Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23 / 121. szám

4. oldal, 1992. május 23. MEGYEI KORKÉP Gazdakör alakult Nagybaracskán Lehetséges, hogy évek múlva jeles napként emlegetik majd a nagyba­racskai gazdák május 20-át, amikor megalakították gazdakörüket. Előadóként részt vett ezen a ta­nácskozáson Pintér György kapós- füredi téeszelnök, aki már több mint egy éve az eredményesen működő helyi gazdakör titkára. Mondandó­jában kitért a gazdakörök eredetére, történelmére is, de javarészt a jelen­nel foglalkozott. Lényeges tételként említette, hogy nem az erdek- és né­zetkülönbségeket kell keresni, ha­nem azokat a közös pontokat, me­lyek a vidéken élő embereket szol­gálják. Ezt minden területen meg le­het és meg is kell találni, hiszen a le­hetőség adott az együttműködésre, az összedolgozásra. Valamennyi ágazat válságban van. Elég ha végiggondoljuk az el­múlt időszak gabona., szarvasmar­ha-, sertés-, bor- és egyéb „háború­it”, amibe sokan belebuktak, a padlóra kerültek. A gazdakör olyan laza szerveződés, melyben mindenki csak az előnyöket élvezi. Nagyker. áron való (vetőmag, vegyszer, gépek, alkatrészek stb.) vásárlás, a szerződéskötések és ér­tékesítés olyan formája, mely — ha szükséges — a legkevesebb közve­títőt veszi igénybe és a haszon na­gyobb része a termelőkhöz jut. Nem beszélve azokról az országos jellegű piaci, kereskedelmi és főleg friss információkról, melyek birto­kában lehet tervezni; mit és meny­nyit termeljünk. A tervek között szerepel egy gaz­dabankhálózat kialakítása, állami­lag támogatott rendszerben, 10 szá­zalék alatti hitelekkel. Erről hama­rosan többet és konkrétumokat le­het mondani. Szükség van az önkormányzatok segítségére is, akik sok helyen részt vállaltak a szervezésben, adminiszt­rációban, hiszen közös érdek az, hogy minél előbb meginduljon új alapokon a jó értelemben vett pa­raszti munka, mely az emberek ja­vát, megélhetését segíti. A másik vendég Tevely Balázs a kaposvári Pannon egyetem kutatója is szót kapott, aki ismertette ebben a programban az egyetem szerepét, mely némi pénzt is kapott erre a célra központi forrásból. Gárdájuk szak- tanácsadóinak az a dolga, hogy szakmai, szervezési, jogi és más ügyekben segítséget nyújtsanak. Szervezik és felélesztik az ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamokat és mindezt térítésmentesen. Amikor megkérdeztem Tevely urat, hogy mégis miért teszik ezt ennyire önzetlenül, azt mondta: — Mert megszállottak vagyunk, és hi­szünk abban, hogy jó ügyet szolgá­lunk. Meggyőződésünk, hogy a gaz­dakörök olyan meghatározó erőt képviselnek, nem is olyan sokára, melynek látható jeleit mindannyian tapasztalhatjuk. Somogyi Gábor Orgonakoncert erdélyi gyerekekért Szerény családi helyzetű erdélyi gyermekeket hívott meg magyar- országi nyaralásra a Magyar—Ro­mán Baráti Társaság. A költségek előteremtése végett jótékonysági orgonakoncertet szervezett a bará­ti közösség. Az első hangversenyre csütörtökön került sor a pécsi Pi­us-templomban. A Pápán élő Bíró Lajos orgonaművész — maga is tagja a társaságnak — vállalta a koncertet, s lemondott az előadá­sért járó tiszteletdíjról, így a teljes bevételt a romániai gyermekek nyaraltatására fordíthatják. A kö­vetkező jótékonysági koncert pén­teken lesz a mohácsi Forgadalmi templomban. A Magyar—Román Baráti Társaság ez év elején pályázatot hirdetett a Barátság—Prietenie című kétnyelvű lapjában egy ro­mániai gyermekcsoport nyári fo­gadására. A felhívásra húsznál több városból és faluból jelent­keztek a gyerekek szülei, illetve nevelői. A társaság szívesen meghívta volna valamennyit, de anyagi lehetőségei csak egyetlen csoport üdültetését teszik lehető­vé. A baráti közösség vezetői most külön pénzalap létrehozá­sát fontolgatják, hogy minden nyáron fogadhassanak romániai vendéggyerekeket hazánkban. A pályázók közül egy Zsil-völ- gyi bányásztelepülés — Petrila — gyermekeire esett a társaság vá­lasztása. A döntésben szubjektív okok is szerepet játszottak, hiszen Pécs is bányászváros s a társaság tagjai jól ismerik a bányászok ne­héz életét. Fő céljuk, hogy szép és' maradandó nyári élménnyel aján­dékozzák meg az erdélyi kisdiá­kokat, ugyanakkor szeretnék kis­sé megismertetni velük Magyar- országot. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Valuta a nadrágban Maholnap minden a pénz körül forog. Különösen akkor, ha ez a pénz nyugati valuta. Vannak, akik úgy gondolják, ezért érdemes koc­káztatni s bonyolult, viszont a szakemberek által könnyen átlát­ható „vállalkozásba” kezdenek. Ezt tette Darin János, Kiskőrös, Munkácsy utca 12. szám alatti la­kos is, pedig egyszer — 1986-ban — már devizagazdálkodás megsér­tésének bűntette és csempészet, vámorgazdaság vétsége miatt bíró­ság, elé állították. Úgy gondolhatta, most más vi­lág van, mint hat évvel ezelőtt. Jól gondolta. De azt nem kalkulálta bele, hogy a devizagazdálkodás szabályait most sem lehet büntetle­nül megsérteni. Tettét nem is hat, hanem csak négy évvel az első bün­tetése után követte el: 1990 novem­berében. Az említett hónap husza­dik napján Renault gépkocsiján — négy barátja, illetve ismerőse társaságában — éjjel egy óra körül érkezett a hegyeshalmi határátke­lőhöz. Mielőtt azonban oda értek vol­na, valamiért hirtelen fékeznie kel­lett s — az utasok legnagyobb cso­dálkozására — a megtorpant gép­kocsiban, az utastérben, egy pénz­zel megtömött nejlonzacskó esett Darin lábához. Szó nélkül nem le­hetett hagyni a dolgot, így hát Da­rin magabiztosan kijelentette, hogy a pénz nem az övé, hanem egy svájci barátjáé (nevet is mon­dott), aki bizonyára véletlenül a kocsiban felejtette. Az utasok nem kérdezősködtek, erre idejük sem nagyon volt, hiszen hamarosan megérkeztek a határát­kelőhöz. Ott a vámhivatalnál a pénzügyőr felvilágosította őket ar­ról, hogy mennyi valutát és mennyi forintot szabad kivinni az ország­ból. Miután ezt tudomásul vették, elhangzott a kérdés: mennyi pén­zük van? Darin úgy nyilatkozott, hogy neki összesen kétezer forint­ja, 3160 márkája és 42 dollárja van. Nem került elő azonban az a papír, amelyen az arra illetékes szervek engedélyezték volna a márka kivitelét. így azt a pénz­ügyőrség letétbe helyezte. Előkerült viszont a nejlonzacs­kó, amiről Darin egyetlen mukkot sem szólt a pénzügyőrnek, hiszen azért rejtette el a nadrágja elejébe. Ehhez mindössze egy kis motozás­ra volt szükség. A fináncok e kis keresgélése más szempontból jól jött Darinnak, mert megtalálták a 3160 márka kiviteli engedélyét. A zacskóban viszont ott lapult 14 840 márka, 2110 svájci frank, 6988 osztrák schilling és nyolcezer magyar forint. Ez mindösszesen és hivatalos árfolyamon számolva, néhány forint híján 734 ezer forin­tot tesz ki. Az eljárás során Darin nem érezte magát bűnösnek, azzal „vé­dekezett”, hogy a pénz nem az övé, hanem egy svájci barátjáé volt. Ezt a védekezést és a köréje alkotott történetet a bíróság nem méltá­nyolta és Darin Jánost — aki az eset idején a Kaméleon Kft. ügyve­zető igazgatója volt — 160 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy na­pot 200 forinttal számolva. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem fizet meg 32 ezer forintot, akkor le kell ülnie a 160 napot. Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést, így került az ügy a megyei bíróság elé, ahol május 18-án döntöttek: helyben­hagyták az ítéletet, így az jogerős és végrehajtható. G. S. • Az összesen kilenc család, melynek tagjai nagyon jól érzik magukat az európai viszonylatban is egyik legszebbnek tartott kempingben, nem mond­ta, hogy aggodalmat érezne a határ közelsége miatt. Évek óta visszatérnek Bajára a szabadságukat eltölteni Hollandiából, illetve Németországból. A majdnem üres táborhely azonban azt mutatja, honfitársaink nem így gondolkoznak. Sok más okból is fájdalmas, de idegenforgalmi szempontból is óriási veszteséget jelent számunkra a délen dúló testvérháború. (Kép és szöveg: Gál Zoltán) SZAKMUNKASKEDVEZMENY: Nem a valóságos fizetés számít a nyugdíjalapba Manapság nem ritka, hogy idős szakmunkások a nyugdíjazásuk előtti évben már nem szakmunkás­ként, hanem szakértelmet nem kí­vánó munkakörben dolgoznak — föltehetően a korábbinál jóval ala­csonyabb fizetésért. Emiatt a nyugdíj megállapításánál hátrá­nyos helyzetbe kerülhetnek. Ennek az úgynevezett vétlen veszteségnek a kiegyenlítésére szolgál a szak­munkáskedvezmény. Ezzel a lehe­tőséggel élve nem a nyugdíjazáskor kapott valóságos fizetés számít a nyugdíjalapba, hanem — a kére­lemnek megfelelően — az az átlag- kereset, amelyet a nyugdíjazás évé­ben az illető szakképzettségének megfelelő munkakör betöltői kap­nak annál a munkaadónál, ahol a nyugdíjjogosult szakmunkásként utoljára dolgozott. Ebbe az átlagba azonban nem számít bele az év vé­gi részesedés és a jutalom, de a bányászati hűségjutalom igen. A kedvezményt az veheti igénybe, akinek szakmunkás­bizonyítványa vagy ezzel egyen­értékű szakképesítése van, s az öregségi nyugdíj megállapítása­kor figyelembe vett szolgálati ideje alatt 15 éven át szakkép­zettségének megfelelő munkakört töltött be. Igénybe veheti ezt a kedvez­ményt az a vasúti dolgozó is, aki­nek legalább szakvizsgája van. A Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium által, a Munka­ügyi Minisztériummal és az illeté­kes érdekképviseleti szervvel egye­tértésben megjelölt munkakörök­ben azonban elegendő egy vasúti szakvizsga is. A kedvezményre jo­gosító időt a szakvizsga megszer­zésétől lehet számítani. Az érvényes előírások szerint szakmunkás-kedvezményre jogosí­tó időnek kell tekinteni a szakmun­kástanuló-időt^ sőt a katonaidőt is, ha a katonaságot megelőzően és követően 30 napon belül a szak- képzettségének megfelelő munka­körben dolgozott az illető. Ha valaki több szakmában is szerzett szakmunkás-képesítést vagy ezzel egyenértékű szakképesí­tést, az átlagkeresetet abban a munkakörben foglalkoztatottak keresetének figyelembevételével kell megállapítani, amelyben a leg­hosszabb ideig dolgozott. FEB T ALLOZO Amikor Tito Kelebián vadászott 1947-ben Tito marsall három napra Magyarországra látogatott. Néhány hónapja elhunyt dr. Tí­már István, Péter Gábor ÁVH- főnök egykori helyettese, így emlé­kezett vissza az Uj Magyarország című lap hasábjain a Tito-látoga- tás egyik érdekes epizódjára: — A Tito-látogatással kapcso­latban még egy érdekes személyes élményem van — mondta Tímár István. — Az utolsó napon vadá­szatot rendeztek Kelebián, a ma­gyar—jugoszláv határon. A terv szerint a vadászaton részt vevő magyar és jugoszláv elvtársak Bu­dapestről, különvonaton utaztak Kelebiára, majd a program végez­tével a magyar különvonat vissza­hozta a magyar utasokat a fővá­rosba, egy jugoszláv különvonat pedig Titót es kíséretét onnan szál­lította haza Belgrádba. A vadásza­tot megelőző napon — az üdülés­ből időközben hazaérkezett — Pé­ter Gábor engem is felszólított, hogy vegyek részt az utazáson és a vadászaton. Közöltem vele, hogy soha életemben nem vadásztam, egyébként is sok a dolgom, és kér­tem, hogy engem hagyjon itt Bu­dapesten. Péter azonban ragaszko­dott ahhoz, hogy jelen legyek. így elutaztam és Kelebián személyesen tapasztalhattam, hogy Tito milyen szenvedélyesen és nagyszerűen va­dászott. A hajtők — sajnálatos módon — diákok voltak, néko- szisták, akiket erre felszólitottak vagy utasítottak; ők segítettek ab­ban, hogy minél több nyúl kerül­jön Tito puskája elé. A gondos elő­készítés dacára tapasztalható volt, hogy Tito nagyszerűen ért a puska kezeléséhez, es rendkívül élvezte a vadászatot. Utána nagy ebéd volt, amelyen magyar és jugoszláv rész­ről egyaránt a legszűkebb vezérkar vett részt. Én persze a külső helyi­ségben ebédeltem, magas rangú magyar és jugoszláv katonatisztek, rendőrtisztek, minisztériumi veze­tők, diplomaták és hasonló beosz­tásban lévő személyiségek között. Az ebéd végeztével autókon kivo­nultunk a kelebiai pályaudvarra, ahol már ott állt mind a két szerel­vény, az egyik Budapest,,a másik pedig Kelebia irányába. És ekkor történt valami, ami miatt az egész vadászatról szükségesnek tartot­tam szót ejteni. — A kelebiai állomásfőnök sür­gette a beszállást, mert már kése­delemben voltunk. Idegesen közöl­te, hogy mindkét irányban, tehát Budapest és Kelebia felé egyaránt több szerelvényt le kellett állítani; ha tovább késünk, ebből bonyo­dalmak származhatnak. így az­után Tito és kísérete beszállt a Belgrádba induló vonatba, miután hosszasan búcsúzott a magyar ve­zetőktől, elsősorban Rajk elvtárs­tól. Már a lépcsőkön állva búcsút intett, amikor Rajk felugrott a lép­csőn abba a kocsiba, ahová Tito beszállt, és visszaszólt, hogy várja­nak az indulással. — Azt nem tudom pontosan megmondani, hogy mennyi időt töltött Rajk, Tito kocsijában, de elég hosszú időnek tűnt. Rajk ra­gyogó arccal szállt le, és mintha semmi sem történt volna, moso­lyogva intett az állomásfőnöknek, hogy indítsa el Belgrád felé a vona­(Új Magyarország) Drágulnak a tankönyvek és a jegyzetek Drágulnak a tankönyvek és a jegyzetek — jelentették be a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium sajtótájékoztatóján. E zsebbe vágó kérdésről szólva Víg István, a Tankönyv- és Tan­eszköziroda vezetője elmondta: szó sincs arról, hogy az állam kivonja a pénzét erről a terület­ről. A tankönyvvásárlásra a költségvetésből nyújtott állami támogatás a tavalyi 770 millióról az idén 1227 millióra emelkedett. Az infláció azonban itt is érezte­ti hatását és az előállításhoz szükséges külföldi alapanyagok szintén megdrágultak. Ily módon tarthatatlanná vált az eddigi ala­csony hatósági ár. Ezért új rend­szerű, a piaci viszonyokat Figye­lembe vevő, az állami támoga­tással kombinált tankönyvellá­tásra van szükség. A szakembereknek szembe kellett nézniök a minisztérium tankönyvellátási felelőssége és a szülők anyagi megterhelése kö­zött feszülő ellentmondással. Az egyik azt indokolná, hogy minél több forrás álljon a tankönyv­kiadás rendelkezésére, a másik pedig, hogy kisebb legyen a térí­tési díjak emelése. Az Országos Érdekegyeztető Fórumon azt a határt keresték, amely még elvi­selhető a szülők számára, ugyan­akkor elegendő biztosítékot nyújt az idei és a jövő évi tan­könyv- és jegyzetellátáshoz. így a tavalyihoz képest az idén a felsőoktatásban 140, a közoktatásban átlagosan 70 szá­zalékkal lesznek magasabbak a tankönyvek és jegyzetek árai. Az általános iskolai tankönyvcso­magok áremelkedése nem halad­hatja meg a 240, a középiskolá­soké pedig a 280 forintot. Kivé­telek a középiskolák első évfo­lyamai, ahol a tanulóknak a képzés egész időtartamára — négy-öt évre — meg kell vásá­rolniuk a szükséges atlaszt, pél­datárakat stb.. . . Gimnazisták esetében ez 560 forint, szakkö­zépiskolásokéban pedig 480 fo­rint többletkiadást jelent. — ella — Ferenczy Europress BÁCS-KISKUNBA ÖT GRÁNÁTALMA KERÜLT Élő népművészet Immáron tizedik alkalommal rendezik meg az Élő népművészet elnevezésű országos pályázatot és kiállítást. Eddig a Nyírség főváro­sában tárták közszemlére a leg­szebb, legsikereseb alkotásokat, a tájegységek népművészeti hagyo­mányait legjobban őrző, bemutató tárgyakat. Ezúttal Budapesten, a Néprajzi Múzeumban tartották meg tegnap az eredményhirdetést és ott nyitották meg a kiállítást, ami augusztus 31-éig tart nyitva. Amint minden évben, most is kirukkoltak a Bács-Kiskun megyei népművészek. Számos alkotó vett részt a pályázaton, mindösszesen mintegy 300 tárgyát küldtek be, nem számítva a százötven darabos játékkollekciót. A zsűri harminc­hét megyei alkotó munkáját tar­totta arra érdemesnek, hogy köz­szemlére tárják. így hímzések, szőttesek, használati tárgyak, fafa­ragások, szobrok, bútoregyüttesek láthatók a budapesti kiállításon. Szinte minden műfaj, kismesterség képviseltetve van. És nem tértek haza üres kézzel a megyénkbeliek. Minden kategóriában kiosztották a Gránátalma-díjat, vagyis ezzel ju­talmazták a különféle népművé­szeti ágak legkiemelkedőbb pálya­munkájának alkotóját. Gránátalma-díjat kapott: Ko­vács László kalocsai fazekas, népi iparművész, Répás János he- tényegyházi népi szobrász, dr. Nagy Györgyné kecskeméti népi iparművész, a vászonhímzés nagy­mestere, Pólyák Imre kecskeméti • Dr. Nagy Györgyné a napokban lesz nyolcvanéves. A Gránátalma­díj egyúttal életművének elismeré­seként is felfogható. A képen laká­sának falán függő lánykori portréja előtt látható a sikeres népi iparmű­vész. (Fotó: Walter Péter) mm\ késes és Czár János miskei népijá- ték-készítő. A Népművészeti Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete arról is gondoskodott már, hogy a budapesti kiállításon szereplő alkotásokat a megyeszék­helyen is közszemlére tárják. Szep­temberben az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban nyílik majd ki­állítás a sikeres szereplők mű­veiből. n rj­Drámajátékosok találkozója A kecskeméti Ifjúsági Otthon­ban négy esztendeje rendszeresen szerveznek drámapedagógiai to­vábbképzést. A nagy sikernek és érdeklődésnek köszönhetően az idén először megrendezhetik a drámajátékos csoportok városi találkozóját. A május 23-án, 9 órakor kezdődő programban nyolc előadást láthatnak az ér­deklődők. Az iskolák gyermek- csoportjainak bemutatói jól tük­rözik majd a drámapedagógia módszerének felhasználását. A találkozó célja a tapasztalat- szerzés és természetesen a játék. A program 16 órakor szakmai megbeszéléssel zárul. SZÍNHÁZ, MOZI, TV KECSKEMÉTI KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ bajai vendégjáté­ka: Baja, művelődési központ: dél­után fél 3 óra: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI. Bérletszünet, este 8 óra: MO­NA MARIE MOSOLYA. Bérletszü­net. KECSKEMÉT, Városi mozi: fél 5 és 8 órakor! J. F. K. — NYITOTT DOSSZIÉ. Színes, amerikai film. Ár­pád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: ROBIN HOOD, A HARAMIÁK FEJE­DELME. Színes, mb„ amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Ott­hon mozi: 5 és fél 8 órakor: HAM­LET. Színes, angol film. Mesemozi: fél 4 és 3/4 6 órakor: HERCEGNŐ ÉS A KOBOLD. Színes, angol—ma­gyar rajzfilm. Stúdiómozi: 7 órakor: A FÉRFIGYÜJTŐ. Szines, francia film. Csalánosi autósmozi: este 9 óra­kor: HAMIS A BABA. Színes, ma­gyar film. KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi mozi: 6 és 8 órakor: ŰRSZE­KEREK VI. — A NEM ISMERT TARTOMÁNY. Színes, amerikai film. Stúdiómozi: 7 órakor: HÁROM FÉRFI ÉS EGY KIS HÖLGY. Szí­nes, mb., amerikai film. VÁROSI TELEVÍZIÓ: 8.00- 12.00 ATV VÍKEND. Szórakoztató hét végi magazin, a tartalomból: VÍ­KEND ELŐTT az ATV ajánlóműso­ra; Foci-vb-k története; Légishow folytatása. 14.00—15.00: K.ÉPUJ- SÁG. , , KISKUN TV: 05—08: KÉPÚJ­SÁG. 08—12: AGRO TV műsora. 12 —24: KÉPÚJSÁG: Május 24., vasárnap: KECSKE­MÉTI KATONA JÓZSEF SZÍN­HÁZ bajai vendégjátéka. Baja, mű­velődési központ: délután fél 3 óra: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAL Bérlet- szünet. Este 8 óra: MONA MARIE MOSOLYA. Honthy Hanna-bérlet. A mozik műsora megegyezik a szombatiéval. VÁROSI TELEVÍZIÓ: 8.00— 12.00: TV-TÉVÉ, csütörtöki produk­ció ismétlése. 14.00—14.30: KÉPÚJ­SÁG. 14.30: Vasárnapi kisfilm: Hor­gászvizek Tolnában. 20.00—24.00: TV-TÉVÉ, pénteki produkció ismét­lése. Kevés a vendég a kempingben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents