Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

PETŐFI NÉPE 2. oldal. 1992. május 19. KÉRDŐJELEK Vannak-e még FÁK? Talán dacból minősítette Jel­cin „a legeredményesebbnek és leghatékonyabbnak" a Függet­len Államok Közössége legutób­bi, taskenti találkozóját? Ott ugyanis a Szovjetunió 15 álla­mából megmaradt II laza szö­vetségének csupán 6 tagja írta alá a további együttműködésnek a kollektív biztonságra vonatko­zó kulcsdokumentumát. Miért lenne siker újabb 5 hiányzó alá­írás? Válasz helyett inkább csak meditálni lebet a kérdésen. Mit nyt t i nicy is Oroszország ? Azt feltétlenül, hogy amolyan véd- és dacszövetségben felsora­kozott mögötte 5 másik állam, amelyik felvállalta a közös fellé­pést, ha bármelyiküket bárki ré­széről külső támadás érné. Az orosz elnök így legalább abban bízhat, hogy az akarva-akarat- lanui a neo-Jugoszláyiára emlé­keztető - „mini FÁK" — nem kis érdek- és nézetkülönbségei ellenére — katonailag még Moszkva körül tömörül. De meddig? S a többiek? A névsor elgon­dolkoztató. A viszonylag békés Belorusszia és Kirgizia mellett a távolmaradók között van az Oroszországgal mind több kér­désben élesen vitázó Ukrajna, az orosz lakta Dnyeper partvidék miatt háborúzó Moldova és a vérben úszó (s alighanem az Oroszországgal aláíró Örmény- ország miatt nem szerződő) Azerbajdzsán. Léteznek még nélkülük a FÁK? Mit tehet a világ? Még jobban aggódik. S tovább keresi a pa­lackot, amibe visszagyömöszöl­hetné a Közép-Kelet-Európától a robbanékony Vlagyivosztokig tartó térség nacionalizmust árasztó szellemét. Ferenczy Europress EGYHÁZI INGATLANOK VISSZAADÁSA Kormánybizottságok döntenek Politikamentesen és újabb jogsé­relmek okozása nélkül kell rendezni az ország minden településén az egy­kori egyházi ingatlanok tulajdonjo­gát. Platty Iván főtanácsos, a Műve­lődési és Közoktatási Minisztérium egyházi kapcsolatokkal foglalkozó főosztályának vezetője felhívta a fi­gyelmet arra: a helyi önkormányza­tok különösen sokat tehetnek azért, hogy feszültségmentesen hajtsák végre az egyházi ingatlanok vissza­adására vonatkozó törvényt. Ismer­tette a továbbiakban, hogy 6200 igény érkezett 13 egyháztól a volt egyházi vagyonok tulajdoni helyze­tének rendezését kérve. Közülük 3200 ingatlan ügyében megkezdő­dött a konkrét ügyintézés. Június közepén egyeztető kormánybizott­ságok kezdik meg munkájukat a kormányszintű döntést igénylő in­gatlanok ügyében. A JOGÁSZOKON A SOR Megszűnt a Jókai-iskola? (Folytatás az 1. oldalról) Az oktatási bizottság által kidol­gozott három változat közül kettő a Jókai-iskola jogutód nélküli meg­szűnését tartalmazta. Szabó István fideszes képviselő viszont egy kft. 95 milliós ajánlatára hívta fel a fi­gyelmet, akik ezért a pénzért 18 hó­nap alatt felépítenének egy 16 tan­termes iskolát, tornateremmel. Et­től függetlenül szavazás követke­zett, a kialakult helyzetben a legel­fogadhatóbb változatra, amely sze­rint 1993. július 31-ei hatállyal jog­utód nélkül megszűnne a Jókai- iskola. Az alsó tagozat az 1994/95- ös tanév befejezéséig maradhatna a piár épületében és a Zrínyi-iskola szervezeti keretei között működne. A teljes felső tagozatot — tanárok­kal együtt — 1993 szeptemberétől átvenné a piarista rend által indí­tott általános iskola. Az első szavazáson 19 igen vok- sot kapott ez a változat, mely után a jegyzői feladatot az ülésen ellátó dr. Reményi Júlia közölte: intéz­mény megszüntetéséhez véleménye szerint minősített többség, azaz húsz szavazat kellett volna. Me­rész József polgármester új szava­zást rendelt el, azonban ismét csak 79-en támogatták a határozatter­vezetet. Többen vitatták, hogy mi­nősített többségre lenne szükség, így a jegyzőkönyvbe az került: a közgyűlés elfogadta az előter­jesztést vagyis a Jókai-iskola megszüntetését, azonban ha mi­nősített többség kell hozzá, ak­kor ismét a közgyűlés elé kerül a kérdés. M. Gy. Folytatódott a médiatörvény tervezetének vitája A napirend előtti kérdések tárgyalása után az Országgyűlés folytatta a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Mindössze négy képviselő felszólalása hang­zott el a tervezet tárgyalásának második fordulójában, majd az általános vitát elnapolták. A képviselők — pártállásra való tekintet nélkül — elsősor­ban a politika és közszolgálati média kapcsolatát érintették hozzászólásukban. Ennek kap­csán kitértek arra is: megvalósít­ható-e egyáltalán a független és pártatlan tájékoztatás a rádió­ban és a televízióban. Mérsékeljék a vízhasználati díjat! Segélykiáltásnak minősíthető le­véllel fordult a földművelésügyi és a pénzügyi tárca vezetőihez a Me­zőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetsége: az egyik érdekképviselet a négy al­földi megye — Bács-Kiskun, Bé­kés, Csongrád, Jász-Nagykun- Szolnok — rendkívül súlyos csa­padékhiányát jelezve, ahhoz kér a minisztériumtól segítséget, hogy legalább az öntözési feltételekkel rendelkező gazdaságok meg tud­ják menteni a növényi kultúrákat. Az öntözési lehetőségek kihaszná­lását ugyanis akadályozzák az üzemek likviditási gondjai, Csongrád megyében például 15 szövetkezet jelentett öncsődöt, kettő pedig felszámolás alatt van. Az öntöző tsz-ek egy része tartozik a vízszolgáltatóknak is, amelyek a múlt évi vízdíj ki- egyenlítéséhez kötik a vízszolgál­tatás megkezdését. Ezen túlme­nően energiaköltségre és egyéb elvégzett karbantartási munkák fedezésére az öntözés beindítása előtt kérik az alapvízdíj 20-25 százalékát. Kerekasztal az abortuszról Az ENSZ emberi jogi nyilatko­zata a családok szabad jogává tet­te, hogy megválasszák: mikor és hány gyermeket akarnak világra hozni, illetve felnevelni. Magyar- országon, az előzetes közvéle­ménykutatások szerint, a lakosság nagy része az egyezményben fog­laltakkal azonos állásponton van és a jelenlegi abortuszrendelkezés­nek sem a szigorításával, sem a liberalizálásával nem ért egyet. Mi tehát mégis a teendő annak érde­kében, hogy a művi terhességmeg- szakitások hazai magas számát visszaszorítsuk — erről rendeztek kerekasztal-megbeszélést a Buda­pesti Ismeretterjesztő Társaság de­mográfusai, valamint a Magyar Családvédelmi Tudományos Tár­saság szakemberei. Klaus Kinkel életrajza Klaus Kinkel 1946. december 17-én született a reutlingeni já­rásbeli Metzingenben, apja bel­gyógyász orvos. 1956-ban érett­ségizett Hechingenben, majd 1960-ig jogot tanult Tübingen- ben, Bonnban, majd Kölnben. A kölni egyetemen doktorált 1964-ben, második jogi állam­vizsgáját 1965-ben tette le. 1965 és 1970 között előbb a szövetségi közigazgatási hivatalban, majd a balingeni járási igazgatásban dolgozott. 1968-ban a bonni szö­vetségi belügyminisztériumba került, ahol a közbiztonságért felelős részlegben és a belpoliti­kai munkacsoportban tevékeny­kedett. Az ifjú és tehetséges hi­vatalnokra felfigyelt a tárca nagy tekintélyű irányítója, Hans-Dietrich Genscher és 1970-ben személyes referensévé léptette elő, majd 1974-ig a mi­niszteri hivatal vezetője volt. 1979. január l-jén nem kis meglepetést okozott kinevezése a Szövetségi Hírszerző Szolgá­lat (BND) elnökévé. Vezetése alatt a szolgálat sikeres akció­kat hajtott végre, talán a legfon­tosabb az NDK hírszerzési ma­nővereit feltáró „Csendes Had­művelet" („Stiller Operation") volt 1979-ben. Az 1982 októberi hatalomváltás után a „politikai tudor prototípusaként" emlege­tett Kinkel pályája igazságügy­minisztériumi államtitkárként folytatódott. A lelkiismeretes, alapos, komoly jogi ismeretek­kel és tudással rendelkező Kin­kel— 1991. január 18-ától már igazságügyminiszterként döntő befolyást gyakorolt a ma is hatályos idegenrendészeti tör­vények megalkotására, s szere­pet játszott a német—német egyesülési szerződés kidolgozá­sában is. A szabaddemokratákkal rég­óta szimpatizáló Kinkel csak 1991 februárjában csatlakozott hivatalosan az FDP-hez. Van valami jelképes abban, hogy a tervek szerint napra pontosan 18 évvel Genscher hivatalba lépését követően veszi át a német diplo­mácia irányítását. Az új német külügyminiszter nős, felesége Ursula Vogel, há­rom lánya és egy fia van. Szabad­idejében szívesen teniszezik — és fát vág. Humorára jellemző, hogy színvakságára utalva azt mondotta: „Éppen csak meglá­tom a pirosat és a zöldet, de leg­jobban a sárgát ismerem fel". ( A sárga az FDP és Genscher ked­venc pulóverének színe.) Megvan a győri rendőrgyilkos? A rendőrség őrizetbe vett, majd a bíróság előzetes letartóztatásba he­lyezett egy győri férfit, aki alaposan gyanúsítható a Győr és Környéke Vízmű Vállalat központjában tavaly nyáron elkövetett fegyveres rablótá­madásban való részvétellel. Az el­múlt év június 12-én a támadó Ősz Zsigmond rendőr alhadnagyot — a dolgozók fizetését szállító autó egyik kísérőjét — olyan súlyosan megsebe­sítette, hogy a szerencsétlen ember néhány nap múlva a kórházban éle­tét vesztette. A lövöldözésnek több sérültje is volt. A tettes—aki a pénz- szállítmány kisebb részét kaparintot­ta meg — akkor egérutat nyert. Antall József a sajtóról Antall József miniszterelnök az IPI (Nemzetközi Sajtó Intézet) teg­nap Budapesten megnyitott kong­resszusán a magyarországi parla­mentarizmus történetét tekintette át az eseményt megnyitó hozzászó­lásában. Ezt követően a három, a demokrácia irányába tett nagy ma­gyar kísérletről beszélt. Ezek: az 1945—47 közötti időszak, az 1956- os forradalom és szabadságharc, és az 1988—1990 közötti fordulat. A miniszterelnök a sajtóval kap­csolatban kiemelte: ha abból indu­lunk ki, hogy a sajtó a szabadság őr­zőkutyája, akkor a vadászkutya fi­nom ösztöneire is szükség van, és tá­volról sem szeretjük a hatalom öl­ebeit. A sajtó számára alapvető kö­vetelmény — tette hozzá —, hogy a hír mindig igaz legyen, és emellett lehet élni a kommentár szabadságá­val. A sajtó szabadsága nem ütköz­het más demokratikus törvények­kel sem. Szó sincs arról, hogy a saj­tót ellenségnek tekintenénk — je­gyezte meg végül. Ezt követően a miniszterelnök aktuális politikai kérdéseket elem­zett. — A világ egyáltalán nem ké­szült fel a világkommunizmus ösz- szeomlására, és még ma sem tudja kezelni a problémakört — mon­dotta. Ez katasztrofális helyzetet jelent a térség országai számára. Ezek a rendszerek csak nyugati se­gítséggel tudnak lábra állni, ön­magukban nem képesek erre. Nemzetközi konferencia a bevándorlásról A bevándorlók szociális és kul­turális beilleszkedésével, a lakás- helyzetükkel foglalkozó nemzet­közi konferencia kezdődött tegnap Budapesten, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének La­kásszövetkezeti Bizottsága szerve­zésében. A tanácskozáson német, svéd, olasz, angol és török szakem­berek számolnak be a bevándor­lással kapcsolatos tapasztalataik­ról: miként sikerült lakáshoz jut­tatni idegen polgárokat, és a la­kásszövetkezetek abban milyen szerepet játszottak. J illek Szabolcs, a Lakásszövet­kezetek Országos Szövetségének elnöke elmondta: hazánk az elmúlt néhány évben — a közép-kelet- európai országok eltérő gazdasági fejlődése miatt — a bevándorlókat befogadó országgá vált. A kor­mány által létrehozott letelepedési alap kedvezményes hitelekkel mintegy 6 ezer embert segített la­káshoz jutni. A rendelkezésre álló keretet azonban az ingatlanárak megemelkedése gyakorlatilag fel­emésztette. A probléma megoldá­sában a lakásszövetkezetek is sze­retnék kivenni részüket. A két­napos konferencián elhangzotta­kat továbbítják a kormány illeté­kes szerveihez. Vállalkozási bankügyletek az OTP-nél Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. mostantól a gazdálkodószervezetek váltó­ügyleteinek lebonyolítását is vál­lalja. Elsősorban olyan váltókat fogadnak el leszámítolásra, ame­lyeknek benyújtója az OTP-nél ve­7Ptteti számlálót A mérvéi inazM­tóság a jó fizetőképességű cége­kért, mint váltókötelezettekért, ke­zességet is vállal. A váltók tulajdo­nosai mind a saját, mind az idegen váltón alapuló követeléseiket a számlavezető fióknál azonnali be­szerzési megbízással érvényesíthe­tik. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Román államtitkár Budapesten Tejpap Magyarországra érkezett Teodor Melescanu román kül- ügyminisztériumi államtitkár. A magas rangú román diplomata Ka­tona Tamás külügyi államtitkár meghívásának tett eleget. Röviddel megérkezése után Teodor Melescanu vendéglátójával, Katona Tamással ült tárgyalóasztalhoz. Az államtitkárok konzultáci­ója kedden is folytatódik. Ugyancsak kedden fogadja a román kül­ügyi államtitkárt Jeszenszky Géza külügyminiszter. Mint ismeretes, a magyar—román külügyi konzultáció hírét beje­lentve, a magyar Külügyminisztérium szóvivője a napokban jelezte: „a magyar fél kész megbeszéléseket folytatni a roman vendéggel a kétoldalú kapcsolatok minden lényegi vagy nyitott kérdéséről". Varsóban az ukrán államfő Hétfőn délelőtt kétnapos hivatalos látogatásra Varsóba érkezett Leonyid Kravcsuk ukrán elnök, akit Lech Walesa államfő foga­dott. A lengyel elnök üdvözlő beszédében azt a gondolatot fejtette ki, hogy a sokéves függőségi helyzet után most a két független országnak és elnökeinek arról kell tárgyalniuk, hogyan építhetik közösen államaik jövőjét. Kravcsuk válaszában kijelentette: Uk­rajna különös fontosságot tulajdonít ennek a találkozónak, amely reményei szerint új alapot ad a lengyel—ukrán kapcsolatoknak. A két államfő ezután aláírta a Lengyel Köztársaság és Ukrajna szerződését a jószomszédságról, a baráti kapcsolatokról és együtt­működésről. Kazahsztán is atommentes ország lesz Kazahsztán arra készül, hogy feladja szándékát és Ukrajnához és Fehéroroszországhoz hasonlóan atommentes országgá váljon. Ilyen értelmű nyilatkozatot tett hétfőn Nurszultan Nazarbajev a vnukovói repülőtéren. A kazah elnök Washingtonba utazása előtt kijelentette: a Taskentben aláírt hatoldalú biztonságpolitikai egyezmény megfelelő garancia ahhoz, hogy Kazahsztánból is ki­vonják a volt szovjet atomfegyvereket. Nazarbajev alig titkoltan azt várja az amerikai kormányzattól, hogy erősítse meg ezt a garanciát. Közölte továbbá: Alma-Ata atommentes államként csatlakozik az atomsorompó-egyezményhez. A kazah politikus a Borisz Jelcinnel folytatott hét végi eszmecserét igen hasznosnak nevezte. — Oroszország katonai és politikai szövetségesünk — hangoztatta. A Der Spiegel ellen Teheránban Az iráni hatóságok megtiltották, hogy bevigyék Iránba és ott árulják a Der Spiegel hamburgi magazin legutóbbi számát, mert abban interjú olvasható Salman Rushdie indiai származású brit Íróval, a „Sátáni versek” szerzőjével. Ismeretes, hogy Salman Rushdie őrizet alatt él rejtekhelyen Angliában, amióta a néhai Khomeini imám az iszlám törvényre hivatkozva halálra ítélte őt a „Sátáni versek” című kötetéért. Ezenkívül a teheráni kulturális és iszlám orientációs minisztéri­um sajtóközleménye elítélte azt is, hogy a Der Spiegel május 11-i számában „gyanús rajzok” jelentek meg egy Khomeini imámot ábrázoló karikatúrával együtt. Robbanás Vlagyivosztok mellett Egy kadét meghalt, kettő megsebesült vasárnap a Vlagyivosztok közelében lévő haditengerészeti lőszerraktáraknai —jelentette hét­főn reggel az orosz rádió. Hétfő reggelre sikerült megfékezni a csütörtöki első robbanást követően fellobbant hatalmas tüzet, de kétszáz személyt őrizetbe vettek, mert megkísérelték kilopni a telepekről a sértetlen lőszereket és fegyvereket. A kitelepített hat­ezer ember többsége a hét végén visszatért lakhelyére. A vizsgálat megállapításai szerint egy eldobott cigarettacsikk okozta a robba­nást, de nem zárták ki a szabotázst sem. Koreai összekötő irodák Észak- és Dél-Korea hétfőn megnyitotta a Panmindzson nevű határmenti településen régen várt összekötő irodáit, hogy ezzel is elősegítse a decemberben megkötött megnemtámadási szerződés foganatosítását — közölte a dél-koreai nemzeti újraegyesítési mi­nisztérium nyilatkozata. Az észak—dél összekötő irodák azért fontosak, mert ezek az első olyan intézmények, amelyek a két Korea által megkötött hivatalos megyegyezés jegyében születtek. Iliescu Moldovában Látogatásom célja, hogy lendületet adjunk a két szuverén test­vérköztársaság közötti integráció folyamatának — jelentette ki hétfőn Ion Iliescu román államfő Moídovába utazása előtt adott bukaresti nyilatkozatában. Iliescu hangsúlyozta, hogy útja az ed­digi legmagasabb szintű román látogatás a Moldovai Köztársaság függetlenségének kikiáltása óta. Közölte, hogy a tárgyalások so­rén lefektetik az integráció megfelelő jogi kereteit: bővíteni kíván­ják a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat, aláírnak egy kulturális és egy egészségügyi megállapodást, valamint egy egyez­ményt arról, hogy Románia segítséget nyújt a Moldovai Köztársa­ságnak a helyi közigazgatási káderek képzéséhez. Kiemelt téma­ként említette az államfő a Dnyeszter menti helyzet megvitatását. OPEL ASTRA-NYEREMÉNYJÁTÉK Álmomban is mindig ez jön elő! Az Astra nem lenne igazi Opel, ha nem egyesítené magában az Opel-technológia valamennyi kiváló tulaj­donságát. Kényelem, biztonság, élvezetes utazás! A Petőfi Népe és a Tormási Kft. nyereményjátékának fődíja egy gyönyörű Astra. Ha ön előfizetőnk, töltse ki szerencseszelvényeit és legkésőbb május 21-én adja postára címünkre: Petőfi Népe, 6001 Kecskemét, Sza­badság tér 1/A. A borítékra kérjük ráírni: OPEL ASTRA. Egy szép álom, amely most valóra válhat! Akik március 9. és május 30. között OPEL ASTRÁT rendelnek a Tormási Kft.-nél, azok közt 30, 20, illetve 10 százalékos árkedvezményt sorsol ki a márkakeres­kedő. . TORMÁSI KFT. OPEL-márkakereskedő és -márkaszerviz Kecskemét, Jász u. 24. Telefon: 76/21-593. Búcsúzik reklámunk Utolsó alkalommal jelenik meg ma az Opel Astra-nyereményjáték reklámja. (Az elsőt március 9-én kö­zöltük.) A borítékok ezrei érkeznek még mindig kecskeméti szerkesztősé­günkbe, amelyek felnyitása, a szelvé­nyeknek a sorsolásához való előké­szítése folyamatosan történik. Emlé­keztetőül: utoljára május 21-én, csü­törtökön adhatják postára előfizető­ink összegyűjtött szerencseszelvénye­iket, illetőleg hozhatják be kecskemé­ti, bajai vagy halasi szerkesztősé­günkbe. A gyönyörű kozmoszkék Astra nyertesének nevét május 30-ai lapszámunkban tesszük közzé. Akik a Tormási Kft.-nél e hónap végéig Opel Astrát rendelnek, 30,20 vagy 10 százalék árkedvezményt nyerhetnek június 2-án, amikor majd a Csúcsfor­galom című rádióműsor keretében az egymilliót érő autót átadjuk nyertes előfizetőnknek. Keresse lapunkban továbbra is az Opel Astra-nyereményjátékkal kap­csolatos híradásainkat!

Next

/
Thumbnails
Contents