy 1963, Kennedy meggyilkolá­sának éve óta először tűzte e témát napirendre. Stone—a körülmények alaposabb ismerői szerint — nem egyszerűen megfilmesítette az egy­kori államügyész, Garrison elméle­tét, hanem tényfeltáró nyomozati anyagát felhasználva több, de egy­mást nem kizáró teóriát ötvözött egy történetté. Célja talán nem is volt több, mint a hivatalos álláspont ízekre szedése. Forgatókönyvében sokat felhasznált Garrison: Az or­gyilkosok nyomában című munkájá­ból, melyben a szerző az Egyesült Államok mindenható biztonsági szervezetére és katonai vezetésére nézve dehonesztáló feltételezéseit tette közzé. E szerint a népszerű el­nök olyan összeesküvés áldozata volt, amelyben részt vett a C1A és a hadsereg is. Stone szokásához híven remek stá­bot hozott össze, tagjait negyven al­kalommaljelölték Oscar-díjra, húsz­szor el is nyerték a kitüntetést. A fő­szerepet Hollywood első számú fér­fisztárjának: Kevin Costnernek adta. A TARTALOMBÓL Házunk tája 6. oldal . Szép asszonyok — kimenőn 7. oldal Szelíd-szolíd divatozás 7. oldal Illemtan 7. oldal Családi beszélgetés 7. oldal LELKI POSTA „Nehéz helyzetben va­gyok. A testvérem szinte mindent velem beszél meg. Neki van egy vállalkozása és időnként én is szoktam ott dolgozni a szabadidőmben. Ez a pénz nekem jól jön, nél­küle nem is tudnám eltartani magam, mivel egyedül élek. Az utóbbi néhány hétben azonban a sógornőm telje­sen megváltozott. Már odá­ig jutottunk, hogy amikor odamegyek hozzájuk, nem is beszél velem. Volt már, hogy elment hazulról. Azt vágta egyszer a fejemhez, hogy én kisajátítom a testvé­remet és élősködők rajta. Pedig én nem ezt érdemiem tőle. Soha nem bántottam meg. Arról nem teheték, hogy a testvérem velem órá­kig is el tud beszélgetni és elfogadja a tanácsomat. A felesége nem az az asz- szony, akit érdekelne a vál­lalkozás dolgai vagy beszél­getni lehetne vele. Sajnos, a testvérem is kezd néha inge­rültebb lenni velem, bár mindig arra kér, hogy ne ha­ragudjak, de a felesége ál­landóan veszekszik vele mi­attam. Mit tegyek? Hogyan hozhatnám rendbe a dolgo­kat? Ha jól értettem, testvére üzleti vállalkozásában fon­tos szerepet vállalt. Igaz, hogy az ön anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy sa­ját pénzével legyen a vállal­kozásban, de ügyes ötletei, javaslatai nélkülözhetetlen­né teszik. A tanácsadói munkakör, melyet ellát, tu­lajdonképpen testvéri szí­vesség az ön részéről, pénzt pedig azért a konkrét fizikai munkáért kap, amit rend­szeresen végez. Érthető, hogy testvére sikereit, anya­gi gyarapodását örömmel nézte és eszébe sem jutott ezért pénzt kérni. Ez meg­nyilvánul a vagyoni különb­ségben is, ami kettejük kö­zött van. A családi, érzelmi és az üzleti szálak összefo­nódtak, mindeddig szeren­csésen. Most azonban — legalább egy időre — el kel­lene választania a magán- és az üzleti élet bonyolításának módját. Persze csak a leg­végső esetben. Nagy kár len­ne azért, hogy elveszítsék a kapcsolatuk eddigi értékeit. Jó lenne, ha megtalálná só­gornője megváltozásának valódi okait. Lehet, hogy az ön személye inkább ürügy, mint valódi ok a folyamatos veszekedésekhez. Igyekez­zék megtudni, mit szeretne sógornője öntől. Ha semmi pontos elképzelése nincs, akkor nehéz lesz a béke megteremtése. Kúti Ibolya Brigitte Bardot panasszal fordult a pápához DOKUMENTARIZMUS HOLLYWOODI STÍLUSBAN JFK — A nyitott dosszié • Az elsőszámú amerikai férfisztár: Kevin Costner Garrison ügyvéd szerepében.

Next

/
Thumbnails
Contents