Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-23 / 96. szám
Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő Kalocsa és vidéke FALUFÓRUM ÖREGCSERTŐN A demokrácia nem játék Jól összebogozódtak a képviselő-testület ügyei Öregcsertőn, ahol két testületi tag lemondása, majd visszakozása nem kis munkát adott az államigazgatási jog ismerőinek. No meg aztán kisebbfajta vihart is kavart az ügy a község bimbózó közéletében. A falu fide- szes fiataljai azt gondolták, úgy lesz a legjobb, ha tetemre hívják a bajokat: a testület tagjai és Gusztáv László polgármester a falu nyilvánossága előtt terítsék ki lapjaikat, mondják el, mi okozza a békétlenséget, a széthúzást és persze arra is választ kerestek, merre van kiút a slamasztikából. A mintegy négyórás fórum inkább valamiféle élveboncolásnak hatott, ráadásul a szervező fiatalok is valósággal össztűz alá vették a képviselőket. Kérdéseik közül nem is egy olyannyira telitalálat volt, hogy esélyt sem adott kibújni az egyenes válasz alól. Pedig megpróbálták . . . Először maguk a képviselők gyónták meg „vétkeiket”. Szabó Károly alpolgármester szájából végre elhangozhatott lemondásának hiteles története és háttere, dr. Csáti András pedig felidézte, mi is történt azon az ominózus testületi ülésen, ahol majdnem botrány lett a nóta vége. Szót kapott Guzsván László polgármester is, akit sok kritika ért amiatt, hogy nem határozatok végrehajtásán munkálkodik, hanem a saját feje után megy. A kívülálló számára kicsit érthetetlen volt az indulatok ilyetén túl- áradása, hiszen a vitát kirobbantó konkrét ügyek ezt aligha indokoltak volna. Kevésbé mérgesedett volna el a viszony a testületi tagok többsége és a polgármester között, ha Csertőn betartják a demokrácia írott és íratlan szabályait. Néhány furcsaság is kiderült a falufórumon. Például az, hogy a testületi ülésekről készített jegyzőkönyvek nem kifejezetten a megbízhatóság példaképei. Nem egy esetben elmaradt a hitelesítési aktus, s ilyenkor szinte lehetetlen jogszerűen bebizonyítani, hogy ki és mit mondott valójában. Az sem dicséri különösképpen a csertői parlament munkáját, hogy üléseiken többször is megengedték, hogy illetéktelenek kiabáljanak be a „pálya széléről”, zavarva ezzel a megfontolt döntéshozatalt. Az viszont mindenképpen jó jel, hogy okultak a múlt hibáiból, ezentúl ugyanis hangfelvétel és hitelesített jegyzőkönyv készül a testület üléseiről. A falufórum ugyan lehetőséget adott az őszinte véleménycserére, ám a végén senki sem ringatta magát abban a tévhitben, hogy bármit is megoldott volna. Változatlanul érzékelhető a képviselők egy jelentős csoportjának markáns szembehelyezkedese a polgármesterrel, s ez bizony előbb vagy utóbb még „kormányválságot” is előidézhet a faluban. Pedig az emberek, mint ahogy ennek néhány hozzászóló hangot is adott a fórumon, békességet szeretnének inkább. Azt, hogy a csertői „hetesfogat” lehetőleg egy irányba húzza a falu szekerét, amely rogyásig van rakva a múlt gondjaival, de talán a jövőjük is rajta van. Cs. L. Európa egyik legszebb gyermekotthona — lenne ,Iö-Iß Döntés még nincs, tervek viszont már vannak, mégpedig igazán nagy- ratörőek: a kalocsai gyermekotthont, közismertebb nevén a javítóintézetet nem túl távoli jövőben talán az egykori szovjet helikopterbázis területén helyezik majd el, jelenlegi épületét pe- iíjig egyházi célokra hasznosítják. ií András Miklós, a gyermekotthon igazgatója nem kis büszkeséggel mutatja az ambiciózus terveket: —Ha megvalósulnak az elképzeléseink, Európa egyik legszebb gyermekotthona lesz a kalocsai — mondja. — Közel négy hektáron kap majd helyet az intézmény. Az első traktusban szállodaszerű elhelyezést kapnak gondozottjaink és itt folyik majd oktatásuk is, ezt követi a sportpálya és az úszófolyosó, végül pedig az a terület következik, ahol lehetőség nyílik az otthon lakóinak kertészkedésre, rendszeres munkára, hiszen ez fontos szerepet tölt be nevelésükben. Megtudtuk az igazgatótól azt is, hogy a megvalósítás költségei természetesen nem a várost, hanem az otthon felügyeletét ellátó Népjóléti Minisztériumot terhelik. Hogy az arányokat érzékeltessük: már a tervek is jó nagy summába kerültek, a végleges kialakítás pedig akár többszáz millióba. Az egyetemi campus-okhoz hasonló, a zárt és mégis a viszonylagos szabadság érzetét keltő elhelyezés végre európai megoldást hozna a nagy múltú” kalocsai intézmény életében. Videoszalagra rögzítették a csalókat A bűncselekmény, amelyet a Kereki-Ker. Kft. sérelmére követtek el, a maga nemében klasszikusnak számít, ám az már mindenképpen rendhagyó történet, ahogy sikerült fülöncsípni a tetteseket. A múlt hét csütörtökén néhány fiatalember állított be a szórakoztató elektronikai cikkeket forgalmazó céghez azzal a szándékkal, hogy bérelni szeretnének egy Panasonic M—25-ös típusú úgynevezett kamkordert, vagyis hordozható videokamerát. Az egyik cégtulajdonos, ifjabb Kereki Gyula éppen egy kamerát próbált ki és egy hirtelen ötlettől vezetve rögzítette a látogatók fizimiskáját. Később aztán kiderült, hogy ez volt az igazi nyerő ötlet, hiszen a videokamerára áhítozó csalók egy lopott személyi igazolvánnyal próbálták hihetőbbé tenni szándékaikat. Régi szabály viszont, hogy egy csaló ne primitív, hanem intelligens legyen és hasonlóan az Aranypókhoz, ügyeljen a részletekre. Nos, a mi csalóink híján voltak az észnek, hiszen piros tintával írták be a hamis adatokat az igazolványba, többek között azt, hogy „tulajdonosa’ Kalocsán, a Fényi Gyula utca 78. szám alatt lakik. Kerekiék bravúros közreműködése ezzel még nem ért véget: titkon lefénymásolták a gyanús személyi igazolványt, gyorsan egy „futárt” menesztettek a megadott címre, aki azonnal megállapította, hogy ott nem az a személy lakik, akit az igazolvány feltüntet. Összeállt tehát a kép: csalókkal van dolguk! Azonnal a rendőrségre rohantak, ahol bemutatták a felvett videoszalagot (milyen szerencse, hogy a rendőrségnek van lejátszója!) és a fénymásolatokat. A rendőrség pillanatok alatt olyan lett, mint egy megbolydult méhkas. Aki csak élt és mozgott, azt azonnal kivezényelték a csalók a kézrekerítésére. Jóformán a város minden pontjára jutott az ellenőrző egységekből, mintha tésztaszűrőn eresztették volna át a várost. így aztán nem telt el sok idő, amikor befutott a hír: rendőrkézen a csalók! A nyomozószerencse ezúttal Kovács Tibor századosnak és Szarvas Gábor őrmesternek kedvezett, ugyanis ők ismerték fel és állították elő a jómadarakat. A kapitányságon aztán megkezdődött az elszámoltatás. Eléjük tárták a bizonyítékok egész sorát, ami ellen aligha lehetett apellálni, így a rosszfiúknak egyetlen lehetőség, a részletes beismerés maradt. A rendőrség csalással, 8-10 rendbeli okirattal való visszaéléssel és közokirat-hamisítással alaposan gyanúsítja Kruskó Péter, Héjjá Csanád és Csongrádi Ferenc hódmezővásárhelyi, valamint Stencel Egon kalocsai és Takács Róbert homokmégyi lakosokat, akik a bíróság határozata szerint keddtől előzetes letartóztatásban várják ügyük folytatását. KALOCSAI KÖLTŐJELÖLT Minden sorom belülről fakad • Lakatos István: Ila lírám nyitott fülekre talál, nagyon boldog leszek. A kalocsai Lakatos István a bajai Türr István Közgazdasági Szakközépiskola tanulója nyerte meg a Sugovica-parti város verspályázatát. A több tucatnyi költőpalánta közül a kissé zárkózott negyedikesre esett a választás. — Az irodalmi vénám nagyapámtól örököltem — kezdte a bemutatkozást a diákköltő —, aki színdarabot írt és rendezett. Nagybátyám novellistaként próbálkozott, édesapám a költészettel kacérkodott. Lassan két éve, hogy nem tudtam ellenállni a múzsa kihívásának, ekkor nagyon szerelmes voltam. Úgy éreztem, a világ számára is van mondanivalóm. Ady szerelmi lírája van rám a legnagyobb hatással, természetesen a XX. század más művészei is formálják „hangszerelésemet”. A verseken kívül a képzőművészet is megérintett, szeretnék rajzolni és festeni. Érzéseim, álmaim egy része ecsetért kiált. Chagall és Van Gogh áll hozzám legközelebb. Hogy sorsom miként alakítja a mostani pályázat elnyerése? Nehéz a jövőt megjósolni. írok, pályázok, publikálok is. Ha lírám nyitott fülekre talál, nagyon boldog leszek. Sokat kell még tanulni, csiszolni a költői eszköztáramon. Napokig motoszkál, érlelődik fejemben egy kép, egy gondolat, majd egyszer csak észrevétlenül előbukkan. Minden sorom belülről fakad. Zárkózottságom a versek oldják fel, írás közben megszűnnek görcseim. A költészet erejét szeretném felhasználni a világra leselkedő veszélyek elhárítására. A pusztító, önpusztító ember cselekedetei be- láthatatlanok. A kozmikus események, a lélekvándorlás útja is érdekel, mert a világmindenség parányi része vagyok. Tamás László Szakmáron, délidőben A Kalocsa környéki szállásokról a Petőfi Népében is többször írtunk már. Legutóbb azt hoztuk szóba, milyen jövő vár az apró településekre. A szakmári polgármestertől azt tudtuk meg, hogy a hozzájuk tartozó szállásokat egy osztrák falufelújító program keretében kívánják megmenteni, bekapcsolva az idegenforgalmat is. Ahogyan a közelmúltban Szakmáron szétnéztünk, feltétlen eséllyel pályázhat a takaros falu a külföldi látogatók érdeklődésére. Nem is egy régi parasztház, hangulatos utcaszeglet fogadja a látogatókat. Képünkön is egy szép szakmári portát örökítettünk meg. Igazi falusi idill: rángatóskűtta), gólyával. (Fotó: Walter Péter) Osztrák művészek a Hotel Kalocsában • Amire még nem volt példa a hároméves születésnapját ünneplő Hotel Kalocsa történetében, három napra egy hatvantagú osztrák társaság bérelte ki a patinás szálloda összes helyiségét. A Feldkirchenből érkező vendégek közül többen már korábban is megcsodálták a város remekbe szabott barokk épületeit, az európai hírű népművészetét. A csoport most azért kerekedik fel, s indul útnak, hogy alaposabban elmélyülhessen a barokk kultúra tanulmányozásában, s ha már itt vannak, több napos vigadozást is terveznek. Ennek egyik kellékét, a híres karintiai zenekart magukkal hozzák. A művészek május 1-jén a város főterén hangversenyt adnak, bekapcsolódnak a nálunk szokásos majáli- si forgatagba. TITOKKUTATÓ, VAGY SZÉLHÁMOS? Munkát jósol a jövendőmondó A munkanélküliség térhódításával mind több az önmagába forduló, meditáló ember, aki végső elkeseredésében akár az ördöggel is cimborálna, csakhogy egyszer biztos megélhetéshez jusson. Ám, hogy ez mikor, kinek a közbenjárásával történik meg, annak megoldásához bizony kivételes tehetségű ember kell, aki persze Kalocsán nem más, mint a mára igencsak vegyes megítélésű jósasszony. Személyéről, feltalálási helyéről, kétes tevékenységéről egyszer már írtam, de mint utólag kiderült, inkább reklámot jelentett a cikk, mint kritikát. Ezért jelen esetben inkább csak tevékenység? körülírására szorítkozom. A kis kalocsai, a belvárosból egypercnyi séta után elérhető parasztház forgalmát figyelve megállapítottam: őskorunk táltosai, varázslói valószínűleg megirigyelnék jelenkori kollégájukat, amiért ekkora bizalommal vannak a ritkaságszámba menő jövendőmondó, titokkutató munkája iránt. Bekopogtatva régi ismerősként fogad Mari néném, aki máris panaszra nyitja a száját amiatt, hogy két éve tett látogatásom óta a szakmában bizony meglehetősen sok a kókler, ügyeskedő, hiánycikk az igazi szakértő, becsületes jövendőmondó. De hagyján, hogy ajóslás szakmában már városon belül is többen „utaznak”, de megjelentek a konkurenciát jelentő kínai gyógyítók, természetgyógyászok és más effélék, akik nem másra mennek, mint a becsületes, többnyire munka nélkül tengődő kuncsaftot megfejjék. Pedig az ő hírneve nem véletlenül akkora, hogy már-már vetekszik a keceli kolléganőjével. Hiszen napra megmondta, mi lesz a téesszel, ki, mikor hal meg, születik gyermek, köttetik házasság, hogy csak a közelmúlt beigazolódott jóslatait sorolja. . Azt már csak mellékesen említi, hogy újabban már kézrátétellel is gyógyít, megérzi a lakásban felbukkanó kóros sugárzásokat. Mi több, már azt is tapasztalta, hogy számára valakik sajátos hullámhosszon továbbítanak üzeneteket. Rám néz, figyeli, meglepődöm-e, majd szugge- rálja belém, hogy nekem, mint újságírónak, nem lehet más végzetem, mint ezt a felemelő munkát népszerűsíteni. Amikor halkan bátorkodom megjegyezni, hogy ami e ház falai mögött folyik, az véleményem szerint közönséges csalás, ráadásul olyan emberek kifosztása, akik végső reményüket váltják meg nem egyszer az utolsó százforinton, hirtelen hangnemet vált a ténsasszony. No, jó! Ha mindenáron írni akar rólam, azt úgysem tilthatom meg. De legalább azt mondja meg, mennyit kap a cikkért, ha megírja? Mert ha nem írja meg, lehet, hogy én a tízszeresét fizetem — kacsint ravaszkásan. Na, nem azért, mintha olyan jól állnék pénz dolgában, dehát minden küldetésnek ára van, s nekem már-már életelemem, hogy újabbnál újabb izgalmas titkokat tárjak a reménykedők elé. Megígérem, hogy csakazértis megírom. Hogy miért, Mari néném? Hát, valamennyiünk épülésére .. . Zsiga Ferenc Tornatermet építenek Bátyán A bátyai képviselő-testület már régebben elhatározta, hogy a község fiataljainak biztosítja a sportolási lehetőséget. A terv kezd valósággá válni, hiszen a 15 milliós létesítmény tervezési és kivitelezési munkáira már meg is hirdették a pályázatot. A benyújtott pályaművek elbírálására a május 18-ai képviselő-testületi ülésen kerül sor. Annyi már most is bizonyos: júliusban hozzáfognak az építkezéshez. Az idei esztendőben nyolcmillió forintot költenek a létesítményre. Tervek szerint jövő év augusztusában adják át az épületet a sportoló ifjúságnak. Kispékségek láncolata A jövőben akár egyenesen a kemencéből szolgálják ki a vevőt Kalocsán és környékén. Optimizmusra az ad okot, hogy a Karamell rt. és a helyi áfész szerződést kötött, miszerint a nagyobb élelmiszerüzletekben minipékségeket szerelnek föl. A tervek szerint a Karamell rt. biztosítja a szakembereket, az áfész a helyet, néhány hónapon belül megkezdődnek a kivitelezési munkálatok is. Elsőként az eperföldi ABC-ben lehet majd gőzölgő, friss pékárut kapni. Mint Körösi András, a Karamell Sütő- és Édesipari Részvény- társaság elnök vezérigazgatója tájékoztatott bennünket, az eperföldi ABC csupán egy szem a láncban. Későbbiekben szándékukban áll a módszert az egész városra, sőt a Kalocsa környéki településekre kiterjeszteni. Az ország más területein is meg kívánják honosítani a kispékségek láncolatát, ezzel is növelve a kalocsai vállalat hatókörét. Sugármérés a kalocsai városházán Nemrégiben szereltek fel a kalocsai városházán egy háttérsugárzást mérő készüléket. Ez összeköttetésben van egy riasztóberendezéssel, ami működésbe hozza a megyei ügyelet, a helyi két polgárvédelmi dolgozó, valamint a polgár- mester telefonját, ha jelentős mértékben megemelkedik a sugárszint. A radioaktivitást egyébként naponta mérik a szakemberek. A havonta elszenvedett sugáradag megismerhető a polgárvédelmi parancsnokság faliújságáról. A háttérsugárzás különböző természeti jelenségek hatására jelentősen változik, de ez nem jelentett eddig veszélyt sem az emberi szervezetre, sem az élővilágra. Emelték a piaci helypénzeket Dunapatajon Dunapatajon a legutóbbi képviselő-testületi ülésen döntöttek a honatyák a helyi piac asztalfoglalási dijairól és a közterület-használati díjakról is. A korábbihoz képest 30—50 százalékkal emelték a tarifákat, de városi viszonylathoz képest még így sem mondhatók magasnak. Egy piaci asztal évi bérleti díja például 300 Ft lesz. Érdekes, hogy Dunapatajon nincs gond az idegen kereskedőkkel, külföldi eladók sem látogatják a helyi piacot. Felmerül a lehetőség azonban, hogy a nyári szezonra meglepik a Szelidi-tó környékét, s ott fognak ácsingózni portékájukkal. Ez viszont nem vetne jó fényt az idegen- forgalomra. Mint hírlik, igen szigorúan fogják elbírálni az üdülőövezeti kereskedelmet, erre külön kitér a közterület-használati rendelet is. Ebben az esetben pedig aligha valószínű, hogy valamiféle zsibvásár ütne tanyát a nyaralók, fürdőhelyek környékén. ) Az oldal a KALOPRESS közreműködésével készült.
