Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-09 / 109. szám
MEGYEI KORKÉP 4. oldal, 1992. május 9. ÖZVEGYI RUHÁJÁT SOHASEM VETI LE Száz éve született Zita királyné • Zita királyné két arcképe. A száz esztendeje született, hosz- szú kort megélt Zita királynőről először dr. Bánhegyi Jób bencés tanártól hallottam. A győr- sövényházi néptanító fia is tanította Habsburg Ottót. Első találkozásukat így írta le Szapudi András, a tudós bencés szerzetes életét bemutató könyv szerzője. 1925 júniusában a királynő autója várta a francia—spanyol határon. „Egy fordulónál előbukkant a tengerparti Lequeito, nemsokára a kastély is, amely már évek óta otthona volt a száműzütt magyar királyi családnak. A Palazzo Uribarren egyenlő alakú négyszögben épült, kétemeletes modern építmény. Elfogódottan lép a királyné szobájába a fiatal tanár. Zita elébe siet, arcán szívélyes mosoly, majd néhány kellemes szóval megköszöni a főtisztelendő úrnak, hogy vállalta a helyettesítést. Közvetlen modora, sugárzó intelligenciája az első percben feloldja vendégében az elfogódottságot. Úgy tetszik nem híve a szertartásosságnak, az üres, a formális társalgásnak. Harmincéves, magas, karcsú fiatalasszony, nyolc gyermek anyja. Özvegyi ruháját sohasem veti le. Nyakában vékony aranylánc kis kereszttel, ujján jegygyűrű. Más ékszert sohasem visel. Mélyen vallásos. Legfontosabb kötelességének gyermekei nevelését tartja.” Megkedvelték a „helyettes tanárt” és később újra meghívták, hogy Ottó számára előadásokat tartson a magyar irodalomból. Többször fogadta őt Zita királyné, „aki semmit sem változott”. Több Bács-Kiskun megyei polgártársunk is találkozhatott az utolsó magyar király özvegyével. Az ismert mérlegkészítő kisiparos, a világjáró, műgyűjtő Krammer József testvéröccse dr. Kürtös Sándor Svájcban beszélgethetett Zita királynéval. Németül társalogtak, mert már kicsit megkopott az özvegy magyar nyelvtudása. Kölcsönösen megajándékozták egymást. Baja híres polgárától kaptam az 1892. május 9-én Pianorében született, 1989. március 14-én Zizers- ben elhunyt szomorú sorsú asz- szony emléklapját. H, N. A múlt év nyarán nagy visszhangot és felháborodást keltett az a bűncselekmény, amelyet Kecskeméten, a Pákozdi csata utca 24-es házának V. emeleti 30-as lakásában követtek el: egy fiatal férfi, Bognár Sándor — aki akkor 29 éves volt, súlyzóval agyonverte anyja élettársát, a 33 éves Kollár Józsefet. A vérbefagyott áldozatot a munkából hazatérő P. E., az élettárs találta meg, aki azonnal értesítette a mentőket, de jöttek a rendőrök is. A jelek, a körülmények egyértelműen bűncselekmény elkövetésére utaltak s megkezdődött a nyomozás. Hamarosan — másnap — elfogták a már említett Bognár Sándort, aki a Bicske melletti Felcsutra menekült az ott élő édesapjához. Bognár a tett elkövetését nem tagadta, azzal fogadta a rendőröket, hogy kijelentette: én voltam ... Az ügyet a napokban tárgyalta a megyei bíróság dr. Szenáky János büntetőtanácsa, és az eljárás során a következőket állapította meg: a fiatalember és élettársa, P. E. között pontosan 22 év korkülönbség volt. A fiú még be sem töltötte a tizennyolcadik életévét, amikor kapcsolatba került az akA TORINÓI DIÁK Egy évet vesztettem, egy csodát nyertem Szőke hajú, kék szemű, mosolygó leányka a kecskeméti Tréfás Emese, a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem III. éves, azaz a torinói egyetem vendéghallgatója. A húsvéti szünetet itthon töltő diák vallja: egy évet vesztettem (évfolyamtársaimtól elszakadva, egy évvel később kapok majd diplomát), egy csodát nyertem (megismerhettem Olaszországot, az olaszokat, nyelvüket, az olasz közgazdaság és bankszakma rejtelmeit) azzal, hogy egy évig olasz egyetemista lehetek. — Hogyan lett a kecskeméti diák torinói egyetemista? —A Katona József Gimnáziumban érettségiztem, majd maximális pontszámmal felvételiztem a köz- gazdasági egyetemre. Angol, orosz középfokú nyelvvizsgám már volt, amikor másodévesként a budapesti Olasz Intézet nyelvkurzusára jelentkeztem. Tetszett a nyelv, szinte „ragadt” rám: egy év után középfokon nyelvvizsgáztam olaszból is. Az Olasz Intézet a nyárra délolaszországi ösztöndíjat írt ki, jelentkeztem. Reggio di Calabriába, a 150 000 lakosú városban tölthettem egy hónapot, az ottani intenzív tanulás jelentett számomra rendkívül sokat e gyorsan pergő nyelv szokásában, megértésében. Szeptemberben elkezdtem Pesten a harmadévet az egyetemen, ott hallottam a torinói egyetem éves ösztöndíjkiírásáról. Megpályáztam, októberben már az észak-olasz város egyetemének vendéghallgatója voltam. • Tréfás Emese — Milyen a torinói egyetem ? Milyen a tananyag? —Torino 1 200 000 lakosú város, egyeteme szó szerint egyetem, tehát Universität = univerzális. Egy egyetem fogja össze az összes fakultást (orvosi, műszaki, közgazdasági, bölcsész), 65 000 diák tanul együtt. A közgazdász hallgatók száma ebből 6000! A TEMPUS (Európai Közösség ösztöndíja a kelet-európai diákok számára) ösztöndíjjal az idén másodmagammal juthattam ki egy tanévre Torinóba. Gazdasági és politikai földrajzból, nemzetközi pénzügyből és kereskedelmi jogból kell vizsgáznom. Az olasz tananyag alapvetően eltér a hazai gyakorlattól: itthon általános képzés folyik, a részletek tanítása, elemzése nélkül. Az olaszoknál mindent specifikusan oktatnak. Európát tanulom Torinóban, a tananyag nagyon kicsi része csak Olaszország, míg nálunk a gazdasági földrajz kizárólag Magyarországra vonatkozott, itthon földrajzi teóriákat tanultam e tantárgyból. Most megismerhetem részleteiben is a nemzetközi pénzügyeket, a pénz- rendszerek történetét, fejlődését, az olasz bankrendszert, a nemzetközi pénzügyi műveleteket. — Hogyan élnek az olasz egyetemisták ? Milyen a diákélet ? —Nagyon más, mint itthon. Sokkal önállóbbak a diákok, sokkal kisebb az óraszámuk és sokkal többen dolgoznak, mint Magyarországon. A tandíj és a tankönyv nagyon drága, ezért a hallgatók többsége a tanulás mellett dolgozik (vendéglőkben felszolgálnak, tanítanak stb.). Az egyetem alapvetően négy év, de nem az évek, hanem a vizsgák száma határozza meg a diplomaszerzést. Az egyetemi élet is más: sokkal nyíltabbak, barátkozóbbak az olaszok, mint a magyarok. —Mit jelent számodra ez az egy év Torinóban? — Elvesztettem egy évet itthon, szeptembertől újra a III. évfolyamra iratkozom be Budapesten. Cserébe egy csodát kaptam: egy év Olaszországban. Megtanultam jobban nyelvüket, megismertem életformájukat, az ország pénzügyi-közgazdasági szakismereteinek alapvonásait. K.M. Emlékműavatás s> Szabadszálláson Orvosikellék-bolt - műemlékmegőrzés egyszerre Az új bajai boltnak elsősorban a szakemberek örülhetnek, ami az üzlet profilját illeti. Tegnap nyitotta meg Szabó Lajos üzletvezető a Medicor Kereskedelmi Rt. első kereskedelmi egységét, mely az orvosokat és a nagy- közönséget hivatott kiszolgálni gyógyászati eszközökkel, diagnosztikai és más kézi műszerekkel, beleértve a természetgyógyászat kellékeit is. Ami azonban minden bajai szívét melegítheti: dr. Szűcs Menyhért igazgató szerint tudatosan egy értékes műemléképületet újítottak fel, megőrizve a kétszáz éves városképi jellemzőit. Ez annál is fontosabb, mert mellette egy öreg hombár és Tóth Kálmán szülőháza található. Ünnepélyes keretek között II. világ- háborús emlékművet avatnak holnap Szabadszállás központjában, a községháza szomszédságában. Negyvenkét évvel a nagy világégés után megvalósult tehát sokak jogos követelése: állítsanak méltó emléket az ártatlan áldozatoknak. Mert bizony Szabadszállásnak is hatalmas árat kellett fizetnie a háborúban. Tóth Sándor helybéli hely- történész 1990-ben megjelent „Akik még élhettek volna” című munkája szerint összesen 238 a háborús áldozatok száma, akiket 81 özvegy és 166 árva siratott, és gyászol azóta is. Az elhaltak közül legtöbben a fronton, harcok közben, vagy hadifogságban vesztették életüket. Hetvenötük utolsó útja a haláltáborokba vezetett. Sok civil lakost összeszedtek, s elhurcoltak a Szovjetunióba, ahonnan soha nem tértek vissza. Még sokáig lehetne sorolni, miként aratott a halál a nagyközség lakosai között. Az emlékmű létrehozására a Petőfi Társaság, a nagyközségi közös tanács és az MDF helyi szervezetének közös javaslata alapján 1989-ben kezdték gyűjteni a pénzt. A Művészeti Alap mellett az önkormányzat is fontosnak érezte, hogy anyagiakkal segítse e nemes vállalkozást. Emellett a község polgárainak, s'az elhunytak hozzátartozóinak adományaiból jött össze a szükséges negyedmillió forint. Mindez persze nem lett volna elegendő, ám Péter Ágnes Szabad- szállásról elszármazott szobrászművész csupán jelképes összeget kért az alkotásért. A Mindszenthy téren álló emlékmű már messziről felhívja magára a figyelmet. Álló háromszög alakú, 5 méter magas kőtömbök mutatnak az ég felé. Töredezettségükkel a drámai tényekre, az áldozatokra utalnak. A kőlapok, amelyekre a neveket vésték, kapuként tárulnak szét. Utat engedve a medencéhez, amelynek vize szimbolikus szerepet tölt be: a víz az életet jelenti. A süttői kemény mészkőből és szürke márványból komponált monumentális alkotás valóban méltó emlékezés a kényszerűségből sokáig feledésbe burkolt áldozatokra. G. B. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: kor negyvenéves asszonnyal, akit a férje — hat gyermekkel — magára hagyott. Az élettársi kapcsolat nem volt viharoktól mentes, gyakorta történt, hogy különváltak, veszekedtek, majd újra kibékültek, azt tervezték, hogy összeházasodnak, de erre végül is soha nem került sor. Sajnos az is az igazsághoz tartozik, hogy Kollár szerette az italt s ez is egyik oka volt a veszekedéseknek. Az asszony, P. E. gyerekei nem nézték jó szemmel ezt a kapcsolatot, szégyellték, hogy az édesanyjuk majdnem velük egykorú, vagy legalábbis alig néhány évvel idősebb fiatalemberrel él együtt. Gyakorta megesett, hogy Kollárral is összevesztek, előfordult verekedés is. Ezt főleg és elsősorban az váltotta ki, ha az anya élettársa éjszakánként veszekedett, jeleneteket rendezett. Minderről az anya gyermekeinek az volt az elítélő véleménye, hogy Kollár „link életet él”. A bűntettet megelőző két hétben ezek a veszekedések megszaporodtak, mindennapivá váltak. Bognár Sándor többször megverte Kollárt, mert az bántalmazta az édesanyját. Az asszony 1991 .június 26- án, reggel öt órakor ment el dőlgozni, majd fokozatosan indultak munkába a többiek is. Egy idő után csak ketten maradtak a lakásban: Kollár József és Bognár Sándor. Bognár azzal kezdte a napot, hogy leszaladt egy üveg (kétdecis) pálinkáért. Ebből megkínálta Kollárt is, akinek jólesett az ital, ki is jelentette, hogy finom volt, csak kevés. Nosza, Bognár adott neki egy százast, hogy hozzon újabb üveggel. Azt is megitták. Harmadszor is hoztak pálinkát, azután bor került a lakásba és bár mindkettőjüknek dolgozni kellett volna, de úgy döntöttek, ntm mennek munkába. Az ital hatására egyre hangosabban „beszélgettek”. Előkerültek olyan témák is, amelyekért korábban verekedések alakultak ki. Bognár ugyanis azt szerette volna, ha Kollár elköltözik a lakásból, sőt fel is ajánlotta neki, hogy kocsit fogad és elviteti. Ebből vita lett, majd Kollár dicsekedve említette, hogy több nője is van a városban, sőt részletezte is a velük töltött pásztorórákat. Mindezek hatására. Bognár olyan ingerült állapotba került, hogy elhatározta: megöli az anyja élettársát, aki még mindig az ágyban feküdt, pontosabban visszadőlt, mert már erősen érezte az ital hatását. Bognár tervének megfelelően átment a másik szobába, magához vette a házisúlyzót és azzal tért vissza. Nem sokat tépelődött, hanem az ágyhoz lépve háromszor nagy erővel fejbe vágta Kollárt, aki erősen vérezni kezdett, elvesztette eszméletét, rángatózott, hör- gött. A te«es úgy gondolta, „segít” neki, hogy hamarabb meghaljon: ráhúzta a paplant és azon keresztül ismét nagy csapásokat mért áldozatára. Mindezt csak akkor hagyta abba, amikor meggyőződött arról, hogy Kollár befejezte földi pályafutását. Később az orvosszakértő megállapította, hogy halálát a súlyos és nagyfokú agyroncsolódás okozta. Bognár Sándor hidegvérű embernek bizonyult, mert ezután kényelmesen megmosakodott, lemosta a súlyzóról is a vért, átöltözött és elutazott az apjához Felcsutra.. Amint emlitettük, a rendőrség másnap ott megtalálta és őrizetbe vette. A bíróság emberölés bűntette miatt nyolcévi börtönre ítélte Bognár Sándprt, további hat évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől és elrendelte kényszergyógyítását. Ugyanakkor kötelezte a felmerült több mint 14 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést, így az még nem jogerős. * G. S. HETI SOROZATUNK Szentföldi találkozások 5. Boldogasszony anyánk a Dormitióban Magyar koncert Jeruzsálemben, a keresztény Sión templomában, a Sanctuarium Dorrfiitionis Beata Maria Virginis, a Szűz Mária Elszen- derülése bazilikában. Hendrich Re- nard, kölni építész remekműve az 1910-ben fölszentelt bencés templom. Az apszis felső ívében arany mozaik háttérrel: a madonna és a gyermek. A koncentrikus köröket formáló padlódíszt az apátság szerzetese, Mauritius Gisler tervezte. Remek akusztikájú koncertterem. A Kecskeméti Leánykar Kodály-műve- • \ keresztút két szólaltat vállára meg itt. A bemutató után lemegyünk a kriptába. A félhomályos, tizenkét oszlopos altemplom az elalvás helye. Életnagyságú, fekvő Má- ria-szobor a tér közepén. Mellette a magyarok kápolnája. Hazai adományokból építették. Mu- zsinszki Nagy Endre festőművész tervezte. A félkupolát borító mozaik középső alakja Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya. Feje fölött két angyal Szent István koronáját tartja. Máriát Árpád-házi szentek veszik körül. Jobbján István király fia, Szent Imre herceg. Balján Szent László és Szent Erzsébet. Fehér márványoltár, ezüstlemezekből domborított képek. Az ereklyetartóba magyar szentek és Gellért püspök relikviáit helyezték. Körbe álljuk az oltárt és kezdődik az ének: „Boldogasszony anyánk, régi nagy pátró- nánk ...” Ha valaki nem ismerné a szövegét, akár olvashatja is: az oltár talapzatába vésette a művész ... Egy pillanat alatt megtelik az altemplom. Magyar turistacsoport érkezik. Fönt hagyták az idegenvezetőjüket, amikor meghallották a Mária-éneket. Jó találkozni, távol a hazától. Itt az 1931-ben szentelt Patrona Hungáriáé kápolnában, ahová gróf Zichv Gvula kalocsai érsek hozta ötödik stációja: ahol Cirenei Simon helyezték Jézus keresztjét. Cxsarea Philippi 1 t-a n <• q Ein Ged ^ • A Szentföld ... n el szentelésre a magyarok ajání- dékát. Szlezák László aranyko,- szorús mester 51 kilogrammos harangját. Farkas P. József , t (Vége) i • Bármerre utazik az ember, ezen a földön a történelemmel találkozik ... (Fotó: Somos László) SZÍNHÁZ, MOZI, TEVE KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: délután 3 óra: MONA MARIE MOSOLYA. Honthy Hanna- bérlet. KECSKEMÉT, VÁROSI mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: A PROSTI. Színes, angol film. Csak 16 éven felülieknek! ÁRPÁD mozi: 3/4 6 és 8 órakor: FIÚK, KI JÖN AZ ÁGYAMBA? Színes, mb., olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! OTTHON mozi: fél 6, fél 8 órakor: FELHŐK KÖZÜL A NAP. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! STÜDIÓMOZI: 7 órakor: A BARÁTNŐM BARÁTJA. Színes, francia film. MESEMOZI: 3/4 6 és 1/2 4 órakor: MENTŐCSAPAT A KENGURUK FÖLDJÉN. Színes, amerikai rajzfilm CSALÁNOSI AUTÓSMOZI: este 9 órakor: FELHŐK KÖZÜL A NAP. Színes, amerikai film. KISKUNFÉLEGYHÁZA, PETŐFI mozi: 6 és 8 órakor: TERMINÁTOR 2. AZ ÍTÉLET NAPJA. Színes, mb., amerikai film. Csak 16 éven felülieknek: STÜDIÓMOZI: 7 órakor: HAMLET. Színes, angol film. KECSKEMÉTI VÁROSI TELEVÍZIÓ: 8.00—12.00: ATV-Víkcnd. Szórakoztató hétvégi magazin. A tartalomból: Kapásjelző horgászoknak. INFO 360 üzleti tanácsadó. Mese. Horoszkópsuli. CNV-híradó. Déli harangszó — László atya műsora. 14.00—16.00: KÉPÚJSÁG. Május 10., vasárnap: KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: délután 3 óra: MONA MA? RIE MOSOLYA. Vízvári Mariska- bérlet. A mozik műsora megegyezik a szombatiéval, kivétel: CSALANOSI AUTÓSMOZI: este9órakor: A PROSTI. Színes, angol film. Csak 16 éven felülieknek! VÁROSI TELEVÍZIÓ: 8.00—12.00: A csütörtöki TV-Tévé ismétlése. 14.00 — 14.30-ig: KÉPÚJSÁG. 14.30-tól Kis- film: Horgászvizek Csongrád megyében. 20.00—24.00: A pénteki TV-Tévé ismétlése. Gyilkosság—súlyzóval