Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-21 / 119. szám
6. oldat, 1992. május 21. MEGYEI KORKÉP Búcsú Nagy Attilától Név elvétve jellemzi úgy a viselőjét, mint Nagy Attila esetében. Ő tényleg NAGY volt. Színészként épp úgy, mint termetre. De mint politikusra s mint közíróra is oda kellett figyelni, ha véleményt nyilvánított. Nagy volt az orgánuma is. Mit nagy; hatalmas, csodaszép, összetéveszthetetlen. Gimnazistaként írói pályáról álmodozott. de hamarosan felfigyeltek színészi tehetségére. Első nekifutásra felvették a Színművészeti Főiskolára, s mire diplomát kapott, már 11 színházi alakítást és öt filmszerepet tudhatott maga mögött. Miskolcra szerződött, ahol 23 évesen játszotta el a Bánk bán címszerepét, országos visszhangot gerjesztve. Nem kisebb feltűnés kisérte akkor sem, amikor Veszprémben a Pillantás a hídról című Miller-mű Eddie Carbone- jaként lépett színpadra. Valamennyi sikeres alakítását ugyancsak NAGY feladat volna felsorolni . .. Két évtizeden át volt a Thália Színház tagja. Közben rengeteg filmszerep — amerikai, francia, német, szovjet produkciók is —, több mint hatvan tévéjáték tette híressé, valóban közismert színésszé. Kétszeres Jászai- és Ka- zinczy-díjas, Érdemes Művész kitüntetés birtokosa lett. És 1986- ban mégis úgy döntött, hogy hátat fordít a fővarosnak, a kecskeméti színházban kamatoztatva színészi tehetségét, rendezői ambícióit.. Egyebek mellett a Háború és béke, az Othello, a Tizenkettedik óra, a Villámfénynél, Az áruló című darabok főszereplőjeként lépett a kecskeméti és bajai közönség elé. Három Németh László-művet rendezett. Emellett színpadra álmodta Az ember tragédiáját, illetve a kimondottan nagy sikert aratott, Pi- af életéről szóló, Nem bánok semmit sem című produkciót. Az utóbbi időben kicsit eltávolodott a színháztól, képviselői, • Nagy Attila már 1980-ban is játszott a kecskeméti színházban, igaz, még meghívott művészként. Akkor Katona József Ziska című müvének címszerepében alakított emlékezetest. pártelnöki teendői és betegsége miatt, de hűtlen soha nem lett a világot jelentő deszkákhoz, ahogy humanista elveihez sem. Nagy ember, nagy művész volt Nagy Attila. És az űr is nagy, amit maga után hagyott azzal, hogy eltávozott közülünk. De aki a színházat, e csodálatos világot szereti, az mindig emlékezni fog rá. Ma délután háromnegyed 4-kor helyezik örök nyugalomra az 59 évesen elhunyt, nagyszerű művészt, a kecskeméti Köztemetőben. Koloh Elek Ki kérheti a nyugdíj újbóli megállapítását? Manapság sokan rákényszerülnek arra, hogy nyugdíjazásuk után is dolgozzanak. Hosszabb ideig tartó munkavállalás esetén adott a lehetőség a nyugdíj újbóli megállapítására, de élni csak akkor érdemes vele, ha az új átlagkereset lényegesen magasabb a nyugdíjazás előttinél. Ha az illető nyugdíjának szüneteltetése mellett dolgozott, akkor nyugíjasként szerzett szolgálati éveit hozzáadják a nyugdíjazás előtti munkaviszonyban töltött évekhez, s így az átlagkereset magasabb százaléka szerint kapja majd az új nyugdíjat. Ezt a változatot azoknak érdemes választaniuk, akiknek a nyugdíjazáskor 42 évnél jóval kevesebb szolgálati évük volt, s ezért nem kaphatták meg az átlagkereset legmagasabb arányát, a 75 százalékot. Ha a „rádolgozás” idején is rendszeresen kapta valaki a nyugdíjasakkor a szoglálati évek száma nem váloztatható, de új — az előzőnél föltehetően magasabb — átlagkereset szerinti nyugdíj megállapítása kérhető. Ennek azonban az a feltétele, hogy nyugdíjasként legalább 36 hónapot kell munkaviszonyban tölteni. Érdemes megjegyezni, hogy az így módosított nyugdíj összegét nem a jelenlegi, hanem az eredeti nyugdíj megállapításakor érvényben volt szabályok szerint számolják. A 36 havi kereset meghatározásakor teljes havi keresetnek tekintik azt a bért is, amelyet az illető abban a hónapban kapott, amelyben az egész hónapban biztosítva volt ugyan, de nem minden nap dolgozott. A társadalombiztosítási törvény idei módosítása szigorította a nyugdíj újbóli megállapításának feltételeit. Az 1992. február 29-ét követően elért kereseteket ugyanis csak akkor veszik figyelembe, ha a nyugdíjas megfizette utána a 6% nyugdíjjárulékot: " ' Ismeretes, hogy ez év február végéig a kereseteket terhelő 10% nyugdíjjárulékból, amely az egészségbiztosítás járulékaként is szolgált, a nyugdíjastól 5%-ot vont le a munkáltató. A rendeletmódosítás március elsejével kettéválasztotta a 10%-ot: 4 megy egészség- biztosításra, 6 pedig nyugdíjbiztosításra. A nyugdíj mellett dolgozó keresetéből csak a 4% egészségbiztosítási járulékot vonják le. Ha tehát az újbóli megállapítást kéri, az 1992. február 29-ét követő keresete után pótlólag be kell fizetni a 6% nyugdíjjárulékot. így viszont már nem biztos, hogy érdemes kérni a módosítást. Az 1992. március 1. előtti keresetekre ez a szabály nem vonatkozik — azok után semmiféle pótlólagos járulékot nem kell fizetni. Ferenczy Europress ŐSSZEL VÁRJÁK AZ ÚJONCOKAT Cserkészélet Baján A bajai 567. sz. Mészáros Lázár Cserkészcsapat működését mutatjuk be Werner .József parancsnok segítségével. — A Magyar Cserkészszövetség hivatalos bejegyzésével szinte egy időben munkához láttak a bajai öregcserkészek is. Vezetőképző tanfolyamot indítottak, hogy az újjáéledő cserkészmozgalomnak legyenek megfelelő, aktív helyi irányítói. Ennek köszönhetően ma már három csapat működik a városban. Sajnos eddig csak katolikus egyházközségek vállalkoztak csapatok fenntartására, szervezésére, annak ellenére, hogy iskolák, vagy más'jogi személyek is megtehetnék. A fenntartók feladata az erkölcsi és anyagi háttér biztosítása a munkához. Négy, a vezetőképzőn frissen végzett cserkész segédtiszt társammal együtt 1990 februárjában láttunk neki a csapat megszervezésének Elszántak voltunk, mivel tudtuk, nehéz feladatra vállalkozunk. A felelősség súlyát akkor fogtuk fel igazán, amikor felhívásunkra megjelentek az első jelöltek, hetven, 10-16 éves fiú és lány. A jó akaratunkon és tenni vágyásunkon kívül másunk nem volt. Kezdők voltunk, s egyikünk sem pedagógus. A szövetség is még kereste az utat, sok volt a bizonytalanság. A gyermekek sem tudták, hogy igazából mire vállalkoztak, s a szülők sem látták tisztán a helyzetünket. Mindezekkel együtt megindultunk — eddigi eredményeink alapján jó irányban. Azóta folyamatosan gyarapodunk, erősödünk, de történtek lemorzsolódások is. Vezetőgárdánkban városszerte ismert és elismert cserkészeket és idősebb cserkészeket sikerült beállítani és ugyanakkor érik már az első új generáció. Szeretnék köszönetét mondani az öregcserkészeknek, akik felszították és azóta is táplálják a lángot. Ugyancsak köszönet jár Jávor Ferenc plébános úrnak, aki a fenntartó testület elnökeként biztosítja számunkra a működést. Köszönet a vezetőtársaimnak, az őrsvezetőknek is, akik szabadságukat is feláldozva, magukat állandóan képezve, sokszor komoly anyagiak árán is részt vesznek az ifjúság nevelésében. A gyermekeknek is megköszönöm, hogy beálltak közénk, és vállalták a cserkész életformát; a szülőknek pedig, hogy megbíznak bennünk, es engedik fiaikat és lányaikat ezen az úton. Természetesen megfelelő anyagi háttér nélkül nem érhettünk volna el eredményeket. A nulláról indultunk, és mostanra rendeződtek tárgyi és anyagi javaink, hála az egyházközségnek, a szülőknek és az öregcserkészeknek, valamint a város egykori és jelenlegi vezetésének és polgárainak. Nekik és intézményi támogatóinknak köszönhetően most van egy jól berendezett cserkészotthonunk és használatra kaptunk egy cserkésztanyát, amelynek házszentelőjéré is készülünk. Lebonyolítottunk több kis és nagy tábort, állandóak a portyák és a versenyeken való részvételek. Jelen vagyunk a városi rendezvényeken es az egyházi ünnepeken — egyszóval létezünk. Csapatunkban 10 tiszt és segédtiszt irányítása mellett 80 cserkész végzi munkáját. Készülünk az újabb próbára. Május 31-én, vasárnap a Barátok templomában, a fél kilences szentmise kereteiben felszenteljük csapatunk új zászlóját, és ekkor lesz a harmadik fogadalomtétel is. További programjaink: nyári nagytáborunkat idén Óbányán rendezzük meg július 13—20. között. Részt veszünk a Magyar Cserkészszövetség által szervezett kecskeméti regőstáboron, június 20-tól 28-ig. Emellett húsz cserkészünk utazik július 25— augusztus 2. között központi vezetőképző táborba Budapestre. Tavaly harminc cserkésszel tíz napig Németországban jártunk, most viszontlátogatásra jönnek ottani vendéglátóink. Zalavári László CSOÓRI SÁNDOR AZ ÚJ NEMZETFELFOGÁSRÓL Önismeret és megújulás Láthattam a Benczúr utcai irodákban a Magyarok Világszövetségének elnökere várakozva, hogy élenkebb a szervezeti élet, mint korábbi látogatásaimkor. Tárgyalási időpontokat rögzítettek, meghívókat egyeztettek, külföldi telefonokra válaszoltak. Közvetlen munkatársa soron kívüli sürgős fogadására is nehezen talált szabad negyedórát percre beosztott programjában Csoóri Sándor. Tudom, e kifejezés olvasásakor fölkapják fejüket a költő személyes ismerősei. Nehéz elképzelni „a borzas pünkösdirózsás férfi”-t szertartásosan viselkedő főemberi pózban, de mégiscsak titkárnője szólítására léphetem hivatali helyiségébe. Leveleit iktatják, állásfoglalásainál, megnyilatkozásainál figyelembe kell vennie funkciója bizonyos előírásait. Az emigráció előnyei • Népzenekutatók, nótafák, költők társaságában Ma tkon, a hatvanas évek végén. Mintha belelátna gondolataimba, úgy kezdi beszélgetésünket. — Nem akartam elfogadni ezt a nagyszerű és megtisztelő megbízást, amikor közfelkiáltással megválasztottak a világszövetség elnökének. Azt mondtam kétségbeesve, tréfából, hogy csak a Duna jegén érvényes a közfelkiáltás. Valóban úgy telt el az életem, hogy semmiféle kapcsolatom nem volt a bürokráciához, az íróságon kívül semmiféle rangom nem volt, meg azon kívül, hogy valamit önálló személyként ebben a társadalomban megteremtettem. — Mikor lennél elégedett döntéseddel? — Ha már elvállaltam, akkor azt szeretném, hogy ebből a világ- szövetségből egy igazi, eleven szervezetet sikerülne teremteni. Most van itt a történelmi ideje ennek. Eddig a magyarságnak mindig egy másik nép oldalán, egy birodalom oldalán kellett a jövőjéről gondolkodnia. Ez az első történelmi pillanat — talán, néhány évtizedtől eltekintve —, amikor a nemzet teljesen maga gondolkodik magáról, saját jövőjéről. — Es mit gondol a határainkon kívül élő magyarokról? — Ahogyan hiányos volt az elmúlt negyven évben nemzeti tudatunk, ugyanilyen hiányos szétszó- ratásunk tudata is. Most itt az ideje annak, hogy valamiféleképpen megfogalmazzuk a szétszóratas tudatát is, és elmondjuk: az emigráció — ha már így alakult a történelem —- nagy előnyöket is jelenthet számunkra. A lappangó jó — Miként hasznosíthatók ezek az előnyök? — Más kultúrában, más társadalmi körülmények között rengeteg olyan ismereteket szereztek az emigránsok, amit itt nem tanulhattak volna meg. Arra törekedhet a világszövetség, hogy a világban szétszórt gondolatokat, a magyarok tapasztalatait próbálja összehangolni, összegyűjteni, mint szellemi bankbetetet hasznosítani. Mindennap találkozom emberekkel, akik számtalan ötletet, gondolatot hoznak. — Nem tehetné szervezettebbé államunk a szellemi tőkebehozatalt? — Intézményei, szervezetei nem egészen alkalmasak, hogy az ilyen személyekhez kötődő meghittebb viszonyokat kezeljék, noha az emberi kapcsolatok a legfontosabbak. Remélem, hogy a magyarok augusztusi világtalálkozója után az új választott vezetőség össze fogja tudni gyűjteni mindazokat a szándékokat és gondolatokat, amelyet a magyarok képviselnek a nagyvilágban. — Nemcsak szétszórt, hanem megosztott is a kinti magyarság. Mi a világszövetségi tagság közös nevezője? —- Az a rengeteg szenvedés, kínlódás amit mi megértünk, az a közös nevező. Meg történelmi előnyünk megőrzésének a szándéka. Minden távol élő magyarnak azt jelentené, hogy érdemes magyarnak lenni ott is, itthon is, ha mi, ötvenhattal a sztálinizmust először megkérdőjelezők, kritizálok, elvetők, mielőbb létre tudnánk hozni egy jól működő magyar demokráciát, gazdaságileg elevenebb Magyarországot. — Nehéz lesz, nemcsak idehaza élnek sérült, sértett emberek. — Örök életre való sértettséget visz magával, akinek el kellett hagynia hazáját. Amíg ez nem oldódik fel, nem találja helyét az az új érzelmi, gondolati rendszerben, amelyben sérelmeit jó irányba tudja terelni, meg tudja változtatni. Ebben a térségben csupa sértett, megbántott ember alakítja a történelmet. Még hosszú ideig nem tu• Az első népzenei találkozók állandó közreműködőjeként kertészeti kutatókkal is találkozott Csoóri Sándor Kecskeméten. Az archív felvételen az asztalfőn ülő Mészöly Gyula és Újvári Lajos tanácsi elnökhelyettes között éppen övé a szó. dunk ettől eltekinteni. A megsértett embert is meg kell szólítani. Az emberekből fel kell szabadítani a lappangó jót. Nem engedte a cenzúra, hogy egyidejűleg átéljük a szenvedéseket. Mint ahogyan hatodainkat ki kell hántolnunk, ezeket az eltemetett igazságokat, eltemetett fájdalmakat is ki kell hántolnunk. Vereségeink és szétszóratásaink — így talán jobban megértjük, hogy miért szóródtunk szét a nagyvilágban ? — Egy sikeres nép sohasem szokott szétszóródni. Történelmi vereségeink tettek bennünket sikertelenné és sértetté is. Azt szeretnérn először megérteni, hogy mi az az űj, amit közösen teremthetnénk meg. Itt-ott megfogalmaztam már az uj nemzetelképzelést, most részletezésére nincs mód, de egészen bizonyos: ha eddig sokkal inkább egy földrajzilag meghatározható helyhez kötődött a nemzet, most sokkal inkább szellemi, lelki, kulturális értékekhez kötődik. Egységes görögségről beszélünk, noha különböző szigeteken, különböző államokban, különböző politikai rendszerekben éltek. Ha arra gondotok, hogy Amerikában — sokat jártam ott, hamarosan újra odautazom — mi: lyen jó körülmények között élnek magyarok, és mégis a fürdőmedencék mellett is, a gyönyörű autókban is állandóan a magyar ügyek foglalkoztatták őket. — Mivel magyarázható együttérzésük? r — Úgy gondolom, hogy az ember bensejében hordozza a hazáját; nemzetének kultúráját. Az ember lényegévé vált az, hogy egy nemzet tagja. Nem szeretem ezeket a nagy szavakat, de azt tudom, hogy ahogyan a nyelv az ember lényege, ugyanúgy a kultúra és a nemzet is az ember lényege lehet. Bárcsak köztudattá érlelődne: ott van a nemzet, ahol az ember van. — Milyen gyakorlati következtetéseket von le mindebből a Magyarok Világszövetsége? — Aki teheti ott szolgálja a magyarságot, ahol éppen van. Keressük e felismerés és e szándékok érvényesítésének formáit. A zsidóság már megteremtette ezeket. Ok nem vereségként fogták föl a szétszórtságot, hanem feladatként. Sokaknak elmondtam elképzelésemet. Föllelkesedtek és azt mondták: fogjunk össze. — Hogyan ? — Népszámlálást tervezünk. Ne- csak idehaza számoljuk meg időről időre, hogy hányán vagyunk. Szeretnénk sok országban „nagykövetséget” fölállítani. A Magyarok Világszövetségét képviselnek, és ezáltal decentralizálnák szövetségünket. Az lenne a természetes, hogy ott legyenek képviselőink, ahol magyarok élnek, akik a többiek körében ismertetnék a világszövetség terveit, gondjait és közvetítenék javaslataikat, észrevételeiket. Örömmel várjuk a magyar gazdaságot segítő nagy- és kisvállalkozókat. Ahogyan Kossuthék előnyhöz akartak juttatni a magyar öltözködést, mi is szeretnénk előnyhöz juttatni a magyar vállalkozókat idehaza. Ismerik a nyelvet, közösek emlékeink. Gondolkodni kellene azon is, hogy miként adjuk vissza az állampolgárságot azoknak, akiktől ezt elvették. Arra kell törekednünk, hogy egy idő múltán minél többen legyenek kettős állampolgárok. Heltai Nándor
