Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-21 / 119. szám
Bugac # Bugacpusztaháza • Fülöpjakab • Gátér • Kunszállás • Pálmonostora Kiskunfélegyháza és vidéke Múzeum a szobában • Antik lámpások, órák, kardok és egyenruhák — egy kisebb múzeumra való régiséget gyűjtött össze félegyházi otthonában Görög Laci bácsi. Húsz évvel ezelőtt egy rozsdás kard volt az első szerzeménye, melyet unokatestvérétől kapott. Azóta viszont nem tud, de nem is akar szabadulni e szenvedélytől. Volt már kiállítása a laktanyában, neve egyre ismerősebben cseng a gyűjtők körében, legutóbb pedig a múzeumnak is eladott néhány egyenruhát. Kívánjuk, hogy még nagyon hosszú ideig jó egészségben gyarapíthassa kis házi múzeumát... Hatvan szolgálati lakás — üresen Az önálló lakáshoz jutás feltételei jelentős mértékben beszűkültek Kiskunfélegyházán. A legkilátástala- nabb helyzetben itt is a fiatalok vannak, akiknek gyakorlatilag még csak reményük sincs az önerős otthonteremtésre. Eközben pedig hatvan honvédségi szolgálati lakás áll üresen a városban. Egykori bérlőik az éppen soron következő átszervezési hullám szenvedő részeseként kényszerültek elköltözni Félegyházáról. Az üres lakások jelentős része az önkormányzat tulajdonában van. A függöny nélküli ablakok napról napra ingerük a polgárokat. —Ha jól emlékszem, a hetvenes évek elején rendelték el, hogy az újonnan épített szolgálati lakások kezelői jogát az akkori tanácsok költség- vetési üzemeinek kell átadni — mondja Szitás Sándor törzszászlós, a lakásügyek megbízott előadója. — Ez a kettősség azóta is kíséri ezeket az épületeket. Központi fekvésű, összkomfortos, két- és háromszobás, tágas lakásokról van szó, melyekben lakni kiváltságot jelentett egykor Félegyházán. Időközben azonban a lakbérek és egyéb költségek jelentős mértékben megemelkedtek. A haromszobás lakások téli rezsije például több mint hatezer fo- rint. Egy pályakezdő tiszt fizetése ugyan- akkor nettó 13-14 ezer. A nyugdíjasaink közül is sokan küszködnek anyagi gondokkal. Ennek hatására az utóbbi időben többen mentek alacsonyabb komfortfokozatú és kisebb alapterületű lakásokba. Mások pedig azért költöztek másik lakótelepre, mert hátrányos helyzetben érezték magukat, amiért az önkormányzat átmenetileg felfüggesztette a tulajdonában lévő bérlakások eüdegenítését. Ez a moratórium természetesen ezekre a toronyházakra is vonatkozik. A lakásokat tehát most még nem lehet megvenni, később pedig valószínűleg egészen más feltételekkel kínálják majd eladásra. ~ Volt idő, amikor önök is szabadulni kívántak ezektől a lakások• Ma már nem kiváltságot, hanem komoly anyagi terhet jelent ezekben a házakban lakni. tól. Miért kényszerültek erre a lépésre? — Pontatlanok az információi. Nem megszabadulni akartunk tőlük, hanem egy mindenki számára kedvezőnek tűnő javaslatot tettünk. A polgármester úrral történt egyeztetést követően ugyanis öt háromszobás és tíz kétszobás összkomfortos lakást kívántunk átadni határozott időtartamú hasznosításra a városnak. Ezzel átmenetileg enyhítettünk volna a félegyházi lakáshiányon, és az üresen álló lakások bérét és fűtési költségét sem a honvédségnek kellett volna fizetnie. Ez a megoldás azonban mégsem kivitelezhető. A hadseregben jelenleg végbemenő strukturális változások ugyanis valószínűleg jelentős mértékben fogják érinteni Kiskunfélegyházát is. Éppen ezért, amíg ez a folyamat véget nem ér, és nem látjuk pontosan, hogy hány lakásra van feltétlenül szükségünk, addig fel kellett függesztenünk ezeket a tárgyalásokat. Egyelőre tehát türelmet és megértést kérünk az érintettektől. Amikor pedig ismét lehetőségünk nyűik rá, fel fogjuk keresni a polgár- mester urat. Erre valószínűleg az év végén vagy a következő év elején kerül majd sor. — galambos — SEGÍTSÉGNYÚJTÁS AMERIKAI MÓDRA Félegyháza a hetedik Az alapítók, hétfőn délután a városháza dísztermében ünnepélyes keretek között írhatták alá az United Way Kiskunfélegyháza Alapítvány alapító okiratát. Ficsór József polgármester köszöntő szavai után Nemcsák Lajos, a nagy múltú szervezet magyarországi képviseletének elnöke az alapítvány elveiről, céljairól tájékoztatta a meghívottakat. Igazságosság, emberiesség és segítőkészség — e címszavak fémjelzik a világ 26 országára kiterjedő jótékonysági szervezet tevékenységét. Mint arról értesültünk, a magyar városok közül Félegyháza a hetedik, ahol amerikai módszereket és tapasztalatokat felhasználva próbálják kialakítani a segítségnyújtás leghatékonyabb formáit. Magony Gáspár, a félegyházi alapítvány megbízott elnöke a konkrét feladatokról szólva a nonprofit szektor kiépítését, a karitatív kultúra meghonosítását, az egészségügyi és szociális helyzet javítását, valamint az ilyen célú programok és szolgáltatások támogatását, a kulturális élet fejlesztését, a képzés és a tehetséggondozás ösztönzését emelte ki. Az alapítvány működése nyilvános, munkája és tevékenységének megítélése során épít a nyilvánosság véleményére. Mint azt az alapelvekben is megfogalmazták: ezek a közösségek ismerik legjobban, hogy mely gazdálkodószervezetek, vállalkozók képesek pénzt áldozni karitatív célokra, továbbá milyen programokra célszerű a begyűjtött összegeket, támogatásokat felhasználni. K. E. Bugac megvenné a pusztát Amennyiben a Zöldmező Tsz eredményes vagyonnevesítését kizárólag csak a bugaci idegenforgalmi létesítmények eladásával lehet végrehajtani, úgy azokat áruba kell bocsátani. Ezt senki nem vonja kétségbe. A vita akörül folyik, hogy menynyiért, milyen feltételekkel és kinek. Természetesen a kérdésben leginkább érintettek véleményére is kíváncsiak voltunk. — Az érintettséget a mi esetünkben a szó szoros értelmében kell felfogni, hiszen a puszta itt kezdődik a község határában — mondja Endre Imre, Bugac polgármestere. — Minden más értelemben viszont csupán külső szemlélőként figyeljük a körülöttünk zajló eseményeket. Egy erősen megkérdőjelezhető hajdani döntés értelmében ugyanis a félegyházi szövetkezet kapott itt tulajdont. Az viszont tény, hogy mindvégig jó gazda módjára kezelte a rábízott javakat. Sok pénzt fordítottak ennek a területnek a fejlesztésére. Persze az ebből származó bevételről és a nyereség mértékéről nincsenek számszerű adataink, csak találgatni tudunk, így információink szerint évente mintegy 40-50 ezer vendég jön ide szervezett keretek közt, az egyéni turisták száma pedig megközelíti a harmincezret. Ezeknek az adatoknak az ismeretében viszont már én is úgy látom, hogy tényleg az aranyat tojó tyúkot készülnek levágni a szövetkezetben. — Ön szerint mennyit érnek ezek a létesítmények? — Nem kívánom az értékbecslést minősíteni, hiszen nem nevezhetem magamat szakembernek ezen a téren. Maradjunk inkább csak annyiban, hogy ha lenne rá pénzem, úgy gondolkodás nélkül nyélbe ütném az üzletet. Itt azonban nem szabadna megengedni, hogy az egyéni érdekek legyenek a meghatározók. A puszta nemzeti kincs, amit az érintett ön- kormányzatok bevonása nélkül hiba lenne értékesíteni. Éppen ezért jelenleg is keressük annak a lehetőségét, hogy a települések összefogásával milyen módon szerezhetnénk itt tulajdonjogot. Például önkormányzati vállalat vagy részvénytársaság forHÓNAP VÉGÉN NO A FORGALOM A zálogosnak sem könnyű A piac melletti zálogház az egyetlen olyan hely Kiskunfélegyházán, ahol vagyontárgy fejében pénzt kölcsönöznek. A negyvenhat négyzetméter alapterületű helyiség korábban volt már büfé játékterem és használtcikk-kereskedés is. Ez utóbbit szintén Mogyoró Béla üzemeltette. — Amikor 1987-ben megnyitottam a boltot, ez volt az egyetlen használtcikk-kereskedés a városban, ma viszont már egymást érik az ilyen üzletek. Ádáz küzdelem folyik a vásárlók kegyeiért. Mást kellett tehát kitalálnom, már csak azért is, mert lassan annyi pénzük sem lesz az embereknek, hogy a használt holmit megvegyék. — Ebben az új vállalkozásában ellenben, ha jól sejtem, nem lehet panasz a forgalomra. — Ez attól függ, hogy mihez viszonyítjuk. Egyébként pedig inkább a hónap vége felé növekszik a forgalom. Nagyon észre lehet venni például, hogy az emberek többségének a fizetésén kívül nincs más jövedelme. — A zálogos szóhoz ma is kellemetlen jelentés társul... — Valóban, sokak szemében még mindig összemosódik a zálogos személye az uzsorás alakjával, pedig generációk nőttek fel úgy, hogy csak az irodalomból ismerték a zálogházakat. Nagy paradoxon egyébként, de ma is sokan örülnek ennek a szolgáltatásnak. Például azok, akik valami folytán túlköltekeznek és átmeneti pénzzavarba kerülnek. Eddig nem nagyon tudtak hova fordulni kölcsönért, hiszen a munkahelyek még a fizetést is alig képesek összekaparni,' nemhogy előleget adjanak. Baráttól pedig azért nem kérhettek, mert a leggyakoribb válasz az, hogy neki sincs egy vasa sem. Éppen ezek a kinos elutasítások elkerülése végett jönnek inkább hozzám az en?berek. Ez ugyanis egy olyan üzlet, ahol a kölcsönadó és a kölcsönkérő megalkuszik egymással. A napi egy százalék kamat pedig a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető uzsorakamatnak. Természetesen én sem tudom kivonni magam a körülöttem Elsősorban az ékszerek, a tartós fogyasztási cikkek és a képzőművészeti alkotások zálogba vételét vállaljuk — mondja Mogyoró Béla. zajló események hatása alól. Sosem felejtem el például, amikor egy nagypapa jött be a boltba két kis- unokájával és lehúzta ujjúról a karikagyűrűt. Ezeket a jeleneteket nem lehet megszokni... — Mondják, nincs vállalkozás kockázat nélkül. A zálogházaknak azonban egyelőre nem kell csődtől tartaniuk. — Kívülállónak talán úgy tűnik, hogy ezen a dolgon csak nyerni lehet, pedig erre semmi garancia nincs. Mindenekelőtt az évi 60 ezer forint területfoglalási díjat kell kigazdálkodni. Utána a rezsi következik, az állam felé való kötelezettségről pedig ekkor még nem is szóltam. Nehéz helyzet elé állította az önkormányzat a vállalkozókat. Sok a kiadás, és ezek egy része nem is biztos, hogy megtérül. — Mi történik akkor, ha valaki nem tudja a zálogba adott holmit a lejárat napján kiváltani? — Haladékot kap. Azonban ha tíz nap múltán sem tud fizetni, úgy értékesítem a tárgyat. Ritkán ugyan, de ilyesmi is előfordul. Kasuba Erzsébet Könyvkiárusítás Folytatják az állományból kivont könyvek árusítását a félegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Ezúttal a gyermekkönyvtár anyagát vizsgálták felül és ennek keretében árusították ki a kopott, elrongyolódott példányokat, valamint azokat a kiadványokat, melyek ugyan jobb állapotban voltak, ám a tartalmi avulás miatt mégis szükségessé vált a selejtezésük. A korábbi akció sikerére egyébként jellemző, hogy a jegyzékben szereplő valamennyi könyv gazdára talált. Jól járt itt mindenki: a vásárlók jelképes összegekért jutottak érdekes olvasmányokhoz, a könyvtár pedig az igy befolyt pénzt is újabb kiadványok és dokumentumok beszerzésére tudta fordítani. Az ünnepi könyvhétre is tartogat meglepetést az olvasni szeretőknek a városi könyvtár. Mivel azonban meglepetésről van szó, egyelőre csak annyit árulhatunk el, hogy bizonyos újságokból és folyóiratokból tartanak majd végkiárusítást. — kasuba — 0 Endre Imre polgármester: Az érintett önkormányzatok bevonása nélkül nem lenne szabad a puszta eladásáról dönteni. májában elképzelhetőnek tartom a létesítmények működtetését. Ez a megoldás ráadásul még kapcsolódhatna is ahhoz az idegenforgalmi koncepcióhoz, melyet a közelmúltban készítettünk Kiskunfélegyháza térségére vonatkozóan. — Ezek után milyen megoldást tartana elfogadhatónak? — Szeretném, ha a szövetkezet vezetése alaposabban meggondolná a dolgot és változtatna az eladással kapcsolatos eddigi elképzelésein. Nem az egyes személyek vagy csoportok érdekeit szolgáló kiárusítás mellett döntene, hanem együttműködésre törekedne az érintett önkormányzatokkal. — Van erre önöknek pénzük? — Nincs. De Kecskemétnek és Kiskunfélegyházának sincs. Viszont én többes számban beszéltem, az ön- kormányzatok összefogására gondoltam. így pedig már meg lehetne valósítani ezt a minden bizonnyal hitelképes tervet. Azt pedig szinte teljes biztonsággal állíthatom, hogy itt most, egy igen jelentős haszonnal kecsegtető beruházásról van szó. Gondoljunk csak a világkiállításra ... — g — V Lemondott a képviselő Pardi Endre, kunszállási képviselő a közelmúltban lemondott testületi tagságáról. Bár elhatározását a nyilvánosság előtt nem kívánta megindokolni, feltételezhető, hogy döntése hátterében az önkormányzaton belül tapasztalható személyes ellentétek húzódnak meg. Munka nélkül Félegyházán A megyében Kiskunfélegyházán a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta: 7,4 százalék. Ennek ellenére április hónapban itt nőtt leginkább az elbocsátottak száma, akik ma már 2i00-an vannak. Ebben a városban elhelyezkedni is nehezebb mint más, hasonló nagyságú településeken. Az elmúlt héten például 12 állásajánlat érkezett a gazdálkodóktól a helyi munkaügyi központba. Pálmonostorán tornaterem épül Kilenc pályamű érkezett arra a pályázatra, melyet a pálmonostori tornaterem építésére írt ki a község önkormányzata. A 18 millió forintos beruházás generálkivitelezője végül a kiskunfélegyházi Kunép Vállalat lesz. A tornaterem építésére szánt összegből egyébként 7.6 milliót céltámogatásként kapott a falu. Törpevízmű Bugacpusztaházán Vezetékes víz lesz rövidesen Bugacpusztaházán. Elkészült ugyanis a község első mélyfúrású kútja, kiépült a vízműhöz tartozó közel öt kilométeres vezetékrendszer, a közelmúltban pedig a helyére került az ötven köbméteres hidroglóbusz. is. Az 1991 -ben megkezdett 17 milliós beruházásból így már csak a víztisztító berendezés szerelési munkálatai vannak hátra. Megbízták az anyakönyvvezetőket A fülöpjakabi polgármesteri hivatal három dolgozója tett eredményes anyakönyvvezetői vizsgát a közelmúltban, akik a jegyzői megbízás alapján június elsejétől látják majd el feladatukat. Mint ismeretes, a januártól önállósult községben ez idáig nem volt anyakönywezető. Kunszállásról helyettesítéssel végezték az ezzel kapcsolatos teendőket. Gázvezeték épül Gátéron Április végén döntött a község önkormányzata a gázvezeték építésének a kérdésében. A tervek szerint a munkálatok még ebben az évben be is fejeződnének, a Dégáz ugyanis október 31-ei határidővel vállalta el az építést. A polgármesteri hivatal dolgozói azonban addig minden érintett telektulajdonost személyesen keresnek fel a várható költségekkel kapcsolatos kérdések megbeszélése érdekében. Benzinpénz Százezer forinttal támogatja a városi rendőrkapitányság munkáját Kiskunfélegyháza önkormányzata. A testület legutóbbi döntése értelmében a pénzt üzemanyag vásárlására fordíthatják majd a rendőrök. így lehetőség nyílik arra, hogy amikor az új járőrkocsit megkapja a kapitányság, a régi Ladát sem kell leadni. Az üzemeltetés költségeit a város magára vállalta. Egy „csíkossal” több járőrözik tehát rövidesen Félegyháza utcáin. Az oldalt szerkeszti: Galambos Sándor
