Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-28 / 125. szám

Akasztó, Csengőd, Kecel, Páhi, Tázlár Kiskőrös és vidéke NAGYBANI PIAC KICSIBEN A Sáhor-árok új arca Kiskőrös és környékén nem kell lámpással keresni a mezőgazdasági termelőket. A terület azonban nem igazán kapcsolódik be a mezőgazda- sági kereskedelembe. Nemzetközi ta­nulmányokat is értékelve emiatt ju­tott a kiskőrösi Avantgarde Kft. gár­dája arra a gondolatra, hogy olyan helyet és helyzetet teremt, ahol a ke­reskedelem közvetlenül hathat a ter­melésre. így készült el a kiskőrösi nagybani piac terve, melyről Major Józsefet, a kft. ügyvezetőjét kérdez­tük. — Több nagybani piac van már az országban és több tervezéséről szól­nak hírek. Érdemes Kiskőrösön is lét­rehozni egyet ? —Feltétlenül. A felméréseink sze­rint körülbelül 50 kilométeres körzet­ben 4-5000 tonna zöldség és gyü­mölcs terem meg. Ennek persze na­gyobbik részét nem itt értékesítik, de mintegy 800-1000 tonna áru — ahogy számoltunk—mindenképpen megfordulhat itt az indulásunk után. Aztán ez a mennyiség persze növelhe­tő lesz, mintegy kétszeresére. Általá­nos kérdések is segítettek a dönté­sünkben: a legelső az, hogy enni min­dig kell. A második, hogy ezen a vidé­ken mindig lesz mezőgazdasági ter­melés, hiszen az adottságok erre al­kalmasak. A harmadik, hogy az ösz- szes ellentmondásával egyetemben a kilábalás a piacgazdaság felé kell hogy mutasson. Ehhez pedig itt kicsi­ben megpróbálunk lehetőséget te­remteni. —Hogyan képzelik el a működését ennek a piacnak? —Tudni kell, hogy a kiskőrösi kis- piac rendkívül aktív, ehhez kapcsol­juk az újat. Úgy, hogy megpályázzuk a régi működtetését. Terveink szerint a zöldség-gyümölcs árusításon kívül lesz egy diszkontáruház is. Helyben nem lesz viszont komolyabb feldol­gozás- és hűtéslehetőség, viszont a kiskőrösi cégekkel folytatunk tár­gyalásokat, hogy ezeket is el tudjuk végeztetni. Mindenképpen szüksé­gesnek érezzük egy információs köz­pont létrehozását, ahol természete­sen számítógéppel lehet „vezérelni” a mozgásokat. A távolabbi jövőben pedig ez teszi majd lehetővé, hogy or­szágos rendszerhez is kapcsolódjunk, no meg az árutőzsdéhez. — Mekkora lesz az új piac ? — Amikor elkezdtük az egészet, még nem volt lehetőség területet vá­sárolni, így harmincéves bérletünk van a kispiac mögötti 2,5 hektárra. Az épület készül, elvi építési engedély alapján. Itt lesz az 1300 négyzetméte­res csarnok a diszkonttal és az elárusí­tóhelyekkel. 250 négyzetméteres lesz az üzemviteli épület, magyarul az, ahol például az anyagmozgatáshoz szükséges eszközöket helyezzük el. Ezentúl a tervben szerepel 9000 négy­zetméteres burkolt, de szabad eladó­tér és —ez ma még kérdőjeles—az a központ, ahol a számítógép lesz. Az épületet szeretnénk egyelőre megspó­rolni, nem az eszközöket. — Pénzügyi gondjaik vannak ? — Abban reménykedünk, hogy augusztus elsején nyitunk. Most ott tartunk, hogy ez az időpont csúszhat.< Kidolgoztuk a világbanki hitelhez szükséges anyagot. A velünk kapcso­latban álló bank, adminisztrációs hi­bára hivatkozva, menet közben visz- szalépett. Most másikat kell keres­nünk. —Ahogy elnéztem ott a környéket, ráférne arra is egy kis változtatás... — Ez a Sáhor-árok. Amikor el­kezdtük az építkezést, jószerivel a mocsárral kellett megküzdenünk. A kulturált kereskedelem szerintünk csak ^kulturált helyen valósítható meg. így terveink szerint a temető ke­rítését megszépítjük, a kispiachoz normális kerékpárutat építünk, az úthálózatot rendbe szedjük, és 100- nál több külső parkolót hozunk létre. És persze nyilvánvaló, az ide szüksé­ges infrastruktúrát is idehozzuk. G. E. • Épül a kiskőrösi új piac csarnoképülete. MILYEN A KÖZBIZTONSÁG KECELEN? Rendőrőrsre van szükség Legutóbbi ülésén tárgyalta és fogadta el Kecel Nagyközség Kép- viselő-testülete azt a beszámolót, amely a község közrendjével és közbiztonságával foglalkozik s amelyet dr. Kispál Antal alezredes, kiskőrösi városi kapitány terjesz­tett a testület elé. Kecel ugyanis rendőrségi szempontból Kiskőrös­höz tartozik. Az első feladat már ébből a helyzetből adódik. Nem kétséges, hogy hatékony bűn­üldöző és főleg megelőző tevé­kenységet így aligha lehet folytat­ni. Maga a kapitány ismerte el be­számolójában, hogy Kecelen „mindenképpen indokolt rövid időn belül egy 20-22 fős rendőrőrs beállítása . ..” Ezzel a képviselők egyetértettek. A bűnözés, a közbiztonság múlt évi adatai ezt még inkább alátá­masztják. Az általános jelenség alól ugyanis Kecel sem kivétel: az utóbbi három évben duplájára emelkedett a bűncselekmények száma s a korábbi években ismert lassú emelkedés, sőt esetenként visszaesés meredeken emelkedő tendenciát mutat. Az összes is­mertté vált bűncselekmény az 1990-es 1574-ről tavaly 1873-ra nőtt, ami 21 százalékos emelkedést jelent. Legnagyobb „ugrás” a szemé­lyek javai elleni bűntetteknél ta­pasztalható: 30 százalékkal több volt 1991-ben, mint egy évvel ko­rábban. Az itt nyilvántartott 1017 eset 54 százaléka az összes ismertté vált deliktumnak. De 20 százalék­kal emelkedett a lopások száma, a Vezetőségi ülést tartottak pénte­ken a Petőfi Tsz páhi üzemrészé­ben. Volt miről tárgyalni, hiszen mint megtudtuk, közel 1000 hek­tárnyi területre érkezett földvissza­igénylés az utóbbi hónapokban. Arra a kérdésre, hogy mi okozza a legfőbb gondot a visszaigénylé­sekkel kapcsolatban, a tsz elnöke elmondta: a földek jelentős része, körülbelül 600 hektár a Kiskunsá­gi Nemzeti Park területére esik. Az érvényben lévő törvények szerint ezeket a területeket nem lehet az igénylők részére szétosztani, ezért a tsz tagjai számára más megoldást kellett találni. A nemzeti parkkal megegyezve végül a következő mó­betöréseké 52,8 százalékkal. Nem elhanyagolható az a 23 százalékos emelkedés sem, ami az úgynevezett társadalmi tulajdon elleni bűncse­lekmények csoportjában követke­zett be. Ezek többsége a betöréses lopás volt és elsősorban áruházak, üzletek, gyakran az óvodák, isko­lák ellen irányult. Kiemelkedett ezek közül veszélyességével a fü- löpszállási körzeti megbízotti iro­da feltörése, mert onnan fegyvere­ket vittek el. Szükséges még megemlíteni a közrend elleni bűncselekményeket, ahol 40 százalékos emelkedés ta­pasztalható 1991-ben. Ezek túl­nyomó többsége a vagyon elleni bűntettekhez kapcsolódó okirattal' való visszaélés, illetve okirathami­sítás volt. Megállapítja végül a beszámo­ló, hogy Kecel területén a bűn­ügyi helyzet semmivel sem jobb, mint a körzetben, sőt bizonyos bűncselekmény-kategóriákban fertőzöttebbnek mondható. Leg­nagyobb gondot a betöréses lo­pások jelentik. Igen elszaporo­dott a gépkocsifeltörés, amely­nek döntő többsége a Korona vendéglőben tartott diszkóren­dezvények időpontjához kötő­dik. Nincs kedvező helyzetben Kecel a közlekedési balesetek szempontjából sem. Az összes balesetek (ami a kiskőrösi kör­zetben történik — a szerk.) 1/5-e Kecelen fordul elő, de magas a közlekedési szabálysértések szá­ma is. dón oldották meg a kérdést: a nemzeti park használati jogot biz­tosít Páhi önkormányzata számá­ra, így az igénylők — ha nem is véglegesen — birtokba vehetik ezen területek egy részét. Mindez nem jelenti azt hogy a föld tulaj­donjogát is megkapják, csupán használatba vehetik a földet mind­addig, amíg a tsz hasonló értékű földet fel nem tud ajánlani a gaz­dáknak. Természetesen kérdés az, hogy ez a megoldás megfelel-e a helyi földigénylőknek. Tény, hogy a Páhi környékén található legelők és erdők legjava valóban a nemzeti park területére esik. Bán János KISKŐRÖS • • Összefogás a leendő szakmunkásokért Kiskőrösön és vonzáskörzeté­ben már több vállalat, szövetkezet szűnt meg. Ezzel nemcsak a mun­kanélküliek száma nőtt, hanem ve­szélybe került a szakmunkáskép­zés is. Ugyanis gyakorlati háttér, munkahely nélkül a 8. osztályt végzettek nem vehetők fel ipari ta­nulónak. A 621. Számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetbe jelenleg 900 ta­nuló jár. Hogy ez a szám a közeljö­vőben kényszerűen ne csökkenjen, ezért új tanüzemet hoznak létre. Az e célra megfelelő épületet már megvették. A helyi állami gazda­ság javítóműhelye 11 millió forint­ba került. A hatszáz négyzetméte­res területen most az átalakítás munkálatai folynak, zömmel ön­erőből. Ugyanis most a harmad­éves diákok — ki-ki szakmájának megfelelően — bizonyítanak: lám, így is lehet dolgozni. A berendezé­sek, a felszerelések beszerzésére különféle pályázatokat nyújtott be a kiskőrösi iskola. Ugyanis leg­alább annyi pénz szükséges még a beruházás megvalósulásához, mint amennyit eddig elköltötték. Ezt se­gítendő a város polgármestere is felhívással fordult a körzet önkor­mányzataihoz, hogy lehetőségük­höz képest támogassák az intéze­tet. A kérés több helyen meghall­gatásra talált: Bocsa, Csengőd, Kaskantyú, Kecel, Soltszentimre és Tabdi már csatlakozott a költsé­gek viseléséhez. A közelmúltban a soltvadkerti képviselő-testület is napirendre tűzte az iskola támoga­tását. A honatyák a leendő szak­munkások érdekében igent mond­tak, s remélhetőleg kap még pénz­ügyi támogatást az iskola. Az új épületben a terv szerint szeptemberben megkezdődik a hét szakmában történő gyakorlati ok­tatás. — pulai — ANYAKÖNYVI HÍREK KISKÖRÖS Házasságot kötöttek: Alexin Zoltán és Csenki Marianna, Mészáros István és Kővári Györgyi, Siam Tibor és Túró Andrea, Vinnai Zsolt és Körmöczi Veronika, Rostás István és Horváth Tünde, Bartel Károly és Frank Tünde, Csontos István és Bélák Gizella. Meghaltak: Baranyai Pálné Rakonczai Anna (Kiskőrös), Ragó Istvánná Cserép Er­zsébet (Kiskőrös), Nédó Gézáné Földi Irén (Kiskőrös), Suba István (Kiskőrös), Opausz- ki Sándor (Kiskőrös), Libor Gáborné Rideg Ilona (Kiskőrös), Kelemen Gyula (Kiskő­rös), Városi János (Kiskőrös). G. S. MEGEGYEZÉS A KISKUNSÁGI NEMZETI PARKKAL A földosztásról Páhin KI VISZI, KI NEM Nevesítés után, átalakulás előtt Tázláron • Az utóbbi időben hússzal bővült a cipőüzem dolgozóinak száma. ATázlári Bé­ke Szakszövet­kezetben már a múlt évben ne­vesítették a va­gyon 50 száza­lékát, ahogy azt az akkori jog­szabályok meg­engedték. Most sor került a má­sik ötven száza­lékra is. Az egy­ségenként meg­tartott tanács­kozásokon el­hangzottak sze­rint az átlagos­nál több szem­pontot vettek figyelembe. így nem volt igazán meglepő, ami­kor a közgyűlés elfogadta a ne­vesítés alapel­veit. A nyolc szempont szerint 117 milliós va­gyon került tehát felosztásra. Ugyanezen a közgyűlésen esett szó ’ a földalapok kijelöléséről is. A he­lyi érdekegyeztető fórumon is meg­állta a helyét a kijelölt terület terve. A gazdaságban egyébként öttagú ad hoc bizottságot hoztak létre, amelynek működése nem szűnt meg a térkép elkészültével. Ma is bárki fordulhat földügyben hozzá­juk, hiszen szakszövetkezet lévén igen bonyolult egynémely dolog a földcserék miatt. A tagok, illetve a kívülállók és örökösök mostaná­ban kapják kézhez az értesítést a vagyoni részükről. Ugyanakkor már várják azokat a jelzéseket, amelyek arra vonatkoznak, ki kéri ki, ilíetve ki nem, a vagyonrészét. Egyébként a vagyonmegosztás számszerű adatai mindenkinek a rendelkezésére állnak, mármint azok, melyek rájuk vonatkoznak. A máséba senki nem tekinthet be, mégis — meglepő módon — elég sok, gyakran a valóságtól teljesen elrugaszkodott pletyka járja a köz­ségben. A szakszövetkezet közgyűlésén elhangzott az a mondat, mely sze­rint szövetkezni akkor van értel­me, ha a hátránya ennek szinte semmi, viszont a szövetkezet képes annyi pluszt adni, amennyit a ter­• Éjjel-nappal dolgozik a műanyagüzem, raklaptaka­rót, élelmiszer-ipari és táposzsákot gyártanak itt. melő nem képes egyénileg produ­kálni. A hét-nyolc éve megkezdett átalakulási folyamat eredménye­képpen az erőgépek már a tagok tulajdonában vannak, a táblák művelése is szolgáltatás már, a sző­lő, a juhászat a vállalkozóké. Az alaptevékenység árbevétele így a gazdaságénak csupán tíz százalé­kát adja. Az átalakulás körül tehát embe­ri számítás szerint nem várható nagy gond. Annál inkább problé­mát okoz az aszályos időjárás. A 4000 hektáros érdekeltségi terü­let ugyanis átlagban 7,8 aranyko­ronás, elképzelhető, hogy fut le a csapadék ezeken a homokokon. Kormányintézkedés az öntözés tá­mogatására van, ami ezen a vidé­ken semmit nem jelent, hiszen nincs öntözési lehetőség. Ugyanakkor óriási terhet jelent a társadalombiztosítási járulék fi­zetése is. A szakszövetkezet felmé­rése szerint mindössze 4-5 ember vállalná a 4320 forint fizetését. A magángazdaságok nagy többsé­gének ugyanis nincs állandó bevé­tele — főleg nem havonta ponto­san —, így nem tudja törleszteni a rárótt összeget. így viszont társa­dalombiztosítási szempontból ellá­tatlan lesz. G. E. Citrom, banán, ibolya • Majd negyedszázada, hogy Csengődön Pirarcsi János hírét hallotta, a faluban citromfát nevel az orvos. A hír bizonyára megbolygathatta gondo­latait, hiszen felkerekedett és addig ment — Pestre —, míg nem szerzett egy nevelhető növényt magának. No de hogyan néz az ki, ha ez a fácska ott szomorkodik egyedül? Került mellé jó néhány délszaki növény: banán, narancs, egyebek. Azután, hogy az apraja se maradjon ki, hát ibolyákat is szerzett a ma hetvenhat éves ember, aki növényeinek szép otthont is épített a házhoz tapasztva. Mint mondta, a legnagyobb örömöt kertjében eddig egy 68 dekagrammos citrom okozta. ^ Lemondott ^ a polgármester Május 20-án hivatalosan is be­nyújtotta lemondását a polgármes­ter asszony Páhin. Balázs Istvánná — már új munkahelyéről — a kis­kőrösi önkormányzattól nyilatko­zott úgy, hogy tekintettel a jelenlegi körülményekre, nem szeretne le­mondásának okairól beszélni. A páhi képviselő-testület tagjai a héten vitatják meg az ezzel kapcso­latban felmerült kérdéseket, de mint megtudtuk, nem érte őket vá­ratlanul a lemondás híre. Az időkö­zi választásokra négy hónapon be­lül sort kell keríteni, úgyhogy a nyár végére, az ősz elejére már re­mélhetőleg ismét lesz polgármestere Páhinak. Három búzakalászt tartó kar Az akasztói képviselő-testület legutóbbi ülésén eldöntötte, hogy milyen legyen a község címere. A korábban felmerült lehetőségek közül végül is az eredetinek számí­tó, vagyis az 1945 előtti, hagyomá­nyokkal rendelkező jelképet válasz­tották a képviselők. Ennek megfe­lelően Akasztó címerében egy há­rom aranyszínű búzakalászt tartó kar látható. Egyházi ingatlanok visszaadása A volt egyházi ingatlanok sorsá­ról született döntés Csengődön. A valamikori evangélikus iskolá­ban és kántortanítói lakásokban ré­gen még általános iskolai tanítás folyt, később szolgálati lakás és raktár volt itt. Most úgy döntöttek, hogy az épület visszakerül az evan­gélikus egyház tulajdonába. A tan­teremrészt összenyitják a lelkész­lakkal, majd a tervek szerint, ha a költségvetés segítségét megkapják, a jelenlegi tanítói lakást is kiürítik. Ezen az épületen kívül még három ingatlan kerül vissza a katolikus és református egyház tulajdonába 1993. szeptember 1-jéig. Gyermek­táboroztatás A keceli általános iskolások üdültetéséből nagy részt vállal a község önkormányzata. Balaton- márián, a település tulajdonában lévő üdülőtelepen, 34 nyolcadik osztályos tanuló tölthet majd el egy hetet jutalomüdülésként, melyet ta­nulmányi, illetve a sport terén elért eredményeikért kapnak. Ugyanitt 60 hátrányos helyzetű gyermek tá­boroztatására kerül majd sor. Az ő válogatásuknál a családban egy fő­re eső átlagjövedelmet, a gyerme­kek számát, illetve a nebulók meg­felelő magatartását vették figyelem­be. Ugyancsak átvállalja az önkor­mányzat az iskolásokat kísérő ti­zenhat nevelő költségeit is. Fáklyás futás és utcabál Éjféltől késő éjszakáig tartó programokat tervezett Akasztó ön- kormányzata a Challange Day első megrendezése alkalmából. Lapzár­táig a következő tervek érkeztek be szerkesztőségünkbe: Éjféltől fák­lyás futás indította a programot, este pedig utcabál zárta azt. Egész napos kerékpártúra, nyári triatlon, kispályás foci, és még sok más várta a mozogni vágyókat Akasztón. Challenge Day Kiskőrösön... A kihívásnapi sportrendezvé­nyek sorában a kiskőrösi is egész napos programokkal várta az ér­deklődőket. A sportcsarnoktól a teniszpályá­ig, a szabadidőparktól a városi sporttelepig, nem beszélve az isko­lákig, mindenütt valami érdekes­séggel próbálták színesíteni a nem' mindennapi rendezvényt. Különö­sen nagy érdeklődésre tartott szá­mot a sportcsarnokban megrende­zett női labdarúgócsapat -önkor­mányzati képviselők válogatottja focimérkőzés. i Az oldalt összeállította: Gál Eszter Fotó: Straszer András

Next

/
Thumbnails
Contents