Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

Gázrobbanás Kecskeméten Súlyos baleset történt Kecskemé­ten, a Tizedes utcában vasárnap, a délelőtti órákban, melyet a vizsgá­lat eddigi adatai szerint a nyári­konyhában, egy cserére szánt pa­lackból szivárgó gáz okozott. A he­lyiségben tartózkodók ugyan észlel­ték a hibát, de a zárócsap erőteljes elzárásával megpróbálták azt elhá­rítani. A robbanás akkor követke­zett be, amikor a többszöri sikerte­len kísérlet után egyikük cigarettá­ra gyújtott. A baleset következté­ben a helyszínen tartózkodó T. Esz­ter súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Baj, ha kevesebb kell? Kalocsán akadály gördült a jól beindult, a lakosság hozzájárulásá­val végzett útépítési program elé. Ugyanis az OTP helyi fiókja csak 20 ezer forint fölött hajlandó lakos­sági kölcsönt adni azzal az indok­kal, hogy az ennél kisebb összegű hitelezés nem hoz hasznot. A prob­léma ezzel kapcsolatban az, hogy az útépítéshez csupán 8 ezer forint szükséges családonként, s így a kis­jövedelműek kimaradnak a prog­ramból. A megoldás érdekében a képviselő-testület felkérte Török Gusztáv Andor polgármestert foly­tasson tárgyalásokat az OTP me­gyei igazgatójával. Több magyar utazott külföldre Április végéig a magyar állam­polgárok 3,5 millió alkalommal utaztak külföldre, s ez 10 százalé­kosnövekedés az elmúlt év hasonló időszakához képest. Új jelenség, hogy míg tavaly — határszakaszok szerint — 30 százalékkal nőtt az Ausztriába utazók száma, addig az idén 0,5 százalékos csökkenést re­gisztrált a KSH. Ugyanakkor, míg 1991- ben jelentősen csökkent a Ro­mániába utazók száma, addig az idén több mint 50 százalékos a nö­vekedés. Még feltűnőbb, hogy 1992- ben négy hónap alatt a dél­szláv államokba több mint kétszer annyian utaztak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Külföldről április végéig 7,5 millióan érkeztek, s ez 3 százalékos emelkedést jelez. Babakelengyétől a halotti lepelig Tizenkilenc részes sorozat közlé­sét kezdjük meg holnapi lapszá­munkban a társadalombiztosítási ellátásokról. A sorozat felöleli mindazokat az ellátási formákat, amelyekre az ember — születésétől a haláláig — valamilyen címen igényt tarthat. A sorozat szerkesztő bevezetője a 3. oldalon olvasható. Utcagyűlés tiltakozással Kecelen a Rákóczi út lakói utca­gyűlést tartottak, hogy megbeszél­jék, tiltakoznak a képviselő-testület­nél. Ebben az utcában akar ugyanis ital- és delikáteszbollot nyitni egy vállalkozó. Az itt élők azonban úgy gondolták, hogy a leendő üzlet ron­taná az utcaképet, elvenne a zöldte­rületből és— nem kevésbé—tartani lehet az italárusítás következménye­itől is. A képviselő-testület méltá­nyolta a lakók kérését és tiltakozá­suknak helyet adott. Kilencezer visszaküldött A hét végén 9 ezer külföldit küld­tek vissza a határőrök, közöttük több mint 8200 román állampol­gárt, mert nem rendelkeztek a beu­tazáshoz szükséges feltételekkel. Azt is közölte, hogy befelé 106-an sértették meg a magyar államha­tárt, nagy többségük afgán, Sri Lanka-i, pakisztán és török állam­polgár. Habsburg Ottó Budapesten Habsburg Ottó vezetésével Euró­pa parlamenti küldöttség kezdett tárgyalásokat tegnap Budapesten. A delegáció háromnapos magyar­országi látogatása alkalmával talál­kozott a magyar törvényhozás kép­viselőivel, illetve a Külügyminiszté­rium és a Külgazdasági Minisztéri­um vezetőivel. T anyatűz Imrehegyen Vasárnap délután Imrehegyen kigyulladt egy tüskösi tanya mel­léképülete, amellyel együtt mező- gazdasági kisgépek, szerszámok, valamint a tüzelő és a szálas takar­mány is a tűz martalékává vált. A tanya körül öthektámyi területen égett el az avar. A tűz oka ismeret­len, a becsült kár meghaladja a 750 ezer forintot. v_ _______________y P arlamenti felszólalás az Alföldet sújtó aszályról A miniszter kormányintézkedést ígért Az Országgyűlés hétfői ülésén egyperces néma gyásszal emléke­zett a napokban elhunyt Nagy Attila (MSZP) képviselőre. A T. Ház napirend előtti fel­szólalásokkal kezdte meg mun­káját. Elsőként Mádl Ferenc tár­ca nélküli miniszter kért szót, aki bejelentette: a kormány a mai plenáris ülésen tájékoztatja a képviselőket a bősi vízi erőmű­vel kapcsolatban. Pintér István (35-ök) az aszály sújtotta területekről és az elma­radt intézkedésekről szólt. Hang­súlyozta: az évszázad legna­gyobb szárazságát éljük, a Du­nától keletre eső területek hosz- szú ideje alig kaptak csapadékot. Pintér István szerint az öntöző- berendezések 60-70 százaléka különböző okok miatt nem üze­mel. A képviselő konkrét esete­ket sorolt fel, felvázolva a szá­razság lehetséges gazdasági kö­vetkezményeit. Javasolta: nyilvá­nítsák elemi csapás által sújtott területnek az érintett megyéket. Pintér István kérte: ha emberi mulasztás tapasztalható, történ­jék azonnali felelősségrevonás, valamint ideiglenesen állítsák le a takarmánygabona exportálá­sát, a kormány pedig nyújtson anyagi támogatást azoknak az üzemeknek, amelyek tenni tud­nak az öntözőberendezések azonnali beindítása érdekében. Gergátz Elemér földművelés- ügyi miniszter bejelentette: elké­szült egy javaslat arról, hogy „a rendelkezésre álló eszközökkel a 10 százalékos szabadpreferenciát megadják az öntözőberendezések működtetéséhez”. (Folytatás a 2. oldalon) Miért kell nyáron fűtést fizetni? Számos olvasónk juttatta el fel­háborodását szóban, írásban a na­pokban szerkesztőségünkhöz ami­att, hogy a Kecskeméti Ingatlan- kezelő es Távfűtő Vállalat (IKTV) minden „távhőszolgáltatásba be­kapcsolt” lakás tulajdonosának értesítést küldött. Eszerint — a la­kás nagyságától függően — május 1-jétől úgynevezett rendelkezésre állási dijat is kell fizetni. Ez az ősz- szeg — például egy 72 négyzetmé­teres lakás esetén havi 621 forint. Vagyis, ezt a távfűtési díjat akkor is kell fizetni, ha nincs fűtés, mert éppen nyár van. Ezt a megoldást az emberek nem értik és szidják az IKTV-t, mond­ván, hogy olyasmiért szed be díjat, amit el sem végez, vagyis ingyen, szolgáltatás nélkül jut pénzhez. Olyan ez — mondja egyik olva­sónk — mintha a MÁV, a kereske­delem, de az összes szolgáltató vál­lalat beszedné a rendelkezésre állá­si díjat csak azért, mert ő van, vagyis állunk rendelkezésére, de nem ingyen. (Folytatás a 3. oldalon) • A központi fűtésnek számtalan elő­nye van: nem kell szenet venni, begyúj­tani, salakozni. A szolgáltatásért vi­szont fizetni kell. Ha fütenek, ha nem. A távhőszolgáltatás egyre többször okoz meleg helyzetet a pénztárcák kö­rül. (Fotó: PN-archív) Új német külügy­miniszter 0 Klaus Kinkel, az új külügymi­niszter. R ichard vonWeizsäcker német ál­lamfő hétfőn az 55 éves Klaus Kinkéit nevezte ki Németország új külügyminiszterévé, miután az ál­lamfői rezidencián elbocsátotta hi­vatalából Hans-Dietrich Genschert, aki 18 évig volt külügyminiszter. Genscher április végén jelentette be, hogy távozik posztjáról. A halle- reideburgi születésű, 65 éves politi­kus a jövőben parlamenti képviselő­ként — és pártjának, az FDP-nek tiszteletbeli elnökeként — akar dol­gozni, több időt szánva a német újra­egyesülés problémáinak. (Klaus Künkéit a 2. oldalon mutatjuk be.) Svájc csatlakozik az EK-hoz A svájci kormány hétfőn úgy döntött, hogy azonnal benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez — közölte az AFP a svájci rádió és televízió beje­lentésére hivatkozva. Miután va­sárnap a svájci állampolgárok a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz való csatlakozás mellett szavaztak, a Szövetségi Tanács hétfőn reggel rendkívüli ülésre ült össze, hogy jóváhagyja a Közösséghez való csatlakozás tervezetét. Nincs megegyezés a MÁV-nál Nem született megegyezés a MÁV vezetése és a szakszervezetek között, a vasutasok 13. havi béré­nek kifizetéséről a tegnapi vállalati érdekegyeztető tanács ülésén — nyilatkozta Hanganyi Zoltán, a VDSZSZ alelnöke. A MÁV likviditási gondjai miatt május 10-étől bevezetett részmun­kaidős foglalkoztatás meüett, a 13. havi bért két részletben — július 10-én az elsőt, és szeptember 30-áig a másodikat — szándékozik kifizet­ni a vezetőség. Erre az intézkedésre a kollektív szerződés lehetőséget ad. A megegyezéshez azonban szüksé­ges, hogy a MÁV írásban tájékoz­tassa likviditási problémáiról a szakszervezetet. Mivel ez a hétfői ülésre nem készült el, a tárgyalások jövő héten folytatódnak. Megszűnt a Jókai-iskola? Egyórás vita után elnapolták a döntést az angolkisasszonyok Czollner téri és Erkel utcai egy­kori ingatlanainak visszaadásá­ról a tegnapi kecskeméti közgyű­lésen a képviselők. Meglehetősen sajátosan alakult a Jókai Mór Általános Iskola további sorsá­nak rendezése is, mely intéz­ménynek 1993 szeptemberétől el kell hagynia a Piarista Gimnázi­um épületét. Gyöngyösi János, az oktatási bizottság elnöke elöl­járóban köszönetét mondott a Piarista Gimnázium igazgatójá­nak, aki segítséget ajánlott a minden bizonnyal megszűnő is­kola által felvetett problémák megoldásához és megköszönte a Jókai nevelőtestületének és a gyerekek szüleinek, hogy a ne­héz, bizonytalan helyzetben is helytálltak. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—délszláv diplomácia Szlovéniát és Horvátországot érintő háromnapos délszláv láto­gatásra indul holnap Jeszenszky Géza külügyminiszter. A magyar diplomácia irányító­jának vizitje az első külügyminisz­teri szintű találkozó lesz a két délszláv köztársaság függetlensé­gének nemzetközi elismerése óta. Ä látogatás e különleges jelentősé­gével összhangban a magyar Kül­ügyminisztérium arra törekszik, hogy lerakják az immár független államok közötti együttműködés alapjait. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Részeg a fénycsóvában A közlekedési balesetek széles skáláján gyakori az olyan eset, amely 1991. január 10-én történt Kecel és Császártöltés között. A szemben jövő gépkocsi nem vette le a fényszóróját, s elvakí­totta a másik autóst, Tóth György lajosmizsei polgárt. A vakvezetőnek ilyenkor az’ a kötelessége, hogy sebességét mi­nimálisra csökkentse vagy meg­álljon. Tóth azonban alig vett le a gázból és amikor meglátta az előtte haladó embert, már szinte semmit nem tudott tenni. Elütöt­te. Az áldozat, Pálinkás Mihály igen súlyos sérüléseket szenve­dett, de még majdnem két hóna­pig élt. Az ügyről és a bírósági ítéletről lapunk 4. oldalán olvas­hatnak. Tanácskozás a vallás- szabadságról Nemzetközi tanácskozás kez­dődött Budapesten a vallássza­badságról, a hívők jogairól és a nemzeti identitásról a változó Európában címmel. Göncz Ár­pád köztársasági elnök megnyi­tóbeszédében felidézte a vallási elnyomatás időszakát, és méltat­ta azon ökumenikus szellemiségű csoportok tevékenységét, ame­lyek — mint mondta —, kata­kombakörülmények között őriz­ték a vallás szabadságát. — Biz­tosra veszem és tudom, hogy a vallásszabadság jogi kereteit a demokratikus magyar állam biz­tosítani fogja — mondta Göncz Árpád. Ä hívő embert és hitének mi­nőségét az Istennel való kapcso­lata határozza meg, Isten szere- tetét pedig az emberszeretet mér­tékével lehet mérni. Kívánom, hogy az emberszereteten mérhe­tő istenszeretet hassa át nemcsak Magyarország, hanem vala­mennyi volt kommunista ország társadalmát. SZARAJEVÓBAN ELSZABADULTAK AZ INDULATOK Boszniában nem szűnnek a harcok • A lakásokat már rommá lőtték Szarajevóban, mégis folytatódik a tűz­harc a szerb és a muzulmán alakulatok között. A városban nemcsak az élelmiszer, az ivóvíz is hiánycikk. S zünet nélkül tartanak a harcok Mostarban, a Neretva partján fekvő dél-boszniai városban, amelynek birtoklásáért már hetek óta elkeseredett harcokat vívnak a szerb erők a muzulmán—horvát köztársasági gárdával. A szerbek, akik maguk mögött tudják a had­sereget, meg akarják osztani Mos­tar városát, s a bal parti részt az itt tervezett szerb területhez akarják csatolni. A köztársasági erők ter­mészetesen szembeszállnak ezzel a törekvéssel, s a küzdelemben a fél város már romhalmazzá vált. A boszniai fővárosban csak száz ENSZ-megfigyelő maradt, az ENSZ-törzsparancsnokság ki­ürített épületét francia katonák őrzik. Philippe Morillon francia tábor­nok, az ENSZ erők helyettes főpa­rancsnoka szerint a Szarajevóban egymással harcoló felek „őrültek gyülekezetei, akiket vad szenvedé­lyek ragadtak el, semmiféle pa­rancsra sem engedelmeskednek”, s akikre az ENSZ-parancsnokság- nak sem volt befolyása. Jugoszlá­via „hatalmas puskaporos hordó, ahol mindenkinek van fegyvere és lőszere, s ahol a volt jugoszláv szö­vetségi hadsereg fegyvertára a fe­lek birtokába került”. A TÖBBSÉG EGYETÉRT A MŰKÖDÉSÉVEL Vélemények az atomerőműről A magyar Or­szággyűlés elő­reláthatólag még ebben az év­ben nagy jelen­tőségű döntése­ket hoz energia­termelésünk és -ellátásunk hosz- szú távú kérdé­seiről. A mostani és a korábbi vizsgá­latokon kapott válaszok alapján egyértelműnek látszik, hogy a magyar lakos­ság 65-70 száza­léka egyetért az atomerőmű működtetésével. Az ezzel kapcsolatos pozitív érvek a következők: Magyar- ország energiában szegény ország, az atomenergia olcsó, gazdaságos, vala­mint csekély környezetszennyezést okoz. Ezzel szemben a mintegy 21-22 • Egyetért-e azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik? százalékot kitevő ellentábor érvei a következők: az atomenergia baleset- veszélyes, környezetszennyező, ka­tasztrófát okoz, s végül az atomener­gia Csemobilra emlékeztet. (Folytatás a 3. oldalon) A Petőfi Nyomda elnyerte az Eurostar Diplomát Első ízben a közép-európai orszá­gok közül a kecskeméti Petőfi Nyom­da nyerte el az Európai Csomagolási Szövetség legrangosabb díját, az Eu­rostar Diplomát. A tegnap, a svájci Baselben megrendezett ünnepélyes átadáson Sebesvári László, a Petőfi Nyomda vezérigazgatója vette át a dokumentumot. A díjjal a Tungsram Rt. által Ma­gyarországon gyártott és világszerte forgalmazott izzólámpacsomagolá­sát ismerték el. A díjnyertes termék speciális többkamrás, amerikai ex­portra kerülő izzólámpacsomagoló­doboz, amelyben a felhasználó T ungsram Rt. csomagológépe 3 vagy 4 izzólámpát helyez el automatiku­san. Az esztétikus megjelenésen túl a doboz anyagtakarékos is, és kiváló áruvédelmet biztosít a tengerentúli szállításhoz. A VILÁGBANK JELENTÉSE Milliárdos környezeti károk Az egészségügyi ellátás haladék­talan javítását, a víztisztaság növe­lését, a dohányzás és a légszennye­zés csökkentését ítélte a világ kör­nyezetvédelmi feladatai közül a legsürgetőbbnek a Világbank (IBRD) legfrissebb jelentése. Az ezredfordulóig mindez éven­te legalább 75 milliárd dollárba ke­rülne, a Világbank maga pedig csupán ennek egyharmadát képes fizetni. A jelentés brit szerzője sze­rint jelenleg 1,7 milliárd ember küzd komoly egészségkárosodás­sal, 1,6-2 milliárd a korom- és do­hányfüstnek van kiszolgáltatva, egymilliárdnyi fertőzött vizet kénytelen inni. Ez idáig a bankot gyakran vádol­ták azzal, hogy a szegénység elleni küzdelem katonájaként fittyet hány a környezetvédelemre, s például útépí­tést finanszíroz a brazíliai dzsunge- lekben vagy gátépítést kezdeményez Indiában. Á júniusi környezetvédel­mi csúcstalálkozó jegyében azonban az idén megváltozott szemlélettel lát neki tevékenységének: a közvetlenül segélyezett 85 országban már nem a gazdasági növekedés fokozását, ha­nem az életszínvonal emelését jelöli meg első számú céljaként. MA PN­Kalauz Pénz, vállalkozás, piac (5—6—7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents