Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-30 / 102. szám

6. oldal, 1992. április 30. MEGYEI KÖRKÉP Legtöbb bűncselekményt a vagyon ellen követik el Interjú a megyei rendőrfőkapitánnyal • Dr. Kocsis Attila ezredes, megyei rendőrfőkapitány. halálos súlyos könnyű összes sérüléssel járó közúti közlekedési baleset 1990 1991 1990 1991 1990 1991 1990 1991 Kecskemét 75 63 239 219 99 177 413 459 Baja 22 18 122 112 163 161 307 291 Kalocsa 17 21 90 84 108 94 215 199 Kiskőrös 19 15 110 85 109 103 238 203 Kisk unfélegyháza 25 16 62 58 49 35 136 109 Kiskunhalas 34 29 121 102 95 66 250 197 összesen 192 162 744 660 623 636 1559 1458 A sérüléses közúti közlekedési balesetek alakulása Aki rendszeres olvasója a Petőfi Népének, már eddig is fogalmat al­kothatott arról, mennyi munkája van Bács-Kiskunban is a rendőrség­nek. Naponta közöljük ugyanis azt a rovatot, amelyben tájékoztatjuk olvasóinkat a betörésekről, lopá­sokról, közlekedési balesetekről stb. Azt is tapasztalhatjuk, hogy bi­zony megszaporodott a bűnesetek száma s tudjuk, hogy a bűnüldöző szervek, a rendőrség milyen megfe­szített munkával igyekszik gátat vetni ennek a folyamatnak, meg­előzni, visszaszorítani a bűnözést. Hol tartanak ebben a munkában, miként alakult az elmúlt, 1991-es év Bács-Kiskun megyei bűnözési sta­tisztikája, van-e elegendő rendőr, milyen a technikai ellátottság, s összefoglalóan: milyen a megye közbiztonsági helyzete? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel dr. Kocsis Attila ezredest, a megyei rendőr- főkapitányság vezetőjét. Mérséklődött a növekedés — Bács-Kiskun megye hosszú ideig egyik „éllovasa” volt az orszá­gos bűnügyi statisztikának, talán csak Budapest és Borsod megye elő­zött meg bennünket. Jelenleg hol tartunk, ezredes úr szerint milyen volt az 1991-es év? — A bűnözés számszerű alaku­lásában a legutóbbi években orszá­gosan bekövekezett robbanásszerű növekedés dinamikája Bács- Kiskunban 1991-ben mérséklő­dött. Az ismertté vált bűncselek­mények száma az 1990-es 38,1 szá­zalékos növekedés után tavaly „csak” 26,6 százalékkal emelke­dett, ami természetesen még min­dig sok. De hadd mondjam el, hogy az átlag nagy szélsőségeket tál®*'Hogy csujjaiVá' Wiíosokút említsem: Bácsalmáson 59,1 száza­lékos volt az emelkedés, ugyan­akkor Tiszakécskén 8,4 százalékos csökkenés következett be. A na­gyobb városokban az ismertté vált bűncselekmények számának növe­kedése meghaladta a megyei átla­got, Baján viszont 11,8 százalékkal alatta maradt. A kérdés első felére válaszolva némi reménnyel kecseg­tethet bennünket, hogy Bács- Kiskun a bűnügyi fertőzöttség te­kintetében az országos sorrendben hátrább került: az ismertté vált de- liktumok száma alapján a 6., a tíz­ezer lakosra jutó büntettek szerint pedig a 9. helyen állunk. — Fentebb azt mondtam, hogy az emelkedés még mindig sok. Számszerűsitve ezt a kijelentést s egyben érzékeltetve a rendőrség munkájának mennyiségi oldalát, nézzük a tényeket: 1990-ben 16 198 volt az ismertté vált bűn- cselekmények száma a megyében. Ez az adat 1991-ben 20 501-re vál­tozott. — Ha már a számoknál tartunk, kérem, említsen ezredes úr néhány adatot arról is, hogy mely bűncse­lekményből volt a legtöbb és a bűnö­zők mekkora kárt okoztak? — Az ismertté vált bűncselek­mények között mind számukat és arányukat, mind pedig növekedési ütemüket tekintve továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények a meghatározók. Számuk a két év viszonylatában 11 808-ról 15 779- re emelkedett, az összbűnözésen belül pedig 77 százalékra nőtt. Ezeknek döntő többsége lopás, de nagyon megszaporodtak a betöré­ses lopások is. Ugyanakkor nem elhanyagolható ezen belül az autó­lopások, a jármüvek elvitelének a száma sem, de említhetem a sik­kasztást és a csalást is. Ez utóbbiak száma például ugrásszerűen emel­kedett 1991-ben: 227-ről 1124-re. Ebben — tapasztalataink szerint — jelentős szerepe van annak, hogy egyesek a gazdasági átalaku­lási folyamatot bűncselekmények elkövetésére próbálják felhasznál­ni. A csalók gyakran valuta, nyu­gati típusú gépkocsik és egyéb kur­rens cikkek kedvező feltételekkel történő beszerzésének ígéretével ej­tik tévedésbe áldozataikat. — A vagyon elleni bűncselek­mények elkövetői az elmúlt eszten­dőben több mint 480 millió forint kárt okoztak. Érdemes megemlíte­ni, hogy ennek zöme (310 millió) a személyek javait, másik része (170 minió) pedig a közösségi tulajdont .&»ptfittc,...... ...........^ ■ A kik nagy kárt okoznak — Néhány hónappal ezelőtt la­punk is foglalkozott a tanyavilág­ban élő, idős emberek ellen soroza­tosan elkövetett rablásokkal. Ak­kor tényleg rettegett a tanyavilág. Milyen számokkal jelentkezik a rablás a múlt évi statisztikában? — Az erőszakos és garázda jelle­gű bűncselekmények csoportjába soroljuk a rablást is, amiből tavaly 88,7 százalékkal többet követtek el, mint azelőtt, vagyis 80-ról 151- re emelkedett ez a szám. Valójában ez nem nagy, ha csak a számot nézzük, de hatásában kétségtele­nül riasztó. Elmondhatom, hogy csökkent a tanyavilágban élő, ma­gatehetetlen, védekezésre képtelen, kiszolgáltatott emberek sérelmére elkövetett rablások száma. Emö- gött azonban az van, hogy ilyen helyeken nem lehet nagyobb érték­re számítani. Ezzel szemben gya­koribb a nagy érték megszerzésére irányuló, fegyveresen elkövetett rablás. Előfordult olyan eset is, amikor a bűntett elkövetését igen nagy taktikai körültekintéssel ké­szítették elő. Ezek a tényleges, fo­rintban kifejezhető káron túl a közhangulatban okoznak nagy kárt, mert alkalmasak arra, hogy megrendítsék a közbiztonságba vetett állampolgári bizalmat. — Ezt a bizalmat azonban nem­csak a rablások „rengetik”, hanem a gazdasági bűncselekmények, a gazdasági bűnözés elterjedése is. Olvasóink is tudnának sorolni néhá­nyat a többmilliós ügyekből. Mi er­ről az ezredes úr véleménye? — A gazdasági bűncselekmény és a gazdasági bűnözés valóban nem azonos fogalom. Az előbbiek­nek az összbűnözésen belüli ará­nya 3,2-ről 2 százalékra csökkent egy év alatt, vagyis 522-ről 416-ra. Véleményem szerint azonban sok­kal nagyobb kárt okoznak a nem­zetgazdaságnak azok a gazdasági folyamatokba beépülő, a szabá­lyozatlanságot vagy a szabályozás hézagait kihasználó, valamint kor­rupciós magatartások, amelyek igen nehezen deríthetők fel, idő- és munkaigényesek, de speciális köz- gazdasági és jogi szakismeretre is szükség van. Ide sorolhatjuk azo­kat a vállalkozásokat is, amelyek megalakulásának gyakran egyet­len célja a hitelek megszerzése. Már-thár tipikus elkövetési mód-j szerré válik nagy mennyiségű áj-ü fiktív cég számlájára, hamisított bélyegző felhasználásával, hitelben történő vásárlása, illetőleg vál­lalkozói hitelek jogosulatlan felvé­tele. Eredményességi rangsorban 3. — Természetesen hosszan lehet­ne még beszélni egy év bűnüldözői munkájának részleteiről, hiszen nem szóltunk például a közlekedési „ágazatról” és annak részleteiről. Most azonban inkább arra kérem, szóljon azokról, akik elkövetői, tet­tesei a bűncselekményeknek. — Az ismertté vált bűnelköve­tők 16 százaléka volt visszaeső, ami 1033 tettest jelent. Ez majd­nem hat százalékkal magasabb az előző, 1990-es évi aránynál. Az is­mertté vált elkövetők száma 5652- ről 6461-re emelkedett, ami 14 szá­zalékot jelent. Ennél viszont na­gyobb arányban — 22 százalékkal — emelkedett a fiatalkorú elköve­tők száma. Csupán megemlítem, anélkül, hogy a gazdasági folya­matok és a bűnözés között a való­ságosnál szorosabb összefüggésre kívánnék rámutatni, hogy míg 1990-ben 663, tavaly már 1212 el­követőt regisztráltunk, mint fog­lalkozásnélkülit. — A bűnüldözés legfontosabb mutatója azonban az úgynevezett ismeretlen tettes felderítés ered­ményessége. 1990-ben például 12 400 esetben indult meg a nyo­mozás úgy, hogy a tettes ismeret­len volt, ez a szám 1991-ben már 16 566 volt. A felderítési mutatónk 44,7 illetve 45,3 százalék, tehát a tetteseknek majdnem felét sikerült megtalálnunk. Ezzel a megyei ren­dőr-főkapitányság az országos eredményességi rangsorban a 3. helyen áll. Csupán mint részered­ményt említem, hogy tavaly példá­ul négy ismeretlen tettes által elkö­vetett emberölési ügyben fejeztük be a nyomozást és mind a négy tettest megtaláltuk. Rendőrök és komputerek — Amikor a bűnözésről, a bűnül­dözésről hall az ember, egyre több helyen elhangzik, hogy kevés a rendőr, nem kielégítőek, pontosab­ban korszerűtlenek a technikai fel­szerelések. Viszont azt is tapasztal­juk, látjuk, hogy jó néhány igen ko­moly gépkocsival, Yamaha motor- kerékpárral, sőt néhol számítógépes nyilvántartással is el vannak látva a kapitányságok. Bács-Kiskunban mi a helyzet? — A megyei főkapitányságon és az alárendelt kapitányságokon a rendszeresített létszámot még más bűnözési adatokhoz mérten állapí­tották meg és a folyamatosan rom­ló viszonyokhoz egyáltalán nem vagy nem arányosan igazították. Emiatt a személyi állomány mun­katerhelése igen nagy. Nálunk a megyében 1991. december 31-én a hivatásos állományból mindössze 23 fő hiányzott. De magas a fluk­tuáció, különösen a tisztek és a felsőfokú végzettséggel rendelke­zők közül kérték sokan az elbocsá­tásukat az alacsony, a követelmé­nyekkel arányban állónak nem tartott jövedelem miatt. A tisztek átlagjövedelme — ügyeleti szolgá­lattal, túlmunkával együtt — nettó 27 ezer forint. A tiszthelyetteseknél ez nettó 19 ezer forint, de ennek egyharmada a többletszolgálatból eredő díjazásból tevődik ki. — Az elmúlt évben lehetősé­günk nyílt a bűnügyi technikai szolgálatot korszerű eszközökkel ellátni, ha nem is a szükséges mér­tékben. Ez javította az ismeretlen tettesek felderítési lehetőségeit, ugyanakkor törvényességi garan­ciát is jelent. Fejlesztettük a számí­tástechnikai információs rendsze­rünket, javult az irodagép-ellátott­ságunk és valóban korszerűsödött a járműparkunk. Hárommilliós alapítvány — Egyre többen megértik annak az igazságát, hogy a bűnözés elleni küzdelem nem kizárólag a rendőr­ség feladata. Bács-Kiskunban mi­lyen jelei és eredményei vannak e felismerésnek? — Az önkormányzat megyei és helyi szerveinek megalakulása után, még a kezdés nehézségei kö­zepette felelősséget éreztek és tanú­sítottak működési területük köz- biztonságáért. Ez a figyelem és tö­rődés növekszik és egyre hatáso­sabbá válik. Ma már azt mondhat­juk, hogy az önkormányzatok és az illetékes rendőri szervek mun­kakapcsolata kialakult, együttmű­ködése fejlődik. A helyi rendőri szervek több önkormányzat költ­ségvetéséből, alapítványokból je­lentős anyagi segítséget lcapnak. Különösen a kiskunhalasi és a ka­locsai rendőrkapitányságra mond­ható el ez. Külön említem, hogy a Bács-Kiskun megyei önkormány­zat közgyűlése 1991-ben három­millió forintos alapítványt létesí­tett Bács-Kiskun Megye Közbiz­tonságáért elnevezéssel. — Es milyen a kapcsolatuk az úgynevezett önvédelmi szervezetek­kel? — Az állampolgárok e szervező­déseit a rendőrség szakmai infor­mációkkal, tanácsokkal, kisebb mértékben eszközökkel — elsősor­ban rádiókkal — segíti. Több ilyen szervezettel együttműködési meg­állapodást kötöttünk. A települé­sek közbiztonsága védelmében je­lentős szerepük van ezeknek az ön­védelmi szervezeteknek, amelyek tagjai a közterületeken, elsősorban éjjel, megelőző hatású szolgálatot teljesítenek, nagy segítséget nyújt­va ezáltal a hivatásos rendőröknek a közös cél, a közbiztonság meg­szilárdítása érdekében. — Ebből az évből lassan négy hónap telt el. Milyenek a tapaszta­latai, ezredes úr’? Merre mozog a bűnözés statisztikája a megyében? — Nem akarom elkiabálni, de az első negyedévi adatok arra utal­nak, hogy a statisztika jó irányban halad. A közeljövőben fogok be­számolni a megyei közgyűlésnek a közbiztonság megszilárdítása ér­dekében végzett munkánkról. Ott talán már néhány adatot is említ­hetek majd az idei első negyedév­ről. Gál Sándor A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS KÉT ÉVE Kis törvénytár • Az Országgyűlés két év alatt több mint 180 törvényt fogadott el. Az 1990. március 25-én és április 8-án szabadon megválasztott Or­szággyűlésbe hat párt küldhetett képviselőt, összesen 386-ot. A mandátumok a következőkép­pen oszlottak meg: MDF 165, SZDSZ 94, FKgP 44, MSZP 33, Fidesz 22, KDNP 21, független 7 képviselő. Két év múlva, 1992 áp­rilisában: MDF 159, SZDSZ 86, FKgP 35 és 10, MSZP 32, Fidesz 23, KDNP 21, függetlenek 18, és 2 választókerület üres. Az új Or­szággyűlés 1990. május 2-án ült össze és kezdte meg törvényhozó munkáját a rendszerváltás jogi ke­reteinek megvalósítása érdekében. Először megválasztották a tiszt­ségviselőket: az Országgyűlés elnö­ke és az alkotmány értelmében a köztársaság ideiglenes elnöke Göncz Árpád, az Országgyűlés megbízott elnöke Szabad György, a kijelölt miniszterelnök Antall Jó­zsef, az MDF elnöke lett. A kor­mány május 23-án lépett hivatal­ba. 1990. augusztus 3-án Göncz Árpádot köztársasági elnökké, Szabad Györgyöt az Országgyűlés elnökévé választották. A két év alatt a parlament közel 200 ülésnapon több mint 180 tör­vényt, fogadott el, ennek körülbelül a fele új jogszabály, a másik fele pedig módosítás. Az országgyűlési határozatok száma több mint 130 volt. A parlament elé 5000-nél több tárgyalási anyagot terjesztettek. Áz Országgyűlés költségvetése 2 milliárd 467 millió forint. A képvi­selők a mindenkori miniszteri alapfizetés felét kapják tiszteletdíj­ként, ehhez jön még a frakcióveze- téssel, bizottsági tisztséggel vagy tagsággal járó pótlék. Szabad György, az Országgyű­lés elnöke a két év alatt a brit par­lament alsó- és felsőházában, Ausztriában, Japánban, Dél- Koreában, Németországban, Svájcban, Görögországban, Ka­nadában és legutóbb Svédország­ban és Finnországban járt. A szabadon választott Ország- gyűlés képviselői 1990. május 7-én Strasbourgban bekapcsolódtak az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésének munkájába is. Kis könyvtár (1990—1992) 1990. május 2. — Az alakuló ülésen az 1956. októberi forrada­lom és szabadságharc jelentőségét, valamint október 23-a nemzeti ün­nepé tételét iktatták törvénybe. 1990. május 9. — Módosították az alkotmányt, amelynek értelmé­ben a kormány a miniszterelnök­ből és a miniszterekből, köztük tárca nélküli miniszterekből áll. Megszűnt a miniszterelnök-helyet­tesi tisztség. A Minisztertanács el­nöke kifejezést a miniszterelnök kifejezéssel váltották fel. A minisz­terelnököt a köztársasági elnök ja­vaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választ­ja meg; a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köz- társasági elnök nevezi ki és menti fel. (További alkotmánymódosítás 1990. június 19-én volt, amikor ki­mondták, hogy a Magyar Köztár­saság független, demokratikus jog­állam; valamint július 3-án a címer megváltoztatása, július 23-án a képviselők mentelmi joga, és augusztus 2-án az önkormányza­tok ügyében történt módosítás.) A gazdasági átalakulást érintő új törvények: 1990. szeptember 18. — az álla­mi kiskereskedelem privatizációjá­ról, 1990. november 19. — az árak megállapításáról, 1990. november 20. — a tisztes­ségtelen piaci magatartás tilalmá­ról, 1990. december 3. — az adózás rendjéről, 1990. december 28. — a helyi adókról, 1991. február 12. — a foglalkoz­tatás elősegítéséről és a munkanél­küliek ellátásáról, 1991. május 13. — a köztulaj­donban levő területek külföldiek­nek történő bérbeadását szabályo­zó koncesszióról, 1991. június 26. — a tulajdonvi­szonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulaj­donában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról, 1991. július 12. — a szakszerve­zeti vagyon védelméről, a munka- vállalók szervezkedési és szerveze­teik működési esélyegyenlőségéről, 1991. szeptember 24. — a csőd­eljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról, 1991. október 21. — a Magyar Nemzeti Bankról, 1991. november 4. — a befekte­tési alapokról (ezzel a lakosság le­hetőségét kapott arra, hogy megta­karításait biztonsággal fektethesse be a tőke-, illetve értékpapír- piacon), 1991. november 13. — a pénzin­tézetekről és a pénzintézői tevé­kenységről, amely szabályozta a banktevékenység kereteit, a külföl­di tőke mozgási feltételeit, vala­mint a garanciavállalást és a bank­titok fő jellemzőit, 1991. december 18. — a föladó­ról, valamint a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésről, 1991. december 23. — a gépjár­műadóról, 1991. december 27. — a társasá­gi adóról, amely törvény a vállal­kozási nyereségadózási szabályt váltotta fel, 1991. december 28. — a magán- személyek jövedelemadójáról, amely átfogóan rendezi az adózás rendjét, 1991. december 30. — a beteg- szabadságról, 1991. december 31. — az 1992. évi költségvetésről, (a kiadások összege 1050,741 milliárd forint, a bevételek összege 980,962 milliárd forint, tehát a tervezett hiány 70 milliárd), 1992. január 6. — a szövetkeze­tekről, amely szabályozza a szö­vetkezet alapítását, önkormányza­tának szervezetét és szerveinek működését, 1992. március 30. — az új mun­ka törvénykönyvéről, 1992. március 31. — a köztiszt­viselők jogállásáról, 1992. április 7. — azok részleges kárpótlásáról, akiknek tulajdoná­ban az 1939 és 1949 közötti jogsza­bályok alkalmazásával okozott károkat az állam (úgynevezett má­sodik kárpótlási törvény). Fontosabb törvénymódosítások: 1990. október 29.—a honvédelmi törvény módosítása után a fegyveres sorkatonai szolgálat ideje 12, a fegyver nélkülié 15 hónap, a polgári szolgálat összidőtartama pedig 22 hónap, 1991. október 15.—a munka tör­vénykönyvének módosításával le­hetővé vált, hogy mindazok végki­elégítést kapjanak, akiknek munka- viszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, 1991. december 12. — a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969-es törvényerejű rendelet módosítása szerint az 1948—1989 között működő MDP- és MSZMP- szervek iratai a magyar állam tulaj­donát képezik és a Magyar Országos Levéltár kezelésébe kerülnek, 1991. december 27. — az adózás rendjének módosítása előírja, hogy 1992-ben általános és kötelező va­gyonnyilatkozatot kell tenniük azoknak, akik személyi jövedelem- adót fizetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents