Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-04 / 104. szám
6. oldal, 1992. május 4. PETŐFI NÉPE Kérdések és válaszok a volt nyugati hadifoglyok nyugdíjáról • Akik túlélték a hadifogság szenvedéseit, végre szeretnének kiengesztelve, méltón élni... (Fotó: PN-archív) 1. Milyen jogszabály rendezi a volt nyugati hadifoglyok nyugdíj-kiegészítését? A kormány 1992. március 5-én tartott ülésén alkotta meg a fenti című rendeletet, mely egyrészt szabályozza, hogy a volt nyugati hadifoglyok milyen módon lophatják meg utalványaik ellenértékét, illetve kik részesülhetnek nyugdíj - kiegészítésben. A rendelet továbbá módosítja a 93/1991. (XI. 21.) korm.rendeletet, így bővül a jogosulti kör. 2. Ki minősül nyugati hadifogolynak? ....Nyugati hadifogoly (továbbiakban: hadifogoly) a rendelet alkalmazásában, aki nem szovjet vagy jugoszláv katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó hadifogolytáborban volt. 3. Mi az utalvány? Az utalványt a hadifogoly a hadifogságban végzett munkájának ellenértékeként kapta. A 8400/1946. (VII. 28.) ME. sz. r. alapján ezt az utalványt letétbe kellett helyezni, a letétbe helyezésről a jogosult elismervényt kapott. 4. Ki jogosult az utalvány ellenértékére? Az a hadifogoly, aki utalványát letétbe helyezte, vagy jelenleg is birtokában tartja, kérheti, hogy részére a Pénzintézeti Központ az utalvány forint-ellenértékét a kifizetés napján hivatalos vételi valutaárfolyam 160%-ának megfelelő forintösszegben fizesse meg. Külföldön élő jogosult részére a kifizetés a külföldinek a Pénzintézeti Központnál vezetett forintszámlájára történik, amely felett az érdekeltek a hatályos jogszabályok szerint rendelkezhetnek. 5. Ki jogosult akkor, ha a hadifogoly már nem él? Amennyiben a hadifogoly már nem él, úgy az utalvány ellenértékének a kifizetését törvényes örököse kérheti. Több örökös között az utalvány ellenértéke örökrészük arányában oszlik meg. Az örökösi minőséget hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal lehet igazolni. 6. Hogyan és meddig lehet kérni az utalvány ellenértékének kifizetését? Az utalvány ellenértékének kifizetését 1992. december 31 -éig lehet kérni az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál, célszerű a hivatal által rendszeresített forma- nyomtatványt használni. Az igénybejelentési határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az államigazgatási eljárás szabályai szerint a mulasztás miatt igazolási kérelemmel lehet élni, az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet beadni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. Az igazolási kérelem beadásának végső határideje az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónap, vagyis 1993. június 30. Az igazolási kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. 7. Milyen okiratokat kell csatolni a kérelemhez? A kifizetés iránti kérelemhez csatolni kell az átvételi elismervényt vagy az utalványt (eredetben, illetve [önkormányzat, kár- rendezési hivatal által] hitelesített másolatban), valamint az örökösi minőséget igazoló okiratot. A banki elismervény hiánya vagy vita esetén a Pénzintézeti Központ letéti nyilvántartása az irányadó. 8. Ki dönt a kérelemről? A kérelemről az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozattal dönt. Az ügyintézési határidő három hónap, melyet a hivatal elnöke további három hónappal meghosszabbíthat. 9. Mit tehet az, akinek elutasítják a kérelmét? Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozata ellen a Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresettel lehet élni, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig fellebbezéssel lehet megtámadni. Ez esetben a Legfelsőbb Bíróság dönt az ügyben. 10. Ki végzi az ellenérték kifizetését? A jogerős határozatot a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megküldi a Pénzintézeti Központnak, amely a tényleges kifizetést végzi. Az ellenérték átvétele történhet személyesen is, vagy az ügyfél által megjelölt számlára banki átutalással. 11. Mit tehet az a hadifogoly, akinek nincs utalványa vagy nem helyezte letétbe és már nincs meg neki? Annak a hadifogolynak, aki devizakövetelésre szóló hitelutalvánnyal nem rendelkezett vagy annak meglétét nem tudja bizonyítani: a) a nyugellátását, b) baleseti nyugellátását (kivéve a baleseti járadékot, c) de ha a nyugdíjkorhatárt betöltött személy más ellátással nem rendelkezik, akkor a baleseti járadékot is), d) a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását a 93/1990. (XI. 21.) korm.r. (a továbbiakban: R.) alkalmazásával fel kell emelni. A jogszabály hatálya kiterjed az _ öregségi korhatárt betöltött vagy rokkant személyre is, aki nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban a nyugdij megállapításához szükséges szolgálati idő hiányában nem részesül, és utána házastársi pótlékot, házastársi jövedelempótlékot nem folyósítanak. Részére az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által kiállított hatósági bizonyítvány alapján a hadifogság idejére járó összeget havonta a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat folyósítja. Ez az összeg a rendszeres szociális ellátás megállapított összegén felül jár. 12. Milyen mértékű a nyugdíjemelés? A nyugdíjemelés összege a hadifogság egy évet (365 naptári napot) meg nem haladó időtartama után havi 500 Ft, a második évtől évenként további havi 250. Minden megkezdett év teljes évnek számít. 13. Milyen időtartamot vesznek figyelembe, mint hadifogságban töltött időt? A hadifogságban töltött idő számításánál csak az 1944. október 1. után hadifogságban töltött idő haf hónapot meghaladó idejét lehet figyelembe venni. 14. Mi ennek az indoka? A kezdő időpont megegyezik a szovjet hadifogságba esettek számára megállapított kezdő időponttal, viszont a nyugati hadifoglyok általában már a háború utolsó szakaszában estek fogságba, valamint nem olyan embertelen és sanyarú körülmények között éltek, mint a szovjet hadifoglyok; ezért indokolt, hogy a nyugdíjkiegészítésre egy viszonylag hosszabb tartamú hadifogság szolgáljon alapul. 15. Hogyan számítják akkor a hadifogságot? Tehát aki pl. 1944. május 1-jén esett nyugati hadifogságba, és 1945. szeptember 1-jén szabadult, bár ténylegesen 16 hónapot töltött hadifogságban, azonban csak az 1944. október 1. utáni időszak 6 hónapot meghaladó időtartamát lehet figyelembe venni, ezért neki 5 hónap alapul vételével havonta 500 forint nyugdíj-kiegészítés jár. Aki pedig pl. 1945. május 1-jén esett hadifogságba és 1945. október 1-jén Magyarországra érkezett, csak öt hónapot töltött hadifogságban, ezért neki nem jár nyugdíjkiegészítés. Aki viszont pl. 1945. május 1-jén esett hadifogságba és 1946. június 30-án szabadult, bár ténylegesen 14 hónapot volt hadifogságban, mégis a nyugdíjemelés szempontjából csak a hat hónapot meghaladó időtartam vehető figyelembe, így 8 hónap után 500 Ft az emelés mértéke havonta. 16. A hadifogoly halála esetén ki jogosult a nyugdíjemelésre? A hadifogoly halála esetén — amennyiben utalványa volt, akkor nyugdíjkiegészítés nem jár, hanem az 5. pont szerintiek az irányadóak. Ha nem volt utalványa a néhainak, akkor az őt megillető emelés fele összegére jogosult a házastárs, feltéve ha a házasság a jogosult halálakor is fennállt; illetve az élettárs, amennyiben a jogosult halálát megelőző egy éven keresztül az életközösség folyamatosan fennállt, s fennállnak a 28. pontban írt feltételek. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a néhai utalvánnyal nem rendelkezett. 17. Ki bírálja el a kérelmet? A kérelmet a bizonyítékokkal együtt (katonakönyv, a fogságot igazoló okirat, a HM által kiállított igazolás, a polgármesteri hivatal előtt tett tanúvallomások stb.) az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál kell benyújtani. Célszerű a hivatal által készített nyomtatványt használni, mivel az megkönnyiti az igények elbírálását. 18. Mit lehet tenni, ha a hivatal elutasítja a kérelmet? A kérelemről a hivatal határozattal dönt, a határozat ellen keresettel lehet élni; az elsőfokú bíróság ítélete ellen pedig fellebbezésnek van helye. 19. Ki folyósítja a nyugdíjkiegészítést? A hivatal a kérelemnek helyt adó határozatot közvetlenül megküldi a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak és a kiegészítés a nyugdíjjal együtt kerül kifizetésre. Az önkormányzat által kifizetendő összeg esetén a kérelmezőnek kell igényelnie a kifizetést az illetékes önkor- ''tháhyzátriáE'áTéSzéfé' riíéj/küldött 1 határozat alapján. 20. Választhatja-e az utalvánnyal rendelkező hadifogoly az utalvány ellenértékének kifizetése helyett a nyugdíj-kiegészítést? Igen, az utalvánnyal rendelkező hadifoglyot választás illeti meg: kérheti az utalványa ellenértékének a kifizetését; vagy az arról történő lemondás mellett kérheti az általános szabályok szerint a nyugdíj-kiegészítést. A választási lehetőséggel csak az élő hadifogoly élhet, örököse nem. 21. Mit kell tenniük azoknak, akik már adtak be kérelmet, bár még nem volt jogszabály az esetükre? Nem kell új kérelmet beadni azoknak, akik már beadták a kérelmüket; viszont ha utalvánnyal rendelkeznek, akkor nyilatkozniuk kell: az utalvány ellenértékének kifizetését vagy nyugdijkiegészítést kérnek; valamint az özvegyi jogon nyugdíj-kiegészítést kérőnek nyilatkoznia kell arról, hogy házastársa utalvánnyal nem rendelkezett. 22. Mikor lép hatályba a rendelet? A rendelet április 1-jén lép hatályba. Aki 1992. szeptember 30- áig benyújtja az igényét, annak a nyugdíjemelés 1992. április 1-jétől jár. Az 1992. szeptember 30-át követő igénybejelentés esetén az emelés legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától jár. 23. Mikorra várható az igények elbírálása? Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban eddig közel 40 000 nyugati hadifogoly jelentett be igényt, ezért a kérelmek elbírálása igen hosszú időt vesz majd igénybe, mivel hiába adta be a jogosult kérelmét 1990-ben, mégis azt csak 1992. április 1. után lehet érdemben elbírálni. 24. Módosultak-e a 93/ 1990. korm.r. és a 74/1991. korm.rendeletek? A 93/1990. korm.r. és a 74/1991. korm.rendeletek végrehajtása folytán szerzett tapasztalatok, valamint az 1992. évi XI. tv. alapján szükségessé vált a rendeletek módosítása is. 25. Kapnak-e nyugdíjkiegészítést az ún. III. semmisségi törvény alapján az érintettek? Igen, az 1992. évi XI. tv. alapján semmissé nyilvánított büntetőügyekben elszenvedett szabadság- elvonás miatt nyugdíj-kiegészítés jár. A semmisségi határozatot csatolni kell a kérelemhez. 26. Kapnak-e nyugdíjkiegészítést, akik nem a Szovjetunióban voltak hadifogságban? Igen, a szovjet, illetve jugoszláv katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó alakulat hadifogságába esett személyeknek jár a nyugdij-kiegészítés, nemcsak a Szovjetunióba hadifogolyként el- hurcoltaknak. A Magyarország területén levő hadifogolytáborban eltöltött idő 6 hónapot meghaladó idejét kell számításba venni. 27. Mi van akkor, ha nem semmisségi határozata van a kérelmezőnek, hanem őt perújítási eljárás vagy törvényességi óvás során mentették föl? Nyugdíj-kiegészítés jár azoknak is, akiket, bár a semmisségi törvényekben meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt ítéltek el, azonban ügyükben, akár perújítás, akár törvényességi óvás miatt felmentés született, nem pedig semmisségi határozat. 28. Ki kaphat nyugdíjkiegészítést a sérelmet szenvedett halála esetén? Hozzátartozóként az a házastárs, élettárs kaphat nyugdij-kiegészítést, aki saját jogú nyugdíjjal rendelkezik vagy a sérelmet szenvedett jogosult után hozzátartozói nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban részesül. Hozzátartozónak kell tekinteni a túlélő házastársat, ha a házasság a sérelmet szenvedett halálakor is fennállt. Testvér, gyermek nem jogosult e rendelet alapján nyugdíj-kiegészítésre a néhai sérelmet szenvedett után. » 29. Csökkentheti-e az ön- kormányzat az R. szerinti összeggel a réndszeres szociális segélyt? Nem, az önkormányzat az R. alapján folyósított összeggel nem Támogatást várnak a volt foglyok! Interjú a Kárpótlási Hivatalban Ahogy múlnak a napok, úgy szaporodnak a volt Szovjetunióban, illetve Jugoszláviában fogva tartott hadifoglyokról rendelkezésre álló adatok. Folyamatosan pontosítják a névsorokat, illetve igyekeznek kiegészíteni az elhunytakról készülő dokumentációt. A Kárpótlási Hivatalban naponta több százan állnak sorban, hogy bejelentsék személyes kárpótlási igényeiket az 1939-et követő években átélt meghurcoltatásokért, börtönért, munkaszolgálatért, hadifogságért. Menczer Gusztávot, a Kárpótlási Hivatal Társadalmi Kollégiumának elnökét kérdeztük a rendelet végrehajtásakor tapasztalt leggyakoribb gondokról. — A problémák egyik forrása a hadifoglyokra vonatkozó genfi megállapodások be nem tartásából adódik. Nevezetesen abból, hogy a hadifoglyokat kizárólag az ön- fenntartásukkal kapcsolatos teendők * ellátására szabad kötelezni, más munkát csak önkéntes jelentkezés alapján, illetve megfelelő munkabér ellenében szabad végeztetni velük. Az angol és az amerikai hadifoglyok esetében be is tartották ezeket az előírásokat, a többiek esetében nem nagyon. A franciák is meglehetősen mostohán tartották a foglyokat, a szovjet állapotokat pedig különösen jól ismerjük. Amikor a nyugati hadifoglyok hazatértek, megkapták a munkabérutalványaikat, amelyeket itthon —jobb esetben — letétbe kellett helyezniük, de nagyon sokuktól eleve elkobozták a csekkeket. Voltak, akik egy ideig még őrizgették, aztán beváltásukat reménytelennek látva, el is veszítették. Most mindezekben az ügyekben igazságot kell tennünk. — Vannak már pontos adatok arról, hány magyar került a nyugati hatalmak fogságába? Es mennyit értek az utalványok? — Összességében mintegy 300 ezerre tehető a foglyok száma, az utalványok pedig 20 dollártól 250 dollárig terjedő összegről szóltak. Hogy ennek mennyi lehetett az- értéke? Akkoriban 5 dollárért egy öltönyt lehetett varratni. — A szovjet fogolytáborokról ma már viszonylag sokat tudunk. Hány magyar katonát őriztek bennük ? — A Szovjetunió eredetileg egymillió magyar hadifoglyot „tervezett”, de tudomásunk szerint végül beérték 750 ezer emberrel. Részben ezekkel a foglyokkal építtették újjá a háborúban elpusztult európai területeket, másrészt arra számítottak, hogy ezeket az embereket majd átnevelik a táborokban. A harmadik ok, amivel ez a nagy szám magyarázható: a katonai vezetés a népes hadifogolysereggel akarta igazolni magát, amiért olyan hosszan elhúzódtak a magyarországi hadműveletek. Ezért vittek el pincékből, falvakból, utcákról embereket, akik közül sokan soha többé nem kerültek elő. Pontos számukat sem ismerjük, mert a tábori nyilvántartások csak az állandó lágerekben készültek, azoknak, akik útközben meghaltak — például a temesvári átmeneti tábor nagy tífuszjárványában — nyomuk sem maradt. Ezért nehéz ma a dolgunk, hiszen nagyon sok olyan személy után is benyújtanak kárpótlási kérelmet, akikről nincsenek dokumentumaink. — Ilyen esetekben mi az eljárásmód? — A Társadalmi Kollégiumban jelen vannak az egykori lágerek volt foglyai, a kérdés szakértői. A mi dolgunk, hogy megítéljük a kérelmek jogosságát, valódiságát. Az ember gyarló, ha lehet, mindenből megpróbál pénzt csinálni. Hadd mondjak erre néhány példát is. Találkoztam olyan kárpótlási kérelemmel, amelyben — ha az adatok valósak volnának — a károsultnak napokon belül kellett volna megfordulnia északon, egy lengyel táborban, meg Ukrajnában és a Baj- kál északi partján. Egyesek olyanoktól várják állításaik igazolását, akikkel nem is találkozhattak. A személyes beszélgetések második-harmadik kérdése után kiderül: hogy igazak-e a jelentkező állításai, vagy sem. csökkentheti a jogosult rendszeres szociális ellátását. 30. Mikor lépnek hatályba a módosítások, és mettől jár a kiegészítés? A módosítások szintén április 1-jén lépnek hatályba, a módosítások alapján folyósítható nyugdíjkiegészítés kezdő időpontja — amennyiben a kérelmet 1992. szeptember 30-áig benyújtják az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnak — 1992. jan. 1. A fenti időn túli benyújtás esetén a nyugdíjemelés legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától jár. 31. Mit kell azoknak tenniük, akik kérelmét korábban az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elutasította, de a módosítások miatt jogosultakká válnak? A hivatal azokat a korábban elutasított kérelmeket, amelyeket a módosítások érintenek, csak akkor fogja felülvizsgálni, ha az ügyszámra hivatkozással az érintettek ilyen tartalmú igényüket bejelentik. 32. Mennyi ideig tart a kérelmek elintézése? Jelenleg a nyugati hadifoglyokon kívül kb. 30 000 elintézetlen ügy van a hivatalban, ezért a kérelmezők szíves megértését kérjük, az ügyintézés hosszú időt vesz igénybe. 33. Hogyan kell beadni a kérelmeket? A kérelmeket akár személyesen is be lehet adni az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatalban, vagy postán is fel lehet adni a hivatal címére (1399 Bp., Pf. 715). Az elbírálást elősegíti, ha a hivatal által rendszeresített nyomtatványon adják be. Ezeket a meggyei kárrendezési hivatalokban, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban, valamint egyes önkormányzatoknál lehet beszerezni. 34. Ki bírálja el a hadiözvegyek járadék iránti kérelmét? A 6/1992. (I. 16.) kormr. a 21/ 1967, (Eü. K. aug.) Eü. M. utasításban szabályozott kisegítő hadigondozotti ellátás folyósítását reh- delte el azoknak, akik jelenleg is kapnak ilyen jogcímen ellátást, illetve új kérelmek is beadhatók és azokat a jelenlegi szabályok szerint bírálják el. A kérelmeket nem az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz kell benyújtani, hanem az állandó lakóhely szerinti önkormányzatnál kell előterjeszteni, ugyanis az önkormányzat polgár- mesteri hivatala a hatáskörrel rendelkező szerv ez ügyben. 35. Hova kell beadni a volt közszolgálati alkalmazottaknak kérelmeiket, hogy figyelembe vegyék a korábbi szolgálati idejüket? A 112/1991. korm.rendelet alapján emelkedik a nyugdíja azoknak a volt közszolgálati alkalmazottaknak, akiknek nem vették figyelembe a korábbi szolgálati idejüket. Ők a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál terjeszthetik elő kérelmüket, nem pedig az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál. Dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár — Találkoznak olyan esetekkel is, amelyek első látásra hamisnak tűnnek, de kiderül, hogy valódi adatokat tartalmaznak? — Természetesen. Nemegyszer kiderült, hogy fantasztikus esetek is megtörténtek. Voltak például, akiket a munkatáborból kiszabadítottak a jugoszláv partizánok, majd ugyanolyan munkaszolgálatosként tartották fogva őket — ha kicsit jobb körülmények között is —- mint a németek. Természetesen az ilyen sorsokkal is törődnünk kell... És itt hadd kérjek én is valamit: a hadifoglyokkal kapcsolatos nyilvántartások készítőit, feldolgozóit eddig különféle alapítványok fizették, de a pénz erősen fogytán és még a munka felénél sem tartunk. Akik úgy érzik, hogy fontos volna a pontos nyilvántartások elkészítése és áldoznának is e munkára, adományaikkal sokat segíthetnének. A Magyar Vöröskereszt e célra a Magyar Kereskedelmi Banknál számlát vezet, amelynek száma: MKB 203-29725-7007 Ferenczy Europress
