Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám

8. oldal. 1992. április 23. PETŐFI NÉPE Romlik a nők egészsége 0 így igaz! Jobban vigyázhatnánk egészségünkre. Például a rendszeres testmozgással. De kinek van arra energiája, meg ideje, nem is beszélve a pénzről... (Fotó: PN-archív) VIZSGÁLAT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Hiányzó milliárdok után kutat az ÁSZ A társadalombiztosítás több évtizedes rendszerét túlhaladta az idő, ezért három évvel ezelőtt a kormányzat lépéseket tett megreformálására. Első­ként 1989 januárjában életre hívta a Társadalombiztosítási Alapot, s keze­lőjéül az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságot jelölte meg. 1990-ben törvényben határozta meg az egészségügy finanszírozásának új rendszerét: a működtetési költségek folyósítását a TB feladatává tette, míg a beruházások, fejlesztések továbbra is az állami költségvetés, illetve az önkormányzatok hatáskörében maradtak. A feladat azonban az OTF-et felkészületlenül érte. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés felkérésére megvizsgálta a főigazgatóság eddigi tevékenységét. A társadalomban lezajló folya­matok egyik legfontosabb „erőfor­rása” maga az ember: munkaereje, szaktudása, szellemi és fizikai telje­sítőképessége. Szakértők szerint ez a tényező talán fontosabb is, mint maga a befektetett tőke. Mert a leromlott, nullára leírt gépeket, technológiai eljárásokat fel lehet cserélni újabbakkal, de a „nullára leírt”, az élők sorából eltávozott embereket pénzzel pótolni aligha lehet. Fizikailag és szellemileg egészséges, megfelelő kondicióban tartott, képzett emberek nélkül ha­tékonyan működő gazdaságot, jól működő társadalmat sosem fo­gunk elérni. De bizonyos aggasztó jelenségek felett nem szabad szemet hunyni. Miközben minden téren igyek­szünk felzárkózni Európa fejlett országaihoz, aközben a hazai meg­betegedési és halálozási adatok a földrész legrosszabb állapotáról vallanak. Döbbenetes adat: a 45 —49 éves férfikorosztály halálozá­si gyakorisága az 1920-as szint fölé emelkedett, sőt 1960 óta a nők kö­rében is növekszik a halálozási gyakoriság. Szomorú tény, hogy a megbetege­dési arány növekedési üteme a nők­nél felgyorsult. Pedig a családok életritmusa, értékrendje, a társada­lomban kialakult női szerepek fon­tossága miatt, életbevágó volna e ne­gatív tendencia megállítása, vissza­fordítása. Tekintélyes szociálpszi­chológusok szerint ez visszahatna a férfiak életkilátásaira is. A nők bio­lógiai adottságaiból következik még egy fontos szempont: az egészséges utódgeneráció megszületésének zá­loga a ma élő nők egészsége. Társadalomkutatókból és egész­ségügyi szakemberekből álló cso­portok vizsgálják a lehetséges kive­zető utakat. Bár még a kutatások kezdetén tartanak, megállapították, hogy az első lépést a társadalomnak kell megtennie: össznépi erőfeszítés­re van szükség, megegyezésre, haté­kony eszközrendszerre a nők teher­mentesítése, egészséggondozásának érdekében. S ha ebben sikerülne előbbre jutni, következhet a máso­dik lépés: meg kell értetni a lányok­kal, asszonyokkal, mit tehetnek ön­maguk — s ezen keresztül lányaink, fiaink — egészsége érdekében. S. P. — Milyen problémákat fedeztek fel ?— kérdezem dr. Csépán Magdol­nát, az ÁSZ tanácsosát. — A vizsgálat 1990-től követte nyomon az OTF munkáját. Azon belül is a gyógyító-megelőző ellátás­ra fordított pénzek felhasználását vettük nagyító alá. A legelső problé­ma az volt, hogy a törvény megjele­nésekor az OTF egyszerűen nem rendelkezett olyan szervezeti egy­séggel, amellyel az új feladatokat közvetlenül elláthatta volna. Az Egészségügyi Finanszírozási Főosz­tályt csak később hozták létre, ám hatásköre túl nagy és szinte ellen­őrizhetetlen volt. Tovább bonyolí­totta a helyzetet, hogy 1991-ben az úgynevezett fejezeti finanszírozás helyébe a közvetlen intézményi, il­letve önkormányzati finanszírozás lépett. Ez azt eredményezte, hogy az addigi 25 szervezet helyett közel két­ezerrel került kapcsolatba a TB, s ezen belül a főosztálynak több mint 200 intézménnyel kellett folyamatos kapcsolatot tartania. Azóta — könnyítés képpen — az önálló alap­ellátási egységek (körzeti orvosi, il­letve szakrendelői hálózat) pénzellá­tását a megyei társadalombiztosítási igazgatóságok vették át. —Az egészségügy finanszírozásá­nak megosztottsága az állam és a TB között nem okozott zavarokat ? — Az OTF — az 1989-es törvény szerint—csak a működtetés költsé­geit fedezheti, mert a nagyjavítások, a beruházások az állami költségve­tést terhelik. Az anyagi forrásokat is ezekhez a feladatokhoz mérten ha­tározták meg. Ehhez képest számos gép és műszer — komputertomog­ráfok, ultrahangkészülékek stb. — beszerzését támogatta a főigazgató­ság. Ráadásul az illetékes szakmai fórumok véleményezése és a cégek versenyeztetése nélkül. A beruházá­sok indokoltságát nem vizsgálhat­tuk, de az a véleményünk alakult ki, hogy a megfelelő orvos-szakmai képviseletek bevonásával arányo­sabban alakult volna a gépek területi elosztása... Versenyeztetéssel ugyanakkor sikerült volna talán kedvezőbb áron, talán kedvezőbb feltételekkel vásárolni. Nem talál­tunk a vizsgálat alkalmával arra vo­natkozó számitásokat, hogy milyen költségekkel jár egy-egy berendezés fenntartása. Pedig a működtetési ki­adások hosszú évekre meghatároz­zák az intézmények költségvetésé­nek alakulását a TB finanszírozási igényét. —Hogyangazdálkodott az OTF a rendelkezésére bocsátott összeggel? — Gyógyító-megelőző ellátá­sokra tavaly 88 milliárd forintot kapott a költségvetéstől, ebből bi­zonyos összegeket az OTF-nek in­tézményi szinten, előre nem meg­határozható célokra kellett tartalé­kolnia. Például a gyógyfürdő tá­mogatására 690 millió forintot, a vérellátásra 400 millió forintot jut­tatott. Az intézmények között azonban csak 76,7 milliárdot osz­tottak szét. Az előirányzat tényle­ges felhasználását jelenleg vizsgál­juk, ugyanis az Országgyűlés szo­ciális-, egészségügyi és családvé­delmi bizottsága múlt évi jelenté­sünk kapcsán további, az eddiginél szélesebb körű vizsgálatra kérte fel az Állami Számvevőszéket. Ez ki­terjed az OTF-en kívül a Népjóléti Minisztériumra, az egészségügyi intézményekre, a társadalombizto­sítás megyei igazgatóságaira, vala­mint a Pénzügyminisztériumnak és > az önkormányzatoknak az egész­ségüggyel kapcsolatos területeire is. Domi ; A BÁCSVÍZ RT. f az alábbi gépeket és eszközöket § eladásra meghirdeti: ■ö* o * ■o A gépek és eszközök megvásárlására kizárólag egyben tehető ajánlat, helyszíni megtekintés alapján. Megtekintés időpontja: 1992. április 29. S—9 óra között. Ajánlattétel TéftJlele 100 ÓÖÖ Ét léfeli összeg befizetése, mely ' összeg a vételárba beszámít. Darabszám Gép megnevezése Kora (év) 1 db SWAW—25 tömörítő henger 9 1 db T—130 lánctalpas dózer 4 1 db CL—220 Poclain 14 1 db P—115 Poclain 15 1 db P—115 Poclain 15 1 db P—90 Poclain 10 1 db P—75 Poclain 10 1 db DZ—110 lánctalpas dózer 7 1 db NK—300 Kató daru 17 1 db Tátra daru 14 1 db AHE—250 hegesztődinamó 5 4 db IFA tehergépjármű 4 1 db utánfutó 6 1 db pótkocsi 24 1 db Tátra 813 vontató 11 1 db Bertoja trailer 13 1 db trailer 21 1 db UAZ tehergépjármű 9 1 db RÁBA tehergépjármű 9 1 db Rába tehergépjármű 8 1 db ZUK tehergépjármű 2 1 db ZUK tehergépjármű 4 1 db NIZA autóbusz 2 ■Ö« 1233 Olvasóink kérték — mi teljesítjük! Kedves Olvasóink! Sok bajai és a város környezetében levő község Petőfi Népét olvasó lakója várja a kiadásunkban megjelenő Baja és Vidéke második megjelenését. Örömmel közölhetjük, hogy a kétszeri megjelenés feltételeit sikerült biztosítanunk. így már májustól a Baja és Vidéke minden héten rendszeresen 2 szer jelenik meg, szerdán és szombaton. A Petőfi Népe előfizetői ezeken a napokon, minden kérés nélkül, a Baja és Vidékét találják majd a levélszekrényükben. A lapot példányonként vásárlók pedig minden árus­helyen megvásárolhatják a szombati jj példányszámot is. ___________ T ERMÉSZETGYÓGYÁSZOK Az embert kell gyógyítani, nem a betegséget • Ami biztos: a füben-fában igenis van orvosság. Főképp, ha az életvitel ésszerűsítésével jár együtt a különböző gyógykúra. (Fotó: PN-archív) Divatba jött a természetgyógyá­szat. És ahogy az eredeti, márkás, drága ruhakölteményeket megpró­bálják olcsó bóvlival utánozni, úgy a természetgyógyászok is sokfélék. Az igazán felkészültek — többnyi-, re orvosi diploma birtokában — a beteg alapos kivizsgálása után ál­lapítják meg a diagnózist, és mondják meg, hogy szerintük mi­lyen terápia lenne a leghatásosabb. Míg mások — közülük is elsősor­ban azok, akik hat-tíz hetes termé­szetgyógyász tanfolyamot végez­tek — meghallgatva a páciens pa­naszát — közlik: talpmasszázs, reflexterápia, gyógytea a javallt kúra. Néhány kezelés és a beteg máris könnyebbnek érzi magát. A csoda híre legalább olyan gyor­san terjed, mint tél végén az influ­enzavírus. A hosszú évekig tartó tiltás után, most itt a bőség zavara. Ki figyel oda a kuruzslás nem is olyan régi meghatározására: orvosi, gyógyszerészi képesítés nélkül fog­lalkozásszerűen űzött gyógyítás. Flazánkban jelenleg mintegy 1300-an rendelkeznek természet­gyógyász-engedéllyel. Olyan enge­déllyel, amelynek kiadásához sem­milyen képesítést, képzettséget ta­núsító igazolványt nem kellett be­mutatni. A meglepetés erejével hatott, hogy milyen, szinte kielégithetetlen igény van a természetes gyógymó­dok iránt. Sokakat meglepett, hogy korunk racionálisnak hitt embere „elfordul” az orvosoktól. A magyarázat egyik gyökere a múlt századra nyúlik vissza. Ak­kor kapott nagyobb szerepet — elsősorban a gyógyító papok he­lyett — a minden betegségre gyógyszert felíró orvos. Az embe­rek hittek a gyorsan ható tablet­tákban. Mára ez a hit megkopott. Ehhez társul még az is, hogy nap­jaink orvosa többnyire a betegsé­get gyógyítja, és elfelejti azt, amit a papok tudtak: nemcsak a beteg­séget, az embert is gyógyítani kell! Az orvosok legfőbb „vádja”: a természetgyógyászati kezelések ál­talában nem a betegséget kiváltó kórokozóra hatnak, hanem csu­pán ingerük a beteg szervezetet. Persze ezzel együtt mozgósítják az egészségért felelős védekezőerőket is, növelik a szervezet ellenálló ké­pességét. Kinek van igaza a lassan már tengeri kígyóvá alakuló vitában? A képesítés nélkül, felelőtlenül gyógyító természetgyógyászok­nak, vagy a másik félnek, akik egy­szerűen pozícióféltést látnak a til­tás szorgalmazása mögött? A Népjóléti Minisztérium megpróbált kilépni ebből a bűvös körből, amikor életre hívta a ter­• Milyen nagy port vert fel a manilai csodadoktorok tevékenykedése! Azóta magyar kutatócsoport is meg­vizsgálta a tudásukat, s arra az eredményre jutottak: egyes gyógyítók valóban rendelkeznek mérhető bio­energiával, ám a vágás nélküli operációk a szemfény­vesztés kategóriájába tartoznak. Akupresszúrás kezelés. • Flogy hány országból sereglettek Magyarországra természetgyógyá­szok? Kínából éppúgy, mint az USA-ból, a volt Szovjetunióból.’ Aki gyógyulni akar, az reményke­dik... (Fotó: PN-archív.) • Betegnek lenni semmiféleképpen nem öröm. A gyógyulás sem köny- nyű. A természetgyógyászat azon­ban sok olyan esetben enyhít a bete­gek állapotán, amikor az európai orvoslás nem tud eredményt elérni. mészetgyógyászati szakmai kollé­giumot és annak elnökévé kinevez­te dr. Tamási Józsefet. Azt a Ta­mási doktort, aki orvosi diplomá­val a zsebében csaknem másfél év­tizede foglalkozik a különböző ter­mészetes gyógymódok tanulmá­nyozásával, s aki nemrégiben érke­zett haza Németországból, ahol éppen ebben a kérdéskörben foly­tatott tanulmányokat. Ilyen szak­mai életrajz birtokában talán nem véletlen, hogy olyan egyezséget sürget a két szembenálló tábor kö­zött, amely megszünteti mind a két fél gyanakvását, és gazdagíthatja az orvoslást. Egyéni tervei között szerepel egy természetgyógyász kórház létesítése, ahol az összes ma létező gyógymóddal segítené­nek a betegeken. Talán még a tár­sadalombiztosítástól is kapnának támogatást, hiszen azt senki sem vitatja, legyen diplomás orvos, vagy éppen képesítés nélküli refle- xológus, hogy már az is nagy ered­mény lenne, ha az embereket a mainál jóval egészségesebb élet­módra tudnák szoktatni. — sz —

Next

/
Thumbnails
Contents