Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-30 / 102. szám
Ágasegyháza • Fülöpháza • Izsák • Kerekegyháza • Kunbaracs • Ladánybene • Lajosmizse • Orgovány Kecskemét vidéke A POLGÁRMESTERI SZE] ÍKBEN Mindennap szembesülni kell a feladatokkal Zsigó Viktor lajosmizsei polgármester ladánybenei, tizennyolc éve él azon a településen, ahol most első emberként dolgozik. A polgármesteri székben című sorozatunkban ezúttal ő szólal meg. — Tulajdonképpen ha nem is vagyok tősgyökeres lajosmizsei, azért nem számítok idegennek — mondja. — Ide húz a szivem, ide köt minden. A kecskeméti Katona József Gimnáziumban érettségiztem, majd a kertészeti főiskolán végeztem. Akkoriban költöztünk Lajosmizsére, édesapám körzeti orvos. A főiskola után a Helvéciái Állami Gazdaságban kezdtem el dolgozni. A katonaság, a családalapítás után én is ide költöztem Mizsére és a Kossuth Tsz-ben egy rendkívüli kertészgárdában (Pap László irányításával) kaptam munkát. Tizenhét évet töltöttem ágazatvezetőként a faiskolában. Innen csöppentem számításon kívül a polgármesteri székbe. — Számításon kívül? Hogyan történt? — Az elsők között léptem be a helyi kisgazdapártba, az akkor még egységes, történelmi vonulatot választó alapszervezetbe. Azóta nagyot fordult a világ, a kisgazdákkal, Torgyánnal nem értek egyet, ezért csendestársként figyelem őket, aktívan nem politizálok. Két évvel ezelőtt sokan nem gondolták volna, hogy egyik napról a másikra polgármesternek választják őket. Ilyen váratlan helyzetbe kerültem magam is, bevallom felkészületlenül és illúziókkal teli. Azóta persze rutint szereztem, de az illúziók megkoptak. — A kisgazdapárt is szétzilálódott. Mindettől függetlenül meg kell oldani a gondokat. Hogyan sikerül mindez? • Zsigó Viktor: — Azt vallom, nem az a legény, aki adja a pofonokat, hanem aki állja. (Fotó: Gaál Béla) — Nem szeretném, ha az egész beszélgetésünk a kisgazdák körül forogna, de annyit még elmondanék, hogy Lajosmizsén is két pártra szakadtak az emberek, nagyobbrészük Torgyán- hívő. Furcsa helyzet, hogy a tagtársaim „ellenségeimmé” váltak. Persze, dolgozni kell, mindennap szembesülni kell a feladatokkal, a tennivalókkal. Azt vallom, nem az a legény, aki adja a pofonokat, hanem aki állja. — Milyen célokért küzd Lajosmizsén? — A legfontosabb: a falu működő- képességét megtartani. Ez nem látványos cél, de nagyon meghatározó. Fejlesztések, felújítások, az alapozóprogramok elindítása — mindezeken már túl vagyunk. Sok településen azt vallják, a helyi adók segíthetik a fellendülést. Itt úgy gondoljuk, ettől meg kell kímélni a lakosságot, van rajtuk már éppen elég teher. Az elkövetkezendő időszakban a legtöbb pénzt szociálpolitikai kiadásokra fordítjuk majd. Szemészeti szakrendelőt nyitunk. A környezetvédelem ügyében a szeméttelep kialakítása a tehnivalónk. A temető felújítását sem halogathatjuk tovább. És van egy titkolt vágyunk: Szeretnénk, ha Lajosmizse az év végére elnyerhetné a városi rangot. Az elmúlt 20-25 év feljogosítaná már a települést az előrelépésre. — Igazán frekventált hely a régi 5- ösön, Kecskeméthez közel. — Az új 5-ös révén Európa fő ütőerére kapcsolódtunk! Pest negyven perc, Kecskemét tizenöt. A jövendő világkiállítás elé reményekkel tekintünk, a tranzitforgalom révén a tanyasi turizmus is fellendülhet. Biztosan lesznek új lehetőségeink. A fejlődés ebben rejlik. — Mi maradt a szakmájából? — Minden. Magángazdálkodóként fél hold őszibarackosom van, most fordul majd termőre, de már újabb területet is telepítettem. Édesanyám kárpótlási jegyéből földet szeretnék venni, ott majd igazi farmergazdálkodást folytathatnék. Negyvencsaládos méhészetem is van. A szabad óráim teljes mértékben az említettekre mennek el. Igazából így tudok kikapcsolódni. Zsigó Viktor azt sajnálja, hogy kedvenc szenvedélyére, a horgászásra egyáltalán nem jut ideje. Két kislánya iskolás, felesége elfoglalt kiskereskedő, így a nagymama segítségére szinte mindennap számítaniuk kell. És mint a polgármester mondja, szeret főzni odahaza, így nemcsak a község ügyeit „főzi ki”, hanem a családot is meglepi időnként. b. T. KEREKEGYHÁZÁN KÉSZÜLNEK A DÖNTŐRE Ki lesz Magyarország legszebb asszonya? Tessék, még egy szépségverseny. Ám ez a szépségverseny nem olyan szépség- verseny. Vagyis várhatóan nem lesznek botrányok és nem lányoknak hirdették meg. A szervezők azt gondolták, miért ne adhassanak végre esélyt Magyarországon azoknak a családanyáknak is, I akik üdék, szépek, egy-két gyermekük is van már, s ezért nem indulhatnak a Miss Hungary-versenyen. Miért maradjanak le hát a bizonyítás lehetőségéről? A budapesti Art XX. Művészetpártoló Alapítvány titkárának, Szilágyi Zoltánnak volt az ötlete az egész. Az elmúlt évek során több művészeti produkciót támogattak Szentendrén, Vi- segrádon, Budapesten. A szépségversenyeket azonban „irigykedve” nézték, de arra gondolva, hasonló megmérettetést a szép asszonyoknak is lehetne hirdetni. A tervből most lett valóság. Az országos pályázatra 450-en jelentkeztek nagyvárosokból, kistelepülésekről egyaránt. Bács-Kiskun megyéből is megírta levelét néhány asszony. Már az első sajtótájékoztatón hangoztatták a szervezők, hogy nem törekednek busás bevételekre, ami pedig összejön, szociális célokra ajánlják majd fel. A Magyarország legszebb asszonya címért versengő hölgyek több fordulón mutatkoztak be, lévén a zsűri ítélőképessége is véges annyi szépség láttán. Naponta tíz hölgyet vett szemügyre a manökenekből, divatszakemberekből, újságírókból ,álló zsűri, így alaposan megfontolhatták, hogyan döntsenek. A jelentkezőknek magukról kellett beszélniük, a ruháikról, a sminkjükről és a családjukról. (Nem valami megerőltető feladat!) Azok sem sértődtek meg, akik nem jutottak tovább. Egy kedves hölgyike még levelet is írt az alapítvány címére, melyben megköszönte a jó hangulatú versenyt és felajánlotta szponzori tevékenységét. Tizenöt hölgy készül a döntőre. Itt, Kecskeméthez közel, Kerekegyházán, • Még csak ez a látvány tárult elénk, amikor a menedzser asszony megtiltotta a fotózást... • Azért sikerült egy pillanatot megörökíteni: a szépségverseny résztvevői kocsikázásra indulnak. (Fotó: Gaál Béla) a Langó-házban. Szetlik Ferenc tulajdonos ajánlotta fel, hogy egy héten át ingyen és bérmentve tölthetik a hotelban az időt, az étkezésről, a finom falatokról is a kerekegyházi szakácsok gondoskodnak. (Ahogy elnéztük a hétfői ebéd menüjét, talán még egy-két kilót is felszednek az asszonykák!) Hétköznapokon manökenek, fodrászok, sminkesek, varrónők, újságírók látogatják meg a családból kiszakadt anyucikat, akik szombaton lépnek majd a szigorú zsűri és a közönség elé. Addig el kell sajátítaniuk néhány fogást, hiszen ők nem járatosak a reflektorok világában. A döntőt a Magyar Televízió is sugározza (felvételről) szombaton este fél kilenckor. Az Arizona Színházban lesz az asszonyok „csatája”, melyet Bogyay Katalin riporter és Kovács István színművész közvetít majd. A zsűri tagjai nemcsak pontoznak, hanem egy-egy műsorszámmal is kedveskednek, hiszen legtöbben a művészvilág ismert egyéniségei. Csak néhány név: Moór Mariann, Lukács Sándor,. Hámori Ildikó, Dóra. A szép asszonyok helyezéseiről dönt még Farkas Bertalan, Vámos Magda, Szőnyi Kinga és még több hazai híresség. A művészzsűri mellett lesz szponzorzsűri is, akiknek köszönhető a szépségverseny anyagi feltételei. A díjakat szintén ők ajánlották fel. Az első helyezett családjával együtt Sri Lankára utazhat. Bé- csig egy csodaszép régi Jaguár autó szállítja majd Magyarország legszebb asszonyát. Mások az Euro-Disney- landba látogathatnak el, megint mások a görög tengerpartra. Felsorolni sem lehetne itt, mennyi értékes díj vár a versenyzőkre. Tulajdonképpen mindenki kap valamit. A döntő legvégén pedig a tizenöt hölgy gyermekei is megjelennek a színen. Lesznek bőségesen. Majd meglátjuk. Mi mindenesetre próbálkoztunk Kerekegyházán találkozni az esélyesekkel, ám ebben megakadályozott bennünket az a hölgy, aki menedzseri feladatokat lát el a felkészülés hetében. Nem tartotta szerencsésnek, hogy előzetesen nyilatkozzon bármelyik asszony is. Fotózásukról pedig szó sem lehetett! Már a fényképezőgép láttán bezárta őket a Langó-házba. Kérem, a versenynek tisztának kell lenni, egyenlő esélyeket kell teremteni minden versenyzőnek. Azért néhány óra elteltével (mert eléggé kitartónak bizonyultunk fotós kollégámmal) mégis sikerült a menedzser szívére hatni, így olvasóink nemcsak a szombati tévéadásból ismerkedhetnek meg azokkal az asszonyokkal, akik Kerekegyházán jártak és arra készültek, ők lesznek a legszebbek. Egy közülük biztosan! (borz) AZ ORGOVÁNYI IDŐSEK SEGÍTŐJE Még a királydinnye is megszökik? Milyen lesz az idei baracktermés? (Fotó: Straszer András) C sernus Mihály bácsi hetvennyolc éves, de ahogy mondani szokás, nem látszik meg rajta. Évtizedekkel ezelőtt került Orgoványra. A fővárosban dolgozott, ám a háborús időszak semmi jót nem tartogatott számára. Egy hét alatt kétszer bombázták azt a házat, ahol lakott. Fogta a kofferjét és elmenekült Pestről. Csongrádon, édesanyjánál kötött ki. A városban egyszer csak igazoltatták, de hirtelen feltalálta magát a fiatalember. Azt mondta, azért jött haza, mert bizonyos papírokat kell beszereznie Gátéron. Ez olyannyira hi- hetően hangzott, hogy „megúszta” a szigorú ellenőrök intézkedését, miszerint a frontra irányították volna. Cser- nusék Orgoványra indultak, ahol felesége édesanyja lakott. Egy tanyán kaptak lakást. Áz élet szép lassan beindult. Mihály bácsi feljárt Pestre dolgozni, hiszen festő-mázoló leginkább városon kellett. Egy nap baleset érte és úgy döntött, végleg hazamegy Orgoványra. Kocsmáros lett, majd a földmüvesszö- vetkezetnél dolgozott. Anyósa földjén gazdálkodott, a terület nem esett bele a tagosításba. Szép gyümölcsös, szőlőkért, lassan épülő családi ház került a birtokra. A bútorok a nagyszülők hagyatékából vándoroltak a szobákba. Misi bácsi nyugdíja tízezer forint, a feleségéé hatezerkétszáz. Nem panaszkodnak. Gyönyörűen rendben tartott portájukon a napokban jártunk. Csernus Mihályt azért kerestük fel, mert azt hallottuk, szívén viseli az orgoványi idős emberek sorsát. — Kétfajta szegény ember van, a szemérmes és a rámenős — állítja Misi bácsi. — Sokan előbb ismerik a rájuk vonatkozó törvényeket, mint az megjelenne a Közlönyben. Az önkormányzat szociális bizottságának vagyok a tagja. Igyekszünk igazságosan szétosztani azt a pénzt, amit a nyugdíjasok segítésére szánunk. Bevallom, ez nem könnyű, néha szó éri a ház elejét. A létminimumot figyelembe vesszük, de szívünk szerint mindenkinek adnánk támogaIZSÁKI PÉLDA A birtok kiált a birtokosért Javában tart Izsák „nagy csatája”: az új földosztás. Az érdekegyeztető fórumok ma sem zárták le a vitákat a földalapok kijelöléséről. Amint azt Bognár Péter egykori gedeoni gazda írta: „jól látható, hogy a régi, bűnös rendszer urai nehezen tudnak belenyugodni régi előjogaik megnyirbálásába. Megint jönnek a bolsevista trükkökkel. Ahogy tudják, akadályozzák az emberiség legősibb, legtisztább tulajdoni elvének az érvényesülését: a birtok kiált a birtokosért.” Vagyis, mindenkinek azt a földet kellene visszaadni, amely a sajátja volt. — Izsáki példa! Sokfelé így emlegetik a helyi tsz kezdeményezését — mondja K. Szabó József polgármester, amikor asztalára teszem Bognár Péter „sok magamhoz hasonló szerencsétlen nevében” írt levelét. — Az volt a cél, hogy a szövetkezeti és a kárpótlási törvény megszületése előtt eredeti helyén adják vissza a szántóföldeket a gazdáknak. Sikeres mozgalom volt ez. A környéken sokfelé hivatkoztak rá. — Amikor azonban az új törvények megszülettek, gondot okozott az újítás. — Nehéz megérteni, hogy ha egyesek hozzájuthattak egykori családi birtokaikhoz, miért nem kaphatja meg a sajátját más is. A földalapok kijelölésének ellenőrzésére létrehívott testületek az érdekegyeztető fórumok ezért nem zárták le a témát. — Konkrétan: mit követelnek? — Elsősorban azt sürgetik, hogy a földalap-kijelölésre megszabott időszak határát módosítsa a kárpótlási hivatal. így a bonyolultabb ügyeket is el lehetne még intézni. Az állami gazdasági földek kijelölésénél például, a kárpótlásra jogosultak képviselői nem tartották elfogadhatónak a vállalat álláspontját, mely szerint vételi jogot biztosított a használóknak olyan területekre is, ahol az ültetéstől nem telt el még a törvényben előírt öt év. Fiatal, két- három éves gyümölcsösökről van szó: a cég nem látja garantáltnak az ültetvényalapítók kárpótlását. A fórum tagjai azt is kérték, hogy , induljanak meg a földcserék a gazdaság és a Jsz között. Voltak ugyanis birtokosok, akiknek az állami gazdaság birtokaihoz csatolták a földjét. Ezért kaptak csereingatlant, de azt mindjárt „elpofozták” tőlük a tsz-szervezők; azzal lettek tagok. A károsultak most azt szeretnék, ha az ingatlanok visszacse- rélésével az eredeti jó földek kerülhetnének a tsz-tagok birtokába. — Mire számíthatnak a gazdák? — Még nem döntött az illetékes hivatal. Elméletileg nem kizárt, hogy így is megoldható a probléma. A termelőszövetkezet és a földhivatal szakembereivel egyeztetve azonban úgy tűnik: gyakorlatban ez nagyon nehezen kivitelezhető. Talán évekig is elhúzódna a kárpótlás. Több százan várhatnának, hogy végre lezáruljon ez a vitás időszak. F. P. J. tást. Egyszeri alkalommal 3—5000 forintot, állandó segélyként 1700-at tudunk segítségképp fizetni. Mihály bácsi jól ismeri az orgoványi- akat. Nem egyszer útra kel, meglátogatja az idős embereket. Azt tapasztalja, sokan rászorulnak a támogatásra, de maguktól biztosan nem szólnának, nem kilincselnének a polgármesteri hivatalban. Olyan is van, akinek ennivalóra, ruhára sem telik a „gúnydíjából”, de Misi bácsi ezt észreveszi és szól az érdekükben. A tanyákat is járja. Ott még szomorúbb a helyzet. Orgovány legszegényebb része Tolvajosban van, ahogyan Csernus Mihály mondja, onnan még a királydinnye is megszökik és akik ott élnek, szobrot érdemelnének. — A falu egy lábon áll — szól ismét a házigazda, -r A mezőgazdaságból kellene megélnie az embernek, de ez bizony manapság egyáltalán nem könnyű. Nem kell a sertés, a bort, a gyümölcsöt nem lehet jó pénzért eladni. A tejjel is csak baj van. Sokat panaszkodnak az emberek, és fáj a szívem, mert vigasztaló szót nem mondhatok, hiszen ki az, aki látja az alagút végét. Nem akarom visszasírni a régi rendszert, de akkor legalább jobban éltek az emberek. Ezzel a kárpótlással is csak felpiszkálták a népet. Mit érnek el vele? Inkább az foglalkoztatja a polgárokat, hogy miből veszik meg a téli tüzelőjüket. És kinek adják majd el ősszel a gyümölcsöt. Csernusék kertjében virágzanak a fák, a szőlő rendben. A jó gazda nem hanyagolja el a földet sem. De vajon mit hoz a jövő? Érdemes lesz-e gazdálkodni? Talán csak a hangulat változott. Búcsúzóul, a kapuban a régi szüretekről beszél a házaspár. Az is csak emlék. Mostanság épp hogy leszedik a szőlőt, és házalhatnak a vevőért. Bíznak abban, újra megéri majd vidám hangulatú szüreteket szervezni. B. T. Az oldalt szerkeszti: Borzák Tibor Hírek Ágasegyházáról Végre ismét van jegyzője Ágasegyházának! A helyi képviselő- testület április 8-án nevezte ki erre a posztra dr. Simon Jenőt, aki június 1 -jével veszi át hivatalának gyakorlati teéndőit. Az új jegyző 50 éves, jogi egyetemi végzettségű, eddig a volt megyei tanács személyzeti osztályát vezette Kecskeméten. Mint ismeretes, a korábbi jegyző kilenc év után mondott fel, mindenféle indok nélkül. A meghirdetett pályázatra a határidő elteltéig nem jelentkezett senki, már-már, úgy tűnt, hogy nem lesz jegyző Ágasegyházán. Simon úr Kecskemétről naponta jár majd át új munkahelyére. * Nemcsak a pedagógusok, hanem minden önkormányzati intézményben dolgozó,fizetését felemelték 10 százalékkal Ágasegyházán. A március végén hozott kepviselő-testüle- ti döntés január elsejétől visszamenőleg érvényes. Felfüggesztett igazgató Áprilij 9-étől nincs igazgatója az Izsáki Állami Gazdaságnak. Dr. Horváth Istvánt, az eddigi vezetőt felfüggesztette állásából a cég privatizációját szervező állami hivatal. Sokáig nem találtak embert, aki vállalta volna az átalakítás szervezését. Amikor jelentkező akadt, az Állami Vagyonügynökség felejtett el választ adni az ajánlatra. A privatizáció mindettől függetlenül elkezdődött. Tűzoltó verseny Kerekegyházán Április 25-én, szombaton Kerekegyházán rendezték meg az önkéntes, vállalati és diáktűzoltó-verseny területi erőpróbáját. Az eredmények a következők: Diákfiú: 1. La- kitelek, 2. Szabadszállás, 3. Lajosmizse. Diáklány: 1. Lajosmizse. Önkéntes tűzoltó egyesület, férfi: 1. Lajosmizse, 2. Kunszentmiklós, 3. Szabadszállás. Fiú: I. Tass, 2. Szabadszállás, 3. Lajosmizse. Lány: 1. Tass. Vállalati, férfi: 1. Viktória Rt., 2. Mol-Gov. 3. MÁV. Fiú: 1. MÁV. A legeredményesebb versenyzők a május elsején Imrehe- gyen megrendezendő döntőn mérhetik majd össze tudásukat, ügyességüket. Helyi televízió Lajosmizsén Lajosmizsén immár négyszáz otthont kötött be a közösségi kábeltévé rendszerbe a Globál Kft. A kedvelt müholdasjidások mellett a kft. vezetője, Csire Vince irányításával idén már helyi adásokat is továbbítanak a rendszeren. Rendkívül népszerűek az óvoda és iskola gyermekrendezvényeinek közvetítései, de a múlt heti falugyűlés felvételét is odahaza, kényelmes fotelekből nézhették végig a polgárok. Rendszeresen közvetítik felvételről a kiválóan szereplő Mizse KC NB Il-es férfikézilabda-mérkőzéseit is. A helyi adások este fél nyolckor kezdődnek a Lifestile csatornáján. Csire Vince elmondta, hogy a lajosmizsei helyi televízió teljesen politikamentes média kíván lenni, az emberek szórakoztatását tekintik feladatuknak. Város és vidéke Május hetedikétől hetilapja lesz Kecskemét környékének. Városföld, Lajosmizse, Ballószög és Helvécia után Izsákon, Ágasegyházán, Orgo- ványon és Bugacon is megjelenik a Kecskeméti Lapok a már beindult Város és vidéke oldallal. A Kecskemét környéki településeknek friss információkat kínál a szerkesztőség. A heti magazint az újságárusoknál és a postai terjesztőknél is megvásárolhatják az érdeklődők. Ördög bújt a vonóba Ördög bújt a vonóba címmel nóta- és dalestet rendeznek a lajosmizsei moziban. Május 9-én, este hét órakor Dallos Gizella, Bálint Erika énekesek lépnek fel, a műsorvezető pedig Klein Imre lesz. Akik pedig arról a bizonyos ördögről is gondoskodnak: Kállai János és cigányzenekara.
