Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-23 / 96. szám
Kaskantyú • Kecel • Soltszentimre • Soltvadkert • Tázlár Kiskőrös és vidéke KI LESZ A POLGÁRMESTER? KILENCBŐL NYOLC A MÁSÉ Időközi választás Soltszentimrén A soltszentimrei polgármestertől, Moravcsik Árpádtól, nyilvános testületi ülésen búcsúzott a község lakossága. Megválasztása után sajnos nem sokáig tölthette be hivatalát, hirtelen rosszulléte után végképp le kellett mondania arról, hogy dolgozhasson. A falu viszont nem maradhat elöljáró nélkül, így a választási bizottság kitűzte április 26-án, vasárnapra, az időközi választás időpontját. Soltszentimre 1400 lakosából mintegy 1000 a választásra jogosult, ők már megkapták a választási jogosultságukat igazoló okiratot és a jelölőlapot. A jelölőcédulák leadási határideje április 12. volt. Ezek tanúsága szerint hárman indulnak eséllyel a polgármesteri címért: Barna Imre, dr. Ficsór Balázs és Gelencsér Imre. A választás napján, vasárnap két szavazókörben, a polgármesteri hivatalban és az általános iskolában várják a felnőtt lakosságot. Remélve, hogy minél többen áldoznak erre a fontos mozzanatra idejükből, és így nem kell megismételni a procedúrát. Tázláriak szerencséje • Pezsgős koccintás a nyeremény átvételekor Budapesten. Sokan szeretnénk a helyükben lenni. Boldog mosoly, pezsgő, konfetti. És persze jó néhány köteg ezres,.. ötezres. Összesen egymillió-kétszázezer forint. Ennyi nyeremény ütötte a minap a markát két tázlári fiatalembernek, mégpedig Márta Györgynek és Sain Árpádnak. A történet rendkívül egyszerű, bárkivel megeshetett volna (és még megeshet!). A tázlári kútfúrómes- tórek a bócsai Pipagyújtogató csárdában vettek néhány Subito- sorsjegyet. Összesen ezernyolcszáz forintot költöttek arra, hogy megkockáztassák szerencséjüket. Es Fortuna kegyeibe vette a két mestert, mert az utolsó Subitóval sikerült hozzájutniuk az egyik főnyereményhez. Miután azonnali fizetést ígért a kártya, felutaztak a fővárosba, a Szabadság téri irodába, ahol valóban leszámolták nekik a több mint egymilliót. Pezsgő került elő, hiszen ezt a nem mindennapi találkozást meg kellett ünnepelni. Azóta a pénznek is megvan már a helye. Márta György vállalkozásba kezd, Sain Árpád pedig rendezi adósságait. Amint ígérték, a Pipagyújtogatóban is megünnep- lik majd az eseményt egy rögtönzött buli keretében. »/*>»> ■ a . ....üifci í. (borz) . Felújítják a községházát • A keceli községházát most állványok veszik körül, hiszen megkezdődött az épület felújítása. Ugyanakkor a hozzátartozó orvosi rendelő és a szolgálati lakások is megújultak. Sőt, tetőtér is kerül az építményre, melynek hasznosításáról még nincs döntés. Az építés munkáját versenytárgyaláson nyerte el a Módos V. Kft., és a számítások szerint e tárgyalás eredményeképpen a tetőtér-beépítés költségeit spórolta meg az önkormányzat. Valamennyinek ugyanannyi Van egy ház Kaskantyún, amelyik külsejében csak annyira különbözik a többitől, amennyire a házak általában más-más arcot mutatnak. Odabenn azonban... Amikor ott jártunk, az egyik szobában a tv előtt éppen kilenc gyerek nézte a filmet. Hangos szó nélkül, hogy ne zavarják a vendéget, aki szüleikkel beszélget, pontosan: Anyuval és Apuval. Merthogy így szólítják őket valamennyien, pedig nyolcuknak valójában — természet szerint — nem ők a szüleik. Vajdics Ferenc és felesége Irma ugyanis hivatásos nevelőszülők. Most nyolc állami gondozott gyereket és a saját fiukat nevelik. Csodálkozásomra, hogy kilenc gyerek hogy tud ilyen csöndben maradni, Irma mosolygott: nevelés kérdése. Meg egyébként is, összeszoktak, beilleszkedtek a családba valamennyien. Nincs különbség közöttük. Sem akkor, amikor segíteni kell, sem amikor szórakozni lehet. A szülők is megszokták márt, hogy ennyi csemete mocorog körülöttük, hiszen nagyon régóta, vagy 12 éve foglalkoznak a mások szülte gyerekekkel. Amikor Veszprém megyéből Kaskantyúra költöztek, már nem volt idegen tőlük ez a dolog. Amikor meg építkezni kezdtek, már úgy készült a ház, hogy ott elférjenek a las gondozottak is. Persze, ennyi gyerekkel, nem lehet nagy lábon élni, de a lehetőségekhez képest mindent előteremtenek. Ami kell ennyi szájnak, azt megtermelik, aztán elfér a két hűtőládában. Őszönként elindul a kis csapat szüretelni, ami persze nagy nevetésekkel isjár, jó szórakozásnak számít. A kirándulások sem hiányoztak a nagy család életéből, öreg mikrobuszuk elvitte őket Bécsbe, Jugoszláviába, nem egyszer. Most gond van, szegény kocsi túlöregedett, így hát két személykocsi vásárlási terve forog a szülők fejében, mert úgy mindenki együtt utazhat ismét. Márpedig arról, hogy valaki kimaradjon akármiből is, szó sem lehet. Itt kilenc csokoládészelet is egyforma, sőt... Hát igen, ez a sőtvEmiatt lehet, késik a kocsivásárlás. Építkezés tervrajzait mutatja Vajdics Ferenc. A lakóházzal szomszédos telken ugyanis — így szeretnék — építkezésbe kezdenek. A legnagyobb gyerekek lassan saját lábukra kell, hogy álljanak. Éppen négyen. De a tízéves gyerekek az igazi családjuktól sem szakadnak el. Miért érné a Vajdics családban élőket bármilyen hátrány? Hát nem érheti. Ott a telken olyan ház épül, ahol maguk élhetnek majd, mégis együtt. Mindegyikőjüknek saját szo- ba-konyhájük lesz, de a közös helyiségekben együtt is lehetnek majd. Mindegyik lakrész pontosan egyforma, és persze egyetlen perc alatt a nevelőszülői házat is el lehet érni. Ahogy Anyu mondja: „ha nem lopnak, ha nem vernek meg, és erőm, egészségem engedi, egyetlen egyet nem engedek elkallódni. Nem hagyja a lelkiismeretem. Éveken keresztül neveltem őket, szeretem valameny- nyit. Másoknak is bizonytalan a jövőjük, ők még inkább veszélyeztetettek. Hacsak lehet, megvédem őket.” Vannak persze szomorú pillanatok, napok is. Amikor a gyerekek egyike-másika igencsak zaklatott. Ezek a valódi szülők látogatásának napjai. Úgy két-három évente egyszer. Ahogy Irma megjegyzi: sokszor gondolkodtam rajta, miért jó ez így. A szülők szempontjait megértem, de elfogadni nem tudom. A gyerekek nyugalma miatt sem. Nekik ezek a ritka látogatások nem tesznek jót. Mi erre tettük az életünket, bárki más is megteheti ugyanezt. Ha ugyanígy megteszi, úgy hiszem nem tesz rosz- szat... G. F. EGYÜTT, VAGY KÜLÖN Először veszteséges a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet A Kiskőrösi Ipari Szövetkezetben éppen egy sikertelen, határozatképtelen, és az azt ismétlő közgyűlés közti napokban jártunk. Az elnököt, Szivák Gyulát. így nemcsak az elmúlt év gazdálkodásáról, hanem a mostani egyik legnagyobb feladatról, a vagyonnevesítésről kérdeztük. —A szövetkezet életében még nem fordult elő veszteség, tavaly igen. A 280 millió forintos árbevétel mellé jelentős, 5 százalékos árbevétel arányos veszteséget könyvelhettünk el. Igen visszaesett a termelés, több üzemben teljesen leállt a gyártás, így a faipari gépeké és a bukósisakoké is. Ez, persze, azt jelentette, hogy sokan kiléptek — látva a tendenciákat —, a nyugdíjasainknak búcsút mondtunk, és jó néhány embert kénytelenek voltunk elbocsátani. Voltak, akikkel a munkaviszonyuk szüneteltetésében egyeztünk ki, de köztudottan a rendelkezések lezárták ezt az utat. — A közgyűlésen a nevesítésről kell dönteni. — Üzemeink dolgozói három alternatíva szerint számolt nevesítést kapnak kézhez. Ebben személyenként kiszámolva, és az üzemre vonatkoztatva található meg a nevesítés. A három változat közül a közgyűlés dönti el, melyiket tartja legel- fogadhatóbbnak. Ha viszont egyik megoldás sem tetszik valakinek, új javaslatot is tehet a tanácskozáson. Mi az alapelv a nevesítéskor? — A ledolgozott évekre húsz százalékot, a részjegyekre ugyanennyit, és a személyes közreműködésre hatvan százalékot számoltunk. Az első húsz százalékot 897 emberre vonatkoztatva, hiszen a volt tagok és örökösök is jelentkeztek. Ez azt jelenti, hogy több mint 14 ezer 600 évet vettünk alapul és — az egyik alternatíva szerint — egyformán számolunk az évekre, míg a másik szerint például a külsőknek bizonyos korrekciós számmal szoroztunk. A vagyoni hozzájárulás mértékénél azt vettük alapul, ki mekkora értékért vállalt felelősséget a szövetkezetben. Ezt a részjegy mutatja meg leginkább. A hatvan százalék, azaz a személyes közreműködés mérője a munkabér, úgy számoltuk ki, hogy minden tag tagsági viszo-. nyának utolsó évét vettük alapul, szintén egy szorzószámmal kiegészítve, ami a ledolgozott évektől függ. Várható nagy vita a közgyűlésen ? — Az előző tapasztalatunk az, hogy igen. Éppen ezért készült a három alternatíva. A különböző munkacsoportok — nagyon úgy látszik — nem értették meg egymást. Ügy döntöttünk tehát, hogy személyre szólóan is elkészítjük a három alternatíva szerint a számolást, hogy az egyes csoportok pontosan láthassák: melyik az, amelyik nekik, mint együtt dolgozóknak, a legjobb. Azt viszont természetesnek érezzük, hogy egy-egy csoport csak a saját számításait kapta meg. — A nevesítés után később sor kerül az átalakulásra. Mi várható? Úgy gondolom, a mai rendkívül rossz gazdasági körülmények között nem igazán jó, ha együtt marad a szövetkezet. Nem marad ugyanis ereje valamennyi munkahelynek és valamennyi tagnak lehetőséget biztosítani a megélhetéshez. Két-három gazdaságtalanul működő üzem valamennyi eredményét tönkreteheti. Persze, azt is tudni kell, hogy jórészt a gyengén működők sem tehetnek róla. Tehát nagyon fontos döntés elé nézünk. Választhatjuk azt, hogy akiknek van munkájuk, azoknak további lehetőséget adunk, és akiknek nincs, azoknak a nadrágszíj meghúzása marad. Vagy úgy döntünk, hogy összefogunk, együttmaradunk és együtt megyünk tönkre. G. E. FÖLDALAPKÉRDÉSEK Soltvadkerten nem sikerült egyezségre jutni FUTURALLIA ’92 • A I-uturallia '92 kiállítás állandó központja. A Soltvadkerti József Attila Tsz azon a vidéken foglalkozik főleg szántóföldi növény- és gyümölcs- termeléssel, ahol a fő növény a szőlő. Rideg Sándor elnöktől a törvények előírta feladatok végrehajtásáról érdeklődtünk. Elmondta, hogy aratásig, az új termésig, pénzügyileg megtartható a tsz. Úgy gondolták, hogy míg a részaránytulajdonosok és a kárpótlandók földjei kimérésre kerülhetnek, addig a vetések ideje elmúlik. Ezért a vetésterületet összességében nem fogták vissza, bár őszi búzából kicsit kevesebb került a földbe, de ezt a kukorica, napraforgó, tavaszi árpa kompenzálja. Fontos a tagi integráció, mintegy 3000 libát tömnek a szövetkezet koordinálásával a környékbeliek. Le kellett viszont mondaniuk takarmány- és alkatrészboltról, borászatról, tekercselőüzemről. Évekkel ezelőtt az őszi- barackost és az almást már bérbe adták. A zárszámadó közgyűlésen túl vannak, a földkijelölések megtörténtek. A helyi érdekegyeztető fórumon azonban nem sikerült egyezségre jutni. Három évvel ezelőtt ugyanis megvettek — megváltottak — 900 hektár, azaz 14 ezer aranykorona-értékű állami tartalékföldet. A törvények értelmezése szerint ezt nem kellene a kárpótlási földalapba tenniük. Viszont a gazdaság összes aranykorona-értéke 25 ezer, a kárpótlási igények 16 ezer 400-ra rúgnak és — a rendelkezések értelmében — el kell különíteni 500 aranykorona állami tartalékföldet. A megváltott 900 hektárra szükség lenne, hiszen ez fedezné a tagi részarányt, a húsz-harminc aranykoronákat, és a haszonbérbe adott területek nagyságát. Az érdekegyeztető fórummal egyezkedve azonban nem született döntés a kárpótlási földalap-csökkentésről.’ A kárrendezési hivatalhoz ezzel a megjegyzéssel küldték el a térképet és számításokat. A részarány-tulajdonosok igényeit felmérték, a napokban értesítik a tagokat, az átmenetileg kimérhető földek helyéről. A vagyon nevesítéséről döntést hozó közgyűlésre április 24-én kerül sor. Az alapelvek: a bevitt vagyon és föld húsz százalékot, a ledolgozott évek 40 és a vagyonhoz való hozzájárulás szintén negyven százalékot jelent. A tavalyi 900 ezer forintos veszteség nem is tűnik olyan nagynak, ha azt vesszük, hogy 15 millió forint kamatot fizettek ki. Óriási gond a foglalkoztatás, hiszen a növény- és gyümölcstermelésben nem lehet folyamatosan dolgozni. Hogy munkanélküli-járadékot kaphassanak ezek az emberek, közös megegyezéssel fölmondták nekik. A jövőre vonatkozóan Rideg Sándor is csak találgathat. Mint mondta nagyon valószínű, hogy kisszövetkezet alakul majd, ahol a tagok intenzív termeléssel foglalkoznak. A „szövetkezet” pedig felvállalja a szolgáltatásokat, a koordinálást, körülbelül úgy, mint most a libatöméssel foglalkozóknál. A franciaországi Poitiersben töltött néhány napot tizenegy Kiskőrös és környéki vállalkozó a Futurallia ’92 kiállításon. A nemzetközi gazdasági, üzleti találkozó vezető szervezője még az ősszel járt a Talent Clubban, úgy tűnik e találkozó indította arra, hogy meghívja a társaságot a kiállításra. Ráadásul úgy, hogy a szervezők állták az ottani költségeket, míg a kiutazáshoz a megyei közgyűlés nyújtott segítséget. A Kiskőrös környékiek közül így bemutatkozhatott mezőgazdasági gépalkatrész-gyártó, építőanyag-kereskedő, építőipari tervező, virágkertész, csomagolóanyag, bizsu- és borkereskedő is. Valójában konkrét szerződés megkötésére nem került sor, ezt nem is várták a kiutazók, de a kapcsolatfelvételek nagyon fontosak voltak. Több tárgyalópartnerük portugál, skót, cseh, francia vállalkozó jelezte, hogy a közeli jövőben idelátogat további, remélhetően konkrét munkakapcsolat reményében. A kiállításpn való részvétel azt is jelenti, hogy a kiskőrösi vállalkozók csoportja bekerült a Futuroscop a kiállítást szervező cég információs hálózatába. N Pályázat mozira Soltvadkert képviselő-testülete pályázat kiírását rendelte el még ebben a hónapban, a Hírős Film Vállalattól a helyi önkormányzat üzemeltetésébe kerülő mozi működtetésére. A képviselő-testület a pályázatok elbírálásának határidejét június 1 -jében jelölte meg. Lesz gáz? Még tavaly elkészült Fülöpszál- láson a földgáz fogadóállomásán az a csonk, ami lehetővé teszi, hogy Soltszentimrére is eljuthasson a gáz. A község önkormányzata már elkészíttetett egy tanulmánytervet, amit most zsűriznek. A lakosság igényeit a közeli jövőben mérik fel, ez ideig úgy tűnik a fiatalok érdeklődnek leginkább. Az előzetes érdeklődésre a takarékszövetkezet kedvező választ adott a hitel- felvételekkel kapcsolatosan. így remélhetően összejön a szükséges összeg, hiszen a helyi önkormányzat is tartalékolt és a megyei is segítséget ígért. Tűzoltóautó Új személy- és vízszállító tűzoltóautóval dicsekedhet Soltszentimre. Az önkéntes tűzoltó testület használatba is veheti a hetvenezer forint értékű jármüvet, melynek elhelyezéséhez a tüzoltószertár bővítése szükséges. Tűzoltó verseny Kecelen Első fokozatú önkéntes és vállalati tűzoltóversenyt rendeztek húsz csapat részvételével április 11 -én Kecelen a lóversenypáiyán. Mint Porkoláb Károly századostól, a kiskőrösi egység megbízott parancsnokától megtudtuk, a résztvevők három kategóriában mérték össze erejüket. A kategóriák győztesei részt vesznek majd az 1992. május l-jén Imrehcgyen rendezendő megyei, azaz másodfokú versenyen. Eredmények: gyermek korosztály: /. Tabdi Önkéntes Tűzoltó Egyesület fiúraja. Ifjúsági fiúkategória: /. Páhi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Lánykategória: I. Kecel nagyközség Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Felnőttkategória, vállalati csoport: I. Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet Faipari részlege. Felnőttkategória önkéntesek csoportja, női versenyzők: /. Tabdi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Férfi versenyzők: Imrehegyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Európa-ház Kecelen Lázban ég Kecel lakossága, hiszen a közeljövőben, május első három napján, mintegy kétszáz német vendéget fogadnak. Nem először érkeznek a német partnertelepülésről, Schwarzcnbruckból Ke- celre családok. A baráti, közvetlen kapcsolatok elmélyítése miatt a német vendégeket hasonlóképpen, mint a németországi kirándulások alkalmaival a magyarokat családoknál helyezik el. Kevés az a kivétel, akik kifejezetten kérték, hogy a hajósi pincesoron kapjanak szállást. Ezekben a napokban különös jelentőséget is kap a német látogatás. Ekkor kerül sor ugyanis az úgynevezett Európa-ház alapkő letételére egy ünnepségsorozat keretében. Ezt a házat egyébként a schwarzenbrucki tanács építteti úgy, hogy az alatta lévő terület a község tulajdona marad. Sőt, ha a német partner valami oknál fogva nem üzemelteti az épületet, akkor az szintén Kecel tulajdona lesz. V___________ ______________/ Ö sszeállította: Gál Eszter Ilyen egy születésnap Yajdieseknal.
