Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-19 / 117. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC AZ OPEL BESZÁLLÍTÓI LESZNEK? A Kunplast megfelelt a vizsgán (Tudósítónktól) A BMW, Mercedes, Volkswagen autógyárak számára készít évek óta alkatrészeket a kiskunfélegyházi Kunplast Vállalat. Az elmúlt hónap során újabb lehetőség adódott a cég életében, a General Motors szakemberei a minőségbiztosítási rendszert tesztelték a vállalatnál. Mit takar ez a fogalom, amely nélkül ma már nincs üzlet az autóiparban? Egyebek mellett erről kérdeztük Kerékgyártó Kálmán igazgatót. — A hagyományos minőségellenőrző rendszer a hangsúlyt a temékre helyezi, ezt vizsgálja, ez azonban soha nem adhat 100 százalékos eredményt. Ma már az egységes minőségbiztosítási rendszer felé halad az autóipar, s 1993-ra az európai közösség országaiban általánossá is teszik. Ennek lényege, hogy a teljes folyamatot vizsgálják, tehát nemcsak a gyártásra koncentrálnak, hanem egy mindenre kiterjedő szempontrendszer alapján minősítenek egy-egy vállalatot. — A General Motors felmérését megelőzően a többi partner alkal- mazta-e már az önök esetében az új típusú minőségbiztosítási rendszert? — A BMW és a Mercedes is vizsgált már bennünket, és mindkét esetben a második legjobb fokozatot kaptuk meg. Ezt persze állandóan kontrollálják, ami azt jelenti, a gyártás indulását követően értékelik a szállítást is, és amennyiben kedvezőek a benyomásaik, akkor lehet magasabb fokozatra továbblépni. — Egy-egy minősítés kapcsán, pontosan milyen szempontok érvényesülnek? — Mint említettem, az egész folyamatot nézik, ebbe beletartozik az is, hogy a felhasználásra kerülő alapanyagok keresztülmennek-e ellenőrzésen, érvényes műszaki dokumentáció van-e, de felsorolni is hosszú lenne a teljes szempontrendszert. — A General Motors iránt ma Magyarországon különösen megnőtt az érdeklődés, a szentgotthárdi Opel Astra üzem kapcsán. Önök hogyan kerültek kapcsolatba a német céggel? — Még januárban több magyar cég kapott meghívást Németországba, ahol előadást kellett tartani a minőségbiztosítási rendszerünkről. Ennek alapján választották ki azt a 7-8 vállalatot, amelyeket megkerestek a vizsgálatukkal. Most áprilisban négy helyen történt meg a felmérés. Büszkén mondhatom, hogy az a hármas fokozat, amit mi megkaptunk a lehetséges ötből, Magyarországon nagyon ritka. A 131 pontból álló kérdőív alapján pedig mi értük el a legmagasabb pontszámot. Természetesen a kérdőív mellett részletes üzemlátogatáson is részt vett a háromfős küldöttség. — Ez tehát azt jelenti, hogy a Kunplast a jövőben a General Motorsnak is beszállítója lesz, talán éppen az Astrához? — Ez így nem pontos. Egy hónapon belül eldől, hogy az ajánlatkérések közül mivel indulunk. Ám az együttműködés a General Motors- sal távolról sem jelenti azt, hogy például a Astrához is szállítunk. Elképzelhető, hogy néhány év elteltével is fogunk szállítani, de lehet, hogy Astrához éppen nem. Jelentősége annak van, hogy ezzel az elért minőségbiztosítási rendszerrel tovább tudunk • Kerékgyártó Kálmán: — Az elért minőségbiztosítási rendszerrel tovább tudunk lépni. lépni. A GM-nek viszont a több évre szóló adókedvezménye fejében félté* telül szabták a magyar ipar fejlesztését. — Terveik szerint az Opellal való együttműködés mennyire lesz meghatározó a cég életében? — Ezt nehéz megjósolni. Reméljük, ugyanolyan komoly partnerei leszünk egymásnak, mint a BMW- vel vagyunk. A vállalat teljes árbevételének 45 százalékát adják az autóipari termékek, a tendencia tehát mindenképpen ebbe az irányba mutat. Nagy Ágnes „MINISZTER ÚR, MEGÉRKEZTEK AZ URAK A MÁGNESES LEBEGŐVASÚTTÓL” A kereskedők nem bíznak a fellendülésben Az amerikai tőke a vidéket célozza meg Amerikai kereskedelmi iroda Szolnokon Szolnokon* nyitották meg *két, USA-beli állam — New Hampshire és Illinois — első vidéki kereskedelmi irodáját. Az iroda létrehozásának alapvető célja az USA államai és a megye — illetve az itteni szándékok szerint egész Kelet-Magyarország — vállalkozói szférája közötti közvetlen kapcsolat megteremtése és fo- * yamatos működtetése. Az USA államai közül eddig en- íek a kettőnek van magyarországi ;ereskedelmi képviselete, de a maguk erejéből ők sem tudtak volna tovább terjeszkedni. Erre a VOSZ Nemzetközi Vállalkozásfejlesztési Központjának szolnoki irodája adta meg a lehetőséget, amely egyébként az elmúlt év végétől tevékenykedik itt Szolnok központjában. Gary L. Gallagher, az USA magyarországi követségének kereskedelmi attaséja hangsúlyozta, hogy eddig az USA a legnagyobb befektető Magyarországon a külföldiek közül. Igaz, az eddigi befektetések zöme Nyugat-Magyaror- szágra irányult, s ezen szeretnének változtatni. Eddig — véleménye szerint — az USA-beli befektetők a mezőgazdaság rendezetlen tulajdonviszonyai miatt nem keresték a keletmagyarországi lehetőségeket. Az új iroda révén, remélik, a helyzet lényegesen változik, már ami az érdeklődést illeti. Szándékuk szerint az amerikai tőke a politikai stabilitásra, a szaktudásra építve továbbra is a vidéki Magyarországot célozza meg, ami egybeesik a hazai törekvésekkel is. Az iroda elsősorban az információk közvetítésében szeretne nagy szerepet játszani, főleg a befektetési lehetőségeket illetően. Ehhez az NGKM helyettes államtitkára is felajánlotta segítségét, hasonlóképpen nyilatkozott az Amerikai Kereskedelmi Kamara magyarországi igazgatója is, aki elmondta, hogy tavaly 3000 amerikai befektetni szándékozó kereste meg őket. Ezek egy részét is szeretnék ebbe a régióba vonzani. Ezt valószínűsíti az is, hogy a VOSZ irodájához már eddig 94 vegyes vállalati elképzelés futott be. Eddig 27 céggel vették fel Amerikában a kapcsolatot, s közülük tizenkettővel eljutottak a konkrét tárgyalás stádiumába. Ezek a csomagolástechnika fejlesztésétől a ruházati termékek előállításán keresztül, a tűzoltókészülékek gyártásáig terjednek. A magyarok a közös vállalatok szorgalmazásától remélik a fejlett technológia, technika beáramlását, amely az ellentételezéshez is szükséges. A magyar termékek megismertetését egyébként a közös kiállítások szervezése is elősegíti. Ezekre is most készülnek a tervek. Füle István A Gazdaságkutató Intézet mintegy 200 nagy- és kiskereskedelmi cégnél — a fogyasztási cikkeket forgalmazók mintegy egyharma- dánál — felmérte, miként vélekednek a belkereskedelem idei alakulásáról. A válaszok alapján kitűnt: az ágazat nehézségei változatlanok. A kereskedelmi cégek az idei várható forgalomról egyértelműen úgy vélekednek, hogy az összességében tovább csökken. A nagykereskedelmi vállalatoknál viszont Budapesten 8 százalékos növekedést, vidéken pedig 3 százalékos csökkenést várnak. Csupán az élelmiszer-nagykereskedelemben jeleznek előre 3-4 százalékos folyóáras emelkedést, de a ruházati nagykereskedelemben 10-11 százalékos bevételcsökkenést prognosztizálnak. A ruházati bolti kiskereskedelemben várhatóan 5-6 százalékkal lesz a forgalom értékmutatója alacsonyabb, mint tavaly volt. A fővárosban nem várnak mérséklődést, vidéken azonban mintegy 7 százalékkal kevesebb értékesítéssel számolnak. Különösen szembetűnő a visszaesés a tüzelő- és építőanyag-kiskereskedelemben, ahol 24 százalékos forgalomcsökkenést jósolnak. Úgy tűnik, az idén a gazdálkodószervezetek a korábbiaknál pesszimistábban ítélik meg a kereskedelmi forgalom mennyiségi alakulását. A fogyasztásicikk- nagykereskedelemben 13, a bolti kiskereskedelemben 18 százalékos mérséklődést jeleznek. Különösen rossz éve lesz a ruházati nagykereskedelemnek, valamint a tüzelő- és építőanyag-kiskereskedelemnek, ahol 23, illetve 38 százalékos a várt volumencsökkenés. Az értékesítés mennyiségében az előrejelzés nem tesz különbséget a főváros és a vidék között. A megkérdezett cégek az áremelkedések éves átlagos mértékét a nagykereskedelemben 16, a bolti kiskereskedelemben 19 százalékra teszik. Budapesten és vidéken lényegében azonos nagyságú árszínvonal-emelkedést várnak. Két jelentősebb eltérés látszik: a ruházati nagykereskedelemben csupán 4 százalékos, viszont a tüzelő- és építőanyagkiskereskedelemben 26 százalékos áremelkedést jeleznek. A belkereskedelmi gazdálkodó- szervezetek az áremelkedést hagyományosan alábecsülik, a boltvezetők véleménye viszont már közelebb áll a realitáshoz, szerintük ugyanis eladási áraik átlagosan 23 százalékkal emelkednek az év folyamán.. A bekövetkező árváltozásokat a nagykereskedelem 40 százaléka teljes egészében továbbhárítja majd, míg 60 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy csak részben tudja megtenni ezt. A bolti kiskereskedelemben a szervezetek 22 százaléka teljesen, míg 73 százalékuk részben kívánja a fogyasztókra hárítani a bekövetkező termelői áremeléseket. Csupán a ruházati kiskereskedők 19 százaléka véli úgy, hogy nem él majd a továbbhárítás lehetőségével. (MTI) ÁTALAKULÓ IPARI SZÖVETKEZETEK Jusson is, meg maradjon! Az ipari szövetkezetek helyzete az egész szövetkezeti átalakulási folyamatban speciális. A tagság várja is, meg nem is, hogy vagyonhoz jusson, hiszen a későbbieket illetően még nagy a bizonytalanság. Ezt erősíti meg az a riport is, amelyet dr. Ugray Andrással, a Dél-alföldi Kereskedelmi Kamara szakértőjével készített a Falutévé. — Ön hivatali tevékenysége során nap mint nap találkozik a szövetkezetek, ezen belül az ipari szövetkezetek átalakulásával. Köny- nyen végrehajthatók-e a szövetkezetek életét újra rendező törvények ebben a szférában? — Egyáltalán nem. A tagság ugyan rendkívül szeretne végre saját vagyonához jutni, csakhogy menet közben, vagyis a gyakorlatban egyik probléma hozza a másikat. Alapvető gond az, hogy úgy kell biztosítani az átmenetet, hogy — miközben a tagság vagyonhoz jut — aki kiválik, az is alkalmas legyen a továbbvállalkozásra. Olyan szövetkezet pedig szinte nincs is, amelyiknek ne volna olyan adóssága, tartozása, amelyről biztosan tudná, hogy fogja „kitermelni” az ellenértékét. Nem lehet tudni azt, hogy valójában ez a szövetkezeti törvény biztosítani képes-e a szövetkezetek további működését, vagy csupán arra volt jó, hogy a vagyon a megfelelő kezekbe kerüljön. És ehhez jön még az az igény, hogy a szövetkezetek soraiból kiváló egységek is maradjanak életképesek. — Naponta felmerül, hogy a tagságnak ugyan ténylegesen kezében van a döntés, ám a helyes elhatározást alátámasztó információkban szűkölködik... — Mostanában, ahogy mindinkább felpörögnek az események, megfigyelhető, hogy egyre inkább ragaszkodnak az érdekképviseletekhez a tagok. Nem az elnökök s más vezetők, hanem a tagság! A tágabb körű összejövetelek, tájékoztatók tapasztalata sem más: az embereknek most elsősorban az a dilemmájuk, hogy kinek higgyenek. — Valóban: kinek? — Elsősorban saját maguknak. Mert most az a helyzet, hogy hiába ismerik meg a törvényt, már abban sem bíznak, hogy tényleg az övéké lesz a szövetkezeti vagyon. S amikor ezt bizonygatják nekik, ha tudomásul is veszik, sokszor megrémülnek, hogy ezután valóban az ő felelősségük lesz a döntés. A kereskedelem a legvonzóbb Kalocsán Mintegy kétszeresére nőtt Kalocsán az utóbbi két évben az egyéni vállalkozók száma — tudtuk meg Balázs Miklósáétól, a polgármesteri hivatal igazgatási és hatósági osztályának főelőadójától. 1990 áprilisában 358 kisiparos és 61 kiskereskedő dolgozott a városban, most mintegy 850-en vannak. Az új vállalkozók általában kereskedni kívánnak, a termelés és a szolgáltatás nem olyan vonzó számukra. Részleteiben úgy fest a kép, hogy az építőiparosoknak és a vasasoknak gondjaik vannak, a beruházások lanyhasága miatt kevés a munkájuk. Az ügynökök száma hetven körül stagnál, az ő táboruk egy időben igen dinamikusan nőtt. A peremkerületekben számos egyszemélyes, házibolt jellegű üzlet nyílt, ezek segítik az egyenletesebb ellátást. Kevés a rádió- és tv-szerelő, a cipész, a háztartásigép-javító. Tekintettel a banki kamatlábakra, a szolgáltatóknak nem éri meg alkatrészkészletet tartani. A helyi specialitások, a paprika, a kézi és a gépi hímzett termékek egyelőre nem túl nagy szerepet töltenek be a vállalkozásokban. Páran gondoltak eddig a paprikatermelésre és -forgalmazásra. A hímzők közül elég sokan mondtak búcsút a helybeli népművészeti szövetkezeteknek és lettek egyéni vállalkozók, de termékeiknek mostanában nincs elég jó piacuk; csak kevesen tudják megfizetni a hagyományos díszítésű holmikat. Úgy tűnik, a vendéglátó-üzletek mennek legjobban, közülük is a viszonylag kisebb befektetést igénylő söntések — épp úgy, mint másfelé. ats A KISKERESKEDELMI FORGALOM ALAKULÁSA 1992 február BOLTI KISKERESKEDELEM ÖSSZESEN VENDÉGLÁTÁS ÖSSZESEN KISKERESKEDELEM MINDÖSSZESEN Forgalom, millió Ft Február 72 117 10 351 82 468 Január—február 141 645 20 726 162 371 Értékindex, előző év azonos időszak = 100,0 Február 108,9 113,2 109,4 Január—február 105,5 110,8 106,2 Volumenindex, előző év azonos időszak = 100,0 Február 87,7 96,9 88,8 Január—február 84,1 94,6 85,3 A KISKERESKEDELMI FORGALOM VOLUMENE 1991. JANUÁR = 100,0 (A Központi Statisztikai Hivatal jelentése) Bolt Vendégi 1992. május 19., 7. oldal INFORMÁCIÓ ELSŐ KÉZBŐL Vállalkozó munkanélküliek Kétnapos szakmai konferenciát rendezett Budapesten a Magyar Kisvállalati Társaság. A felkért hozzászólók vitaindítóiból kiderült: a hazai kis- és középvállalkozások száma megegyezik ugyan a nyugati országokéval — az ÁPEH szerint már több mint 300 ezren vannak —, azonban működésük hatékonysága meg sem közelíti azt! Ennek oka a gazdasági környezetben rejlik. Az állami monopóliumok lebontásának — normális piaci körülmények között — a kisebb vállalkozások fellendülését kellene magával hoznia. Ehhez képest a pusztuló nagyvállalatok gyakran saját beszállítóikat is csődbe sodorják. Megfelelő feltételek mellett éppen ezeknek a vállalkozásoknak kellene átvenni a piacról kieső nagyvállalatok szerepét. De ehhez ma még tőkeinjekcióra, jogi szabályozásra, infra- struktúrális fejlesztésre lenne szükség. Kedvező lépés, hogy megjelent a garanciabiztosítás. Ez a szervezet a bankok által igényelt biztosíték átvállalására szakosodott szerte a világon, megkönnyítve ezzel a vállalkozók hitelfelvételét. Sokkal több eredménnyel járna, ha az érdekképviseleti szervezetek csakúgy, mint a vállalkozók, félretennék egymás közötti ellentéteiket és közösen lépnének fel a szükséges kormányzati intézkedésekért. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a vállalkozások helyzetének alakulása politikai kérdés. Ezért a politika és gazdasági stabilizáció érdekében a vállalkozók javára még a pozitív diszkriminációtól sem szabad elzárkóznia a kormányzatnak. A konferencián részt vett dr. Mark Weaver professzor, a Nemzetközi Kisvállalati Társaság elnöke. Gyors helyzetfelmérés után a következőket mondta: vitathatatlan, hogy Kelet-Európábán Magyarország áll az első helyen a piacgazaságra való áttérés versenyében. Számos látványos eredmény már van: szépek a kirakatok, jó az áruminőség. Ami sürgős változásra vár: az az infrastruktúra és a befektetések védelmének jogi szabályozása. Ezenkívül az amerikai szakember kevésnek tartotta vállalkozóink vezetési, menedzselési tudását. Mint elmondta, az USA-ban a vállalkozások 80 százaléka a vezetők hibája miatt megy csődbe. A magas munkanélküliség és az állami deficit tekintetében hazánkat a hét évvel ezelőtti Portugáliához hasonlította. Ezeket a problémákat azonban az előző rendszer hagyatékának tekintette, amelyeket megfelelő intézkedésekkel kezelni lehet. A munkanélküliek gyakran éppen a vállalkozások révén találhatnak kiutat nehéz helyzetükből: vagy alkalmazottként, vagy úgy, hogy ők maguk válnak vállalkozóvá. Á kormánynak képzéssel, átképzéssel támogatnia kell mindkét megoldást. Weaver úr szerint a munkanélküliség érdekében tett erőfeszítések az Egyesült Államokban is vegyes eredményeket hoznak, ám az államnak kötelessége megadni minden polgára számára az újrakezdés lehetőségét. Domi Ferenczy Europress Cégismertető angolul is Körkép címmel havonkénti kiadványban adja közre áprilistól a tagvállalatoknak szóló legfontosabb információkat a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara. A korábbi körlevelet felváltó, gazdagabb tartalmú és változatosabb megjelenítésű Körkép májusban már 12 oldalon tárja az érdekeltek elé a kamarai munka tapasztalatait, a soron következő vásárok, üzletember-találkozók és tájékoztató jellegű rendezmények híreit. A 12 oldalas, számítógéppel szerkesztett kiadvány kétoldalnyi terjedelemben üzleti ajánlatokat is tartalmaz. A májusi számban egy betétlap is található: ennek kitöltésével frissíthetik fel a vállalkozások a róluk szóló és a kamara adatbankjában tárolt információkat. A hazai és nemzetközi partnerkapcsolatok kialakítását szolgáló számítógépes információs rendszert térítésmentesen vehetik igénybe a tagvállalatok, melynek rövid cégismertetőit a közeli hónapokban angolul is megjelenteti a Dél-magyaroszági Gazdasági Kamara.
