Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-19 / 117. szám
6. oldal, 1992. május 19. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC agrárvilág NAPPAL PARASZT, ESTE HOTELTULAJDONOS Kamarai gazdakörök a megyében A nagyüzemi mezőgazdaság átalakulásával a parasztság körében megjelentek azok az új érdek- képviseleti szerveződések, amelyek alapja már a magántulajdon, tagjai a saját földjükön gazdálkodó emberek. Dr. Gál Gyulától, a Bács- Kiskun Megyei Agrárkamara ügyvezető igazgatójától arról kaptunk tájékoztatást, hogy a megyében kamarai gazdakörök vannak alakulóban, illetve néhány már meg is kezdte működését. Sok olyan ember van most és lesz ezután, aki önállósodott, elszakadt a tsz-től — mondta az ügyvezető, - Ezek szeretnének folyamatosan szakszerű tájékoztatást kapni, kapcsolódni az új világhoz. Szeretnének megoldást találni új típusú problémáikra; ezek kereskedelmi. piackeresési, partner- keresési gondok. Helyben, a faluban általában nincs válasz ezekre a kérdésekre. Másrészt sokan szeretnének bekapcsolódni a szakmai vérkeringésbe, hozzájárulni a világ — a helység — átalakításához. Egyénként erre kisebb az esély. „Az én borom”, „az én jószágom”, a „ki legyen az állatorvosunk” típusú témák megvitatására is a közösség, a kamarai gazdakör az alkalmas terep. — Mi a sajátosságuk ezeknek a köröknek ? — Régi találmányok ezek. Ön- szerveződőek, a formájuk lehet egyesület vagy egylet is, a lényeg az, hogy teljesen önállóak minden tekintetben. Emellett megvan a kapcsolódásuk kifelé, más települések és a megyei agrárkamara felé, amely a felmerülő kérdésekben ad a helyi gazdakörök véleményére és mindenben a segítségükre van. — Hol szerveztek eddig kamarai gazdakört? — A többi közt Kecelen, ahol huszonöt gazda a tagja, az elnöke Varga Márton. A cél mindenütt az, hogy az agrárvállalkozók találják meg egymást, és a kapcsolatot a megyei kamarához, rajtunk kér, resztül pedig a világhoz. — Mk nyújt az agrárkamara a kamarai gazdaköröknek? — Minimális tagdíj mellett megkapják a körök a Magyar Agrárkamara folyóiratát, az Agráriumot, ezenkívül célirányosan összeállított, vagyis aktuális, hasznosítható írásos információkat isjuttatunk nekik. Eljárunk a gazdák összejöveteleire, ahol tanácsadással, a felvetett problémák közös megvitatásával igyekszünk segíteni. Természetesen a gazdakörök bármikor fölkereshetnek bennünket, ha szakmai vagy jogi tanácsra van szükségük. — Milyen kérdéseket vetnek föl mostanában a gazdák? — Például hogyan telepíthet magánember erdőt? Kap-e támogatást? Ugyanez a kérdés a gyümölcsösre vonatkoztatva. Sok gazda önállóan szeretné értékesíteni a saját termésű borát, de csak ennyit tud a témáról. Gondolkodnak ugyan az emberek, de kevés az ismeretük, járatlanok a vállalkozásban. Aki nem szégyell kérdezni, az nem fog belebukni már az első vállalkozásába. — Mindezek megválasztása „belefér” az agrárkamara tevékenységébe? — Az a feladatunk, hogy segítsünk azoknak, akik ezt igénylik. Lehetőleg minél több embernek szeretnénk segíteni-, hiszen nem néhány vállalkozó fogja megteremteni a stabilabb gazdaságot, hanem a sokaság. A napokban Jánoshalmán kereskedelmi fórumot tartottunk, ahová egy csikériai gazda kizárólag azért jött el, hogy a helyi kamarai gazdakör megszervezéséhez muníciót vigyen magával. — Külkapcsolatok létesítésében tud-e segíteni a megyei agrárkamara? — Igen. A Bonni Mezőgazdasági Kamarával való kapcsolatunk révén lehetőséget kaptunk tíz fiatal vagy középkorú vállalkozó parasztgazda kiutaztatására. Ők egy hónapig Németországban farmereknél dolgozhatnak, átvehetik az ottani módszereket, a nyelvet is gyakorolhatják, teljes ellátás mellett. Várjuk a jelentkezőket. Júniusban az olaszországi modenai kamara üzletember tagjai látogatnak hozzánk. Várjuk olyan itthoni üzletemberek — nem csak gazdálkodók, hanem kereskedők stb. — jelentkezését, akik olasz kapcsolatot szeretnének. A partnerek az itteni igény szerint állítják össze a csoportot. Ide is várjuk a jelentkezőkét. 1 1 ' TO+- Az agrárkamarának yannak nem gazda tagjai is? —Vannak, ugyanis az okosan gazdálkodó paraszt több lábon igyekszik állni, például kereskedik is. Nyugaton gyakori, hogy a gazdálkodó nappal paraszt, este hoteltulajdonqs vagy kocsmáros. Egyre többen követni igyekeznek ezeket a példákat — mondta dr. Gál Gyula, a Bács- Kiskun Megyei Agrárkamara ügyvezető igazgatója. ATS A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: Devizanem 1992. május 18. Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 143,75 144,10 144.45 ausztrál dollár 59,50 59.65 59,80 belga frank (100) 238,18 238,76 239,34 dán korona 12,71 12,74 12,77 finn márka 18,05 18,10 18,15 francia frank 14,60 14,64 14.68 holland forint 43,55 43,66 43,77 ír font 130,96 131,28 131,60 japán yen (100) 60,63 60,78 60,93 kanadai dollár 65,39 65,56 65,73 kuvaiti dinár 268,37 269,06 269.75 német márka 49,03 49,15 49,27 norvég korona 12,56 12,59 12,62 olasz lira (1000) 65,11 65,27 65,43 osztrák schilling (100) 696,39 698.09 699,79 portugál escudo (100) 58,97 59,11 59,25 spanyol peseta (100) 78,50 78,69 78,88 svájci frank 53,3453,48 53,62 svéd korona 13,61 13,64 13,67 tr. és cl. rubel 27.43 27,50 27,57 USA-dollár 78,58 78,78 78,98 ECU (Közös Piac) 100,69 100,94 101,19 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY fcS CSEKKj-ÁRFOLYAMAI Érvényben: Pénznem 1992. május 18v Vételi Eladási angol font árfolyam 1 egységre, forintban 142,70 145.50 ausztrál dollár 59,03 60,27 belga frank (100) 236,43 241,09 dán korona 12,61 12,87 finn márka 17,90 18,30 francia frank 14,50 14,78 görög drachma (100) 40.87 41,71 holland forint 43,23 44,09 ír font 129,98 132,58 japán yen (100) 60,18 61,38 kanadai dollár 64,86 66,26 kuvaiti dinár 266,31 271,81 német márka 48,67 49,63 norvég korona 12,47 12,71 olasz Fíra (1000) 64,63 65,91 osztrák schilling (100) 691,29 704.89 portugál escudo (100) 58,56 59,66 spanyol peseta (100) 77,93 79.45 svájci frank 52,94 54,02 svéd korona 13,51 13,77 USA-dollár 78,00 79,56 ECU (Közös Piac) 99,96 101,92 SZÉTESŐ FŐÁGAZATOK Termelőszövetkezetből magántársaság Termelőszövetkezeti helyett vállalati formában gazdálkodik tovább az eredményeiről országosan is ismert Szilasmenti Mgtsz, amelynek — mint minden termelőszövetkezetnek — a törvény értelmében év végéig át kell alakulnia. A Szilas Tsz nemrégiben új kutatási eredményeiről, gyógykészít- ményeiből tartott bemutatót. Munkatársunk ez alkalomból beszélgetett Vincze Judittal, a gyógynövény-főágazat vezetőjével. — Azt beszélik, hogy vállalat lesz a tsz-ből? — Igaz. Jelenleg ugyan még főágazati rendszerben dolgozunk, de ezekből július elsejétől kft.-k lesznek. Már átalakult az aroma- és az élelmiszer- főágazat, ezt követi a gyógynövényrészleg, majd fokozatosan év végéig a többi. A kft.-k munkáját feltehetőleg egy vagyonkezelő holding fogja majd össze. — A Szilasmenti tsz a jól menő gazdaságok közé számított. Elkerülhetetlen a szétesése? Máris saját számlára — Nincs más lehetőség, mert nem kezelhető egyben az egész. A Szilas- ban egyébként már régóta minden főágazat saját számlára, tehát teljesen önállóan gazdálkodik. Külön számítógépeken dolgozzuk fel a kiadásokat és bevételeket. A tsz-t tulajdon- jíéppen a Szilas neve és az egymáshoz tartozás fogta össze, illetve az, hogy vertikálisan kiszolgáltuk egymást. A Szilasnak is át kell alakulnia, mert az átmeneti törvény és a szövetkezeti törvény értelmében a tsz-ek nem maradhatnak meg. Nálunk nem mindenki értett egyet ezzel a koncepcióval, hiszen a mi termelőszövetkezetünk már nem azok közé tartozott, amelyek az ötvenes-hatvanas évek elején, „szolid kényszerrel” alakultak meg. A Szilasban a hagyományos mezőgazdasági tevékenység 70 millió forintot tett ki, az 1,5 milliárd forintos egyéb tevékenység mellett. Szinte teljes mértékben feldolgozóüzem vagyunk, gyógynövényekkel, élelmiszeriparral foglalkozunk. A földeken az alaptevékenység mindig is ráfizetéses volt. Most úgy tűnik, hogy a túlélés egyetlen lehetősége, hogy a vagyon megmarad a jövendőbeli vagy l^orp nuci>OTF7 h ilu;u »-•••• Amerikai :- hitelgarancia Az amerikai kormány 110 millió dolláros hitelgaranciát hagyott jóvá Ukrajna számára amerikai búza, takarmánygabona és rizs vásárlására. Franciák a kelet-európai bor ellen A kelet-európai borimport korlátozását követelte a francia kormány tanácsadó testületé, amely a francia- országi bortermelőket sújtó válságra próbált megoldást találni. Vásár Csíkszeredán Az elmúlt évi fogyasztási javak kiállítását és vásárát idén június 3—5. között kibővített formában ismét megrendezik Csíkszeredán. A kiállítás témakörei: mezőgazdaság, élelmiszer- ipar, irodatechnika és lakáskultúra. réspénytársaság vagy holding kezelésében. A magántársaságoknak nem lesz saját vagyonuk, azok csupán bérlik a régi termelőszövetkezet eszközeit. Fejenként 10 ezer a „beugró” — Kik lesznek a kft.-k alapítói, vagyis mi lesz a most ott dolgozó emberekkel? — A gyógynövény-főágazatban — és úgy tudom a többi ágazatnál is így lesz — a száz ember egységes tőkerésszel, fejenként 10 ezer forintos hozzájárulással hozza létre a társaságot. így mindenkinek biztosítva lesz a munkája. — Hogyan fogadták az emberek, hogy ebben az új formában kell dolgozniuk, hiszen nekik — gondolom — a régi is jó volt? — Jó volt, de meg kell szűnnie. Ez egy rendelet, egy tollvonás kérdése. Nincs régi, csak új van és az újak közül ez tűnt a legjobbnak. Egyébként az emberek bíznak abban, hogy ha már át kell alakulnia, jobban fognak élni és lesz munkájuk. — Az új törvény lehetőséget ad arra, hogy termelőszövetkezetként dolgozhassanak tovább. Ez a variáció miért nem jött szóba? —Azért, mert a Szilas nem hagyományos termelőszövetkezet, így önkéntes alapon nem alakulhat meg. A szövetkezet azt jelenti, hogy miután mindenki kivitte a földjét, egy közös cél érdekében újból összeállnak. Például közösen vesznek traktort, kombájnt, vagy bérelnek valamilyen eszközt. A Szilasban nagyon sokan alkalmazottak, nincs vagy nem is volt bevitt földtulajdonuk. Sz. E. Alaptőkét emel a Nagybani Piac Rt. A Dél-Alföld egyik nagy agrárvállalkozása a Kecskeméten létesülő nagybani piac. A Nagybani Piac Részvénytársaság ez év februárjában alakult meg, 57 millió forint alaptőkével. Most az rt. ennek emelésére készül. A júniusra tervezett akció révén 100-150 millió forintra kívánják növelni az alaptőkét, amiben már külföldi befektetőknek is részük lesz. A- beruházás tervei már készülnek. A részvénytársaság a külföldi tőke beáramlása mellett állami segítségre is számít a nagy vállalkozás kivitelezéséhez. Várják az újabb befektető szervezetek és magánszemélyek jelentkezését, akik részvényvásárlással be kívánnak kapcsolódni a kecskeméti nagybani piac létrehozásába. (T.: 76/29-103) FRANCIA GÉNKENYER, VEGYKEZELT GÖRÖG ALMA Ki mit visz a Közös Piacba ? Jövő januártól eltűnik a 12 közös piaci ország között húzódó, mai értelemben vett határ és a Portugáliától Görögországig, Nagy- Britanniától Olaszországig terjedő hatalmas terület egyetlen belső piaccá válik. Az így létrejövő 340 milliós egyesült Európának előnyére válik, hogy megszűnik a sokszor kellemetlen útlevél-ellenőrzés és egyidejűleg eltűnnek a vámok is. A közös piaci országok lakói mégis attól tartanak, hogy nem minden lesz fenékig tejfel, hiszen Európát elárasztják a legkülönfélébb — és nem minden szigorú előírásnak megfelelő — élelmiszerek. Anglia és Franciaország a 12 ország bármelyikében piacra dobhatja a géntechnika segítségével előállított kenyerét és sajtját, valamint a szójapástétomát. Dánia megjelenhet rikítóan vörös, erős színezőanyagot tartalmazó kolbászával, az olaszok előállhatnak a tartósítószerekkel bőven ellátott mortadellával, a görögök az „Alar” növényvédő szerrel vegykezelt almával és körtével. A holland és belga hagymákra ugyanaz vonatkozik, mint a többi országból vásárolt árura: alaposan el kell olvasni a termékismertetőt és szükség esetén további információkat kell róluk kérni. A Benelux országokban a zöldséget, a burgonyát es a fűszereket radioaktív besugárzással kezelik. Az ott erjesztett sör édesitőanyagot, ként, savat és habkonzerváló anyagot tartalmaz. A mezőgazdasági piac kibővülése hatással lehet az árakra is: a németek például már most tudják, hogy kedvenc déligyümölcsükért, a banánért kilónként majd kétszer annyit — négy márkát — kell fizetniük, mint amennyit most fizetnek. Ferenczy Europress VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-DOLLÁR NÉMET MÁRKA SVÁJCI FRANK OSZTRÁK SCHILLING 80—81 forint 50—52 forint 54—55 forint 7—7,30 forint PENZ-TARCA A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg ...? A franchise titkai (1. rész) Az elmúlt héten megismerkedtünk a franchise (ejtsd: frencsájz) fogalmával. Ezúttal a franchise lényegét boncolgatjuk szakértőnkkel, Haraszti Mihállyal, aki a Magyar Franchise Szövetség alelnöke. — Egy mai magyar vállalkozó hogyan kapcsolódhat be a magyar franchise üzleti világába ? — Ennek több útja is van. Az első rögtön az, ha önmaga fejleszt ki egy franchise rendszert. Ebben az esetben kell egy kiváló üzleti ötlet, ami bizonyíthatóan sikeressé tehető. A sikerességet persze nem elég csak kijelenteni, hanem azt konkrét tényszámokkal és ellenőrizhető gyakorlattal bizonyítani is kell. Miután a franchise egy marketingmódszer, ezért fejlett marketingtechnikát és -szemléletet igényel. Éppen emiatt az új rendszerek kifejlesztése a legnehezebb út, hiszen az elmúlt negyvenegyné- hány esztendőben nem tehettek szert a magyar vállalkozók ilyen ismeretekre, gyakorlatra. Márpedig valódi piacgazdasági ismeretek nélkül nem tehető működőképessé egy olyan rendszer, amit másoknak is át kell tudni adni. Ezért azok a vállalkozók, akik Magyar- országon új franchise rendszerek kidolgozásába fogtak, több csapdába is beleeshettek. Az egyik: ha valakinek a saját üzlete sikeres, még nem biztos, hogy sikeresen „kopírozható” is. Hiszen a franchise lényege, hogy ugyanazoknak a piaci akcióknak a különböző helyszíneken ugyanazokat apiad hatásokat kell kiváltaniuk. Es ezt garantálni is kell a rendszer átadójának. A piac különböző területein szerzett gyakorlati tapasztalatok nélkül azonban ez lehetetlen. A licenctulajdonos- nak ugyanis elemi kötelessége, hogy a rendszerét életben tartsa, egyetlen egységét se engedje semmilyen körülmények között se tönkremenni. Szükség van hatékony szervizre, amely minden időben és minden körülmények között alkalmas a hatékony segítség- nyújtásra, a tanácsadásra. Ezeknek a rendszereknek a magyar félpiaci keretek között is meg kell tudni élniük. Egy működőképes rendszert csak hosszú idő alatt lehet kifejleszteni, tehát nem a jelen viszonyaira kell építeni, hanem a sikeresség általános piaci alapelveire. Fel kell tudni készülni a mindenkor jelenlévő versenyhelyzetre, számolni azzal a konkurenciával is amelyik majd csak a jövőben jelenik meg a piacon. — Erre hogyan lehet felkészülni? Hogyan lehet megismerni az öt-tíz év múlva jelentkező konkurenseimet? — A velük való versenyre kell felkészülni. Ezért a piac majdhogynem „tudományos” feldolgozására van szükség, törődni kell olyan dolgokkal is, amiket az egyes magánvállalkozások korábban előszeretettel elhanyagoltak: az arculatkialakítással, a reklámmal, a minőséggel. De a rendszerben nem elég csak az egyes elemeket magasszinten kifejleszteni, azoknak működőképesen kell összeállniuk szerves egésszé. Vagyis: mindennek és mindenkinek egy irányba kell húznia. Merth László FEB MI MARADT AZ ÁTSZERVEZÉSEK UTÁN? A Pusztatourist ma már csak egy a többi között Sokáig a kecskeméti székhelyű Pusztatourist volt a megyei idegen- forgalmi kínálat menedzsere. Rendezvények sorának és számos fontos beruházásnak volt a kezdeményezője. Szervezésükben indult — a többi között —- a bajai Sugovica és a Kalocsa Hotel, a kecskeméti Három Gúnár fogadó, valamint a Liberté kávéház épitése. Az utóbbi években átszervezések és a gazdasági recesszió következtében megtört a lendület. A megyei önkormányzat költségvetési intézményének ma az a feladata, hogy a megmaradt vagyon működtetésével, a megyei programok értékesítésével nyereséget termeljen. — Ez az iroda ma már csak egy a többi Bács-Kiskun megyei utazás- szervező cég közül? — kérdeztem Dedák Angéla igazgatótól. — Ez a Pusztatourist! — kezdte válaszát —. Úgy gondolom, hogy nem csak a szakemberek tudják, mit jelent a jó név és a kapcsolat az idegenforgalomban. Szerintem biztos jövőt, üzleti sikert! Persze azt is tudom, hogy a név kötelez: figyelnünk kell minden lépésünkre. Amikor átvettem ezt a hivatalt — két évvel ezelőtt—saját programunk nem nagyon volt. Ma is csak „a kecskeméti városháza bemutatása és a főtéri séta” kötődik a nevünkhöz. Azt azonban mindenfelé tapasztaltam, hogy szívesen fogadják ajánlatainkat az utazási irodák. Ennek is köszönhető, hogy 1991- ben nyereséggel tudtuk zárni az évet. — Mi maradt a vagyonból az átalakulás után? — Továbbra is a miénk a bajai Sugovica és a kiskunhalasi Csipke Hotel. Megmaradt a kecskeméti Liberté kezelői joga is. A Kalocsa Hotel Kft.-ben jegyzett részünket át kellett adni a megyének. Nem tisztázódott viszont még a kecskeméti Három Gúnár ügye. —Mit követelhet ezek után önöktől az új gazda, a megyei önkormányzat ? — Elsősorban profitot. Nyereségesen kell működtetnünk a vagyonúnkat. Ez a fő feladatunk! — Akkor nem kell megyei fejlesztési elképzelésekkel bajlódniuk? Nem önök az idegenforgalom ideológusai? Ha ráfizetéses mondjuk, a kunszent- miklósi irodájuk, bezárják. — A hagyományos szolgáltatásainkat a hamarosan megalakuló vá• Dedák Angéla: — Nem zárjuk be a felső-kiskunsági irodánkat. rosi és megyei idegenforgalmi információs irodák veszik át. A térségi fejlesztési koncepciókat pedig a szakbizottságok készítik elő. A megyei önkormányzat idegenforgalmi testületé felügyeli a mi tevékenységünket is. Hogy a konkrét felvetésre is válaszoljak: döntés született, nem zárjuk be a felső-kiskunsági irodánkat Kunszentmiklóson. Meg kell találni a lehetőségét, hogy ne legyen ráfizetéses. Bár meg kell mondani, ma még nehéz a térségben eladható programokat találni. — Melyik a legnépszerűbb Bács- Kiskun megyei ajánlatuk? — Erre nem tudok konkrét választ adni. Ma még az egynapos „alföldi túra” a legnépszerűbb. A budapesti és a balatoni szállodákból hosszab időre nem kívánják elengedni a jól fizető utast. Igazából ezek a kirándulások éltetik a megyei idegenforgalmat. Ezekhez tartozik a lovasbemutató, a csárdái ebéd, a cigányzene, a folklórműsor. Nagyon fontos lenne a termálfürdőink népszerűsítése— hogy télen is kapjanak többéjszakás vendégeket a szállodáink. A falusi, tanyai üdüléseket is egyre nagyobb számban szeretnénk értékesíteni, főleg hazai vendégeknek. Most mindenki a budapesti világkiállítástól várja a megváltást. Reális terv ez, de a fejlesztési elképzelések egyeztetése nem várhat tovább. Nehogy megint lekéssünk a pénzosztásról, a jövőről. F. P. J.
