Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

6. oldal, 1992. áprifis 4. HÉT VÉGI MAGAZIN ÁPRILISI HAZUNK TAJA DÍSZKERTI ÓRÁK Évelő ékszerek Évelőknek nevezzük azokat a lágyszárú növényeket, amelyek élettartama két évnél hosszabb és a számukra kedvezőtlen időszakot — a téli hideget, a nyári szárazsá­got — nyugalmi állapotban vésze­lik át, majd többnyire föld alatti rügyeikből újítják meg magukat. Nem is tudnánk nélkülözni évről évre hűségesen újra díszlő, zömmel igénytelen képviselőit, azt a kime­ríthetetlen szín- és formakészletet, amit néhány centis parányai és több méteres óriásai nyújthatnak. Könnyű szaporíthatóságuk igazán a kiskertek, a csereberék és ajándé­kozások növényeivé tette az évelő­ket. A téralakításba is beleszólhat­nak az l -2 méteresre megnövő éve­lő napraforgók, olasznádak, a mákkóró. Szabad állásban, más néven szoliter elhelyezésben egye­sével is érvényesül a pampafű (té­len takarást igényel), a zebrafű, a korbácsliliom vagy egy tő pünkös­di rózsa. Ez utóbbi vágott virág­ként is kedvelt, hosszú szára, a vi­rágok mérete, szépsége, illata, tar­tóssága miatt. De ilyenek még a liliomok, margaréták, szarkalá­bak, nőszirmok. Ugyancsak vágó­virág lehet, de frissen és szárítva is díszit a cickafark, szamárkenyér, sóvirág. A rövid szárú, apró virágok nagy tömegben kerti színfoltok ki­alakítására alkalmasak, ilyen a lángvirág, a kankalinok, egyes szegfűk. A hagymás növények virágszá­ruk hossza alapján vágásra is al­kalmasak, de csoportos kiültetés­ben semmihez sem hasonlítható in­tenzív színfoltot adnak. Időben a sort a hóvirág nyitja, gyakran már januárban. Hamarosan követik a krókuszok, törpe íriszek, tőzikék. Legismertebbek és a legtöbb színt, formát a tulipánok vonultat) ák fel: ajfcék kivételével niinden árnyalat­ban és kombinációban pompáz­nak az egyszerű, csoportos, rojtos vagy teltvirágú fajták. A jácint, nárcisz, fürtös gyöngyike, császár­korona tovább gazdagítja a válasz­tékot. A nyarat a liliomok uralják, őszelőn pedig a kikerics lilája zárja a hagymások felvonulását. A sziklakertek, a napos, száraz kertrészletek évelői jó vízáteresztő talajt igényelnek. Termetük ala­csony, leveleik keskenyek, gyakran szőrösek, molyhosak a párolgás csökkentése miatt. Apró virágaik óriási tömege az egész növényt ellep­heti, április—májusi nyílásukkor színes párhát formálnak. Legszebb képviselőik a fehér tatárvirág, a lilás, rózsaszínes pázsitviolák, pá­zsitszegfűk, törpe lángvirágok, kő- törőfüvek, a sárga ternye, az ezüs­tös madárhúr. Nagyobb virágaik egyedi szépségével díszítenek a kö­körcsinek. a tavaszi hérics, a liget­szépe. A sziklakerti környezet ala­csony cserjéi, természetes formájú és felületű kövei között jól mutat­nak az apró termetű, főleg egysze­rű, vad hagymások is. Az árnyékos zugokba is telepít­hetők évelő növények, amelyek el­viselik vagy egyenesen igénylik a kisebb fényintenzitást. Ilyen he­lyen élnek az ibolyák, a gyöngyvi­rág, az árnyliliom, a páfrányok. Csak vízbe telepíthető a tavirózsa, a nedves vízpartra a gó'yahír, mo­csári nőszirom, gyékény, egyes boglárkák. A gyeppótlóknak nevezett éve­lők méretük, alakjuk, beárnyékolt- ságuk miatt füvesítésre nem alkal­mas felületek hasznosítására alkal­masak. Terjedő tövűek, száruk a földön elfekszik, legyökerezik, be­fedi a fák, bokrok alatti területet. Lombozatuk gyakran télen is zöld marad, némelyikük virága is muta­tós. Ilyen célra használhatjuk az árvacsalánt, az ínfüvet, a kis és nagy meténget. Krajcsovszki József kertészmérnök • Az évelők egyik leggyakoribb képviselője a nagy forinagazdagságú tulipán. Zabhegyező Ebben a hónapban a kérdéseket a kecskémét—városföldi virágcsar­nok állította össze, a nyertesek kö­zött pedig öt cserép szobanövényt sorsolunk ki. Honnan származnak a kaktu­szok ? 1. Afrikából 2. Amerikából x. Ázsiából Melyik növények nem virágoznak sohasem? 1. tikászok 2. pálmák x. páfrányok Hogyan öntözzük a bromélia-féié- ket? 1. alulról 2. talajra x. levéltölcsérbc Melyik nem kúszónövény? 1. dracéna 2. szingónium x. tilodcndron Melyik virág illatos? 1. flamingó 2. szpatifillum x. hibiszkusz Emlékeznek? Arra kértük Önö­ket, hogy a totón karikázzák be a helyes megfejtést, majd vágják ki, tegyék borítékba (írják rá: Zabhe­gyező) és küldjék el a Petőfi Népe szerkesztőségének címére: 6000 Kecskemét, Pf. 76. Ne feledjék el a borítékra saját nevüket és című­ket sem felírni! Beküldési határidő most: április 20. A márciusi megfejtők között a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Holding Kereskedelmi Rt. öt aján­dékcsomagját sorsoltuk ki. A nyertesek: Ragány Istvánná (Akasztó), Dudás Ferencné (János­halma), Ruff Gábor (Hajós), Czi- nege Istvánná (Kecskemét), Vörös Dezső (Szentkirály). Gratulálunk! És végül a helyes megfejtések: A kukoricát 12 °C-os talajhőmér­sékletnél kezdjük vetni (2) A hib­ridkukorica magját elvetve jóval kevesebb termésre számíthatunk (x). A tőszám sűrítésének a fény ho­kis hiánya sráb határt^) A Pion- ner kukpricák ney^ü-ra^égződik (1) és a'Targa Super az összes egy­szikű gyom irtására alkalmas (x). A márciusi helyes totó tehát: 2, x, 2, 1, x. NÖVÉNYVÉDELEM Tavasz a gyümölcsösben, szőlőben A most jól időzített kezelésekkel meggátolhatjuk a károkozók fellé­pését, terjedését, csökkenthetjük a későbbi permetezések számát. Az alma zöldbimbós állapotá­ban még használható — varasodás ellen — a rézoxi-klorid 50 WP (0,3%) és a Bordódé FW (1 %) de később már perzselést okozhatnak mind a lombon, mind a gyümöl­csösön. Lisztharmat ellen hatáso­sak a kénkészítmények, de eredmé­nyesebb azok alkalmazása, ame­lyek mindkét betegség ellen fel- használhatók: például a Topsin M—70 WP 0,1%, a Systhane 12 E 0,04 %-os, a Topaz MZ 62,5 WP 0,2%-os, Rubiqan 12 EC 0,04%-os töménységben. A kórokozó gombák elleni vé­dekezéssel egy időben — ha a fáin­kon volt az előző évben közönsé­ges levélpirosító almalevéltetű — adjunk a permedéhez BI 58 EC-t (0,1%), Anthio 33 EC-t 10,2%, il­letve környezetkímélő készítményt a Pirimor 50 DP-t 0,1%. A sodrómolyok, takácsatkák el­len már ebben a korai időszakban védekezni szükséges. A piros gyü- mölcsfa-takácsatka lárvakezelése már megkezdődött. Felhasználha­tó készítmények sodrómolyok el­len a Zolone 35 EC (0,2%), a Ditri- fon 50 WP (0,2%), valamint az Unifosz 50 EC (0,1 %), míg a moz­gó atkák ellen a Neoron 500 EC (0,15%), tojásalak ellen az Apolló SC (0,05%). Pirosbimbós állapotban nő a két gombabetegség fertőzése, ezért folytatni kell a védekezést az elő­zőekben felsorolt készítmények valamelyikével, kivétel a réztartal­mú szereket. Ebben az időszakban várható az aknázómolyok rajzás­kezdete is. A lepkék ellen — a raj­záscsúcs idején — a dimetoát ható­anyagú Bi 58 EC-vel (0,1%) hatá­sos védekezni, amely a levéltetvek ellen is megfelelő védelmet nyújt. I VirágzégW ^veszély),*; jetoa.thet| továbbra is a két fő gomba, de csapadékok,'íiűvös időjafáSkót ai monília ellen is szükséges fellépni. Hosszan elnyúló virágzás esetén Orthocid 50 WP (0,2%) + Thiovit S (0,3%) vagy Chinoin Fundazol 50 WP (0,1%) vagy Rubigan 12 EC (0,04%) felhasználását javasoljuk. A virágzás ideje alatt a méhekre veszélyes növényvédő szerrel tilos a fákat kezelni! Körtében legnagyobb gond a körtelevélbolha elleni védelem, ezért virágzásig a Dimilin 25 WP (0,05%) + Ágról (0,3%) kombiná­cióját ajánljuk. A Nomolt 15 SC (0,1%) is eredményesen alkalmaz­ható. A csonthéjas gyümölcsfáknál közös betegségként a monília és a klaszterosporiumus levéllyukacso- sodás léphet fel. A monília különö­sen a virágzáskori hűvös, ködös, csapadékos időjárásban jelent nagy veszélyt. Ekkor Orthocid 50 WP (0,2%), Ronilan 50 WP (0,1 %) Rovral (0,1%) Dithane M—45 (0,2%) javasoljuk felhasználni. Őszibarackban a tafrinás levélfod- rosodás elleni védelmet kell foly­tatni Orthocid 50 WP (0,2%), Bu- vicid K (0,2%) Efuzin 500 FW (0,1%) Delan 750 SC (0,1%) fel- használásával. A sziromhullást követően a kár­tevők elleni védelem sem maradhat el, különösen akkor nem, ha virág­zás előtt nem történt védekezés el­lenük. Várható a barackmolyok, levéltetvek, sodrómolyok megjele­nése, károsítása. Nagyon jó hatású a Zolone 35 EC (0,2%) + Neoron 500 EC (0,15%) kombináció a fenti kártevők ellen. Szőlőben a rügypattanás idején már védekezni szükséges a rovar- kártevők ellen. Veszélyt jelenthet­nek a kendermagbogarak imágói, a szőlőilonca áttelelő hernyói, va­lamint a szőlőlevélatka és gubacs- atka kifejlett egyedeinek károsítá­sa. Jó védelmet nyújt a Zolone 35 EC (0,15—0,2%) vagy Ditrifon 50 WP (0,2%) + Mitac 20 (0,3%) vagy Neoron 500 EC (0,15%) ke­veréke. A készítmények felhasználása sbrätftäz telőírt óvó rendszabályók betartása kötelező! Gáspár Istvánná, növényvédelmi szakmérnök OLVASÓNK ÉRDEKLŐDIK: A gabonaőrletésről Fejes János keceli termelő saját ter­melésű búzáját vitte volna őrletni. A malomban azonban azt mondták neki, hogy a búza sajnos nem felel meg az előírt szabványnak. A Viktó­ria első Magyar Gabona Rt.-nél ar­ról érdeklődtünk, mik a szabványos feltételek. Ott ezt a választ kaptuk: A malomüzemekben minimális követelményrendszert kell támasz­tani az őrlendő búzával szemben, hi­szen abból élelmiszer, liszt készül. A minőségi határ: legalább 76 kg/hl fajsúly 38% sikértartalom, 98 %-os tisztaság, és minimum Bres sütő­ipari érték. (Farinográf értékszám). Természetesen a búzának egészsé­gesnek, és mindennemű idegen szennyeződéstől mentesnek kell len­nie, állati kártevő sem lehet benne. Azon tételekből, melyeket a leírt mi­nősítés alapján nem tud a malom át­venni, fél literes üvegekben mintát vesznek — közösen a temielővel — az esetleges kifogások miatt ezt a mintát elteszik. A termelő külön ké­résére a minta értékét (kb. 3 Ft) kifi­zeti a minősítő. KERTI TENNIVALÓK Áprilisi ültetés A hónap elején kell kezdeni a káposztafélék ültetését, a kara­lábét, a fejes káposztáét, a kel­káposztáét, karfiolét és a fejes salátáét. Ebben az időben a rö­vid tenyészidejű fajtákat része­sítsük előnyben, amelyek szedé- si ideje június elejétől várható. A karalábé már korábban szed­hető. Ezek közül inkább a kék fajták ültetését részesítették előnyben, mivel ezek kevésbé hajlamosak a fásodásra (Kolib­ri, Szentesi fóliás'kék). Az év századik napján — tartja a hagyomány — kell el­vetni a kajakosokat állandó helyükre. Tehát ha görögdiny- nyet, sárgadinnyét szeretnénk termeszteni, sürgősen elő kell készíteni a talajt. Most már csak a fészektrágyázást tudjuk ajánlani. Ennek a módszernek az az előnye, hogy kevesebb szerves trágyát nagyobb haté­konysággal lehet felhasználni. Tehát a vetés és az ültetés he­lyét, fészkeit trágyázzuk meg kb. fészkenként egy vödörnyi érett trágyával. Ezt 10-12 cm vastag földdel kell takarni, majd erre történhet a vetés vagy később az ültetés. Akik az elmúlt években tele­pítettek halványított spárgát és ha még nem töltögették fel, ak­kor most sürgősen pótolják. A szedés ugyanis április 15. után indulhat, kedvező hőmér­séklet esetén. És végül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a koráb­ban elvetett gyökérzöldségek területét gyommentesen kell tartani. Hasonlók a teendőink a paradicsom- és paprikaterüle­teken is. Ezek a zöldségfajok még 1 hónap múlva kerülnek kiültetésre, de a korai gyomok már igen zölddé teszik a földet. Ezeket időben el kell távolítani. Áprilisban tehát már minden héten van tennivaló a vetemé­nyeskertben. Ha márciusban vetettünk hónapos retket, ak­kor a hónap második felében már az első termésszedést is megkezdhetjük. Dr. Kovács András Egy törzsön több növény • Kecskeméten, az ifjúsági otthon­ban majd háromezer érdeklődő néz­te meg a virágkiállítást, melyen mintegy 40-50 faj sokszoros számú változata volt látható. Zömében le­velükkel díszítő, de virágzó növé­nyek is voltak itt, az ibolyától a bronieliákig, a holland import ca- latheákig. Érdekes, otthon kivite­lezhető megoldásokat is bemutat­tak, például az argoflort, ami példá­ul egy jukka törzsére applikált mo­hacsomókba ágyazott többféle nö­vényt jelent. Persze alakban, szín­ben oda illőket illik választani és nem árt arra is figyelni, hogy a mo­hacsomóba egyébként is fán élő dísznövényt tegyünk. <? SHELL NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK SS Védje növényeit a SHELL emblémával fémjelzett Fendona 2 EC rovarölő, Nomolt 15 SC rovarölő, Cascade 5 EC atka- és gyümölcsmolyölő, valamint Delan 750 SC gombaölő szerekkel. Beszerezhetők a mezőgazdasági és kertészeti szakboltokban. Színeink: piros és sárga, szereink: zöldek! ­____________________________ Á LLATAINK EGÉSZSÉGE Szent György-napi legelőre hajtás előtt Becslések szerint a gyepterület közel 60%-át legeltetéssel, 40%-át kaszálással hasznosítják. A legelő­területek legnagyobb részén még ma is ún. „szabad” legeltetés törté­nik, azaz az állatok folyamatosan ugyanazt a legelőterületet járják. Ennek következtében a már meg­termesztett gyeptakarmánynak legkevesebb 30%-a a taposás miatt veszendőbe megy. Közvetve még ennél is nagyobb a veszteség, külö­nösen akkor, ha az állatokat Szent György-nap és Szent Mihály-nap közötti időszakon kívül is — ami­kor pedig a gyepnek nyugalomra van szüksége — a legelőn tartják. Az állatok a gyepet így tarra rág­ják, a gyepalkotó növények egy része kipusztul, más része, elsat- nyul. A végeredmény: a terület el­tartóképessége idővel fokozatosan felére, harmadára csökken. Az sem közömbös, hogy a legelőterületet milyen állatfajjal hasznosítjuk. A „szabad” legeltetés körülményei közt a legkevésbé kíméli a legelőt sorrendben a lúd, a kecske, a juh, a ló, a szarvasmarha. A legelő gazdájának, használó­jának nem közömbös, hogy egy adott területen mennyi állatot tud eltartani. Ezért érdemes néhány dolgot megfontolni, betartani. Ne hajtsuk az állatokat legelőre április 24. előtt. A legeltetést szok­tatással, átmenettel kezdjük, ne­hogy a hirtelen takarmányváltozás miatt megbetegedjenek az állatok. A legeltetés megkezdése előtt érde­mes a területet több — de legalább 3-5 szakaszra — kerítéssel vagy villanypásztorral elkülöníteni, s a kialakított szakaszokat hasznosí­tás után váltani, pihentetni. A legeltetés szempontjából kriti­kus időszakokban — július, au­gusztus, október, november — a legelőterület kímélése miatt az ál­latokat szántóföldi takarmánynö­vények tarlóira hajtsuk vagy direkt legeltetés céljára vetett szántóföldi takarmánynövénnyel legeltessük, takarmányozzuk. A legelőket cél­szerű erdősávval határolni, így ja­vul a gyep szárazságtűrése, az álla­toknak árnyékot ad, a lehulló fale­velek pedig értékes tápanyagul szolgálnak. Állategészség-ügyi szempontból figyeljünk arra, hogy a legelőn mérgező gyomnövények ne legye­nek, irtsuk őket. A legeltetett álla­tokban a belső és külső élősködők felszaporodhatnak. Ezért a féreg- telenítést legelőre hajtás előtt, va­lamint behajtást követően és ha szükséges a legeltetési szezonban is el kell végezni. Legelőre csak egészséges, állat­orvos által ellenőrzött, gümőkór- tól és brucellózistól mentesnek iga­zolt, legeltetésre alkalmas, hibát­lan fogazatú, mozgásszervi bántal­makban nem szenvedő állatokat hajtsunk ki. Legeltetési idényben ne cserél­gessük az állatokat a gulyában, nyájban, mert az járványos beteg­ség megindulását okozhatja. Lege­lőn szabad vízfolyásokból, csator­nákból ne itassunk! A legelőn he­lyezzünk el ivóvíz minőségű vízzel feltöltött itatókat. Legelőre hajtás előtt célszerű a szarvasmarhákat lépfene és serce- gőüszök ellen, a juhokat enteroto- xaemia, a lovakat lépfene, tetanusz és sercegőüszök ellen, a víziszár­nyasokat baromfikolera ellen beol- tatni. Dr. Hegedűs Dénes Az oldalt összeállította: Gál Eszter Legelőre csak egészséges, hibátlan fogazaté, jól mozgó állatokat hajt­sunk. (Fotó: Staszer András)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents