Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám

Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő Kalocsa és vidéke FALUFÓRUM ÖREGCSERTŐN A demokrácia nem játék Jól összebogozódtak a képvise­lő-testület ügyei Öregcsertőn, ahol két testületi tag lemondása, majd visszakozása nem kis munkát adott az államigazgatási jog isme­rőinek. No meg aztán kisebbfajta vihart is kavart az ügy a község bimbózó közéletében. A falu fide- szes fiataljai azt gondolták, úgy lesz a legjobb, ha tetemre hívják a bajokat: a testület tagjai és Gusz­táv László polgármester a falu nyilvánossága előtt terítsék ki lap­jaikat, mondják el, mi okozza a békétlenséget, a széthúzást és per­sze arra is választ kerestek, merre van kiút a slamasztikából. A mintegy négyórás fórum in­kább valamiféle élveboncolásnak hatott, ráadásul a szervező fiatalok is valósággal össztűz alá vették a képviselőket. Kérdéseik közül nem is egy olyannyira telitalálat volt, hogy esélyt sem adott kibújni az egyenes válasz alól. Pedig megpró­bálták . . . Először maguk a képviselők gyónták meg „vétkeiket”. Szabó Károly alpolgármester szájából végre elhangozhatott lemondásá­nak hiteles története és háttere, dr. Csáti András pedig felidézte, mi is történt azon az ominózus testületi ülésen, ahol majdnem botrány lett a nóta vége. Szót kapott Guzsván László polgármester is, akit sok kritika ért amiatt, hogy nem hatá­rozatok végrehajtásán munkálko­dik, hanem a saját feje után megy. A kívülálló számára kicsit érthe­tetlen volt az indulatok ilyetén túl- áradása, hiszen a vitát kirobbantó konkrét ügyek ezt aligha indokol­tak volna. Kevésbé mérgesedett volna el a viszony a testületi tagok többsége és a polgármester között, ha Csertőn betartják a demokrácia írott és íratlan szabályait. Néhány furcsaság is kiderült a falufórumon. Például az, hogy a testületi ülésekről készített jegyző­könyvek nem kifejezetten a meg­bízhatóság példaképei. Nem egy esetben elmaradt a hitelesítési ak­tus, s ilyenkor szinte lehetetlen jog­szerűen bebizonyítani, hogy ki és mit mondott valójában. Az sem dicséri különösképpen a csertői parlament munkáját, hogy ülései­ken többször is megengedték, hogy illetéktelenek kiabáljanak be a „pálya széléről”, zavarva ezzel a megfontolt döntéshozatalt. Az vi­szont mindenképpen jó jel, hogy okultak a múlt hibáiból, ezentúl ugyanis hangfelvétel és hitelesített jegyzőkönyv készül a testület ülé­seiről. A falufórum ugyan lehetőséget adott az őszinte véleménycserére, ám a végén senki sem ringatta ma­gát abban a tévhitben, hogy bár­mit is megoldott volna. Változatla­nul érzékelhető a képviselők egy jelentős csoportjának markáns szembehelyezkedese a polgármes­terrel, s ez bizony előbb vagy utóbb még „kormányválságot” is előidézhet a faluban. Pedig az em­berek, mint ahogy ennek néhány hozzászóló hangot is adott a fóru­mon, békességet szeretnének in­kább. Azt, hogy a csertői „hetesfo­gat” lehetőleg egy irányba húzza a falu szekerét, amely rogyásig van rakva a múlt gondjaival, de talán a jövőjük is rajta van. Cs. L. Európa egyik legszebb gyermekotthona — lenne ,Iö-Iß Döntés még nincs, tervek viszont már vannak, mégpedig igazán nagy- ratörőek: a kalocsai gyermekotthont, közismertebb nevén a javítóintézetet nem túl távoli jövőben talán az egy­kori szovjet helikopterbázis területén helyezik majd el, jelenlegi épületét pe- iíjig egyházi célokra hasznosítják. ií András Miklós, a gyermekotthon igazgatója nem kis büszkeséggel mu­tatja az ambiciózus terveket: —Ha megvalósulnak az elképzelé­seink, Európa egyik legszebb gyer­mekotthona lesz a kalocsai — mond­ja. — Közel négy hektáron kap majd helyet az intézmény. Az első traktus­ban szállodaszerű elhelyezést kapnak gondozottjaink és itt folyik majd ok­tatásuk is, ezt követi a sportpálya és az úszófolyosó, végül pedig az a terü­let következik, ahol lehetőség nyílik az otthon lakóinak kertészkedésre, rendszeres munkára, hiszen ez fontos szerepet tölt be nevelésükben. Megtudtuk az igazgatótól azt is, hogy a megvalósítás költségei termé­szetesen nem a várost, hanem az ott­hon felügyeletét ellátó Népjóléti Mi­nisztériumot terhelik. Hogy az ará­nyokat érzékeltessük: már a tervek is jó nagy summába kerültek, a végleges kialakítás pedig akár többszáz millió­ba. Az egyetemi campus-okhoz ha­sonló, a zárt és mégis a viszonylagos szabadság érzetét keltő elhelyezés végre európai megoldást hozna a nagy múltú” kalocsai intézmény éle­tében. Videoszalagra rögzítették a csalókat A bűncselekmény, amelyet a Kereki-Ker. Kft. sérelmére követ­tek el, a maga nemében klasszikus­nak számít, ám az már mindenkép­pen rendhagyó történet, ahogy si­került fülöncsípni a tetteseket. A múlt hét csütörtökén néhány fiatalember állított be a szórakoz­tató elektronikai cikkeket forgal­mazó céghez azzal a szándékkal, hogy bérelni szeretnének egy Pa­nasonic M—25-ös típusú úgyneve­zett kamkordert, vagyis hordozha­tó videokamerát. Az egyik cégtu­lajdonos, ifjabb Kereki Gyula ép­pen egy kamerát próbált ki és egy hirtelen ötlettől vezetve rögzítette a látogatók fizimiskáját. Később aztán kiderült, hogy ez volt az iga­zi nyerő ötlet, hiszen a videokame­rára áhítozó csalók egy lopott sze­mélyi igazolvánnyal próbálták hi­hetőbbé tenni szándékaikat. Régi szabály viszont, hogy egy csaló ne primitív, hanem intelligens legyen és hasonlóan az Aranypókhoz, ügyeljen a részletekre. Nos, a mi csalóink híján voltak az észnek, hiszen piros tintával írták be a ha­mis adatokat az igazolványba, többek között azt, hogy „tulajdo­nosa’ Kalocsán, a Fényi Gyula utca 78. szám alatt lakik. Kerekiék bravúros közreműködése ezzel még nem ért véget: titkon lefény­másolták a gyanús személyi igazol­ványt, gyorsan egy „futárt” me­nesztettek a megadott címre, aki azonnal megállapította, hogy ott nem az a személy lakik, akit az igazolvány feltüntet. Összeállt te­hát a kép: csalókkal van dolguk! Azonnal a rendőrségre rohantak, ahol bemutatták a felvett video­szalagot (milyen szerencse, hogy a rendőrségnek van lejátszója!) és a fénymásolatokat. A rendőrség pillanatok alatt olyan lett, mint egy megbolydult méhkas. Aki csak élt és mozgott, azt azonnal kivezényelték a csalók a kézrekerítésére. Jóformán a vá­ros minden pontjára jutott az el­lenőrző egységekből, mintha tész­taszűrőn eresztették volna át a vá­rost. így aztán nem telt el sok idő, amikor befutott a hír: rendőrkézen a csalók! A nyomozószerencse ezúttal Kovács Tibor századosnak és Szarvas Gábor őrmesternek kedvezett, ugyanis ők ismerték fel és állították elő a jómadarakat. A kapitányságon aztán meg­kezdődött az elszámoltatás. Elé­jük tárták a bizonyítékok egész sorát, ami ellen aligha lehetett apellálni, így a rosszfiúknak egyetlen lehetőség, a részletes be­ismerés maradt. A rendőrség csalással, 8-10 rendbeli okirattal való visszaélés­sel és közokirat-hamisítással ala­posan gyanúsítja Kruskó Péter, Héjjá Csanád és Csongrádi Ferenc hódmezővásárhelyi, valamint Stencel Egon kalocsai és Takács Róbert homokmégyi lakosokat, akik a bíróság határozata szerint keddtől előzetes letartóztatásban várják ügyük folytatását. KALOCSAI KÖLTŐJELÖLT Minden sorom belülről fakad • Lakatos István: Ila lírám nyitott fü­lekre talál, nagyon boldog leszek. A kalocsai Lakatos István a ba­jai Türr István Közgazdasági Szakközépiskola tanulója nyerte meg a Sugovica-parti város vers­pályázatát. A több tucatnyi költő­palánta közül a kissé zárkózott ne­gyedikesre esett a választás. — Az irodalmi vénám nagy­apámtól örököltem — kezdte a be­mutatkozást a diákköltő —, aki színdarabot írt és rendezett. Nagy­bátyám novellistaként próbálko­zott, édesapám a költészettel ka­cérkodott. Lassan két éve, hogy nem tudtam ellenállni a múzsa ki­hívásának, ekkor nagyon szerel­mes voltam. Úgy éreztem, a világ számára is van mondanivalóm. Ady szerelmi lírája van rám a leg­nagyobb hatással, természetesen a XX. század más művészei is for­málják „hangszerelésemet”. A ver­seken kívül a képzőművészet is megérintett, szeretnék rajzolni és festeni. Érzéseim, álmaim egy része ecsetért kiált. Chagall és Van Gogh áll hozzám legközelebb. Hogy sorsom miként alakítja a mostani pályázat elnyerése? Nehéz a jövőt megjósolni. írok, pályázok, publikálok is. Ha lírám nyitott fü­lekre talál, nagyon boldog leszek. Sokat kell még tanulni, csiszolni a költői eszköztáramon. Napokig motoszkál, érlelődik fejemben egy kép, egy gondolat, majd egyszer csak észrevétlenül előbukkan. Minden sorom belülről fakad. Zárkózottságom a versek oldják fel, írás közben megszűnnek gör­cseim. A költészet erejét szeretném felhasználni a világra leselkedő ve­szélyek elhárítására. A pusztító, önpusztító ember cselekedetei be- láthatatlanok. A kozmikus esemé­nyek, a lélekvándorlás útja is érde­kel, mert a világmindenség parányi része vagyok. Tamás László Szakmáron, délidőben A Kalocsa környéki szállásokról a Petőfi Népében is többször írtunk már. Legutóbb azt hoztuk szóba, milyen jövő vár az apró településekre. A szakmári polgármestertől azt tudtuk meg, hogy a hozzájuk tartozó szállásokat egy osztrák falufelújító program keretében kívánják megmenteni, bekapcsolva az idegenforgalmat is. Ahogyan a közelmúltban Szakmáron szétnéztünk, feltétlen eséllyel pályázhat a takaros falu a külföldi látogatók érdeklődé­sére. Nem is egy régi parasztház, hangulatos utcaszeglet fogadja a látogatókat. Képünkön is egy szép szakmári portát örökítettünk meg. Igazi falusi idill: rángatóskűtta), gólyával. (Fotó: Walter Péter) Osztrák művészek a Hotel Kalocsában • Amire még nem volt példa a hároméves születésnapját ünneplő Hotel Kalocsa történetében, három napra egy hatvantagú osztrák társaság bérelte ki a patinás szálloda összes helyiségét. A Feldkirchenből érkező vendégek közül többen már korábban is megcsodálták a város remekbe szabott barokk épületeit, az európai hírű népművészetét. A cso­port most azért kerekedik fel, s indul útnak, hogy alaposabban elmélyülhes­sen a barokk kultúra tanulmányozásá­ban, s ha már itt vannak, több napos vigadozást is terveznek. Ennek egyik kellékét, a híres karintiai zenekart ma­gukkal hozzák. A művészek május 1-jén a város főterén hangversenyt adnak, be­kapcsolódnak a nálunk szokásos majáli- si forgatagba. TITOKKUTATÓ, VAGY SZÉLHÁMOS? Munkát jósol a jövendőmondó A munkanélküliség térhódításá­val mind több az önmagába fordu­ló, meditáló ember, aki végső elke­seredésében akár az ördöggel is cimborálna, csakhogy egyszer biz­tos megélhetéshez jusson. Ám, hogy ez mikor, kinek a közbenjá­rásával történik meg, annak meg­oldásához bizony kivételes tehetsé­gű ember kell, aki persze Kalocsán nem más, mint a mára igencsak vegyes megítélésű jósasszony. Sze­mélyéről, feltalálási helyéről, kétes tevékenységéről egyszer már ír­tam, de mint utólag kiderült, in­kább reklámot jelentett a cikk, mint kritikát. Ezért jelen esetben inkább csak tevékenység? körül­írására szorítkozom. A kis kalocsai, a belvárosból egypercnyi séta után elérhető pa­rasztház forgalmát figyelve megál­lapítottam: őskorunk táltosai, va­rázslói valószínűleg megirigyelnék jelenkori kollégájukat, amiért ek­kora bizalommal vannak a ritka­ságszámba menő jövendőmondó, titokkutató munkája iránt. Beko­pogtatva régi ismerősként fogad Mari néném, aki máris panaszra nyitja a száját amiatt, hogy két éve tett látogatásom óta a szakmában bizony meglehetősen sok a kókler, ügyeskedő, hiánycikk az igazi szakértő, becsületes jövendőmon­dó. De hagyján, hogy ajóslás szak­mában már városon belül is töb­ben „utaznak”, de megjelentek a konkurenciát jelentő kínai gyógyí­tók, természetgyógyászok és más effélék, akik nem másra mennek, mint a becsületes, többnyire mun­ka nélkül tengődő kuncsaftot meg­fejjék. Pedig az ő hírneve nem vé­letlenül akkora, hogy már-már ve­tekszik a keceli kolléganőjével. Hi­szen napra megmondta, mi lesz a téesszel, ki, mikor hal meg, születik gyermek, köttetik házasság, hogy csak a közelmúlt beigazolódott jóslatait sorolja. . Azt már csak mellékesen említi, hogy újabban már kézrátétellel is gyógyít, megérzi a lakásban felbuk­kanó kóros sugárzásokat. Mi több, már azt is tapasztalta, hogy számára valakik sajátos hullámhosszon to­vábbítanak üzeneteket. Rám néz, fi­gyeli, meglepődöm-e, majd szugge- rálja belém, hogy nekem, mint új­ságírónak, nem lehet más végzetem, mint ezt a felemelő munkát népsze­rűsíteni. Amikor halkan bátorkodom megjegyezni, hogy ami e ház falai mögött folyik, az véleményem sze­rint közönséges csalás, ráadásul olyan emberek kifosztása, akik vég­ső reményüket váltják meg nem egy­szer az utolsó százforinton, hirtelen hangnemet vált a ténsasszony. No, jó! Ha mindenáron írni akar rólam, azt úgysem tilthatom meg. De legalább azt mondja meg, mennyit kap a cikkért, ha megírja? Mert ha nem írja meg, lehet, hogy én a tízszeresét fizetem — kacsint ravaszkásan. Na, nem azért, mintha olyan jól állnék pénz dolgában, dehát min­den küldetésnek ára van, s nekem már-már életelemem, hogy újabb­nál újabb izgalmas titkokat tárjak a reménykedők elé. Megígérem, hogy csakazértis megírom. Hogy miért, Mari né­ném? Hát, valamennyiünk épülé­sére .. . Zsiga Ferenc Tornatermet építenek Bátyán A bátyai képviselő-testület már régebben elhatározta, hogy a köz­ség fiataljainak biztosítja a sporto­lási lehetőséget. A terv kezd való­sággá válni, hiszen a 15 milliós léte­sítmény tervezési és kivitelezési munkáira már meg is hirdették a pályázatot. A benyújtott pályamű­vek elbírálására a május 18-ai kép­viselő-testületi ülésen kerül sor. Annyi már most is bizonyos: júli­usban hozzáfognak az építkezés­hez. Az idei esztendőben nyolcmil­lió forintot költenek a létesítmény­re. Tervek szerint jövő év augusz­tusában adják át az épületet a sportoló ifjúságnak. Kispékségek láncolata A jövőben akár egyenesen a ke­mencéből szolgálják ki a vevőt Ka­locsán és környékén. Optimizmus­ra az ad okot, hogy a Karamell rt. és a helyi áfész szerződést kötött, miszerint a nagyobb élelmiszerüz­letekben minipékségeket szerelnek föl. A tervek szerint a Karamell rt. biztosítja a szakembereket, az áfész a helyet, néhány hónapon be­lül megkezdődnek a kivitelezési munkálatok is. Elsőként az eper­földi ABC-ben lehet majd gőzölgő, friss pékárut kapni. Mint Körösi András, a Kara­mell Sütő- és Édesipari Részvény- társaság elnök vezérigazgatója tá­jékoztatott bennünket, az eperföldi ABC csupán egy szem a láncban. Későbbiekben szándékukban áll a módszert az egész városra, sőt a Kalocsa környéki településekre ki­terjeszteni. Az ország más területe­in is meg kívánják honosítani a kispékségek láncolatát, ezzel is nö­velve a kalocsai vállalat hatókörét. Sugármérés a kalocsai városházán Nemrégiben szereltek fel a kalo­csai városházán egy háttérsugár­zást mérő készüléket. Ez összeköt­tetésben van egy riasztóberende­zéssel, ami működésbe hozza a me­gyei ügyelet, a helyi két polgárvé­delmi dolgozó, valamint a polgár- mester telefonját, ha jelentős mér­tékben megemelkedik a sugárszint. A radioaktivitást egyébként na­ponta mérik a szakemberek. A ha­vonta elszenvedett sugáradag meg­ismerhető a polgárvédelmi pa­rancsnokság faliújságáról. A hát­térsugárzás különböző természeti jelenségek hatására jelentősen vál­tozik, de ez nem jelentett eddig ve­szélyt sem az emberi szervezetre, sem az élővilágra. Emelték a piaci helypénzeket Dunapatajon Dunapatajon a legutóbbi képvi­selő-testületi ülésen döntöttek a honatyák a helyi piac asztalfogla­lási dijairól és a közterület-haszná­lati díjakról is. A korábbihoz ké­pest 30—50 százalékkal emelték a tarifákat, de városi viszonylathoz képest még így sem mondhatók magasnak. Egy piaci asztal évi bér­leti díja például 300 Ft lesz. Érde­kes, hogy Dunapatajon nincs gond az idegen kereskedőkkel, külföldi eladók sem látogatják a helyi pia­cot. Felmerül a lehetőség azonban, hogy a nyári szezonra meglepik a Szelidi-tó környékét, s ott fognak ácsingózni portékájukkal. Ez vi­szont nem vetne jó fényt az idegen- forgalomra. Mint hírlik, igen szi­gorúan fogják elbírálni az üdülőö­vezeti kereskedelmet, erre külön kitér a közterület-használati rende­let is. Ebben az esetben pedig alig­ha valószínű, hogy valamiféle zsib­vásár ütne tanyát a nyaralók, für­dőhelyek környékén. ) Az oldal a KALOPRESS közreműködésével készült.

Next

/
Thumbnails
Contents