Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-09 / 109. szám

MEGYEI KORKÉP 4. oldal, 1992. május 9. ÖZVEGYI RUHÁJÁT SOHASEM VETI LE Száz éve született Zita királyné • Zita királyné két arcképe. A száz esztendeje született, hosz- szú kort megélt Zita király­nőről először dr. Bánhegyi Jób bencés tanártól hallottam. A győr- sövényházi néptanító fia is tanítot­ta Habsburg Ottót. Első találkozá­sukat így írta le Szapudi András, a tudós bencés szerzetes életét bemu­tató könyv szerzője. 1925 júniusában a királynő au­tója várta a francia—spanyol ha­táron. „Egy fordulónál előbuk­kant a tengerparti Lequeito, nem­sokára a kastély is, amely már évek óta otthona volt a száműzütt ma­gyar királyi családnak. A Palazzo Uribarren egyenlő alakú négy­szögben épült, kétemeletes modern építmény. Elfogódottan lép a királyné szo­bájába a fiatal tanár. Zita elébe siet, arcán szívélyes mosoly, majd néhány kellemes szóval megköszöni a főtisztelendő úrnak, hogy vállalta a helyettesí­tést. Közvetlen modora, sugárzó intelligenciája az első percben fel­oldja vendégében az elfogódottsá­got. Úgy tetszik nem híve a szer­tartásosságnak, az üres, a formális társalgásnak. Harmincéves, ma­gas, karcsú fiatalasszony, nyolc gyermek anyja. Özvegyi ruháját sohasem veti le. Nyakában vékony aranylánc kis kereszttel, ujján jegy­gyűrű. Más ékszert sohasem visel. Mélyen vallásos. Legfontosabb kötelességének gyermekei nevelé­sét tartja.” Megkedvelték a „helyettes ta­nárt” és később újra meghívták, hogy Ottó számára előadásokat tartson a magyar irodalomból. Többször fogadta őt Zita királyné, „aki semmit sem változott”. Több Bács-Kiskun megyei pol­gártársunk is találkozhatott az utolsó magyar király özvegyével. Az ismert mérlegkészítő kisiparos, a világjáró, műgyűjtő Krammer József testvéröccse dr. Kürtös Sán­dor Svájcban beszélgethetett Zita királynéval. Németül társalogtak, mert már kicsit megkopott az öz­vegy magyar nyelvtudása. Kölcsö­nösen megajándékozták egymást. Baja híres polgárától kaptam az 1892. május 9-én Pianorében szü­letett, 1989. március 14-én Zizers- ben elhunyt szomorú sorsú asz- szony emléklapját. H, N. A múlt év nyarán nagy visszhan­got és felháborodást keltett az a bűncselekmény, amelyet Kecske­méten, a Pákozdi csata utca 24-es házának V. emeleti 30-as lakásá­ban követtek el: egy fiatal férfi, Bognár Sándor — aki akkor 29 éves volt, súlyzóval agyonverte anyja élettársát, a 33 éves Kollár Józsefet. A vérbefagyott áldozatot a munkából hazatérő P. E., az élet­társ találta meg, aki azonnal értesí­tette a mentőket, de jöttek a rend­őrök is. A jelek, a körülmények egyértelműen bűncselekmény el­követésére utaltak s megkezdődött a nyomozás. Hamarosan — más­nap — elfogták a már említett Bognár Sándort, aki a Bicske mel­letti Felcsutra menekült az ott élő édesapjához. Bognár a tett elköve­tését nem tagadta, azzal fogadta a rendőröket, hogy kijelentette: én voltam ... Az ügyet a napokban tárgyalta a megyei bíróság dr. Szenáky Já­nos büntetőtanácsa, és az eljárás során a következőket állapította meg: a fiatalember és élettársa, P. E. között pontosan 22 év korkü­lönbség volt. A fiú még be sem töltötte a tizennyolcadik életévét, amikor kapcsolatba került az ak­A TORINÓI DIÁK Egy évet vesztettem, egy csodát nyertem Szőke hajú, kék szemű, mosolygó leányka a kecskeméti Tréfás Emese, a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem III. éves, azaz a torinói egyetem vendéghallgatója. A húsvéti szünetet itthon töltő diák vallja: egy évet vesztettem (évfolyamtársaimtól elszakadva, egy évvel később kapok majd diplomát), egy csodát nyertem (megismerhettem Olaszországot, az olaszokat, nyelvüket, az olasz köz­gazdaság és bankszakma rejtelmeit) azzal, hogy egy évig olasz egyetemis­ta lehetek. — Hogyan lett a kecskeméti diák torinói egyetemista? —A Katona József Gimnázium­ban érettségiztem, majd maximális pontszámmal felvételiztem a köz- gazdasági egyetemre. Angol, orosz középfokú nyelvvizsgám már volt, amikor másodévesként a budapesti Olasz Intézet nyelvkurzusára je­lentkeztem. Tetszett a nyelv, szinte „ragadt” rám: egy év után középfo­kon nyelvvizsgáztam olaszból is. Az Olasz Intézet a nyárra dél­olaszországi ösztöndíjat írt ki, je­lentkeztem. Reggio di Calabriába, a 150 000 lakosú városban tölthet­tem egy hónapot, az ottani intenzív tanulás jelentett számomra rendkí­vül sokat e gyorsan pergő nyelv szo­kásában, megértésében. Szeptem­berben elkezdtem Pesten a harmad­évet az egyetemen, ott hallottam a torinói egyetem éves ösztöndíj­kiírásáról. Megpályáztam, októ­berben már az észak-olasz város egyetemének vendéghallgatója vol­tam. • Tréfás Emese — Milyen a torinói egyetem ? Mi­lyen a tananyag? —Torino 1 200 000 lakosú város, egyeteme szó szerint egyetem, tehát Universität = univerzális. Egy egye­tem fogja össze az összes fakultást (orvosi, műszaki, közgazdasági, bölcsész), 65 000 diák tanul együtt. A közgazdász hallgatók száma eb­ből 6000! A TEMPUS (Európai Kö­zösség ösztöndíja a kelet-európai di­ákok számára) ösztöndíjjal az idén másodmagammal juthattam ki egy tanévre Torinóba. Gazdasági és po­litikai földrajzból, nemzetközi pénz­ügyből és kereskedelmi jogból kell vizsgáznom. Az olasz tananyag alapvetően eltér a hazai gyakorlat­tól: itthon általános képzés folyik, a részletek tanítása, elemzése nélkül. Az olaszoknál mindent specifikusan oktatnak. Európát tanulom Torinó­ban, a tananyag nagyon kicsi része csak Olaszország, míg nálunk a gaz­dasági földrajz kizárólag Magyaror­szágra vonatkozott, itthon földrajzi teóriákat tanultam e tantárgyból. Most megismerhetem részleteiben is a nemzetközi pénzügyeket, a pénz- rendszerek történetét, fejlődését, az olasz bankrendszert, a nemzetközi pénzügyi műveleteket. — Hogyan élnek az olasz egyete­misták ? Milyen a diákélet ? —Nagyon más, mint itthon. Sok­kal önállóbbak a diákok, sokkal ki­sebb az óraszámuk és sokkal többen dolgoznak, mint Magyarországon. A tandíj és a tankönyv nagyon drá­ga, ezért a hallgatók többsége a ta­nulás mellett dolgozik (vendéglők­ben felszolgálnak, tanítanak stb.). Az egyetem alapvetően négy év, de nem az évek, hanem a vizsgák száma határozza meg a diplomaszerzést. Az egyetemi élet is más: sokkal nyíl­tabbak, barátkozóbbak az olaszok, mint a magyarok. —Mit jelent számodra ez az egy év Torinóban? — Elvesztettem egy évet itthon, szeptembertől újra a III. évfolyamra iratkozom be Budapesten. Cserébe egy csodát kaptam: egy év Olaszor­szágban. Megtanultam jobban nyel­vüket, megismertem életformáju­kat, az ország pénzügyi-közgazda­sági szakismereteinek alapvonásait. K.M. Emlékműavatás s> Szabadszálláson Orvosikellék-bolt - műemlékmegőrzés egyszerre Az új bajai boltnak első­sorban a szakemberek örül­hetnek, ami az üzlet profilját illeti. Tegnap nyitotta meg Szabó Lajos üzletvezető a Medicor Kereskedelmi Rt. első kereskedelmi egységét, mely az orvosokat és a nagy- közönséget hivatott kiszol­gálni gyógyászati eszközök­kel, diagnosztikai és más ké­zi műszerekkel, beleértve a természetgyógyászat kellé­keit is. Ami azonban minden ba­jai szívét melegítheti: dr. Szűcs Menyhért igazgató szerint tudatosan egy érté­kes műemléképületet újítot­tak fel, megőrizve a kétszáz éves városképi jellemzőit. Ez annál is fontosabb, mert mellette egy öreg hombár és Tóth Kálmán szülőháza ta­lálható. Ünnepélyes keretek között II. világ- háborús emlékművet avatnak holnap Szabadszállás központjában, a község­háza szomszédságában. Negyvenkét évvel a nagy világégés után megvaló­sult tehát sokak jogos követelése: állít­sanak méltó emléket az ártatlan áldo­zatoknak. Mert bizony Szabadszállás­nak is hatalmas árat kellett fizetnie a háborúban. Tóth Sándor helybéli hely- történész 1990-ben megjelent „Akik még élhettek volna” című munkája sze­rint összesen 238 a háborús áldozatok száma, akiket 81 özvegy és 166 árva siratott, és gyászol azóta is. Az elhaltak közül legtöbben a fronton, harcok köz­ben, vagy hadifogságban vesztették életüket. Hetvenötük utolsó útja a ha­láltáborokba vezetett. Sok civil lakost összeszedtek, s elhurcoltak a Szovjetu­nióba, ahonnan soha nem tértek vissza. Még sokáig lehetne sorolni, miként aratott a halál a nagyközség lakosai között. Az emlékmű létrehozására a Petőfi Társaság, a nagyközségi közös tanács és az MDF helyi szervezetének közös javaslata alapján 1989-ben kezdték gyűjteni a pénzt. A Művészeti Alap mellett az önkormányzat is fontos­nak érezte, hogy anyagiakkal segítse e nemes vállalkozást. Emellett a köz­ség polgárainak, s'az elhunytak hoz­zátartozóinak adományaiból jött össze a szükséges negyedmillió fo­rint. Mindez persze nem lett volna elegendő, ám Péter Ágnes Szabad- szállásról elszármazott szobrászmű­vész csupán jelképes összeget kért az alkotásért. A Mindszenthy téren álló emlékmű már messziről felhívja magára a figyel­met. Álló háromszög alakú, 5 méter magas kőtömbök mutatnak az ég felé. Töredezettségükkel a drámai tényekre, az áldozatokra utalnak. A kőlapok, amelyekre a neveket vésték, kapuként tárulnak szét. Utat engedve a medencé­hez, amelynek vize szimbolikus szere­pet tölt be: a víz az életet jelenti. A süttői kemény mészkőből és szür­ke márványból komponált monumen­tális alkotás valóban méltó emlékezés a kényszerűségből sokáig feledésbe burkolt áldozatokra. G. B. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: kor negyvenéves asszonnyal, akit a férje — hat gyermekkel — magára hagyott. Az élettársi kapcsolat nem volt viharoktól mentes, gya­korta történt, hogy különváltak, veszekedtek, majd újra kibékültek, azt tervezték, hogy összeházasod­nak, de erre végül is soha nem ke­rült sor. Sajnos az is az igazsághoz tartozik, hogy Kollár szerette az italt s ez is egyik oka volt a vesze­kedéseknek. Az asszony, P. E. gyerekei nem nézték jó szemmel ezt a kapcsola­tot, szégyellték, hogy az édesany­juk majdnem velük egykorú, vagy legalábbis alig néhány évvel idő­sebb fiatalemberrel él együtt. Gya­korta megesett, hogy Kollárral is összevesztek, előfordult verekedés is. Ezt főleg és elsősorban az vál­totta ki, ha az anya élettársa éjsza­kánként veszekedett, jeleneteket rendezett. Minderről az anya gyer­mekeinek az volt az elítélő vélemé­nye, hogy Kollár „link életet él”. A bűntettet megelőző két hétben ezek a veszekedések megszaporod­tak, mindennapivá váltak. Bognár Sándor többször megverte Kol­lárt, mert az bántalmazta az édes­anyját. Az asszony 1991 .június 26- án, reggel öt órakor ment el dől­gozni, majd fokozatosan indultak munkába a többiek is. Egy idő után csak ketten maradtak a lakás­ban: Kollár József és Bognár Sán­dor. Bognár azzal kezdte a napot, hogy leszaladt egy üveg (kétdecis) pálinkáért. Ebből megkínálta Kol­lárt is, akinek jólesett az ital, ki is jelentette, hogy finom volt, csak kevés. Nosza, Bognár adott neki egy százast, hogy hozzon újabb üveg­gel. Azt is megitták. Harmadszor is hoztak pálinkát, azután bor ke­rült a lakásba és bár mindkettőjük­nek dolgozni kellett volna, de úgy döntöttek, ntm mennek munkába. Az ital hatására egyre hangosab­ban „beszélgettek”. Előkerültek olyan témák is, amelyekért koráb­ban verekedések alakultak ki. Bognár ugyanis azt szerette volna, ha Kollár elköltözik a lakásból, sőt fel is ajánlotta neki, hogy ko­csit fogad és elviteti. Ebből vita lett, majd Kollár dicsekedve emlí­tette, hogy több nője is van a vá­rosban, sőt részletezte is a velük töltött pásztorórákat. Mindezek hatására. Bognár olyan ingerült állapotba került, hogy elhatározta: megöli az anyja élettársát, aki még mindig az ágy­ban feküdt, pontosabban vissza­dőlt, mert már erősen érezte az ital hatását. Bognár tervének megfele­lően átment a másik szobába, ma­gához vette a házisúlyzót és azzal tért vissza. Nem sokat tépelődött, hanem az ágyhoz lépve háromszor nagy erővel fejbe vágta Kollárt, aki erősen vérezni kezdett, elvesz­tette eszméletét, rángatózott, hör- gött. A te«es úgy gondolta, „segít” neki, hogy hamarabb meghaljon: ráhúzta a paplant és azon keresztül ismét nagy csapásokat mért áldo­zatára. Mindezt csak akkor hagyta abba, amikor meggyőződött arról, hogy Kollár befejezte földi pálya­futását. Később az orvosszakértő megállapította, hogy halálát a sú­lyos és nagyfokú agyroncsolódás okozta. Bognár Sándor hidegvérű em­bernek bizonyult, mert ezután ké­nyelmesen megmosakodott, le­mosta a súlyzóról is a vért, átöltö­zött és elutazott az apjához Fel­csutra.. Amint emlitettük, a rend­őrség másnap ott megtalálta és őri­zetbe vette. A bíróság emberölés bűntette miatt nyolcévi börtönre ítélte Bog­nár Sándprt, további hat évre eltil­totta a közügyekben való részvé­teltől és elrendelte kényszergyógyí­tását. Ugyanakkor kötelezte a fel­merült több mint 14 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbe­zést, így az még nem jogerős. * G. S. HETI SOROZATUNK Szentföldi találkozások 5. Boldogasszony anyánk a Dormitióban Magyar kon­cert Jeruzsá­lemben, a ke­resztény Sión templomában, a Sanctuarium Dorrfiitionis Beata Maria Virginis, a Szűz Mária Elszen- derülése bazili­kában. Hendrich Re- nard, kölni épí­tész remekmű­ve az 1910-ben fölszentelt ben­cés templom. Az apszis felső ívében arany mozaik háttér­rel: a madonna és a gyermek. A koncentrikus köröket formá­ló padlódíszt az apátság szerze­tese, Mauritius Gisler tervezte. Remek akuszti­kájú koncertte­rem. A Kecske­méti Leánykar Kodály-műve- • \ keresztút két szólaltat vállára meg itt. A be­mutató után lemegyünk a krip­tába. A félhomályos, tizenkét oszlopos altemplom az elalvás helye. Életnagyságú, fekvő Má- ria-szobor a tér közepén. Mellet­te a magyarok kápolnája. Hazai adományokból építették. Mu- zsinszki Nagy Endre festőművész tervezte. A félkupolát borító mozaik középső alakja Szűz Má­ria, a Magyarok Nagyasszonya. Feje fölött két angyal Szent Ist­ván koronáját tartja. Máriát Ár­pád-házi szentek veszik körül. Jobbján István király fia, Szent Imre herceg. Balján Szent László és Szent Erzsébet. Fehér márvá­nyoltár, ezüstlemezekből dombo­rított képek. Az ereklyetartóba magyar szentek és Gellért püs­pök relikviáit helyezték. Körbe álljuk az oltárt és kez­dődik az ének: „Boldogasszony anyánk, régi nagy pátró- nánk ...” Ha valaki nem ismer­né a szövegét, akár olvashatja is: az oltár talapzatába vésette a művész ... Egy pillanat alatt megtelik az altemplom. Magyar turistacso­port érkezik. Fönt hagyták az idegenvezetőjüket, amikor meg­hallották a Mária-éneket. Jó ta­lálkozni, távol a hazától. Itt az 1931-ben szentelt Patrona Hun­gáriáé kápolnában, ahová gróf Zichv Gvula kalocsai érsek hozta ötödik stációja: ahol Cirenei Simon helyezték Jézus keresztjét. Cxsarea Philippi 1 t-a n <• q Ein Ged ^ • A Szentföld ... n el szentelésre a magyarok ajání- dékát. Szlezák László aranyko,- szorús mester 51 kilogrammos harangját. Farkas P. József , t (Vége) i • Bármerre utazik az ember, ezen a földön a történelemmel találkozik ... (Fotó: Somos László) SZÍNHÁZ, MOZI, TEVE KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: délután 3 óra: MONA MA­RIE MOSOLYA. Honthy Hanna- bérlet. KECSKEMÉT, VÁROSI mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: A PROSTI. Színes, angol film. Csak 16 éven felülieknek! ÁRPÁD mozi: 3/4 6 és 8 órakor: FIÚK, KI JÖN AZ ÁGYAMBA? Színes, mb., olasz film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! OTTHON mozi: fél 6, fél 8 órakor: FELHŐK KÖZÜL A NAP. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! STÜDIÓMOZI: 7 órakor: A BARÁTNŐM BARÁTJA. Színes, francia film. MESEMOZI: 3/4 6 és 1/2 4 órakor: MENTŐCSAPAT A KEN­GURUK FÖLDJÉN. Színes, amerikai rajzfilm CSALÁNOSI AUTÓSMOZI: este 9 órakor: FELHŐK KÖZÜL A NAP. Színes, amerikai film. KISKUNFÉLEGYHÁZA, PETŐFI mozi: 6 és 8 órakor: TERMINÁTOR 2. AZ ÍTÉLET NAPJA. Színes, mb., ame­rikai film. Csak 16 éven felülieknek: STÜDIÓMOZI: 7 órakor: HAMLET. Színes, angol film. KECSKEMÉTI VÁROSI TELEVÍ­ZIÓ: 8.00—12.00: ATV-Víkcnd. Szóra­koztató hétvégi magazin. A tartalomból: Kapásjelző horgászoknak. INFO 360 üzleti tanácsadó. Mese. Horoszkóp­suli. CNV-híradó. Déli harangszó — László atya műsora. 14.00—16.00: KÉP­ÚJSÁG. Május 10., vasárnap: KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: délután 3 óra: MONA MA? RIE MOSOLYA. Vízvári Mariska- bérlet. A mozik műsora megegyezik a szom­batiéval, kivétel: CSALANOSI AUTÓS­MOZI: este9órakor: A PROSTI. Színes, angol film. Csak 16 éven felülieknek! VÁROSI TELEVÍZIÓ: 8.00—12.00: A csütörtöki TV-Tévé ismétlése. 14.00 — 14.30-ig: KÉPÚJSÁG. 14.30-tól Kis- film: Horgászvizek Csongrád megyében. 20.00—24.00: A pénteki TV-Tévé ismét­lése. Gyilkosság—súlyzóval

Next

/
Thumbnails
Contents