Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-04 / 81. szám
A TARTALOMBÓL: HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. április 4., 5. oldal A műveket nemcsak sikerre kell vinni, de meg is kell buktatni Beszélgetés Orbán György zeneszerzővel A Kecskeméti Tavaszi Fesztivál egyik legizgalmasabb zenei eseménye az Ars Nova énekegyüttes hangversenye volt, amelynek programját Orbán György müveiből állították össze. A mai zeneszerzői középgeneráció egyik legnépszerűbb egyénisége 1947-ben született Marosvásárhelyen, 1979 óta a budapesti Editio Musica zenei szerkesztője, ismert komponista. A kecskeméti koncerten személyesen is megjelent Orbán Györgyöt először arról kérdeztem: manapság egy-egy kórus- hangverseny esetében a szerző vagy inkább az előadók rizikója nagyobb? — Azt hiszem, a színpadon inkább a karnagy, a művészeti vezető vállalja a nagyobb kockázatot, mert ő az, aki mer egyetlen szerzőre koncentrálva ajánlatot tenni a nem mindig türelmes közönségnek. Mai, élő művészet létrehozása, művészi igényű interpretálása a legkevésbé honorált tevékenységek közé tartoznak. A huszadik század végén zeneszerző legyen a talpán, aki műveiből egy estnyi, azaz másfél órás összeállítást bátran az előadók vállaira mer terhelni. Nemzedékem más képviselőihez hasonlóan nem vagyok hozzászokva az ilyen nagyságrendű vállalásokhoz, hiszen a szakterület válságjeleit is érezve még kevésbé tudjuk, zenénk elég sokoldalú-e, képes-e elvinni egy teljes koncert „balhéját”. Azt gondolom: ahhoz, hogy tisztulásöntisztulás jöhessen létre a művészetben, a műveket nemcsak sikerre kell vinni, de meg is kell buktatni. — Válságban van, keresi a helyét a kultúra minden ágazata, megoldatlan gondokkal küzd az iskolaügy, a gyerekek kis hányada olvas kottát, és aki nagyon szeretne, sem mindig jut el koncertre. Érdemes ilyen körülmények között nagyon igényes vokális zenét írni? — Az énekhangra való komponálás a nyelvhez, a szövegek által hozott tartalomhoz való kötődést is jelenti. A szöveg szövetségese is lehet a zeneszerzőnek. A kóruszene, éppen a szöveg miatt, még előnyösebb helyzetben is van, mert könnyebben teremt kapcsolatot a közönségével. Másik lényeges tulajdonsága, hogy gyorsabban cserélődik, választja ki önmagát. Egy rossz kórusmű hamarabb a helyére kerül, azaz megsemmisül. Úgy tűnik, a több emberrel való szembesülés és az emberi hanggal való direkt kapcsolat közvetlenebb kiválasztást hoz létre. — Számomra úgy tűnik, nemcsak hallgatóként, de előadóként is egyre szükebb réteget érint ez a zene. Egyre kevesebben lesznek, akik egyáltalán meg tudják szólaltatni. — Magyarországon csodálatos kóruskultúra van — nem tudjuk, milyen mélyen eltemetve és menynyire feltámasztható állapotban. Tény, az emberek a kórusmuzsika luxusát is csak a szellemi jólét egy bizonyos szintjén engedhetik meg maguknak. Bepótolni valóink ellenére bizakodó vagyok, mert nemcsak világhírű tradícióink, hanem e műfaj bázisát jelentő kitűnő karvezetőink is vannak. Hogy a kóruskultúra — a zeneművészet más ágazataival együtt — mára a perifériára került, abban nemcsak a közép-európai régió speciális gondjai, bajai, hanem egyetemes, határok nélküli problémák, a többi között a médiák zenedömpingje, a zenei nevelés világméretű problémái is ludasak. Ha vissza tudjuk tornászni magunkat egy méltó, polgári létbe, akkor a magyar kórusélettel sem lesz komoly baj. Károlyi Júlia LEGYEN JÁTSZÓTÁRSUNK! Könyvtotó Olvasóink gyakran kérik segítségünket egy-egy könyv beszerzésében (egy-egy kiadónak hol van boltja, hol van központi vevőszolgálata, melyik könyv melyik kiadónál kapható stb.). Könyvszeretetünk és az ellehetetlenült könyvterjesztés adta az ötletet: a legjelentősebb könyvkiadók közül harmincat kerestünk meg azzal a javaslatunkkal, hogy könyvtotót indítunk olvasóink informálására, s ha van lehetőségük, vegyenek részt játékunkban. Örömünkre szép számmal jelentkeztek, küldték meg kérdéseiket, ajánlottak fel 5-5 könyvcsomagot a játékban részt vevő, jó választ adó olvasóknak. Úgy tervezzük, a szombati magazinoldalon adjuk közre hétről hétre a kiadók könyvtotókérdése- it, az ünnepi könyvhét ideje alatt pedig naponta. A kérdések alatt könyvembléma lesz, ebbe kell tipp- jeiket és címüket beirni, azt kivágva a jelzett határidőig a Petőfi Népe szerkesztőség „Könyvtotó” címre (6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A) beküldeni. Játékunk minden fordulóján a kiadók által felajánlott 5-5 könyv- csomagot sorsoljuk ki a jó választ küldők között. Mindig jelezni fogjuk, a kérdéseket melyik kiadó állította össze és milyen címről kapják a nyertesek könyveiket. Azok között, akik a könyvtotó minden fordulójában velünk játszanak, egy különlegesen szép könyvcsomagot sorsolunk ki: a játékban részt vevő valamennyi kiadó egy-egy reprezentatív kötetét tartalmazza majd a nyeremény. Örülnénk, ha könyvtotónk kapcsán egy-egy jeles könyvkiadónkkal, kiadványaival, vevőszolgálatával jobban megismerkednének, ha könyvkeresésükben segítségükre lehetnénk. Játékunkhoz jó szórakozást, sok szerencsét kívánunk! A jövő szombattól keresse lapunkban a könyvemblémával megjelölt könyvtotót, legyen játszótársunk! A HÉT OSCAR-ESŐS FILMJE: A bárányok hallgatnak • A bárányok hallgatnak főszerepében az Oscar-díjas Jodie Fostert láthatjuk. Hogyan halt meg az első óceánrepölő hölgy? „Forgok a ködben, semmit sem látok, és csak fél órára elég a benzinem ...” A félbeszakadt rádióüzenet 55 éven át bizonytalanságban tartotta a repülés történetének krónikásait: hol is végződött, és hogyan fejeződött be az első óceánrepülő hölgy tragédiája? Most már többet tudunk. Azóta, hogy a nyomainak, felkutatásá/a szervezett nemzetközi expedíció Új-Guinea közelében, egy atollszigeten megtalálta Amelia Earhart cipőjét, és személyes használati tárgyait. „Miss Lindbergh” nagy kalandja Nikumororo sivatagában végződött. S úgy kezdődött, hogy az amerikai tanítónőt elbűvölte az óceánrepülő Lindbergh sikere, elhatározta, hát, hogy ő is repülő lesz. 1921-ben, 23 éves korában sikeres pilótavizsgát tett, és most már minden idejét a nagy álom beteljesítésének szentelte: átrepülni az óceánt! Végül is 1928. június 17-én, egy másodpilóta kíséretében, Fokker gépén startolt az Egyesült Államokból, és 19-én Skóciában szállt le. Washingtonban nagy ünneplésben részesitették, Ro- osewelt elnök is fogadta. A dicsőség fényében ismerkedett meg férjével is—egy nagy kiadó vezetőjével —, aki hajlandó volt a következő, immár föld körüli útra elkísérni. A vállalkozás azonban már az első szakaszon megbukott, a gép összetörött, a férj kiszállt az életéből is. „Miss Lindy” azonban nem adta fel, támogatókat szerzett az újabb kísérlethez, és új gépével, egy Lockheed 10 Electrával, Fred Norman kíséretében, 1937. július 1 -jén elrepült Ausztrália felé. Aztán eltűnt. 1937. július 2. óta csak a megszakadt rádióüzenetet ismerte a repüléstörténet. Most már azt is tudhatjuk, hogy mindketten túlélték a kényszerleszállást, sőt néhány hónapig küszködtek az életükért. De aztán a sivatag végzett velük. Szomjan haltak. E gy vérfagyasztásra specializálódott szerző (a többi között a Vörös sárkányt is jegyző) Thomas Harris regénye szolgáltatta a héten Los Angelesben Oscar- esővel jutalmazott produkció forgatókönyvének alapját. A legjobb rendezés, a legjobb férfi- és női főszerepek díjával elismert mozidarab igényes kivitelezésben tartalmazza mindazt, ami manapság a véres izgatás kategóriájában fellelhető. A horror-krimi eseményeinek középpontjában egy egyéni stílusáról ismert, pszichopata gyilkos; „Buffalo Bill” áll, akinek áldozatai fiatal, kissé molett lányok. Az ügy felderítésével egy fiatal FBI-nyomozónőt (Jodie Foster alakításában) bíznak meg. Főnöke javaslatára egy — a Vörös Sárkányban is szaktanácsadóként szerepelt bebörtönzött, elmebeteg gyilkos; dr. Hannibál Leoter (Anthony Hopkins) segítségét kéri a bűnügy felderítéséhez. Claire Hannibál Lecter segítségével megkezdi a bomlott agyú gyilkos utáni nyomozást. Kálváriája stációin előbbre és előbbre jutva egyszer- csak rádöbben, Buffalo Bill, ha akarja, testközelben áll mögötte. A női főszerepet alakító Oscar-díjas színésznőt; Jodie Fostert már ismerheti a magyar közönség is. Olyan neves rendezők figyeltek fel tehetségére, mint Alán Parker vagy Martin Scorsese, akinek például a Taxisofőr című klasszikusában is szerepet kapott. Partnereként — Kannibál Lesterként — Anthony Hop- kinst láthatjuk, akit például A híd túl messze van, Az elefántember vagy a Boonty lázadói című filmekből is ismerhet a nagyközönség. SZÍNFOLT JOE MURÁNYIVAL TALÁLKOZTUNK: Hogyan érezte magát Kecskeméten? • Joe Murányi:—A gyakorlást egy napon sem hagyom ki! (Fotó: Straszer András) — Nagyon jól! A Nemzetközi Bohém Ragtime és Jazz Találkozóra hívtak meg. A kecskemétiek örülhetnek, hogy ilyen tehetséges ragtime-zeneka- ruk van, mint a Ittzés Tamás vezette Bohém Ragtime Band. — Honnan ismeri őket? — Tamás járt már nálam New Yorkban. Amikor Amerikában tartózkodott, egyszer csak felhívott telefonon. Eljött hozzám és összeismerkedtünk. Gondoltam, bátor gyerek ez a Tamás, mert alig volt pénze. Kisegítettem, és adtam neki egy dedikált lemezt is. Azután egyszer csak megint vett egy mély levegőt és meghívott a mostani fesztiválra. Boldogan jöttem, hiszen legalább ellátogattam Mezőkövesdre is. — Miért éppen Mezőkövesdre ? — Mert a szüleim onnan származnak. A húszas években vándoroltak ki Amerikába, én már kinn születtem. Azután úgy alakult, hogy édesapám hazajött és Mezőkövesden telepedett le, újra megnősült. Anyámat Amerikában temettem el. Gondoltam már rá, egymás mellé kellene őket helyezni. Nem tudom, megoldható lenne-e ez? A mostohaanyámat szoktam felkeresni Köves- den és az elmúlt napokban a Benkó Dixieland Band-del koncertet is adtunk abban a városban. — Benkóékat is jól ismeri ? — Igen, többször dolgoztunk már együtt. Magyarországon eddig háromszorjártam, azelőzőekben Benkóékkal szerepeltem és tavaly decemberben Nyiregyházán komoly hangversenyt adtunk. A felvétel mármeg is jelent Karácsonyi mise címmel. —Valóban remekműről van szó! Úgy tudom, Louis Armstronggal Ls sokat szerepelt annak idején. — Bizony, Lajossal sok szép fellépésünk volt. — Lajossal? — Jaj, én így hívom őt, de ha akarja, mondhatom Louisnak is. Szóval, négy éven át klarinétoztam az együttesében. Bejártuk a világot. 1971-ben halt meg és rendkívül megdöbbentett a tény. Még most is hiányzik. Sok-sok történetet tudnék mesélni róla. Amikor fellépésünk volt, soha nem szólt, nem kopogtatott az ajtónkon, hogy indulás, mehetünk a színpadra, hanem néhány taktust játszott a trombitáján. Ebből tudtuk, hogy indulhatunk. — Nem írja meg a sztorikat? — De, már évek óta írom, csak a kézirat valahogy nem akar elkészülni. Persze másokról is sokat mesélhetnék, hiszen igazi nagyságokkal hozott össze a sors. — Mikor tanult meg klariné- tozni? — Tizenhárom éves koromban kezdtem a hangszerrel foglalkozni. Érdekes, az első tanárom egy magyar ember volt. Gimnazistaként jegyeztem el magam a dzsessz-zenével, majd egyetemet végeztem. Diplomám szerint zenetanár vagyok, de egyelőre nem gondolok a tanításra. — Hanem, mivel tölti a napjait? — Gyorsan elszaladtak az évek, hatvannégy éves vagyok. A gyakorlást azonban egy nap sem hagyom ki! Általában este dolgozom, írok, nappal a zene ad erőt, fellépések, lemezgyári munka. Ha hívnak, megyek. Jelenleg nincs állandó zenakarom, vendégként szívesen játszom. — Népszerű ma a dzsessz Amerikában? — Nem nagyon. Én a tradicionális jrányzat híve vagyok, a sving, a dixieland, a ragtime, a bebop érdekel. Sajnos, a hatalmas Amerikában sokféle az ízlés. Akik nem értenek a műfajhoz, azt gondolják, az a dzsessz, amikor négy fekete játszik. Tévedés! Azt hiszem, Európában sokkal nagyobb a népszerűsége a muzsikának, áthelyeződött ide a hangsúly. — Úgy tudom, a Bohém Ragtime Banddel lemezt is vettek fel.- Igen, egy Kecskeméthez közeli stúdióban töltöttünk el három napot a héten. A tervek szerint CD-n és kazettán kerül majd forgalomba az anyag. Nem tudom, sikerül-e majd a fiúknak szponzorokat találniuk, hogy tényleg megjelenhessenek a felviteleink. Pénz nélkül egyébként Amerikában sem megy! Borzák Tibor Házunk tája 6. oldal Sztárparádé 7. oldal Tavaszi ébresztő 7. oldal Ajándék a menyasszonyoknak 7. oldal LELKI POSTA „Homoszexuális lett a gyermekem apja. Amikor házasságunk elhidegült, akkor ő meg- vallota ezt nekem és türelmemet kérte, de én borzasztó napokat éltem át. Lehet, hogy nem adnak nekem igazat, de képtelen voltam tovább élni vele egy fedél alatt. Könyörögtem, hogy költözzön el. Szerencsés véletlen volt, hogy akkor külföldön ajánlottak neki munkát egy szervizben. Ez már több mint öt évvel ezelőtt történt. O akkor kiment dolgozni és most lehetséges, hogy újra visszajön Magyarországra. Tőlem teszi függővé, mi legyen. Mi hivatalosan nem váltunk el. Ugyanis van egy közös gyermekünk, aki már tízéves. Miatta tartottam fenn a házasságunkat. Nyaranta egy-egy hónapra itthon volt velünk a „férjem” és én valahogy kibírtam ezeket a heteket. Azt írja, ha akarom, visszajön hozzánk. Mit tegyek? Én ugyanúgy idegenkedem tőle, mint eddig, de talán a gyermekének szüksége van rá. Hiszen ő semmit sem tud elszakadásunk igazi okáról.” Úgy tűnik, az öt évre elodázott probléma mégis bekopogtat, szembe kell néznie a rideg tényekkel. Az ország, ahol férje él, valamivel toleránsabb a ho- moszexualitással, mint ahogyan ez nálunk tapasztalható. Ha visszatér, bizonyára hátrányosabb helyzetbe kerül, mint ahogyan most élhet. Ha ő azt képzeli, hogy lehetséges még valamiféle látszatházasság önök között, aminek célja közös gyermekük felnevelése, akkor nem sokat tapasztalhatott abból az idegenkedésből, amiről ön ír. Talán ha gyengébben színleli férje és gyermeke előtt, hogy nincs semmi probléma és helyette őszintén kimutatja, ami bensejében dúl, akkor elkerüli ezt a jelenlegi dilemmát. Megértem, hogy nehéz volt megtalálnia azt a mértéket, hogy mikor lépi át a kötelező tapintatosság határát a férjével való érintkezésben. Nehéz is ebben tanácsot adni. Erre nem érezhet rá senki ön helyett. Amikor problémája megoldását keresi, akkor el kellene képzelnie, hogy milyen is lenne annak a családnak a légköre, melyben ön állandóan alakos- kodna. Feszültség légköre venné körül és dz összeférhetetlenség forrása előbb lenne az ön személye, mint férje életmódja. Házassága fenntartása azt jelenti, hogy ön végleg lemondott új élettárs megtalálásáról? Vajon miért? A férje életmódváltása nem azzal függ össze, valószínűleg, hogy ön nem eléggé vonzó nő. Ne okolja önmagát bármiért. Szükségtelen áldozatot hoznia bárkiért is. Ezt valójában senki nem kéri öntől. Sem a gyermeke, sem a férje. Csak azt kérik, döntse el véglegesen, hogy mit akar. Kúti Ibolya A Kecskeméti Tavaszi Fesztivál vendége volt Orbán György zeneszerző. (Fotó: Walter Péter)
