Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-23 / 96. szám
8. oldal. 1992. április 23. PETŐFI NÉPE Romlik a nők egészsége 0 így igaz! Jobban vigyázhatnánk egészségünkre. Például a rendszeres testmozgással. De kinek van arra energiája, meg ideje, nem is beszélve a pénzről... (Fotó: PN-archív) VIZSGÁLAT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Hiányzó milliárdok után kutat az ÁSZ A társadalombiztosítás több évtizedes rendszerét túlhaladta az idő, ezért három évvel ezelőtt a kormányzat lépéseket tett megreformálására. Elsőként 1989 januárjában életre hívta a Társadalombiztosítási Alapot, s kezelőjéül az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságot jelölte meg. 1990-ben törvényben határozta meg az egészségügy finanszírozásának új rendszerét: a működtetési költségek folyósítását a TB feladatává tette, míg a beruházások, fejlesztések továbbra is az állami költségvetés, illetve az önkormányzatok hatáskörében maradtak. A feladat azonban az OTF-et felkészületlenül érte. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés felkérésére megvizsgálta a főigazgatóság eddigi tevékenységét. A társadalomban lezajló folyamatok egyik legfontosabb „erőforrása” maga az ember: munkaereje, szaktudása, szellemi és fizikai teljesítőképessége. Szakértők szerint ez a tényező talán fontosabb is, mint maga a befektetett tőke. Mert a leromlott, nullára leírt gépeket, technológiai eljárásokat fel lehet cserélni újabbakkal, de a „nullára leírt”, az élők sorából eltávozott embereket pénzzel pótolni aligha lehet. Fizikailag és szellemileg egészséges, megfelelő kondicióban tartott, képzett emberek nélkül hatékonyan működő gazdaságot, jól működő társadalmat sosem fogunk elérni. De bizonyos aggasztó jelenségek felett nem szabad szemet hunyni. Miközben minden téren igyekszünk felzárkózni Európa fejlett országaihoz, aközben a hazai megbetegedési és halálozási adatok a földrész legrosszabb állapotáról vallanak. Döbbenetes adat: a 45 —49 éves férfikorosztály halálozási gyakorisága az 1920-as szint fölé emelkedett, sőt 1960 óta a nők körében is növekszik a halálozási gyakoriság. Szomorú tény, hogy a megbetegedési arány növekedési üteme a nőknél felgyorsult. Pedig a családok életritmusa, értékrendje, a társadalomban kialakult női szerepek fontossága miatt, életbevágó volna e negatív tendencia megállítása, visszafordítása. Tekintélyes szociálpszichológusok szerint ez visszahatna a férfiak életkilátásaira is. A nők biológiai adottságaiból következik még egy fontos szempont: az egészséges utódgeneráció megszületésének záloga a ma élő nők egészsége. Társadalomkutatókból és egészségügyi szakemberekből álló csoportok vizsgálják a lehetséges kivezető utakat. Bár még a kutatások kezdetén tartanak, megállapították, hogy az első lépést a társadalomnak kell megtennie: össznépi erőfeszítésre van szükség, megegyezésre, hatékony eszközrendszerre a nők tehermentesítése, egészséggondozásának érdekében. S ha ebben sikerülne előbbre jutni, következhet a második lépés: meg kell értetni a lányokkal, asszonyokkal, mit tehetnek önmaguk — s ezen keresztül lányaink, fiaink — egészsége érdekében. S. P. — Milyen problémákat fedeztek fel ?— kérdezem dr. Csépán Magdolnát, az ÁSZ tanácsosát. — A vizsgálat 1990-től követte nyomon az OTF munkáját. Azon belül is a gyógyító-megelőző ellátásra fordított pénzek felhasználását vettük nagyító alá. A legelső probléma az volt, hogy a törvény megjelenésekor az OTF egyszerűen nem rendelkezett olyan szervezeti egységgel, amellyel az új feladatokat közvetlenül elláthatta volna. Az Egészségügyi Finanszírozási Főosztályt csak később hozták létre, ám hatásköre túl nagy és szinte ellenőrizhetetlen volt. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy 1991-ben az úgynevezett fejezeti finanszírozás helyébe a közvetlen intézményi, illetve önkormányzati finanszírozás lépett. Ez azt eredményezte, hogy az addigi 25 szervezet helyett közel kétezerrel került kapcsolatba a TB, s ezen belül a főosztálynak több mint 200 intézménnyel kellett folyamatos kapcsolatot tartania. Azóta — könnyítés képpen — az önálló alapellátási egységek (körzeti orvosi, illetve szakrendelői hálózat) pénzellátását a megyei társadalombiztosítási igazgatóságok vették át. —Az egészségügy finanszírozásának megosztottsága az állam és a TB között nem okozott zavarokat ? — Az OTF — az 1989-es törvény szerint—csak a működtetés költségeit fedezheti, mert a nagyjavítások, a beruházások az állami költségvetést terhelik. Az anyagi forrásokat is ezekhez a feladatokhoz mérten határozták meg. Ehhez képest számos gép és műszer — komputertomográfok, ultrahangkészülékek stb. — beszerzését támogatta a főigazgatóság. Ráadásul az illetékes szakmai fórumok véleményezése és a cégek versenyeztetése nélkül. A beruházások indokoltságát nem vizsgálhattuk, de az a véleményünk alakult ki, hogy a megfelelő orvos-szakmai képviseletek bevonásával arányosabban alakult volna a gépek területi elosztása... Versenyeztetéssel ugyanakkor sikerült volna talán kedvezőbb áron, talán kedvezőbb feltételekkel vásárolni. Nem találtunk a vizsgálat alkalmával arra vonatkozó számitásokat, hogy milyen költségekkel jár egy-egy berendezés fenntartása. Pedig a működtetési kiadások hosszú évekre meghatározzák az intézmények költségvetésének alakulását a TB finanszírozási igényét. —Hogyangazdálkodott az OTF a rendelkezésére bocsátott összeggel? — Gyógyító-megelőző ellátásokra tavaly 88 milliárd forintot kapott a költségvetéstől, ebből bizonyos összegeket az OTF-nek intézményi szinten, előre nem meghatározható célokra kellett tartalékolnia. Például a gyógyfürdő támogatására 690 millió forintot, a vérellátásra 400 millió forintot juttatott. Az intézmények között azonban csak 76,7 milliárdot osztottak szét. Az előirányzat tényleges felhasználását jelenleg vizsgáljuk, ugyanis az Országgyűlés szociális-, egészségügyi és családvédelmi bizottsága múlt évi jelentésünk kapcsán további, az eddiginél szélesebb körű vizsgálatra kérte fel az Állami Számvevőszéket. Ez kiterjed az OTF-en kívül a Népjóléti Minisztériumra, az egészségügyi intézményekre, a társadalombiztosítás megyei igazgatóságaira, valamint a Pénzügyminisztériumnak és > az önkormányzatoknak az egészségüggyel kapcsolatos területeire is. Domi ; A BÁCSVÍZ RT. f az alábbi gépeket és eszközöket § eladásra meghirdeti: ■ö* o * ■o A gépek és eszközök megvásárlására kizárólag egyben tehető ajánlat, helyszíni megtekintés alapján. Megtekintés időpontja: 1992. április 29. S—9 óra között. Ajánlattétel TéftJlele 100 ÓÖÖ Ét léfeli összeg befizetése, mely ' összeg a vételárba beszámít. Darabszám Gép megnevezése Kora (év) 1 db SWAW—25 tömörítő henger 9 1 db T—130 lánctalpas dózer 4 1 db CL—220 Poclain 14 1 db P—115 Poclain 15 1 db P—115 Poclain 15 1 db P—90 Poclain 10 1 db P—75 Poclain 10 1 db DZ—110 lánctalpas dózer 7 1 db NK—300 Kató daru 17 1 db Tátra daru 14 1 db AHE—250 hegesztődinamó 5 4 db IFA tehergépjármű 4 1 db utánfutó 6 1 db pótkocsi 24 1 db Tátra 813 vontató 11 1 db Bertoja trailer 13 1 db trailer 21 1 db UAZ tehergépjármű 9 1 db RÁBA tehergépjármű 9 1 db Rába tehergépjármű 8 1 db ZUK tehergépjármű 2 1 db ZUK tehergépjármű 4 1 db NIZA autóbusz 2 ■Ö« 1233 Olvasóink kérték — mi teljesítjük! Kedves Olvasóink! Sok bajai és a város környezetében levő község Petőfi Népét olvasó lakója várja a kiadásunkban megjelenő Baja és Vidéke második megjelenését. Örömmel közölhetjük, hogy a kétszeri megjelenés feltételeit sikerült biztosítanunk. így már májustól a Baja és Vidéke minden héten rendszeresen 2 szer jelenik meg, szerdán és szombaton. A Petőfi Népe előfizetői ezeken a napokon, minden kérés nélkül, a Baja és Vidékét találják majd a levélszekrényükben. A lapot példányonként vásárlók pedig minden árushelyen megvásárolhatják a szombati jj példányszámot is. ___________ T ERMÉSZETGYÓGYÁSZOK Az embert kell gyógyítani, nem a betegséget • Ami biztos: a füben-fában igenis van orvosság. Főképp, ha az életvitel ésszerűsítésével jár együtt a különböző gyógykúra. (Fotó: PN-archív) Divatba jött a természetgyógyászat. És ahogy az eredeti, márkás, drága ruhakölteményeket megpróbálják olcsó bóvlival utánozni, úgy a természetgyógyászok is sokfélék. Az igazán felkészültek — többnyi-, re orvosi diploma birtokában — a beteg alapos kivizsgálása után állapítják meg a diagnózist, és mondják meg, hogy szerintük milyen terápia lenne a leghatásosabb. Míg mások — közülük is elsősorban azok, akik hat-tíz hetes természetgyógyász tanfolyamot végeztek — meghallgatva a páciens panaszát — közlik: talpmasszázs, reflexterápia, gyógytea a javallt kúra. Néhány kezelés és a beteg máris könnyebbnek érzi magát. A csoda híre legalább olyan gyorsan terjed, mint tél végén az influenzavírus. A hosszú évekig tartó tiltás után, most itt a bőség zavara. Ki figyel oda a kuruzslás nem is olyan régi meghatározására: orvosi, gyógyszerészi képesítés nélkül foglalkozásszerűen űzött gyógyítás. Flazánkban jelenleg mintegy 1300-an rendelkeznek természetgyógyász-engedéllyel. Olyan engedéllyel, amelynek kiadásához semmilyen képesítést, képzettséget tanúsító igazolványt nem kellett bemutatni. A meglepetés erejével hatott, hogy milyen, szinte kielégithetetlen igény van a természetes gyógymódok iránt. Sokakat meglepett, hogy korunk racionálisnak hitt embere „elfordul” az orvosoktól. A magyarázat egyik gyökere a múlt századra nyúlik vissza. Akkor kapott nagyobb szerepet — elsősorban a gyógyító papok helyett — a minden betegségre gyógyszert felíró orvos. Az emberek hittek a gyorsan ható tablettákban. Mára ez a hit megkopott. Ehhez társul még az is, hogy napjaink orvosa többnyire a betegséget gyógyítja, és elfelejti azt, amit a papok tudtak: nemcsak a betegséget, az embert is gyógyítani kell! Az orvosok legfőbb „vádja”: a természetgyógyászati kezelések általában nem a betegséget kiváltó kórokozóra hatnak, hanem csupán ingerük a beteg szervezetet. Persze ezzel együtt mozgósítják az egészségért felelős védekezőerőket is, növelik a szervezet ellenálló képességét. Kinek van igaza a lassan már tengeri kígyóvá alakuló vitában? A képesítés nélkül, felelőtlenül gyógyító természetgyógyászoknak, vagy a másik félnek, akik egyszerűen pozícióféltést látnak a tiltás szorgalmazása mögött? A Népjóléti Minisztérium megpróbált kilépni ebből a bűvös körből, amikor életre hívta a ter• Milyen nagy port vert fel a manilai csodadoktorok tevékenykedése! Azóta magyar kutatócsoport is megvizsgálta a tudásukat, s arra az eredményre jutottak: egyes gyógyítók valóban rendelkeznek mérhető bioenergiával, ám a vágás nélküli operációk a szemfényvesztés kategóriájába tartoznak. Akupresszúrás kezelés. • Flogy hány országból sereglettek Magyarországra természetgyógyászok? Kínából éppúgy, mint az USA-ból, a volt Szovjetunióból.’ Aki gyógyulni akar, az reménykedik... (Fotó: PN-archív.) • Betegnek lenni semmiféleképpen nem öröm. A gyógyulás sem köny- nyű. A természetgyógyászat azonban sok olyan esetben enyhít a betegek állapotán, amikor az európai orvoslás nem tud eredményt elérni. mészetgyógyászati szakmai kollégiumot és annak elnökévé kinevezte dr. Tamási Józsefet. Azt a Tamási doktort, aki orvosi diplomával a zsebében csaknem másfél évtizede foglalkozik a különböző természetes gyógymódok tanulmányozásával, s aki nemrégiben érkezett haza Németországból, ahol éppen ebben a kérdéskörben folytatott tanulmányokat. Ilyen szakmai életrajz birtokában talán nem véletlen, hogy olyan egyezséget sürget a két szembenálló tábor között, amely megszünteti mind a két fél gyanakvását, és gazdagíthatja az orvoslást. Egyéni tervei között szerepel egy természetgyógyász kórház létesítése, ahol az összes ma létező gyógymóddal segítenének a betegeken. Talán még a társadalombiztosítástól is kapnának támogatást, hiszen azt senki sem vitatja, legyen diplomás orvos, vagy éppen képesítés nélküli refle- xológus, hogy már az is nagy eredmény lenne, ha az embereket a mainál jóval egészségesebb életmódra tudnák szoktatni. — sz —
